Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-09-04 / 70. szám

t üiiFiúsáe — 1954. szeptember 4. A francia nemzetgyűlés történelmi döntésének világvisszhangja Bonnból, Párizsból, Londonból, Wasbingtonból Amikor a francia nemzetgyű­lés hétfő esti drámai ülésén a zsúfolásig megtelt ülésteremben Le Troquer elnök bejelentette a szavazás eredményét, amely sze­rint a nemzetgyűlés 319 szava­zattal 264 ellenében megszavaz­ta e „vita előtti halasztó hatá­rozatot”, a ezzel visszautasította az EVK ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot, az EVK-t el­lenző képviselők hatalmas taps­viharban törtek ki, majd eléne­kelték a francia nép himnuszát, a Marseillaise-t. Az MRP-képvi- selök és az EVK más hívei te­hetetlen dühükben elkezdtek padjaikon csapkodni, a Marseil­laise szárnyaló hangjai azonban elnyomták az MRP-képviselők- okozta lármát; kommunisták és szocialisták, radikálisok, függet­lenek és volt gaulleisták, mind­azok a képviselők, ak'k nem-et mondottak az EVK-ra, egy szív- vel-lélekkel harsogták a francia nép diadalmas himnuszát. Velük együtt énekelt Mendes-France és a kormány többi tagja is. Az MR P- képvisel ők és társaik egymás után kullogtak ki az ülésteremből: a diadalmas erő­vel feltörő Marseillaise kikerget­te őket. Kisvártatva azonban is­mét visszatértek, élükön Paul Peynaud-val és Georges Bidault- val. (Bidault ez alkalommal mu­tatkozott elsőízben a ratifiká­ciós vita megkezdése óta.) Paul Reynaud a szónoki emelvényre lépett és a képviselők tiltakozá­sa ellenére beszélni akart. Több­ször is nekikezdett beszédének, de szavait minduntalan elnyom­ta a képviselők tiltakozása. Vé­gül is nagy zaj közepette kije­lentette: „Elsőízben történt meg a francia parlament történeté­ben, hogy egy szerződést eluta­sítottak anélkül, hogy annak szerzője és aláírója szót emel­hetett volna védelmében”. A hétfő esti szavazás részle­tes eredménye: Az Aumeran-féle indítvány (vagyis az EVK elvetése) mel­lett szavazott: 95 kommunista, 4 haladó, 53 szocialista, 2 MRP- párti, 34 radikálszoc'aüsta, 67 köztársasági szocialista, 12 füg- letlen republikánus, 16 ARS, 6 független parasztpárti, 10 UDSR, 10, parasztpárti, 3 tengerentúli független és 7 pártonkívüli kép­viselő. Összesen 319 képviselő. Az indítvány ellen szavazott: 80 MRP, 50 szoc alista, 33 radi- kálszocialista, 2 köztársasági szocialista, 36 független republi­kánus, 14 ARS, 20 független pa­rasztpárti, 8 UDSR, 9 paraszt­párti, 11 tengerentúli független és egy pártonkívüli képviselő. Összesen: 264 képviselő. Tizenketten tartózkodtak a szavazástól, 29 képviselő pedig nem vett részt a szavazásban. Mendes-EYance nyilatkozata az EVK-t elutasító szavazás után Mint az AFP jelenti, Mendes- France miniszterelnök az Au- meran tábornok indítványa fe­lett megtartott szavazás ered­ményének kihirdetése ' után a parlament folyosóin nyilatkoza­tot tett. „Azt szeretném — mondotta e többi között — ha a közvéle­mény és külföldi barátaink nem értenék félre e hozott határo­zatok értelmét, amely határoza­tok bizonyára pontatlan kom­mentárokat idéznek majd elő és olyan félreértéseket okoznak, amelyeket el kell kerülni. Az ülésen előfordult inciden­sek oka az az igen érthető szen­vedély, amelyet az évek óta tar­tó és a közvéleményt felkavart vitának kibontakozása keltett. Már régóta tájékoztattam bará­tinkat és szövetségeseinket, hogy — amilyen mértékben egy kormány a parlament lelkiálla­potát ismerheti — a nemzetgyű­lésben a többség nem támogatja ' az európai védelmi közösséget. i Brüsszelben és máshol külföldön I ezzel ellenkező értesülések ter­jedtek el. Annyi bizonyos, hogy a nemzetgyűlés többsége több hónap óta ellenzi a ratifikálást. Sajnálom, hogy brüsszeli part­nereink és angolszász szövetsé­geseink félreértették a nemzet­A két kambodzsai generális összeölelkezése világosan.megmutat- ja: „Ha egy szétszaggatott ország képviselői egy véres háború közepette összeülnek és megértésre találnak, akkor kell, hogy Né­metország mind két részéből összejöjjenek és elkerüljenek egy véres testvérháborút!” Otto Grotewohl 1954. agusztus 4-én mondotta ezeket a sza­vakat, amelyek kellőképpen rávilágítanak a helyzet komolyságá­ra és megmutatják a kiutat is. gyűlés igazi érzését, amely — kis eltéréssel — úgy jutott ki­fejezésre, ahogyan előre jelez­tem”. Mendes-France a továbbiakban hangoztatta: a vita ugyanakkor azt bizonyítja, hogy a nemzet- gyűlés hatalmas többsége kitart a nyugati szövetség mellett. „Ebben a keretben kell új megoldásokat tanulmányozni — mondotta a továbbiakban — mégpedig hamarosan, ezúttal nem fogunk három évet elvesz­tegetni. Remélem, hogy szövet­ségeseink és azok az országok, amelyeknek érdekei Franciaor­szág érdekeivel azonosak, ha­marosan világos döntéseket hoz­nak. A francia kormány rendü­letlenül és fenntartás nélkül ki­tart az atlanti szövetség mellett, amely mindig is irányelve volt és az is marad”. Jules Mochot, Daniel Mayert és Max Lejeimet kizárták a szocialista pártból A francia szocialista párt köz­ponti végrehajtó bizottsága nyi­latkozatot adott ki, »melyben kifejezésre juttatta „sajnálkozá­sát” « nemzetgyűlés döntése fe­lett. A végrehajtó bizottság szerda reggel kizárta a pártból a párt három vezető tagját, Jules Mo­chot, Daniel Mayert és Max Le- jeunet, mert az EVK ellen sza­vaztak. London: „Az EVK úgyszólván meghalt” A szerda reggeli legkülönbö­zőbb politikai irányzatú angol lapok megegyeztek abban, hogy a francia nemzetgyűlés határo­zata súlyos csapást mért az ame­rikai tervekre. A DAILY WORKER nagy örömmel üdvözli a párizsi hatá­rozatot, s megállapítja, hogy „ez a határozat minden békét akaró ember számára buzdítást jelent”. . A lap rámutat arra, hogy Ang­liának ugyanezen az úton kellene haladnia, „mert akkor egyszers- mindenkorra megszűnne az új­jáélesztett német imperializmus veszélye”. Nemcsak ez „európai védelmi közösséget” kell ellet­ni. Amerikának Németország új- rafelfegyverzésére irányuló poli­tikáját kell megsemmisíteni. „Adenauer hadserege háborút jelent. A béke útja viszont a iegutóbbi szovjet jegyzék ja­vaslatainak elfogadása; újabb tárgyalások a német kér­dés békés megoldására, s egy összeurópai konferencia, amely döntene az igazi európai bizton­ság tervezetének kérdésében” — írja a lap. Igen fontos1 a DAILY EX- PRESSNEK, Lord Beaverbrook nyolcmilliós olvasótáborral ren­delkező lapjának véleménye. Az utóbbi időben a lap élesen sík- raszállt a német felfegyverzés ellen. A Daily Express felhívja ol­vasói figyelmét, hogy Francia- ország szuverén hatalom, s joga van döntenie egyrészt a nyugati hatalmakkal, másrészt Németor­szággal való kapcsolatainak kér­désében. „Nem kétséges, hogy ez a határozat megegyezik a fran­cia nép nagy többségének vé­leményével” — írja. A Manchester Guardian rámu­tat arra. hogy milyen következ­ményekkel jár a francia hatá­rozat. „Az európai védelmi közösség — hangoztatja a lap — úgy­szólván meghalt. Nyugodtan fel lehetne oszlatni. Meg kell valamilyen módon győzni Amerikát, hogy mérgében ne szüntesse meg európai köte­lezettségeit”. Most vájjon mi fog történni? A Manchester Guardian vélemé­nye szerint Nyugat-Németország követeli, s elvárja majd szuve­renitásának biztosítását. (Ez hi­vatkozás az újrafelfegyverzés másik formájára, ami Dulles és Churchill tárgyalásán szerepelt.) A konzervatív DAILY TELE­GRAPH azt állítja, hogy az an­gol hivatalos körök állásfoglalá­sát tükrözi, »mikor azt írja, hogy az európai védelmi közös­ség kudarca „rendkívül sajnála­tos”, s azt jósolta, hogy a Szov­jetunió most még inkább mint valaha sürgeti majd az általános európai biztonsági rendszer lét­rehozását. Washington: „Kudarcot szenvedtünk” — mondotta Eisenhower — Eisenhower elnök az „európai védelmi közösség” elvetését Dulles külügyminiszterrel folyta­tott tanácskozása közben tudta meg. James Hagerty, a Fehér Ház sejtótitkára megszakította az elnök és a külügyminiszter tanácskozását 6 tudatta velük a párizsi hírt. Eisenhower elnök kijelentette: „Az európai védelmi közösség­nek a francia nemzetgyűlésben történt elvetése, hatalmas ku­darc a nemzetközi kommuniz­mus elleni harcban”. Az elnök hozzáfűzte: Kudar­cot szenvedtünk, de nem kell elcsüggednünk. Blücher nyugatnémet alkan- cellár a szabadságon lévő Ade­nauer helyett nyilatkozott az EVK elvetéséről. Blücher kije­lentette, hogy „csalódott és megdöbbent a szavazás eredménye hallatára". Hozzáfűzte, hogy „az EVK-nak a franciák részéről történt elu­tasítása nem adje meg Nyugat- Németországnak azt a jogot, hogy lemondjon a szabad Euró­pa egyesítésének céljáról”. Az AFP beszámol a bonni vé­leményekről. „Bonni politikai körökben nem jelentett megle­petést a francia nemzetgyűlés döntése, mert a brüsszeli értekezlet kudarca óta nem ringatták magukat illúziókban az EVK esélyeit illetően — mondja a jelentés. — Bonni politikai körökben hangsúlyoz­zák, hogy nem Nyugat-Német- országnak kell alternatív megol­dást javasolnia. Hangsúlyozzák továbbá, hogy. „Nyugat-Német ­onszág a maga részéről ez utol­só pillanatig kitartott az EVK terve mellett”. Az AFP jelentése utal arra is, hogy bonni politikai körökben a párizsi szerződés elvetése foly­tán „idejétmúltnak” tekintik a bonni szerződéi bizonyos cikke­lyeit. „Bonnban úgy vélik — mondja e jelentés — hogy az EVK elutasítása most már nem jelentheti egyszerűen és simán a bonni egyezmények életbelép­tetését, mert ezek szorosan kap­csolódtak a párizsi szerződéshez és elavulttá váltak azáltal, hogy a francia parlament ezt a szava­zást elvetette. Ebből azt a következtetést vonják le, hogy a német szuve- rénitást olyan alapokon kellene megteremteni, amelyek jobban megfelelnek a jelenlegi helyzet­nek. Ezeknek az alapoknak a meghatározása a négy érdekelt állam részvételével a közeljövő­ben összehívandó értekezlet fe­ladata lehetne”. Magyarországon átadták a forgalomnak a legkorsze­rűbb dunai motoros vontatóhajót Budapesten, a Molotov-téri kikötőben forgalomba helyezték a MESZHART üzemeiben készült „Komárom" nevű motoros von­ta tóhejót. A két, nyolchengeres és 550 lóerős motorral ellátott vontató­hajó a magyar hajóépítés büsz­kesége. Berendezése a lehető legkorszerűbb. A „Komárom” az első magyar dunai vontatóhajó, amelynek saját rádióadó- és ve­vőállomása van. Az új vontatóhajó jelentős mértékben elő fogja mozdítani a dunai áruforgalom gyors lebo- ! nyolítását. Szeptember elseje a moszkvai iskolákban VAVRUS RUT MOSZKVÁBÓL TELEFONÁLTA. Szeptember el­seje semmivel se különbözik a naptár többi napjaitól. A Szov­jetunió városaiban és falvaiban mégis nagyobb a forgalom, lük­tetőbb az élet Az iskolák kapui a reggeli órákban várták a gyerekeket; a pionírok fehér-vörös színei tarkították az utcákat. Az idei iskolaév igen fontos határkövet jelent a szovjet is­kolák fejlődésében. Sok városban most kezdik el a kötelező 10. éves iskola és a politechnikai tanítás bevezetését. A szovjet­emberek már kora fiatalságuk­ban elsajátítják a szocialista ipari és mezőgazdasági termelés alepelveit. Szeptember elseje örömteli nap volt nemcsak a szovjet pionírok, hanem a Szovjetunió 800 főis­kolája számára is, ahol 1,700.000 főiskolás tanul. A Lenini Hegyeken több mint 54 nemzetiséghez tartozó 16.000 tanuló jött össze, hogy • Moszk­vai Egyetem 12 fakultásán foly­tassák tanulmányaikat. A novo-nadmoskví 10 éves is­kola udvarán, melyet Zoja Kos- modemjanszke után neveztek el, igen élénk volt az élet. Az iskolaévet Nikolaj Kisinov elvtárs, ez iskola igazgatója nyi­totta meg. A tanulóifjúság emlékezetébe véste, hogy ebből az Iskolából indult el a Szovjetunió hőse, Zoja Kosmodemjanszka és Sura, az öccse. Az elsőosztályosok közül egy leányka félénken a Zoja képe elé állt és meghatódottan a kö­vetkezőket mondotta: „Tanulni fogunk és úgy fo­gunk viselkedni, hogy méltók legyünk Zoja iskolájához”. Az ünnepség után minden ta­nuló néhány almát kapott, az iskola gyümölcsöséből. Azután megkezdődött a tanítás. Hírek a népi demokratikus országokból Szincián tartomány — Kína hatalmas ipari központja A Szincianzsiibao című napileg érdekes adatokat közöl a szin- ciántartonnányi állami iparvála- latok termelési sikereiről. Északnyuget-Kínának ebben a tartományában egész sor üze­met, gyárat és bányavállalatot hívott életre a népi hatalom. Fel­épült egy fémipari üzem, több szénbánya, két villanytelep, egy gépgyár, egy vegyiipari gyár, egy cementgyár, egy gépkocsijevító­üzem, egy nagy textilgyár és számos más váialat. Most épül a tartományban egy selyemfon oda, egy vízierőmű, egy festékgyár, egy vegyiiperi gyár, egy gépkocsijavító-üzem és egy traktorjavító üzem. A szinciántartományi vállala­tok 1953-ben 26-szor annyi ipar­cikket termeltek, miint 1949-ben Ugyanakkor a tartományban a munkások és tisztviselők száma a 13-szorosára emelkedett. Fejlődik az albán kőolajipar Az albániai Sztálinváros kő­olajipari kombinátja több hatal­mas üzemet foglal magában. E- zek legfontosabbika a kőolajfel­dolgozó vállalat. A vállalat 1. számú kőolajfi­nomítója rendszeresen túltelje­síti havi munkatervét. Az ápri­listő! júniusig terjedő időszakiban 51 százalékkal, júniusban pedig 9 százalékkal termelt terven fe­lül. Az I. számú kőolajfinomítő munkásai az ország felszabadu­lásának 10. évfordulója tisztele­tére szervezett szocialista ver­seny során megfogadták, hogy határidő előtt teljesítik augusz­tusi tervfeledateikat. Az Albán Népköztársaságban a kőolajipar a népgazdaság egyik legfontosabb ága. Termelése év­ről évre emelkedik. Ez év első felében 27,6 százalékkal több petróleumot, 18,4 százalékkal több benzint, 39,7 százalékkal több tisztított gazolint és 27,9 százalékkal több bitument adott az országnak, mint 1953 hason­ló időszakában. Mezőgazdasági szakember-képzés a Lengyel Népköz- társaságban A Lengyel Népköztársaság kor­mánya, a mezőgazdasági terme­lés szüntelen fellendítésére irá­nyuló programm teljesítése so­rán, nagy gondot fordít a mező- gazdasági szakemberek nevelé­sére. Az országban jelenleg öt me­zőgazdasági főiskola és mintegy 175 mezőgazdasági technikai kö­zépiskola működik, ahol agro- technikusokat, állatorvosokat, gépészeti és vízrendészeti szak­embereket stb. készítenek elő. A mezőgazdasági főiskolákon és a mezőgazdasági technikai közép­iskolákban tavaly több mint 30 ezer diák tanult. A látogatási kö­telezettség nélküli mezőgazdasá­gi főiskolákra és középiskolákra 5.000-tanuló iratkozott be. A Lengyel Népköztársaságban sok 11 hónapos mezőgazdasági elemi iskola, mezőgazdasági gép­kezelő iskola és számos szakmai tanfolyam működik. Ezeket a tanfolyamokat ez utóbbi három évben mintegy 5.000 mezőgaz­dasági dolgozó véoezte el. A gépkezelő iskolákban az 1952— 53-as években több mint 13.000 traktorost, mintegy 2.500 trek- torbrigádvezetőt, több mint 60 GTA-gépészt, számos kombájn­vezetőt és más mezőgazdasági szakembert neveltek. , A mezőgazdasági iskolahálóza­tot az idén jelentősen kiterjesz­tik. A mezőgazdasági főiskolá­kon növelik a fakultások és a katedrák számát. Munkás-lakóházak épülnek a Német Demokratikus Köztársaságban A Német Demokratikus Köz­társaságban számos 'ntézkedést hoztak a dolgozók lakásviszo­nyainak megjavítására. Az állam hosszúlejáratú kölcsönökkel tá­mogatja az egyéni lakásépítő­ket. A legtöbb dolgozó a tömb- ház-építkezést részesíti előny­ben. Az egy- és kétlakásos há­zak és tömbházak építéséhez ér­tékes támogatást nyújtanak a szövetkezetek. Schwerinfoen nemrég szövet­kezet alakult a munkáslekóhá- zek építésére. A szövetkezet eb­ben az évben 18 munkáslakóhá­zat épít. Lakásépítő szövetkeze­tek létesültek a 60hwerini „Kle­ment Gottwald”-üzemek, a ros­tocki vasúti műhelyek, a felső- röblingeni „Gustav Sobotke” szénbánya, az espenheimi kom- binát és még sok más ipari üzem mellett. A grödlitzi acélművek az idén öt. egyenként 46 lakásos tömb- házat bocsátanak a munkások rendelkezésére. A premintzi mű- selyemgyár dolgozóinak 180 la­kás, a perlebergi állami vállalat dolgozóinak pedig négy nyolcle- kásos házat adnak át az idén. A lipcsei I. számú állami áruház elárusítóinak lakásait most tata­rozzák. Bonn: Csalódás és megdöbbenés

Next

/
Thumbnails
Contents