Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-02-13 / 12. szám

2 f954. fobnrir 1? 0) IFJÚSÁG A bácskai CsISz-szervezet életéből Bácskán, ebben a kis községben, amely a királyhelmeci járás keleti ré­szében húzódik meg, már négy éve működik a CsISz-szervezet. A CsISz- szervezet megalakulása előtt és e meg­alakulása után is egy bizonyos ideig e fiatalság bizony nem a legpéldásebb életmódot folytatta. A fiatal legények nagyon szerették a korcsmát. Kultűr- ténykedés a faluban nem volt, a kul- túrmunka helyét a korcsmaasztal, va­lamint az alkoholtól bűzlő környezet szolgálta. Azok, akik gazdagabb zseb­be! rendelkeztek még egyéb szórako­zást is találtak. Egy nádfedeles ház volt a szórakozás színhelye, ahol ádáz kártyacsaták dúltak. A pénzesebb íia- talok esténként ide csoportosultak es kártyázással „szórakoztak”. Azonban fordulatot jelentett a köz­ség életében 1950 február 2-a. amikor megalakult a CsISz-szervezet. Ezt Trosko Bertalan fiatal tanítónak kö­szönhetjük, aki 1949-ben jött a faluba. Ele.nte 18 tagja volt a szervezetnek. A kevés tag — mégis nagy munkát vég­zett. A községben kultúréletet terem­tettek. Több kultúrműsort tanultak be és kultúrbrigádot alakítottak. A legna­gyobb hiba talán az volt, hogy nem volt a községnek kultúrterme. Az is­kola helyiségeit vettük igénybe a kul- túrmunkánál. Azonban kultúrhelyiséget is építettünk. Sok odaadó munkával járult"' abban az időben a szervezet megerősítéséhez Marci. Bertalan. Lázár Gallért, Loksa László, Lokse Miklós, Cservenyák Adél és Bernét Katalin. Ma már ezek a tagok büszkén tekintenek vissza a múltba és a község többi fia­taljai is értékelik a munkájukat. Vége lett a korcsmái virtuskodásoknak és a kártyázásnak. Ezt mind a fiatalságnak köszönhetjük. Ma már minden fiatal tanulni vágyik és a kuJtúrhelyiségbe rö­vid idör belül mozigépet is vásárolunk. Községünkben a sport is fejlődésnek Indult. Kitűnő sportpályánk van és még töbl más eszközzel rendelkezünk, amely a kultúrát és a sportot fejleszti. A fiatalok az EFSz megszervezésé­ből is kivették a részüket. Munkálkod­nak az EFSz megszilárdításán Is. A szervezet vezetősége állandóan össze­köttetésben van ez EFSz vezetőségével és brigádmunkával segítik a szövet­kezetei. Volt rá eset, amikor 380 órát dolgozott le a fiatalság. Szer vezetünk fiatal lelkiismeretes traktoro­sokat it. nevelt ki a szövetkezét szá­mára. A szervezetünk nevelte ki Loksa Lászlót is, aki országos méretben Is a legjobb traktorosok között foglal he­lyet. Vemer Gyulát is mi neveltük ki, aki az országos versenyzászlónak a tulajdonosa volt. Verner elvtárs az őszi munkáknál 3640/0- a teljesítette nor­máját és ezáltal elősegítette az őszi betakarítást, valamint az őszi vetés pontos határidőre való elvégzését. Ezekkel az eredményekkel azonban nem elégedünk meg. A jövőben még nagyobb eredményeket, nagyobb győ­zelmeket akarunk elérni.' Ehhez a fel­tételeket is megteremtjük úgy. hogy szervezeti életünkben példásan betart­juk a szervezeti szabályokat. Nagy se­gítségünkre van az „Üj Ifjúság”, amelyből sokat tanulunk és ezt a tu­dást felhasználjuk a munkánkhoz. Biz­Kötelezettségvállalások pártunk X.kongresszusa tiszteletére Frankó Bertalan tosra vesszük azt, hogy nagyobbak lesznek az eredményeink az eddigiek­nél, mert sokat tanulunk és jót dolgo­zunk. (A bácskai CsISz-szervezet vezetősége.) A párkányi CsISz-szervezet vezetőségéről A CsISz párkányi elepszervezete az utóbbi időben tagsági gyűlést hívott össze, A tagság kissé késve gyüleke­zett Ö6sze. Várták a vezetőséget, az