Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-08-28 / 68. szám
2 íirtiénfr A „második John-ügy” bombaként robbant Brüsszelben Schmid t-Wittmack, Adenauer-párti parlamenti képviselő átállása a Német Demokratikus Köztársaság oldalára lepj elöntések szerint „bombaként” hatott Brüsszelben és Bonnban. A Brüsz- szelben egybegyűlt diplomaták és újságírók arra a véleményre jutottak, hogy a „második John-ügy" az Ade- nauer-féle koalíció gyorsuló bomlásának félreismerhetetlen tünete. A bonni belügyminisztérium hivatalos jelentésében „súlyos esetnek” minősítette az Adenauer-párti képviselő átállását, mert Schmiűt-Wittmack az európai védelmi közösség ügyeivel foglalkozó parlamenti bizottság tagjaként ismeri a Nyugat-Németország újrafel- fegyverzésével kapcsolatos titkos intézkedéseket és megállapodásokat. Strauss bonni tárcanélküli miniszter kifecsegte, hogy a hamburgi politikai rendőrség már hosszabb idő óta figyelte ■Schmidt-Wittmackot. Ez a közlés, amelyből kitűnik, hogy Adenauer saját pártjának képviselőit is rendőri megfigyelés alatt tartja, kínos feltűnést és valóságos pánikhangulatot keltett a nyugatnémet parlament tagjai körében. A Neue Rhein-Zeitung Schmidt-Witt- maek át települését a Német Demokratikus Köztársaságba „elsőrendű fontosságú riadójelnek” nevezi Bonn számára és hozzáteszi, hogy „valami rothadásnak” kell lennie egy olyan államban, amelynek képviselői „kibontott” zászlóval mennek át a másik táborba. Mit írnak Brüsszel után az amerikai és a francia lapok? Wall Street Journal az egyik legutóbbi cikkében szemléltetően bemutatja, milyen zsaroló módszereket alkalmaz ez Egyesült Államok Francia- országgal szemben. A lap azt Írja, hogy az Egyesült Államok fel fogja fegyverezni Nyuget-Németországot, „függetlenül attól, velünk tart-e Francia- ország és függetlenül attól lesz-e európai közösségről szóló szerződés. Eisenhower elnök, Dulles külügyminiszter és a nemzetbiztonsági tanács döntöttek ebben a kérdésben. Washingtonban elterjedt az a vélemény, hogy mivel az európai védelmi közösség létrehozására vonatkozó brüsszeli tárgyalások kudarccal végződtek, eltűnt e szerződés megkötésének utolsó lehetősége is, hacsak a francia parlament nem ratifikálja a szerződést.. A New York Herald Tribun londoni tudósítója Churchill és Mendes-France találkozójára azt írja, hogy a francia miniszterelnök „üres kézzel”, távozott Angliából. A tudósító hozzáteszi „Churchill nem volt hajlandó tágítani Nagy- Britannia eddigi álláspontjától és ragaszkodott ahhoz, hogy a francia nemzetgyűlés az európai védelmi közösség szerződését jelenlegi formájában fogadja el”. A tudósító ezután e találkozóról kiadott jelentésekkel kapcsolatban, amely szerint Mendes-France és Churchill megegyezett abban, hogy minél hamarabb gyakori ri lépéseket kell tenni a nyugati egység megtartása érdekében, megállapítja: „értesüléseim szerint abban nem tudtak megegyezni, hogy melyek legyenek ezek a gyakorlati lépések. He pedig ez a>z értesülés helytállónak bizonyul, akkor a hétfőn este kiadott közleményeknek vajmi kevés értéke van". A francia sajtót továbbra is behatóan foglalkoztatja a brüsszeli értekezlet kudarca után előállott helyzet. A reakciós jobboldali lapok a közvélemény Felszólalások a Nemzetközi befolyására azt bizonygatják, hogy az „európai védelmi közösség” szerződésének ratifikálása kisebb veszélyt rejt magában, mint Nyugat-Németországnak a „védelmi közösségen” kívül történő felfegyverzése. így a Franc-Tireur vezércikkében hangoztatja: Mendes-France jól tudja, hogy jelenleg sokkal kevesebb szavazat állna rendelkezésére a német nemzeti felfegyverzés mellett, mint ez európai védelmi közösség mellett, amelyet „enyhítenek az öt partner által már elfogadott engedmények, s azokhoz, ha a tapasztalat megköveteli, továbbiak is járulhatnak majd”. A Combat közli Jacques-Louis Maurice, francia katonatiszt cikkét az európai hadsereg ellen, azzal a megjegyzéssel, hogy a cikk írója lemond tiszti rangjáról, he a francia hadsereg beleolvadt egy európai hadseregbe. A cikk megállapítja: — Akárcsak Faust sátánja, az európai hadseregről szóló szerződés válaszolt ' hívásunkra és “eljött a pokbl- ból: „Itt vagyok” kiáltja a meglepett országnak. — Vájjon aludt-e Franciaorszáy, amíg titokban előkészítették elkárhozását ? — Pedig elég .