Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-09-18 / 74. szám
ÚJ IFJÚSÁG A Cslbz SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOliüÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1954. szeptember 18. Ara 20 fillér. III. évfolyam, 74. szám. Helyesen döntöttek Még néhány évvel ezelőtt az ifjúság alig érdeklődött a mezőgazdaság iránt. A falusi fiatalok a városba futottak és ott keresték a kényelmesebb életet. Hol keressük a hibát? Ezt a jelenséget főleg azzal magyarázhatjuk, hogy a falusi és városi élet között óriási volt a különbség. A városok a kulturális, társadalmi és sportlehetőségekkel vonzották a fiatalokat. A fárasztó és kevésbbé jövedelmező Eddig legtöbb előfizetőt szereztek A CsISz párkányi járási vezetősége kiértékelte az ifjúsági sajtó terjesztésében elért eredményeket. Ütnak indította a CsISz KB által kiadott zászlót, melyet minden kiértékelés után — a járás keretén belül — annak a szervezetnek adományoznak, amely legtöbb előfizetőt szerzett az ifjúsági sajtó számára. A vándorzászlót elsőnek a párkányi tizenegyéves magyar iskola CsISz szervezete szerezte meg. Az iskolában előre megbeszélt terv szerint a zászlót a X. osztály tanulói kapták, akik eddig a legtöbb előfizetőt szerezték az ifjúsági sajtóra. Fenti képünkön Skotnár elvtárs, a CsISz járási vezetőségének titkára átadja a vándorzászlót. Alsó képünkön a legjobb terjesztők megbeszélésén készült. Garami Borbála (kezében a lappal) már eddig 61 új előfizetőt szerzett az Üj Ifjúságra. Balázs Erzsébet, Rechler Zsuzsi és Olbán Júlia szintén a legjobb terjesztők közé tartoznak. r > Őszi munkálatok az állami gazdaságokon A kassai kerület állami gazdaságai sikeresen teljesítik az őszi repce vetésének tervét. Az őszi munkálatokban tovább folytatják a talaj előkészítését az őszi árpa alá. Az első helyen vezet a királyhelmeci állami gazdaság, mely eddig a tervezett vetéskerületnek csak- rem 80%-át bevetette. Az egész árpát keresztsorosan vagy sürűsorosan vetették. A boldvai állami gazdaságon 12 hektár árpát keresztsorosan vetettek. Királyhelmecen elvetették az első 10 hektár rozsot is és 245 hektár vetőterületet előkészítettek az ősziek vetésére. A legtöbb őszi keveréket a gál- szécsi állami gazdaságon vetettek el. * Az eperjesi kerület állami gazdaságéin is folynék ez őszi munkálatok. A megállapított agrotechnikai határidőben 32 hektár őszi repcét és 35 hektár őszi keveréket vetettek. Már eddig sürűsorosan és szemcsés szuperfoszfát elszó- rásával 52 hektáron került a rozs a földbe. Ez éven meggyőződtek a sűrű- és keresztsoros vetési módszer előnyeiről és ezért az ősziek 900/0-át így vetik el, ezáltal növelik a hektárhozamokat. A traktoristák mindenütt agregá- tokat alkalmaznak a talajmunkálatokban, ami elősegíti az őszi vetést. Az Októberi Szocialista Forradalom 37 évfordulójára kötelezettséget vállaltak, hogy szeptember végére végeznek az őszi vetéssel. Ennek következtében a tervezett határidőt 20 nappal megrövidítik. A besztercebányai kerület állami gazdaságainak dolgozóit az ez évi őszi munkálatokban fokozott feladatok várják. Elhatározták, hogy 430 hektárral többet vetnek be, mint az elmúlt évben. E fokozott követelmények ellenére vállalták, hogy megrövidítik, a tervezett határidőt és a Nagy Októberi ^Szocialista Forradalom évfordulójáig elvetik az őszi búzát és a többi vetni- valót. Csaknem 3200 hektárt vetnek be kereszt- és sürűsorosan. Az őszi munkálatok tervének megvitatása után mindenütt hozzáfognak a terv teljesítéséhez. E hét elején 1267 hektárt szántottak fel. 141 hektáron vetettek őszi keveréket, őszi árpát 214 hektáron, ebből 152 hektárt kereszt- és sürűsorosan. Ezenkívül 13 hektáron már a rozsot is elvetették. A legeredményesebben a losonci és az Ipolysági állami gazdaság dolgozik meghosszabbított műszakokban. * A nyitrai kerület répatermelő vidékein a gazdag cukorrépatermés érik. A nyitrai, surányi, oroszkai cukorgyárakban minden erő megfeszítésével készülnek az ezévi termés feldolgozására. A nyitrai cukorgyár munkaközössége kötelezettséget vállalt, hogy az idei kampányt egy nappal megrövidíti, ami 23.000 korona megtakarítást jelent. * A boldvai állami gazdaság dolgozói igyekeznek a szántóterületet kiszélesíteni és ezért az őszön 31 hektár terméketlen, kihasználatlan rétet megjavítanak. A talajjavításban mélyszántást hajtanak végre előhántós ekével és a rögöket tárcsás boronával íeltörik. Még az őszön az újonnan feltört földön 10 hektár őszi keverékét vetnek el és 21 hektárt tavaszi keverékeknek készítenek elő. * A.záhorski szövetkezeti tagok is megkezdték az -iszi munkát. Körös István és Varga László traktoristák az őszi vetés alá készítik elő a talajt és éjjeli műszakban is dolgoznak. Két műszak alatt 12 hektáron végzik el a középszántást. 10 hektár őszi repcével és 20 hektár őszi árpával már megkezdték a sűrüsoros vetést. * Az eredményes nyári munkák után a sabinovi szövetkezeti tagok megkezdték a kapásnövények begyűjtését és az őszi vetést. Szeptember 6-tól három saját géppel forgatják ki a burgonyát, amelyből 60 hektáruk van. A 140 hektárra tervezett őszieket mind sűrűsoro- san fogják vetni s a vetésnél szemcsés szuperfoszfátot használnak. * A besztercebányai kerület traktorállomásain erőteljesen készülnek az őszi munkákra. A poltári, jesenski és krizná nad hronomi traktorállomásokon az utolsó gépek javítása* végzik. A vel'ké- krtisi állomáson többek között 27 ag- regátot készítettek elő a sűrüsoros vetéshez, sok boronát és mütrágyászéról mezőgazdasági munka elvette még azoknak is a kedvét, akikben pedig megvolt az érdeklődés a mezőgazdaság iránt. A faluból kikerült értelmiségiek se törődtek szülőfalujuk fellendítésével. Ma azonban falvaink lényegesen megváltoztak. A sűrű villanyhálózatnak, az élénk autóbuszforgalomnak, a rádiónak, moziknak és más kultúrintézményeknek köszönhetjük, hogy lassanként eltűnik a különbség a falvak és a városok között. Falvainkban színielőadásokat rendeznek, bővelkednek a sporteseményekben és teljesen megváltozik a falu arculata. A mostani falu és a jövő faluja a fiatalok számára új, gazdag életet biztosít. Ezért az az ifjúság, amely figyelemmel kíséri falvaink átalakulását, a falu örömtelj életét és aktívan részt akar venni a szocialista falu felépítésében falun marad — és a mezőgazdaságban keres elhelyezést. Mezőgazdaságunk iránt egyre nagyobb az érdeklődés, elismerik hogy olyan életpályát nyújt, amely minden ember becsületére válik és ma már a nehéz fárasztó munkát gépek végzik el. Az ember, mint ahogy azt a „Zöld kockák” című szép szovjet filmben láttuk, a hatalmas rónákon csak a gépek irányítójává válik. A CsKP X. kongresszusának irányelvei előirányozzák, hogy az 1954—57-es években, főleg az ifjúság köréből 320.000 dolgozót kell a mezőgazdaság számára megnyerni. Ebben az évben 105.000-et.. A fiatalokat igen megtisztelő — örömteli feladat várja — mégpedig az, hogy a mezőgazdasági termelést- a nemzetgazdasági termelés színvonalára emelje. A fiatalok, különösen a CsISz-tagok megértették becsületbeli feladatukat. Oda mennek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk — a mezőgazdaságba. Most a falutól való megfutamodás helyett ellenkező jelenséget észlelünk. A mezőgazdaságba gyakran várqsi fiúk és leányok jelentkeznek. Több ilyen példát hozunk fel. Minárik és Spisiak elvtársak Bratislavából a mezőgazdasági iskolába jelentkeztek és legfőbb vágyuk, hogy EFSz-ekben agronómusok legyenek. Megemlítjük azt is, hogy azok közül, akik el végérték a középiskolát és a mezőgazdasági iskolába jelentkeztek — ott találjuk a legjobb tanulókat. Például tiszta kitűnővel végzett a veseli 8-éves iskolában Poláková Mária is, a dolné-trhovisko-i Skorik Jozef is és most Bernolákovon végzi a gépészeti iskolát, Beladic elvtárs Sváty Jurból, a modrai szőlészeti iskola befejezése után a Kis-Kár- pátok lejtőin a szőlészetnek akarja szentelni magát. Helyesen választottak hivatást azok a leány CsISz-tagok, akik a szövetkezetekben való igyekezetükben a mezőgazda- sági számviteli iskolába készülnek arra, hogy az EFSz-ek és az állami gazdaságok könyvelői legyenek. 15 éves fiúk és lányok százai, akik most lépnek a mezőgazdasági mesteriskolákba és 1—2 év múlva kovácsok, mezőgazdasági gépjavítók, baromfitenyésztők, etetők lesznek, szövetkezeteink vérkeringésében ifjú friss vért jelentenek majd. Az egyre magasabb színvonalú gépesítés és az új munkamódszerek alkalmazása megköveteli, hogy a mezőgazdasági dolgozóink alapos szakképzettséggel rendelkezzenek. EFSz-einkben, állami gazdaságainkon és traktorállomásainkon sok az olyan fiatal, aki nem rendelkezik kellő szaktudással. Akik most választanak hivatást, azokat várják a mezőgazdasági mesteriskolák, melyeken október 1-én kezdődik a tanítás. A tanulók toborzása ezekbe az iskolákba nem kielégítő, szükséges, hogy a CsISz- szervezetek segítsenek a gyakorlatban dolgozó fiatalok iskolákra szervezésében, ahol egy-két év alatt szakmájuk mestereivé válhatnak. Az előző évekkel ellentétben sok fiatal úgy döntött, hogy otthon marad dolgozni a mezőgazdaságban, vagy az EFSz-ben. állami gazdaságban. Ezek is helyesen döntöttek. Szaktudásukat majd a téli mezőgazdasági iskolázáson bővíthetik ki. „Nincs attól örömtelibb érzés, mint mikor az ember fejlődő községeinket látja, megfigyeli az egyre növekvő hektárhozamokat, és mind ebben a munkákban résztvesz — mondja a dunaszerdahelyi traktorállomás CsISz-tag agronómusa. Novotny Milán, aki már ötödik éve dolgozik a mezőgazdaságban. Ugyanígy beszél Breznicky elvtárs, a szenei állami gazdaság zootechnikusa, Kristofová elvtársnő, az Ivánka pr; Dunaji kísérleti állomás dolgozója és nagyon sokan mások. A CsKP X. kongresszusának irányelvei teljesítésével a dolgozók örömtelibb, szebb holnapját építjük. A mezőgazda Ságban dolgozó ifjúság jelentősen hozzájárul e nagyszerű cé eléréséhez.
