Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-02-24 / 15. szám

- ÖJIFJflSJlG A járás legjobb propagandistái KARAKÁN SÁNDOR A CsISz szögyéni alapiszervezete te­vékenyen belekapcsolódik ez EFSz meg­erősítésébe és e falu irányításába. A szervezet azt tartja a legfontosabb hi­vatásának, hogy segítsen a pártnak a fiatalok kommunista nevelésében. Ez a segítség leginkább abban 'merül ki, hogy állandóan fokozzák a fiatalok po­litikai öntudatát, mert minél öntudato- sebb lesz a szervezet minden tagja, annál eredményesebb lasz a munkájuk. A fiatalok ezért állandóan tanulnak, tanulmányozzák a marxizmus-leniniz- mus alaptudományát. Harcot folytatnak a régi világ osökevényei ellen. Harc­ban állnak a sötétség és a maradiság ellen. A CsISz szögyéni alapszervezetében a politikai iskolázás nagy lendülettel fo­lyik és a helyi pártszervezet is nagy gondot fordít a politikai iskolázásra. A pártszervezet közvetlen segítségével alakították meg a politikai köröket. Továbbá a párt és a CsISz vezetőségé­nek köszönhető, hogy olyan propagan­distákét jelöltek .i a politikai iskolá­zás vezetőinek, mint Karakán Sándor, Pék László és Klimo László, akik a fiatalságot a proletá mem zetkö ziség szellemében neveiik. Három politikai kör működik. Meg kelil emlékezni még arról is, hogy a helybeli tanítók is so­kat segítenek a politikai iskolázásnál. Például Fótlhy Ferenc iskolaigazató-tt- nátó is állandóan figyelemmel kiséri a politikai iskolázást. Bátran mondhatjuk, hogy Karakán Sándor és Pék László, a párkányi járás legjobb propagandistái. Nemcsak itt helyben látják el feladatukat, hanem a járási szemináriumok vezetői is. Állan­dóan arra törekednek, hogy minden egyes fiú és leány érdeklődéssel, fi­gyelemmel hallgassa előadásaikat. Ál­landóan tanulnak és ez előadásokra jól felkészünek. Saját maguk részére is havi magántanulási tervet dolgoztak ki, és azt pontosan be is tartják. Hi­szen csak akkor tudnak tanítani, csak úgy lehetnek jó propagandisták, ha sa­ját maguk is sokat tanulnak. A propa­gandisták járási méretben havonta ta­nácskozást tartanak, ahol kicserélik tapasztalataikat és ellenőrzik, hogy ki mennyire teljesíti feladatát. Karakán elvtársnak például decem­ber hónapra ez volt a magántanulási terve, hogy áttanulmányozza A. Zét- kinová: Emlékezés Vladimír Ilj.cs Le­ninre című könyvét. Szépirodalomból pedig Malcev: Szivvel-lélekkel című könyvét olvasta el. Nem feledkeznek meg a közös filmlátogetásról és a fil­mek megvitatásáról sem. Az utóbb' hetekben is több fűmet látogattak meg közösen. Így készülnek az előadá­sokra, a járás legjobb propagandistái. Karakán elvtárs érdeklődik a hall­gatók egyéni érdeklődési köre iránt is. Ezért gyakran más dologról is vitat­koznak, mint például legutóbb is a föld keletkezéséről. Az előadásoknál felhasz­nálják a gramofont és a rád út is. Ka­rakán elvtárs nem megy el az előadás­ra szemléltető anyag nélkül. Például, térképről ismerteti meg a hallgatókkal az egyes országok fekvését, gazdaság'' helyzetét, nyersanyagtermelésének főbb lelőhelyeit. Ezáltal aztán a hall­gatók alaposan megismerik a mező- gazdasági és az ipari fejlődés feltéte­leit. Karakán és ’ék elvtársak kérdé­seket dolgoznak ki és közösen ala}0- san megvitatják őket. A szögyéni CslSz-szervezet a jövő­ben még nagyobb eredményeket ér majd el a politikai iskolázáson, úgy a vezetők, mint a tagok megtanulják, hogy miképp kell összekapcsolni az el­méletet a gyakorlattal. LACZA RUDOLF fcsISz járási bizottsága — Párkány Május 1-én új barlangot nyitnak meg Gombaszögön A szlovákiai barlangkutatók ez idei Munkeünnep alkalmával szép ajándék­kal lepik meg a természetkedvelőket. A Rozsnyó melletti Gombeszögön új cseppkőbarlengot nyitnak meg. Az ed­digi feltárt folyosók már több mint másfél kilométer hosszúak. A barlang­nak mostanáig körülbelül 15 nagyobb termét és kupolatermét fedezték fel. A gombeszögi barlang érdekességei a cigarettevékonyságú cseppkövek, ame­lyek két-három méter hosszúak, rózsa­színűek és hófehérek, amelyekhez ha­sonlókat mostanáig nem fedeztek fel Csehszlovákia egy barlangjában sem. Az úgynevezett „szárezfolyosó” tavasszal lesz a legszebb, amikor az olvadó hó levp meqtölti a körülbelül 200 méter hosszú folyosót. Máskor csupán egy 5x10 méteres területű tó van a folyo­sóban. A folyosó egy nagy teremben végződik, amelyet gazdag tobozszerű cseppkövek díszítenek. A teremben van egy nagy márványkút is, amelyen a víz a folyosóba jut. A barlang na­gyobb része egész éven át ez úgyneve­zett „Fekete-patak” vizével van meg­töltve. A barlang ettől e pataktól nyer­te a „Fekete-barlang” elnevezését. A gombaszögi barlangban e legmele­gebb nyári napokban is csaknem fél­kilométer hosszúságban lehet csak csó­nakázni a földalatti folyosón. A bar­langban többfajta barlangi rák is talál­ható. DC id if a-n hl oska hu tr átvág A nagyfödémesi CslSz-szervezet mestergerendás, tágas helyisége, festésre vagy meszelésre vár. A helyi­ség egyik sarkában szörnyű rendet­lenségben tűzifa és szén hever. 4 szemben lévő sarokban asztal áll. az asztalon pedig gramafmos-rádió. A rend és a rendetlenség néz egymással farkasszemet. Vájjon ki kerül ki győz­tesen a küzdelemből? Tetszik neked ez a helyiség — kér­dezem Rohár Palit. * Hát mit tudunk vele tenni? Két- három hete, hogy a borbélyok kihur- co'kodtak innen és a nemzeti bizott­ság nekünk juttatta ezt a helyiséget A terveink azonban máris megvannak. Tavaszra kifestjük. rendbetesszük. Nem lesz mindig ilyen vén ez a helyi­ség. Most a fagyok miatt lehetetlen a festésre még csak gondolni is. Megérkezik Glenba János is, a szer­vezet e’nöke. Elnökhöz méltó komoly a magatartása, látszik, hogy nem ug­rik be égi/szóra a vízbe. Megfontoltan beszél akár egy törvénybíró, szinte megszűri, válogatja a szavakat. Jön­nek a leányok is díszíteni! Most már csakugyan a rend lesz az úr a helyi­ségben. A szén és a fa elszégyelheti magát. Pillanatok alatt olló, papír és más egyéb díszítő eszközök kerünek elő. A leányok akkora zsivajt csapnak, hogy a jégcsapat is beszédre bírnák. Gáspár Mária feláll az egyik asztalra és kisboltéval veri a szöget a falba, felszögezi a papírokat. A leányok nem engedik, hogy hányavétin nézzen ki a helyiség. A fiúk megmutatják a sportfelsze­relést. A szekrényekből sport cipő és ruhák kerülnek elő. Olyan büszkék a felszerelésre, mint a menyasszony a vőlegényre. Ez is a miénk, mondják. De nem­csak sportolunk, hanem a politikai iskolázás is jól folyik. A helyiség is másképpen néz majd ki tavaszra. A helyiség úgylátszik nagyon izgatja őket. Csak nagyon nehéz a munkánk — mondják többen. Kevesen vagyunk a sok munkához. Mindössze 32 tagunk van, most jelentkezett ? új tag — be­széli az elnök. Mi az oka annak, hogy kevés a tag. hol vannak a fiatalok? A fiatalok9 Hát ki itt, ki ott, sza- na-széjjel. A nagyfödémesi CsISz- szervezetben csak áttelepült fiatalok vannak. A nem áttelepült fiatalok félnek tőlünk, nem akarnak közénk jönni. Pedig nem ennénk meg őket Mindent megtettünk, annak érdeké­ben, hogy magyar fiatalok közénk jöjjenek. De nem értünk el ered­ményt. Mi csak szlováknyelvű szín­darabot tanulunk be, mert mi főleg szlovákul beszélünk, a magyarok pe dig nem jönnek közénk. Ha a Cserrm- dok nem rendezne magyarnyelvű kul­túrműsort, nem is lenne magyar kul- túrmegmozdulás a községben. Helyesled te ezt az álláspontot, és jóra fog ez vezetni? — Nincs rendjén a dolog, és ez az állapot nem vezethet jóra, mondja határozottan. A vezetőségbe beválasz­tottunk egy tagot a nem áttelepültek közül. Éppen kultúrpropagandista volt. Gondoltuk, hogy majd jó mun­kát végez és odahat, hogy minden fiatal tagja lesz a CsISz-nek. Sajnos nem így történt. Nem járt közénk, egy gyűlésen sem vett reszt, nem töl­tötte be funkcióját. Kénytelenek vol­tunk mást helyébe választani. Ez a helyzet Nagyfödémesen. Ku­tya-macska barátság. Csoda, hogy nem vájják ki egymás szemét. És ki a hi­bás, ki a bűnös? Azok a bűnösök, akik távolállnak a CsISz-szervezettől, azzal a kifogással, hogy a szervezetben áttelepültek is vannak. Ha a faluban sétálunk és szétné­zünk. szemünkbe ötlik azonnal, hogy úgylátszik kevés a kéz a községben. A középületek rossz karban vannak, rozogák, a sportpálya is elhanyagolt. Legalább fákkal ültethették volna körül. Ellenben müyen szép nagy há­za volt a jegyző úrnak, mutatja Kol­ler Valéria tanítónő. A legszebb ház a faluban. Az iskolára sem fordítot­tak sok gondot. Négy iskolaépület van Födémesen, de eredetileg ezekn*K más volt a rendeltetésük. Hideg, egészségtelen, nem célszerű épületek. Ki tegye szebbé ezt a községet? Ki indítja el a kulturális fejlődést, ha a fiatalok veszekednek egymással? Pe­dig milyen egyszerű megoldást talál­ni. A magyar fiatalok is menjenek a CslSz-szervezet heh/iségébe, díszítsék, csinosítsák, hiszen az egyformán min­den fiatalé. Lépjenek be a szervezet­be. A többi tag örömmel fogadja őket, hiszen közösen nagyobb munkát tud­nak végezni. A tanítók pedig segítsék ebben a fiatalságot és békítsék ki uz áttelepült és a nem áttelepült fiata­lokat. BAGOTA ISTVÁN. Az évzáró közgyűlés fokozza a munkakedvunket A kiskeszi CslSz-szervezet január végén tartotta meg évzáró közgyűlését, amelyen 30 tag jelent meg. Szabó elv­társ, a szervezet elnöke üdvözölte a megjelenteket és Skotnár elvtársat, a járási titkárt. Jelen volt a helyi párt- szervezet és a helyi nemzeti bizottság képviseltje Is. Botlik elvtárs számolt be az elmúlt évben elért eredmények­ről és . mutatott a hibákra is. A hibák főleg a rosszul megszervezett vezető­ség m.att merültek fel. Nagy meglepetést keltett a pionírok kultúrcsoportjának fellépése. A kultúr- csoport népdalokkal és a „Bányászok" című színdarab bemutatásával üdvözölte az évzáró közgyűlést. A vitában sokan felszólaltak. Bajlusz József, a vita folyamán kritizálta a CsISz járási és a kerületi instruktorait. Az instruktoroknak sokszor panasz- j kodtak. hogy Kiskeszin nincs kultúr- i helyiség, de azok nem segítették meg- j oldani ezt a hiányosságot, bár alkalom j lett volna rá. Virág Tibor felszólalása- ; ban kihangsúlyozta, hogy a kiskeszi fiataloknak kellett volm törődni azzal, hoov a kultúrhelyiség kérdését meg­oldják. A vita után megválasztották az új vezetőséget. Botlik elvtársat javasol­ták elnöknek, amit a tagság egyhan­gúlag jóváhagyott. Egyhangúlag válasz­tották meg a vezetőség többi tagjait Is. Feltételezzük, hogy ebben az évben jobb munkát végzünk, mint az elmúlt évben. A gyűlés befejezése előtt a tagság határozatot fogadott el, mely szerint Vállalták, hogy a párt X. kongresszu­sának tiszteletére 120 órát dolgoznak le a helyi EFSz-ben. Ezenkívül rövid időn belül egy kultúrműsort is beta­nulnak. A kötelezettségvállalásokból Is láthatjuk, hogy az évzáró közgyűlés is fokozta a munkalendületet. LENGYEL TIBOR Kiskeszi Segít nekik az ifjúsági sajtó A rozsnyói magyar tannyelvű pedagogi ai iskolában szorgalmasan olvassák a/ Űj Ifjúságot A modern széles országút végelátha­tatlan szalagként kanyarog az egy­hangú tájon. A kiégett száraz fű a szél minden rezzenésére fel zizeg. Egy- egv nagyobb szél roham porfelhőbe fojtia az utazót. Az út mentén fel - fe'tfínik egv-egv roskadozó farmépü let Ablakai bpdeszkázva, a mellék - épületek deszkafalát bontogatja a szél Egvik-másik földdarabon látszik hogv tavalv még fel lehetett szántva. A barázdákat kezdi már homokkal, gaz zal feltölteni az id'!. A volt tulajdonos vagy bérlő e'menekült a növekvő adósságok elől, hiszen a kirabolt föld évről-évre kevesebb terményt adott Az évtizedekkel ezelőtt az erdőktől elhódított szűzföld kiégett, kiszáradt a négylábú jószágot sem tudta már el­tartani ... Vogt úr törvénye Az országút menten hatalmas vi­lágváros: Chicago. A rikkancsok az esti lapokat árulják. Az egvik lapban hatalmas cikk: ..Igaz-e. hogv a termö- fö'd állandóan zsugorodik! Villiam Vogt professzor rrtegmagvarázza a a föld csökkenő hozamának törve n.vét”. És Vogt professzor „magyaráz' Sajnos a háború a németek tömeg mészárlása és a rosszá ltár-Iái tság el lenére Európa lakossága. Orosznrsza got leszámítva 1936 és 1946 között r millióval szaporodott .. Az orvosol, arra használják fel képességeiket hogy segítsék az embereket tovább Valóban kicsi a Föld? élni. Orvosi segítségen és a köz egészségügv javításán keresztül ők a felelősek azért hogy újabb milliók él nek a növekvő nyomorúságban’’. Mindennek a nvomorúságnak a fő­oka — állapítja meg a továbbiakban Vogt professzor — az, hogv a fö d hozama állandóan csökken. Ugvanak kor a Föld lákossága évről-évre hu talmas számban növekszik. Vogt egvik kollégája az ugyancsak amerika Pendell professzor megállapítja. hog\ „a jelenleg termelt élelmiszerek mennyisége csak arra elég. hogv 1 milliárd embert tápláljon.” A Föld lakossága viszont ennek több mint kétszerese. Az éhezés tehát „terme szeti törvény”, nem lehet rajta segí­teni. Az éhség földrajza A kapitalista és gyarmati országok dolgozóinak helvzete ezt a/ elméletet 'átszólas mindenben alá is támaszt]) Az USA mezőgazdasági adatai szerint a farmerek száma 1945-50-ig félrrrl lióval csökkent Egv brazi] szárma zású amerikai tudós Jósé de Cast-i .Az éhség földraiza” címfí könyvé­ben a többi között megállapítja hogv a világ éhségtérkápén Latin-Amerika az egvik legsötétebb foltként szere­pel. A latinamerikai országok lakos­ságának kétharmada, — 90 millió. — életében még nem tudott jóllakni. Az éhségtérképen rajta van az Egyesült Államok is. „Az USA éhségtérképe a déli államok 500 000 négvzetkilomó ternvi területe. 30 millió lakossal.” Castro éhség-térképének igazát bi­zonyítja Északkelet-Brazilia helyzete is. Piauli megye egvik városkájának polgármestere irta a következőket .hacsak ötszázan fognak az én vá­rosomban éhenhalni, ezt csodának te kintem. Naponta 2—400 cruzeirot fi­zetek ki a pénztárból azoknak a férfi­aknak és nőknek, akik könnvekkel n szemükben könyörögnek tegyek vala­mit éhenhaló gyermekeikért. Egész családokat láttam az országúton üve­ges szemmel botorkálni és biztosan tudom, hogy halálra vannak ítélve, mert pénz és élelem nélkül soha nem jutnak el céljukig.” A Cross Roads című indiai lar- nemrégen tudósítást közölt az indiai Maharasztra éhségsúitotta tartomány bői: .‘.Az 1 300 000 lakosú haidan gaz dag vidéken ma félmillió ember n-v az éhhalál e'é. Nincs élelmiszer, nincs takarmány nincs munka, sokhelvüt! még Ivóvíz sincs .. Láttam itt olvar asszonv' is — írja a tudós-tó — ak három napot töltött a szabad ég alatt úisziilött csecsemőiével eav falat ?n nivaló nélkül . . Találkoztam egv 16 éveF fiúval aki kitüntetéssel vé­gezte iskoláit, mégis itt kénytelen dol­gozni az állami munka táborban, hogy fenntarthassa hattagú családját. Igen, ez igv van — állapítja meg Vogt professzor — és ez „természeti törvény.” Ahol elég a föld... Vájjon csakugyan igaz-e. hogv ki­csi számunkra a Föld? Hogy nem tudja eltartani a rajta élő népess - get? Igaza van-e Vogtnak és társai­nak’ Nincs igazuk. A föld „csökken-’ hozamának törvénye’’ áltudományos hazugság. A Szovjetunióban a mező gazdaság élen táró dolgozói sokszorta nagyobb termést takarítanak be, mint a cári Oroszország átlagtermése vo't A kínai Népköztársaságban sem érvé nves ..a föld csökkenő hozamának tör­vénye”, 1950 és 1952 között évente 10—15 százalékkal növelték a termis- át'agot. De az sem igaz, hogv India. Brazí­lia és a gyarmati országok lakossá a törvénvszerűen éhezésre van ítélve. Clark indiai tudós megállapította pél­dául. hogv Bengáliában. az ind rí “hinségek ha/áiában. kétszer annvi la­kost is lehetne élelmezni a föld helv 'S megművelésével is a parlagon heve ő 'oldok felhasználásával Közgazdász k számításai szerint a Föld. a me/őgez fasági tudomány jelenlegi fejlettsége mellett 8—11 milliárd embert a 1e- lenlegi lakosság ötszörösét is tudná táplálni. Praszolov szovjet akadémi­kus számításai szerint a jelenleg föld­művelésre igénybevett 1 milliárd hek­tárt 10 milliárd hektárra lehet emelni. A féld felszínének kétharmada alkal­mas földművelésre. Miért éheznek mégis a kapitálisra és gyarmati országok dolgozol, miért csökken náluk a föld hozama? Mert a kapitalista mezőgazdaságot a rabló­gazdaság jellemzi. Ezért válnak siva­taggá az USA-ban hatalmas területek. Az amerikai tőke uralma alatt álló latinamerikai országok közül pedig ió- néhányat úgy ismerünk, mint az „agy- termékek országát”. Kuba szigetének földjei a legtermékenyebbek közé tar­toznak. Kenyérgabonából mégis beho­zatalra szorul, mert a föld legnagyobb része hét amerikai monopólium kézén van és azok kizárólag a saját érdekei­ket nézik. Mil'ió tonna burgonya in egsemm isitói A magasabb árak érdekében erő­szakkal akadályozzák meg hatalmas területek bevetését. 1950 ben az US.A- j ban a gvapot termőterületét 23 szá- j Zalákkal csökkentették. Ügvanebben az évben 1.350.000 tonna burgonyát mpg.semmis tettek, hogv a magas ára­kat tartani lehessen. Nem a föld kicsi számunkra. Az atnerika’ gvapotmunkás és az indiai paraszt gvomra nem a .föld csökkenő hozama” hanem a mnndboltőke oro- fiéhsége miatt marad üresen LÖR1NCZ TAMÄS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents