Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-08-25 / 67. szám

o 1954. augusztus 25. Az amerikaiak nyomást gyakorolnak Mendes-Í rance-ra A brüsszeli értekezlet pénteki ülése szombaton a hajnali órákban ért véget. A megbeszélésekről érkezett hírügy­nökségi és rádiójelentések ellentmon­dóak. A „DPA” jelentése szerint Mendes- France francia miniszterelnök az éj­szakai ülés után „borúlátóan" nyilat­kozott az értekezlet várható kimenete­lét illetően: „A dolgok rosszul hálád­nak — mondotta — és nem bizonyos, vájjon szombaton estig lész-e konkrét eredmény”. Mendes-France kijelentet­te, hogy a javaslatokból és az újabb és újabb módosító javaslatokból az éj­szakai ülésen valóságos „zűrzavar ke­letkezett”, Ugyanakkor Spaak, belga külügyminiszter Mendes-France-szeh ellentétben kijelentette: „Azt hiszem, hogy az értekezletet sikerrel fejezhet­jük be”, paajd utalt arra, hogy esetleg egy még- meg nem határozott időpont­ban újabb értekezletet tarthatnak. Spaak hangoztatta továbbá, hogy „vannak olyan pontok, amelyek te­kintetében megegyezés jött létre és vannak olyan pontok, amelyek tekintetében egyes küldöttségek fenntartással éltek”. Figyelemreméltó, hogy Spaak nyilat­kozatával szemben, egy francia szóvivő kijelentette, hogy „másodrendű jelen­tőségűek azok a kérdések, amelyekben megegyeztek”. Az „AFP” idézi a brüsszeli értekezlet megfigyelőinek megállapításait. A fran­cia hírügynökség szerint a „megfigye­lők egybehangzóan azt állítják, hogy e Spaak-terv figyelembevétele lehetővé tette . a brüsszeli értekezlet számára, hogy kikerüljön a zsákutcából. Az amerikaiak továbbra is mindent elkövetnek, hogy Mendes-Frence-ra nyomást gyakorolva, megegyezést erő­szakoljanak ki Brüsszelben. A „DPA" jelentése szerint' pénteken a későest' órákban meglepetésszerűen Párizsból Brüsszelbe érkezett Dávid Bruce, az Egyesült Államok európai megbízottja Bruce megérkezése után megbeszélés1 folytatott Riviere^rel, Franciaország belgiumi nagykövetével. Riviere ezután a belga külügyminisztériumba ment, ahol a miniszterek üléseztek. Brüsszel; sajtókörökben olyan hírek terjedtek el, hogy Dulles, amerikai külügyminiszter üzenetet küldött Mendes-France-nak, amelyben felkérte, folytasson „tovább­ra is európai politikát”. Az elterjed; hírek szerint Mendes-France máris vá­laszait Dullesnak. A két üzenet tartal­mát illetően nincsenek értesülések. A brüsszeli értekezlet szombat esti ülése Mint a nyugati hírügynökségek je­lentik, a brüsszeli értekezleten a hat küldöttség jogi szakértői!szombaton kü­lön tanácskozást folytattak arról a kompromisszumos tervről, amelynek célja az európai „védelmi közpsség” módosítására irányuló francia javasla­tokkal kapcsolatos ellentétek áthidalá­sa. Időközben folytatódtak a színfalak mögötti megbeszélések. Spaak Guerin de Beaumont francia külügyi államtit­kárt látta vendégül. Frederík D. Alger, az Egyesült Államok brüsszeli nagykö­vete látogatást tett Spaaknál. Mendes- France miniszterelnök a francia nagy­követségen fogadta Sir Chrisopher War­ner brit nagykő' tét. David Bruce szombaton kora reggel meglátogatta Adenauert. Bruce később Spaak belga külügymi­niszterrel és Mendes-France. francia miniszterenlökkel találkozott. Churchill üzenete Adenauernak A „Reuter” jelenti: Churchill angol miniszterelnök, az európai „védelmi kö­zösséggel” foglalkozó értekezlet kap­csán személyes,üzenetet intézett Aden­auer kancellárhoz — közölte szomba­ton este a német küldöttségnek egv szóvivője. A szóvivő nem árulta el az üzenet tartalmát, csak annyit mondott, hogv a brüsszeli értekezlet előestéjén küldte el Churchill az üzenetet, de Adenauer csak pénteken kapta meg a brüsszeli nyugatnémet nagykövet útján. Brüsszelben úgy ’udják. hogy Win­ston Churchill az üzenetben biztosítja Adenauer kancellárt, rokonszenvezd azzal a feladattal, amelyet a kancellár a brüsszeli értekezleten magára vállalt. Megegyezés nélkül ért véget a brüsszeli érieke/iet Mint az AFP jelenti a brüsszeli ér­tekezletet augusztus 22-én három óra negyven perckor berekesztették. Brüsszelben semmiféfe megegyezés nem jött létre. A francia javaslatok szövegét és az öt hatalom javaslatai­nak szövegét egyidejűleg hozzák nyil­vánosságra. Az értekezlet záróközleményét a va­sárnap délben összeülő utolsó ülésén szövegezték meg. Megnyílt Moszkvában a Nemzetközi Diákszövetség tanácsának ülésszaka A moszkvai Lomonoszov Egyetem pompás, új épületében augusztus 20-án megnyílt a Nemzetközi Diákszövetség tanácsának IX. ülésszaka. Az ülésszak a következő napirendet fogadta el: 1. A Nemzetköiz Diákszövetség és a nemzetközi diákegyüttmüködés további erősítésének feladatai; 2. Bizottsági jelentések megvitatása a következő tárgykörökből; a diákok akadémiai és gazdasági problémái; a diákegyüttműködés kulturális területen és a kari munkában; a nemzetközi diák-sportélet; a gyarmati, a függő és gazdaságilag elmaradott országok diák­ságának problémái; a diáksajtó. 3. Új tagok felvétele a Nemzetközi Diákszövetségbe. 4. A Nemzetközi Diákszövetség 1951 —1955-ös költségvetése. 5. A Nemzetközi Diákszövetség vég­rehajtó bizottságának és pénzügyi bi­zottságának megválasztása. A Nemzetközi Diákszövetség végre­hajtó bizottsága nevében Jifí Pelikán főtitkár tartott beszámolót. „A Nem­zetközi Diákszövetség és a nemzetközi diákegyüttmüködés további megerősí­tése” rimmel. A Nemzetközi Diákszö­vetség tanácsának ülésszaka folytatja munkáját. vele elégedve. A gyógykezelésen kí­vül. kedves tekintetével, és szívből jövő őszinte tanácsaival úgyszólván megkönnyíti a betegeknek betegségük elviselését. — Minden tudásomat és minden erőmet humánus hivatásom legjobb betöltésére fordítom — mondja moso­lyogva. — Mi, az új Albánia polgárai arra vagyunk nevelve, hogy harcol- junk az életért, a békéért. Az impe. rialisták a tudományt tömeggyilkolás­ra, halálhozásra használják fel, min­ket azonban, az életért folytatott har. cunkban segít a tudomány. Nézzük csak a kis Verát. Négy hónapig fe­küdt a szanatóriumban súlyos agyhár­tyagyulladással. Kigyógyítottuk öt és most teljesen egészséegesen tér vissza szüleihez. Valóban ez a fiatal orvosnő napról- napra harcot vív az emberek életé­ért. Lelkesedéssel, kitartóan, vidáman dolgozik: tudja, hogy milyen szolgála­tot tesz ezzel népének. Nagy mérték­ben alkalmazza a szovjet orvostudo­mány új gyógymódszereit és állandó kapcsolatot tart fenn a szovjet orvo­sokkal. Boldogság ragyog az arcán, amikor elmeséli, hogy a szovjet mód­szerek segítségével milyen jelentős si­kereket ért el a gyármektuberkuló- zisnak légfürdőkkel való gyógyításá­nál. A fiatal orvosnő nincs egyedül. .4 felszabadulás óta eltelt tíz év alatt számos társnője követte a tudopiány, a művészet, a kultúra útján, akik szintén legjobb tudásukkal szolgálják Albánia kiVönbözö részein a népet. A nemzeti felszabadíts háború alatt Méri a ma. guistákhoz csatlakozik Az opári (dél- Albánia; kórházban mint ápolóm működik és őszinte oda­adással kezeli a partizá­nok sebeit. Itt, a kórház ban még inkább vágyódó, arra, hogy tanulhasson hogy nagyobb tudással rendelkezzen: minden vágya: orvos­nak lenni. , * * * . A haza felszabadul. Méri a diákéi: első csoportjával külföldre megy fő­iskolai tanulmányai elvégzésére Cseh_ Szlovákiába jón és a prágai egyetem orvosi fakultásának haVaat.óia lesz. •Men kész orvos lett. Három éve tért vissza hazájába. Mindenki, aki csak ismeri, szereti és tiszteli a fiatal orvosnőt Je'enleg a tiranai szanató­riumban dolgozik Mindig mosolyogva mindig türelmesen végzi munkáját, gyógyít ja a felügyelete alatt álló két pavilion betegeit. Mindenki meg van A tiranai szanatórium­ban mindenki jól ismeri Méri Thimot, a fiatal or­vosnőt. Méri már az iskola pad­jaiban arról álmodozott hogy orvos szeretne len­ni. hogy gyógyíthassa ha­zája férfiúit és asszonya­it. És mikor Méri isko. lába járt, bizony, ö és a hozzá hasonló többi sze­gény albániai lány ilyes miről tényleg csak álmo­dozhatott, mégpedig igen kevés reménnyel arra hogy álma valaha is va. lóra válhat. ★ Horgolt terítő Különféle vastagságú cérnából készít­jük, attól függ, miiyen nagyságúra a- karjuk a térítőt horgolni. A horgolást 10 láncszemmel kezdjük Első sor: 4 láncszem, 4 rábai tás (ösz- szesen 15-szőr). Második sor: 15 láncszem, ráhajtas nélkül (összesen 15-ször). Hamud.k sor: 1, 2, 3 ás végül 4 rá­hajtás a pálcikáknál, hogy levélsze'ücn csúcsosak legyenek. Ha a 4 ráhajtásos pálcikát megcsi­náltuk, abból indulunk ki és készítünk 2 láncszemet, utána 8 láncszemet és a 8-ik láncszembe visszaültünk (összesen 4-szer). Utána 10 láncszemet horgo­lunk, majd 8-at, a 8—ikba v sszaöl- tiink, 2 láncszem, 8 (4-szer), majd 2 láhcszemme! visszaöltünk a kiindulási helyre és folytatjuk tovább a levélfor­ma elkészítését. Ez 15-ször ismétlődik Ezzel kész vagyunk a minta első részé­vei, elszakítjuk a szálat és elvarrjuk. A minta második része: Első sor: 30 láncszemet készítünk, ezt ráhajtásnélküii pálcikákkal össze­kapcsoljuk, a felét 4 láncszemmel le- öltjük a levélrész nyúlványaira. 4 lánc­szem, majd ismét 30 láncszem követ­kezik, s az így nyert mintát a feléig bepikózzuk. Ezt eddig ismételjük, amíg körbe árunk a levélmintán. M ;odik sor: 4 láncszem, a 20 lánc­szem, a 20 szembe visszaöltünk, 15 láncszemet beleültünk a 20 láncszem ál1:-’ • f—a*f V) láncszem, 15 i I láncszem. Most az egészet 1-2-3 ráhaj- ! tásos pálcikákkal körülhorgoljuk, arra vigyázva, hogy gömbölyded legyen így ! a horgolás. 