elnököt. A vezetőség és az elnök azon­ban nem érkezett meg. A tagok nyug­talankodtak, ki és bejártak, unták a sok várakozást. Sokan haza is mentek. Szerencsére a CsISz járási bizottságá­nak képviselője is jelen volt és a gyű­lést ő vezette le. Megtárgyalták a szervezet munkáját úgy, ahogy már az ilyen rosszul sikerült tagsági gyűlésen lehet. A tagok élesen kritizálták a vezető­séget a helytelen és felelőtlen munká­ja miatt. A tagság panaszkodott ar­ról, hogy az alapszervezet vezetősége hosszú szónoklatokat intéz a ta­gokhoz, de a szónoklatokon kívül mást nem tesz. A szervezet teljesen tét­len. Azt beszélték a tagok, hogy a vezetőség nem dolgozik, mert ahelyett, hogy felkeresnék a fiatalokat és köz­tük töltenék az időt, ez utcákon sétál­nak. Ez különösen a szervezet elnöké­re vonatkozik. Az évzáró közgyűlést sem készítették elő. A járási instruk­tor már kétizben hívott össze vezető­ségi gyűlést, de a vezetőség nem je­lent meg. Ebből az esetből szintén azt látjuk, hogy a vezetőség valóban el­szakadt a tagságtól. A szervezet helyiségében is rendet­lenség uralkodik. A CsISz-tagok iga­zolványai az asztalfiőkokban hevernek és várják, hogy mikor kerülnek a CsISz-tagok kezeibe. A tagsági díjak fizetésevei is a járási instruktornak kell törődni, mert az alapszervezet ve­zetősége nem törődik vele. Az irányel­vek és más iratok szintén olvasatlanul hevernek az asztalfiókokban. Kiván­csiak vagyunk arra, hogy az évzá.ő közgyűlésen miiyen munkáról számol be a vezetőség. Ebből az esetből azt látjuk, hogy ahol a vezetőség nem törődik a szer­vezettel, ott nem megy a munka sem. így van ez Párkányban is, ahol a ve­zetőség nem törődik a szervezettel. Lacza Rudolf, Párkány Uj tagokat avattunk Kint hideg, zimenkós téli idő van, de az iskola tantermében kellemes me­leg uralkodik. A tanteremben CsISz tagsági gyűlésre készülnek. Azok is összegyülekeztek, akik ezen a gyűlé­sen kapják meg a CsISz tagsági iga­zolványaikat. A gvűlést Farkas József eivtárs nyi­totta meg. Utána az iskola igazgatója, Ozordi Ferenc elvtárs beszélt és be­számolt az iskolánkban működő CsISz- szervezet munkájáról. A munkát nem tartotta kielégítőnek. Majd a félévi előmenetelről és az iskolai fegyelem­ről beszélt. Felkérte a CsISz-tagokat, hogy komolyan foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel és javítsák meg a mun­kájukat. A félévi előmenetel kiértékelése után, megvitattuk a hibákat. Ezután 50 új tagnak ünnepélyesen átadták a tagsági igazolványát. Valóban rendkívül ünne­pélyes volt, amikor az új tagok letet­ték a fogadalmat. Az új tagoktól na­gyon sokat várunk és sok feladat há­rul rájuk. Az iskolában fennálló hibá­kat csakis az ö segítségükkel tudjuk véglegesen eltávolítani. Az új tagok megfogadták, hogy minden tudásukat, minden erejüket a munkának, áldozzák és jobban fognak dolgozni, mint az idősebb tagok. A gyűlést az ifjúsági indulóval fejez­ték be. Matus Gábor Dunaszerdahely A DIVS/: felhívása febru-Vr 21-e alkalmából A DIVSz február 21-e, a gyar­mati uralom elleni harc nemzetkö­zi napja alkalmából felhívást in­tézett a világ ifjúságához. A fel­hívás a többi között hangoztatja: „Forduljatok szeretettel Vietnam és Malájföld ifjúsága felé, amelyre gyarmati háborút kényszerítettek. A béke ellenségei ki akarják tei- jeszteni a vietnami háborút. Kí­vánjuk, hogy a vietnami szennyes háború megszüntetését és az ösz­szes háború befejezését követelő mozgalom hullámai összezúzzák ezt a cselszdvést. Ne feledkezzetek meg a Kenyá­ban, Bt jt-Guyanában és Ugandá­ban elkövetett kegyetlenkedésről, valamint a nemzeti szuverenitás lábbal tiprásáról. Az igazság, a jó­lét, a haladás, a civilizáció minden egyes hívével együtt tiltakozzatok e kegyetlenkedések ellen,” Az ifjúság pártunk iránti szeretetét azzal is kimutatja, hogy tömegesen vállal kötelezettséget a párt X kongresszusának tiszteletére. Már ed­dig is nagyon sok egyéni és kollektív kötelezettségvállalás született. Nem is -csoda ez. Hiszen a fiatalság köszönhet legtöbbet a pártnak. Gondoljuk Csák­éi, milyen lenne a fiatalság élete, he pártunk segítségével a dolgozó nép nem valósíthatta volna meg hazánkban a népi demokratikus rendszert. Tudja ezt e mai fiatalság, ezért hálatelt szív­vel gonool pártunkra, annak alapítóira és minden alkalommal kimutatja sze­retetét a párt iránt. Különösen a tanulóifjúság körében történtei értékes kötelezettségvállalá­sok. Például Terefenko Rudolf, aki a rozsnyói bányásztanulóotthonben tanul, szintén értékes egyéni kötelezettség­vállalást tett. Elsőrban is jobban és többet tanul. A matematikából és geo­lógiából egyesre, vagy kettesre v zs- gáz:k. Fizikából, üzemi ismeretekből és testnevelésből pedig jeles osztály­zatit íiWíme. majd Km'a _sot£>ezt;U- ségvállalása szerint. A politikai isme­reteit is bővíti. Áttanulmányozza Cseh­szlovákia Kommunista Pártja történe­tét és a Csehszlovák köztársaság al­kotmányát, valamint a Szovjetunió al­kotmányát. Az üzemi könyvtárból el­olvassa azokat a szakkönyveket, ame­lyek a bányamunka jobb megszervezé­sével foglalkoznak. Azonkívül még 50 brigádórát dolgozik le a tanulóotthon környékén, hogy szebbé tegye a tanu­lóotthont. A galántai tanulóotthonban is ter­mékeny talajra talált a kötelezettség­vállalásokra tett felhívás. A második évfolyam első csoportja május elsejéig megszerzi a Fucsík és a PPOV jelvényt. Februát 8-án ped g Levcsenkov szov­jet sztahanovista munkamódszere sze­rint dolgoztak, ami naay sikerrel járt. A párt X. kongresszusáig fokozatosan bevezetik ezt a munkamódszert az egész tanulóotthonben. A tretinai pékipari tanulóotthon ta­nulói is szép kötelezettségvállalást tet­tek. Hiszen munkájuktól függ a kenyér jó minősége. Ezt elsősorban úgy érik el, ha pontosan és szakszerűen keze­lik a kemencéket és a tésztegyártó gépeket. A jó kenyérnek és a péksü­teménynek ez az első feltétele. Ezért a jő szakmunkások, mint Pauchliková, aki a_Kgmenoenel_ dolfeo^iB., Olléová és Versova, akik a formázó gépeknél dolgoznak, védnökséget vál­lalnak azok felett, akik még kevésbbé sajátították el az ügyes bánásmódot a gépekkel. A tanulók egymást tanítják a jó munkára Így a párt X. kongresz- szusáig minden tanuló megtanulja a helyes bánásmódot a gépekkel, maga­sa1- . szaktudásra tesznek szert, hogy megjavuljon a kenyér és péksütemé­nyek minősége. A noválti bányásztanulók kötelezett­ségvállalásai a termelés fokozására irányulnak. Szem előtt tartják a szén­termelés megjavílásáról szóló párt és kormányhatározatot is. Kötelezettségei­ket a párt- és kormányhatározat alap­ján vállalták. Semicky Elemér azt vál­lalta, hogy a normáját folyamatosan 1100/o-ra teljesíti és megszerzi a Fu- csík-jelvényt és a PPOV jelvényt. Mi- nár Károly ped!< 1050/0-ra teljesíti a normáját. A 234-es termelési közpon­ton, anol Drahos. Galik és $tevnn<a bányásztanulók dolgoznak, megszilár­dították az eddigi normát. Ez ezt ered­ményezi, hogy naponta mindenki, aki ott dolgozik egy csillével több szenet termel ki és 30 cm-rel haladnak előbb­re a szénfejtésben. Tehát a nováki bányásztanulók kötelezettségvállalásai nyomán több lesz a szenünk. Azonban az állami gazdaságokon és az EFSz-ekben dolgozó fiatalok eddig még kevés kötelezettséget vállaltak. Ez q ,zal a ténnyel is összefügg, hogy télen javarészt szünetel a mezőgazda- sági munka. De ez nem szolgál a me­zőgazdaságban dolgozó fiatalok ment­ségére. Bizonyára adódott volne alka­lom ott is a kötelezettségvállalásokra. A párkányi és az érsekújvári járásban nem tettek még eddig kötelezettség­vállalást a mezőgazdaságban dolgozó fiateldk. Pedig az évzáró közgyűlések alkalmával lehetett volna erről beszél­ni. Hogy az állami gazdaságokon és az EFSz-ekben dolgozó fiatalok, ne ma­radjanak el a tanulóifjúság mögött, szintén vállaljanak kötelezettséget a párt X. kongresszusa tiszteletére. Ezt meg lehet tenni ilyenkor téli időszak­ban is, amikor nincsenek fontos mező­gazdasági munkák Példás tanulókról Képünkön e bratislsvai állami mun­kaerőtartalékok 1. számú szakintézeté­nek példás tanulóit láthatjuk. Jó tanu­lásukkal és tanufótársaikhoz való vi­szonyukkal k'iérderpelték, hogy ifjúsá­gi sajtónkban írjunk róluk. Sokat se­gítettek a gyengébb tanulóknak és így nagyban hozzájárultak ahhoz a szép eredményhez, amit az intézet fiataljai a tanulásban elértek. Szüleik, meste­reik, valamint azok az iskolák, ahon­nan másfél évvel ezelőt kijöttek, ta­nítóik és ifjúsági szervezetünk egya­ránt büszke lehet rájuk. Fodor Jóska (jobbról balra) a ma­gyar tannyelvű II. osztály egyik leg­példásebb tanulója. Félévi bizonyítvá­nya tiszta egyes. Villanyszerelőnek ta­nul. Az osztályban ő szereti legjobban az irodalmat. Pár nappal ezelőtt fe­jezte be a Fucsík-jelvényszerző ver­senyre szükséges utolsó könyv elolva­sását. Odler Erzsébet, az intézet legjobb tanulója. Másfélévé, hogy a tanulóott­honban ven, de egyesnél még nem fe­lelt rosszabb osztályzatra. Példás CslSz- tag, az üzemi CsISz-szervezet vezető­ségének is tagja. Síp Miklós az osztályönkormán.yzat elnöke. Ügyességével, amint az intézet­be jött, magára hívta nevelői figyelmét. Gépszerelőnek tanul. Gyengébb osz­tálytársainak sokat segít a tanulásban. Az Oj Ifjúság rendszeres olvasója. Steno Jozefin szintén tagja az üze­mi CsISz-szervezet vezetőségének. A tanulásban is a legjobbak közé tarto­zik. Félévkor kitüntették. Nagyszerű sportoló, észt eg ály ősnek készül, i Csémi Dioníz és Kockás László sem feledkeznek meg arról a feladatról, ami az iskolában rájuk vár. Minden igye­kezettel azon vannak, hogy osztály­társaik jól felkészüljenek a jövő hiva­tásukra. Réden a fiatalok az iskola befejezé­se után sötét Jövő előli álltak. Ta- noncnak nem mehetett akárki, csak akinek pénze volt. A különböző fő­nökök, mesterek és ipartestü'etek a tanításért magas díjat követeltek a szülőktől. Kladno vidékén az ipartes­tület határozata alapién a tanoncok ezer koronát fizettek a mesternek. Rá­adásul még naponta 10-12 órát kelleti dolqozniok. A vágujhelyi vegyes ipar­testület a lanoncjelvétel kór orvost vizsgálatot követelt a szülők szám­lájára. 8 koronás okmány béig eget a felvételi bizonyítványra. 20.- koronás illetéket. 60.- koronás beiratási díjat 200.- koronás letétet, a szabaduló és mesterlevélért pedig 170 - koronát és 72.- koronát a tanonciskolái költségek­re. így sok szülőnek le kéllett mon­dania arról, hogy gyereke ipart tanul­jon. Nem volt rá pénzük. Azok a lici­tálok, akiknek mégis sikerült tanonc nak elszegődniük, nagyon szomorú körülmények között éltek. Nemhiahi mondták akkor, — „inas sors, komisz sors". A tanoncok, a mesterek és felesé­geik részere olcsó munkaerőt /elentet- tek. 1932 júliusában a Hűdé Právó- ban hír jelent meg a tanoncok ki­zsákmányolásáról. A cikkben pellen­gére állítják egy vysoké-mytói gépit- katosműhely tulajdonosát. Két tanon- cát lógat helyett használta fel a bui- qnnya kiszedésénél. Se szeri, se szá­ma az ilyen szomorú eseteknek. Ta­nulóidejük letö’tése után a fiatal munkásokat és munkásnőket rend szerint elbocsájtották. Miután ha rósz szül is, mégis csak fizetni kellett őket a kapitalista inkább új tanoncot vett fel. Ezeknek természetesen nem fize­Kétféle fiatalság tett semmit. A fiatal munkás termé­szetesen nem tudott elhelyezkedni, de enni akart. Iqy tehát a burzsoa köz­társaság a fiatalokat a bűnözés útjára kergette. 1936-ban 8.988 bűnözőt tar tottak .nyíldán, számuk 1937-ben 9-444- re nőtt. A bulvárlapok tele voltak szenzációs hírekkel a fiatalok bűntet­teiről. A cikkíróknak álmukban sem jutott eszükbe, hogy tulajdonképpen a kapitalista rendszer ellen írnak vád iratot. Ma már eltűntek a sovány, rosszul táplált tanoncok és agyondolgozott fiatal cselédlányok, a pofonokat osz­togató mesterek. Szocializmust építő társadalmunk az ifjúságnak örömtel­jes és boldog fiatalságot biztosít. Már nem kell félniők, hogy az iskola be­fejezése után nyomorban fognak élni Pártunk és kormányunk a nemzeti jövedelemből óriási összegeket fordít az ifjúságra, főleg azokra, akik az ál­lami munkaerőtartalék tanintézeteiben és a dolgozó fiatalok központjaiban sajátítják el szakismereteiket. Ma a tanulással összefüggd költségeket az állam fedezi 1953-ban csak a tanin­tézetekben elhelyezett diákok nevelé­sére és ellátására 992 millió 756 ezer koronát szentelt az állam. A tanin­tézetekben 76.840 diák tanul akikből iparunk legtnntosabb ágainak jó szak­tudással rendelkező munkásai lesznek. Hogy köztársaságunk valóban ’ gon­doskodik a fiatal munkásokról, azt a qyönyörü tanintézetek és otthonok bi­zonyítják. Míg azelőtt a tanulás csak mellőzéssel és megalázással járt. ma a diákok a tanintézetekről és közpon­tokról a legszebben emlékezhetned meg. Például öröm végignézni a rozsnyói bányásztanulók tanintézetén■ Látjuk a jól felszerelt tantermeket, társadalmi helyiségeket, óriási tornatermeket, az orvosi rendelőt, ahol könnyebb beteg­ség esetén gyógyítják a növendékeket. A sumperki bányásztanintézetben, >e- pülőklubban, vitorlás repülőgépek áll­nak a diákok' rendelkezésére, a spor­tolók botolnak, vívnak. A sembachi tanintézetben 1953 októberében hárma éven belül már a harmadik ú.? iskola ny'lt meg. A kormány 2 milliárd ko­ronát fordított berendezésükre és rendbehozatalukra és csak a szakis- * kólákra több mint egy milliárd koro­nát. A fiatalokról való gondoskodás ter­mészetesen jó eredményekkel jár. .4 tanintézetekből eltávozó fiúk és lá­nyok nemcsak szaktudással rendel­keznek, hanem általánosan is igen képzettek. De nemcsak erről van szó, a mi ifjúságunk testben is erős. Büsz­kék vagyunk arra, hogy a 14 éves fiúk átlagsúlya 7 kilóval több é: magas­ságuk 8 cm-rel magasabb mint az első köztársaságbeli átlag polt. Az Egyesült Államokban, Angliá­ban, Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban és mindenütt, ahol még a kapitalista rendszer uralkodik, a fiatalok milliói munka nélkül állnak. Míg ezekben az országokban a kapita­lista rendszer a fiúk és lányok száz­ezreit a bűnözés útjára kergeti, a mi ifjúságunk fiatalsága egyre szebb. Ez is bizonyítja népi demokratikus rend­szerünk óriási előnyét. Amiről a ka­pitalista rendszer idején a fiatal mun­kanélküliek csak álmodoztak, az most mindenki részére természetes valósog.

Next

/
Thumbnails
Contents