Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-02-17 / 13. szám
t feHr'lSr 1 7 01 IFJÚSÁG 3 ran I iáin A munkás- és tanuló ifjúság segítsen a falusi CsISz-szer v ezete k n e k A CsISz KB XI. teljes ülése figyelmeztet bennünket arra, hogy a CsISz-szervezet munkája a falusi ifjúság között a leggyengébb Az ülés határozata világosan utat mutat a hibák eltávolítására. Legfontosabb feladatunk, hogy aktivizáljuk a falusi ifjúságot, a mező- gazdaságban dolgozó ifjúság közül új tagokat toborozzunk a sze> vezet számára, szélesítsük a kultúr- és sporttevékenységet, ezzel fokozzuk a falusi ifjúság részvételét a falu szocia'izálásában. Ezen feladatokból kiindulva a CsISz KB nagyjelentőségű határozat >kat hozott. A határozatok értelmében az építés minden szakaszán aktivizáljuk a falusi ifjúságot. Ezen feladatokat a mezőgazdaságban dolgozó falusi ifjúság csak a munkás- és tanulóifjúsággal karöltve tudja teljesíteni. Azok a munkás és tanuló CsISz-tagok. akik falun laknak, kell, hogy mindenben segítsék a földműves ifjú ságot s ezáltal még jobban elmélyítsék, megerősítsék a munkás- és parasztifjúság szövetségét. Nem kielégítő az, ha a tanulók csak papíron tagjai a falusi CsISz- szenezetnek. Mindenekelőtt fontos, hogy a munkás- és tanuló ifjak rendszeresen eljárjanak a helyi szervezetek gyűléseire s tapasztalataikkal segítsék, javítsák a szervezet munkáját. A kultúrmunkában nagy segítséget nyújthatnak a különböző érdekkörök (tánc-, ének-, stb.) szervezésénél és vezetésében. A kultúrotthon vezetőségével együtt közös összejöveteleket szervezhetnek, vagy a hosszú téli estéken közös könyvolvasást a fosztókban Ezen a téren a CsISz-nek segíteni kell a sport- és a testnevelés kiszélesítésében, szorosan együtt kell dolgozni a Hadsereggel Együttműködő Szövetséggel. Nagy segítséget nyújthatnak a mezőgazdasági szakiskolákban tanuló CsISz-tagok az agrotechnika) — zootechníkai körök vezetésében. Segíteniök kell, hogy a falus) szervezet minél több ifjút megnyerjen, bevonjon ezen érdekkörök munkájába. Sok kiváló CsISz-tagunk van, aki üzemben dolgozik, vagy iskolába jár, de aktívan résztvesz a falusi CsISz-szervezet munkájában. Kövessük ezeket a példákat Kust elvtárs a főiskolán tanul, a somor- jai járási vezetőségnél dolgozik mint a miserdi, szemeti helyi szervezetek instruktora. Bajcsík elvtárs szintén tanuló, de aktívan segíti a turc.-teplai helyi szervezetet. De nemcsak egyes elvtársak, hanem egész szervezetek is segítik már a falusi ifjúság munkáját. — Például a szokolcai pedagógiai iskola CsISz-szervezete együtt dolgozik a CsISz helyi szervezetével- Az együttműködés eredményéi mindenütt láthatjjk. A dunaszer- daheiyi tizenegyéves magyarnyelvű iskola október—november hónapiján tizenhét kultúrműsort rendezett a járás községeiben. Ez is Követendő példa. Nem mutatnak jó példát azok a tanulóifjak, akik Horny Cepenen a szeredi járásban, vagy Holicson, Csöllén, Hodyn, Nebojszan laknak, de még a mai napig sem tartják kötelességüknek segiteni a helyi szervezet munkáját. Ezekben a napokban ezer fiatal tanuló, ifjú és lány távozott el az iskola padjaiból szabadságra Fontos, hogy ezek a CsISz-tagok megértsék, hogy '•ájuk vár a falusi CsISz - szervezetek munkájának megjavítása és hogy ezen rövid idő alatt is mennyire segíthetik helyi szervezeteiket. Ha a falusi CsISz-szervezetek munkáját a munkás- és tanulóifjúság segítségével akarjuk megerősíteni, vigyázni kell arra, hogy ez a segítség ne adminisztratív módon történjen. Ezt a segítséget elsősorban a CsISz járási vezetőségénél kell megszerveznie. A járási vezetőségnek kell, hogy áttekintése legyen az alapszervezetek életéről, munkájáról és hiányosságairól. Az üzemekben és az isko- lákbin csakis ennek alapján tudja csak kijelölni a CsISz-szervezetek feladatait. Ezen kijelöléssel a járási vezetőség feladata még nem végződött be, sőt csak ezzel kezdődik. A falusi CsISz-szervezetek segítésére kijelölt elvtársaknak állandó összeköttetésben kell len- niök a járási vezetőséggel, melynek az a feladata, hogy ezeknek az elvtársaknak minden segítséget megadjon. Ebből a feladatból származnak az üzemi és iskolai CsISz-szervezetek további feladatai is. Az üzemi és iskolai CsISz-szervezetek vezetőségének áttekintést kell szerezni a faluban lakó tagjaik munkájáról hogy miben és hogyan segítik a falusi szervezetet. Fontos, hogv ezzel a kérdéssel az üzemi, iskolai CsISz-szervezetek vezetősége többet foglalkozzon. A falusi CsISz-szervezetek előtt nagy feladatok állnak, azért felelősségteljesen kell hozzáfogni teljesítésükhöz. Azért nagyon fontos, hogy ezzel a kérdéssel: a falusi szervezetek munkájának megjavításával a munkás-tanulóifjúság I segítségével falusi szervezeteink i többet foglalkozzanak. Ezen feladatok teljesítése minden becsületes CsISz-tag szívügye legyen. PAVOL LOMÉN, VINCENT ONDREJKOVIC, CsISz kerületi bizottság, Bratislava. Bátran nézünk a jövőbe A csúzi CsISz-szervezet február 7-én tartotta évzáró közgyűlését. Már lovai a gyűlés megkezdése előtt a fiatalok az Hiúsági otthonban gyülekeztek. A gyűlés megnyitása után Ónodi József, a pionírok neveben üdvözölte a megielen- teket. Az elnöki beszámoló helyesen értékelte az elért eredményeket rámutatott a hibákra is. Különösen nagyjelentőségű az az odaadás melvet szervezetünk tagjai az EFSz iránt tanúsítottak. Ha szervezetünk munkáiét nézzük nálunk is mindazon hibákkal találkozunk, melyekkel a KB XI teljes ülése foglalkozott. Szervezetünk elhanyagolta az úi tagok szerzését A márciusban beküldött jelentkezési ívek az év végéig a szekrényben feküdtek. Abban is a vezetőség a hibás, hogy csak 50 százalékra tudtuk teljesíteni a Világitiúsági Találkozó tiszteletére vállalt kötelezettségünket. Ha az elmúlt év hiányosságait nézzük látjuk, hogv az új vezetőségnek kemény munkát kell végeznie. hogv el tudja távolítani a még fennálló hiányosságokat. Az úi vezetőség Tallósi János elvtárssal az élen. biztosíték arra, hogy a szervezet munkája megjavul. Az évzáró gyűlésen határozatot hoztunk, hogv a politikai iskolázáson kívül még előadásokat rendezünk „Az ember és a föld keletkezése" címmel. Az előadások, valamint a szöveti -éti munkaiskola látogatására megnyerjük a szövetkezetben dolgozó fiatalokat. A tél folyamán igyekezzünk úgy politikailag. mint szakmailag felkészülni, hogv a jövő évben még nagyobb sikereket tudjunk elérni. PÁNlSZ LÁSZLÓ, Csúz. Elfogadták a Tatra-Svit felhívását A zsolnai Slovene gyapjúüzem elsők közé tartozik s köztársaságban, amely a Tatra-Svit felhívására az üzem keretén belül bevezette a hozreszcsotot. A zsolnai Slovena üzemben már fél éve előkészíti az üzem tervszerű vezetésére és a termelés gazdaságosságára iráb"uló módszerek bevezetési lehetőséget. Az év elején az egyes munkacsoportoknál próbaképpen takarékossági számlát vezettek be, egyelőre csak a zsolnai aJapüzem kötődéjében és szövődéiben. A szövődé dolgozóit 16 csoportra osztották, míg a kötődében 5 mun' acsoport küzd majd a hozraszcsot elvek érvényesüléséért, Ezután, a hat- hónapi próbaidő letelte utáh bevezették e takarékossági számlát az egyes dolgozók, némely helyen együttdolgozó párok számára. A zsolnai Slovena üzemben januárban megnyílt az iskolázás, ahol a technikusok, mesterek, a legjobb dolgozók és funkcionáriusok ismertetik az üzem keretén belül bevezetett hozraszcsot alapelvöket és a gazdaságos szocialista munkamódszereket. Előadásokat tartanak a hozraszcsot bevezetéséről, úgy a műhelyekben, mint az egyes munkacsoportokban, és megmagyarázzak a személyekre szóló takarékossági számlák lényegét. Az üzemben öttagú hozraszcsot-bi- zottsá' ot alakítottak, amely majd gondoskodik arról, hogy az egész üzem, a műhelyek és egyes dolgozók a hozraszcsot jezdálkodás rendszere szerint kapcsolódjon a munkába. Az üzemek hozraszcsot vezetésének népszerűsítését elősegítik a hozresz- csot-sarkok, amilyeneket Zsolnán. az alapüzemben már be is rendeztek. Sxo^eikex&tesek, ^dioga<ssdtok . Gépállomásaink lemaradnak Szlovákiában, e legújabb jelentések szerint 69 6 százalékra teljesítettük a traktorok és mezőgazdasági gépek kijavításának tervet. A lenti táblázat az egyes területek munkaeredményét mutatja százalékokban 1954. február 6-ig. Kerület: % Bratislava 71.4 Besztercebánya * 71.4 Nyitra 75.2 Zsolna 67 8 Kas a 58.2 Eperjes 64.5 Szlovákia 69.6 Egyes gépállomásaink már 100 százalékra teljesítették javítási tervüket. A táblázatból láthatjuk, hogy szlovákiai méretekben lemaradunk. A terv szerint január 30-ig az összes gépek 70 százalékát ki kellett volna javítani. Fokoznunk kell a munkát, főleg azokon a gépállomásokon, ahol több lemaradás észlelhető, mint például Be- zinban, Nagymihályban és másutt. Éppen ezeken a helyeken szükséges, hogy a CsISz-tagok tevékenyen hozzájáruljanak a munkafegyelem megszilárdításához. Szolt ősi bácsi emlékezik Keskeny völgyben vezet az utunk Csúcsúmba. Az utat két egymástól párhuzamosan húzódó hegy szegélyezi- Olykor egy-egy róka távoli ■ huhogása hallatszik az erdő sűrűjéből. Utána újból csend. Az ólomszínű kXiraregyeü homályban haladunk tovább. Kakaskukorékolás jelzi, hogy a falu már nincs messze. A látókörünket elzáró domb tetejéről már látjuk a hósipk.í- val takart házikókat. Lassan virradni kezd. A toronyóra félhatot jelez. Tehenek bögése, kutyák vontatott vonítása zavarja meg a csendet. Meqmozdult a falu. Az ablakokban egymásután jelenik meg a villanyfény. A nyugodalmas éjjelt munkanap követi. Szőllösi bácsiék, akik a domb oldalán laknak, szintén felébredtek. Mihály, a fiúk. most jött haza munkából. Éjjeles volt. Most reggelit készítenek neki, aztán pihenni tér. Mindenki foglalatoskodik valamivel. A hatvan év körüli galambőszhajú Szől- Wsi néni, a tűzhelyet kezeli. „Apjuk" az öreg Szőllösi bácsi, az állatokat eteti fát vág. Lányuk a konyhát, szobát