Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-09-29 / 77. szám
3 1954 szeptember 39 0! IFJÚSÁG Szervezeti életünkből Tanuljunk, hogy taníthassunk A CsISz-tagok nagy buzgalommal készülnek az oktatási évre. Egy hónap múlva elkezdődik a tanulás. Éppen ősz dereka lesz, a sétálás lassan kellemetlenné válik, esik majd az eső, sárosak lesznek az utak. Ilyenkor aztán a tanulási vágy mellett az idő is hozzásegít ahhoz, hogy látogassuk a politikai iskolázást. A fiatalok látogatják is. Nemcsak a CsISz-tagok mennek el az iskolázásra, hanem kezd°"'en részt vesznek azon a szervezeten kívül állók is. Igaz, legtöbbször csak kezdetben. Két-három összejövetel után rendszerint nem jelenik meg a politikai kör vezetője, vagy az előadó és várakoznak a fiatalok rá. Vagypedig az előadás válik u- nalmassá, mert a propagandista nem készült el az előadásokra és felelőtlen a politikai iskolázással szemben. Ilyenkor aztán megunják a fiatalok az iskolázást és lassanként elmaradoznak róla. Pedig kár, hogy ilyen gyógyítható hibák miatt borulnak fel legtöbbször a politikai körök és ez az oka annak, hogy kezdetben minden faluban elkezdik az iskolázást, de csak két-három helyen fejezik be egy "v járásban. Sajnos, az ilyen gyógyítható hibából sem tudtunk eddig kilábolni. Arról, hogy a propagandista mikép készüljön fel az előadásra, mikép vezessék a politikai köröket, hogyan szervezzék az oktatási évet, már nagyon sokat Irtunk és még írunk is. Elvitathatatlan tény, hogy minden propagandista tisztában van azzal, hogy mennyire fontos a politikai iskolázás. Annak is tudatában vannak, hogy az oktatási év sikere teljesen az odaadásuktól és a munkájuktól függ. Mégis huzekodnek e munkájuk teljesítésétől, mégsem akarnak a haza napszámosaivá válni. Az alapszervezet elnöke aztán a járási konferenciákon, vagy a járási aktíván a sok jelenlévő előtt arról számol be, hogy elapszer- vezetüknél is elkezdték a politikai iskolázást, de később felbomlottak a politikai körök. A í'rási bizottság tudomásul veszi és mint megszokott eseményt elkönyveli. Még a füle hegyét sem mozgatja meg, nem kutatja, hogy tulajdonképpen miért mentek széjjel a politikai körök. Ha széjjelmentek, megtörtént, nem lehet semmit csinálni, gondolják magukban. Igaz, akkor már tényleg nem sokat lehet tenni, de ha az oktatási év kezdetén segítenének az elepszervezeteknek a politikai körök megszervezésénél, mégpedig nem olyan formában, hogy körleveleket, vagy villámújságot küldenek szét az alapszer- vezethez — ami sajnos a járási bizottságoknál már bevett szokás s azt hiszik, hogy ez a szervezés netovábbja, ekkor még segíthetnének. A járási bizottság tagja, vagy a járási titkár a- zonban nem megy ki személyesen az alapszervezethez, hogy ott töltsön négy — vagy öt óra hosszát, hogy segítsen megszervezni a politikai köröket. Pedig hát ez lenne a valódi szervezés, meg aztán az is, hogy továbbra is irányítaná és tanácsokkal látnák el a politikai kört. Könnyű' azt mondani, hogy a tagokban van a hiba. Bevett szokás az is, hogy azt állítják, „semmit nem lehet megszervezni ebben a faluban” — leginkább olyan helyre céloznak vele, ahol szétbontott a politikai kör. Előfordul az is, hogy a lelkiismeretlen szervező munka után természetesen bekövetkezett hibákat úgy állítják be, hogy azokat „a reakció okozta”. Mégse veszik tekintetbe, hogy a fiatalok szívesen eljárnának a politikai iskolázásra, ha az előadó rendes lenne és tanulhatnának tőle. Világos dolog, hogy csak olyan propagandistára kíváncsiak a fiatalok, a- kiktől tanulhatnak. Nem szabad, hogy előforduljon, hogy a propagandista lényegesen kevesebbet tudjon, mint azok, akik hallgatják az előadást. Az ilyen propagandistát