Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-09-15 / 73. szám

1954. s/PntPmbpr 15. Öl IFJÚSÁG 5 KANDIKÖ OXXÖ, budapesti tudósítónk írja: MAGYAR BÁNYÁSZOK NAPJA „Háborút, ahol csak lehet“ Szeptember első vasárnapján elcsendesülten, mozdulatlanul Örködnek az aknatornyok szerte Magyarország bányavárosaiban. Bányászaink a negyedik bá­nyásznapot ünnepük, amely ki­fejezésre hozza azt a megbecsü lést és szeretetet, amelyben a dolgozó népünk és kormányunk bányászainkat részesíti. Dorog, az egyszerű kis bánya­város már napokkal ezelőtt ké- sCtilt az ünnepre, hogv felejt hetetlenné tegye „nagy napju­kat". Nemzetiszínü és vörös zászlók lengenek, hirdetik,. hogy ünnepre készülnek. A bányász­nap előtti koradélutánon az ut­cákon sok fiatalt látunk bá. nvászegyenruhában. Távolról pattogó indulók ütemét hordja a forró nyári szél. A József Attila kultúrház parkjában térzene szórakoztatja a város apraját, nagyját, míg meg nem kezdődik az ifjúság, a tömegszervezetek és az üzemek,képviselőinek fel­vonulása a bányászemlékműhöz. Este háromnegyed hét van. amikor az ünnepségek megkez­dése jeléül a Mészktíhegyen el­dördülnek a díszlövések. Kí­gyóinak az esti fények. Ebben a pillanatban koszorúzzák meg a mártírhalált halt bányászok em­lékére felállított emlékművet. A megható rövid ünnepség alatt el­csendesül minden. Mindenki némán hallgatja a megemléke­zés meleg szavait. Maid a részt­vevők távoznak az emlékműid', hogy a további ünnepségeken is jelen lehessenek. A sportked­velők a sporttelep felé irányít­ják útjukat, ahol a Bp. Vörös Lobogó és a Dorogi Bányász csa­patai közt ökölvívó mérkOzést nézhetnek végig. De legtöbben mégis a József Attila kultúrházba igyekeznek, A terraszon már megkezdődött a szórakoztató zene műsora. Ezt követte az énekkar, amelv bá­nyászdalokat adott éld nagy si­kerrel. Sok taps jut a tánccso­port tagjainak is, akik a leg­szebb népitáncokban gyönyör­ködtették bányászainkat és a vendégeket. A kultúrotthon színházterme is zsúfolásig megtelt! Az élen­járó dolgozok, sztahanovisták és családtagjaik tiszteletére neves fővárosi művészek felléptével ünnepi előadást rendeztek. Ké- sOre járt már az óra mutatója, mikor Dorog bányászai ottho­naikban pihendre tértek, hogy -■másnap frissen élvezzék a va­sárnapi bányásznapot. Vasárnap reggel .. - Zenés ébresztő töri meg Dorog csend­jét. Kisfiúk, kislányok szalad­nak az utcára, hogy megnézzék a zenekart. Akik esetleg még szívesen aludnának, azokat is felébreszti a zene pattogó rit­musa. De már kevés alvó akad Mindenki izagatottan várta ezt. a napot, különösen az ifjúság. Üttörők virágot visznek kezük ben. hogv a Bányásznál) réggé lén elsőnek köszöntsék élenjáró bányászainkat Kedves, megka pó ez a kép Az idősebbek sze mébo nem egyszer örömkönv nvek hulltak. Az ünnepeltek talán éppen -a gondoltak hogy milyen „ünnepeltetésben is volt részük a múltban? A régi bánvászsorsra, amikor éh bérért robotoltak és állandó ve­szélynek voltak kitéve, A köny- nveket hamar felváltja az öröm. teli mosoly, a jelen. Délelőtt kilenc óra. Az üze­mek dolgozói, szervezeteink fia­taljai a piactéren gyülekeznek hogy megkezdhessék az ünnepi felvonulást. Idősebb bányászaink köztük, Bordi László sztahano­vista vájár, Kovács József és Hertli József vájártanulókkal arról beszélgetnek, hogv hogyan fogják eltölteni az ünnepi na- pót. Közben felsorakoznak, a színpompás felvonulás a zene ütemére csakhamar elindul a kultúrház elé. Bányászaink mo­solya, öröme egyre fokozódik, amikor mindenütt, amerre csak felvonulnak, a nép üdvözli ts ünnepli őket. A Rákóczi.úton, a Sztálin-úton, a Bécsi-úton, a Marx Károly-úton és a 10-es utcán át vonulnak el a szerve, zetek, üzemek és iskolák, akiket nagy tapsban részesítenek a „nézők.” Csaknem egy órahosszat tar­tott a felvonulás, amikor a kul., túrház előtt megkezdődött a hi­vatalos ünnepség. A magyar himnusz elhangzása után. Lé. várdi Ferenc, a Dorogi Szénbá­nyászati Tröszt igazgatója, nyi­totta meg az ünnepi nagygyű­lést. Rövid szavalat követte, majd Ács Lajos elvtárs, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi vezetőség titkára mondott ün­nepi beszédet. Utána sor került bányászaink jutalmazására. Fe. kete József elvtárs Munkaér­demrenddel kitüntetett kétsze­res jelvénves sztahanovista vá­jár 2.236 forint hűségjutalmat kapott. — Megjegyezte, hogy a múltban soha nem volt ilyen megbecsülésben része a magyar bányászoknak. Az ünnepi naáv. gyűlés a zárszó, majd az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. Az ebédszünet alatt sokan felkeresték az Északdunántúli Üzemélelmezési Vállalat pavi­lonját, ahol ízletesen elkészített ételeket és italokat fogyasztha­tott az ünneplő közönség. Vá­jár tanulóink, valamint élen­járó kitüntetett dolgozóink ün­nepi díszebéden vettek részt-. Délután pedig vidám szóra­kozás kezdődött. A kultúrház előtti teret vidám gyermekkiál- tás, hancúrozás töltötte meg. Gyermekek részére vidám, tré­fás versenyeket rendeztek. A sporttelep ismét megtelt szur­kolókkal. Most a Bp. Vörös Lo. bogó — Dorogi Bányász N. B I, bajnoki labdarúgómérkőzésen szurkoltak. Kultúrműsorokban sem volt hiánv. Szabadtéri kultúrműso rok este nyolc óráig szórakoztat­ták Dorog népét. Utána — az ifjúság örömére elkezdődött az éjféligtartó vidám táncmulatság Filmkedvelők számára bemu­tatták az 1954. évi Karlove Va. ry-i filmfesztiválon Munkadij.jal kitüntetett új magvar filmet, az „ÉletjeP’-t. amely egy csendes északmagyarországi bányaváros é'etét mutatja be. A negyedik magvar bányász­nap felejthetetlen emléke ma­rad a dorogi bányászoknak. Vi­dáman, boldog megelégedéssel telt el ünnepük. Ismét zúghat­nak az aknatornyok. Becsukódott a tárgyalóterem ajtaja a manilai értekezlet rész­vevői mögött. Az országok kép. viselői iltrakeltek. A diplomaták táskái három fontos iratot rej­tenek: a délkeletázsiai kollek­tív biztonsági szerződést (angol neve kezdőbetűi szerint: SEA­TO), az indokínai társasálla­mokra vonatkozó jegyzőkönyvet és a „ csendesóceáni alapok- mány"-t. A manilai értekezlet okmá­nyain nyolc aláírás szerepel: az Egyesült Államoké, Angliáé, Franciaországé, Ausztráliáé, Oj- zélandé. Pakisztáné, a Fülő fél­szigeteké és Thaiföldé Ezek kő. züí csak Thaiföld és Pakisztán délkeletázsiai ország, a Fülöp- szigetek pedig a Csendes-óceán délkeletázsiai részén fekszenek. A most megkötött szerződés kötelezi a szerződő feleket a ka­tonai erő fenntartására és fej­lesztésére. A szerződés leglé­nyegesebb része p negyedik cik­kely pedig kimondja: ,,a szer­ződő országok közösen járnak el, ha szerződésben megjelölt területet fegyveres támadás ér­né. Nem fegyveres támadás ese­tén az egyezmény aláírói ta­nácskozásokat kezdenek”. A ..szerződés övezete" felöleli Délkelet-Ázsia egész területét, valamint a Csendcs.óceán vidé­kének a 21. fok 30 perctől északra fekvő területeit. Ezek szerint Hongkong és Tajvan ki. vülesik a „szerződés övezetén". A csendesóceáni kollektív biz­tonsági szerződés az amerikai diplomácia szüleménye. De bár a manilai értekezleten Dulles, nak sikerült keresztülhajszolnia a SEATO.szerzödést — az egyezmény megszövegezése ko. rántsem felel meg a Wall Street szájaízének. Miért? Dulles az értekezleten mindent elkövetett, hogy a szerződés negyedik cik­kelyébe belevegyék a .kommu­nista veszélyre” való utalást, hogy ezzel kikényszerítse sző. vetségesei írásos nyilatkozatát, miszerint a Távol-Keleten „kommunista támadás” fenye­get. Csakhogy a többi tárgyhó- felek, akik ugyan lelkes hívei a felszabadító mozgalmak elfojtá­sának, — ebbe nem mentek be. le. így történt, hogy a szerző­dés aláírásakor beiktatták Dul­les aláírása fölé az úgynevezett ,.amerikai fenntartás” szövegét. Ebben az Egyesült Államok kormánya kijefenti: „fegyveres támadásnak csak a kommunista agressziót tekinti”. A követke­ző csalódás a katonai segély­nyújtás kérdésének tárgyalásá­nál érte az amerikai külügy­minisztert. Dulles ugyanis azt akarta, hogy a ■ katonai segély­nyújtás automatikusan történ­jék a SEATO tagjai között fegy­veres támadás esetén. Viszont a szerződésben — Anglia és Fran­ciaország kívánságára — az ke­nd be: „fegyveres támadás ese­tén a felek saját alkotmányos eljárásuknak megfelelően kö­zösen járnak el” — vagyis a parlamentek jóváhagyásával. Külön kell megemlékezni a manilai értekezlet, amerikai— francia ellentéteiről, amely az indokínai társállamok kérdésé­ben robbant ki. Az amerikai külügyminiszter itt sem tudta akaratát érvényesíteni. Neveze- tesen: az indokínai társállamo­kat is említsék meg a szerződés negyedik cikkelyében■ Helyette pót jegyzőkönyv született, aífiely csupán elismeri az indokínai társállamoknak azt a jogút, hogy támadás esetén kérhetik a SEATO segítségét. A délkeletázsiai szerződés megkötése enyhén szólva, nem keltett osztatlan tetszést még polgári sajtókörökben sem. „Az új szerződés — írja a Times cf India — sem politikailag, sem katonailag nem tekinthető azon hatalmak összefogásának, ame­lyek Délkelet-Ázsióban a békét és demokráciát akarják meg­erősíteni. A szerződés szakaszai­nak tendenciája arra mutat, hogy Washington a délkelet­ázsiai védelmi szerződéssel el­sősorban nem korlátozni akarja a délkeletázsiai kommunizmust, hanem katonai eszközökkel vissza akarja nyomni." A Chicago Tribune nevű ame­rikai lapnak az a véleménye: „az új ázsiai szövetség ostobább, mint a legtöbb hasonló szerve, zet”. A lap szerint az amerikai kormány részéről kiépített szö­vetségi rendszernek csak az le­het a hatása, hogy az Egyesült Államok minden . háborúba be­lekeveredik, még akkor is, ha nincs szó amerikai érdekék vé­delméről — és hozzáteszi: „a külügyminiszter magatartása ar­ra mutat, hogy feltett szándéka háborúba keveredni, ahol csak lehet”. A nyugati lapvéleményekből is világosan kitűnik, hogy a dél. keletázsiai paktum szöges el­lentétben áll a békeszerető né­pek érdekeivel. A SEATO-szer. zödés újabb súlyos megszegése az ENSz alapokmányában le­fektetett alapelveknek, amelyek a nemzetközi együttműködés előmozdítását, a béke és a nem­zetközi biztonság szavatolását követelik, valamint a genfi egyezmények is. A „NÉPSZAVÁ”-ból Egy kiállítás érdekessége Magyarországon, az Országos Mezőgazdasági Kiállításon bemu­tatták a magyar mezőgazdaság sikereit. A kiállítás egyik érde­kessége „Gyuri”, az 565 kilós sertés. Képünkön a „Gyuri", ebédel ... ELENA GAVRILOVA: Harcban a fasizmus ellen a szabadságért A Bulgáriai Munkásifjúsági Szövetség (RMC), mint az or­szág egyetlen forradalmi ifjú­sági szervezete a Bolgár Kom­munista Párt segítőtársa és ne. veltje, 1941 nyarán nagy lelke­sedéssel fogadta a BKP azon határozatát, hogy fegyveres fel­keléssel űzi ki a hitleristákat az országból, megdönti a monarcho. fasizta diktatúrát és népi kor­mányt állít az ország élére, A munkásifjúság minden ere­jét latba vetette, hogy a hatá­rozatokat megvalósítsa. Fehiasz. nálta a forradalmi ifjúsági moz­galom minden tapasztalatát, melvet a legális és illegális harcban szerzett. A párt segít­ségével csakhamar teljesen ille­gális alapokra fektették a szer. vezeteket. Az országban tombolt a fa­siszta terror. A hitleristák köz­vetlenül a 'forradalmi erők el­len harcoltak. Naponta száz és száfc Ítéletet hoztak, rengeteg halálos ítéletet is. A munkásifjúsági szervezetek, nek és vezetőségeiknek az volt a feladatuk, hogy tagjaik harci felkészültségre tegyenek szert, öntudatos, halálra elszánt fel. kelőket neveljen, a hitleri meg­szállás ellen, a haza felszabadí­tásának érdekében egyesítse a dolgozó és haladószellemü ha­talmas bolgár ifjúságot, hogy kiharcolhassák demokratikus gazdasági és politikai jogaikat és a fiatalság szabadon, sokol. dalúan fejlődhessen. Ezért eb­ben az időszakban a Munkás- ifjúsági Szövetség kénytelen volt összeesküvésekhez és más Illegális munkamódszerekhez fo­lyamodni. A pártban a dimitrovi irány­zat lehetővé tette, hogy a Kom- szomól és a Munkásifjúsági Szö­vetség az 1935—1940-es évek­ben a bolgár ‘ ifjúság legszéle­sebb rétegeivel egyesüljön és ideológiai szempontból is egy­séges legyen. A Munkásifjúsági Szövetség, a fasiszta diktatúra és a hitleri megszállás idején, amikor teljes illegalitásba ment át, ezért tud­ta továbbra is fenntartani kap­csolatait á fiatalság széles ré­tegeivel. A nemzet fiatalsága a Haza­fias Arcvonal kiépítésével érte el egységessége csúcspontját. Dimitrov György felhívása után a Munkásifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának ha­téi atai értelmében 1942-ben a Hazafias Arcvonal lobogója alatt derekasan nekilátott a bul - gáriai hazafias ifjúság egységé­nek felépítéséhez. A Munkásifjúsági Szövetség mozgósította a bolgár ifjúságot és minden igyekezetével a né­met megszállók és talpnyalók ellen küzdött. Fegyveres elkelő és szabotáló osztagokkal éket vertek a né­met hadseregbe. Ebben a harc­ban a bolgár ifjúság alaposan kivette a részét és vezetőik kö­zül nem egv életét is feláldoz­ta. A partizánok közül ezren és ezren hősi halált haltak. Ha­sonlóképpen sokan vesztették életüket az ifjúsági harci cso­portok tagjai közül. is, — gaz­dasági szempontból mértek csa­pást a német hadseregre. Száz és száz fiatal életét oltották ki a fasiszták fegyverei. A fiatalok a jövőbe vetett hittel, énekszó­val az ajkukon járultak a bi­tófák elé. Búcsúszavaikban ha­tártalan szeretettel és odaadás­sal a Szovjetunió és Sztálin elv­társ felé fordultak. A Munkásifjúsági Szövetség által az ifjúság megismerkedett a szovjet hősökkel. Zoja Kozmodemjanszká. Ale­xander Matroszov, Liza Csa.i- kina ragyogó hőstettei vissz­hangra találtak a bolgár ifjúság szívében. A bolgár ifjúság .határtalan lelkesedéssel, figyeierúmel kí­sérte a „Christo Botev” nevű forradalmi adóállomást, a párt bátor és acélos hangját, Dimit­rov György. Vasil Kolarov, Vlk Cervenkov bátorító szavait. A „Christa Botev” adóállomás mozgósította a bolgár fiatalságot az elnyomatás és rabszolgaság ellen. Ezekben az években a Mun­kásifjúsági Szövetség és a forra­dalmi ifjúsági mozgalom rend­kívüli módon megerősödött. Az ellenségnek nem sikerült elnyomni a forradalmi ifjúság megmozdulásait. Sokszor előfor­dult, hogy a Munkásifjúsági Szövetség kerületi vagy járási vezetőségét leleplezték, még el sem kezdték a kivizsgálást, már. is új vezetőséget alakítottak. A Munkásifjúsági Szövetség­nek azonnal megvolt az össze­köttetése a helyi nemzeti bizott­sággal, megvolt a kiküldöttjük, megbízottjuk, az utcákon újból felhangzottak a harci jelszók és a Munkásifjúsági Szövetség új­ból szervezkedett Bámulatos szervezőképességet fejtett ki ebben az időben a Munkásifjúsági Szövetség köz­ponti vezetősége, Jordanka Ni- kolova Csankováva! az élén. Hasonló bátor forradalmi ve­zetők voltak: Alexander Di­mitrov. Adalbert Antonov, Chris­to Krpacsev, Emil Sekered- zsijszky, Lubcso Baramov, Pe­so Krcelin, Ivan Ivanszki, Lili- jana Dimitrova és sokan mások. A munkásosztály iránti mély­séges odaadásukat és hazájuk iránti szeretetüket fejezték ki azok a partizánfiúk és leányok, akik a párt felhívására az 1942. 44-es években felfegyverkezve a hegyekbe mentek. A Munkásifjúsági Szövetség tagjaiból kerültek ki a legbát- rább harcosok és politikai veze­tők. A hároméves küzdelmes par­tizánélet megedzette a jövő szo­cialista rendszer, vezetőit. Ezekben a háborús években a Munkásifjúsági Szövetség tag­jainak ez volt a jelszava: „Elő­re — egyre előre’, tűzön-vizen, nehézségeken keresztül a győ­zelemig.” Sokszor feltesszük a kérdést: Hogyan valósíthatta meg a tiz­tizenkétezer tagból álló Mun- kásifiúsági Szövetség azt, hogy a különböző fasiszta, ifjúsági egyesületek nyomása ellenére, ilyen hatást gyakorolt a fiatal­ságra és a munkásosztálynak olyan segítséget jelentett, mely- lyel az ellenségnek feltétlenül számítani kellett. Erre a kérdésre csak a követ­kezőképpen válaszolhatunk: A Munkásifjúsági Szövetség volt az a szervezet, amely az ifjú­ság elé nemes, reális, tudomá­nyos és történelmi alapon álló eszményképeket állított. Az ifjúság állt annak a harcnak élén, melyet a hitleri rabszol­gaság, a fasiszta diktatúra ellen a demokratikus szabadságért és jogokért vívtak. A Munkásifjúsági Szövetség felvértezve a marxizmus.leni- nizmus tanításával tudatában voltak annak, hogv ebben a harcban dől el Bulgária gazda­sági életének kérdése és a fa­sizmus megdöntése a kizsákmá­nyoló rendszer végét jelenti. " Ezért a Munkásifjúsági Szö­vetség tagjai ebben a harcban nem kímélték erejüket, azzal a tudattal, hogy valóban ez a harc lesz a végső és végleg leszámol­nak a kapitalizmussal és a re­akcióval. Meg voltak győződve arról, hogy ebben a harcban születik meg a szabadság és st győzelem — az új igazságos rendszer győzelme.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents