Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-02-13 / 12. szám

Iflüí. fphrnÄr 13 3 — ÜJIFJMß Svachulay Sándorról, a magyar repülés nesztoráról Svachulay Sándort a magyar repü­lés nesztorát a legsokoldalúbb, legöt­letesebb magyar repülőgépszerelöt. egész életén át állandóan a balszeren­cse kísérte. A múltban ezer Qáncsos- kodással és alattomos ellenségeskedés­sel kellett megküzdenie. Svachulay eredményeiről kívánunk szólni, ame­lyek hatalmas lépéssel vitték előbbre a magyar repülés ügyét és amelyekkel nemzetközi viszonylatban is igen meg­becsült nevet szerzett magának. Mint minden államban így Magyar- országon is a repülés problémájának megoldása a feltalálók • tömegét foglal­koztatta. Svachulay Sándor a rend- szeies és kitartó kísérletezők minta­képé, már 1890-ben megkezdte kísér­leteit. Mar fiatalon fanatikusa lett a re­pülésnektitkát a termeszeitől igyeke­zett ellesni Tettesen magara hagyat­va. a legszerényebb eszközökkel vé­gezte kísérleteit. Csodalatos kitartás­sal. zseniális mechanikai és kinetikai megoldásokkal utánozta a termeszei minden rendű teremtményének repü lését modell lein, amelyeknek hajtő­ére te a rúgó gumi, majd később a sűrített• levegő volt. Az 1900-as évek elején pontosan megfogalmazta a vitorlázórepülés alap­törvényeit, amelyeket csak jóval ké­sőbb — a huszas években — fogalmaz tak meg Németországban. Svachulay modelljei már a múlt szá­zad végén tudtak repülni. E modeller: alapján megépíthette volna azt a re­pülőgépet, amellyel kétségkívül meg­előzhette volna a repülés amerikai és francia úttörőit. Az anyagi eszközök és a megértés teljes hiánya azonban megakadályozta, hogy u első repülés dicsősége magyar névhez fűződjék. így csak 1909-ben Keiülhetett sor arra. hogy Svachulay első gépét meg Svaluchav Sándor 1909-ben építette fel az első repülőgépet. Ez a gép a „Kolibri”, egvlégcsavaros monoplán volt. A nagy stabilitást biztosító törzs „V”-szárnvú gép, rugalmas futószer­kezeten nyugodott. Fesztávolsága 7 méter, a törzs egész hossza 5 méter, súlva pedig pilóta nélkül, a tizenöt lóerős Anzani motorra! együtt csak 96 kilogramm volt. * építhesse. Ez a gép a „Kolibri” egy- légcsavaros monoplán volt. A nagy stabilitást biztosító törzs „V"-szárnyú gép rugalmas futószerkezeten nyugo­dott. Fesztávolsága 7 méter, a törzs egész hossza 5 méter, súlya pedig a pilóta nélkül a 15 lóerős Anzani-mo- torral együtt csak 96 kg volt. A huzalokkal és dúcokkal agyonme­revített skatulya, vagy létraszeríi kül földi qépekkel ellentétben, a síma vo nalvezetésű „Kolibri” hegesztett acél­csövekből készült és ezt az acélmada­rat joggal lehetett a korszerű rácstör. zsű repr'őgép előhírnökének tekinteni. Teljesen újszerű volt a szárnyak vászonnuzatának merevsége is. A kü! ■ földiek ugyanis ekkor még gumiri- zott ballonvásznat szögeztek a fából készült szárnyakra, amelyeket nem le­hetett annyira kifeszíteni, hogy né­hány repülés után lazán ne lógjon. Ez nemcsak a sebességet csökkentette, de repülés közben nem ritkán le is sza­kadt. ami nem egy balesetnek vall okozója. Ezzel szemben Svachulay a vá- szonhuzatot utólag mázolta be híg gumioldattal, amelynek megszaradasa után a vászon annyira kifeszült. hogy hosszú használat után sem lazult meg E el Svachulay új eljárást vitt a re pülőgépek építési módjába, aminthrgy az is új volt. hogy a vásznat nem szö­gezve, hanem félvarrva erősítette a vázra. A „Kolibri” több példánybm évült és negyedik változata már csak teng volt „acélmadár”. Törzse, futószerke­zete és a kormányszervek acélcsőből, ellenben a szárnyak fából készültek. Szárnyterjedelme 6 meter, a törzs hossza 5 méter. A 30—35 lóerős Anza- ni riíotorrn és eqy órai üzemanyaggal vilóta nélkül. 124 kg-ot nyomott. A Budapesten lebonyolított 1913. évi nemzetközi versenyen ez a gép Dobos Istvánnal a vezetőülésben át­ütő sikeri aratott. A hatalmas osztrák < 'rrmadarak mellett a ,,Kolibri' IV.” valósággal játékszerként hatott. Az el­lentét kid'mboritása céljából a „Ko- libri”-t több pilótája az egyik osztrák gép alá állította, amelynek fél szár­nya hosszabb volt a kis gép fesztávol­ságúnál. A motor beindítása után a kis gép mint a nyíl ugrott ki a szárnya alól és meredeken felvágódott a leve­gőbe A versenyára a „Kolibri" se­bességét óránként 125 kilométerben állapította meg. míg a 100 lóerős. Daimler-motoros osztrák gépek csak 75—80 kilométeres sebességet értek el. Meg kell említeni, hogy Svachulay qépéhez hasonló sebességet ilyen kis­teljesítményű motorral csak 10 évvel később sikerült elérni, amikor már rendelkezésre álltak az első világ­háború légerőtani tapasztalatai. A „Kolibri"-vei csaknem egyidejű­leg — 1909-ben — egy másik gép az ugyancsak acélcsövekből készült „Al­batrosz” építését is megkezdte A víz­hatlan vászonból készült csónaktest mellett a gép felhúzhc t futószerke­zettel is el volt látva, úgy, hogy szá­razon és vizen egyaránt végezhetett fel- es leszállást. Ez a rendszer csak évekkel később talált követésre, hogs azután az egész világon elterjedjen. A hét méter szárnyterjedelmll, öt méter hosszú „Albatrosz”-t Svachulay később átépítette és a kiváló stabili­tású géppel még sok sikert ért el. Svachulay első világháború előtti konstrukcióinak — kisebb lóerő-ter­helés mellett — lényegesen magasabb felületi terhelése volt, mint a francia és osztrák gépeknek. Ez az irányzat a nyugati repülőgéptervezőknél csak az első világháború második felében ér­vényesült. Svachulay tehát már el"ve a helyes irányt választotta. Ennek azonban az volt a következménye, hogy a kezdeti időben a magasság felületi terhelésé­hez tartozó nagyobb sebességek folytán a repülés elsajátítása is több veszély- lyel és töréssel járt. Svachulay gépei az első világháború előtti években kereken 4.000 felszól lást végeztek Magyarországon, ami lé­nyegesen hozzájárult a repülés nép­szerűsítéséhez hazánkban. Űj irányt jelölő repülőgép-konstruk­ciói mellett Svachulay nevéhez szá mos fontos részletkérdés megoldása is fűződik, amelyek lényegesen hozzá­járultak a repülőgép tökéletesítéséhez Hogy mást ne említsünk, Svachulay valósította meg az állítható fém-lég­csavart és amikor az egyre növekvő felületi terhelés folytan a gépek le­szállási sebessége is nőn, ő gondolt először olyan berendezésre, amely csökkenti a leszállás sebességét és ez­zel a kifutás távolságát. Mint minden magyar úttörő, az ő élete is felette küzdelmes volt. De a küzdelem nem volt hasztalan és a magyar repülés nesztorát ma büszke megelégedés töltheti el, ha visszagon­dol arra a kimagasló szerepre, amelyet a kiváló képességei folytán a repülés szédületes iramú fejlődésében játszott V. P. Gyógyliktfrt gyáriunk ★ A Szlovákiai Szeszfőző- üzem dolgozóit Lipótva- ron Vörös zászlóval tün­tették ki. Képünkön Radosovszky Gusztáv elvtársat látjuk, aki kiváló szakember és éppen a forgalomban lévő Tatranské Byliny néven ismert likőrt keveri. Ez a likőr kevés alko­holtartalma melllet sok cukrot és növényekből nyert gyógyanyagokat tartalmaz. ★ Az évzáró közgyűlés után A nagymányai gép- és traktorállomáson a CsISz évzáró közgyűlésén kiér­tékeltük az 1953. évi munkát. Láttuk, hogy még sok hiányossággal küzdünk, de tanultunk a hibákból. Az évzáró közgyűlés után nagy lendülettel nekikezdtünk a munkának. Mozgósí­tottuk a CsISz-tagokat, hogy teljesítsék a téli gépjavítási munkálatok tervét. A CsISz bizottsága teljesítette bátor feladatát és a gép- és traktorállomás fiatalságából igen jó kollektívát szervezett. Minden CsISz-gyülésen beszélünk azokról a nehézségekről, amelyekbe a gépek javításánál ütközünk. A CslSz- tagok szocialista kötelezettségvállalásokat tettek, hogy a gépeket rövidebb időn belül javítják ki. Például Magyar István naponta három traktort fest be, így tehát 150 százalékra teljesíti a tervet. Ha a többiek is így teljesítenék a tervet, akkor a nyitrai kerületben nem lennénk a tizenötödik helyen. A gyenge javítókhoz tartozik Hasuch elvtárs, aki bár a tervet 100 százalékra teljesíti, de rosszul dolgozik és így nagy kárt okoz a nemzeti vagyonban. A legjobb javító Pápai, Kubacska, Velcicky és Záhon. 150 százalékra teljesítik a tervet. A szocialista verseny eredményeit naponta kiértékelik és az ered­ményeket kiírjuk a becsülettáblára. A helyi CsISz-szervezet villámhíreket hoz, közli a legjobb javítók számára befutott hálaleveleket és a helyi le­adásban nyilvánosságra hozza az egyes munkacsoportok és javítók eredmé­nyeit. A CsISz (eánytagjai, az éjjeli műszakon a dolgozók részére kávét főz­nek és azt éjjel 12-kor osztják szét. A javítások s-keres befejezése alkalmából a CslSz-tagok előadják a „Mal­mok” című színdarabot Az új bizottság nemcsak a javítási munkálatok meg­szervezésével foglalkozik, hanem kultúrtevékenységet fejt ki. Most már a ta­vaszi sportélet előkészítésén dolgozik. Hajdusek elvtárs CslSz-tag kötelezett­ségvállalást tett, hogy asztalos létére az asztalteniszjátékosok számára két asztalt készít. A CsISz alapszervezete beszélgetéseket rendez a Fucsík- jelvényszerző versenyre előírt könyvekről Kimélyítettük a kapcsolatot a CsISz-sajtóval és nyolc új előfizetőt szereztünk. így tehát az évzáró közgyűlés után sikerült eltávolítani a hiányosságot, megerősíteni a CsfSz-kollektívát és elősegíteni az üzemi terv teljesítését. Sok akadályt legyőztek ünnepélyesen feldíszített terem­ben tartottak a CsISz-szervezet év­záró közgyűlését Leles/en. A CslSz- tagok mind megjelentek. Vendégek is .jöttek. n gyűlés este hét órakor kezdő­dött- Nagy András elvtárs a beszá­molóba- értékelte a helyi szervezet munkáját a CslSz KB XI. teljes ülése határozatának szemszögéből. A szervezetnek egész éven keresz­tül sok akadályt kellett lekü/denie. A futatok nem tudtak hol össze­jönni. nem volt helyiségük. Mind­ezen akadályok ellenére megalakí­tották a szövetkezeti énekkart. Színjátszó csoportjaik is jól szere­pelt, még Kiralyhelmecen is játszot­tak. A szövetkezetét segítették a tavaszi, nvá-i és őszi munkákban. A hiányosságok legjobban a poli­tikai iskolázásnál és a Fucsík-jel- vény szerzésnél mutatkoztak meg A