Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-02-13 / 12. szám

hogy TOamili magad az idősebtől, szü Ifjdtöl, is mesterré válj! tanítódtól, A >zlovuiai központi bizottságának la hja Brat s ava 1954. február 13 A ne 30 fillér III évfolvam. 12. szám A te ügyed, a te Hagyományos bölcsességnek a megteremtése emberi hajlan­dóság' — irta pár évtizeddel ez­előtt Wells, a nagy angol író a fiataloknak. Az öregek, az idő­sebbek mindig szívesen adják át élettapasztaltaikat a fiata­loknak, lánva'knak, fiaiknak. Büszkék arra. ha a fiatalok va­lamit megtanulnak tőlük, ha úgy látják, hogy mindaz, amit ők keserű élettapasztalatok közben gürcölve szereztek meg — az életbölcseséget, a hozzá­értést a munkához — a felnö­vekvő nemzették, mint értéket megbecsüli, magáévá teszi. A felnövekvő nemzedék, a fia­talok csak akkor tudnak előbb­re lépni az élet naav útján az idősebb generációnál, ha min­dent. mindent, ami értékeset az előző nemzedékek alicottak, ma­gukévá tesznek. Tanulni a szü­lőktől. az idősebbektől, a meste­rektől, állandó becsületbeli fel­adatunk. Gyakran előfordul, hogv fia­talok, akik már középiskolát, gimnáziumot, esetleg egyetemet végeztek, lenézik az idősebbe­ket, mert azok csak hat, vagy esetleg négy elemit végeztek Ügy gondolják, hogy nekik nem sok tanulnivalójuk lehet a hat- elemis Öregektől. Uresfejü. könnyelmű fiatalok ezek. Meg­feledkeznek egy nagy-nagy do­logról. Arról, hogy nemcsak a2 iskola teszi az embert. Az em­ber sokmindent, sok hasznosat megtanulhat az iskolában, z egyetemen, de nem mindent. Az élet, a küzdelmes uazdag élet a legnagyobb iskola. Szak­májának mesterévé, igazi, töké­letes ismerőjévé még soha sen­ki sem vált csupán az iskolá­ban. Itt kapja meg a vázat, tu­dásának szilárd alapját, azt az alapot, amelyre egész életében építhet. Építhet saját tapaszta­latai alapján s kell, hogy épít­sen másoknak, elsősorban a so­kat tudó idősek tapasztalatainak elsajátításával. Sokkal könnyebben menne itt minden, ha a fiatalok tisztelnék az időseket — mondta a király- helmed gépállomás egyik idős. őszülő dolgozója. Mennyi aggó­dó gond és szeretet húzódik meg eme egyszerű szavak mö­gött. És mégis. A fiatalok kö­zött sok az olyan, aki kicsúfol­ja, gúnyt űz az idősebbek apró hibáiból ahelyett, hogy tanulna tőlük. Pedig egyszer a mai fia­talok is megöregszenek és ha most elmulasztják megtanulni mindazt, amit az idősek tudnak, őket is kigúnyolják, kinevetik majd az új fiatalok. Fájni fog nekik, mint ahogy most fái a fiatalok tiszteletlensége az öre­geknek. Egyes fiatalok úgy gondolják, hogy az életben elegendő, ha az emoernek nagy i szá ja, ha túl - hat - ogj*. a máikat Hogy mer»’ nyíre igaztalan ez a felfogás, jövőd függ tőle arra kegyetlenül rácáfol az ilyen fiataloknak a szomorú sor­sa. Kinn az életben, kívül az iskolán, az otthonon és minden­hol a munkája alapján, a tudása alapján ítélik meg a; embert. Gyakran találkozunk olyan fiatallal, aki mindenhez konylt, mindenbe tudálékosan belekap és semmit sem tud, semmihez sem ért alaposan. Az ilyen fia­talt lenézik, az ilyen embert megvetik embertársai. KontárI — vágják a szemébe. És jog­gal. Az iskolában felületesen ta­nult. felszínes ismeretekre tett szert, ezért aztán képtelen el­végezni a reá bízón feladato­kat, sok kárt okoz az államnak, sok bosszúságot dolgozótársai­nak. Ma nem kontárokra, félmű­velt emberekre, hanem meste­rekre, művelt emberekre van szükség. Csakis a hozzáértő, nagytudású embereknek van jö­vője ebben az országban. Ilyen­né kel] válnia minden fiatalnak, ha élni, boldogulni akar. A kon- társág, a tudatlanság, a hozzá- r.emértés, hova-tovább a legna­gyobb ellensége lesz a szocia­lizmus ügyének. Ezt éreznie kell és érzi is minden hű harcosa a jobb és boldogabb életünknek. A tudásért meg kell szenved­ni, tudásra csak fáradság árán tehet szert az ember. A tudást nem árulják a patikában, a tu­dást. a hozzáértést mindenki tanulással szerzi meg sajátma­gának. Az idősebbektől gyakran hal­lani: a mai fiatalok nem szíve­sen tanulnak, olvasnak, műve­lődnek, könnyen kaphatóak az olcsó, haszonta’an szórakozásra. Ez természetesen nem igaz. A mai fiatalok többet tanulnak hasznosabban töltik el szabad­idejüket, mint régen az ifjúság De egy igaz, az, hogy sokkal komolyabban, nagyobb felelős­ségérzettel kell készülnie min­den fiatalnak az életre. Ez nem­csak az ország érdeke, de érde­ke minden egyes fiatalnak, sa­ját, személyes érdeke. Ha eltanulsz minden haszno­sat, értékeset az idősebbtől, ha többet fogsz tudni, mint ők. jobb lesz sorsod is az övéknél. Sa­ját sorsának kovácsa mindenki, miközben tanul, készül az élet­re. Erre biztosíték rendszerünk berendezése. Az idősek szívesen átadják tudásukat, mert azt akarják, hogy jobban élj, mint ők, mert azt akarják, hogy többre vidd, mint ők vihették Hálátlanság visszautasítani ezt a nemes szándékot, de egyúttal bűn sa­ját jövődde! szemhen is. Ne fe­ledd: aranyat kínálnak néked az idősek, amikor megfeddnek vagy tanítanak. Vedd e! ezt az aranyat még akkor is, ha poros és tisztítsd meg. ncfjy még fé­nyesebb legyen. Az évzáró közgyűlésekről iiiiiiimiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiitiiiiiiiiiiiiiiii(iiiiiitiiiiiiimiiiiiitiiiiiitittitiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiimmiiiiiiiiiiiitiiitiiiiiiiiiiiiiiiti*iiiiiiiiiiiitt Jobb munkát végzünk, mint az elmúlt évben A CsK P X. kongresszusának tiszteletére Az első ötéves terv sikeres tel­jesítése után a vágbesztercei K le­ment Gottwald üzem dolgozói eb­ben az évben is példásan teljesítik a nemzetgazdasági terv feladatait, amelyek a múlt évhez viszonyítva 22.9 százalékkal magasabbak Elha­tározásukat új összüzemi kötele- tettség vállal ásókkal juttatják kife­jezésre Csehszlovákia Kommunista Pártia X. kongresszusa tiszteletére amelyekkel megteremtik a feltéte­leket a fokozott termelési feladatok teljesítésére és az összüzemi szo­cialista kötelezettségvállalás össze­állítására az 1954. év elstl félévé­ben A kollektív szocialista kötelezett­ségvállalások akciójában az első üzemrészek közé tartoznak a saj­toló üzem. a drótoló üzem, a hen­gerelő üzem, a felszerelések osztá­lya és a gépek generál javítását végző osztály. A vágbesztercei saj­tolok kötelezettségvállalásukban cé­lul tltzték ki, hogy a ianuári tervet százszázalékra, a februárit 102 szá­zalékra. a márciusit pedig 103 szá­zalékra teljesítik s e mellett a munkatermelékenységet a múlt év } első negyedévéhez viszonyíti'a. egy j százalékkal emelik, a selejtképző- ! dést pedig 0.1 százalékkal csökken- i tik. Az év végéig 23 technikai szer- j vezési intézkedés megjavításával j több mint 632.000 korona értékű j fémanyagot takarítanak meg. A j hengerosztály kollektívája kötele- j zettséaet vállalt, hogy a termelési ; tervet januárban 104 százalékra. < februárban 105. százalékra, már- { dúsban pedig 107 százalék-e telje- | siti. A termelési feladatok és a I munkatermelékenység tervének túl- j teljesítésére és a seleitképzödés j csökkentésére más üzemekben is j tettek hasonló kötelezettségvállalt- j sokat A felszerelések osztályán < a gépek generáljavítását végző j üzemrészben még az első félévben | megnyitják a sztahanovista iskolát í a fémesztergályosok cs marósok re- i szére. I A vágbesztercei Gottwald-üzem j dolgozói nem maradtak csak az ígé­reteknél. A januári felemelt tervet 102 százalékra teljesítették. Az egyes üzemrészek közül pedig — ahol a dolgozók kollektív kötelezett­ségvállalásokat tettek — a fel sze­relési osztály jelentette, hogy a januári tervet 152.4 százalékra tel­jesítette. A hengerosztály 134.7 százalékos, a sajtóosztály pedig 101 százalékos eredményt ért el. i A hideg idd ellenére íe négy mozgo­lódás van a faluban. A fiatalok a kul- túrház felé igyekeznek. Ma este lesz a CsiSz évzáró közgyűlése. A terem lassan megtelik, hangos lesz a fiatalok kacagásától. A CsiSz-szer vezet vezetősége is s feldíszített asz­talnál elfoglalta helyét. A háttérben a csehszlovák, szovjet 's a CsiSz-zászló függ A teremben már csak halk zúgás ven. Megkezdődik » gyűlés. Felhang­zik ez Ifjúsági induló. A fiatalok fel- állan-ak, vigyázzba merednek, mint a katonák. Az ének elhangzása után az dlnök megnyitja a gyűlést. Jelen van­nak a párt, e helyi nemzeti bizottság és a többi tömegszervezetek képviselői is. A pionírok hazafias versekkel kö­szöntötték az évzáró gyűlést. Utáno az elnöki beszámoló következett, ame’y feltárta az eredményeket és a hibákat. Kitűnt, hogy egyes időszakokban « fiatalság kivette .-szét a munkából, de az is kifejezést nyert, hogy a kultú-a terén szervezetünk nem végzett rendes munkát. Vannak tevékeny tagok, akik dicséretet érdemelnek munkájukért. Ezek rakatos, Meton. Hecsek, Mo'nár és Nagy OsISz-tagok, akik kiérdemlik a dicséretet. A v'ta nehezen indult, a bátrabb CsISz-tagok kezd ’/í. meg. Lakatos elv­társ úgy a tagság, mint e vezetőség munkáját helyesen bírálta meg. A vi­Vágkirályfán is megrendezték a GsISz évzáró közgyűlését. A kuitúrhSzbai! gyülekeztek a fiatalok, valamint a helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság képviselői. A gyü'és megnyitásé után az elnök megtartette beszámolójí t. A beszámo­lóból megtudtuk, hogy ebben * kis faluban a fiatalok az elmúlt évben szé­pen dolgoztak. Jól működött * sport­kör. s kultúrcsoport és ? politika* kör. Pont« sen végrehajtották a tagság po­litikai iskolázását is. A politikai isko­lázáson tokát tanultak a ftatr.iog és gazdag tapasztalatokat szereztek. Kü­lönösen a komszomoi •-tapasztalatokat népszerűsítették és felhasználták a ter­melő munkában is. A színjátszó kör több színművet adott elő. Jelenleg a „Szerelmi házasság" című színmüvet tanulják. A falu fiatal­jainak legnagyobb része a CsISz-szer­tábói az Is kitűnt, hogy olyan CsISz- tegok is vannak, akik nem is tudják, hogy kik a vezetőség tagjai. Nagy elvtárs a szervezet elnöke beis­merte, hogy ő sem vette ld a munká­ból ügy a részét, amint egy elnöknek kellett volna. Jgyanakkor elnvmdotts azt is. miért nem tudta feladatait tel­jesíteni Amikor elnöknek választották nem számoltak azzal, hogy nagyon el­foglalt ember és így nem képes a rá­bízott feladatokat teljesíteni. Ferenci szintén birálte a szervezetet. Rámuta­tott arra, hogy vannak olyan szemé­lyek. akik csak jzért jönnek a szer­vezeti«, hogy bomlasztó munkát fejt­senek ki. Ezért szükség van az éber figyelemre, hogy ez ilyeneket minél előbb eltávolíthaösuk. A vite után megválasztották az új vezetőséget. Az új elnök Katz Gáspár ígéretet tett, hogy a rábízott munkát becsületesen elvégzi. A tagság kötele­zettséget vállalt, hogy a párt X. kon­gresszusának tiszteletére megrendezzük a sajtóhetet. Továbbá megjavítjuk a rosszul dolgozó politikai kör munkáját is. Arra törekedünk, hogy az Idén jobb munkát fejtsünk ki, hogy e jövö évzá­ró közgyűlésen nagyobb eredményekről számolhassunk be. PAKSI LÄSZLÖ EKECS. vezet tagja. A gyűlés folyamán azon­ban megtudtuk a szervezet hibáit te. Az alapvető hiba az, hogy a szervezet nem működött együtt a többi tömeg­szervezettel. Ez a hiányosság kisebb- nagyobb bajt okozott. A határozati ja­vaslat szerint « .jövőben ezt a hibát ki­küszöbölik. A legsúlyosabb hiba azan- ben az, hogy a helyi pártszervezet és a CsISz-szervezet között te hiányos volt az együtműködés. A helyi párt- szervezet elnöke telszólelásábar« rámu­tatott ennek okára és a jövőben e párt- szervezet nagyobb figyelmet fordít a CsiSz-szervezet munkájára. A vita folyamán sok problémát meg­oldottak. A tagok megígérték, hogy a jövőben nagyobb lendülettel fognak a munkához. Bergend) Kálmán Vágkirályfa, Vágkirályfán is meg volt az évzáró közgyűlés A berlini értekezlet eseményeihez Az osztrák államszerződés Miután Berlinben közel két hétig a német békeszerződési'dl hallottunk be szélni, a külügyminiszteri értekezlet most az osztrák államszerződés ügyé­ről tárgyal majd Miért beszélünk ál­lamszerződésről Ausztria esetében? Azért, mert délnyugati szomszédunk, Ausztria a második világháború idején nem volt önálló állam. Ausztriát Hit­ler még 1938-ban e „harmadik biroda- !om”-hoz csatolta. A szövetségeseknek, a hitlerellenes 1 koallci tagjainak Ausztriával képcső- i latban az volt az álláspontjuk, hogy ! a nácizmus térd tekén vszeritése után j Ausztriát mint szabad és független ál- I lamot dlftják helyre. Ezt fejezték ki .*z 1943. novemberében közzétett mosz- ; l'VBi nyilatkozatban is. Az önálló Ausz­tria helyreállításának okirata lenne az > az osztrák államszerződés, mely a ' következő napokban a ber'ini tárgyaié- ! sok tengelyében foq állani. 1946-ban, a négy külügyminiszter j new-yorki értekezletén Molotov elvtárs I javaslatára született meg az e döntés. I hogy Ausztriával államszerződés« köt- j nek. A szerződés részleteinek kidolgo- i záséval a külügyminiszter helyettese- 1 két bízzák meg. 1946—1954 ...nyolc esztendő telt el azóta! A külügyminisz­ter helyettesek több mint 250 ülést tartottak, de az államszerződés még nem született meg. A nyugati hatal­mak, elsősorban az amerikaiak mester­kedése hiúsította ezt meg. E mester­kedések legjellemzőbbje volt, hogy amikor a külügyminiszter helyettesek már inajdnem minden lényeges pont­ban megállapodtak, a nyugatiak hirtelen úgynevezett „rövidített szerződés” ja- í vasiakéval álltak elő. Ezt 1952. márciu- i sában hozták napvilágra, és legfőbb | saiátossáea az. hogv nen, foglal magá­ban semmiféle rendelkezést egy való­ban független s demokratikus Ausztria helyreállítására. Az úgynevezet rövidí­tett szerződésből a nyugatiak kihagy­ták a korábbi tárgyalások folyamán a Szovjetunióval egyetértésben már el­fogadót fontos megállapodásokat. A rövidített szerződés nem biztosítaná az osztják nép számára a döntő demokra­tikus szabadságjogokat, nem szól Ausz­tria demilitarizálásáról s nácitalanltá- sáról. A rövidített szerződés lehetősé­get nyújtana arra, hogy Ausztriát há­borús felvonulás* területté változtassák a küteő és belső reakció erői számára. Ezért a Szovjetunió kormánya az osztrák nép és az európai biztonság érdekeit szem előtt tartva, sorozatos jegyzékben több Ízben követelte a rö­vidített szerződés visszavonását é6 az osztrák államszerződés eredeti terve­zetéről szóló tárgyalások folytatását. A Szovjetunió békelépései, a rövidí­tett szerződéshez fűzött békeellenes aknamunka lelepleződése következté­ben a nyugati hatalmak is kénytelenek voltak kijelenteni: készek lemondani a rövidített szerződésről. Ilyen körülmények között kezdődnek most Berlinben az osztrák állemszer- z ód ősről tárgyalások. Nem kétséges, hogy az eddigi napirendi pontok között „a döntésre érett kérdések" között az osztrák államszerződés ügyében a leg- kevésbbé nagyok az ellentétek. A ta­nácskozások sikere az osztrák állam- szerződés még nen« tisztázott pontjai­ban való megállapodás attól függ, hogy a tárgyalások összes részvevői meny­nyire fognak valóban arra törekedni, hogy e kérdés rendezése a szabad és független Ausztria helyreállítását és ezen keresztül az európai béke meg­szilárdítását szolgálja.

Next

/
Thumbnails
Contents