Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-01-30 / 8. szám
----Ül IFJŰSAG Csend van, alszik a család. Az éjszakai homály félénken lapul az apro falusi, szobácskábán. Az ablakon keresztül hidegen hunyorognak a csillagok. Bent békés meleg, csend. . Vájjon ki tudja, mennyi boldogság húzódhat meg egy ilyen kicsiny matyód házacskában Aki a boldogságot nem ismeri, tudom nem érti meg Nem érti meg Béla bácsit, Czap Bélát, mátyód nagybajusza, beesettképű kisp arasztól. Czap Béla nem alszik, pedig még messze van a reggel . . Halkan, nesztelenül bújik ki az ágyából, nehogy a csaladot /elzavarta, csendesen lopódzik a gyermekek ágyához. Négy apró gyermek: Be,a, Marika. F’erkó és Ágnes. • . , , ,, A7 apa sokáig nézi elbűvölve őket. Ki tudja, mi van a nézésében. Talán az álmukat találgatja talán holnapukról gondolkodik. Arról, hogy az egyik a faluban marad löldmilvesnek; a másikat orvosnak szeretne adni. (hadd tanuljon, ha mar 6 nem tanulhatott) a harmadikból, . . ki tudja mi lesz Csak nézi. nézi őket. Közben betakargatja az egyiket, u másikat, megigazítja Marika feje alatt a párnácskát, megsimogatja Bélát^ Aztán befűt a kialudt kályhába, hogy meleg legyek reggel, ha maja \ sikálnak. Közben-közben még sokszor végigsimogatja meleg tekintetével ez ágyban lévőket, mert olyan jó nézni, men olyan nagyon jó érezni ü boldogságot. KARDOS ISTVÁN legjobb traktorállomás a téli javításban” címért folyó versenyben a kerületben eddig az első helyem vannak és náluk van a kerületi zászló is. A gépjavítás munkáját jól megszer ezték. A tapasztalt mechanikusoko 1 kívül a javításba b3lekapc9olódott több mint harminc traktorista, akik 14 csoportban dolgoznak. A vágsellyei traktorállomás a gépek téli jav.tásánál eddig több mint legyvenezer koronát takarított neg. hornyai Rózsi kitartó természetű, nem adja meg egykönnyen magát. E tulajdonságait a műhelyben, az esztergapadon is bebizonyítja. — CslSz-funkcio- nárius és a tanulóotthon legjobb diákjai közé tartozik. így láttam az embereket Országiaras közben sokat lát az ember Megismeri és megszereti azt a földet ahol született ahol szülei felnevelték, s ahol dolgozik. Megm- kább szive ez ragad a hazai rög. Városainkat látva büszkeség tölti el, meleg otthonra talál apró falcainkban, gyönyörűségei érez, amikor természeti szépségeink tárulnak eléje, lelkileg' maga is erősödik, ha tudomást szerez hatalmas üzemeinkről és gyárainkról. De a városokon, falvakon, gyárakon és természeti szépségeken túl megismerkedik még egy nagyszerű valósággal, az élet győzedelmes hősével az emberrel. Erről a hitiről akarok Írni. Azokról az egyszeri!, kérges tenyerű, barázdás arcú emberekről akik. valahányszor találkozom és beszélek velük mindig apamai juttatlak eszembe. Néhány nappal ezelőtt, országjárás közben így láttam az embereket: Orömteljes ólét az új otthonban Nagyszerű feladatok küszöbén Kegyetlen hideg idő járja a napokban. Nagy a hó. Az utakat teljesen betúltu a szél. Helyenként leállt a közlekedés. Természetesen, mindez hátráltatja a nagykaposi járási nemzeti bizottságon dolgozó elvtársak munkáját is- Be csak hátráltatja, megállítani nem tudta Még reggel van, alig m/olc óra. A titkárságon a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslat országos vitájának az előkészítéséről folyik a szó Középen Gesko elvtárs a tárást nemzeti bizottság elnöke. Negyven körüli vékony ember. Mellette a kerületről kiküldött elvtárs magyaráz. Ott vannak az öttagú előkészítő bizottság tagjai is. Fucsek, Jesó, Budik, Albert elvtársak és mások. Az előre kidolgozott terv szerint a járásban a helyi nemzeti bizottságok plenumainak gyűléseit ezen a héten kell megtartani. A gyűlésekre küldendő járá-i instruktorok többszöri előkészítő iskolázáson vettek részt. Az országos vitát a járás falvaiban február harmadikától kilencedikéig tartják meg. Nagyszerv feladatok küszöbén állunk. Erről beszél ma mindenki az egész járásban, az egész országban. A munkában még a hófúvás sem akadályozza a járás dolgozóit. Páratlan étvágy Nem hiába azt tartják az anyák, hogy az ő gyermekük1 csak más háznál tud igazán jóllakni, de úgy látszik, van ebben a jóllakási-füozófiá- ban is némi igazsóo. Valamelyik nap, amint benéztünk a nagykaposi magyar tannyelvű nyolcéves iskola ebédlőjébe, majdnem tátva maradt a szánk a nagy csodálkozástól. A gyerekek evesi versenyének láza anu- nyira elragadott bennünket, hogy akarat'anul is széles mosolyra hú- zódott a szánk. Éppen valamilyen tejfel es-húsos csúzli (nem felelek a szakszerű elnevezésért) volt az ebéd. A gyerekek kezében egy-egy becsületes, darab lekváros kalács is díszelgett. Nem zavartatták magúkat,. Köszöntek s aztán ki-ki folytatta ott. ahol éppenséggel abbahagyta. A kosztról egységes a véleményük. Dancsó néni és Nagy néni ízletes jó ebédet főznek. Kohány Ferenc tanító elvtárs, az üzemi konyha vezetőié jól gondoskodik róluk. Természetesen az étvágy köriig sincs semmi baj . . . Mátyócon a „Vöröshajú“ Ne tagadja senki, — aki valaha játszott színdarabot, nagyon jól tudja, hogy a kulisszák mögötti élet inkább hasonlít a bolondok házához, mintsem valami normálisabb dologhoz . . . Hiába no, ez mar régi tradíciója a műkedvelő színpadnak. Azért Matyocon, ebben a kis hatai-menti faluban a minap, amikor a fiatalok, Lukácsi Sándor „Veres- hajú” című színmüvét játszották, nem volt olyan borzalmas a kulisszák mögötti élet Egy >c is fellépés előtti hangos izgulás, némi gerendák közötti sötét bukdácsolás, és néhány kisebb összekapás. itt is megakadt, előfordul, de mindez elnézhető. Hathetes szorgalmas gyakorlás után. Czap elvtárs vezetésével, jól szerepeltek a fiatalok. Hatarozottan ki kell emelni Vályi Boriskát, Szilaj Katót. Ravács Pityut, Jankó és Nukztor Ilonát az özvegy menyecske szerepében. Lelkesen játszott Furcsik Ida, Filip Antal, Jáger Laci is Czap Boriska is Talán az gyengítette a darabot hogy a fiúknak gyenge volt a hangjuk. Érezni a boldogságot A vágsellyei traktorállomás traktorosai és javítói január 26- ig a traktorok téli javításának tervét 73 %-ra teljesítették. ”A Örömteli élet folyik a myjavai munka erőtartalékok 4. számó tanulóotthonáb an. A tanulók gyönyörű, modem, minden kényelemmel ellátott internátusbán laknak. Képünkön az internátus. épülete látható. Szorgalmasan tanulják az orosz nyelvet A dolgozók körében állandóan fokozódik az érdeklődés az orosz nyelv tanulása iránt. Ezt bizonyítja az is. hogy az ország területén 16.915 tanulókör alakult. A tanulókörökben 258.172 hallgató tanulja az orosz nyelvet. Ez eléggé jelentős szám. Azt is tekintetbe kell venni hogy azok, akik rendszeresen tanulják az orosz nyelvet. később majd rendszeresen alkalmazzák a szovjet munkamódszereket a munkájukban. Az orosz nyelvtanulás terén legjobban a kassai kerület vezet. A kerületben 1.137 tanulókör működik 18.346 hallgatóval. Mint látjuk, a kas sai kerület dolgozói megértették az orosz nvelv tanulásának hasznosságát, fontosságát. A második legjobb kerület az orosz nyelv tanulása terén a gottwaldovói kerület Az idén már nemcsak az üzemek, állami gazdaságok, vagy különböző' hiy vatalok alkalmazottai tanulják az orosz nyelvet, hanem háztartási alkalmazottak is. Sok egyéb különféle foglalkozású is beiratkozott az orosz nyelvet tanuló körökbe. Az orosz nyelv ismerete elősegíti mérnökeink és technikusaink munkáját is. A ceské- budejovicei kerületi egészségügyi intézet orvosai és egyéb alkalmazottai az orosz nyelv segítségével orosz szak- irodalomból bővítik tudásukat: Az ostravai kerületben 260 üzemi orosz nyelv tanulókör alak'’'*- a körökben 4.148 hallgató tanút. A brünni Zbro- iovka-üzemben 25 tanulókör működik. A pilzeni modellező-üzemben az ifjúság kezdeményezésére alakultak meg a tanulókörök. A szövetkezeti dolgozók leginkább a rokycany-i járás-' ban kapcsolódtak be az orosz nyelv tanulásába. A járás területén 14 tanulókörben tanulnak a szövetkeaefci dolgozók. Az orosz nyelv tudása magasabb műveltséget jelent számunkra és alátámasztja kulturális fejlődésünket. Elsőrendű minőségű ifjűsági munkaszalag Az elhatározás még 1953. decemberében történt. A rybárpolei V. I. Lenin- üzem CsISz összüzemi szervezetének bizottsága akkor ha- tározt el, hogj a mesteiek segítségével elsőrendű minőségű mun- kaszalaqot alak' Tegnap, január 25.-én, a harmadik mosodábán, 12 legjobb CsISz-tag már e szerint kezdte meg a munkát. Az elsőrendű minőséget különösen az anyag helyes továbbadásával, valamint gépek és munkahely tisztántartásával érik el. Az elsőrendű minőségű munkaszalag valamennyi CsISz-tagja a sztahanovista iskolában fog tanulni, hogy munkáját még jobban tökéletesítse. A CsISz-tagok kezdeményezése Vindzík elvtársnál, a harmadik mosoda mesterinél megértésre talált, aki mint igazi jó kommunista, szívén viseli a gyár becsületét. Az elsőrendű minőségű munkaszalag tevékenységét az üzemi CsISz- szervezet vezetősége fogja ellenőrizni. Ez nagyban segíti az üzemet abban, hogy a taskenti szovjet textilüzemmel folytatott versenyben jól megállja a helyét. Negyvenezer koronán felül takarítottak meg Tornyai elvtársnő a muheh ben is bebizom ltja... Javut a munkánk Ha a nádszegi ifjúság munkáját akarjuk mérlegelni, először is megállapíthatjuk, hogy eddio még egyszer se kritizálták az itteni fiatalok tevékenységét. A Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapja alkal: mából sem kapcsolódtak be kellőképpen a munkába. A fiatalok nem látogatják a népi orosz nyelvtanfolyamot. Pedig a fiataloknak példát kellene mutatni a nyelv- tanfolyam látogatásánál. Hiszen más községekben a fiatalság szorgalmasan látogatja az orosz nyelvtanfolyamokat és elsajátítja az orosz nyelvet. A nádszegi fiatalok azonban ezen a téren .is lemaradtak. Most aoznban mégis csak javulás áll be a CsISz munkájában. Ügy fest a dolog, mintha a fiatalok szégyel.nék az eddigi tétlenséget és ezért munkába fogtak. A kultúr- otthonban esténként összejönnek a fiatalok és sokan itt töltik minden szabad idejüket. Vannak, akik olvasnak, sakkomnk, vafpy egyéb társasjátékkal szórakoznak. A kul- túrotthonban hangszereket is találunk és így a fiataloknak alkalmuk nyílik arra, hogy a zenében is kiképezzék magukat. A régi hibákból azonban még mindigt nem bírtak kivetkőződni. Egj/ik hiba az is, hogy nem vigyáznak a közős tulajdonra. Rongálják a kultúrotthon felszerelését, pedig a rongálásból mindannyíunknak kára származik. Az utóbbi időben egy színművet tanultunk be és bemutattuk a közönségnek. Az előadásra sokan eljöttek. Azt akarjuk, hogy ezután még több színdarabot tanuljunk be, hogy hozzájárulhassunk a, község kulturális élete kiépítéséhez. HUSZÁR JOLÁN Náétmeg t
