Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-02-17 / 13. szám
✓ t ÖJIFJŰSHG 1W, február 17. HIÚI IffÚSQE A könyvnek natív az értéke Politikai tudásunkat elsősorban úgy fejleszthetjük, is sokét olvasunk. Az ujűság a ponyvaregényekben valamikor csak a gyilkosságokról és rablásokról olvashatott. Olcsó pénzért, fillérekért árusították ezt a mérget. A kapitalista társadalmi rendnek az volt a célja, hogy az ifjúság gondolatvilágét elferdítse. A felszabadulás után új könyvek jelentek meg. Főleg olyan könyvek, amelyek megismertetnek bennünket a munkásság és a parasztság harcával, amelyet a kizsákmányolókkei! folytattak. Az új könyvek irányt mutatnak új társadalmi rendszerünk kiépítéséhez A felsőpatonyi fiatalok is sokat olvasnak. A CslSz-szervezetnek is van külön könyvtára. A könyvtárban a könyvek nem halmozódnak fel. A könyvek kézről kézre járnak, a tagok szabad idejükben szorgalmasan tanulmányozzák őket. A politikai iskolázásban meg Is látszik, hogy nagyon sokat tanultak ezekből a könyvekből. Hozzászólnak a vitához és a legtöbbször fején találják a szöget. A politikai iskolázás 'egjobb hallgatói Doboczky Sarolta, Méhes K , Sidó Lajos és Tóth Vince. A vitáknál a leggyakrabban ők szólalnak fel. A legpontosabban látogatják az iskolázást, a könyvtárból pedig ók olvassák a legtöbb könyvet. A C dSz-szervezet vezetősége is állandóan propagálja a könyvek olvasásét. A legutóbbi gyűlésen Molnár Géza, t szervezet elnöke a Fucsík jelvényszerző versenyről tartott előadást. Részletesen ismertette, hogy milyen nagy jelentősége van a könyvnek politikai és szaktudásunk továbbfejlesztésénél. Sok CsISz-tag jelentkezett a Fucsík jelvény megszerzésére. Sok jő könyv került a fiatalság kezébe és az új tagok is szorgalmasan tanulnak. FARKAS SÁNDOR FELSŐPATONY Igv t»nu‘unk A dunaszerdahelyi 11 éves középiskolában kémiai kört alakított a tanuló l'júság. A kémiai kör hozzásegíti majd a tanulókat ahhoz, hogy köny- nyebben sajátítsák el ezt a nehéz tudományt. tllényi Mihály elvtárs. az iskola kémiai szaktanára hívta össze a tanulókat, akik jelentkeztek is a kémiai körbe. Csíkmák Imrét választották meg a kör elnökének. Elnöki beszédében ismertette, hogy milyen nagy fontossága van az ilyen tanulókörnek. Tervet dolgoztunk ki arra nézve, hogy miképpen működjünk és milyen módszerrel tanuljunk. Főcélunk, hogy elsajátítsuk a szovjet kémiai ismereteket, hiszen a szovjet vegyészek a világ első vegyészei. Azután megbeszéltük az összejövetelek pontos idejét. A kémiai kör megalakulása is bizonyítja. hogy a dunaszerdahelyi 11 éves középiskola tanulóifjúsága komolyan veszi a tanulást. Tanulmányaink befejezése után ez életben sokoldalú komoly tudással akarunk rendelkezni, hoqv tudásunkat a dolgozó nép érdekében fejthessük ki. MATUS GÁBOR DUNASZERDAHELY A koreai gyermekek boldogságáért A szlovákiai pionírok koreai barátaik számára küldött leveliiket a prágai koreai követség első titkárának, Chan-Son-Kvanának adják át. A Nemzetközi Nőnap ünnepségei 1954-ben A Nemzetközi Nőnap ünnepségeit ebben az évben „hazánk további felvirágoztatásáért és az egész világ békéjéért” jelszó jegyében rendezik meg. A Nemzeti Arcvonal Központi Ak- cióbizottsgga február 11-én Prágában munkatanácskozásre hívta össze a Nemzeti Arcvona] összes tényezőinek képviselőit, ahol az idei Nemzetközi Nőnap jelentőségéről Anezka Hodinová-Spur- ná, a Csehszlovák Nőbizottság elnöke és a Nemzetgyűlés alelnöke beszélt. Bohusiava Vanicková. a Csehszlovák Nőbizottség titkárnője a tanácskozáson jelentést tett a Nemzeti Arcvonal kerületi és járási akcióbizottságai mellett működő bizottságok munkájáról, amelyek biztosítják a világ összes békeszerető női ünnepének előkészítését. Az előkészületek keretében számos kerületben összehívták a nők aktíváját, amelyeken értékelik a nők sikeres építő munkáját gazdaságunk minden egyes szakaszán. Március 6-tól 14-ig terjedő napokban a városokban és a falvakon ünnepi beszédeket mondanak a Nemzetközi Nőnappal kapcsolatban. A Nemzetközi Nőnap ünnepségeire vonatkozólag a közművelődésügyi minisztérium cseh, szlovák, ukrán, német és magyar felírású plakátokat ad ki. Február 25-től március 8-ig terjedő időszakban a Nemzeti Arcvonal kettősei a vá osokban és falvakon az egyes családokat meghívják a Nemzetközi Nőnap ünnepségeire és ebből az alkalomból megismertetik őket az időszerű problémákkal. Az agitációs vasárnapokon a nőkkel beszélgetést folyta t- naik a Nemzetköz' Nőnap tiszteletére tett kötelezettségvállalások megkötéséről, a nők nehéz életéről a kapitalista országokban é6 megmagyarázzák nekik, hogy a szocializmus kiépítése egyúttal milyen hatásos támasza a világbéke megőrzésének. A mezőgazdasági iskolák kötelezel tségv áll dásai A CéKP X. kongresszusa tiszteletére megindult szocialista kötelezettségvállalás és munkaverseny mozgalomba, Szlovákiában bekapcsolódnak az iskolai gazdaságok is. A mezőgazdasági iskolák tanulói a CsKP X. kongresszusa tiszteletére eddig már 25 gazdaságban kötelezettségvállalást tettek, hogy a gyakorlatban állandóan kimélyítik elméleti tudásukat, a szovjet módszerek alkalmazásával emelik a mezőgazdasági termelést és takarékosan fognak bánni a villany- energiával és a fűtőanyaggal. A záblati mezőgazdasági iskola gazdaságában a dolgozók kötelezték magukat, hogy 20 hektár területet szűksorosen tavaszi Akik boldogan élnek árpával vetnek be, ezáltal 2 métermá zsávál emelik a hektárhozamot. A cukorrépát a prosenici mozgalom alapelvei szerint művelik meg és azáltal!, hogy szemcséstrágyát használnak, hektáronként 10 métermázsával emelik a tervezett hektárhozemot. Kötelezik magukat, hbgy a tejhozamot tehenenként 7.5—8 literre emelik. A kötelezettségvállalások értéke ebben a gazdaságban 120.000 koronát tesz ki. A modori szőlészeti iskola gazdaságén, mely tavaly 470.000 koronával volt aktív, a dolgozók kötelezettségvállalást tettek, hogy 50 métermázsa keveréktrágyát termelnek a szőlők trágyázására és hektáronként 100 literrel emelik a borhozamot. Különös a «zerömikJósri állami gazdaság földje. Botármö, leővér, da szerelmes a csizma talpába. Esős időben lecsókolja, lenyalja azt. De azért mégis jó az a föld. A fiatalok is szeretik, szivvel-lélekkel dolgoznak rajta. A földméretet kiváltja belőlük a hazaszeretetei, munkaszeretetei, tűzről pattant lányokat, talpig fiúkat nevel. Megdolgoznak az itteni fiatalok a földdel. Az állami gazdaság első is a terménybeadásban- Egész biztos iáttunk már szentmiklósi krumplit, vagy káposztát a zöldségeIárusító helyeken, csak nem tudja a vásárló, hogy az éppen Szentrmklósról került a városba. Azt, hogy a szentmiklósi állami gazdaság első a beadásban, azt csakis a jó és tervszerű munkának köszönheti. No meg a fiatalok kezdeményezésének. A takarmány is megrohadt volna az esós időben, ha a fiatalok brigédmunkával nem gyűjtötték volna össze a nyáron. Pedig a takermánv az állatok kenyere. Ha tönkrement volna a takarmány ma nem tudnák etetni a teheneket, nem lennének olyan szép tehenek, mint amilyeneket Nyári József etet. De a munka mellett a szórakozást sem vetik meg a fiatalok. Dolgoznak a munkaidő alatt és szórakoznak, tanulnak, ha annak itt van az ideje. Oly vidám itt minden fiatal, mintha őrökké muzsikálnának, mintha mindig lakodalomba készülnének. Az állami gazdaságban is van alkalom a vígságre, ha nincs, akkor meg kell az alkalmat csinálni. Úgy kell tenni, mint a 27 tagból álló szentmiklósi CsISz-szervezet. Kul- túrhelyiséget rendeztek be színpaddal. Rádiót is vásároltak gramofonnal, olyan víg nóta járja a kultúrteremben, mintha szüreten lennénk. A három-négyéves apróságok is körülállják a rádiót és tálé gatják, hogy ki muzsikál a rádióban. Esténként ebben a helyiségben gyülekeznek a fiatalok. A helyiség nem akármilyen, csupa tükör, csupa ragyogás. Folyik a színdarab próba, a „Csikós’’-t tanulják be. Nincs semmi hiba a szereplőkkel, mindannyian lelkiismeretesen tanulnak. Gubis Aranka szokta ? kultúrműsorokat betanítani. Dobi Mihály pedig a táncokat. Dobi Mihály bácsi talár már 50 éves, de nincs olyan tánc, amelyet ne ismerne. Legszívesebben orosz népi táncokat tanít. A ténccsoport Érsekújvárban is * 1 fellépett és nagy tápot* kapott. A Csikós című színművel is ellátogatnak a közelfekvő falvakba. Nem mondhatja a környéken senki, hogy az állami gazdaságon nincs kultúráiét, hogy cselédsora ben élnek. Igaz, így volt ez valamikor, de ma a kultúra minden ágát művelik. Boldog életet élő emberek ezek. A régen elhagyatott majort, amely a papok birtokához tartozott, már egészen átalakították. Ma öntudatos munkások élnek itt, akik sejátma- guknak dolgoznak, a saját földjükön. A közös munka és a CsISz-szervezet nagy közösségi tudatot alakított ki az itteni fiatalságban. A fiatalok egymás nélkül itt talán élni sen, tudnának. Egyik fiatal nem tud elmaradni a másiktól. Ha öten vannak a kultúrhelyi- ségben, akkor a többi fiatal is oda kívánkozik. Kiváncsiak arra, hogy mit csinálnak ott azok, akik már előbb ott voltak. Ha ketten kezdeményeznek valamit, akkor a többi fiatal is követi a két kezdeményező példáját. Ezért dolgozik eredményesen ez itteni CsISz- szervezet. A szervezetben kezdeményeznek, tanulnak, szórakoznak, táncolnak. Egyszóval a szervezetben dolgozó fiatal minden kedvtelése kielégül, alkothat, megmutathatja, hogy mit tud. A szervezet erre lehetőséget ed, ezért tömörülnek a fiatalok a CsISz- be. Vannak olyan fiatalok, akik Érsekújvárban járnak iskolába, de a szent- miiklősi CsISz-szervezetben akarnak sziervezeti életet élni. Odahaza bizonyára jobb munkát tudnak kifejteni, mint Érsekújvárban. Itt nincs olyan fiatal, aki azzal érvelhetne, hogy a szervezetben úgysem csinálhat semmit, tehát felesleges, hogy tagja legyen, vagy tagsági díjat fizessen. Itt a szervezetben mindenki dolgozik és örülnek i fiatalok, hogy tagjai lehetnek. Ebből a példából sokat lehet tanulni és látjuk azt, hogy a jó szervezeti élethez az • fontos, hogy minden tagnak feladata legyen és feleljen valamiért. Akkor a szervezet nem válik unalmassá a fiatal számára. így él a fiatalság a szentmiklósi állami gazdaságon. Dolgoznak, de kihasználják az elet szépségeit. Ha felnőtt emberek lesznek, a szovjet szov- hozok színvonalára emelik az állami gazdaságot. BAGOTA ISTVÁN * I A Kablo vállalat segédüzemében örömmel üdvözölték a Csehszlovákiai Rádiótól Michal Pribus szerkesztőt, aki a nemzeti bizottságokról szóló törvény- javaslat megvitatása előtt beszámolót tartott a dolgozóknak. Beszámolójában rámutatott arra, hogy a községekben hogyan besáskodott a községi vezetőség például a kerületi főnök. Azután a mostani nemzeti bizottságok működéséről beszélt. Miért hagytam ott a jezsuitákat? Több min' 45.000 braii^lavHi polgár veit részt »7 orsváeos vitában A legutóbbi időkig az országos vita keretében 532 gyű'ést tartottak Nagy-Bratislavában, melyen több mint 45.000 polgár vett részt Ebből 423 gyűlést az üzemekben tartottak, melyeken 34.454 dolgozó vett részt. 109 nyilvános beszé'ge- tésnek összesen 7634 részvevője volt. összesen 480 felszólalás hang zott el a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatokkal Kapcsolatban és több mint 1300-an szóltak hozzá a nemzeti bizottságok tevékenységéhez. A Szabad Ifjúság szerkesztősége felkérte A. Tondi olasz professzort, aki 1952-ben szakított a jezsuita-renddel és belépett a kommunista pártba — írja meg a Szabad Ifjúság számára elhatározása történetét. A levél tartalma a következő: M iért léptem be a jezsuita-rendbe? A kérdés kétségkívül kényes, mégsem nehéz a válasz. Olyan dolgokról van szó, amelyek mások számára is okulásul szolgálhatnak. A jezsuitákhoz nem .i tudományos meggyőződés, hanem családi okok vezettek Anyám halála után, ami számomra nagy megrázkódtatást jelentett, léptem be e rendbe A jezsuiták közt dogmatikát tanulva, lassan-lassan rádöbbentem arra. hogy ez a dogmatika tudományosan nem bizonyíthaió, Így elsősorban a logikus gondolkozás volt az, ami erre a lépésre ösztönzött. Meg kell mondani, hogy nehéz volt felülvizsgálni nézeteimet. d< értelmem kötelességemmé tette ezt. A már említett okon kívül az a gyakorlati felsmerés is nagyban segítette elhatározásomat, hogy beláttam' az egyház me nem az evangélium szellemében, hanem az imperialista politika szellemében dolgozik. Olaszországban létezik egv igen gazdag felsőpapság amely ugyan a szegénységet hirdeti, azonban a ' szegényeknek mégsem ed semmit. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a Vatikán a kapitalista rendszer Kjyll: legnagyobb vállalkozása, amely a krisztusi tanokat saját politikai és gazdasági hatalma megőrzésére használja fel. Én, amikor 1936-ban a jezsuitarendbe léptem, mai olasz pénzben körülbelül 70 millió lírát adtam nekik, mert a krisztusi szegénységet akartam életcélul vá'asztani. Később azonban rájöttem arra, hogy olyan szervezetbe léptem, amely ugyan az anyagi érdektelenséget hirdeti, de istene mégis a pénz, a gazdagság. Amíg mi jezsuiták ragyogó palotákb .1 laktunk, a pápai Gregorian Egyetemen, Rómában harmincezer családnak egyáltalán nem volt és ma sincs lakása, amely oltalmazná a hidegtől és az időjárás viszontagságaitól. Amíg mi jezsuiták hatvanan a Gregorián Egyetemen hetenként több mim félmillió lírát költöttünk az étkezésre. a szegényeknek hetenként kétezer líránál kevesebbet adtunk. Mint ez egyetemi ifjúság egyik nevelője azt is hamarosan észrevettem, hogy « klerikális nevelés megtöri a fiatalok egyéniségét és gondolkozásukat áthághatatlan kilódéba zárja. Ebben a légkörben kínlódik az ember és a fiatalok, akik a 'övei reménysége, lelehetnének, lelki paralízisben szenvednek. am ly megakadályozza őket abban, hogy a szó szoros értelmében vett emberekké váljanak Ez a szellemi 'étlen- ség, tunyaság azonban igen jő szolgálatot tesz a Vatikánnak, mert megakadályozza az emberekei a civilizáció mauttaabb formái felé való haladásban és a Vatikán lényegének lelep.ezése- ben. Minél inkább tanulmányoztam i dogmatikát, annál inkább eltávolodtam attól, mivel nem bizonyítható tudományosán. Természetesen ez még nem jelentette azt, hogy marxistává váltam. Üj tényezőkre volt szükség Ezeket az új elemeket szintén maga a jezsuita- rend szolgáltatta nekem. Magni atya, az olasz tartomány felügyelője, 1941- ben azzal bízott meg, hogy egy komim unis te ellenes irodát szervezzek. Ebben az irodában több mint 40.000 marxista művet, könyvet, cikket, újságot gyűjtöttem össze és komolyan, elmélyültem kezdtem tanulmányozni Marx tanait így lassan-lassan értelmi változás állt be bennem, amennyire beláttam, hogy a marxizmus tudományosan is bebizonyítható: tehát igaz. r hhez az elhatározásomhoz az a 1 gyakorlati tény is hozzájárult, hogy 1949 óta -fizetője lettem egy népi demokráciákkal foglalkozó ú. n. tájékoztató irodának, amely a Vatikán számára dolgozott. Ez a hivatal a Collegium Pussicum volt. amely Európában irányítja és szervezi a hasonló irányzatú irodákat. Azok az értesülések, amelyeket az irodán keresztül szereztem s maga ennek, a jobbára kémadatokat gyűjtő irodának revé- kenysége megfoqható módon oebizo- nyították. hogy a Vatikánnak nemcsak ideológiája, hanem gyakorlati politikája is hazug és ká.'us a népek jövője szempontjából. Ez okok miatt érlelődött meg bennem az m elhatározás, hogy otthagyom a jezsuita-rendet és csatlakozom a béke és az igazság táborához. A távozás nem volt könnyű. Magáról a Gregorian Egyetemről is szöknöm kellett, hogy biztosíthassam a nyugalmamat. S miután elhagytam a jezsuitákat, a házat, ahová menekültem, a rendőrség már másnap körülvette és mint bolondot — a jezsuiták utasítására — a -bolondokházába akart I hurcolni. így akarták elérni, hogy jö- j vendő írásaim és leleplezéseim érvé- j nyűket veszítsék. Kísérletük azonban | nem sikerült. Békén mégsem hagytak, i ettől kezdve minden lépésemet figyel- I ték. A halállal fenyegető névtelen leve- j lek ezreit kaptam mindaddig, amíg I ezek a fenyegetések konkrét formát j nem öltöttek. A Via Carini-n, egy elha- | gyott római utcán mentem 1952 telén, j amikor egy titokzatos autó felrohant a járdára és el akart gázolni. Szerencsére kisebb deréksérüléssel megmenekültem. Jelenleg életem valamivel nyugod- tebb, azonban ébernek kell lenni, mert nemcsak én, hanem barátaim és segítőim, a munkások és a munkásosztály pártjának, « kommunista pártnak minden tagja állandóan veszélynek van kitéve a kapitalizmusban csak azért, mert az igazságért küzd. A kapitalizmus „szabadsága” nem bocsát meg ellenfeleinek.
