Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-09-01 / 69. szám

1954 szf :e'Tibf i m IFJÚSÁG 5 A francia nemzetgyűlés megkezdte a vitát az „európai védelmi közösség44 ratifikálása felett A külügyi bizottság jelentése megállapítja: az EVK nemzetellenes háborús szerződés A döntés órája elérkezett. Szombat délután a francié parla­ment megkezdte a vitát az „eu­rópai védelmi közösség” ratifi­kálásáról. Kétévi huze-vone után a parlamentnek döntenie kell ar­ról. feledja-e Franciaország szu­verenitását és utat nyit-e az új Wehrmacht felállítása eiött. A Francia Kommunista Párt emlé­kezetes „Riadó”-jának elhang­zása óta íz ország legkülönbö­zőbb részeiből százszámra indul­tak Párizsba a küldöttségek, hogy a francia nép elszánt aka­ratát: ..Az európai védelmi kö­zösségnek nem szabad megvaló­sulnia !” A parlamenti vita az előjelek szerint rendkívül éles és kiter­jedt lesz. Szombat délig már 68 felszó­laló jelentkezett. Az EVK hívei közül a többi között szóikért Guy Mollet, Re­né Mayer. Maurice Faure, Ple­ven, Schumann és Pinay, ellenzői •közül pedig Herriot, Daledier, Billotite, Soustelle. Palewski. de Gaulle és Florimont Bonte. Csü­törtökön a késő esti órákban e- gyébként ismeretessé vált. hogy az EVK hívei újabb taktiká­zást határoztak el, hogy meg­mentsék a párizsi szerződést a végső bukástól, amely — általános vélemény szerint — elkerülhetetlen, he ez alkalommal szavazásra kerül sor. Javaslatot terjesztenek e nemzetgyűlés elé, annak érdeké­ben, hogy a ratifikációs vitát is­mét halasszák el. Az előadói emelvényre Jules Moch, szocialista képviselő, a külügyi bizottság előadója lé­pett, hogy ismertesse a külügyi bizottság jelentését az európai védelmi közösségi szerződés ra­tifikálása kérdésében. — Nemzetközi síkon úgy lát­szik, hogy az európai védelmi közösség jelenlegi elgondolása ténybeli ellentmondásban van az 1944-es moszkvai, az 1945- ös jaltai és potsdami egyez­ményekkel, valamint a nyu­gatiak között 1947-ben és 1948-ban kötött londoni meg­állapodásokkal, amelyek kivé­tel nélkül előirányozzák Né­metország leszerelését és tel- j‘es demilitarizálását. A továbbiakban megállapítot­ta Moch, hogy a szerződés lé­nyeges területeken megszünteti a nemzeti szuverenitást és meg­különböztetett helyzetet teremt Franciaországgal szemben A szerződés gyorsan biztosítja Né­metország fölényét mind szava­zási, mind befolyási téren, mind pedig katonai erejének létszá­mát és kétségtelenül vas- és fémiparát illetően is. Ezután a katonai természetű ellenvetések­re tért át. & a többi közt eze­ket mordta: — A fegyverkezési verseny időszakában nem korlátozzák so­káig agy partner erőfeszítéseit. Vájjon, akkor Németország nem kerül-r kísértésbe, hogy területi követelése szolgálatába állítsa erőit ? Ezután rátért az atom- és hid­rogénháború veszélyére és kije­lentette: — Valójában ma két dolog közt választhatunk leszerelni vagy a háború kitörése esetén elpusztulni. — Vagy megszavazzák önök az európai védelmi közösséget és nem vesznek tovább részt e feleslegessé vált leszerelési bi- zottsáo munkájában és elszánják magúké4 a korlátlan fegyverke­zési versenyre, vagypedig, tekin­tetbe véve biz anyós fokú enyhü­lés felé haladó kibontakozást, el­vetnek ma minden német fel­fegyverzést és teljes mértékben felkutatják a leszerelés útjait — mondotté az előadó, majd így folytatta: — Tudom, milyen csalódást okoz majd a nemzetqyűlés szavazása Franciaország szö­vetségeseinél De, hogy lehet­ne figyelmen kívül hagyni Franciaország határozottan ki­nyilvánított akaratát. A külügyi bizottság jelentésén kívül, szombaton a nemzetgyűlés másik öt bizottságánál előadói is előterjesztették EVK-ellenes jelentéseiket. Ugyanezen ülésen — mint várható volt — Delbos képviselő, ez EVK híve, javasla­tot terjesztett elő és kérte e vi­ta elhalasztását szeptember 21- ig, hogy időközben folytathassák a tárgyalásokat az EVK többi tagállamával. A francia parlament az EVK ellen szavazott A Reuter hírügynökség jelen­tése szerint a francia nemzet- gyűlés három napos vita után 319 szavazattal 246 ellen, hétfő este Aumeron képviselő javasla­ta mellett szavazott, hogy a nemzetgyűlés ne vitázzon tovább az EVK szerződéssel kapcsolat­ban. A francia parlament értel­mében ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az EVK szerződést elutasították. Adenauerék ismét letartóztatták Jupp Angentoi thot Adenaer hatóságai pénteken Düsseldorfban letartóztatták Fritz Rische és Jupp Angenforth volt parlamenti képviselőket, a Német Kommunista Párt elnök­ségének tagjait. A düsseldorfi ügyészség közölte, hogy Rischéí és Angenforthot „a német újra­egyesítés progremmjának" ki­dolgozásában való részvételükért vetették börtönbe. Nyugat-Németonszág munkás­sága és hazafias közvéleménye a legnagyobb felháborodással érte­sült a militaristák és monopo­listák kormányának újabb ter­rorintézkedéséről. A nemzetközi diákegység sikere Augusztus 27-én, délben a fő határozati javaslat elfogadásá­val véget ért a Nemzetközi Diák- szövetség moszkvai tanácsülése. A tanácsülés megválasztotta a végrehajtóbizottságot és a pénz­ügyi bizottság tagjait. Az NDSz elnökévé Giovanni Berlinguert, főtitkárává Jiri Pelikánt válasz-' tották. A plenáris és bizottsági üléseken többszáz hozzászólás hangzott el, a több mint 70 or­szágbő! résztvevő küldöttek és megfigyelők részéről. Valameny- nyien egyetértettek abban, hogy a nemzetközi diákegyüttműkö­dés fejlesztése a diákok legfon­tosabb feladata és hogy csak a diákság világméretű egységén keresztül érhető e! a diákok hat­hatós hozzájárulása a nemzet­közi feszültség további csökken­téséhez. A ten'csülés megállapította, hogy az elmúlt esztendőben a diákság egyre növekvő aktivitás­sal vett részt érdekei védelmé­ben. A gyarmati és függőorszá­gok diákjai aktívan dolgoznak és harcolnak teljes nemzeti füg­getlenségük kivívásáért, a jelle­gében ne: zeti oktatás és nem­zeti kultúra védelmében. Nagymértékben megnőtt a Nemzeti Diákszövetség tevé­kenysége is az elmúl# esztendő­ben. A tanácsülés elégtétellel ál­lapította meg, hogy az NDSZ munkájába, egyre növekvő mér­tékben kapcsolódnak be a diá­kok. Erre utal a többi között az a tény ’s, hogy három olyan diákszervezet, amely megelőző- 'eg kilépett az NDSZ tagjai sorá­ból. a moszkvai tanácsülésen, ha nem is teljesjogú tagként, de tánstegként visszalépett az NDSZ tagjai sorába. (Az angol, délaf­rikai és izraeli nemzeti diák- szövetség.') A jövőre vonatkozólag a ta­nácsülés leszögezte, hogy külö­nösen komoly figyelmet kel! szentelni a diákság közötti gya­korlati munkának. Ojabb nem­zetközi fakultás-találkozókat, szemináriumokat kell rendezni. A tanácsülés elhatározta, hogy 1954—1955 telén megrendezi a soronkövetkező téli főiskolai vi­lágbajnokságot. Utasította a tanácsülés a vég­rehajtó bizottságot és a titkár­ságot. hogy fejlessze tovább a különböző országok közötti kul­turális és általános diákcserét. A tanácsülés egyhangúlag el­határozta a Varsóban megrende­zendő ötödik VIT támogatását. Aláhúzta: az NDSZ-nek azon kell dolgoznia, hogy a VIT keretén belül minél több olyan progremm legyen, amely a diákság külön­leges érdeklődésére tarthat szá­mot. Az eddigi tárgyalások és a bu­dapesti FVB eredménye alapján a tanácsülés kifejezte reményét, hogy a következő téli és nyári Főiskolai Világbajnokság előké­szítése folyamán sikerül majd megvalósítani <- diáksportotok világméretű egységét. Ennek ér­dekében elha'ározta, hogy a le­hető legrövidebb időn belül ösz- sze kell hívni egy nemzetközi diáksportkonferenciát, amelynek föfeladate a diáksport-egység megvalósításának megvitatása és megoldód. A tanácsülés leszögezte: a gyarmati és függőországok diák­jainak az eddiginél még nagyobb segítséget kell adni. hogy meg­valósíthassák jogos nemzeti tö­rekvéseiket. Az NDSZ a jövőben tovább fogja szélesíteni -gyüttműködé- sét mindazokkal a nemzeti diák- szervezetekkel, amelyek nem tagjai és igyekszik kiszélesíteni az együttműködés területét mindazokkal a diákkérdésekke! foglalkozó nemzetközi szerveze­tekkel is. amelyekkel, ha akár­milyen szűk alapon is. de lehet­séges az együttműködés. Ez a moszkva tanácsülés ta­lán a legsikeresebb az NDSZ ed­digi tanácsülései között. Alapos építő vita és kritika jellemezte, mindenki szabadon nyilváníthat­ta véleményét az NDSZ munká­járól. Ez döntő mértékben elő­segítette az őszinte, baráti lég­kör kialakítását. Igen fontos, hogy a nyugati diákszervezetek részéről elhangzott építő kriti­kát az NDSZ a maga részéről igyekezett magáévá tenni. Nem kétséges, hogy a tanács­ülés sikeréhez nagymértékben hozzájárult a Szovjetunió Anti­fasiszta Ifjúsági Bizottságának nagyszerű rendezési és szerve­zési munkája. Minden feltételt megteremtettek ahhoz, hogy a tanácsülés zavartalanul és min­den zökkenő nélkül végezhesse munkáját. A tanácsülés véget ért. A kül­döttek azonban még nem hagy­ták el- a Szovjetunió területét 28-án számos fakultáson szer­veztek a szovjet diákok találko­zót a tanácsülés részvevői szá­mára. 28-án este a küldöttek két csoportba oszolva Lenin- grádbe, vagy Kievbe utaznak, hogy megismerkedjenek az ot­tani diákok életével is. A brazíliai eseményekhez A „Wall tSreet Journal” című lap a brazíliai eseményeket é- rintve, a következőket írja: „A legközelebbi hónapban a külföldi tőkebefektetők melegebb fogad­tatásra számítanak Brazíliában így értékelik az amerikai diplo­maták e Café Filho-vezette új kormányt. Az amerikai diploma­ták feltételezik, hogy Café Fi’lho lényegesen többet tesz, mint Vargas, az amerikai és más üz­letemberek ösztönzésére, akik befektetéseket kívánnak eszkö­zölni a brazil vállalatokba." A lap kijelentve, hogy az új kormány „első feladata” a za­vargások elfojtása, így folytatja - „Hivatalos amerikai képviselők szavai szerint lehet, hogy később Filho megengedi az amerikai vállalkozóknak, hogy befekteté­seket eszközöljenek Brazília kő­olaj- és energiaiparába. — A lap hozzáfűzi, hogy lehetséges, a Brazíliába irányuló export korlá­tozásának „enyhítése”. Ott, ahol a rózsák nyílnak Már az ókorban ismerték az emberek a rózsát rózsavizet ké­szítettek belOle. Csak sokkal későbben, a XVIII. században készítettek a rózsából először rózsaolaiat. Bulgáriába a törők betörés után került az olajdús rózsa. — Itt. a Stará Planina és Stredná Gora heavekkel övezett völgyei­ben igen elOnyös éghajlati vi­szonyokra talált. Karlov. Vazov. grád, Kazaulak és Klisura kör­nyéke a legalkalmasabb a rózsa termesztésére Májusban és jú­niusban a levegőt itt szinte át­itatja a rózsaillat. A XIX. század utolsó éveiben és a XX. század első évtizedei­ben a bulgáriai Rózsavölgy vi­lághírre tett szert. A bolgár ró. zsaolai közismertté vált s azóta is a legkeresettebb az egész vi­lágon Értékes valuta — úgyne­vezett ..bolgár arany”. Eleinte maguk a rózsaterrne- lök készítették a rózsaolajat Később jöttek a kereskedők akik megvették az olajat mi­közben a termelőt természetesen alaposan becsapták. A legala­csonyabb árat fizették, és mit tehetett a szegény paraszt? Adta, mert félt, hogy nem tud majd túladni az olajon. Ké­sőbb ezek a felvásárlók módo­sították az egész rózsaolajterme­lést. Már nem a termelő készí­tette az olajat. A kereskedők a rózsákat vették meg és