Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-02-03 / 9. szám

/ l9!W. febroSr S. ÖIIFIÜSÄG Híviák meg a tanácskozásra Németország képviselőit Hjtasov, e berlini értekezleten rész­vevő szovjet küldöttség szóvivője az ötödik tanácskozási nap sajtóértekezle­tén, az alábbiakban ismertette a négy­hatalmi értekezlet ötödik ülésének le­folyását: Az elnöklő Dulles amerikai külügy­miniszter kijelentette, hogy miután a külügyminiszterek végeztek a napirend első pontjával, térjenek át a második pont, a német kérdés megtárgyalására. Molotov, szovjet külügyminiszter fel­hívta az értekezlet figyelmét arra, hogy Dulles úr felfogása téves. Az első napirendi pont ugyanis kér­déskomplexum, amely három problé­mából áll: katonaiból, gazdaságiból, és politikaiból. Az értekezlet eddig csak a politikai kérdést tárgyalta meg, és leg­feljebb részben a gazdaságit, de az első napirendi pont katonai vonatkozásairól szó sem volt ez eddigi tárgyalásokon Dulles kénytelen volt elismerni, hogy a bejelentés téves volt. Indítványozta azonban, hogy az értekezlet ne fogad­ja el a Szovjetuniónak általános lesze­relési vllégértekezlet létrehozáséra tett javaslatát és térjen át a további napi­rendi pontok megv'tatására. Bidault a francia küldöttség nevében határozati javaslatot terjesztett be általános le­szerelési értekezlet előkészítéséről. A határozati javaslat szerint a négy nagyhatalom kormányai azt a felfogá­sukat fedezik ki, hogy együttes lépése­ket kell tenni a nemzetközi feszültség csökkentésére. Ezért elhatározták, hogy az ENSz leszerelési bizottságával együttműködnek aajd általános lesze­relési értekezlet létrehozásán. Több felszólalás után elhatározták, hogy a szovjet és a francia javaslat további megvitatását a napirend har­madik pontjának megtárgyalása utáni időre halasztják. így nem valósult meg Dulles igyekezete, hogy az értekezlet utasítsa el a szovjet javaslatot. Szünet után Dulles javasolta, hogy az értekezlet térjen át a napirend má­sodik pontj: iák, a német kérdés és az európai biztonsággal összefüggő kérdé­sek magtárgyalására. A szovjet kormánynak ez a vélemé­nye, — mondotta Molotov — hogy a német kérdés békés és demokratikus alapon történő rendezését a németek közreműködése nélkül nem lehet ered­ményesen előrevinni. A szovjet kül­ügyminiszter nyomatékosan hangsú­lyozta. hogy a német kérdés elsősor­ban a németek ügye és a Német De­mokratikus Köztársaság, valamint Nyu- gat-Németország képviselőinek a tár­gyalásokba valő bevonása lényegesen előmozdítaná a négy külügyminiszter­nek a német probléma rendezését cél­zó munkáját. Dulles, amerikai külügyminiszter fel­szólalásában azt mondotta, hogy Né­metországnak ezidőszerirrt nincs olyan kormánya, amely törvényesen képvisel­hetné az egész német lakosságot Az amerikai küldöttség ezért ellenzi, hogy német képviselőket hívjanak meg az i értekezletre. Eden, angol és Bidault, francia kül­ügyminiszter ugyancsak ellenezte a Német Demokratikus Köztársaság kor­mánya kérésének teljesítését. Molotov, a szovjet kütdöttséo vezetője újra fel­szólalt s a leghatározottabban tiltako­zott a három nyugati hatalom e maga­tartása ellen. A német és az osztrák kérdéssel kell itt foglalkoznunk — mondotta Molo­tov. — A szovjet küldöttség úgy véli, hogy az osztrák kérdés megvitatásánál meg kell hallgatni Ausztria képviselőit, a német kérdés megtárgyalásába pedig be kell vonnunk Németország mindkét részének küldötteit. Ügy hírlik, hogy a három nyugati