Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-09-18 / 74. szám

Ol IFJOSÄG 1954. szeptember 18. Szervezeti életünkből A sajtóterjesztés hírei Á nyitrai kerületben a párkányi és az érsekújvári járás készült fel legjob­ban a sajtőhónapra. A párkányi járás­ban még a hónap elején megkezdték a sajtóterjesztést. A sajtónapon azonban még több előfizetőt szereznek a külön­féle újságokra, folyóiratokra. Az érsekújvári járásban szintén jól felkészültek a sajtónapra. Udvard ki­vételével minden községben agitkettő- sök látogatják meg a fiatalokat és meggyőzik őket a sajtó fontosságáról A sajtónapot rendkívüli tagsági gyűlé­sek előzték meg. A rövid ideig tartó tagsági gyűléseken válogatták ki az agitbettősöket és ismertették a tag­sággal. hogy miképp készüljenek fel a sajtónapra A járásban sajtó ér olvasó konferenciákat is rendeznek. Az érsek- újvári városi alapszervezetek kezdemé­nyezésére e hónap 25-én rendezik meg a konferenciát, amelynek előrelátható­lag nagy sikere lesz Főképpen a me­zőgazdaságban és az üzemekben dol­gozó fiatalok vesznek részt a konfe­rencián. A zselízi járásbam nem szervezték meg kielégítően a sajtónapot. A leg­több alapszervezetnél nem választottak sajtófelelőst sem, , és a CsISz járási bizottsága, valamint a fizetett appa­rátus sem törődik sokat a sajtóterjesz­téssel. A járásban jelentősebb ered­ményt eddig csak a damásdi alapszer­vezet ért el, ahol 25 új előfizetőt sze­reztek az ifjúsági sajtóra tgv egyelőre náluk van a sajtóterjesztés verseny­zászlaja is. Az lenne helyes, ha a zse­lízi járás más alapszervezetei is kö­vetnék a damásdi alapszervezet példá­ját. A sajtóterjesztőknek A saitóhónap még nem bontakozott ki I teljes mértékben. \ legtöbb járásban a járási bizottságok annyira sem állanak a helyzet magaslatán, hogy minden szervezettel megtárgyalták volna a saj­tóterjesztés módszerét. Ennek eztán ez lett a következménye, hogy az alap- szervezeteknél bizonvosfokú tájékozat­lanság uralkodik, nem ismerik a sajtó­terjesztés módszet -it, azt gondolják, hogy ha agitkettösöket állítanak fel, ekkor már megoldották a terjesztés kérdését. Pedig hát ez elbizekodott és helytelen feltevés. Sok esetben az is előfordul, különö­sen a járási funkcionáriusok részéről, hogy egyes szerveden keresztül próbál­ják a sajtót terjesz eni. Felveszik a kapcsolatot a „Jcdnote", vagy pedig más hasonló szerv j'rási vezetőségével és így próbálnak eredményt elérni. Azt gondolják, hogy ha a „Jednota” vagy pedig a Vendéglátó Vállalat járási köz­pontja beleegyezik abba. hogy az üzlet- helyiségekbe, vendéglőkbe járatják az újságot, akkor már nagy eredményt értek el. Igaz íny felemelhetjük a já­rásban a sajtó példányszámát, csak az a kérdés, hogy k> olvassa el az újsá­gokat. Vájjon a Jednota üzlethelyiség­ben ki olvassa el azt az újságot, me­lyet az üzlet számára rendeltek meg ? Bátran mondhatjuk, hogy senki, eset­leg az üzletvezetők. Tehát milyen ered­ménnyel jár az ilyen terjesztési mód­szer. Majdnem semmivel. He eajtóterjesztessel komolyan fog­lalkozunk és ezáltal a népnevelést a- karjuk elősegíteni, akkor a legfőbb cé­lunk az legyen, hogy a tömegekhez jusson el az újság, olyan egyénekhez, akik olvassák és ne gépies újságmeg­rendeléseket eszközöljünk ki. mint pél­dául a Jednoták esetében