XI. ülés határozata nagyban elő- segí'ette a szervezet munkájának megjavulását. A szervezet élete megváltozott, vígabb, örömteljesebb lett. A munka megjavulását mutat­ja az is, hogy húsz űj tagot vettek fel soraikba. Ebben az évben már könnyebb lesz a CsISz-szervezet munkája. Van már helyiség is, ahol összejönnek a fiatalok és elszórakoznak. Így nagyobb lehetőségek nyíltak a szö­vetkezeti énekkar előtt is. Jobban meg tudják szervezni a politikai is­kolázást, a közös olvasást és fel tudnak készülni a kultúrműsorok előkészítésére. Az évzáró gyűlés konkrét határo­zatot fogadott el a szervezet jövő évi munkájáról. Az új vezetőségbe a legjobb CsISz-tagoka* választot­ták be, ez biztosíték arra, hogy a szervezet ezután még jobban fog dolgozni. Szádéi János Lelesz. . . . hogy az első burzsoa köz­társaságban hogyan élt az ifjúság Az alábbiakban közöljük, a „Kom­munista Ifjúmunkás” 1923. szep­temberi számában közölt cikket: Diamisska Artur nagysurányi hentesmesternél volt szerződtetve egy tanonc, Csányi Károly. Ez a lelketlen mester mindenképpen ki­zsákmányolta tanoncát és jutalom képpen veréssel látta el. A tanomé­nak kötelessége volt minden reggel haptákban jelenti, hogy a ló meg­van tisztítva, megetetve, megitat­va. A jelentés után éppen úgy, mint a kaszárnyában félénken várta a mester parancsait. Favágás, víz­kihordási bevásárlás a napi fog­lalkozat köze tartozott. A munka rekkenő hőségben és fagyasztó hi­degben kora reggel négy órától este tizenegy, tizenkét óráig, sok esetben reggelig tartott. Vasárnap délelőtt természetesen javában folyt a nwjnka és még ter­mészetesebb az, hogy mindezért a tanonc egy fillért sem kapott. Jú­lius 3-án a tanonc a kész szalámi­kat vagdosta szét, és munkaköz - ben az egyik szalámi bőrrészlete leszakadt. A mester oly dühbe gu­rult, hogy a tanoncnak öt pofont adott, pár perc múlva az arca a megismerhetetlenségig fel volt da­gadva. A tan ne azonnal hazament szü­leihez és az orvosi látlelet megál­lapította, hogy a sérülés 8 napig terjedő gyógyulást vesz igénybe. Az apa azonnal jelentést tett az állatias mester ellen. Az első tár­gyalás napján a mester annyira megijedt, hogy a tanoncszerződés felbontását kérte. A mester védel­me szükségszerűen a tanonc „hi­hetetlen rosszasága” volt. A tár­gyaláson beismerte, hogy a tanonc jobban dolgozott, mint legénye, akit egyébként szintén több ízben megpofozott. Augusztus 10-én újból tárgya­lásra került az ügy, erre azonban a mester nem jött el. A tárgyalás eredménye az volt, hogy a tanonc- szerzödést felbontották, a tanonc kapott egy bizonyítványt, hogy ennyit és ennyit dolgozott a híres mesternél, de a mestert mindeddig a súlyos • bántalmazásért semmi büntetés ser érte. A mesternek joga van félholtra verni a tanoncát és a tanoncnak kötelessége tűrni, hallgatni. Ta- noncok mit szóltok a demokratikus köztársaság e nagyszerű cseleke­detéhez? Páratlan Közép-Európában Közép-Európában még nem szereltek fel olyan nagyméretű és nehéz konstrukciójú gépeket, mint nálunk Kuncicén. Plocek elvtárs szerelőcsoportjának hidraulikus szivattyú segítségével 15 centiméterenkint sikerült emelni a hatal­mas emelökar középső részét. Rendkívül nehéz körülmények között, a legnagyobb fagyok idején teljesítették ne­héz és felelősségteljes feladatukat. A fiatalok sokan nem tudják...

Next

/
Thumbnails
Contents