Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-02-13 / 12. szám
Iflüí. fphrnÄr 13 3 — ÜJIFJMß Svachulay Sándorról, a magyar repülés nesztoráról Svachulay Sándort a magyar repülés nesztorát a legsokoldalúbb, legötletesebb magyar repülőgépszerelöt. egész életén át állandóan a balszerencse kísérte. A múltban ezer Qáncsos- kodással és alattomos ellenségeskedéssel kellett megküzdenie. Svachulay eredményeiről kívánunk szólni, amelyek hatalmas lépéssel vitték előbbre a magyar repülés ügyét és amelyekkel nemzetközi viszonylatban is igen megbecsült nevet szerzett magának. Mint minden államban így Magyar- országon is a repülés problémájának megoldása a feltalálók • tömegét foglalkoztatta. Svachulay Sándor a rend- szeies és kitartó kísérletezők mintaképé, már 1890-ben megkezdte kísérleteit. Mar fiatalon fanatikusa lett a repülésnektitkát a termeszeitől igyekezett ellesni Tettesen magara hagyatva. a legszerényebb eszközökkel végezte kísérleteit. Csodalatos kitartással. zseniális mechanikai és kinetikai megoldásokkal utánozta a termeszei minden rendű teremtményének repü lését modell lein, amelyeknek hajtőére te a rúgó gumi, majd később a sűrített• levegő volt. Az 1900-as évek elején pontosan megfogalmazta a vitorlázórepülés alaptörvényeit, amelyeket csak jóval később — a huszas években — fogalmaz tak meg Németországban. Svachulay modelljei már a múlt század végén tudtak repülni. E modeller: alapján megépíthette volna azt a repülőgépet, amellyel kétségkívül megelőzhette volna a repülés amerikai és francia úttörőit. Az anyagi eszközök és a megértés teljes hiánya azonban megakadályozta, hogy u első repülés dicsősége magyar névhez fűződjék. így csak 1909-ben Keiülhetett sor arra. hogy Svachulay első gépét meg Svaluchav Sándor 1909-ben építette fel az első repülőgépet. Ez a gép a „Kolibri”, egvlégcsavaros monoplán volt. A nagy stabilitást biztosító törzs „V”-szárnvú gép, rugalmas futószerkezeten nyugodott. Fesztávolsága 7 méter, a törzs egész hossza 5 méter, súlva pedig pilóta nélkül, a tizenöt lóerős Anzani motorra! együtt csak 96 kilogramm volt. * építhesse. Ez a gép a „Kolibri” egy- légcsavaros monoplán volt. A nagy stabilitást biztosító törzs „V"-szárnyú gép rugalmas futószerkezeten nyugodott. Fesztávolsága 7 méter, a törzs egész hossza 5 méter, súlya pedig a pilóta nélkül a 15 lóerős Anzani-mo- torral együtt csak 96 kg volt. A huzalokkal és dúcokkal agyonmerevített skatulya, vagy létraszeríi kül földi qépekkel ellentétben, a síma vo nalvezetésű „Kolibri” hegesztett acélcsövekből készült és ezt az acélmadarat joggal lehetett a korszerű rácstör. zsű repr'őgép előhírnökének tekinteni. Teljesen újszerű volt a szárnyak vászonnuzatának merevsége is. A kü! ■ földiek ugyanis ekkor még gumiri- zott ballonvásznat szögeztek a fából készült szárnyakra, amelyeket nem lehetett annyira kifeszíteni, hogy néhány repülés után lazán ne lógjon. Ez nemcsak a sebességet csökkentette, de repülés közben nem ritkán le is szakadt. ami nem egy balesetnek vall okozója. Ezzel szemben Svachulay a vá- szonhuzatot utólag mázolta be híg gumioldattal, amelynek megszaradasa után a vászon annyira kifeszült. hogy hosszú használat után sem lazult meg E el Svachulay új eljárást vitt a re pülőgépek építési módjába, aminthrgy az is új volt. hogy a vásznat nem szögezve, hanem félvarrva erősítette a vázra. A „Kolibri” több példánybm évült és negyedik változata már csak teng volt „acélmadár”. Törzse, futószerkezete és a kormányszervek acélcsőből, ellenben a szárnyak fából készültek. Szárnyterjedelme 6 meter, a törzs hossza 5 méter. A 30—35 lóerős Anza- ni riíotorrn és eqy órai üzemanyaggal vilóta nélkül. 124 kg-ot nyomott. A Budapesten lebonyolított 1913. évi nemzetközi versenyen ez a gép Dobos Istvánnal a vezetőülésben átütő sikeri aratott. A hatalmas osztrák < 'rrmadarak mellett a ,,Kolibri' IV.” valósággal játékszerként hatott. Az ellentét kid'mboritása céljából a „Ko- libri”-t több pilótája az egyik osztrák gép alá állította, amelynek fél szárnya hosszabb volt a kis gép fesztávolságúnál. A motor beindítása után a kis gép mint a nyíl ugrott ki a szárnya alól és meredeken felvágódott a levegőbe A versenyára a „Kolibri" sebességét óránként 125 kilométerben állapította meg. míg a 100 lóerős. Daimler-motoros osztrák gépek csak 75—80 kilométeres sebességet értek el. Meg kell említeni, hogy Svachulay qépéhez hasonló sebességet ilyen kisteljesítményű motorral csak 10 évvel később sikerült elérni, amikor már rendelkezésre álltak az első világháború légerőtani tapasztalatai. A „Kolibri"-vei csaknem egyidejűleg — 1909-ben — egy másik gép az ugyancsak acélcsövekből készült „Albatrosz” építését is megkezdte A vízhatlan vászonból készült csónaktest mellett a gép felhúzhc t futószerkezettel is el volt látva, úgy, hogy szárazon és vizen egyaránt végezhetett fel- es leszállást. Ez a rendszer csak évekkel később talált követésre, hogs azután az egész világon elterjedjen. A hét méter szárnyterjedelmll, öt méter hosszú „Albatrosz”-t Svachulay később átépítette és a kiváló stabilitású géppel még sok sikert ért el. Svachulay első világháború előtti konstrukcióinak — kisebb lóerő-terhelés mellett — lényegesen magasabb felületi terhelése volt, mint a francia és osztrák gépeknek. Ez az irányzat a nyugati repülőgéptervezőknél csak az első világháború második felében érvényesült. Svachulay tehát már el"ve a helyes irányt választotta. Ennek azonban az volt a következménye, hogy a kezdeti időben a magasság felületi terheléséhez tartozó nagyobb sebességek folytán a repülés elsajátítása is több veszély- lyel és töréssel járt. Svachulay gépei az első világháború előtti években kereken 4.000 felszól lást végeztek Magyarországon, ami lényegesen hozzájárult a repülés népszerűsítéséhez hazánkban. Űj irányt jelölő repülőgép-konstrukciói mellett Svachulay nevéhez szá mos fontos részletkérdés megoldása is fűződik, amelyek lényegesen hozzájárultak a repülőgép tökéletesítéséhez Hogy mást ne említsünk, Svachulay valósította meg az állítható fém-légcsavart és amikor az egyre növekvő felületi terhelés folytan a gépek leszállási sebessége is nőn, ő gondolt először olyan berendezésre, amely csökkenti a leszállás sebességét és ezzel a kifutás távolságát. Mint minden magyar úttörő, az ő élete is felette küzdelmes volt. De a küzdelem nem volt hasztalan és a magyar repülés nesztorát ma büszke megelégedés töltheti el, ha visszagondol arra a kimagasló szerepre, amelyet a kiváló képességei folytán a repülés szédületes iramú fejlődésében játszott V. P. Gyógyliktfrt gyáriunk ★ A Szlovákiai Szeszfőző- üzem dolgozóit Lipótva- ron Vörös zászlóval tüntették ki. Képünkön Radosovszky Gusztáv elvtársat látjuk, aki kiváló szakember és éppen a forgalomban lévő Tatranské Byliny néven ismert likőrt keveri. Ez a likőr kevés alkoholtartalma melllet sok cukrot és növényekből nyert gyógyanyagokat tartalmaz. ★ Az évzáró közgyűlés után A nagymányai gép- és traktorállomáson a CsISz évzáró közgyűlésén kiértékeltük az 1953. évi munkát. Láttuk, hogy még sok hiányossággal küzdünk, de tanultunk a hibákból. Az évzáró közgyűlés után nagy lendülettel nekikezdtünk a munkának. Mozgósítottuk a CsISz-tagokat, hogy teljesítsék a téli gépjavítási munkálatok tervét. A CsISz bizottsága teljesítette bátor feladatát és a gép- és traktorállomás fiatalságából igen jó kollektívát szervezett. Minden CsISz-gyülésen beszélünk azokról a nehézségekről, amelyekbe a gépek javításánál ütközünk. A CslSz- tagok szocialista kötelezettségvállalásokat tettek, hogy a gépeket rövidebb időn belül javítják ki. Például Magyar István naponta három traktort fest be, így tehát 150 százalékra teljesíti a tervet. Ha a többiek is így teljesítenék a tervet, akkor a nyitrai kerületben nem lennénk a tizenötödik helyen. A gyenge javítókhoz tartozik Hasuch elvtárs, aki bár a tervet 100 százalékra teljesíti, de rosszul dolgozik és így nagy kárt okoz a nemzeti vagyonban. A legjobb javító Pápai, Kubacska, Velcicky és Záhon. 150 százalékra teljesítik a tervet. A szocialista verseny eredményeit naponta kiértékelik és az eredményeket kiírjuk a becsülettáblára. A helyi CsISz-szervezet villámhíreket hoz, közli a legjobb javítók számára befutott hálaleveleket és a helyi leadásban nyilvánosságra hozza az egyes munkacsoportok és javítók eredményeit. A CsISz (eánytagjai, az éjjeli műszakon a dolgozók részére kávét főznek és azt éjjel 12-kor osztják szét. A javítások s-keres befejezése alkalmából a CslSz-tagok előadják a „Malmok” című színdarabot Az új bizottság nemcsak a javítási munkálatok megszervezésével foglalkozik, hanem kultúrtevékenységet fejt ki. Most már a tavaszi sportélet előkészítésén dolgozik. Hajdusek elvtárs CslSz-tag kötelezettségvállalást tett, hogy asztalos létére az asztalteniszjátékosok számára két asztalt készít. A CsISz alapszervezete beszélgetéseket rendez a Fucsík- jelvényszerző versenyre előírt könyvekről Kimélyítettük a kapcsolatot a CsISz-sajtóval és nyolc új előfizetőt szereztünk. így tehát az évzáró közgyűlés után sikerült eltávolítani a hiányosságot, megerősíteni a CsfSz-kollektívát és elősegíteni az üzemi terv teljesítését. Sok akadályt legyőztek ünnepélyesen feldíszített teremben tartottak a CsISz-szervezet évzáró közgyűlését Leles/en. A CslSz- tagok mind megjelentek. Vendégek is .jöttek. n gyűlés este hét órakor kezdődött- Nagy András elvtárs a beszámolóba- értékelte a helyi szervezet munkáját a CslSz KB XI. teljes ülése határozatának szemszögéből. A szervezetnek egész éven keresztül sok akadályt kellett lekü/denie. A futatok nem tudtak hol összejönni. nem volt helyiségük. Mindezen akadályok ellenére megalakították a szövetkezeti énekkart. Színjátszó csoportjaik is jól szerepelt, még Kiralyhelmecen is játszottak. A szövetkezetét segítették a tavaszi, nvá-i és őszi munkákban. A hiányosságok legjobban a politikai iskolázásnál és a Fucsík-jel- vény szerzésnél mutatkoztak meg A XI. ülés határozata nagyban elő- segí'ette a szervezet munkájának megjavulását. A szervezet élete megváltozott, vígabb, örömteljesebb lett. A munka megjavulását mutatja az is, hogy húsz űj tagot vettek fel soraikba. Ebben az évben már könnyebb lesz a CsISz-szervezet munkája. Van már helyiség is, ahol összejönnek a fiatalok és elszórakoznak. Így nagyobb lehetőségek nyíltak a szövetkezeti énekkar előtt is. Jobban meg tudják szervezni a politikai iskolázást, a közös olvasást és fel tudnak készülni a kultúrműsorok előkészítésére. Az évzáró gyűlés konkrét határozatot fogadott el a szervezet jövő évi munkájáról. Az új vezetőségbe a legjobb CsISz-tagoka* választották be, ez biztosíték arra, hogy a szervezet ezután még jobban fog dolgozni. Szádéi János Lelesz. . . . hogy az első burzsoa köztársaságban hogyan élt az ifjúság Az alábbiakban közöljük, a „Kommunista Ifjúmunkás” 1923. szeptemberi számában közölt cikket: Diamisska Artur nagysurányi hentesmesternél volt szerződtetve egy tanonc, Csányi Károly. Ez a lelketlen mester mindenképpen kizsákmányolta tanoncát és jutalom képpen veréssel látta el. A tanoménak kötelessége volt minden reggel haptákban jelenti, hogy a ló megvan tisztítva, megetetve, megitatva. A jelentés után éppen úgy, mint a kaszárnyában félénken várta a mester parancsait. Favágás, vízkihordási bevásárlás a napi foglalkozat köze tartozott. A munka rekkenő hőségben és fagyasztó hidegben kora reggel négy órától este tizenegy, tizenkét óráig, sok esetben reggelig tartott. Vasárnap délelőtt természetesen javában folyt a nwjnka és még természetesebb az, hogy mindezért a tanonc egy fillért sem kapott. Július 3-án a tanonc a kész szalámikat vagdosta szét, és munkaköz - ben az egyik szalámi bőrrészlete leszakadt. A mester oly dühbe gurult, hogy a tanoncnak öt pofont adott, pár perc múlva az arca a megismerhetetlenségig fel volt dagadva. A tan ne azonnal hazament szüleihez és az orvosi látlelet megállapította, hogy a sérülés 8 napig terjedő gyógyulást vesz igénybe. Az apa azonnal jelentést tett az állatias mester ellen. Az első tárgyalás napján a mester annyira megijedt, hogy a tanoncszerződés felbontását kérte. A mester védelme szükségszerűen a tanonc „hihetetlen rosszasága” volt. A tárgyaláson beismerte, hogy a tanonc jobban dolgozott, mint legénye, akit egyébként szintén több ízben megpofozott. Augusztus 10-én újból tárgyalásra került az ügy, erre azonban a mester nem jött el. A tárgyalás eredménye az volt, hogy a tanonc- szerzödést felbontották, a tanonc kapott egy bizonyítványt, hogy ennyit és ennyit dolgozott a híres mesternél, de a mestert mindeddig a súlyos • bántalmazásért semmi büntetés ser érte. A mesternek joga van félholtra verni a tanoncát és a tanoncnak kötelessége tűrni, hallgatni. Ta- noncok mit szóltok a demokratikus köztársaság e nagyszerű cselekedetéhez? Páratlan Közép-Európában Közép-Európában még nem szereltek fel olyan nagyméretű és nehéz konstrukciójú gépeket, mint nálunk Kuncicén. Plocek elvtárs szerelőcsoportjának hidraulikus szivattyú segítségével 15 centiméterenkint sikerült emelni a hatalmas emelökar középső részét. Rendkívül nehéz körülmények között, a legnagyobb fagyok idején teljesítették nehéz és felelősségteljes feladatukat. A fiatalok sokan nem tudják...