előfordult. Előfordultak már oly n esetek is, hogy a munkahelyeken különösen építkezés­nél, vagy üzemekben a munkahely ve­zetősége mindenki számára megren­delte e sajtóterméket, anélkül, hogy azokat meggyőzték volna a sajtó fon­tosságáról. Ez a módszer is helytelen, mert üyeyn esetben a legtöbben el sem olvasssék az újságot. Azt sem tehet állítani, hogy a saj­tóterjesztés csak a sejtóhónapra kor­látozódik. A CsISz járási bizottságainak és az elapszervezet vezető tagjainak ál­landóan szem előtt kel tartamok e saj­tóterjesztést. A sajtóterjesztés a saj- tóhónepbam magaslik ki, úe a hónap elteltével vem érhet véget. Nagyon he­lyes, he a sajtóhónap jelentőségét és a sajtónapok megszervezését rövid tag­sági gyűlésen megbeszéljük a fiatalok­kal és egyúttal irányt adunk a terjesz­tésre vonatkozó’.i úgy, ahogy azt a he­lyi viszonyok megengedik. Erre hatá­sos módszer az agitkettősök felállítása. Persze ez a módszer csak akkor válhat he, ha az agitkettősök felhívják a fia­talok figyelmét arra, hogy rendeljenek meg valamilyen sajtóterméket. Ennek a hatása azonban nem mindig kielégítő. Ha egyenesen csak azzal a felhívással fordulnak a fiatalok felé, hogy rendel­jék meg az újságot, akkor a legtöbb esetben nem rendelik meg. Erőszakos kényszerhetást vált ki az ilyen felszó­lítás minden fiatalban és elfordulnak a sajtóterjesztőtől Elsősorban meg kell gvőzni a fiatalt az újságolvasás jelentő­ségéről, esetleg irodalmi, poWtikai kér­désekről kell vitába bocsátkozni, fel kell világosítani a fiatalokat, hogy mennyire fontos, hogy általános tájé­kozottságra tegven szert, az újságból mennyi sokat tanulhat, sok ismerhet szerezhet minden téren. A beszélgetés, 'vagy vitatkozás közben a fiatal ráéb­red, hogy valóban keveset tud, meny­nyire tájékozatlan a felvetett kérdések­ben, pedig hát a napisajtó állandóan fog­lalkozik ezekkel. így lassanként tuda­tára ébred, hogy mégis csak .'ő lesz, ha megrendeli az újságot. Igaz, hogy ez a meggyőzési módszer hosszantartó, de eredménnyel jár. Tekintetbe kel! vennünk azt is, hogy a sajtóterjesz- tésnél nem az a lényeg, hogy az agit­kettősök egy órchossza alatt fussák vé­gig az egész falut, látogassanak meg minden családot, közben pedig csak néhány előfizetőt szerezzenek a saj­tóra. Sokkal helyesebb, ha egy délután csak két emberrel beszélünk, de azt a kettőt megnyerjük, és nemcsak előfi­zet a sajtóra, hanem olvassa is. Most felvetődhet a kérdés, hogy Így bizony előfizetőt szerzünk. Pedig két előfizető is eredményt jelent, he azok olvassák is az újságot, mert ne felejtsük ál, hogy sok újságéi "fizető nem olvassa el az újságot, aámire előfizet. Ezért gyakran teszi fel magában a kérdést, miért fizessek elő -z újságra, hiszen úgysem olvasom. Nem járatja tovább az újságot, mert senki se győzte meg az újságolvasás fontosságáról. Tehát a sajtóterjesztés lényege abból áll, hogy győzzük meg a fiatalokat arról, hogy miért fontos újságot olvasni. Egy nap alatt — mégha sajtónapról is van szó — ezt a munkát nem végezhetjük el, mert a sajtóterjesztés nem időhöz kö­tött feladat, hanem a politikai és szer­vezési munka egyik legfontosabb ágát képezi. Nem mindig fontos, hogy a lakásán látogassunk meg valakit és ott próbál­juk megnyerni az újság előfizetésére. El lehet ezt végezni a munkahelyen is, az utcán beszélgetés közben, de még a sportpályán is. Fontos, hogy a sajtó­agitátor. vagy az agitkettős ne tartsa unalmasnak a feladatát és meg legyen győződve munkája fontosságáról. Né­mely sajtóterjesztő igyekszik minél ha­marabb meglátogatni a gondjaira bí­zott fiatalokat, hogy hamarább levet­hesse válláról a rábízott feladatokat. Ez persze leik ismeretlenség és sok bajt okoz. Még csak azt sem állíthatja sen­ki, hogy e fiatalok elidegenedtek a saj­tótól és nem akarnak olvasni. Ez tel­jesen helytelen felfogás és a fiatalság lebecsülését jelenti. A jóra, a szépre minden fiatal kapható, csak kitartóan és helyesen oda ke’' vezetni, hogy meg­értse, mi a jó és hasznos számára és maga is rájön, mennyire fontos a saj­tó. Ezt tegyék a sajtóterjesztők a fa­talsäg érdekében. BAGOTA ISTVÁN Udvardon is terjesszék az ifjúsági sajtót Az Udvard felé vezető úton kétől, dalt az EFSz hatalmas földtáblái_ hir­detik a közös Gazdálkodás előnyét. A faluba érve. a CsISz helyisége fele tartunk. Itt gramafon szol, hangja ki- hallatszik az utcára. Némely fiatal hangosan dúdolja a nótát, páran pedig elmélyedve gyönyörködnek a zenében. Az asztalokon újságok garmadája. — Látszik, hogy nem olvassa senki, ösz- sze.vissza dobálva, rendetlenséget kel­tenek a szobában. A sajtónap fel ül is érdeklődnek. Ki­váncsiak vagyunk, hogy készültek elő a sajtónapra, mert hiszen ez fontos eseményt jelent. Megtudjuk, hogy a sajtónap sikerének bebiztosítására nem alakítottak semmiféle bizottságot és a szervezetben is alig beszéltek róla. Pe­tiig hát kár elhanyagolni a sajtónapot. Nagyon fontos lenne, ha Udvardon is sok előfizetőt szereznének az ifjúsági sajtóra. Elkelne itt is, ha minden fia­tal olvasná az Új Ifjúságot, így nem. csak tanulnának, hanem tájékozást nyernének d szervezeti élet kérdései, röl és megjavulna az alapszervezet te­vékenysége is. Mégis bízunk abban, hogy Udvar- dón sok előfizetőt szereznek az ifjú­sági sajtóra. Erre minden előfeltétel megvan, mert olyan odaadó tagok vannak itt. mint Kálazi Ferenc, Ko­vács Emília, Krajmer Erzsébet és Zsák István, akik egész biztos nem tudják elviselni, hogy az udvardi alapszerve­zet tagjai kevés előfizetőt szereznek az ifjúsági sajtóra. Tudják, hogy min­denféleképpen segítségükre lesz a saj­tó és ezért olvassák tnajd és terjesz- tilc. SALGÓ FERENC, Udvard A szép ajak titka Az egészséges embernek szép pi­ros az ajkuk. Csak a vérszegény és be­teg emberek ajka 'Zintelen, halvány. Az ajkat is áperi- ni kell! Az ajak min­dig puha, üde legyen, ne hagyjuk nedvesein, mert szélben, fagyban köny- nyen kirepedhet. Ilyen esetben repede­zett ajkunkat azonnal mandulaolajjal, vagy egy jó puhító lőrémmé! kenjük be. Az annyira divatos rúzsok kiszárítják ez ajkat, ezért időként szőlőzsírra! ke­zeljük. A dohányzás is árt az ajaknak. A nikotintól szürkéssárga lepedék ül az ajakra és ez nagyon árt a női szép­ségnek. Ha a nők már semmiképpen se tudnak leszokni a dohányzásról, ekkor legalább szipkát használjanak. Láz, vagy gyomorrontás után az aj­kon gyakran apró kiütéseket észlelünk. Az ilyen kiütéseket cink-krémmel ke­zeljük, majd amikor már leszaladtak, aikkor bórvazelinnel. Mit ne tegyünk? Ne rágjuk ajkun­kat, mert az nagyon csúnya szokás, az ajak petyhüdt, sápadt lesz, mert rágás közben gyakran megsértjük az ajak ap­ró erecskéit. Sohase menjünk ki a szabadba ned­ves ajakkal - mert könnyen repedez­het és nehezen gyógyul. Ha nem muszáj, ne fessük ajkunkat. Legalább otthon, vagy munkahelyünkön nem. Elég, ha szórakozóhelyeken, szín­házban, hangversenyeken, táncmulatsá­gon jelenünk meg festett ajakkal. Pástétomok Májpástétom Csinálhatjuk liba-, egyéb baromfi-, disznó- vagy borjűmájból. Megtisztít­juk, megmossuk, apró darabokra vág­va, megdaráljuk és szitán áttörjük. Az­után összekeverjük diónagyságú vajjal, vagy libazsírral, egy tejbe áztatott és áttört zsemlével, két egész tojással, 5 deka megőrölt füstölt szalonnával. Megsózzuk, egy késhegynyi pástétom- fűszert is keverünk közé. Ki Kent, fö- deles formában fél-háromnegyed óráig vízbe állítva főzzük. Csinálhatjuk úgy is, hogy a májat először kevés vajon vagy zsíron megpároljuk, a továbbiak­ban azután éppen úgy járunk el. Csirkepástétom Két megtisztított, besózott és sza­lonnával megtűzdelt csirkét megpáro­lunk zsíron vagy vajon, kockára vágott zöldséggel ^s esetleg egy kevéske vö­röshagymával. 1—2 babérlevelet és pár szem borsot is tehetünk bele. Mikor puha, feldaraboljuk s hússütőbe tesz- szük. A zöldséget szitán áttörjük, fel­eresztjük pár kanál tpjföllel és a csi­békre öntjük. 5 tojássárgáját elkeve­rünk 6 kanál liszttel és 4 deci tejföl­lel, hozzátesszük a tojások felvert hab­ját és ezzel a keverékkel bevonjuk a csirkéket és pirosra sütjük. Olcsó sütemény 25 deka porcukrot összekeverünk egy tojással, 6 deka vajjal, 5 deka reszelt csokoládéval. Belevegyítünk egy fél csomag sütőport, egy negyed liter te­jet és végül 25 deka lisztet. Jól ösz- szedolgozzük és kikent, hosszúkás for­mában lessen megsütjük. Ha kihűlt, felszeleteljük. ★ Nem győzzük elégggé kihangsú­lyozni, hogy a fo­gak ápolása meny­nyire fontos, nem­csak esztétikai szempontból, A rossz fogak igen károsan hatnak az emberi szervezetre. A legkomolyabb betegségek, mint izületi gyulladások, szívizomgyulladások s okszor a rossz, elgennyesedett foggyökerektől szár­maznak. Mit tegyünk, ha fogainkat helyesen akarjuk ápolni? Elsősorban nagyon fontos, naponta legalább három­szor fogkefével és fogpasztával a há­rom főétkezés titán kitisztítani fogain­kat. A fogkefét ne csak vízszintesen használjuk, hanem föntről le és lent. ről fel. Nagyon helyes, ha szájvizet használunk. A foghúst naponta edzeni * kell, mégpedig úgy, hogy az íny't fog­orvosunk által ajánlott gyógyszerrel masszírozzuk. Szájöblögetésnél lehe­tőleg langyos vizet használjunk, mert a meleg víz jobban oldja a zsírmara­dékokat és a hideg vízre rendszerint érzékenyebbek a fogak. A fogkefét állandóan tisztán és szárazon kell tar­tani. Időnként hidrogénnal vagy bór­savval fertőtlenítjük. Túl hideg vagy túl forró ételeket ne együnk, mert oz árt a fog zománcának. Este fogtisztítás után már ne együnk édességet, mert attól a szájban tejsav képződik és rontja a fogakat. Ne feledkezzünk meg a következők­ről, azért vannak fogaink, hogy rág­junk velük, — ezért a rágástól ne kí­méljük fogainkat, mert attól csak megerősödnek. Este lefekvés előtt sohasem mülasz- szuk el a fogmosást. Legalább féléven­ként menjünk fogorvoshoz. ★ ★ Jön az ősz Kardigán azsúrmintás elfirésszel ■ Elejét 70—70 szemre kezdjük és 10 I om magas 1 sima 1 fordítottból álló j patentkötés után a színén sima, a visz- i száján fordított sorokkal dolgozunk. | Elején a gomboláspántot 8 szem lusta- | kötéssel kötjük. Azsúrmintája a következő: 1. sor: 1 sima, 1 ráhajtás, 1 szemet leemelünk, 1 szemet lekötünk és a leemelt szemen áthúzzuk. 4 ismétlés után simán kö­tünk tovább a soron. Páros sorok vé­; gig fordítottak. E két sor váltakozásá- I val készül az előrész azsúrmintája. i Oldalvonalán 6 soronkint 1 szemet szaporítunk. Karkivágáshoz érve, 6, 3, 2 és 4-szer 1 szemet fogyasztunk, majd tovább kötünk egyenesen a vállig. Köz­ben a középvonal fölött a fogyasztástól 14 cm-re fogyasztjuk a nyakkivágást. i Befejezünk egyszerre 16 cm-t, majd 1 szemenkiint fogyasztunk a vállig. A váll szemeit 7 szemenként befejezzük. Elegáns őszi kardigán Készítéséhez kb. 35 dkg középvestag- ságú gyapjúfonál és 2 drb. 2 é6 feles vagy 3-as kötőtű szükséges. Hátát 130 szemre kezdjük és 10 om magas patentkötés után ez első sima sorban 20 szemet szaporítunk, majd to­vább kötve, oldalain 3 cm-ként 1-1 szemet szaporítunk. Kerkivágást 4, 3, 2, 1, 1, 1 szemenkint fogyasztjuk. Vál­lait 7 szemenként fogyasztjuk és a kö­zépső 40 szemet egysorben leláncoljuk. Ujjait 60 ‘szemre kezdjük és a meg­felelő bőséghosszúság után a karkivá­Befőzések Vizes uborka télire A teljesen ép, e- gészen frissen sze­dett uborkákat megmossuk és szá­razra töröljük. A nagy uborkáé üve­get hideg vízzel vas — vagy bádog- lapra állítjuk és be­lerakjuk az üvegbe az uborkákat, hogy a középen és maradjon, amelyet hosszűszárú kaporral töltünk ki. 3—4 vékony, kis szelet tormát is teszünk az uborka közé és aztán lobogó forró és állandóan forrásban lévő sósvizze! me­rőkanalanként megtöltjük az üveget, 1—2 kanál ecetet is teszünk bele. Mer- hahólyeggal kötjük le, hűvös, száraz, levegős helyen tartjuk, természetesen vigyázva arra, hogy a hólyagon nedves ruha legyen, míg az uborka érése be­fejeződik. Hibátlan, érett, de teljes ép paradi­csomot leforrázunk és héját vékonyan lehúzva, csutkájá­tól megtisztítjuk. Aztán darabokra tördelve, kevés forró zsírba dob­juk, megfelelő mennyiségű, me­téltre vágott zöldpaprikával együtt. A zsírban addig pároljuk, míg a paradi­csom kissé megpuhul. Akkor üvegekbe töltjük, tetejére egy ujjnyi libazsírt öntünk és jól bekötözzük, azután 25— 30 percig kigőzöljük. Természetesen meg is sózzuk a paradicsomot és e paprikát, mielőtt i zsírba dobjuk Hasz­nálatkor azután csak egészen rövid ideig kell párolni, karikára vágott vö­röshagymával. Lecsó télire (Rácpaprikás) gást 4, 3x2, 20x1, 1x3, 1x4 szemenkint fogyasztjuk, a maradék szemeket egy- sorban befejezzük. Hosszú kabátból alakítható, divatos háromnegyedes kabát különleges, zseb- pántozással. Ecetes uborka A szép, egészséges, kisebbfajta u- borkákat megmossuk és tiszta ruhával szárazra töröljüiS Egy liter tiszte bor­vagy tiszta gyümölcsecetet egy liter sós vízzel keverünk. Beleteszünk 10— 12 szem borsot, egy borsónagyságű tiszta timsót és felforraljuk. Az üveg alját kirakjuk meggy- és szőlőlevéliel és szőlőhajtássel, vasfűvel, kaporral, belerakjuk az uborkákat, tetejére me­gint ez előbbi füveket tesszük és 2—3 szelet megtisztító! tormát. Leöntjük a langyos ecetes lével, jó lekötjük és hű­vös helyre állítjuk. 9 Ápoljuk fogainkat

Next

/
Thumbnails
Contents