maguk láttak a rózsaolaj gyártásához. Rossz idők jöttek a rózsaolaj. termelőkre. A felvásárlók ál­landóan nyomták le az árakat, a lehető legkevesebbet fizették, azt sem bánták, hogy milyen minőségű az olaj, kizsákmá­nyolták a termelőket és emel. lett hamisították az olajat. A népi kormány nyomorúsá­gos állapotban találta a rózsa- kerteket. A kertek 80 száza, léka tönkrement. Azonban ha­marosan intézkedés történt a kerteket felújították és a Ró. zsavolqy ma szebb, mint valaha is volt. Az egyes termelők föld­jeit széles szövetkezeti földek­ben egyesítették A népi de­mokratikus kormány segítséget nyújt a szövetkezeteknek., el. látja őket a legjobb minőségű olajos rózsafákkal, trágyával és gondoskodik a felvásárlásról is, A Siliana Dimitrovováról el. nevezett fiatalokból álló mun­kacsoport tagjai minden nap elsők a földeken. Igyekeznek, hogy kilenc óráig az összes bim­bókat leszedjék. A fiatal fiúk és lányok méhszorgalommal dol­goznak, nem is csoda, ha Ok érik el a legjobb eredményeket. A kora reggel leszedett mrág­nak sokjcál nagyobb az értéke. A korán leszedett bimbók több olajat tartalmaznak. Ezért siet­nek a szövetkezeti tagok oly korán a földekre, amikor még harmatcseppek ülnek a levele, ken. Természetesen, az árat is a szedés ideje szerint állapítják meg. Ez így helyes. Ma újabb és újabb rózsaföl­dekkel növekszik a Rózsavölgy. Rózsa nyílik ott is, ahol azelőtt nem nyílt. A termelők szorgal­masan dolgoznak, már régen be­hozták a kárt. A bolgár rózsa­olaj hírneve amely első a világpiacon — állandóan to_ vább terjed. Mit véd az amerikai hajóhad a tajvani szorosban ? FÖKALÓZ: Ellenség a láthatáron!... Kereskedelmi hajók! A keselyű-fiók és az ő „birodalma“ Nincs olyan agyonhasznált és tönkrecinkelt kártyalap, amely­ről a béke ellenségeinek new- yorki és washingtoni főhadiszál­lása hajtandó lenne lemondani, így maradt benne a pakliban a trónja- és birodalmavesztett u- tolsó Habsburg legidősebb fia, Hebsbu-g Ottó. Sőt, nemcsak bennemaradt a kártyacsomagban, hanem — mint a „Novoje Vrem- ja”-ból értesülünk — egy nyu­gatnémet katolikus lapnak, az „Echo der Zeit”-nak nyüatkozott is terveiről és szándékairól. Mi­óta Steni-emberg hercegnek, az ausztrofesizm'ts veteránjának vissza!.“lték ausztriai kastélyait és birtokait, Habsburg Ottó sem találja lelki nyugalmát. He Stah- remberget visszaiktatták jogai­ba, miért, ne kaphatná vissza ó is. am.t apja elvesztett. Mivel­hogy. pedig Habsburg Ottó jogot végzett, méghozzá egy amerikai egyetemen s éppen a nemzetközi jogból irta doktori disszertáció­ját, mi sem természetesebb, minthogy Telhasználja amerika- nizált jogtudását igényeinek alá­támasztására. Jogi érvelése — envhén szólva — meglepő, s kö- H;'beKi’ íov hangzik: Az F.NSz alapelvei és az Emberi Jogok de­klarációja alapján minden em­bernek joga ven tulajdonához és szabadon rendelkezhetik azzal. Mivel pedig Habsburg Ottó em­ber, joga van a családi vagyon­hoz, beleértve a kastélyokat és birtokokat, köztük a legnagyobb kiterjedésűt is: a Habsburg-bi- rodalmat, amelytől az első vi­lágháború után lezajlott forra­dalmakban megfosztották. Mind­ebből pedig — ugyebár — az következik, hogy az illetékes nemzetközi szervek szolgáltas­sák vissza Habsburg Ottónak ap­ja trónusát, amelytől Magyaror­szágon 1918-ban, Ausztriában 1919-ben megfosztották, vagyis állítsák vissza az osztrák-magyar monarchiát 1918 előtti határai között és koronázzák ^ászárrá és királlyá Habsburg Ottót, aki azután ott folytatná, ahol apja. Károly abbahagyta, vagyis a vi­lágháborúnál. Mindez úgy rossz tréfaként hangzik, de korántsem olyan ár­talmatlan. Habsburg Ottő ugyan­is nemcsak mulatságos jogi ér­veire támaszkodüí. Nem ma ke­rült ö a newvorkiíés washingtoni bajkeverők kártyapolitikájába. Régen keverik «4 »ár és nem is egyszer kijátszottak. A másik világháború előtt a Habsburg- fiókát a Vatikán melengette szárnyai alatt, hogy adott pilla­natban felröpítse szovjetelle­nes államtömb csúcsára. A má­sodik viláaháború idején a Habs- burg-birodalom helyreállítására szőtt cselszövések középpontja áthelyeződött az Egyesült Álla­mokba és Ottó úr ez összes ál­dásokkal ellátva áttette műkö­dési terét az Egyesük Államok­ba, hogy élére álljon a megszer­vezendő Habsburg-légiónak, a- mely a győzelem nyomán ünne­pélyesen bevonul a Duna-meden- cébe, illetve, visszaállítja a Habs- burg-birodalmat. E nagyszabású vállalkozáshoz Ottó megkapta Spellman legmesszebbmenő tá­mogatását, tehát számíthatott o Morgan-tőkecisoportra Papíron mindez nagyon tetszetősen hang­zott, tetszett is a Wall Street- nek, s a Habsburg-trón váromá­nyosa szabad kezet kapott, hogy Államokban élő mintegy tízmillió egykori osztrák-magyar állam­polgárból. Egy kis hiba azonban ott csúszott a számításba, hogy az „életünket és vérünket . Ottó trónusáért” kiáltás csak nem e- kart elhangzani. A tízmillióból mindössze 29 (nem sajtóhiba: huszonkilenc!) önkéntes jelent­kezett a légióba s ezek között is két Amerikában élő Habsburg herceg volt. De még a két her­ceg sem pótolhatta a Habsburg- ház híveinek hiányzó millióit. A légiót tehát szélnek eresztették és Habsburg Ottó kénytelen volt ünnepélyesen feloszlatni indiano- polisi főhadiszállását. Téved vi­szont, aki rt hinné, hogy a csú­fos kudarc után Ottó és támoga­tói belenyugodtak a megváltoz- hetetlenba. A Wall Street-i ke­selyűdé« és a mögöttes erőté­nyezők két világháborúból sem tanultak. Nem sokkal a második világháború után Ottó „főherce­get” ismét csatába küldték ki­tártéi. Ezt az ütközetet az Egye­sült Államok szalonjaiban vívta meg, zsebében az osztrák, a ma­gyar, a cseh és e lengye! reakció szóbeli, :őt írásbeli felhatalma­zásával arra, hogy elismertesse az „alkotmányos Habsburg-mo­narchia” visszaállításának fel­tétlen szükségességét, még mie­lőtt a. keleteurópai népi hatalom megszilárdul. Hogy ú-demessé tegye magát támogatóinak bizalmára, Habs­burg Ottó ideiglenesen felfüg­gesztette jogi érvelését s fela­jánlotta szolgálatait ama össze­esküvések szálainak gombolyítá- sára, amelyek az egyházi reakció legszélsőségesebb elemeit moz­gósították a keleteurópei népi demokráciák megdöntésére. A történelem lapjai azonban arról tanúskodnak, hogy Közép- és Kelet-Európa népeinek nem kel­lett az alkotmányos monarchia, sem pedig a Washingtonban ké­szült D'ine-konfederáció. Habs­burggal, vagy Habsburg nélkül. Mit tegyen egy Habsburg-trón várományosa ennyi vesztett csa­ta után ? Mi egyebet, minthogy csatlakozik a hidegháború ro­hamcsapatához és elfoglalja — ha nem is a trónusát — de meg­illető helyét a Kelet-Európából menekült hezaárulók, kémek és ügynökök, Anders tábornok, Nagy Ferenc, Zenki és Ripka mellett, ezúttal a „Szabad Euró­pa bizottság”-ban, amely az a- merikai monopolisták, elsősorban pedig a Ford-művek tulajdon­sának bőkezű támogatását élve­zi. Több min„ tíz esztendeje an­nak, hogy Habsburg Ottó szélnek eresztette légióját, mert — mint egyik őszinte toborzóügynöke je­lentette: „Ottót legfeljebb két kastélynyi arisztokrata, két ká­véháznyi kapitalista, és két ko- lostcmyi klerikaliste várja haza.” Azóta - m növekedett, hanem, he ez mén lehetséges, csökkent ft trónvárományos hazaváróinak száma. A Habsburg-ház legfőbb reménysége számára nem maradt más hátra, minthogy visszatérjen 3 jogi érveléshez 'la más hasz­nát nem veszi jogtudományának, Ford és Morgan jóvoltából ideig» óráig talán ez is megélhetést biztosít a Hebsbura-családnak. SZATMÁRI LAS/rO

Next

/
Thumbnails
Contents