4 láncszemet leöltünk és a ] 30 láncszem által képzett lyuk másik i felét is bepikózzuk. Ha köriilérünk, el- 1 szakítjuk a szálat és elvarrjuk. Befejező körülhorgolás: Első sor: 8 láncszem, 4 ráhajtás, 12 láncszem, ráhajtás nélkül kapcsoljuk, a 14 láncszem ráhajtás nélkül 12 lánc­szem következik ráhajtás nélkül, majd 8 láncszem 4 ráhajtással és így tovább, amíg körbeérünk. Második sor: 4 láncszem, 3 ráhajtás (a 14 láncszemes lyukba 5 darab lesz összesen). A 12 láncszemes lyukba pe­dig 2 darab. Ez utóbbinál azonban, ami­kor a 4 láncszemet elkészítjük, 4 rá- hajtást is csinálunk, majd láncszem nélkül 4 ráhajtás, 4 láncszem és 3 rá­hajtás következik. Ezt ismételjük a so­ron végig. Harmadik sor: Az előző sor minden egyes lyukába 4 láncszemes, 3 ráhaj­tásos lyuk kerül. ' Negyedik sor: FP láncszem, a 10-ik lyukba visszaültünk. Ezáltal egy kis pikót kapunk. 1 láncszerű 3 ráhajtással a lyukba szúrunk (összesen 7 darab kis pikót horgolunk). Most az átmenetnél 4 láncszem következik ráhajtás nélkül, ismét 4 láncszem 2 ráhajtással. A 4 láncszem előtt mindig 2 ráhajtás van. Ha körbeérünk, elszakítjuk a szálat, s ezzel készen is vagyunk. A felszabadult Románia tíz éve Irta : (»hermaun Mircea ; bukaresti kísérleti agronómiai imezet tanulói az üvegházbai előadás közben • . A Román Népköztársaság dol­gozó népe ez év augusztus 23- án ünnepelte annak a napnak tizedik évfordulóját, amelyen a dicsőséges és legyőzhetetlen Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat és a Románia Kommu­nista Pártja által vezetett haza­fias erők megdöntötték a fa-, slszta diktatúrát. A múltban az országot meg­fosztották nemzeti függetlensé­gétől, kiszipolyozták természeti kincseit, a külföldi trösztök so­kasága, valamint a hazai bur­zsoázia és a nagybirtokosok ke­gyetlenül kizsákmányolták a né­pet. Ebből a régi Romániából új ország, szabad és független or­szág lett, melynek népe sajál sorsának és munkájának irányí­tójává vált. Az ország termelőerői fokozó­dó mértékben elégítik ki a dol­gozók szüntelenül növekedő anyagi és kulturális igényeit. Szocialista iparunk kimagasló sikereket ért el. A legfontosabb iparvállalatok államosítása óta eltelt néhány év alatt az ipari termelés volumene körülbelül két és félszeresével emelkedett. 1938-hoz képest és három és félszer nagyobb, mint 1948-ban volt. Olyan új iparágak jöttek létre és fejlődnek szüntelenül, amilyenek a múltban egyáltalán nem léteztek. Mindenekelőtt lét­rejött a gépipar, az egész gaz­dasági élet tovább fejlődésének alapja. Ma már kőolajipari, bá­nyászati és építőipari berende­zéseket, szerszámgépeket, trak­torokat, mezőgazdasági pépeket, elektromotorokat, turbinákat, textil- és élelmiszeripari felsze­reléseket gyártunk. Rendkívül nagy fejlődést ért el a kőolajipar. A kőolaj források száma jelentősen megnövekedett és tovább növekszik 1955 végé­re a kőolajtermelés meghaladja a 11 millió tonnát, tehát körül­belül hárommillió tonnával les/ több, mint a burzsoa-földesűr* rendszer maximális termelése. 1953 végére a széntermeié 2.4-szer volt nagyobb, mim 1938-ban. Villamos-, vízi és hő­erőműveink kapacitása 1955 vé gére eléri az 1,380.000 kilowat­tot a burzsoá-földésúri Romá­nia 600.000 kilowattjával szem­ben. Az acéltermelés 1953-ban 750.000 tonna volt, vagyis négy­szer több, mint .lfbß-ban, 1955- re az acéltermelés meghaladja az egymillió tonnát. Állandóan fejlődik a közszük ségleti cikkeket előállító ipar is A tömegfogyasztási cikkek ter­melése 40-180 százalékkal emel kedett 1938-hoz viszonyítva, ű gyapot- és lenfonodák épültek új konfekció-gyárak, a régi gyá­rakat pedig újjáépítették és ki­bővítették. Jelentős eredményeket értünk el országunkban a mezőgazda­ság fejlesztése terén is. A dol­gozó parasztság több mint négy­ezer kollektív gazdaságot és szövetkezetét alakított. 218 trak­tor-* é> gépállomás nagymeny- nyiségü mezőgazdasági géppel támogatja a szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztokat. Az eredmények ellenére a Ro­mán Munkáspárt központi veze­tősége megállapította, hogy a mezőgazdaság fejlődése elmaradt az ipari termelés emelkedés, mögött. Ennek az aránytalan­ságnak a felszámolására a Ro­mán Munkáspárt központi veze­tősége és a Román Népköztár­saság kormánya 1953 nyarán kidolgozta a gazdasági intézke­dések széleskörű programmját. Ez a programm a mezőgazdaság fejlesztésére, a könnyűipari ter­melés és általában a tömegfo­gyasztási cikkek termelésének emelésére irányul és tartós anyagi bázist hoz létre az élet- színvonal állandó emelésére. A gazdasági intézkedések ered­ményei máris megmutatkoztak. A lakosság reáljövedelme állan­dóan emelkedik, 1954 első félé­vében a munkások átlag jöve­delme több mint 150/0-kal emel- kedltt 1953 első félévével szem­ben. Múlt év második felében az állam jelentős mértékben csökkentette a jövedelemadót, a közüzemi szolgáltatások díját, továbbá a gyógyszerárakat. Az új intézkedések eredményeként a dolgozók 1954-ben kétmüliárd ’élt takarítanak meg. Szüntelenül fejlődik a szocia- ista román kultúra. Ma már a dolgozók százezrei, fiatalok és dősebbek egyaránt részt vesz­nek a műkedvelő együttesek te­vékenységében. Az üzemi klu­bokban és falusi kultúrotthonok- ban több mint 8500 énekkar. 9300 .színjátszóegyüttes, több mint tízezer népi tánccsoport, 1600 zenekar működik. A dolgozók életszínvonalának emeléséért, a szocializmus építé­séért folytatott harcban fontos szerepet játszanak a szakszer­vezetek. A népi hatalom lehető­vé tette, hogy a szakszervezetek nagy mértékben részt vegyenek a munkások és tisztviselők mun­feltételeivel kapcsolatos összes kérdések megoldásában. A szak- szervezetek szervezik a Román Munkáspárt irányításával a szo­cialista munkaversenyt: sokrétű kulturális nevelő tevékenységet végeznek, megszervezik a társa­dalmi ellenőrzést a közellátás terén, megszervezik a munkavé­delmet, egészségvédelmet stb. A hazánk felszabadítása óta eltelt tíz év alatt elért eredmé­nyekhez felbecsülhetetlen segít­séget jelentenek azok az új tí­pusú kapcsolatok, amelyek a béke és a szocializmus táborá­nak országai között állandósul­tak. Különösen fontos szerepet játszott a nagy Szovjetunió ál­landó és sokoldalú testvéri se­gítsége. A román nép lelke mé­lyéből hálával és szeretettel te­kint a Szovjetunióra, s tudatá­ban van annak, hogy a szovjet néppel való barátsága 1 népi demokratikus Románia függet­lenségének, biztonságának és ál­landó haladásának biztosítéka. Románia felszabadulásának ti­zedik évfordulóján országunk dolgozó népe egységesebben so­rakozik fel a párt mögött, mint bármikor. A dolgozó nép a párt irányításával leküzdi a nehézsé­geket, az osztályelienség ellen­állását, s határozott léptekkel halad a szocializmus útján. A béke és az általános biztonság összes híveivel együtt népünk teljes erejével harcol az európai kollektív biztonság eszméjének győzelméért, a világbéke meg­védéséért.

Next

/
Thumbnails
Contents