ölne a józan ész. hogy elutasítsuk ezt a sátáni szövetséget, amelyet semmiféle pótszerződés ördögűzése sem hatástalanít. Hosszú hónapok óta éppen elég jogi, gazdasági és katonai érvet hozott fel ellene a sajtó: ezek ez érvek mind szörnyűségét bizonyítják. — Mit gondolnának azok, akik a La Medelon, vágjál Sambreet-Meuse hangjaira rohantak a halálba, ha tudnák, hogy e halhatatlan dallamokkal a darabos „Deutschland über ailes”-t a- karják vegyíteni. — Kis-Európe szószólói, gondolte- tok-e arra, mennyire összeférhetetlen a mi Marseillaise-ünk a Marschieren- paraddal? Diákszövetség tanácsülésén A Nemzetközi Diákszövetség tanácsa moszkvai ülésszakának harmadik napján, augusztus 23-án az NDSZ végrehajtó bizottságának beszámolóját vitatta meg. Az ülésen Jacques Verges, a Nemzetközi Diákszövetség titkára elnökölt. Először dr. Mabon, a Skót Diákszövetség elnöke szólalt fel. Beszámolt a szövetség változatos tevékenységéről, majd elemezte a végrehajtó bizottság beszámolóját és véleményt mondott a Nemzetközi Diákszövetségben való tagság kérdéséről. A részvevők lelkesen fogadták Tran Viet Dungot, a Vietnami Országos Diákszövetség küldöttét. — A vietnami diákok — mondotta — mélységesen hálásak a diákoknak, a diákszervezeteknek és a népeknek, amelyek lelkesen támogatták á vietnami nép ellenállási mozgalmát és hozzájárulták aíz indokínai béke helyreállításához. Copplestone, Anglia, Wales és Észak Írország Országos Diákszövetségének képviselője beszámolt a szövetség tevékenységéről. Utána Raisza Ablova, a szovjet diáki-üldöttség vezetője jelent meg az emelvényen.' Felszólalásában kijelentette: Kedvező ez a tény: a,z utóbbi időben a diákmozgalom megerősítése céljából a Nemzetközi Diákszövetség lépéseket tett annak érdekében, hogy együttműködést teremtsen a Keresztény Diákok Világszövetségével, az Egyetemi Sportszövetséggel, az Egyetemi Világszolgálattal és más nemzetközi szervezetekkel. Államcsíny Braziliában A londoni rádió jelentése szerint hétfőn rendőrséget és katonaságot vezényeltek ki Rio de Janeirőbe az elnöki palota és a kormányépüietek védelmére. A repülőtisztek egyik csoportja — meg nem erősített hírek szerint — lemondásra szólította fel Vargas élnököt. Az „AFP” jelentése szerint Vergas, Brazília elnöke, kedden hajnalban benyújtotta lemondását, s az alkotmány értelmében Joao Cafe Filho, Brazília eddigi alelnöke lett az új elnök. Röviddel a jelentések után az „AFP” közölte, hogy Vergas elnök délben palotájában öngyilkos lett. ÚJ IFJÚSÁG 1954. augusztus 28. Szeptember eleje volt. A verőfénybe már hűvösség vegyült, már beköszöntött az ősz. De még mindenben nyarat lehetett észlelni. A Duna kék vize frissein hftmpölygött a medrében, még minden zöld volt' és a szőlő mézesedett e hegyoldalon. Naponta kétszer tettük meg az utat csónakkal a Dunán keresztül. A falu a Duna balpertján feküdt, a gyár, ahová míg dolgozni jártunk, a jobbparton. Ha reggelenként egyedül ballagtunk a Dunaipartra, hogy csónakba szálljunk, a csónakban mégis mindig találkoztunk a többiekkel. Ilyenkor aztán volt sok nevetés és nóta, vagypedig káromkodás hallatszott és a csendnek sehol semmi nyoma sem maradt. Furcsa egy év volt ez, viharral telve. Az események naponta váltották egymást, 1944-et írtunk. Magyarország népe is szebb holnapra vágyott, olyan világra, ahol már nincs űr, eiki a szegény embernek parancsoljon, Ezt éreztük ki minden ember szavából. Reggelenként az emberek egymás közt erről a dologról beszéltek, erről a csónakban is, amíg suttogtak a lányok, vagy a fiatalabb liúk valamin nevettek, vagy civakodtak. De az említett szeptemberi reggelen különös hangulat fogott el mindenkit. Az evezőlapátok éppen, hogy a vízbe értek, a csónak elcsúszott a parttól és egy öreg fűzfa vizrehajló ága megsimította az egyik lány arcát, felhangzott a nóta: „A kék Dunán a Zsófián”. Valaki a Zsófia nevű sétahajón képzelte magát. Valaki azonban túlkiabálta a nótát. Mindenáron hajlani akarta, hogy mit beszél a mellette ülő Kardos bácsi, jobban érdekelte a beszéd, mint a nóta. — Léva környékén vannak már a partizánok, leereszkedtek már a hegyekből és Besztercebánya is a partizánok kezében van. A szlovák kormány hatalma jóformán csak Pozsonyra zsugorodott össze, — beszélték az emberek. Nem mindenki tudott erről a hírről, hiszen a budapesti sajtó és a rádió ezt nem közölte. A moszkvai, vagy a londoni rádióadás útján tudták csak meg az emberek — már, aki hallgatta a rádiót. A szlovákok megmutatták a németeknek a foguk fehérjét. Az évszázados gyűlölet felkelésben robbant ki. No, de a szlovák partizánok eem azokra a németekre haragszanak, akiket Hitler megkínoztatott, hanem olyanokra — és ezzel Fehér Jóska és Sulczi Lajos a Duna túlsó széle közelében elhúzódó német dunai naszádra mutattak. A hajó páncéltornyából minden irányból ágyucső meredt ki, a tetején légvédelmi géppuskák és szürkés-barnás színe egybeolvadt a Dunával . Az ágyúcsövek festett piros karikái : mutatták, hogy hány repülőt lőttek te. De majd meglátjuk, hogy az Alacsony Tátrában vagy Zólyomban mit tudnak tenni a németek és minden szemből kárörvendés látszott, kívánták a német vereséget, mert ez hozza meg a háború végét. A délelőtt folyamán a munkahelyen lopva újságot olvastak az emberek. SEGÍTSÉG Egy betű, egy írásjel nem szólt a Szlovák Nemzeti Felkelésről. Agyonhallgatták, minthq semmi sem történne. Az agyonhallgatás mégis mindennél jobban kiabált. A gyár területén ezt beszélték egymásnak a munkások, hogy azért hallgatnak a szlovákiai per- tizánmozgalomról, mert félnek már róla beszélni is. Ipolyság, Losonc, Kassa környékén is partizáncsoportok tevékenykednek. Melegük lett egyszerre, az uraknak, úgy Budapesten, mint Berlinben, de még a nyergesújfalusi műselyem gyárban is, ahol dolgoztunk. A gépek és épületek közt, de . különösen a gyúlékony anyagokat tartalmazó raktáraknál katonai és csendőrőrségek csőretöltött fegvverr 1 cirkáltak, a városokban és falvaikban minden útkereszteződésnél és a vasútállomásokon razziát szervezett a rendőrség. Ha öt ember egy csoportban beszélgetett, széjjelzavarták a csendőrök. Féltek, nagyon féltek Magyarországon is a szlovákiai partizánmozg alomtól azok, akiknek volt is félnivalójuk. Sváb kőművesek kéményt raktak. Sanda szemmel néztek le a földre, szerették volna tudni, mit gondolnak azok, akik a téglát hordják a kéményrakáshoz. A svábok úgy éltek, mint valami idegen nemzet Magyarország keblén. Erdély egy része már felszabadult, de ők mégis azt beszélték, hogy Odesz- száig verték vissza a németek a szovjet csapatokat. A szlovákiai partizánmozgalom azonban a svábokat is nagyon izgatta. Mintha halványabbak lettek volna és a hangjuk egy árnyalattal halkabb. Hadd mérgelődjenek — gondolta Foltán János, amint a téglát küldötte fel tejeik a csigasoron a kéményrakáshoz. Az egyik téglára egy mészdüirabbal ötáqú csillagot rajzolt, a c'sillag alá ezt irta: „Világ proletárjai egyesüljetek!” A sváb a kezébe vette a téglát. Nézi, hogy miféle cifraságot rajzoltak a téglára, bizonyára lent elég idejük van az embereknek. Ötágú csillag és ilyen lángolószavú mondat, mintha golyót lőttek volna halántékába, megvadult. A *églát ledobta a háztetőről, egy lányt majdnem agyonütött veje. Szerették volna tudni, ki rajzolta a csillagot. Nem tudták meg, de ez merényletnek számított, egy hétiig beszélt róla az építkezési telep. Meglátszott, hogy a gondolatot a csendőr és a katonai őrségek nem tudják láncra verni. Este, hazafelé. Mindenki vidám, de az idegek feszülnek. A besztercebányai rádió a szabad világ híreit mondja. Ha mi is segíteni tudnánk nekik, ekkor lenne csak jó — beszélik egymást közt a csónakban. Ez nehéz dolog. Sík vidék, szervezetlenség, sem a terep, sem az emberek nem alkalmasak itt erre. A szlovákok, úgy ekejtőzködnek a hegyekben, hogy hatszemű ember sem látja meg őket. A németek csak azt veszik észre, hogv a nyakukba zúdul a golyózápor, mint az áradat. Akkor aztán kevesen menthetik a bőrüket. De valamit mégis kellene tenni, még akkor is, ha puska nincs a kezünkben — beszélte a kis embercsoport. Másnap délelőtt 10 órakor megszólaltak a gyár szirénái. Légiriadó? Nem. mert nem szaggatottan szólalnak a szirénák, gyűlésre hívták össze a népet. Huszár Béla százados a hadiüzemi parancsnok emelvényen állva várta a népet. — A mi üzemünk rendkívül fontos, mondotta, jobban mondva ordította, mint ahogy az ekkori magyar katonatiszthez illett, (Tudtuk, hogy az ágyulövedékhez szükséges selymet gyártják az üzemben). Azt vettük észre — folytatta a százados, hogy öntudatlan. munkások szabotálnak, a vízműveknél, ma délelőtt elrontották a szűrőberendezést. A Dunától az iszapos víz beomlott a csövekbe. Aki a szabotálót kézre juttatja, jutalomban részesül. fete újra hazafelé. Azt beszélték a csónakban, hogy a vízbeömlés miatt az üzemnek jó ideig állnia kell. Kevesebb selyem jut az ágyuk részére, sikeresebben harcolhatnak a szlovák partizánok. BAGOTA ISTVÁN Kemény harcokban született örömteli jelenünk. A Szlovák Nemzeti Felkelés a hazafiasság harcos iskolája (Befejezés az 1, oldalról.) hogy engedelmeskedjen a terrornak, amely pedig a klerikális-fasiszta kormány hivatalos programmja volt, A fiatal fiúk és lányok tízezrei álltak a partizánokhoz, a gépeket, ekéket és tankönyveket gépfegyverrel és puskával cserélték fel és aktívan resztvettek a fasiszta hordák és csatlósaik elleni harcban. Ezer és ezer fiatal fiú jelentkezett a partizán főhadiszállásokon, még a Szlovák Nemzeti Felkelés előtt és kérte, hogy osszák be a partizáncsoportokba. Sokan közülük még alig voltak 17—18 évesek, úgyhogy nem is kerülhettek a harci egységekbe. A fasiszták a hadseregre sem támaszkodhattak, mert a hadsereg tagjai, sőt egész alakulatok a felkeléshez csatlakoztak. A cseh vidékek fiataljai is Szlovákiába jöttek, hogy segítsék a Szlovák Nemzeti Felkelést és együttesen harcoljanak az új köztársaságért. A felkelés Szlovákiának csaknem kétharmadát magával ragadta. A fasisztákat teljesen elszigetelték, megmentésüket csak attól a hat gyilkos SS divíziótól várták, melyeket Tiso hívott be a szlovák nép ellen. Ezer és ezer ismert és ismeretlen harcos egyéni hőstette feltartóztatta a túlerőben lévő német fasiszta katonaságot. Az elesett hősök áldozata és kiöntött vére nem volt hiábavaló. Az alapozta meg mai boldog életünket, Csehszlovákia nemzeteinek egységét, a munkások és kis- és középparasztok megbonthatatlan egységét, nemzeteink elszakíthatatlan barátságát a nagy Szovjetunió népeivel. Örökké hálásak leszünk a baráti Szovjetuniónak, a legyőzhetetlen Szovjet Hadseregnek, mert az ő érdeme, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés a dolgozó nép győzelmével végződött. A szovjet népnek a fasiszta megszállók ellen folytatott Nagy Honvédő Háborúja, népünket is harcra serkentette. A szovjet partizánok és parancsnokok a Szlovák Nemzeti Felkelés döntő ütközeteinek a gerincét képezték. Szovjet területen alakították meg a második csehszlovák ejtőernyős brigádot, amely jelentős mértékben hozzájárult a felkelés harci sikereihez. A hősi Szovjet Hadsereg Sztálin elvtárs parancsára Duklán keresztül sietett, .hogy segítséget nyújtson a Szlovák Nemzeti Felkelésnek. A duklai harcok, melyeknél 80 ezer szovjet katona vesztette életét Csehszlovákia felszabadításáért, el nem múló emlékként hirdetik nemzeteink és a testvéri Szovjetunió nemzeteinek barátságát. Itt bizonyosodott be a legjobban, hogy ki népünk igaz barátja és szövetségese. Az a körülmény, hogy a partizán alakulatok soraiban a Szovjetunió nemzetein kívül — akikre a fasizmus ellen vívott harc fő és döntő terhe nehezedett — más nemzetek is részt vettek, bizonyítja a proletárinternacionalizmus erejét, amely ma is az új háborút- gyújtogatók gonosz szándékai ellen folytatott harc rendíthetetlen bástyája. Ennek legmeggyőzőbb bizonyítéka a békeharcosok Szovjetunió vezette százmilliós, hatalmas serege. Nekünk fiataloknak, a Szlovák Nemzeti Felkelés története a harcos szocialista hazafiság, a forradalmi nemzeti büszkeség, a proletárinternacionalizmus iskolájául szolgál. Éppen ezért kötelességünk, hogy ezt a ragyogó ö- rökséget, a forradalmi, nemzeti és osztályöntudat forrását ápoljuk és növeljük. Drága, szabad, csehszlovák hazánk fiatal építőinek, az Ifjúsági Vasútvonal, Ostravsko, Lidice, a Szövetségi Vasútvonal, az Ifjúsági Duzzasztógát és gyönyörű jövőnk többi hatalmas építkezése építőinek szíve, a szocialista munkaverseny úttörőinek, az iparban és mezőgazdaságban alkalmazott új munka- módszerek s az egységes földműves szövetkezetek kiépítése úttörőinek szíve, a tudomány, kultúra és művészet fiatal dolgozóinak szíve olyan hévvel dobog, mint ahogyan a Szlovák Nemzeti Felkelés hős harcosainak szíve dobogott. Felejthetetlen Element Gott- waíd elvtárs 1949. augusztus 28-án, ; z Ifjúsági Vasútvonalon tartott beszédében ezt gyönyörűen fejezte ki. — Az Ifjúsági Vasútvonal dolgozói méltó követői a Szlovák Nemzeti Felkelés hőseinek, és ma az építés terén teljesítik a felkelés nagy hagyatékát. Alkotásuk valóban országos jellegű, és a szocializmus felé vezető Utunkon végzett úttörő cselekedetek közé számít.” A Szlovák Nemzeti Felkelés 10. évfordulóját a Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa imáyvonalainak lelkes teljesítése közben ünnepeljük. Az elmúlt tíz év alatt népünk jelentős sikereket ért el. A cseh dolgozó nép és a Szovjetunió segítseqével gyors ütemben iparosított Szlovákia felszámolta az elmaradt szlovák gazdasági életet — és Szlovákia fejlett, modern iparra! rendelkező ipari-mezőgazdasági állammá vált. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan fejlődik és virágzik tartalmilag szocialista, és formailag nemzeti jellegű kultúránk is. Dolgozó népünk, pártunk és kormányunk vezetése minden igyekezetével a mezőgazdasági és ipari termelés állandó fokozására törekszik, továbbá arra, hogy kielégíthessük a dolgozók fokozódó igényeit és hogy a munkatermelékenység fokozásával biztosítsuk a fogyasztók jóminőségű áruval való ellátását és hogy leszállíthassuk a közszükségleti cikkek árát. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa irányelvei megvalósításáért folyó harcban, dolgozó népünk és ifjúságunk forró szocialista hazaszeretete, alkotó erejében nyilvánul meg, legyőz minden akadályt, és bebizonyítja rendíthetetlen hűségét a Szlovák Nemzeti Felkelés dicső hagyatékához. A szlovák ifjúság napról napra jobban megszilárdítja a cseh és szlovák ifjúság, valamint hazánk többi nemzetiségével való megbonthatatlan barátságát. Ez a barátság, a Szlovák Nemzeti Felkelés harcainak tüzéből született. A Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével és a hős szovjet ifjúság példája nyomán, ifjúságunk feltartózhatatlanui halad előre, halad a szocializmus építőinek és a világbéke harcosainak élén
