Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-09-11 / 72. szám

0! IFJÚSÁG 1954. szeptember 11. A szovjet hadsereggel együtt harcoló bolgár hadsereg 1944 | szeptember 9-én bevonult Bulgária fővárosába, Szófiába. 1 Hővillany-erőmü „Republika” üzem a bolnár ötéves terv büsz­kesége, az iparosítás nagy nemzeti tervének egy új alkotása. „iiimiiiiniiHiiiiiitiiiiiiiiiiiitiiiiiiii mi mii mii iiihii iiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiimiimiHiiiiiiHtiiiiiitiii 1111111 in mii min mii 11111111111111'. Tíz éve szabad Bulgária állatorvo- = Szófiai állatorvos növendékek az új Bulgária leendő sai a mikroszkópok felett. I Bolgár közlekedési dolgozók a festői szépségű Kosztanec he- i gyeiben üdülnek. %g»iMMumn»innwmH«MKim«nw*MinmunnmmimiiiH«winnmtnuniMm«MimM«MM>ummnuiHHMMimiimiiiiiiniiiiiiiini: A Klement Gottwald szövetkezetben Aznap, amikor Csehszlovákia és Bulgária között aláírták a barátság és kölcsönös segélynyújtásról szóló egyezményt, Bul­gária egyik kis falujában összeültek a mezőgazdák és elhatá­rozták, hogy újonnan alakult Egységes Földművesszövetkeze­tüket a Csehszlovák Köztársaság elnöke, Klement Gottwaldról nevezik el. Elhatározásukat levélben közölték Klement Gottwald elv- társsal, felejthetetlen első munkáselnökünkkel. A szövetkezetben nagy volt az öröm. amikor Klement Gott- wald elnöktől válasz is jött, sőt ajándék is, egy Tesla-gramo- rádió. . A szövetkezet eleinte nagy nehézségekkel küzdött, de már a második évben 65 kilogrammal jobb átlagot ért el, mint a magángazdálkodók. 1950-ben újabb öröm érte a szövetkezetei, Klement Gott. 1veid megint ajándékkal lepte meg Okét, mégpedig egy „Zetor". traktort küldött két ekével és Icultivátorokkal. Dimítrij Szivenav traktorosnál nem volt boldogabb ember és valóban megmutatta mit tud. Már harmadik' éve dolgozik a Zetorral és több mint 16.000 levát keres a szövetkezet számára. Jó dolga van a Klement Gottivald szövetkezetnek. Ezidén kötelezettséget vállaltak, hogy gabonánál 200 kilogramm átlag­termést érnek el dekaronként (egy dekár 10 ár). Alexander Dojcsinov, a szövetkezet elnöke a következőkben fejezi ki legjobban a szövetkezeti tagok gondolatait: „Jövőre 500 kilogrammot érünk el dekaronként — minden csak tő­lünk függ." — így gondolkodnak a Klement Gottwald szövet­kezet tagjai. ♦ Vlko Cservenkov, a Bolgár Népköztársaság minisztertaná­csának elnöke hétfőn fogadta a Kínái Népköztársaság kormány- küldöttségét, amely Bulgária fel­szabadításának 10. évfordulója alkalmából érkezett a bolgár fővárosba. ♦ A portugál és az indiai kor­mány már régebben megállapo­dott, hogy kedden megbeszélé­seket kezd az indiai portugál birtokok kérdéséről. Hétfőn este azonban — mint a londoni rádió hírül adja — a portugál kor­mány kijelentette, hogy nem vesz részt az Indiával való meg­beszéléseken. ♦ A firenzei rendőrkapitány hétfőn este közölte az Olasz Kommunista Párt firenzei szer­vezetével: nem engedi, hogy a kommunista sajtó hónapja alkal­mából szeptember 19-re terve­zett nagyszabású ünnepséget a városi parkban megtartsák. ♦ Kedden hajnalban a werli brit börtönből szabadonbocsátot- ták Kurt Meyer volt SS-tábor- nokot, a „Hitler-Jugend” had­osztály volt parancsnokát. ♦ Piccioni olasz külügyminisz­ter hétfőn délelőtt fogadta az angol kormány megbízottját, aki átnyújtotta neki az angol kor­mány meghívását a kilenchatal- mi értekezletre. Piccioni a meg­hívást elfogadta és megfelelőnek találta az értekezlet megkezdé­sének időpontját is. Az angol javaslat szerint az értekezletet szeptember 14-én nyitnák meg. Az „AFP” illetékes forrásokra hivatkozva jelenti, hogy a szep­tember 14-re tervezett kilenc- hatalmi értekezletet későbbi idő­pontokra halasztják. Az új idő­pontot még nem tzzték ki. A jelentés szerint az értekez­let elhalasztása kapcsolatban van azzal, hogy a nyugatnémet szövetségi gyűlés szeptember 14-én tartja külpolitikai vitáját és Adenauer jobbnak látja, ha a kilenchatalmi értekezletet a kül­politikai vita után rendezik. ♦ A „Daily Worker" közölte a legnagyobb kenyai törzsek — o I kikuju, az embu és a meru törzs ; — felhívását az antjol néphez i és ez egész világ népeihez. : „Minden nap a halállal nézünk i szembe hangzik a felhívás. Sze- ; rencsétlenscgünk és nyomorunk ; egyre fokozódik. Minden vezé- i rünket letartóztatták, sokat kö- I zülük megöltek. Kitelepítenek i bennünket falvainkból és elüz- i nek földjeinkről. Nincs hová le- í hajtani fejünket". A felhívás : felszólítja az angol népet és a I világ közvéleményét, hozzák szé- ; leskörű nyilvánosságra, mi tör- i ténik Kenyában és kényszerítsék I az angol hatóságokat politikájuk j megváltoztatására. Em. Dinov, Szoiia: A bolgár nép boldog tíz éve A dicső Bolgár Kommunista. Párt által vezetett bolgár dol­gozók hősies harcot vívtak a monarcho-fasizmussal. A bolgár nép 1944 szeptember 9-én a Szovjetunió segítségével ledöntötte a gyűlölt népellenes rendszert. A Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat a fa­siszta rabszolgaság alól. A népi kormány szeptember 9-én teljesen tönkretett gazda­ságra talált. A legtöbb iparvál­lalat üzemen kívül volt helyez­ve. A textil és vasiparnak nem volt nyersanyaga. A forgalom teljesen megbénult. A szovjet nép felbecsülhetet­len segítségével a bolgár dolgo­zók sikeresen felépítették a fa­siszták által tönkretett gazda­ságot, rövid idő alatt teljesítet­ték a kétéves és utána az első ötéves tervet. A szövetséges Szovjetunió zászlaja alatt, Bla- gojev-Dimitrov pártja előrelátó vezetése mellett a szocializmus felé haladva dolgozóink történe­tünkben eddig még nem látott sikereket értek el. Hol vagyunk mi már attól a Bulgáriától, amely a fasiszta uralom alatt gazdaságilag a leg- elhagyatotabb országok közé tar­tozott ? Országunkban keresztül-kasul mindenütt új településekkel ta­lálkozunk, új emberekkel, űj élettel! Fejlődésünk útját í'ze- meink hatalmas épületei, szövet­kezeteink végtelen rónái, vízierő­műveink és villanyhálózatunk mutatják. Bulgáriának ma már teljesen független vasipara van. Nézzük csak mit termel a mai Bulgária? A „Sztálin” vegyi kombinát, a „Stefan Kiradzijev” celulózegyár, a „S. M. Kirov” tápszerüzemek ? Teljes gőzzel dolgoznak a vízierőművek. Uzembehelyezték a cement, pek- tin, villanyipari és más üzeme­ket, 1949—1952-es években több mint 700 iparvállalatot helyez­tek üzembe. Az ipari termelés már 1946- ban elérte a háborúelőtti szín­vonalat és 1952-ben négyszere­sen túl is lépte. 1952-ben nem egész két hónap alatt olyan ter­melést értek el, mint 1939-ben az egész év alatt. Múlt év vé­gén az ipari termelés átlépte a háborúelőtti átlagot, mégpedig a következőképpen: a gyapot szö­vött áru termelésben kétszere­sen, selyemáruban négyszeresen, lenben több mint ötszörösen, a cukortermelés terén három és félszeresen, olajtermelésben ti­zenötszörösen. 1951-ben több villanyerőművet helyeztek üzembe, kapacitásuk 1.5-ször akkora, mint a népi kormány életbelépése előtt. Or­szágunk nemcsak, hogy nem hoz be kénes műtrágyát, villanymo­torokat, mezőgazdasági gépeket, hanem ezeket az iparcikkeket már külföldre Is szállítja. A Szovjetunió segítsége nélkül né­pi köztársaságunk gazdasági és kulturális fellendülése elképzel­hetetlen lenne. Nem titok, hogy a Szovjetunióból kapjuk üze­meink felszerelését. A bolgár­szovjet barátság gyümölcse az első ötéves terv keretén belül felépült „Sztálin” vegyészeti kombinát, valamint a „Lenül” kombinát, a „Sztálin” vízierőmű, a Marx Károly lúgkőtermelési üzem és a többi szocialista épít­kezések is. A szovjet szakembe­rek segítségéve] országunkban geológiai kutatásokat végezünk és felfedjük hazánk mérhetetlen gazdasági kincseit. A gazdasági fellendülést a népi demokráciák­nak is elsősorban azonban a Csehszlovák köztársaságnak kö­szönjük. Bulgária 1944 szept. 9-ig a nyugati imperialisták mezőgaz­dasági függelékét képezte. Me­zőgazdaságunk rengeteg nyers­anyagot szállított Hitler-Német- országnak. A termőföldet több mint 13,000.000 parcellára osz­tották és így nem alkalmazhat­ták a haladószellemű agrotech­nikát. Az első Egységes Földműves Szövetkezetek, (amelyek a mi EFSz-eink Hl. típusának feleltek meg), a Szovjetuniótól kaptak húsz traktort és negyven teher­autót. Ma már több mint 13 ezer traktor és több mint 1700 kom­bájn, 5600 cséplőgép és 11.300 eke áll mezőgazdaságunk rendel­kezésére. Gépesített felszerelésünket a Szovjetuniótól kapjuk. Gép- és traktorállomásaink elősegítik a szocialista falu fellendülését. Bulgáriában ma 2747 EFSz működik, ez a mezőgazdasági települések 52.30/o-át és a meg­művelt föld 60.5%-át teszi ki. A csatornázás hálózata egyre szélesedik. A népi kormány alatt építették fel a Nikopolsky és Brslansky öntöző csatornázási hálózatot is. A burzsoá kormány azelőtt hatvan év alatt nem ért el annyit, mint a népi kormány nyolc év alatt. Mezőgazdaságunk legfontosabb kérdése jelenleg az állattenyésztés fellendítése. Kultúr téren is hatalmas vál­tozáson megyünk keresztül. A tudomány, irodalom és művészet megújhodását éli. Sok színház, négy állan > opera, 10.000 művé­szeti együttes, 1000 mozi, ezer és ezer könyvtár, 1200 népi ol­vasóterem, vagy 100 múzeum, 10 szimfonikus zenekar gondos­kodik dolgozó népünk kultúrigé- nyeiről. A Kultuszminisztérium költ­ségvetése az 1939-es évvel szemben 100-szorosan emelke­dett. A szovjet szakemberek és tu­dósok segítségével fellendült a filmiparunk, az építészet és a technika. Eisenhower elnök aláírta az Amerikai Kommunista Párt betiltásáról szóló törvényt Washington, aki kivívta, Lincoln, aki kiterjesztette és Eisenho­wer, aki megsemmisítette az amerikai szabadságot... Varsóban lesz 1945 után már négy várost neveztünk a fiatalság, a béke és az öröm városának,mert oda­jöttek a fiatalok kiküldöttei a világ minden sarkából, Szibé­riából, Finnországból, O’aszor- szágból és Távol-Keletről is egy­aránt, A négy ifjúsági találkozó olyan városokban zajlott le, melyek­nek gazdag múltjuk, dicső je­lenük és fő eg szép jövőjük van. Ezek a városok szemtanúi vol­tak a békeszerető fiatalság ta­lálkozójának, annak, hogy sport­találkozó keretén belül bemu­tatták testi ügyességüket, kul- túrversenveken pedig nemze­teik kul túrkincseivel ismer­tették meg. míg a találkozó ba­ráti összejövete'ein kifejezésre hozták a nemzetek közötti ba­rátság és a béke utáni vágyu­kat. Ez történt Prágában, Buda­pesten, Berlinben és Bukarest­ben. A Világ Demokratikus Ifjú­sági Tanácsa úgy döntött, hogy 1955-ben az V. Ifjúsági és Diák- találkozót Varsóban rendezik meg. Abban a Városban, amely­ről Karel Konrád, Lengyelor­szágból való hazajövetele után ezt írta : „Varsó, tudom, nagyon jól tudom, hogy kevés rólad azt mondani: hétfájdalmas város vagy !” Ezerkilencszáznegyven. négyben ezer és ezer sebéből e1- folvt a vére, komor romjai égbe meredve bosszúért kiáltoztak. A Visztu'án, amely Varsón ke­resztül folyik, csak a tönkretett hidak szétroncsolt konstrukciói vo'tak láthatók, egy ép híd sem maradt. Varsóban volt valami­kor' állomás is? Nehéz volna megállapítani. Romok között feküdt a halott város. Nyolcvan százalékra tel­jesen tönkretették, helyenként a fö’ddel volt egyenlő. Ha Var­só ' arra a térképére tekintünk, amely kimutatja a háborús ká­rokat. akkor egy hatalmas bar­na-vörös foltot látunk magunk előtt: a vörös szín mutatja a felégetett részeket, míg a barna a bombázott részeket. A háború tüzében mint a kár­tyavárak. úgy dűltek össze isko­lák, paloták, kórházak, úgy pusztultak el az emberek. A második világháborúban 800.000 fiatal, öreg és gyermek vesz­tette el Varsóban életét. A „ci­vilizáció”, a fasiszta vezetők így csináltak „rendet” — de Varsó a hősök városa — nem hódolt be. A harc, a bátorság, a hősiesség jelképe lett. Azután eljöttek a vérző Len­gyelországba a szovjet testvé­rek. Kiszabadították a fasiszta karmok közül, új hidakat emel­tek, a Visztulán, autókat, vona­tokat, összerakható kórházakat, é'elmiszert hoztak. A szovjet szakemberek vezetése mellett rendbehozták a csatornázást, a vízvezetéket. És a halott város új életre kelt. A varsói romok között megindult az élet. Három évvel a háború után Varsó ke'éti és nyugati részét már összekötötte a híres „W-Z ’ körút, amely két városrész, Prá­ga és Wala között húzódik. A varsói lakosság, de különösen a fiatal leányok és fiúk lelke­sedésének köszönhető, hogy a felszabadulás 5. évfordulója al­kalmából már megnyitották ezt az utat. Varsó arculata gyorsan meg. változott. Mintha varázsvesszővel érin­tették volna meg a romházakat, helyükön munkásnegyedek emelkedtek. mint például a Muranow, Mlynow, Mirow, Kole és Zaliborzi negyedek. Varázsvesszőül a munka, a varsóiak határtalan lelkesedése szolgált; akinek keze-lába volt, mindenki az építéshez fogott, építette az új fővárost. Hogy minél gyorsabban felépüljön és szebb legyen, mint valaha. — Mint ahogy azt Boleslaw Bie- rut, a népi Lengyelország el­nöke mondta : „Az új Varsó, a szocialista állam fővárosa, új képet ölt magára, és az valóban az igazi emberiség — a dolgozó ember korszakát ie'képezi,” Varsó szebb lett mint valaha- Az ezüstösen hömpölygő Visz­tulát, csillogó kapcsokként új hidak kötik össze A sziléziai -- dombrovski hidat 75 nap alatt építették. Újabb és újabb főiskola nyi­totta meg kapuit a tanulóifjú­ság előtt és a modem felszere­lésű kórházakban egyre több beteget helyeznek el. És a lakások terén? 300.000 új lakóház várja az épülő Varsó áldozatkész lakóit. A hatalmasan fellendült építke­zések közül kitűnik a J. V. Stalin kultúrpalota hatalmas épülete, melyet ezekben a he­tekben fejeztek be a szovjet szakemberek és építészek. Messzire világít a palota fe­hér tornya, melynek hegye ru­bintokkal van kirakva. Körös­körül a virágerdő, ligetek és pázsitok. És belül? Mesébeillü termek és csarnokok. És mind­ezt a szovjetemberek ajándékoz, ták Varsó hős lakosságának, munkásainak és tanulóinak. Az, épület egyik szárnya a fiatal­ságé. Hatalmas sportcsarnok, úszómedence, tízméteres ugró­toronnyal, két gyermekszínház, mozik,_ fedett játszóterek. Az új Varsó, a ragyogó, meg- újhódott város 1955 nyarán az V. Világifjúsági Találkozón fo. gadja a békeszerető fiatalokat. Eljönnek a világ minden zú- gából a fiatalok, nemcsak azért, hogy sport- és kultúrműsorok­ban vegyenek részt, hanem, hogy tüntessenek a béke mel­lett. Üdvözlik majd az új Varsót. Varsó falai, a figyelmeztető romok között ígérik, hogy már sohase kerül sor arra hogv Var. sót tönkretegyék és örökké ki­tartanak ünnepélyes fogadalom­tételük mellett. DAGMAR PODLIPNÁ

Next

/
Thumbnails
Contents