takarítja. A tűzhely melege hamarosan szétárad a szobában. Az öreg, hajlott hátú néni megelégedve ül le a tulipános ládára. Tovább folytatja megszokott munkáját. Guzsalyt, orsót vesz a kezébe. Rövid idő múlva Szőllösi bácsi is bejött, karján vágott fával. Amint belépett az ajtón, észrevettem, hogy a lábának valami baja lehet. A lélekzés is nehezére esik. Bár nem szeret sokat beszélni keserves múltjáról, most mégis megered ajkán a szó. — Hm. nem jó » én rongy életemre még vissza se gondolni, — mondja. Hosz- szabb, barátságos beszélgetés után, bizony kiderül, hogy tényleg nehéz idő- két élt át Szőllösi bácsi. Apja favágó volt. A család szánalmas helyzete kényszerítette, hogy már tizenhárom éves korában induljon neki az életnek. Többszöri kérés után sikerült az itteni antimon bányába bejutnia. — Itt töltötte élete nagy részét. Tizenkét órás munkaidővel, szakadásig dolgozott. A robbantáshoz vésővel fúrták c lyukakat a kemény sziklákba. Nem voltak még akkor gépek. Trunko, a bányatulajdonos, nem bánta, ha mi éhenhalunk is, csak neki legyen pénze. Huszonöt krajcárért dolgoztam naponta. abban az egészségtelen odúban. Még ma is ennek vagyok az áldozata- Tüdőporosodást kaptam. A faluban alig élünk még öten-hatan, a többit már mind megölte a tüdejére szállt por. Ruhch lábbelit nem adott a munkaadó. Gyalog jártunk munkába. — Nedves ruhánk csonttá fagyott, mire hazaértünk. Az embert kutyának se tekintették. Szöllő i bácsi, a Vörös Hadsereg katonája volt. Szolnoknál harcolt egy jobb életért. Vágyai azonban 1919-ben nem teljesültek. A Horthy-rendszer csak a nyomorúsáoot, a szenvedést hozta. Egy napon, a vagon leszakította lábát. Ezzel nég szomorúbb napok következtek a családra. A családfenntartó nem dolgozhatott tovább. Szöllősi bácsi felesége minden nap megjelent Szabó százados úrnál a betegsegély miatt. A százados úr, a munkások hóhéra csak ígérgetett. A valóság'' t nem segítette a szerencsétlen családot. A múlt rendszere az öreg nénit idegbeteggé, Szöllősi bácsit pedig nyomorékká tette. Másképpen vélekedik a mai bányáról Mihály, a fiúk. Középtermetű, erőteljes fiatalember. A Mária-bányában dolgozik. — Rendszerünk gondoskodik a munkások egészségvédelméről — mondja Mihály. A modern fúrók nedvesítik a lyukat és az megvédi az embert attól, hogy tüdejére szívja a port. Ruhát, lábbelit kapunk, fürdő áll rendelkezésünkre. Havonta 2.300 koronát keresek. Mihálynak tervei vannak. Nősi'dés előtt áll. Az új asszonyt már az újonnan javított épületbe akarja vinni. Egyszóval, különb családi életet akar, mint amilyenben az édes- tipjámk volt része. Nélkülözést, nyomort nem ismerő boldog életet. BÁN ZOLTÁN Február 14-én, vasárnap legjobb pionírjaink a bratislavai Nemzeti Színházban ünnepélyesen átadták a hős Korea csehszlovákiai követség főtitkárának az „Egy bágert Koreának” című akció keretén belül összegyűjtött összeget. Pionírjaink, tanulóifjúságunk ezzel a segítséggel is forró szerete- tüket nyilvánítják ki a koreai fiatalok iránt. A békés Korea újjáépül. Megszépülnek a városok, a falvak, az emberek. Korea újra virágozni fog. Iskoláiban a gyerekek kacagása hangzik, a gyárakban újra zúgnak a gépek, kőművesek téglát-téglára raknak. Lenti képeink az épülő Koreát ábrázolják. FORRON SZERETJÜK KOREÁT ____