kinevetik, esetleg szemtől-szembe kigúnyolják. Természetesen, maguk közé valónak tekintik őt a fiatalok, hisz legtöbb alkalommal együtt dolgoznak vele, tehát bátrak, hogy őszintén megmondják a hibáját, kigúnyolják érte. Ez a fiatalok őszinteségére vall. So., alapszervezet elnöke és sok propagandista panaszkodott már levélben a szerkesztőségnek, vagypedig szóval mondotta el a baját, hogy a fiatalok fegyelmezetlenek voltak a politikai iskolázáson. Kuncogtak, nevettek, nem figyeltek az előadásra, a fiúk inkább a lányok baját rángatták, mint az előadásra figyeltek volna. Pedig hát a mi fiataljainkban — kevés kivétellel — van annyi becsület és illemtudás, hogy egy előadás alatt, különösen, ha a politikai iskolázásról van szó, tudják, hogyan kell viselkedni. A fiatal megjelent a politikai iskolázáson. Lehet, hogy a legkedvesebb szórakozását szakította félbe, sakkozott, vagy rádiót hallgatott, olvasott vagy pedig más egyéb fontos dolgától ment el az iskolázásra. Az egésznapi munka után szakadó esőben vagy latyakos hóesésben, de mégis megjelent az iskolázáson. Az iskolázáson pedig nem éli örömét, semmi sem köti le í figyelmét, mert valaki, illetve az úgynevezett propagandista az íróasztal mögé áll, egy könyvből felolvas valamit, annyira hangsúlytalanul, hogy alig lehet megérteni, utána leteszi a könyvet, előfordul, hogy egyet ásít, és parancsolólag megkérdezi, no- hát mit szóltok ehhez? A jelenlévő tagok inkább nevetnek egyet, a mellettük ülővel beszélgetnek, vagypedig alkalmas helyzetben lekönyökölnek és e- lőfordul, hogy némely fiatalnak lecsukódik a szeme. Ha a propagandista csak egy órát fordított volna az előadás előkészítésére, sokkal jobb lett volna ez előadás. Pedig lett volna ideje felkészülni, mert hát minden héten szakíthat ennyi időt és ez az idő nem vész kárba. Most már döntsük el a kérdést, hogy ki a hibás abban, ha a fiatalok nem jelennek meg az iskolázáson. Kézzelfogható bizonyossággal, a propagandista, az előadó. A rendes, értékes előadást örömmel végighallgatnák a fiatalok és vágyakoznak a tanulságos előadások után. De értékes, komoly előadást a propagandista csak akkor tarthat, ha alaposan felkészül az előadásra. Kár tehát mindenért a fiatalokat okolni, mert nem minden bajnak ők ez okozói. Sokkal nagyobb hibát követ el a járási bizottság, mint az alapszervezet tagsága abban, he valahol felbomlik a politikai iskolázás. A politikai iskolázás terén a járási bizottság munkája is megérlelheti a gyümölcsöt. De sokkal tökéletesebb, sokkal pontosabb munkát végezhetünk, ha a falusi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság is segít a politikai .skolázás megszervezésében, Előfordul, hogy az alapszervezet elnöke vagy a propagandista járatlan még a szervezésben, és ha szeretne is, ekkor sem tudna felkészülni' az előadásra. Magát a propagandistát is tanítani kellene erre. Ilyenkor aztán a CsISz-alepszerve- zet egész biztos, hogy nem ez égből, vagy a föld alól várja a segítséget, hanem a helyi nemzeti bizottságtól, vagy- pedic a helyi pártszervezettől. Csak sajnos, a segítség legtöbbször elmarad. Ezek ez illetékes szervek bizony nem veszik komolyan az ifjúságot és nem sokat adnak arra, hogy rendben folyjon le a politikai iskolázás. Például Muzslán rendszerint nem sikerül az iskolázás. A fiatalok mégsem kapnak komoly segítséget a felsőbb helyi szervektől. Egy-két ízben ugyan előfordult, hogy a helyi nemzeti bizottság részé- ről Nagy Ferenc elment a fiatalok po- iltikci iskolázására. A fiatalok örömmel várták, gondolták, hogy kisegíti őket a kátyúból. A segítség annyiból állt, hogy megkritizálta a fiatalokat, nrért nem folyik helyes mederben az iskolázás. -Ennek Nagy Ferenc abban látta az okát, hogy a fiatalok sportolni akarnak, rendes ruhában járni és táncolni. — Csak a muzsika kell nektek, a tánc, meg a futbal, meg az új ruha. pedig hát, amikor én voltam fiatal, akkor rongyos nadrágban jártunk és nem voltak szórakozási lehetőségek, de a politikai iskolázásra eljártunk volna, aehát akkor nem lehetett megszervezni. A fiatalok többször nem jelentek meg az iskolázáson. Azt gondolták, hogy „miért élnek ők akkor, ha még nem is táncolhatnak.” Ezt pontosan a helyi nemzeti bizottság képviselője vetette a szemükre. Nemhogy komoly polit.iktr előadást tartott volna és ezzel segített volna az iskolázásnak, ilymódon csak széjjelverte az egész iskolázást. Tehát az alapszervezetek nem ilyen segítséget várnak ez illetékes községi szervektől, hanem olyan segítséget amely elvtársias és valóban segít. Tanuljunk, hogy taníthassuk a fiatalokat! BAGOTA ISTVÁN A Csehszlovák Államvasutak egyre lobban gondoskodnak az utazó anyukról és gyermekekről. Az állomásokon bölcsődéket, játszószobákat rendeznek be. A bratislavai állomáson is 1948-ban rendeztek be ilyen játszótermet. A terem egyik részében a gyermekek játszadoznak, a másik részben vedig qyermekágyacskákban pihenik ki az út fáradalmait. Törvény a nemzetgyűlési választásokról A Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése elfogadta a nemzetgyűlési választásról szóló törvényt. A törvényre vonatkozó határozatot szeptember 21- én hozták, a nemzetgyűlési választást pedig 1954. november 28-ára, vasárnapra tűzték ki. A határozat érteimében a Csehszlovák Köztársaság dolgozó népének és minden polgárának alkalma lesz olyan j egyéneket küldeni a nemzetgyűlésbe, J akik méltón képviselik majd a választó í polgárt. Ez a választás nagy jelentőségű lesz mindannyiunk szániára. Kü- : lönösen az ifjúság számára nagyjelen- ; töségű, mivel a törvény kimondja, hogy mindenkinek joga van választani, aki i a választás napjáig betölti 18. életévét, j A nemzetgyűlésbe pedig beválasztható minden 21. életévét betöltött csehszlovák állampolgár, akinek választójoga van és erkölcsileg, azonkívül más adottságok folytán megfelel az errevaló követelményeknek. Így a valóság az lesz, hogy a választók nagy része fiatalokból, CsISz-tagokból tevődik össze. Ezt mégsem elég csak tudomásul venni és megelégedni vele. hanem a választás sikerét mindenáron be kell biztosítani és megteremteni arra az előfeltételt, hogy jó hangulatban folyjon le a választás. A CsISz-tagok egyik legfőbb kötelessége ez. A választás sikerét mégsem egyszerű dolog biztosítani. Nemcsak abból ál!, hogy feldíszítjük a választó- helyiséget, ismertetjük a tagsági gyűléseken a választás jelentőségét, vagypedig agitálunk. Ez mind fontos. Tekintetbe kell mégis venni, hogy sok fiatalt beválasztanak majd a választóbizottságokba. A 'álasztóbizottság tevékenységétől függ legnagyobbrészt a választás jó megszervezése. A választóbizottságnak — mondani se kell — legelsősorban a fiatalokkal kell a kapcsolatot megkeresni és rajtuk keresztül kell biztosítani a választás jó megszervezését. Tartsák majd ezt szem előtt azok a fiatalok, akiket beválasztanak a választóbizottságokba. A nemzeti bizottságokban sok fiatal tag van. Solt helyen jól dolgoznak ezek a fiatal tagok. Példán! Kamocsán, Nagy- megyeren. Annyira számottevő munkát végeznek, hogy a nemzeti bizottság működésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni az eredményeiket. Ezzel kapcsolatban bátran állíthatjuk, hogy a nemzeti bizottságok fiatal tagjai, ha úgy töltik be hivatásukat, mint ahogy nép megkívánja tőlük és ahogy elmondották, amikor a választó polgárok 'lőtt bemutatkoztak, akkor ez komoly lépést jelent arra nézve Js, hogy bebiztosítsák vele a nerrtzetfcyúlési képviselőválasztást. A fiatalok lendülete, gyors helyzetfelismerésük, azonnali tettrekészségük képezze a nemzeti bizottságok tevékenységének rúgóját. A nemzeti bizottságok jó működése, a néppel való összeforrottsága pedig nagyrészben biztosítja , nemzetgyűlési választások sikerét. Amint látjuk, a fiatalokra mindenfélekép j nagy feladat és felelősség hárul. Választanak, de be is választhatják ő- ket a nemzetgyűlésbe is, amely államunk kormányzásának legfőbb szerve. Ennek a legfőbb szervnek az összeállításában, felépítésében közvetlenül ott vannak a fiatalok is. Nem lehet eléggé kihangsúlyozni, milyen megtiszteltetés ez a fiatalság számára, de egyben mennyire fontos feladatot ró a vállai- ra. A fiatalság munkája számottevő a nemzeti bizottságokban is, ami államunk igazgatásának hatalmi szerve, meg a termelésben is. Hazánk irányítása pedig olyan embereket követel meg, akiknek minden tettük a népért van. A fiatalok is a népért dolgozzanak, akkor is, ha választanak, akkor is, ha megválasztották őket, vagypedig a munkapadnál, vagy az eke mellett dolgoznak. Dolgozzunk, hogy hazánk gyarapodhasson. L. Trisková laboránsnő vért vesz a megfertőzött állatoktól. Főiskoláinkon, klinikáinkon, kísérleti intézeteinkben, laboratóriumainkban győződhetünk meg a legjobban arról, hogy nálunk a tudományos munka csakis a társadalom, a nép érdekeit szolgálja. Természetesen ezt a célt tűzték maguk elé legmagasabbfokil tudo_ mányos intézetünk, a Csehszlovák Tudományos Akadémia dolgozói is. A Csehszlovák Tudományos Akadémia keretén belül működik a Biológia; Intézet, amelynek tágas és modernül felszerelt laboratóriumaiban, Ivan Má- lek akadémikus vezetése mellett a fiatal tudósok egész serege végzi tudományos munkáját a természettudomány ik terén. A haladószellemű tudomány különböző ágai közül messzemenő lehetőségeket nyújt az immunológia, vagyis azokkal a védő folyamatokkal foglalkozó tudomány, amelyeket a szervezet a fertőzés után kifejt. A fertőzésről és az immunitásról Harc a fertőző betegségek ellen szóló első tudományos munkát I. 1. Mecsnyikov orosz kutató adta ki, a múlt század végén. Mecsnyikov az immunitás lényegét az egész szervezet fizikai tevékenységében találta. Magyarázatának ezen haladó pontján alapszanak a legújabb — főképpen a szovjet tudósok által vezetett — kutatások is. Bebizonyosodott, hogy az idegrendszer is reagál a szervezet megfertőzésére és tulajdonképpen az idegrendszer az, ami a szerve, retet a védekezési folyamatra kénysze. ríti. Ez a védekezési folyamat egyrészt a vér összetételében, másrészt a szív működésében és a lélekzésben nyilvánul meg. Az immunis szervezetben az összes védő szervek tökéletesen együttműködnek. Az összes szövetekben célszerűen fokozódó anyagcsere változás megy végbe. A haladó gyógymódok feladata, hogy a szervezetet ilyen állapotba tudja hozni. Ehhez szükséges, hogy rendszeresen figyelemmel kisérjék az idegrendszernek a fertőzés keletkezése után gyakorolt befolyását, az immunitás erősödését és a hormonszervek működésének, valamint a külső környezet figyelembevételével, meg kell állapítani az oltás legalkalmasabb adagolását és időközét., ilyen kísérletekkel foglalkoznak a Biológiai Intézet immunitást osztályának fiatal tudományos dolgozói. Nagyon szép eredményeket ért el a MUDr. J. Sterzl vezetése alatt dolgozó kollektív. Az oltások terén végzett kísérleteiket hamarosan gyakorlatban is érvényesítik. A Csehszlovák Tudományos Akadémián komoly munka folyik. A tudományos dolgozók szorgalmas műnké ja eredményeként, további sikereket várhatunk az egészségügy terén. MUDr. Jaroslav M' zl a laboratóriumban a kísérleti állatokon kíséri a fertőzés lefolyását. figyelemmel