küldöttség beleegyezett abba. hogy az értekezlet kellő idöban hallgassa meg Ausztria képviselőit. Ért­hetetlen lenne, na a német kérdéssel kapcsolatban másként járnánk el. Dul­les úr azzal érvelt, hogy Németország­nak nincs egységes kormánya. Ez igaz, de az is tény, hogy jelenleg egységes Németország sincs és ezzel a kettős­séggel számolnunk kell. Ha a nyugati hatalmak ebből a kettősségből azt a következtetést vonják le, hogy Német­ország egyik részének képviselőit sem kell ide meghívni, a szovjet küldöttség­nek ez a meggyőződése, hogy mind Kelet-, mind Nyugat-Németonszág kül­dötteinek módot kell adni felfogásuk kifejtésére. Ha nem lennénk hajlandók meghívni ide a német nép képviselőit, ezt a ma­gatartásunkat könnyen félremegyaráz- hatnák. Ügy foghatnák fel a dolgot, hogy nem kívánjuk Németország újra­egyesítését, vagy nem hiszünk benne és megsem kíséreljük Kelet- és Nyu- gat-NémetorsZág egyesítését. A német kérdésről Berlinben tárgyalni és a tár­gyalásokból a németéket kizárni any- nyi, mint ez egész ügyet a fejetetejére állítani — mondotta. Dulfes, majd Bidault ismételte meg álláspontját. Ezután Eden, angol külügyminiszter ismertette Németország úgynevezett „szabad újraegyesítésének" tervét. E- szerint először tartsanak össznémet választásokat s utána alakítsanak össz­német kormányt. Molotov röv'd nyilatkozatban kifogá­solta, hogy Eden miért nem ad világos választ a világos kérdésre: hejlendő-e hozzájárulni a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németonszág képviselőinek meghívásához, vagy sem. Ezért a kérdést minden félreértést ki­záróan el kell dönteni. A szovjet kül­döttség vPágos határozatot kíván eb­ben a kérdésben: iqen, vagy nem. Az elnöklő Dulles megállapította, hogy a vitatott kérdésben formai hatá­rozathozatal nem történt. Az amerikai külügymin'szter az ülés elhúzódására hivatkozva, szombatra halasztotta a kérdés további megvitatását. V. M. Molotov és J. F. Dulles tanácskozása az atom kérdésről V. M. Molotov, a Szovjetunió kü'- ügvminisztere és J. F. Dulles, az Egye­sült Államok külügyminisztere szom­baton a négyhatalmi értekezlet hato­A Fanfani-kormány, ame'y mind össze egy hétig volt hivatalba». szem bat délután az olasz képvisel (öhtebjn megtartott bizalmi szavazás során, megbukott. A szavazásban az 590 képviselő közül 575 vett részt A kor mánv mellett szavazott ’59 képviselő, ellene 303, 12 képviseld tartózkodott a szavazástól. A Fanfani-kormány mel­lett szavaztak a kereszténydemokraták és a köztársasági pártiak. A kormány ellen szavaztak a kommun sták. a szó dlk ülése után tartotta első tanácsKO- zását az atomerő ellenőrzésének kér­déséről. cialisták, a szociáldemokraták a mo narchisták és a neofasiszták, továbbá Rapelli kereszténydemokrata képviselő. Fanfani pártjának egyik t.ogia is. A liberálisok tartózkodtak a szavazás tói. Miután az eredményt kihirdették Gronchi, a képviselőház elnöke, a ülést felfüggesztette, Fanfani pedig a quirinali palotába sietett, hogy a kö" társasági elnöknek benyújtsa lemor, dását. Mi van Franco angol fis franciad eneg politikája mögött ? A nyugati sajtó széles körben kom­mentálja Franco angol- es francia ellenes politikai lépéseit. A lapok naev többsége elismeri, hogv e politika mögött az Egyesült Államok támoga­tása áll. A Volksrecht című svájci lan hangsúlyozza, hogy Franco „azóta ül magas lovon”, mióta az amerikaiak állnak mögötte. A Manchester Guar dián így ír: „Nem meglepő, hogy Fran­co tábornok kormánya, amelyet meg erősített az amerikai segély s a nyu­gati védelmi szövetségbe történt be­csempészése a hátsó ajtón, most enge­di. hogv sajtója pökhendi hangot hasz­náljon a nyugati nemzetekké! való vitákban. Megbukott a Fanfani-kormány 5 Szakiskolák Lengyelországban A. Kowalská elsöosztályos diákja az Ipariskolának — gyakorlati munka köz­ben a finommechanikai esztergapad mellett. A lengyel nehézipar — a dolgozók jobb ellátásáért Egyre több lengyel nehézipari üzem kapcsolódik be abba a mozgalomba, melynek célja, hogy minél több köz szükségleti cikket gyártsanak a dolgo­zók számára. Lodzban érdekes kiállítás nyíl-t meg. ahol a gumiipar bemutatta azokat a közszükségleti cikkeket, amelyeket hulladék- és megtakarított anyagból gyártottak. Több mint kétszázfajta árút — a sebészeti felszereléstől a tor­nacipőkön és gyermekjátékokon ke resztül a kerékpárabroncsig — talál­ták itt a kiállítás látogatói. A fémipar dolgozói vállaták. hogy idén 40 százalékkal több zománcot és 15 százalékkal több horgonvzott edényt, 33 százalékkal több rozsda­mentes acélból készült evőeszközt es 58 százalékkal több egyéb háztartási cikket gyártanak, mint 1953-ban. Sok szorosára növelik az aluminiumeúé- nvek gyártását is. Az utóbbi időben a Poznan-kerületi dolgozók örömmel látták, hogy az üz letek kirakataiban egyre több kályha- cső, tűzhely alkatrész és más háztar­tási felszerelési cikk jelent meg. Sok nehézipari üzemben mezőgaz­dasági szérszámqkat készítenek. Az alsósziléziai gyárak dolgozói baltákat, láncokat, a Sztaleva Völja kohászatl- gvár dolgozói 49-féle közszükségleti cikket és mezőgazdasági szerszámokat küldenek a falu számára A nehézipari üzemek kezdeménye­zését átvették a bútorgyárak és a já­tékipar dolgozói is. A mozgalom egyre szélesedik. Az üzemekben újabb és újbb tartalékokat tárnak fel. Versenyt hirdetnek a htil- iadékanyagok jobb felhasználására. \ dolgozók személyes ügyüknek érzik a mozgalom sikerét, mert tudják, hogy ezzel is hozzájárulnak a nagyobb jó­lét megteremtéséhez. Az amerikai „csoda“ Minap a Szabad Európa rádiója be­számolt egv „csodáról”. A bemondó szenvedéstől elcsigázott hangon el­mondta, hogv Amerikában „csoda' történt Amikor az ember ilyent hall, önkéntelenül is felüti a fejét. Nem azért, mintha manapság Amerikában csoda lenne a csoda, hanem azért, mert az ember már előre tudja, hogv most valami nagv lódítás következik Valóban, Amerikában ma már min­den csoda Sőt maga Amerika is cso­da. Vagv ha nem is csoda, de leg­alább is csodálatos. Csodálatos volt a Truman elnök és csodálatos Eisenho­wer. Csodálatos, ha a macska kiesik a newvorki felhőkarcoló elsőemeleti ablakán és nem üti agvon magát, cso­dálatos. ha az ifjú feleség nem csalja meg frontharcos férjét, csodálatos Tru­man lánvának hisztérikás hangia. cso- lá'atds a legújabb atomfrizüra. a/ atomrúzs és az atomlikör. Már csak az h'ánvzik. hogv a bolhára is ráfog- 'ék, hogv lökhaitásos. vagv hngv a lórénvre rámondiák. hogv. hidrogén- bombával. védekezik. Csoda, csoda' Ez sangzik ma mindenhol Amerikában ez már aztán egyáltalán nem cso­da A fátvolos női hang a rádió hullá­main keresztül beszámolt arról, hogv New York egvik utcáiéban él Farkas '.aios fűtő feleségével és kisfiával lehikával De a Gabika már régebben sú'vosan beteg Agvdaganatban szén "ed. A nagvtudású newvorki orvosok már mind lemondtak róla. Csak Bős 'ónban él egv orvos, aki segíthetné ”>p hogv odaszállítani a beteget9 Nincs ■á mód Sem nénz, sem eszköz. A 'énzt természetesen a fátvolnshangű ■iő nem említette A kétségheesptt szü- 'őknél egvsvf rrsak jelentkezett „két ■eterán mióta hngv ők elszállítják Gabit repülőgépen Bostonba. De °k '-„r -SH a mácíV nlreőnlv Gabi éri°s apja. Farkas Lajos fűtő, nem hagy­hatta e] a munkáját — így hát Gabo édesanyja kísérte el. Szerencsésen meg Is érkeztek Bostonba. De akkn; jött a harmadik akadály. Kiderült hogv a gyógyításhoz pénz is kell, az meg nem volt Dehát nem azért Amt rika az Amerika, hogv ott ne lenne nek jószívííek a tőkések. ígv történi most is. Valahonnan a föld alól elő került egv gazdag ruhalváros és vál­lalta a költségeket. Eddig szól a Sza bad Európa beszámolója a legújabl amerikai csodáról. Ez hát a csoda. Még magyarázatot is fö'ösleges hozzáfűzni. Ha ez me Amerikában rsodasz.ámba megv, ak kor mégis csak iól ismerjük mi azt a világtü Farkas Gabinak ugvan sze- rengenie volt, de mi legven a többi ezer Farkas Gabik kai akiknek a szü­lei éppúPv pénz nélkül vannak. Nem valószínt!, hngv minden Gabinak akad tőkés oávifriróia A kitűnő Orvosok csak pénzért dolgoznak. S az apa még kórházba sem viheti gyermekét, mert könnven állásába kerülhet. Végül csak annvit Farkas Lajcs helvptt mindprröl a szomszédja szá molt be a Szabad Európa rádióiában Állítólag Farkas Latos nem ért rá. vagv talán nem is akart? Mindenesetre megértjük lelkiállapotát. Minden ge rinoes ember csúfos megaláztatásnak erezné mindazt, ami Farkas' Lajossá1 °s fiával történt. De erről a Szabod Európa rádióia hallgat Mindenesett' az egészben az a legcsodálatosabb hogv a rádióripnrter nem a helvsziner készítette a riportot Vagv talán az amerikai- rádiótechnika még nem iu tett el odáig- hogv ha Farkas Latot fűtő rabszolgaként nem hagvhatia ott munkahelyét akkor maga a rádió szák ki oda és ott készít hangfelvételt9 g7iriK-F trizs't 7 Az Egyesült Európai Államok azaz, mi rejlik a frázis mögött „Az Egyesült Európáról" — mar sok szó esett. Ezt a gondolatot sokáig igen haladó szelleműnek tartották Goethétől Romáin Rollandig azok e haladó szellemű elmék, akik szembe helyezkedtek a nacionalizmussal és a; Európai Egyesült Államok gondola­tában látták az egyedüli megoldást, hogy végre véget vethessenek a há­borúknak. Ma ezt az európai gondo­latot a reakciós elemek propagálják, akik egyenes örökösei a nacionalista és soviniszta ideológiának. Már Napo leon is azt hangoztatta, hogv egyesí­teni akarja Európát, természetesen francia fennhatóság alatt. Később a német nacionalizmus karolta fel ezt az eszmét és Poroszország felfedezni vélte különös küldetését A nemzeti szocializmus természe­tesen szintén magáévá tette ezt a jel szót A német imperializmus mindig raiongott az „Európa eszme" -ért. d° természetesen mindig álcázva. A hit lerizmus bukása után. a német ímpe rializmusriak még fokozottabb mérték ben szüksége vólt erre az ideológia' burokra A hírhedt Pappn 1950-ben a követ­kezőket irta- ,.Ma. a második világhá­ború tragédiája után, az európai dip tomaták tisztában vannak azzal, hogv Európa csakis egv „nemzetiség feletti’ szervezet kebelén belül létezhet. Méc Bismarck mondta „Európa az a szó melvpt a nagyhatalmak akkor hasz­nálnak. amikor a nagvhata'makto' olyasvalamit követelnek, amit saját nevükben nem mernek kérni.” Az „Európa gonrinlat'-ot a maga tipikusan reakriós tartalmával 1915 ben már Lenin is boncolgatta és le- 'eple7te Rámutatott ama. hogv a- mt-ónai kapitatöták között -létrejöhet nek idő'epes szövetségek, dp tisztán azzal a célzattal hngv Európában el nvomiák a szőri- "/must Az Egvesű't Európai Államok gondolata ma ugyan­ott tart. mint 1915-ben. A nyugat német kapitalikmus ezt a gondolatot spekulációra használta fel és egy olyan k.pitaüsta Európát épített fel, ahol megnyerné a részvénytöbbséget, ter­mészetesen amerikai segítséggel. Az angol kapitalisták általában véve el­lenzik az európai integrációt. Egves kapitalisták, akik félnek a? amerikai konkurenciától, viszont azt remélik, hogv egv német kapitaliz mussal való átmeneti üzleti összeköt­tetés bizonyos nyomást gyakorolna az amerikai konkurenciára. Kijátszák „Európát” Amerikával szemben, anél kül hogv észrevennék. hogv az ame rikai kapitalizmus a1''9 várna az euró­pai közösség megteremtésére, hogy aztán a letiport „elnemzetlenített’ eurónai nemzeteket tökéletesen lei­gázza. Amerikának tehát ezért tetszik annvira az „Európa gondolat”. Hiszen az Egvesült Európai Államok korlát lan lehetőséget nvúitanak az ameri­kai trösztöknek. Az amerikai kapita­listák azt remélik, hogv ezáltal szét verik az európai állam(k"t és úi „egységes piac” nvílna számukra Egves európai kapitalisták viszont az európai közösségben látiák azt az utat. meiv feltartaná az amerikai ter­jeszkedést. A neme' kapitalizmus ki­használja ezeket az ellentéteket, hngv megiátsza a salát kisded játékait Ugvanúgv mint Hitler ké bármilyen szerződést aláírni, 1 a saiát hátaim' politikájának eszközét látja benne Adenauer beválása szprint csakis Európa" által ju újból „mozgási szabadság”-hr)z. A német imperializ­mus természetesen rf.iong az .Euró­pa" gondolatért A sok fogalomzavar melv az európai gondolat körül kié­leződött hűen visszatüki 3 ' az euró nai és amerikai kapitales ftk ellentétes érdpkf ;t Hngvha T’ „európai gnndn 'at”-ot mentesülők az olvan szenti mentális frázisoktól, mint például az „országhatárok eltávolítása”, akkor rögtön rájövünk, hogy legalább há­rom háborús konfUl riist rejteget ma­gában. • Elsősorban egy olyan nvugat-euró- pai közösség, amely a szocializmus or­szágai ellen irányulna, az atlanti­koalíció megerősített rendőri és ka­tonai szervezetéhez, valamint egv -ig- ressziós háborúhoz vezetne. Másodsorban az „Európai gondolat ” már magában foglal egv német-francia konfliktust. Végül, az Egvesült Államok veze­tése alatti nyugat-európai kontinen télis blokk megsértené Nagv Britanma érdekeit, főleg akkor hogvha az euró­pai blokk Afrikára is kiterjedne Ezzel szemben az európai kultúr egységről szóló ködös elképzelések nagvon keveset nyomnak a latban. Közös kultúrvonásokkal még nem le­het a kapitalista államok között a há­borút meggátolni. Például „a katn - kus univerzahzmus” miért nem gá­tolta meg a középkorban a tömeggvd- kosságokat9 Az úgynevezett „európai kultúregvség” .apostolainak nincs szán­dékukban megmenteni a békét és ? kultúrát hiszen azt a militarizmiisnak és a rendőrállamoknak áldozzák fel Keveset mondtunk még azzal hogv az „európai gondolat” szószólói eg-' új középkort hirdetnek Az 0 közri- koruk Ku Kluksz-Klan középkora A/ ő Európájuk nemcsak egv politika’ sa- létek, mellvel álcázni akarják a hó­dítási és uralkodási terveiket hanem tagadása a civilizáció értékeinek am' Ivek csak olvan világban Hitnek ér vénvre amelv mentesítve van *•> tálvelnvomatástól és az "lvan rr' rialista ellentmondásoktól ame'vek békét -PSzéiveztetik PfERRE COURTAPB. Por. (A „Vorwärts” cikke ni/' mán) WMi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents