Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-02-24 / 15. szám

vm fflmm. A nagyszombati gépállomás életéből A nagyszombati gépállomáson nagyon gyenge munka folyt e múlt évben. A CsISz- vezetősége egéez évben, csak egy tagsági gyűlést volt képes összehívni. A CsISz KB XI. telje« ülése után a párt és az üzem vezetőségének segít­ségével a szervezet ezeket a hibákat kiküszöbölte. Múlt év decemberében tagsági gyűlést hívtak össze, melyen megjelent 52 fiatal. A régi vezetőséget átszervezték. Oracev elvtárs a gépje- vitóállomás műhelyének elektrotechni­kusa lett az elnök. Az új vezetőség azonnal munkához látott és megtették az első lépéseket a szervezésben. Rend­behozták a nyilvántartást, személyes ag.táciővad megszervezték a . politikai kört, melynek 22 tagja van. A gépál­lomáson megalakították a zenekart, amely az évzáró közgyűlés után már fel is lépett. A tagság létszámát 16-ról 57-re 'emelték. Megjavult a pénzügyi helyzet is. A szervezetnek ma már körülbelül 600.— koronája van, ame­lyet brigádmunkával szereztek. Az évzáró közgyűlés, amely február 9-én f'lyt le kritikusan értékelte az eddigi munkát. Megválasztották, illetve jóváhagyták az új vezetőséget, amely ma már ahogy említettem teljes tem­póban dolgozik. A vezetőség nagy ak­cióba lépett. Megszervezték a szocia­lista munkaversenyt, amelybe 33 CsISz- tag kapcsolódott be. Vállalták egy traktor munkaidő után való megjaví­tásai. Ennek a traktornak a javítási idejét 1954 február 28-ára tűrték ki, de a javítással már január 22-én el­készültek. Továbbá a Hadsereggel Együttműködő Szövetségbe 22 CsISz- tagot szerveztek. A példás CsISz-tagok kitűnnek a gépállomáson is. Például a 17 éves Hanák elvtárs, aki e javítóműhelyben mint elektrotechnikus dolgozik, jó mun­kamegszervezéssel szép eredményeket ért el. A traktor villanyvezetéséhez eddig 16 méter kábelre volt szükség. Most az új munkamegszervezés mel­lett Hanák elvtárs 12 méter kábelt ta­karít meg minden javításnál. Egy mé­ter kábel ára 3,80 korona. Az üzem vezetősége jóváhagyta ezt a munka­módszert, Így a többi dolgozó is esze­rint dolgozik. Hanák ©Ívtárs olyan megtakarított anyagból, amit a javítá­sok után szedett össze, három traktor villamoevezetékét javította meg. Látni tehát, hogy a szervezet mun­kája állandóan javul, Hanák elvtárs a politikai körben sokat vitázik s tagja a szervezet vezetőségének* A politikai kört Gregus elvtárs agronómus vezeti. A pártszervezet ellenőrzi munkáját. A körben a vita gyengén indul el, a vitázók legtöbbször vezetőségi tagok. A hibát ott keressük, hogy Gregus elvtárs nagyon meg van terhelve kü­lönböző funkciókkal és nem tud jól felkészülni a leckékkel. Például „Mi a szocializmus és mik az előnyei a ka­pitalizmussal szemben” című előadásra Gregus elvtárs nem készült. így tör­tént ez az első előadásnál is s az elő­adást Gregus elvtárs kénytelen volt csak felolvasni. Természetesen, ha a propagandista nem készül fel alaposan a leckére, ezt a vita folyamán azon­nal észre lehet venni. Továbbá nem használ segédeszközöket, nem olvas fel szépirodalmi művet. Sok idegen kife­jezést használ előadás közben és nem magyarázza meg jelentőségüket. Tudjuk, hogy milyen fontos külde­tése van a falusi ifjúságunknak, külö­nösen a gépállomáson dolgozó trakto­ristának, Ők a falu átépítésének úttö­rői. Ezért nagy súlyt kell fektetni po­litikai nevelésükre. Sajnos ezt sok he­lyen elhanyagolják. A zsolnai kerület­ben csak három gépállomáson folyik a politikai iskolázás. Az illetékes szervek megelégednek azzal, ha a traktoristák az üzemi munkaiskolába járnak. A nagyszombati traktorállomáson szintén nem tökéletes a politikai iskolázás megszervezése. Az iskolán mindössze 8—9 tiraktorista vesz részt. A többi elvtárs vagy egyáltalában nem láto­gatja, vagy ha igen, akkor körülbelül 5—6 elvtárs jár az iskolára falujában. Vannak itt jó CsISz-tagok is. Például Konecsni elvtárs a ruzindoli brigád­központ tagja az alapfokú politikai kór legjobbjai közé számit. Ruzindolón két kör működik. Az egyiknek 11, a má­siknak 13 tagja van. Sailgovics elvtárs a propagandista főiskolás. Alaposan készül a leckére. Eddig már három témát vettek át. A leckéknél szemlél­tető eszközöket használ, valamint szép- irodalmi művekből is felolvas idézete­ket. A körben foglalkoznak a trakto­rosok munkájával is. A politikai iskola eredménye abban mutatkozik meg, hogy a CsISz-tagok már most kötelez "ttséget vállaltaik a közös istálló felépítésével kapcsolatban, valamint, hogy a cséplés idején lefog­lalnak egy cséplőgépet éjjeli munkára. Ebből is látjuk azt, hogy a politikai nevelésnek mindenütt megvan a hatá­sa, ahol azt helyesen fogják fel és he­lyesen értelmezik. Tehát CsISz-szervezeteink kövesse­nek el mindent a gépállomásokon s nagyobb gondot fordítsanak ez ifjúság politikai nevelésére. Falusi ifjúságunk­nak, ahogy azt Gottwa.ld elvtárs mond-' ta „Az új harcos eszmék fáklyavivő­jévé kell válnia". A parasztitjáságra vár az a feladat, hogy a falut új szo­cialista faluvá építse. A parasztifjúság- ra vár a mezőgazdaság nagytermelésé­nek kiszélesítése mezőgazdaságunk­ban a szovjet munkamódszerek helyes megvalósítása és kihasználása, valamint az agrotechnikai határidő pontos be­tartása. FÜLÖP PÉTER CsISz KB dolgozója Dfiatmadizót A csípős szél vörösre festette mindnyájunk arcát. Számunkra ez már nem volt szokatlan. Már megszoktuk a hideg tátrai levegőt, a hó csikorgá­sát, a mellettünk elsikiló síelők hangos beszédét, a hegyi patak lassú csörge- dezését. Már harmadszor voltam osztálytársaimmal együtt tátrai üdülésen. Már harmadízben gyönyörködtünk a Tátra szépségeiben. Január 26-án este, a bretislavai Magyar Pedagógiai Iskola diákjai vidám énekszóval vonultak vé­gig Tátralomnic utcáján. Utunk a „Május elseje” üdülőtelepre vezetett. Az ozondús levegő hamar felfrissí tett bennünket. Néztük a Lomnici csúcs kivilágított kötélpályáját, a hóval borított szép csúcsokat. A hegyoldalon el­szórt kis házak megvilágított ablakait, amelyekben már nem a nyomorúság tanyázik, hanem új, vidám élet virágzik. Este volt, mire megérkeztünk az üdülőtelepre. A jó meleg vacsora már készen várt. A tisztán felszolgált, Íz­letes étel mindenkinek meghozta az ét vágyát. A tányérOK hamarosan kiürül­tek. Sokan még másodszor is kértek. Vacsora után kedvünk kerekedett a táncra. Táncoltunk, vigadtunk. Azután pihenni mentünk, hogy a következő nap a síkiiképzésben megálljuk a helyű nket. Minden napra volt programmunk. Naponta öt órát gyakorlatoztunk. Igye- keztür k elsajátítani a síelés techniká ját. Uzsonna után rendszerint újság- szemle volt. Szép kultúrestéket is rendeztünk. Az első kultúresten népdalo­kat énekeltünk. A kiképzés eredményét utolsó nap mértük le. Utolsó nap folytaik a ver­senyek. A csoportok az első helyért versenyeztek. A fiúkra hat kilométer hosszú pálya várt, a lányokra pedig három kilométer. A céllövés, kúszás, sebesültszállítás, gránátdobás megnehe zítette a versenyt. Varga, Udvardi, Tanóczky elvtársak csoportja 38 perccel lett első. A lányoknál Molnár Jolán, Lukács Mária és Tarcsi René kerültek az első helyre 39 perces idővel. A verseny eredményei is bizonyítják, ho gy komolyan vettük a kiképzést. Ilyen a mi üdülésünk, amellyel kormányunk és pártunk a diákságot a jó tanulásért megjutalmazza. SALMA IMRE Javít'ák a dohánytermékek minőségét A fogyasztóközönségnek az utóbbi időben jogos kifogásai voltak dohány­ipari termékeink minőségével kapcso­latban. Ezért a Csehszlovák Dohány­ipar Selmecbányái dolgozói minden igye­kezetükkel arra törekednek, hogy a dohányzók jóminőségű cigarettákat és pipadohányt kapjanak. Az a 25 kiváló minőségű brigád, amely a termelő és csomagológépek mellett dolgozik, mun­kájával nagyban hozzájárult ahhoz hogy a Selmecbányái üzem a cigaretták minőségét a múlt évhez viszonyítva megjavította és így az utóbbi időben egyetlen-egy a termékek minőségére vonatkozó reklamáció sem fordult elő. A kiváló minőségű brigádok Csutkih. szovjet újító módszere szerint dolgoz­nak. A termelés minden egyes szaka­szán gondot fordítanak arra, hogy a a cigarettából helyes összetételű, meg­felelő nedvesség tartalmú legyen és hogy a c oareffának m«i ■ n a meg­felelő előírt súlya és formája. 9 Ohástyai je'entés Helyi ifjúsági szervezetünk az elmúlt évben csaknem jelentéktelen munkát végzett. Az egész tevékenységünk ab­ban állt, hogy rendeztünk négy mulat­ságot és hozzájárultunk egy színdarab betanulásához. Szervezetünk nem vég­zett komoly munkát, amihez hozzájá­rult a vezetőség hanyagsága is. A fia­talok vezetői olyan egyének voltak, akik nem viselték szívükön a szerve­zet munkáját. Hibát követett el a CsISz járási vezetősége, hogy egyetlen egyszer sem látogattak meg bennün­ket. így senki sem irányította az óbás- tyai ifjúságot. Baj volt az anyagi kér­dések körül is. Sehonnan sem kaptunk támogatást. A mulatságokon beszedett belépődíj csupán a kiadást fedezte. így elmaradtunk az Üj Ifjúság és a Smena előfizetési díjának a megfizetésével is. . Hiányoljuk más felsőbb szervek hoz­zánk való viszonyát is. A helybeli párt­tagok sem fordítottak kellő figyelmet ifjúsági szervezetünknek. Helytelen volt a helyi nemzeti bizott­ság intézkedése, amikor olyan helyisé­get adott a fiatalságnak, amelyben nem lehet fűteni. Egy az, hogy kályha nincs, a másik pedig, hogy a terem olyan nagy, hogy kifüthetetlen. így nem al­kalmas gyűlések tartására. Reméljük, hogy ebben az évben na­gyobb gondot fordít a CsISz járási bi­zottsága és más szervek az óbástyai fiatalok munkájára. PÁL ISTVÁN, K1SRENEDEK JÓZSEF, TÖTH ISTVÁN * Ahol híítegzekrenveket gyártanak Az érsekújvári Elektrosvit üzemben Szőke elvtárs vezetése mellett hűtő­szekrényeket gyártanak. Kassa László és Preszburger elvtársak munkáján látszik, hogy az új gyártás mindnyá­juk ügyévé!, vált. Nyemec elvtárs ;S elégedetten nyilatkozik a fémpréseü- 1 műhely dolgozóinak munkájáról. A lakkozóban is jól halad a munka. Csak a rossz minőségű festék hátráltatja itt a munkát. A most benyújtott újí­tási javaslat azonban arra mutat, hogy ez a hiányosság is csak átmeneti jel­legű. A gyártás kezdetén sok nehéz­séggel küzdöttek. A nehéz szekrénye-, két kézzel kellett odébb tologatni. Ez nagyon hátráltatta a termelés ütemét és megnehez tette a munkát. Most vezették be a szalagrendszert. A mű­helyben ' síneket helyeztek el és ko­csik segítségével továbbítják a szek­rényeket. Ezáltal a műhely dolgozói megszabadulnak a nehéz munkától es meggyorsul a munkafolyamat. A hű­tőszekrények gyártásánál az üzem fel­adata. hogy dolgozó családjaink olcsó, jóminőségű árut kapjanak. Az üzem­től függ, hogy hány család engedheti meg magának azt. hogy hűtőszekrény­nyel tökéletesítse a háztartását. Ha csökkenteni fogják az önköltséget, akkor a hűtőszekrények megvásárlá­sét a legszélesebb tömegek számára is lehetővé tesszük. — Ül IFIÖíAG — 1 „Qlufjij a fejő kihűljön a ló“ Haj'szén, ha a nóta jó tanácsát meg is fogadnák az emberek .... De nem így .csinálnak. Legalább is nem mindenütt. Mert hát akkor miért vágnak olyan savanyú káposztára emlékezte­tő arcot a rozsnyói tejcsarnokban a fiatalok? Tizenhat-tizenhétéves leányok és . . . Nem értem őket. Nem értem. . . Egy teljesen új tejüzemről van szó. Modern, praktikus gépek dolgoz­zák fel a rozsnyói és rőcei járás falvaibó! naponta behozott tejet Az üzem fiatal, alig másfél' ’vés. Azt mondják, hogy mincten kezdet nehéz, ez a kezdet bizony nehéz Különben is nem sok az a másfél év . . . de nem is kevés! Mindenesetre éppen elég ahhoz, hogy az üzem vezetősége min­dent megtegyen a zavar­talan termelést biztosító intézkedések érdekében Másfél év éppen elég ar­ra, hogy az üzem dolgo­zói egységes szervezett közösséggé kovácsolódjék. Éppen a „kovácsoló- dás”-körül történt a mu­lasztás. Elég talán ha el­mondjuk, hogy az üzem­ben a mai napig sincs még pártszervezet. Annak ellenére, hogy a dolgozók nagy része fiatal, még nem alakították meg a CsISz-szervezetet. Sőt a Fórra dalmi Szakszervezet is csak néhány hete működi’ . (Helyesebben, még nem működik). — Milyen élet folyik itt nálatok? -— kérdeztük az üzem munkásai­tól. Az egyik, szóra sem méltatta. Akadt olyan, aki csak a szemét hu­nyorította, többen a vállukat vonogatták. Ügy gondolom, hogy az üzem vezetősége, Husiár igazgató elvtárs. Marczi technikai vezető, Brezna minőségi f°lel(5s, stb. túlszárazon ke­zelik a termelés kérdéseit. Nem kételkedünk benne, hogy minden ere­jükkel a termelés fokozásán dolgoznak. Azért fáradoznak, hogy az üzemből kikerülő termékek, a tej, vaj, túr', sajt, minél nagyobb meg­elégedést keltsen a dolgozók között. Meg kell mondanunk, hogy ez az igyekezet, meg nem minden. Sőt, nagyon gyakran bizony nagyon ke­vés. Ebben az esetben is, szükséges, hogy a vaj mögött meglássuk Do- b s Máriát is, a túró mögött Újházi elvtársnőt, Gonosz Zsuzsát, vagyis azokat az embereket, akik azon dolgoznak. Gondoskodjunk ezekről az emberekről. Az üzem vezetőségén, és a CsISz járási bizottságán múlik, hogy a rozsnyói tejfeldolgozó üzemben mielőbb megalakuljon a CsISz-szer- vgzet, hogy kacagástól visszhangozzon-életük. Meglátjátok, a munka is jobban niegyen majd. KARDOS ISTVÁN Gonosz Zsuzsa, rozsnyóbisztrói fiatal munkás, tejmsntát vesz. Az ugyanazon 1 elyről behordott tej mintájának lefokozása alapján állapítják meg, hogy szövetkezeteink és egyéni gazdálkodóink milyen minőségű tejet szolgáltatnak a fogyasz­tóknak. Képünkön a tejfeldolgozó üzem egyik munkahelyet lathatjuk. Falrahányt borsó Falvaink, városaink CsISz-szervezetei most többnyire évzáró közgyűlésekre jönnek össze. A fiatalok, mintha csak egy családot képeznének, közösen be­szélik meg ügyes-bajos dolgaikat, fel­tárják a szervezetben előforduló hiá­nyosságokat. A múlt évben előforduló hibákon okulva, a jövőben péídásabban akarnak dolgozni. Minap az egyházasbásti fiatalok is összejöttek, hogy kiértékeljék múlt évi munkájukat. A szervezetben még elő­fordultak hiányosságok, de ennek elle­nére is sok eredményt értek el. A fia­talok tevékenységét különösen a kul- túrmunka terén észlelhetjük. Önkéntes brigádmunkába is bekapcsolódtak Vin­ce Vilmos, Szabó Géza, Pál Klári, Ádám Margit és sokan mások is, többízben az új híd építéséből is kivették részü­ket. A fiatalok kollektív egysége hzon- ban még korántsem az, aminek lennie kellene. Az egyházbásti fiatalok rájöttek a hiányosságok okára. Az évzáró gyűlé­sen a régi vezetőket okolták a mull évi lemaradásáért. Valóban ez volt az oka annak, hogy a helyi szervezet nem fejtett ki aktív munkát. A régi veze­tőség tagjai sehopyse tudták volna a szervezetet irányítani. Nem volt tekin­télyük a fiatalok előtt és így a szer­vezet, nemhoov erősödött volna, hanem az a veszély fenyegette, hogy már- már szétesik. 1953 október 11-től új vezetőség vette kezébe a község fiatalságát. Et­től az időponttól kezdve mintha új élet kezdődne a szervezetben. Rendszeresen tartják a gyűléseket, foglalkoznak a szervezetlen ifjúság toborzásával. Azó­ta két kultúrestet rendeztek. A jövede­lemből a szervezet anyagilag megerö- söd tt és képes fedezni kiadásait is. Az egyházasbásti fiatalok új vezetőséggel az élen még jobban akarnak dolgozni. A jövőben minden gyűlésen foglalkoz­nak új tagok felvételével, úgyszintén a sajtó terjesztésével. Kultúrestéket rendeznek, színdarabokat tanulnak. Rendszeresítik a politikai iskolázást. Ezek a fiatalok aktívan akarnak be­kapcsolódni feladatuk teljesítésébe. Nézzük csak meg mit csinálnak a gömöiborkai cellulóze-üzem fiataljai Nyugodtan rámondhatjuk, hogy alsza­nak. Ví üzemi CsISz-szervezet egvál- talában nem működik. Az Üj Ifjúság már a múlt évben is kritizálta őket hanyagságukért. Ez úgylátszik csak falrahánvt borsó volt. Az üzem hatvan fiatalja még máig sem alakította meg a szervezetet Már két éve gyűlést nem tartottak. Nem szándékoznak ők a munkájukat kiértékelni a jövőben sem. Igaz nem is volna mit. Eredményről náluk nem lehet beszélni, a rosszat ped’p úgv gondollak, hogy talán nem érdemes megemlíteni Már pedig ideje | volna, hogy a fiatalok versre komo­lyabban belekapcsolódjanak az üzemi terv teljesítésébe. Ideje volna, hogy felszámoljanak például az olyan Cser­mákokkal, akik minden szemrebbenés nélkül képesek arra, hogy könnyelmű­ségből egy hétig ne dolgozzanak. Helytelen volna, ha minden hibát csak az üzem fiatalságára hárítanánk. Sokban hibás a CsISz-járási vezetősége is. A rozsnvói CsISz-járási vezetősége például az utolsó két évben még egy­szer se látogatta meg a szervezetet. Közben történt, hogy a gömörhorkai cellulózé üzemet a tornaijai járásba helyeznék át. Most az egyik titkárság a másik titkársághoz utalgat. Megtör­tént, hogy az üzem fiataljai közül el- mente'- a rozsnyói CsISz-járási veze­tőségéhez, hogy az elmaradt adósságu­kat tisztázzák. Mivel nem tartoztak oda, hát elküldték őket Tornaijára. Itt is elutasították őket Még nem kaptuk meg az átutalást — mondja a járási titkárság, — menjetek Rozsnyóra. A fiatalok megunták a zsákba macskát. Nem mentek sehová, i Ez.el a módszerrel nem lehet CsISz- szerveze+et alakú ani. Nem lehet meg- | nyerni őket a mi ideológiánknak. Már ped’o. ha mi nem nyerjük meg a fia­talokat, megnyeri őket a reakció al­jas politikája. BÁN ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents