Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-01-27 / 7. szám
2 Bratislava dolgoz*) oeü törtökön, január 21-én a Nemzeti Szinházban rendezett ünnepi emlékest keretében hódoltak e munkásosztály géniuszé, az egész világ dolgozói tanítója és nagy vezére V. I. Lenin emlékének, halálának 30. évfordulója alkalmából. Az esten, melyet Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága rendezett, Szlovákia Kommunista Pártja kerületi és városi bizottságaival, részt vettek: a SzIKP KB elnökségének tagjai, Karol Becílek elvtárs, az SzIKP KB titkára, a Szlovák Nemzeti Tanács tagjai. Frantisek Kubac-csal, a Szlovák Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottsága főtitkárával, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökével az élen, a megbízottak Rudolf Strechajjal, a Megbízottak Testületé elnökével ez élen, a néni demokratikus országok bratislavai fökonzulátusainak képviselői I. F Ber- jezinnel, a Szovjetunió bratislavai fökunzuléval az élen. Rudolf Martanovic, a Nemzetgyűlés képviselője, a Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke, Ján Srámek, a Központi Nemzeti Bizottság elnöke, a Szlovák Nemzeti Arcvonal tényezőinek képviselői, a bratislavai üzemek legjobb dolgozói, az államdí- jesok, a hadsereg és a Nemzetbiztonsági Testület képviselői. A megnyitó beszéd után, melyet Jo- lana Hercková-Dumá, a Nemzetgyűlés képviselője mondott, dr. Július Bránik, a Szlovák Tervhivatal elnöke beszélt a nagy Lenin életéről és müvéről. A bratislavai dolgozók hódolatnyilvánítása a halhatatlan V. I. Lenin emléke iránt egyúttal népünk hálájának és szeretetének megnyilvánulása volt felszabadítónk — a nagy Szovjetunió iránt. A műsor művészi részében a Szlovák Filharmónia eljátszotta Csajkovszkij V E-moll szimfóniáját. Áramot ad a mingpcsmiri víziprömű Január 10-én a mingecsauri trizierő- mű építői ünnepre gyűltek össze: elkészüli az erőmű első gépegysége. Az erőma termelte energia e naptól kezd ve eljut az üzemekbe, az olajkutakhoz, a kolhozok földjeire, az állattenyésztőié1 epekre. Az azerbajdzsán nép azelőtt soka: szenvedett a vízhiánytól, földjeit, szoléit, legelőit szárazság gyötö-te. A nép mór régóta arról álmodozott, hogy az égbenyúló sziklák közt rohanó folyókat. hegyipatnknkat megfékezze, energiájukat felhasználja. Ez az álom most. a szovjethatalom évei alatt valósággá vált. Ahol ma az erőmű áll, nem is olyan régen még puszta, vad terület volt Évekkel ezelőtt 70r> komszomolisUi érkezett ide az Azerbajdzsán Komszo- rrt/ 'l központi bizottsága tel hí vására, hogy megkezdje a harcot a termesz11- tel, a rendkívül rossz geológiai viszonyokkal, a maláriával. A komszomol- isták és a nyomukban érkező száz meg száz munkás sikerrel birkózott meg fekkel a feladatokkal — ma már áll a? ti? város- Aiiv.gecsaur és működik ez erőmű első részlege. A mingecsauri erőmű — bátran 1 mondhatjuk. — az egész szovjet nép müve. Az ország több mint 300 gyára küldte ide a gépeket, építőanyagot felszerelést, az építkezésen -20 nem zetiség fiai vettek részt, azerbajdzsánokkal vállvetve dolgoztak itt oroszok ukránok, grúzok és örmények. A mingecsauri vízierőmű méltó arra. hogy össznépi alkotásnak nevezzük Nem kis munka volt megza bolázni a Kaukázusontúl legnagyobb és legszilajabb folyóját, a Kúrát, felépíteni az erőtnú hatalmas gátját Nem kicsiség volt az a munka mely nek nyomán a térképen megjelent eq„ kis kék kör és mellette a felírás. ..Mingecsauri tenger”. 16 milliárd köbméter a víztartalma ennek a hatalmas víztárolónak. Hossza 65 kilo méter, .de idén még 10 kilométerrel tovább terjeszkedik. Mélysége a gátnál már most elérte az 56 métert. Sokat jelent ez az erőmű az azerbajdzsán nép számára Az olcsó vil- lannáram hallatlanul fellendíti a népgazdaság legtöbb ágát, de mindenekelőtt a legfontosabbat, az olajipart Lehetővé teszi a köztársaság vasúta’- nak villamosítását is. Az olcsóbb energia segítségével kib övi the tik az üzemeket. kü’önnsen a fogyasztási cikkeket gyártó iparágakat, Kultúrhelyiséget építettünk .-i mi falunkban, Kiráiyfiakarcsán végre már van az ifjúságnak helyisége. A postahivatal új helyiségbe költözött, a régi helyiséget pedig ez ifjúsági szervezetnek adták át. Az épületen sokat kellett dolgozni, amíg kellőképpen rendbehozták. A CsISz és a Csemadok tagjai január elején együttesen nekiláttak a munkának. Az épületből több válaszfalat távolítottak el. Az ablakokon és az ajtókon is javítást kellett végezni. A kőművesmunkákat a téli szabadságon időző fiatal kőművesek végezték el. Ezek közül meg kell említeni Karika Lörincet, aki egesz nap dolgozott. Amikor látta, hogy a munka nem halad a leggyorsabb ütemben előre, akkot még este lámpafénynél is dolgozott. Nem is csoda, hogy ilyen önfeláidozóan vette ki részét a munkából, hiszen ö maga is alig várta már a pillanatot, amikor szórakozni jöhet ebbe a helyiségbe. A munkában részt vevő tagok munkacsoportokat alkottak. Az egyik csoport a ház tetejét javította, a más k a padlásjavítást vállalta ,e harmadik az építőanyagot számítotté a helyszínre. Az építőanyagot a helyi EFSz ajándékozta. A negyedik munkacsoport pedig a kőművesek melletti segédmunkái,'n .‘kar végezte. Amint látjuk, mindenkinek meg volt a pontos beosztása és mindenki derekasan kivette részét a munkából. Csak a lányok körül volt hiba. Ped g most alkalmuk lett volna kimutatni, hogy tudnak a közösség ügyéért áldozatot U hozni. Ezt azonban nem teljesítették és így a lányok segítsége nélkül épült fel a kultúrhelyiség. A helyiség díszítését a tanulóifjúság végezte ei. A kultúrhelyiség megnyitása ünnepélyes keretek között ment végbe. Erre az alkalomra kultúrműsort is betanultunk. Ezel kapcsolatban megtartottuk a Csemadok helyi csoportjának évzáró közgyűlését is. Az évzáró közgyűlés után a CsISz-szervezet zenekara szórakoztatta a közönséget Nekünk fiataloknak hagy örömet szerez, hogy kultúrhelyiséget építhettünk, mert így több alkalmunk lesz részt- venni a szocialista kultúra fejlesztésében. FÖLDES GYULA Királyfiaké rcsa A húsipari dolgozókat mar regen foglalkoztatja az a kérdés, hogv a sertés borét hogyan lehetne szakszerűen úgy lehúzni, hogy a bőröket jól fel lehessen dolgozni. Képünkön Karol Fridrich újító, a sertés bőrének lehúzásánál hosszú rudacskákat alkalmaz. Kft IFJÖSÄG ★ Ma, amikor a kormányzás a nép kezében van és a dolgozó nép a munkás- osztállyal az élen maga teremti meg életfeltételeit, ma már történelmi valóság, hogy a nép választott szervei — a nemzeti bizottságok — valóban saját hazájuknak, saját kerületüknek és saját falvaiknak urai. Ennek tudatában, Bratislavában január 19-én a Pionír- Palotában a fémfeldolgozó kör vitadélutánt rendezett a nemzeti bizottságokra vonatkozó törvényjavaslatról Karol Strbík elvtárs, a kör vezetője folytatta le a vitát. ■ár Használjuk ki jobban lehetőségeinket Számos olyan szervezetünk van még melvnek jó munkája helyiség hiánya miatt, vagv ami ezzel gyakran össze függ. gazdag.^könyvtár, vagv egyéb kultúrfelszerelés híján nehézségekbe ütközik. Nincs megfeleli) helyiségük ahol összelőhetnének, olvasgatni, sakkozni. vagv a politikai kör keretén belül megvitatni egvet-mást. A helyzet megjavítására ilven ese tekben a szervezet vezetősége rend szerint más kiutat, vagy lehetőséget keres. Ütemeinkben a pártszervezethez. az üzemi vezetőséghez, vagypedig az üzemi bizottsághoz fordulnak ta nácsért A falv .on pedig a nemzet' bizottságokra és a tömegszervezetekre támaszkodnak. Vannak azonban olyan ifjúsági vezetők is. akik úgy látszik, azt. hiszik, hogv a bajokat orvosolni sem lehet es még csak nem is próbálkoznak utána járni a dolognak. Az ilyen vezetők mellett azután a szervezet tevékeny * sége és egész belsf! élete hiányt szén ved. A szervezet nem működik jól. az üzem. vagy a falu dolgozói előtt állanKntyatemeíés A zselizi járásban csak öt politikai tanulókör működik írd és mondd, csak öl politikai tanulókör' Az embernek megáll az esze. Igaz, hogy nehéz volt megszervezni a politikai iskolázást. Nyáron kellett volna ezt végezni és nagyon meleg idők jártak akkor Ki gondol olyanko*- a politikai iskolázásra. Jobb volt a Garamban fürdeni, m nt az iskolázásra készülni. Az iskolában a rossz tanulókat el szokták buktatni. Kellemetlen érzés az, ha valakit elbuktatnak. A folyóban is meg lehet bukni nyáron, ezért úgy gondolták a zselizi járásban, hogy minek a politikai iskolázás. A v zes lepedőt azért télen is rá lehet húzn' azokra, akik elhanyagolták a politikai iskolázás megszervezését. A kutyát tehát eltemették. Elevenen tettették el akkor, amikor nem készültek az iskolázásra, lehet, hogy szép volt ez a kutyatemetés, de még ezt | is csak hányavef'n végezték el. A ku- [ tya lábé kilátszik a földből Abból isi láthatjuk ezt, hogy Fegyverneken, Ké- j tyen, Endréden sok fiatal nem is tudja, | hogy mi az a CsISz-szervezet Ha a CsISz munkájáról érdeklődünk, a kérdésünkre akkora kézlegyintést csinálnak, mint egy szélmalom kereke. Alsóváron még rosszabb a helyzet. A CsISz-szervezet pén/tárnoka elpanaszolja, hogy a CsISz járási titkársága egy évvel ezelőtt nyolcszáz koronái kért kölcsön az alapszervezettől A pénzt az alapszervezelnek nem adták vissza. Az alapszervezetnél azóta talán csak kétszer voltak kint a járási titkárságról. Jó lennp — jegyzi meg a pénztáros elvtársnő, ha már egyszer visszaadnak az alapszervezet pénzét A rossz munkának rossz lesz az utóhatása is így szokott ez már lenni. Ahol nem tanítjuk a falainkat politikai öntudatra, ott labra kap a reakció. Elhurjánzik. megnő, mint a ívom eső után és később már nehezebben 'ríható ki. Márpedig öt tanulókör nem változtatja meg a zselizi járásban az ifjúság világnézetét Itt még nagyon sokat kell tenni a fiatalság érdekében Ha Nagvsaüóhan eredményes munkái tud véqezni az ifjúság, akkor a töhh' faluban is megvan erre a lehetőség Csak hát minden faluban úgy ke'lem törődni a dolgokkal, mint Nagvsallón | A nagvsallói CsISz-szervezet vezetőségéről példát lehet venni így dolgoz- j zanak a töhbi faluban is a CsISz-szer- vezet vezetőségei. Persze, azért a CsISz járási apparátusa se aludjon. B I. dóan csökken a tekintélye, a végén azonban elég gyakran az sül ki. hogv mindez azért történt, „mert hát senki sem törődik velünk”. Számtalan hasonló esetet felsorolhatnánk. A nagymegveri állami gazdaságon például ilven természetű nehézségeket csaknem teljesen eltávolították. Az ember azt gondolná, hogv ahol már úgyszólván nem küzdenek anyagi nehézségekkel. ott már, minden a legnagyobb rendben van. Az ifjúság életei folvik a maga,kijelölt útján. Mert hi szén a nagvmegver állami gazdaságon is az anvagi gondok okozták valamikor a legnagyobb nehézségeket. Annak ellenére azonban, hogv az üzemi dolgozók élete sokkal színesebb, hogv a fiatalság majdnem minden este együtt van. még itt is akadnák komoly hiányosságok. Amint már az el"bbiekben említettem anvagi gondjaik már aligha vannak Nagy kultúrtermük van. 750 kötetes könyvtárszoba és sakkozószoba áll rendelkezésükre. Az utóbbi időben pedig egv zenekari felszere'ést kaptak zongorával együtt. A klubhelviség rövidesen új színpadot és 350 széket kaö Az üzem dolgozói a „Közös út”-at tanulják be. hogy február végén előadhassák. Későbbre pedig a „Tűzkeresztség” és a „Revizor” című színdarabokat is betervezték. Amint látjuk, az állami gazdaság dolgozóinak élete állandóan színesebb és változatosabb. De nézzük csak meg az üzemi Cs [ Sz-szervezetet. Jóval több. mint ötven fiatal dolgozik Itt. A CslSz-szervezetnek azonban csak körülbelül tizenhat tagi» van. „Menne itt minden, csak lenne hová összehozni a fiatalságot”, mondogatták valamikor a gazdaságban dolgozó fiatalok De ma már ez nem áll fenn. — Minden lehetőségünk mrgvan. Esténként egvütt szórakoznak, sportolnak, a CsISz nek azonban még mindig csak kevés tagja van a politikai körök meg mindig nem műkőinek. A hibát a vezetőségben keressük. Az idősebb és fiatalabb elvtársak beszédéből kitűnt, hogv a CsISz-szerve- zet vezetősége nem tud a fiatalok nvelvén beszélni, hogv Gerhárth elvtárs a szervezet elnöke, annak ellenére. hogv minő'“'' megtesz a szervezet érdekében, egvik napról a másikra olvan dolgokat akar véghezvinni, amik folyamatos, kitartó munkát követelnek. Ezért húzódoznak a fiatalok a szervezettől. Ezért Gerhárth elvtárssal megbeszéltük a szervezet problémáit ' Megvitattuk a sikerek és a hiányosságok okait. A beszélge+'s során kitűnt hogv az idősebb elvtársak helyesen ítélték meg a szervezet, d® különö' sen a vezetőség munkáját. Reméljük, a jövőben úgy a Vezetőség, mint Gerhárth elvtárs nagyobb figyelemmel fogják kisérni az idősebb elvtársak és valamennyi fiatal véleményét, mert valóban ennek ígv is kell lennie. A szervezet problémáit kollektíván kell megvitatni. Bízunk benne, hogy a nagvmegveri állami gazdaság CsISz- szervezete megtalálja a többi fiatalokhoz vezető utat is, és hisszük, hogy a járási vezetőség legfőbb támasza lesz. FOGJUNK ÖSSZE termelési feladataink megoldásához egyre műveltebb, képzettebb emberekre van szükség. A képzett űjtl- pusú embereket azonban nem lehet a föld alól elővarázsolni. Az ifjúság ner velésével kezdődik ez a folyamat. Természetes, hugy ebben a munkájában az ifjúsági szövetség a tömegszervezetekre támaszkodik Ezért egyik legfőbb feladatunk az, hogy . az alepszer- vezeteink minden tömeyszervezettel építsék ki e jó viszonyt. A baráti kapcsolat és a helyes együttműködés hasznunkra válik. Ezt a falvakon vehetjük leg nkább észre. Nagvtöre esetében is ezt látjuk Nagytorén a tömepszervezetek egymástól elszgetelten dolgoztak. Ez a műnké nem vezetett eredményre. A községben — dacára annak, hogy ez E.FSz jól működött, mégsem végeztek sem kuli úrmunkát, sem pedig politikai, tudományos nev®lömunkát. Ez a falura igen gyászt« bélyeget nyomott. Az EFSz-en is észre lehet venni, mert a rohamos fejlődése lelassult. Mos' már megtalálták a helyes utat. Az utóbb, időben a tömegszervezetek már egyijtt fejtik ki a népnevelő munkát és így javulás észlelhető a községben — mondja Henrzko elvtárs Mohiban, Caramve/.ekényben. Martoson, jzögvénben a tömegszervezetek együttes jó munkájának köszönhető, hogy ezekben « községekben megala kuilt ez EFSz és hogy állandóan fejlődik. Ezekben a községekben a tö- megs/ervezetek összhangban vannak egymással A kultúrműsorok és egvéh előadások rendezésében is k'segítik egymást. Az ifjúság is nagy munkát vége? ezekben a falvakban. Pográny- ban. Kürtön. Nemespanvhan. a fömpp- szerve^etek nem végeznek jó munkát Ez a szövetkezeten ie meglátszik Ninty meg a kellő munkalendület, rosszul dolgozni k « szövetkezeti taqok is Nincs szervezeti élet ezekben a községekben Nincs politikai és tudományos nevelés. Ezekben a falvakban senki sem tudja azt, hogy minden egyén jó munkájától függ a közösség jóléte. Felsőahán. Lé- decen, Zsérében pedig egyáltalán nem működnek a tömegszervezetek. Ezekben a falvakban az ifjúság sem él szervezeti életet. De még eddig az EFSz sem alakult meg. Az emberek még mindig tehenekkel szántják a nadrágszij- földeket. A gazdasági elmaradásukat nagyrészben a kulturális elmaradásuknak köszönhetik. Amint látjuk, a falu életében a tö- megszervezetek nagy szerepet töltenek be. A tömegszervezetek által a , lakosság eszmei és szaktudása nagy fejlődésen megy keresztül. A falvakon a tömegszervezetek azonban Csak úgy tudnak dolgozni, ha munkájukban kölcsönösen kisegítik egymást. A CsISz- re is nagy feladat hárul ezen a téren. A Csemadokkal és minden tömegszer- vezettel meg kell teremteni a karátl viszonyt. Sökszelöcén, Tardoskedderi, vagy pedig Csallóközaranyoson a CsISz és Csemadok közösen végzi a politika? és nevelőmunkát. Sokszor előfordul, hogy közös kultúrműsort és előadásokat rendeznek A tömepszervezetek vezetői átadják egymásnak a tapasztaltaikat is. Ezpkben a falvakban nagyon jó a? együttműködés a\ CsISz és e Csemadok között. A jó egvüttműködés hatását mind a három községben észleljük Például a csallóközaranvosi F.FSz « nvitrai kerület leggazdagabb szövetkezetei közé tartozik Uovanlgy van a sókszelőce1 szövetkezet is. Tehát a dolgozó nép érdekében fontos. hogv a falvakirn jó együttműködést tenpmtsünk a lömegszervezetek között, h CsIS’ és a Csemadok között s építsük ki a kapcsolatokat, ahol ez a kap- •solat még h'ánvzik Közösen lobban 'ehet dolgozni Az erő is az összefogás ban rejlik, nekünk pedig erőseknek kell lennünk. 8, 1. • • Ünnepi emlékest Bratislavában V. I. Lenin halálának 30. évfordulóján
