Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-01-30 / 8. szám

9

Ol IFJÚSÁG

'1954 TsnuSr ?b.

A világbéke harcosai

Nehezen találnánk Olaszországban olyan embert, aki ne hallott volna, ne olvasott volna Andrea Gaggeroról, ne látta volna a fényképét az újságokban.

Miért lett ez a fiatal, vézna, lelkes tekintetű, energikus vonású ember olyan népszerű ?

Akik a mindennapi életből ismerik Andrea Gaggerot, azt mondják róla, hogy egy igen okos, kedves, nagyvonalú és rendkívül tevékeny ember. Nagyon szereti és megérti az egyszerű népet és egész éleiét a nép érdekeinek védelmezésére és a nép óhajai megvalósításának szentelte.

Andrea Gaggero soisát rögtön tevékenysége kezdetén összekötötte az olasz dolgozó nép sorsával Nyilvánosan, akkor lépett fel először, amikor Olaszország belépett a második világháborúba, akkoriban Genua egyik kikötóne- gvedének lelkésze volt. „A munkások adtak n°kem politikai és társadalmi öntudatot” — mondja Gaggero Andrea Gaggero a nép szóvivője, a béke tántoríthatatlan és tökéletes harcosa Mml lelkész felhívja a hívőket, hogy egyesüljenek a tartós béke érdekében, mélyítsék ki a kölcsönös megértést és a nemzetek barátságát az egész v lágon Minden erejét — saját szavai szerint — a háború elleni harc és a békés, igazságos világ felépítésének” szén'éli

Háború vagy béke; ez a nemzetek legaktuálisabb kérdése. A nemzetek békét akarnak. 17 millió olasz, több- I nvire katolikus, aláírta a békefelhívását. A béke ellenségei nem merték nyíltan kimutatni foguk fehérjét és a hires olasz békeharcos ellen jezsuita üldözési módszerekhez folyamodtak. Ma már nem lehet Rómában, vagy Firenzében máglyára vetni az embert és ezért hazugságokhoz és koholmányokhoz folyamodtak. Megfosztották a papi tisztségétől, de áldozhat. Andrea Gaggero a fenvegetőzések ellenére is megállja a helyét. Tavaly áprilisban több cikket közölt, ahol küeitette, hogy mi indította arra, hogy 1950-ben résztvegyen a békeharcosok varsói kongresz- szusan

Főleg akkor kezdték üldözni, amikor hazajött a varsói kongresszusról Gaggero cikkében kihangsúlyozza, hogy milyen élénken visszaemlékszik még a háború borzalmaira. Megemlékezik azokról az elvtársakról, akik elestek a fasiszták elleni harcban és azokról, akik a haláltábprokhan vesztették életüket (Gagoerd káplán volt a ígéri partizánoknál és jól ismerte Bolzano és Mauthausen kínzókamráit.) Gaggero a következőket írja: „Örökké bennem él azok emlékezete, akik testileg és lelkileg annyit szenvedtek az utolsó háborúban Mélységesen meghatott az asszonyok és gyermekek mérhetetlen gyásza És ezért nem ismerek akadályokat a békéhez•vezető utón”

Gaggero tudja, a békéért folytatott harc útja az egyedüli helyes út. Elszántan és becsületesen továbbhalad a megkezdett úton Nemes példáját követik azok, akik szivükön viselik Olaszország sorsát és azt akarják, hogy békességben éljen a többi nemzettel Ezért Ítélték Andrea Gaggeronak a nemzetközi Sztál'n-díjat.

GIOVANNI GERMANETTO

Estebéd V. M. Molotovnál Bidault francia külügyminiszter tiszteletére

Január 26-án V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere est ebédet adott Bidault francia külügyminiszt°r tiszteletére.

Az estebéden megjelentek még: Joxe, Franciaország szovjetunióbeli nagykövete, Parodi, a francia külügyminisztérium főtitkára, Francois-Poncet, Franciaország németországi főbiztosa, Seydoux és Lalov, a francia külügyminisztérium felelős munkatársai.

Szovjet részről ez estebéden jelen volt: A. A. Gromiko, V. Sz. Szemjonov, G. M. Puskin, D. A. Zsukov, V. J. Je- refejev.

Az estebéd meleg baráti légkörben folyt le.

A Molotov elvtárs kedden elhangzott beszédéből

A külügyminiszterek tanácskozásának második összejövetelére kedden délután került sor. Először Dulles amerikai külügyminiszter szólalt fel, majd Molotov elvtáns mondott beszédet.

Molotov elvtárs beszéde során a következőket mondotta:

Duües úr 'elszölalásáböl kitűnik, hogy szembeállította a szovjet küldöttség álláspontját Franciaország és Anglia küldöttségének álláspontjával. Ezzel kapcsolatban néhány megjegyzést szeretnék tenni.

Ogv vélem, mindenekelőtt azzal kell foglalkozni, amit Dulles úr a német kérdésre vonatkozóan mondott. Ügy hiszem, helytelen volna úgy beszélni, ahogyan az imént történt helytelenül szembeállítani Franciaország és Anglia képviselőinek álláspontját a Szovjetunió álláspontjával.

Nem szabad arra törekednünk, hogy így tüntessék fel a dolgokat, mintha köztünk nem lennének v’tás kérdések, hiszen mindenki tudja, hogy vannak vitás kérdések és mindazok, ak.k bennünket hallgatnak, szintén tudják, hogy vitás kérdések vannak. Hiszen éppen ezért ülünk itt a külügyminiszterek tanácskozásán, mert nemcsak vitás kérdéseket akarunk találni, hanem e vitás kérdésekbő' ki akarjuk választant azokat, amelyekkel kapcsolatban meg kel! egyeznünk, amelyekkel kapcsolatiján pozitív eredményeket kell elérnünk. Ennélfogva nekünk nem érdekünk, hogy ne azt mondjuk, ami van, vagy mellőzzük azokat a kérdéseket, amelyeket meg kel] vitatnunk.

Bidault úr itt arról beszélt, hogy helytelen lenne egyidőben megvitatni — vagy azt követelni, hogy egyidőben vitassuk meg — az osztrák és a koreai kérdést. Ez teljesen helyes gondolat. Ez ellen senki sem tiltakozik. Mi csupán azt gondoljuk, hogy nem lehet mellőzni sem az osztrák, sem a koreai kérdést.

Eden úr az angol kormány álláspontját fejtette ki a német kérdéssel kapcsaiéiban és kijelentette, hogy a mi álláspontunk ilyen és ilyen és ha jól értettem, hozzátette, hogy az angol küldöttség ezzel az állásponttal kapcsolatban semmiféle kompromisszumra lehetőséget nem talál. Eden úr ehhez hozzáfűzte azt ez ígéretet is. hogy részletes választási törvénytervezetet terjeszt elő stb.

A megegyezési készség diada raiuItatásáért

Ez mind jó, azonban ez azt jelenti-e, hogy mi azért ültünk itt össze, hogy sem az (ingói, sem a francia, sem az amerikai,’ sem a szovjet képviselő ne menjen bele semmiféle komp>”>misz- szumbe ? Én azt hiszem, mi nem azért avűltünk össze, hogy kategorikus kijelentéseket tegyünk, hanem azért,

hogy meghallgassuk egymást és megtaláljuk a lehetőséget a megegyezésre mindazokban a kérdésekben, amelyekben ma meg lehet egyezni. Azokban a kérdésekben pedig, amelyekkel kapcsolatban ma nem lehet megegyezni és amelyeket úgy kell tekinteni, hogy nincsenek kellően előkészítve a megoldásra. hohvp, vagy olyan időpontban kell folytatni a vitát, amelyet erre alkalmasnak találunk.

Természetesen — ha jő! értettem Dulles urat — mi még a napirend második pontjaként meg fogjuk vitatni a német kérdést és az európai biztonság kérdését.

Ennélfogva a német kérdésnek elég időt fogunk szentelni, hogy jól szemügyre vehessük azokat a nézeteket, amelyeket valamennyien itt kifejthetünk, hogy a kérdés teljes kifejtése során megtaláljuk a leginkább elfogadható pontokat, amelyek alapján összeegyeztethetjük nézeteinket.

Sem Bidault úr. sem Eden úr nem érintette a jaltai határozatok és a potsdami egyezmények kérdését. Én a magam részéről szükségesnek tartottam, hogy érintsem ezt a kérdést, mert ez nagy mértékben összefügg azzal a kérdéssel, amelyet mi német kérdésnek nevezünk Dulles úr ezen az alapon elhatározta, hogy szembeállítja Bidault. úr és Eden úr álláspontját Molotov álláspontjával, aki érintette ezt a kérdést. Nekem azonban úgy tűnik.

Másfelől a potsdami egyezmények általános szellemének megfelelően egész sor más szerződést is aláírtak és ezek alapvető célja az európai béke biztosítása, annak biztosítása, hogy Németország tovább haladjon a békeszerető, demokratikus. fejlődés utján. Ennek megfelelően került aláírásra 1947-ben a franc a-szovjet szerződés, 1912-ben az angol-szovjet szerződés, ennek megfelelően került aláírásra 1947-ben a francia-angol szerződés

Hogyan lehetséges az. hogy mi ezekben az években nem tudtuk, hogy rosszul tettük, amikor aláírtuk ezeket az Anglia és a Szovjetunó, Anglia és Franciaország között létrejött szerződéseket? Ez természetesen nem így van.

Nekem úgy tűnik, mi teljes mértéke ben tudtuk, intgy a jaltai és potsdami egyezmények, valamint az említett államok között létrejött szerződések egyaránt, csupán egy célt követnek, azt, hogy Németország demokratikus állam legyen, hogy Németország békp- szerető állam legyen, hogy Németország ne legyen töbtté olyan ország, amely fel dézte a második világháborút, hogy Németországnak ne engedjék meg egy új világháború felidézését. Azt hiszem, ez maguknak a németek------------- ■*- -------------hogy erre nincs alap. Mindenesetre e kérdéssel kapcsolatban szükséges néhány megjegyzést tenni.

Dulles úr összehasonlítást tett Potsdam és Versailles között, úgy vélekedett, hogy a verseillesi szerződés rossz volt és körülbelül ugyanilyen rossznak tekinti a potsdami egyezményt is

Nézzük mindenekelőtt Versaillest A Versailles! szerződésen ott szerepel Franciaország aláírása, Anglia aláírása, ez Egyesült Államok aláírása. Viszont- nem szerepel rajta a Szovjetunió aláírása. Mi egyáltalán nem gonditljuk, hogy ez hiba a mi részünkről. Természetesen. önöknek joguk van arra, hogy szidják, hibáztassák, rossznak tartsák ezt a szerződést, amelyet önök írtak alá. Minket azonban nem terhel érte felelősség. Ezért önöknek kell vállalótok a felelősséget. Az, amit akkor rosszul csináltak, nem vonatkozik ránk. Azzal azonban n°m értünk egyet, hogy a Versailles!' szerződésnek valamilyen köze van a potsdami határozatokhoz.

Ami a Jaltában és Potsdamban aláirt egyezményeket illeti, ezzel kapcsolatban egészen más a helyzet. A jaltai egyezményeket az Amerikai Egyesült Államok részéről Roosevelt elnök 'rta alá, akit — ha nem tévedek — négyszer választották az Amerikai Egyesült Államok elnökévé. A potsdami egyezményeket Truman elnök Irta alá, akit kétszer választottak az Amerikai Egyesült Államok elnökévé.

nek, magának Németországnak az érdeke, mert he Németország nem halad ezen ez úton, hanem a militarizmus útjára lép. ekkor — véleményünk szerint a nemzeti öngyilkosság útjára ép.

Mi természetesen tudjuk, hogy a potsdami egyezmény több pontja már elvesztette jelentőségét, mert ideiglenes jellegű volt. Azonban a potsdami egyezmény alapvető céljai, az a cél, hogy' államaink segítsék Németországot, a német népet, a demokratikus és békés úton való fejlődésében, ez a cél nem vesztette el, nem vesztheti el jelentőségét, ha mi valóban arra törekszünk, hogy Németország jó úton fejlődjék és végre bekerüljön az európai nagyhatalmak sorába, a többi európai békeszerető hatalommal együtt, ha mi valóban azt akarjuk, hogy biztosítva legyen Európa biztonsága, vagyis Európa nagy és kis államainak biztonsága egyaránt.

Ezért véleményem szerint szerfelett kritikai álláspontra kell helyezkednünk azzal a közösen elfogadott egyezményeinkkel szemben tanúsított könnyelmű magatartással szemben, amelyet Dulles úr juttatott kifejezésre a jaltai és potsdami egyezménnyel kapcsolatban.

A békezerelft Németország a németek e'sörendű

érdeke

A berlini értekezlet szerdai íilése

Pekingben befejezéd'ek a választások

A Kínai Népköztársaság különböző vidékein a dolgozók képviselőket választanak a helyi népi hatalmi szervekbe, a népi gyűlésekbe. Az Üj-Kína hír- ügynökség közölte, hogy Pekingben vasárnap befejeződtek a helyi népi gyűlés-választások. A szavazóhelyiségek százai már a kora reggeli órákban

zsúfolásig megteltek. Reggel nyolc órától kezdve vezető közhivatalnokok, kormánytisztviselők, gyári munkások, egyetemi tanárok, írók. művészek hosz- szú sorokban vonultak fel, hogy leadják szavazatukat ez egyetemes szavazati jog alapján megtartott titkos választáson.

Berlinből

b^ég hétfőn délután megkezdődött a négy hatalom külügyminiszterének értekezlete a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács épületében. Az értekezlet színhelyéhez vezető Postdamer Strasset szegélyező járdákon az érdeklődők tízezrei sorakoztak fel, hogy szemtanúi legyenek a négy küldöttség megérkezésének. A gépkocsijukból kilépő államférfiak a filmfelvevők — és fényképezőgépek kereszttűzébe kerültek.

A négyhatalmi tanácskozás előtt Molotov szovjet és Dulles amerikai külügyminiszter az értekezlettel összefüggő szervezeti kérdésekről húsz percig tartó eszmecserét folytatott.

Majd Dulles vette át az elnökiést. Az első napi tanácskozáson három vi- tanyitó beszéd hangzott el: B'dault francia, Eden angol és Molotov szovjet külügyminiszteré. A két nyugati nagyhatalom külügyminisztere vitanyitő ber szed ében az általános nyugati politika irányelveinek megfelelően, minden konkrét javaslat nélkül foglalkozott a nemzetközi helyzettel. Molotov szovjet külügyminiszter vitanyitó beszéde konkrét javaslatot tartalmazott a tanácskozás napirendjéről. Molotov beszéde után Dulles amerikai külügyminiszter közölte, hogy vitanyitó beszédét csak kedden mondja el. Diplomáciai körökből származó értesülés szerint Dulles nem vállalkozott arra. hogy közvetlenül Molotov beszéde után elmondja beszédét. Alighanem szekértőkkel fog tanácskozni, hogy felkészülhessen a holnat i válaszadásra, miután Molotov szovjet külügynvniszter beszéde, javaslata világos okfejtése lehetetlenné tette számára, hogy a megszokott szólamokkal próbáljon válaszolni.

Az első tárgyalási napon megállapodás történt a további tárgyalások dó- rendjére. Keddtől kezdve minden nap délután 3-től 7-ig tartanak a tanácskozások, délelőtt a szakértők tanácskoznak.

A négy nagyhatalom külügyminiszterének tanácskozásával egyidőben hétfőn este nagygyűlést rendezett a Nemzeti Front Berlin demokratikus övezetében. A nagygyűlésen felolvasták Molotov szovjet külügyminiszternek a konferencián elmondott beszédét, amelyet az összegyűlt berliniek rendkívüli lelkesedéssel fogadtak.

A berlini külügyminiszteri értekezlet szerdai ülésén Eden angol külügyminiszter elnökölt. Eden az ülés megnyitása után javasolta, azonnal térjenek rá a napirend első pontjának megvitatására. Molotov szovjet külügyminiszter rövid felszólalásában kijelentette, hogy napirendi javaslatának indokolásakor már módjában volt részletesen kifejteni véleményét a napirend e pontjával, a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló intézkedésekkel, valamint az öt nagyhatalom külügyminiszterei tanácskozásának összehívásával kapcsolatban. Molotov kérte Franciaország. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kü'ügymimsztereit, mondják el véleményüket a Szovjetunió e javaslatáról.

Az érdemi vitában ezután elsőként Dulles amerikai külügyminszter szólalt fel.

Dulles állást foglalt a Kínai Népköztársaság bevonásával tartandó öthatal- mi értekezlet összehívásával foglalkozó első napirendi porit megtárgyalása ellen és azt indítványozta, hogy a külügyminiszteri értekezlet ne hozzon határozatot e kérdésben, hanem térjen át a másod’k é6 a harmadik pont, a német és az osztrák kérdés megvitatására. „Ne menjünk bele a napirend első pontjának tárgyalásába — jelentette ki az amerakai külügyminiszter a „Reuter” híradása szerint — hanem térjünk át a második és a harmadik napirendi pontra. Ha ezt a két kérdést meg tudjuk oldani, akkor, de csakis akkor állhatunk úgy a világ színe előtt, mint akik meg tudunk oldani más és ennél súlyosabb kérdéseket is .." Dulles igyekezett vitatni azoknak az érveknek helytálló voltát, amelyekkel Molotov szovjet külügyminiszter bebizonyította az öthatalmi értekezlet ösz- s?eh'vá.sának fontosságát. Megismételte a Kínai Népköztársaság ellen felhozott vádjait és — a tényekkel ellentétben — azt állította, hogy a Kínai Népköztársaság akadályozza a koreai politikai értekezlet összehívását. Duiles szerint a négyhatalmi értekezlet elé csupán a német és az osztrák kérdés tartozik és mindazok a kérdések, amelyekről Molotov szólt, inkább az ENSZ utján, értekezletek révén és diplomáciai úton lennének megoldhatók.

Az amerikai külügyminiszter után Bidault francia külügyminszter emelkedett szólásra. Lényegében támogatta Dulles indítványát, hogy az értekezlet ne döntsön a napirend első pontjáról, hanem térjen át a német és az osztrák kérdés megvitatására. Bidault azt állította, hogy „Kína részvételének kérdését a mega igazi területére, tehát Ázsiára kell korlátozni” Bidault hangoztatta, hogy Koreában újból meg kellene kezdeni a politikai értekezlet előkészítő megbeszéléseit. „A koreai politikai értekezlet — mondotta Bidault — napirendjére tűzte Délkelet- Ázsia kérdését is ...” Franciaország azonban nem vet el más eljárási módokat sem a megoldás keresésére — fűzte hozzá Bidault. A franca külügyminiszter a továbbiakban Moloto\Tiak a nagyhatalmak fő felelősségére mondott szavaival vitázva, azt hangoztatta, hogy az ENSZ alapokmánya a nemzetek e9yenjoguságán nyugszik. Bidault véA francia dolgozók alapvető gazdasági követeléseinek következtében a CFTC és a Force Ouvriere szakszervezetek vezetői kénytelenek voltak a tömegek nyomására meghirdetni a ia- nuár 29-i akciőnapot. A megmozdulásgül csatlakozott a szovjet külügyminiszternek ahhoz a keddi kijelentéséhez, hogy az egyes rendszerek között fennálló különbségek nem jelenthetik a megegyezés akadályát.

Ezután az elnöklő Eden angol külügyminiszter szólalt fel.

Eden emlékeztetett arra, hogy Molotov javaslata, amely a Kínai Népköztársaság részvételével tartandó öthe- talmi értekezlet összehívását célozza, olyan kérdések megvitatását követeli, amelyek a jelenlegi világfeszültség okai. Szerinte nagyobb sikert lehet elérni azzal, ha a feszültséget előidéző okoknak csak egy részét tárgyalják meg. Berlin nem a megfelelő hely arra — mondotta Eden —, hogy ilyen hosz- szúlélekzetű tárgyalásokat kezdjenek. Eden csatlakozott Dulles álláspontjához. hogy térjenek át a német és az osztrá« kérdés tárgyalására. Amennyiben a külügyminiszteri- értekezletnek sikerülne megoldást találnia a német és az osztrák kérdésben — mondotta Eden — akkor más kérdések megoldására alkalmasabb hdvzet teremtődne...

Eden felszólalása után Molotov szovjet külügyminiszter mondott beszédet.

Molotov szovjet • külügyminiszter beszéde után Eden javaslatára szünetet tartottak. A szünet után Eden javasolta, hogy az értekezletet csütörtökre napolják el. A javaslatot elfogadták.

hoz a munkások legnagyobb tömegét tömörítő Francia Általános Munkásszövetség (CGT) is csatlakozott és így a január 29-i megmozdulásra a dolgozók legszélesebb körére kiterjedő jsz- tályharcos jellege van,

A francia dolgozók a ianunr 29-i akciónapra készül n ek