Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-09-11 / 72. szám
1954. szeptember 11. A cigánykérdésről Elsősorban is tisztáznunk kell; léteznek vándorcigányok, akik kóborolnak és vannak letelepedett cigányok, akik közül sokan becsületesen megállják a helyüket az életben. Tehát teljesen téves az a leifogás, hogy a cigányok képtelenek „civilizálódni” és rendezett életmódot folytatni. A valóságban ma már gyakran tanúi vagyunk annak, hogy számtalan cigánycsalád életmódja semmiben sem különbözik a többi dolgozó életétől. Ma már sok cigány felelőségteljes állást tölt be, például Lackó Ilona elvtársnő Eperjesen a HNB tagja, Karika Gusztáv, a kassai HNB tagja, Holoubek elvtárs az első jogász- doktor a bmói hadbíróságon ügyész, Fábián Károly pedig a Nemzetbiztonsági Szervek tagja. Ezekkel ez elvtársakkal, valamint azokkal is, akik a főiskolákat látogatják, rendkívül jő tapasztalataink vannak. A világ tudósai már sokat foglalkoztak a cigányok eredetével és egész ellentétes vélemények merültek fel. Egy azonban biztos, mégpedig az, hogy a mai cigányok Indiából származnak és a mi területünkön számításunk szerint az első évszázadban bukkantak fel. Arról, hogy a XIII. században már éltek nálunk cigányok hiteles okirataink vannak. Hosszú évszázadokon keresztül szomorú volt a sorsuk. Csak a II. világháború vége hozta meg a cigányok felszabadítását. A cigányokban a kóbor, rendezetlen élet egészen ellentétes tulajdonságokat hozott felszínre. Egészségtelen lakásaik, életkörülményeik, rossz táplálkozásuk folytán testileg fejletlenek, betegesek lettek. Amikor a cigányok rájöttek, hogy becsületesen semmihez se jutnak, elkezdtek csalni, furfangoskodni, megtanultak hazudni, lopni és jellemük egyre jobban lezüllött. Ezeket a tulajdonságokat úgy magyarázzuk, hogy azok tulajdonképpen reakciót jelentenek az elnyomatás és a megalázás ellen. Az uralkodó osztály zsamokoskodása termelte ki a cigányokban ezeket a jellemvonásokat. A cigánynyelv nyelvészeti szempontból az indiai nyelvcsaládhoz tartozik, de nem képezi az összes cigányság közös anyanyelvét. Annyi cigány nyelv- csoport létezik, ahány országban élnek a cigányok, mert minden országban felveszik a körülöttük élő nemzetek nyelvét. Miért beszélünk most minderről? Azért, hogy nagyobb megértéssel közeledjünk a mai cigányokhoz és megközelítsük a cigánykérdés megoldását. Nálunk körülbelül 100.000 cigány él. Elsősorban, fontos, hegy eltűnjenek a cigánytelepek és a cigányokat becsületes munkához szoktassuk, átneveljük őket és jellemüket átformáljuk. Az utóbbi időben már alaposan feldolgozták a cigánykérdés problémáit. A Tudományos Akadémia Orientális Intézete tavaly novemberben munkakonferenciát hívott össze, ahová cigánydolgozókat is meghívtak. Bizottságot állítottak össze, amely majd a cigánynyelv kutatásával foglalkozik. A munkakonferencián határozatok születtek, amelyeket a kormány elé terjesztettek és a kormány a legközelebbi időszakban fog ezzel a kérdéssel foglalkozni. Már eddig is rájöttünk, hogy a cigánykérdést nem oldhatjuk meg azzal, hogy automatikusan emeljük a lakosság életszínvonalát, mert a cigánykérdés megoldásánál sok különböző körül mén yr<e kell tekintettel lenni. Nálunk a CsISz járási vezetőségei eddig szinte teljesen elnéztek e kérdés fölött. Ezt legjobban bizonyítja az a tény, hogy ezideig kevés cigány fiatalt sikerült beszervezni a CsISz-be. Most az évzáró gyűlések lefolyása alatt a cigány fiatalokkal szemben tanúsított passzív állásponton lényegesen változtatni kell. A CsISz járási vezetőségeinek különösen a szepsi, rozsnyói, zse- lizi, vágsellyei, párkányi, de a többi járásban is, komolyan kell foglalkozni ezzel a kérdéssel. Számtalan példát lehetne felsorolni, amely bizonyítja, hogy a cigány fiatalok sok ‘helyen szeretettel és becsületesen dolgoznak ifjúsági szervezetünkben. Berki Lajos a CsISz losonci járási vezetőségének dolgozója, egyike azoknak a funkcionáriusoknak, kiknek igazán szívügye az ifjúság nevelése. He megnézzük a nagyabonyi CsISz szervezet munkáját, ott is azt látjuk, hogy a cigány fiatalok lelkes odaadó tagjai a szervezetnek, a kultúrmunkából is kiveszik részüket. Az Ifjúsági Szövetség felelős minden fiatalért, tehát a cigányfiatalok neveléséért is. Ezt mindenkor tartsák szem előttt a CsISz járási vezetőségei s ne feledjék el azt sem, hogy a cigányfiatalok beszervezésének kérdése nem oldható meg papíron, hivatalosan. 011FIÜSÁG KARDOS ISTVÁN, képesriportja essze jövendővel komolyan vess össze jelenkori: /'/áss, alkoss, gyarapíls: s a kaza fényre derül!" (ICülcsey) Nézem, már régóta nézem, hogyan sietnek az iskolába. Akaratlanul is meghatódik az ember, mert szépek a gyerekek, jó érzés közöttük lenni. Szinte tisztábbnak érzem magam, ártatlanabbnak, egy kicsit fiatalabbnak, egy kicsit gyerekebb- i nek. És mindez nagyon, de nagyon 6 jólesO. . . Hej, ha még egyszer elsőit osztályos lehetnék. — Mondjuk, ís sóhajtjuk. Igen, most már talán mindenki másképpen csinálná. De jól van így is. Elsőosztályos ... régen volt. mégis mintha tegnap lett volna. Az út szélén, a palánknál, egy apró, barna iiúcska igyekszik. — Szinte szalad. De nem is öt nézem, a ruháját; szépen kivasalva, fehér, kihajtott inggallér, kezében új táska. Az egyik kapuból egy ' fiatal anya és egy nem egész harmincévesnek kinéző férfi, apa, néznek utána. Nem szólnak semmit, csak nézik. Első gyerekük, harmadszor megy az iskolába, először egyedül. Mikor eltűnik a kanyarban, a két fiatal szülő összemosolyog. Most sem szólnak semmit, csak mosolyognak ... Mit mondjak még, és főleg kinek? Annak, akinek leginkább szüksége van rá, annak is csak annyit, hogy barátom, kedves barátom, ha még mindég tagadod, hogy szép ez az élet, ha még mindég kételkedel a boldogság megtalálhatóságában ezen a földön, hagyd a sötét szobádat, menj az utcára, emberek közé. nyisd ki a szemed, szeptember van, zsong az iskola, kicsiny emberkék szorgalmasan készülnek az életre. 1. A dunaszerdahelyi magyar tannyelvű 11-éves iskola épülete. Csendes, egészséges hely, a diákok nyugodtan tanulhatnak. 2. Szabó Magda, harmadik osztályos, szeretettel üdvözölte az iskola új tanulóit, az első osztályosokat. A megnyitó ünnepélyen népdalokat énekelt. Mindnyájuknak tetszett, az első osztályosoknak is. 3. Nem is oly rossz ebben az iskolában, pedig annyira ijesztgetek vele — gondolja ez a kis szőkehajú elsős. S közben Ozorai igazgató elvtársra figyel, aki az iskola rendszabályait ismerteti. 4. Nem, mi még nem az iskolába jöttünk, még korán lenne, hiszen az ősszel leszünk még csak négy évesek. Elsős bátyánkat jöttünk elkísérni az iskolába. 5. „Lánc, lánc, eszterlánc, eszterlánci cérna . . .” vidáman szál a dal, úgylátszik a játszásban sincs hiány. 6. De jó, hogy ilyen nagy darabot csomagolt be Anyu. Biztos számít azzal, hogy már én is dolgozom — lelkendezik a kis Piroska Ali, a bratislavai 8-éves iskola első osztályának tanulója.