Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-02-17 / 13. szám
1 OI IFJÚSÁG 19.64 fphnrir if Keressük meg a hibák szálait Községi választás — falun Az első burzsou köztársaság csak látszólagos Jogot adott a dolgozóknak. A Jogok mögött azonban megbújt az úri csalafintasag és a csalás. A telrevezetés száz és száz formáját, lehetősegét használtak ki, hogy a hivatalosan megadott jogokkal ne élhessenek a munkások és parasztok tömegei. A jogok látszatjogok voltak s mögöttük ott terpeszkedett a jogtalanság szörnyű valósága A falusi választások Idején az urak egységes táborba tömörültek. A nagyburzsoázia, a földbirtokos agrárpártiak, a burzsoázia várcsoportja Benessei a2 élen, a falusi kulákság és a hivatalnokgárda egy húron pendült, összefogott annak az érdekében, hogy a falusi választásokon megakadályozzák a kommunisták győzelmét. Mindezt természetesen eltitkolták. A felszínen a kormány iskolát, az agrárpártiak segélyt, korpát, gabonát Ígértek, hogy a falu dolgozói rájuk szavazzanak. Ezt bizonyítják a fennmaradt alábbi dokumentumok, tények a választás idejéből. Nem a iegvző hivatta őket öss? - istp ments — és sen ki se tudta hoovan. de mégi> ú?v “sptt. hogv este ö is ott volt Senki sem hívta — mégi.1 0 kezdett beszélni. — Emberek eevezze, ek meg a községnek nincsen pénze minden óért megtart annv mandátumot, amennyi volt. A pénzt vigve az 6l-'4“,e. inkább a munkanélkülieknek adiuk — fa kommunistákra sandított közben. hngv hát ez az érv csak hatható" lesz 1. Itt a te n'-°rpm. esanianak bele, maguknak is nvu^tuk lesz, de a községnek is. (No meg mae-Tinak is, gon dolta magában, de nem mondta ki. — Hisz a három nappal elóbb iött leirat '-"'éré köti a iegv/öknek: Cl. 2599/31. Járási hivatal-----------——ban r.;i Utasitfuk a jegyzőket ahol csak lehetséges, tapintató san és feltűn s élkül igvekez ze ír megegyezést létrehozni a haf /elrörpvb t'.rtozó községekben. mert a mai válságos időkben a közelgő szörnyű télre való tekintettel nem szabad a lakosság amúgv is felindult ke délvállanotá' nártb-—’okkal még jobban fokozni... Cspnd támadt a vastag pipa füstbe vesztek a tanácstagok fejei. — Nem r ondom én, nem volna rossz - töri meg a csendet elsőnek a kisgazdapárti — (három pár lova és huszonöt holdia a falu legmódosabb gaz dáia I — de hisz még nincs anv- nvi munka-1 ’hűli, s talán a pénzt a köz légnek megtakaríthatnánk. — A mondó vagyok, hogv nekünk ezt kérem semmikénen sem lehet — mondja a tégla gvári munkás, a meggyőződésben és tégi•mcrban vörös — ha demokrácia va.i. úgv döntsön a nép szava, ne akarjuk éppen a mai időkben az emberek szálát befogni, mi választásokat akarunk Az első tanácskozás felrob bánt Más ágyukról kellett gon doskodni. A faluban egv-két munkás, többségben kisgazda Rossz a te""őr mpPették ken vérnek a ve. 'magot is. — Végrehajtók lég nem iámak. maid a választások után. Az agrárpárt vezetője lelkendezve szór iko! házról-házra. ... s állami vetőmagot csu nán az fog kapni, a1' beiratko zik a pártba s befizeti a hat koronás bei tkozási díiat----Mí reggel hozta neki a posta — körlevél. Szám 2926/32 A köztársasági Magvar földműves szi. .etség járási titkársága — Elnök úr, baitárs! Az agrárpá' közbenjárása folytán a kormány nagyobb összeget utalt ki a földmüve sek részére. Ennélfogva felhívom a cső- portelnök b->’társakat mennyi segélyt akarnak búzában és rozsban A név' 'gvzéket... — jövő hétfőig ... Csak tagjaink veendők fel... Mindenhol mindenki ígéretekkel van te1" —-----Vetőmagot kapunk---------A iegvző úr mondta, csak akkor kaoiuk meg az új isko lét. ha nem kommunista lesz a bíró — — — Különösen a legutolsó hír tartja magát nagyon makacson és szívósan. A kommunistát meg-meg ál- lítiák az embf k vannak olyanok is, akik egyenesen könyörögnek neki- Ne jelöljön, mert gyerekeinknek nem lesz iskolájuk. * * * Este ülésezik a kommunista seit Már minden az ellen szólt részt venni-e a választásokban De a vörös kémén v: — A választások egv harc a sok közöl Első Ítélet a válság nyomorának okozóin. Nem je- 'ölni — megegyezéssel egyenlő lemondani a harcról, sutba dobni a fegyvert dezertálni. Hisz mindenben csak mi szúriuk az urak szemét, a különböző ígéretek csak minket akarnak el hallgattatni. • * • Bosszúsan rágta a iegvző a szipkavéget. Ennyi fáradtság, aztán most már ott fekszik előtte: — hogvne ütné meg az embert a guta: „A ko- műn isták csehszlová kiai pártiának (a III. Interna- cionálé szekciója) jelölőlistája.' Itt sürgésen kell va'amit csinálni -- különösen azt a vörös listavezető — — — — S ha ezek a fickók rendesen mint a többi pártok csupán a szavazatokkal törődnének és lega'áhb a választások ideién hagynának fpl mindenféle mun kanélküli gyűlésekkel meg kis gazdaakciókkal, de nem most még inkább csináliák ezt. Tegnap este is megint a Veresnél vo'tak a kisgazdák. A földhivatal elárverezted a kisgazdák földiéit amit a földosz tásnál kap'ak és még nem tize' meg .. s a kommunisták ezt mind'árt megszagolták ... hopp megvan: hisz az esti gyűlést nem ip'entette be senki, az tit-kos gvtí lés (ropogtatott magában mindpn szn+agot) s ezért elsősorban a vörös fog felelni. • • » Zsibong a terem. Nemcsak jelölőlistákról un szó. hanem arról is hogv nem volna-e mégis csak jobb megegyezni. — Hatot ígérnek, tíz volt. — Mégis csak jobb volna elfogadni, mert kétséges, hogy a hat' mandátumunk meg lenne-e. ha szabad szavazás lenne — ne je-, löljünk — Vetőmagot sem kap a kommunista biró 'osztásra. — S mi lesz az iskolánkkal, mióta várunk már rá: soha sem bocsátanak meg a gazdák, ha jelölnénk s a község megint is- ( kola nélkül maradna. Már viszik a faluból Még tíz nap választásokig. Éppen a legrosszabb Idő. Éppen a leg- iobbkor. hogv 14 napot kel! tiltott m-ülésért leülni. Viszik a vöröst a faluból. De a vörösség már a faluban marad el van hintve. Ott táncol a kisgazdákban ott él a téglaevári munkások ban, és amott fúiia szél a falon egv negyedében levakart vörös plakát csücskét: „A fenyegető éhínség ellen harcba a kenyérért és a földért!” Az út 7. száma. Az Ipolysági járásban kevés az olyan CsISz- szervezet. amely méltó lenne arra. hogy munkáidért dicséretet kavion. Ha azt vesszük, nincs egy olyan község, ahol minden téren jól dolgoznának a fiatalok Maidnem minden CslSz helyi szervezetnek van valamilyen gyönge oldala: Szécsénkén például nem dolgoznak a politikai körök. Habár papíron megalakították a köröket s a vezetőség határozatot is hozott, hogy így és úgy fognak dolgozni. De amikor a határozat megvalósítására került volna a sor akkor a vezetők félreálltak és maradt minden úgy. mint réqen volt A propagandistának eszébe sem jutott hogy legalább egyszer összehívná a kör tagjait. Az elnök megint nem törődött semmivel. Hát akkor csoda-e. hogy alusznak a szé- csénkei fiatalok7 í m csoda. És <i2 sem csoda, hogy Paláston Nagyfaluban a CslSz Ipolysági helyi szervezetének és az állami birtok helyi szervezetének sincs sem politikai, sem pedig olvasóköre. Vájjon mi az oka annak, hogy az Ipolysági járásban kevés az élet az ifjúsági szervezetekben? S hogy történhetett meg például az hogy Viskén még mai nap sincsen CslSz-szervezet? Pedig Viske az Ipolysági járás egyik legnagyobb községe .ahol erős pártszervezet és jól mf/ködö szövetkezet van. És CsISz-szervezet még- sincs. Keressük csak meg a hibák szálait és bogozzuk ki azokat. Nézzünk csak alaposan a dolgok mélyére és oldjuk meg a rejtélyek titkait, mert ideje lenne már. hogy életet öntsünk az ivolysági járás CsISz-szervezeteibe, a CslSz járási titkársággal az élén. Az ivolysági tárásban éveken keresztül az volt a nézet, hogy ott nem lehet boldogulni az ifjúsáagal’. ..mert az ífiúság között a „Szabad Európa-hangjának" szelleme uralkodik." Sajnos ez a káros, maradi nézet nemcsak a CslSz helyi szervezetek és a CslSz járási vezetőinek a felében vert gyökeret, hanem a helyi és a járási nemzeti bizottság vezetőinek a leiében is. akik keveset törődtek az ifjúság vezetésével és nevelésével. Sőt. akadtak olyan komoly vezetöszerenet betöltő elvtársak, akik azt a kiielentést tették, hogy „a CslSz felett egyetlen egy tömegszervezetnek, még a párt szervezetének sincs inga diktároskodni, a munkájába beleszólni és azt irányítani". Az igaz. hogy diktároskodásra nincs joga senkinek, de n vezetés, irányítás és a segítség nemcsak, hogy tóga, de kötelesébe minden egyes tömegszerre, zetnek. És ez távolról sem volt meg az Ipolysági ’órásban, mert ott törődtek mindennel. Ha a tavasz csókot dob az ágra, száz rUg.y bontja ki zöld köntösét, simogatja nap arany sugara, mint az anya kedves gyermekét. Ahogy tavasz a rügyet fakasztja, úgy csaltad elő szerelmemet s mosolyod volt a kikelet csókja napsugár a csillogó szemed. qsak az ifjúság nevelésével és vezetésével semmit sem. Az egyik tömegszervezet titkára, amikor Jakab elvtárs a járási CslSz-szervezet legújabb titkára faki mindössze csak két és fél hónapja hogy CslSz járási titkár) arra kérte az illeti) szervezet titkár elvtársát hogy segítsen neki munkáiában és nyúitson neki kellő támoaatasl. amire ő azt felelte, „hogy a titkárok nem adhatlak át egymásnak a munkában szerzett tapasztalataikat és nem segíthetnek egymásnak munkájukban, mert az megsértené az illető szervezel demokratikus elvét." így a szegény CslSz lárási titkár törheti a fejét azon hogy hol és hogyan is kezd len hozzá a hibák orvoslásához. Mert ami igaz, az igaz. hogy az éveken keresztül elrontott munkát nem könnyű helyrehozni pláne akkor, ha az ember csak eqyedül van és nem tudja magát kiismerni a hibák rengetegében: Igaz. hogy van a járásnak egy Maiercsik nevű agitációs és propaganda felelőse, dehát mit ér ha ő megvan és a munkájának eredménye pedig sehol sincs. Maiercsik elvtárs az egész telet átbeteges- kedte, a CsISz-szervezet munkájával keveset törődött és ha kérdőre vonták hanyagságáért, akkor meg kibeszélte magát mert Jó beszélő tehetsége” van. Majercsik elvtársat — mint ahogy Jakab elvtárs mondja -- kevéssé érdekli a mozgalmi élet csak úgy ímmel-ámmal dolgozik ami meg is látszik a iárás mozgalmi életében Maiercsik elvtárs a magyar ifjúsággal egyáltalán nem is foglalkozik; amire ő azzal védekezik, hoqy nem tud magyarul, ami igaz is. És ha ez igaz. akkor miért nem gondoskodik a iárás olyan agitációs és propaganda felelőiről, aki mind a maqyar, mind a szlovák ifjúságnak hathatós segítséget nyújthat. És végül, ideie lenne már olyan CslSz-járási titkárt és agitációs-propaganda felelőst választani, akiket nem kell minden öt hónapban cserélni. Mert ez az állandó cserebere odavezet, hogy mire az új titkár megismerné a járást, akkor egyszerűen elviszik más tömegszervezethez. mint Svitek elvtársat, a volt CslSz járási titkárt; és a CsISz-szervezetek maradnak úgy. mint régen tele hibával és nehézséggel. Jó lenne, ha az illetékes szervek végre felismernék az ügy komolyságát és nagyobb gondot fordítanának az ivolysági járás ifjúságának nevelésére és vezetésére, mert az ifjúság nevelése elhanyagolásának eredménye az is hogy az ipolysági járásban a fiatalok százai olvassák a ponyvairodalmat és majmolják a nyugati kultúrát Tavaszban élek, bár künn hó tanyáz és jégvirágot lehel a tél, a felhők erdejéből havat ráz a haragos februári szél. Szállj dalom, szállj át a hideg télen és hirdesd, hogy örök a tavasz, él a szabad emberek szívében munka s szerelem ápolja azt. FECSÖ PÁL 390 évvel ezelőtt, február 15-én (más verziók szerint 18-án) született Galileo Galilei. „Semmit sem gyűlöl a tudatlanság annyira, mint a tudást-” Ezek Galilei szavai és ez ellen a tudatlanság ellen küzdött egy életen keresztül. A haladás, felvilágosodás, a materialisztikus tudomány élén harcolt az egyházi dogmák sötétsége, az Inkvizíció barbársága ellen, mely megfélemlítette, rettegésben tartotta és szellemileg lenyűgözte a középkorbeli embert. Egyike a tudomány ama hőseinek, akik dacolva a szellemi elnyomatással, az egyház üldözésével, a tudományos igazságot hirdetni merészelték Már Kopern’kusz rájött arra, hogy a Ptolemeuszi tanok, mely szerint a föld a világ központját képezi és körülötte forognak az égi testek, téves. Igaz ellenben az, hogy a bolygók a földdel együtt a nap körül keringenek. Kopernikusz ezt a felfedezését sokáig nem merte a világgal közölni, mert az egyház megtorlásától tartott, mely mindenkit eretneknek bélyegzett, akinek a gondolkodása és cselekedete a legkisebb mértékben is eltért tanaitól. Ez pedig azt tanította hogy a iöld mozdulatlan és fölötte egy mennyei birodalom létezik.' Az emberiség előtt, mely eddig csak a dogmák korlátolt látszögéből nézhette a világot, új perspektívák nyíltak meg. A föld nem a világ központja többé, hanem közönséges planéta, mely a nap körül kering, úgy mint a többi bolygók és még a saját tengelye körül is forog. Bámulatos felfedezései felkeltették ellenségeinek irigységét. A maradiság, önhittség, álszenteskedés összefogott ellene, hogy elgáncsolja. Hiába érvelt, hiába ajánlotta fel azt, hogy messzelátójával maguk Eppur si muove - ... és mégis mozog a föld győződhetnek meg a tényekről és megfigyeléseinek helyességéről. Ellenfelei hallani sem akartak a bizonyítékokról és a jezsuiták a távcsövet az ördög eszközének nyílvánították és a kezükbe se akarták venni. Nekik nem a valóság megismerése volt fontos, hanem az, hogy az egyház tanaival uralják a világot. 1616-ban a „Szent kongresszus" eltiltotta Galilei összes írásait, megtiltotta tanainak terjesztését és börtönnel fenyegette meg, ha ezt a tilalmat megszegi. Kimondotta a „Szent kongresszus" továbbá azt, hogy „az az állítás, mely szerint a nap nem kering a föld körül, filozófiailag hamis, formálisan eretnek és ellenkezik a szentírás tanaival. Az a tétel pedig, hogy a föld nem a világ központja és mozog, filozófiai szempontból hamis és ostoba, teológiai szempontból pedig hitbeli kérdésekben való tévelygés." De a nagy tudós nem adta meg magát, óvatosan ugyan, de tovább gyűjtötte Kopernikusz tana mellett szóló érveket. 1652-ben megírta „Dialógus a két legfontosabb világ- szemléletről" szóló nevezetes munkáját. — Ebben a műben szembeállítja az egyházi autoritásra támaszkodó ptolemeuszi világnézetet a kopernikuszi világszemlélettel és tudományos érvekkel bebizonyítja hamisságát. összefoglalja benne asztronómiai kutatásainak legfőbb eredményeit, megcáfolja az ellenérveket és a kopernikuszi rendszert minden ellenvetéssel szemben megvédelmezi. A mű az emberi szellem legjelentősebb dokumentumai közé tartozik. Kortársaira nagy befolyást gyakorolt ugyan, de fellázította ellene a tudatlanokat és a tudományos haladás ellenségeit. A „szent inkvizíció" vád alá helyezte és kimondotta az akkor 70 éves tudós ellen az eretnekség gyanúját. Galilei tiltakozik a vád ellen és nyilatkozatában többek közt megírja, hogy „nem azért teremtünk újat hogy az elméket megzavarjuk, hanem, hogy felvilágosítsuk őket. Ellenségeink azonban, arra, amit megcáfolni nem tudnak, ráfogják, hogy hamis és eretnek. Más helyen azt írja nyilatkozatában. .. a tudományos kutatások megtiltása ellenkezik a biblia /zavaival, mely számtalan helyen azt tanítja, hogy Isten dicsősége magasztos műveiben nyilvánul meg és bölcseségét főleg a világrend csodálatos berendezése tárja elénK." Magát a pápát kereste fel több ízben, hogy a vád helytelenségéről meggyőzze. Mindhiába, az eretnekség vádját fenntartják ellene. Galilei most már tudta azt, hogy itt csak két út létezik számára, .Vagy Giordano Bruno sorsára jut, aki bátorságát, mellyel a kopernikuszi tanokat hirdette 1600-ban máglyahalállal fizette meg, miután előzőleg 7 évig a pápai kazamatákban sínylődött, avagy aláveti magát az inkvizíció parancsainak- Galilei életműve még befejezésre vá-t. Kutatásainak minden eredményét még nem rögzítette le az utókor számára. Hogy életét ennek a munkának megmentse, látszatra visszavonta tanait. De a rá várakozó tanítványaihoz fordulva, igazi meggyőződésének eme szavakban adott kifejezést: „eppur si muove — és mégis mozog a föld." Az „egyházi tilalom" megszegése címén életfogytiglani börtönre ítélték, amit aztán házi fogságra változtattak át. Galilei elleni inkvizíciós pör a kultúr- történelem legszégyenletesebb eseményei közé tartozik. Elrettentő például szolgál, mert világosan mutatja, hová vezet a vallási fanatizmus. 9 évvel elítélése után az őt állandóan őrző inkvizítorok jelenlétében, tanítványának, a későbbi híres fizikusnak, Toricelli- nek karjaiban halt meg. Még halála után is üldözte az egyház. írásai a XIX. századig Indexen voltaK és csak 1822-ben engedte meg a pápai kollégium azok terjesztését a katolikus országokban is. Így végződött a tudatlanság két évszázadig tartó harca a haladás szelleme ellen, annak szégyenletes vereségével. ELEK IDA februári dal
