Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-06-26 / 50. szám
4 1954. június 28. Három fiatal költő Dénes György. Gály Olga és Bébi Tibor önálló verseskötelei után a Csehszlovákiai Magyai Könyvkiadó „Három fiatal költő” címmel legfiatalabb költőinket, Török Elemért, Ozsvald Árpádot és Veres Jánost mutatja be. Noha három egymástól jePegzetesen eltérő költőegyéni- ségről van szó, lírájukban sok közös problémát találunk, amely összeköti őket. Közösek abban, hogy szüntelenül előrehaladó életünk kérdései adják lírájuk tartalmát; közösek a föld, a szülőföld szeretetében, a szlovákiai táj dicséretében, a haza szereté- tében. s a párt iránti hűségük ben. Török Elemér versei tüzes szavával akarja lángra gyújtani a szíveket és a háborús gyilkosok tüdejébe fojtaná a szuszt, ha netán a gyilkos banda vérre szomiuhozna. (írj verset. .. ) Közeli ifjúsága óta nő benne a? élet és szeretet lángja, boldog, hogy e harcos század szülöttje, aki. ha kell. fegyverrel cseréli fel tollát. Ez a költői magatartás is mutatja, hogv még sok benne az agitativ szólam: a felkelők vörös zászlaját szövi csokorba. az éghetőit) gvárkémé- nyeket, az iskolákat, a zöld vetéseket, a szorgos parasztokat énekli meg. a szólam pátoszát hullámoztatva, az általánossal beérve, de bíztató, hogy nem f.l mindenütt sémába, túlnő a plakáton, melyben nem volna helye a szirmát bontogató gyöngéd virágoknak, melveket kutató szeme már felfedez. Ha Török valamely versében felbukkan a kulák — lásd „Magadnak aratsz” című versét — az még távolról sem közelíti még a Bábi-vers szömvü. ostoba. álszent és gyűlöletes ku- lákiát. hanem csak a kulák, a ravaszság, az ellenség, mint fogalom jelenik meg. hogy „öklöd. mint villám — sújtson le rá. — ne félj, veled a Párt” Ez ígv természetesen nem elég. ez az általános hang még nem adia az igazi költőt, de Török Elemér 'tudia már. hogy a politikai hit még nem pótolja a költői igazságot. Tanujelét adja ennek „A Vág partján" egyszerű versében, amelv mélvebb. köl- ttiibb. mint lépcsős formájukkal Majakovszkijt másoló kimondottan nolitikai illPtve alka'm versei. Költői útjának iránytűjét megleli egyfelől az „Ősz elején” bensőséges, egyéni lírájában, másfelől az „Egv szovjet- katona sírjánál” meleg, őszinte, mértéktartó költői soraiban. Ozsvald Árpád, a kötetsorban második költője, ugyanazt a kort, mai életünket énekli, de merőben más verseinek légköre és formája. Más a művészi magatartása is. * —íg Török magatartása a dolgozó néphez hangsúlyozottan pátosszal teli, addig Ozsvald egyszerű szavakkal beszél, ahogv szerinte a parasztok beszélnek. Ezt az egyszerűséget, amely egyúttal a mélység let zöje is, nem követelhetiük Töröktől, ez Ozsvald sajátja 'a figyelmezteti Törököt és a hozzá hasonló fiatalokat, hogy ez az egyszerűség ragad meg jobban — a kenyeret hajnalban sütő anya. — aki sütés után siet ki a határba — dolgozni a más hasznára, (A kenyér.) Ha sorra veszem Ozsvald verseit. csaknem mind ilyen egyszerű, a nagyapjáról költött Magvetője, régi jobbágyok, cselédek utódja, vagv az „Egy néni alszik a fák alatt” akiről tudja, hogy „régen nem volt ideje pihenésre. Ellopták álmát síró gyermekek és az urak jóllakott nevetése.” Ozsvald. ha úgynevezett politikai verset ír. abban is megkeres palettáién egv-egy egyénibb. gyengéd, finom színfoltot (A fa gyökere a mélvbe fut.) — Érzi jól. hogv a párt ereje a népben van és e szerényebb hangja teszi hitelesebbé, iga- zabbá vallomásait. A plakátíz. a séma őt is környékezi, azonban nem" teljes versekben, csupán versszakokban, néha a legszebb sorok után nyomban: „Most traktorok dala zúg a mezőn, virágok közt. kacagva, ölelőn”. De kárpótol ezért a sok finom költői kép. szerelmes verseinek gvöngéd bája. Ozsvald korántsem egyhúrú költő, nem állítanám, hogy egyszerűségével a szlovákiai magvar költészetben a fuvolás, mert vannak lírájának csellóhangjai is. Ha például fuvolára emlékeztet, a „Szeptemberi \ép” vagy a „De szép a város”, az „Ősz felé”, a .Nvári zápor” a .Béke útia” tt! IFJÚSÁG akkor a cselló meleg hangján cseng a „Ha rád gondolok”. „Már pihen a föld”, s még ércesebben. ha nem is kürtös erővel, „A kombájn” vagy a,.Rendben már a határ”. Ozsvald tagadhatatlanul a kötet legkiforrottabb Ígérete, akinek halk, őszinte és meleg lírájára jó érzéssel figyel fel az olvasó. Veres János szerepel a kötetben a legtöbb verssel. Három fiatal lírikusunk közül ő rendelkezik a leggazdagabb színskálával. — ahogy ezt a borítólap Helveseh megállapítja. Sajátos pasztellszíneit meglehetősen egv. nien keveri nolitikai és szerelmes verseibe, ámde ha mélyebben elemezzük formás és költői képekben gazdag verseit. meg kell, hogy érezzük- sokszor bőbeszédű, élményeit nem sűríti eléggé. Kevesebbe1 sokkal többet mondana. „Szüretel a csoport”, „Dózsa leszámolása”, vagv a „Faluszin- ház" a legjobb példák a gondosan megfogott, sűrített mondanivalóid jó versekre, amelyek jelzik, hogy Veres János erős tehetség. „Munkásdal” című verse húsz sorában is példás ez az ökonómia, oedig ez a politikus verse csábít az ömlengésre, a lerendezésre, tehát a Plakátra és sémára, amit Veres szerencsésen kikerül. „Nyári szabadság”. „Aratás után” című verseiben már sok a szó, az üresen csengő sor. a képek bennük nem elég költőiek. Még ki kell emelnem a magvar művészet nagyjait megéneklő gondolatokban tartalmas verseit is. Tudnunk kell. hogy Veres Tá- nos sok versét a tátrai szanató rium ágván irta és írja. Ez magvarázza némely verse elvontságát és azt. ho0y sokszor olvasmányélményből merít vagy a múlt emlékein mereng. De minden apró élmény, találkozás, minden kis szabadulás a szanatóriumi környezetből versírásra ösztönzi és ezért fenyegeti a bőbeszédűség veszélye. ezért nagvol fel és szed rímbe sok lényegtelent. Veres Jánosnak mielőbbi teljes gyógyulást kívánunk, meri egészsége megerősödésével lírája érettebbé válását is várjuk a csehszlovákiai magyar írás gazdagodására. A kötet meglepően friss hangját, az őszinte vallomásokat, ugyanakkor a hiányosságokat is latolgatva, összegezzen elmondhatjuk, hogy örülünk e három fiatal költőnk jelentkezésének, akik igazán tehetségesen, komoly munkával és öntudatos pártos hittel jelzik líránk felvirágzását. EGRI VIKTOR KONKOLY LAJOS, lónyabányai tudósítónktól: AKKOR Mint minden évben, most Is ezer és ezer fiatal fiú és leány hagyja el az iskola padjait, ezren és ezren ünnepélyesen felöltözve meghatott szívvel búcsút mondanak az iskolának. Elhagyják azokat a kedves megszokott, sárga iskolapadokat, ahol éveken át szorgalmasan gyarapították tudásukat; szétszélednek hazánk minden részébe. Az üzemek, a bányák, a földművesszövetkezetek, irodák, kitárt kapukkal várják ezeket a fiatalokat, hogy minden tudásukkal, alkotóképességükkel résztvehessenek hazánk szocialista építésében Igen. így van ez minálunk, ahol mindenki képessége és kedve szerint választhatja azt a pályát, amelyet legjobban szeret, amelyet legközelebb érez magához. Míg nálunk öröm és boldogság tölti az iskolákat elhagyó fiatalok szivét, addig a kapitalista államok a gyarmati és félgyarmati országok fiataljai nehéz gondokkal küzdve harcolnak a mindennapi kenyerükért, jogaikért, szabadságukért. Este lefekvés előtt, majd reggel, a felkelés után ezer és ezer fiatalban öt- lik fel ez a kérdés: vájjon kapok-e munkát, tudásomhoz, tehetségemhez mérve, méltó helyet foglalhatok-e el az életben? így van ez náluk. De másképp van a mi csehszlovák népi demokratikus hazánkban, ahol minden ember egyenlő, ahol már nincsenek munkanélküli fiatalok, sápadt, tüdőbajos és gyomorbajos, vézna fiúk és lányok, ahol az ember a legdrágább kincs. Ha a múltra visszatekintek, a szívem elszorul. Ha reggel munkába menet találkozom az iskolába siető fiúkkal s lányokkal, gondolataimba mélyülve visszaidézem az én mostoha diákéveimet. Én is jártam iskolába, mégpedig a fasiszta rendszer éveiben. Akkor, mi, nincstelen, béres, proligyerekek csak polgáriba járhattunk. Ettől tovább már csak a kiváltságosak gyermekei juthattak. A polgári iskola zsákutca volt a szegény emberek gyermekének, ahonnan kikerülve, vagy bol- tosinas, vagy kopottkabátú kishivatalnok, esetleg inas lehetett. Akkor az állam arra törekedett, hogy a népet a legnagyobb butaságban tartsák, vallási demagógiával tömték a fejüket. Elég volt az, ha a nevét le tudta írni, mert a buta embert könnyebb félrevezetni s ’'izsákmányolni, mint a művelt, öntudatos embert. Még egy kis visszapillantással ecsetelem diákéveim szomorú napjait. A polgári iskola Tornaiján volt, a falumtól, Runyától nyolc kilométerre. Én ezt az utat négy év alatt 924-szer tettem meg, esőben, sárban, hóban, fagyban, rongyosan, összetákolt rossz cipőben. Egy 43-as szöges bakancsot hordtam, amit az anyám 40 kilogramm fehér lisztért és 20 kilogramm kukoricalisztért vett. Harisnya helyett a nővérem világoskék szvetterének megnyúlt ujját használtam. Nadrágom csak egy volt, amit az időjárás viszontagságainak megfelelően hordtam. Ha hideg volt, a bakancsom köré kötöttem, ha meleg volt, a térdem fölé kötöttem. A kabátom mindig mostoha testvérségben állott nadrágommal. Legtöbbször az idősebb bátyámtól örököltem. Sapkám, mindig tisztességes volt. Csak olyan egyszerű cérnaanyagból készült, ami nyárban megfelelő volt, de télen átengedte kopasz fejemre a cudar hideget. Kesztyűt sohasem viseltem, mert volt egy akkora hosszú télikabátom — ez volt az egyetlen négy éven keresztül — aminek a hosszú ujja eltakarta a kezem fejét is. A »zvettert én még akkor nem ismertem. Ingem is csak egy volt, amit az anvám minden szombat este kimosott, hogy vasárnapra én is tiszta ingben jelenhessek meg a fiatalok között. 14.784 kilométer hosszú utat tettem meg a négy év alatt, amíg elvégeztem a polgárit. De én csak mentem, még a legkegyetlenebb időben is, mert tanulni akartam .Hát bizony, így jártam én iskolába. És amikor elvégeztem a négy polgárit, senki sem kérdezte meg tőlem, hogy mi akarok lenni, hogy hová megyek tovább, csak az anyám, aki bizony szűkös anyagi helyzetünk miatt nem taníthatott tovább. Ma is járnak Runyáról Tornaijára iskolába, de ezek a fiatalok jól felöltözve, boldog, mosolygó arccal tekintenek jövőjükbe. Ezek már nem gyalog, hanem autóbuszon teszik meg ezt az utat, A falucskánknak mindössze 415 lakosa van és mégis ma több mint 20 fiatal jár közép- és felsőbb iskolába. Mennyivel más ezeknek az iskolásoknak az élete, mint az eny ti volt a múltban. S hogy más, ezt a Szovjetuniónak és drága kommunista pártunknak köszönhetjük, amely mindig biztos támasza s harcos segítőtársa volt azoknak az elnyomott millióknak, akik ma szabadon, boldog hazában tervezhetik és építhetik régi vágyaiknak és álmaiknak megvalósítását. A félelem bére A napokban került bemutatásra a „Félelem bére" című megrázó, képekben gazdag új francia és olasz közös alkotású film. E film élethűen és megrázóan mutatja be e két kapitalista ország éhezd, nyomorgó, mun- kanélkül tengődd dolgozók életét. A film elejétől bégéig izgalmas, lenyűgöző és megható. Képünkön a film két hőse látható, akik életüket kockáztatva. hajmeresztő utakon nitroglicerint szállítanak zgy amerikai tőkésnek. A nitroglicerint két autón két-két soffőrrel szállítják. Az egyik autó útközben felrobban. .4 másik sok nehézség közölt eléri célját. De útközben az egyik sofför súh/os lábtörésben meghal. Majd visszafelé a másik sofför is életét veszti Néhánv perc múlva nyolc óra. A ligetfal utcákról gyerekek sietnek az iskolákba. A Traf mládeze utcában kisebb csoporttal találkozunk. Most nincs táska a hónuk alatt, felszerelés nélkül mennek az iskolába. Az egyik kamialiból egv idősebb nénike ion ki. s már messziről megszólítja a gyerekeket’ — No, hogy mennek a vizsgák? — Jól! — válaszolnak röviden, nevetve a lánvok. S valóban, igy van. Az eddigi vizsgaeredményekkel mindenki elégedett, a tanulók, a tanító elvtársak és Horváth igazgató elvtárs is. a 9. nyolcéves iskola igazgatója. A nyolcadik osztály mára beosztott csoportja — már körülüli a vizsgaasztalt Csak pár pillanat, és kihúzzák a kérdéseket. Nem könnyű egy ilyen évzáró vizsga. Ezen a vizsgán egészévi munkájukról kell számot ad- niok a tanulóknak. Feltűnő, hogy a feszült várakozás senkit sem hoz izgalomba. mindenki nyugodt. Ez azt bizonyítja hogy a tanulók becsületesen telkészültek a vizsgára. Nem akad közöttük, egyetlen egy sem olyan aki a vak szerencsére bízta volna magát. Talán Széllé Lucia a legnyugodtabb Lehet, hogy azért, mert rá csak később kerül sor, — négyen ülnek előtte. Elsőnek Kása Klári húzott kérdést Rajta némi izgatottság észlelhető ugyan, de nem-attól tart, hogv nem tud maid a kérdésekre felelni, hanem attól, hogy esetleg kifelejt valamit a feleletéből. t Most gyorsan telnek a percek, a tanulók jegyzeteket készítenek. A csalás oly távol áll tőlük, hogy lehetősége eszükbe sem jut. Klári mar három lapot is teleírt. átnézi jegyzetét. és felelésre jelentkezik. Utána elkészülnek lassan a többiek is. Szlovák nyelvből vizsgáznak. Nehéz megállapítani. hogy ki felelt a legjobban. Mindenki kitűnőre tudott. Nagy élmény volt végighallgatni a jobbnál íobb feleleteket. A tanulók nemcsak a nyelvtant tudják, hanem gazdag szókincsük is van. és jól ismerik a szlovák irodalmat is. Összesen tizenkilencen tettek záróvizsgát. Ebből nyolc kitüntetett lett. és a többi megfelelt. Tehát nem bukott meg senki. A tanulók túlnyomó része tovább tanul. De nemcsak a nyolcadik osztályosok értek el ilyen szép eredményt, hanem a többi osztály tanulói is. A példás tanulók dicsérő '-klevelet kapnak: szorgalmukért ló tanulmányi eredményükért, a tisztaságért és példás magavise'ptükért A jól végzett munka után az iskola tanulói szép kirándulást tesznek Gönörbe. Az út hossza több mint 1300 álométer és 125 koronába kerül. Az utat gyorsvonattal és társasgépkocsin teszik meg. A kirándulásra az iskola 66 százalékos kedvezményt kapott, de a gyerekek szemében a kedvezményes 125 koronás költség is nagyon sok Már a tanév kezdetétől készülődtek erre a kirándulásra, összegyűjtötték a szüleiktől kapott apró pénzecskét, no de 40—50 koronánál senkinek sem sikerült többet megtakarítania. A hl ányzó összeget a szülők és az iskola pótolja. A tanév alatt a gyerekek 1260 brigádórát dolgoztak le a jános- udvari gazdaságban s munkájukért 1400 koronát kaptak. Az iskola kultúr- csoportja fellépéseivel 700 koronát ..keresett”. 300 koronát pedig a szü- 'Ok munkaközösségétől kapott az iskola. Ebből az összegből tíz tanuló teljesen ingyen, tizenöt pedig féláron kirándul. A kirándulásnak természetesen mindenki nagyon örül. A vizsga után már csak erről beszélnek a gyerekek. A kirándulás tervét mindenki jól ismeri a részletes műsort kifüggesztették a folyosó fali tábláján. Azt hiszem, elég. ha csak azt említem meg. hogy az ötnapos kiránduláson Rozsnyót Dobsinát, az Agteleki Cseppkőbarlan- got, Murányi és Kassát ismerik meg a tanulók. A kirándulás már íó előre nagyszerűen megszervezte az igazgató elvtárs Rozsnyón az ottani nyolcéves iskola pionírjai látják vendégül őket. Az állomáson majd várják őket. A rozsnyói bányászoknak és pioníroknak kultúrműsort adnak, utána pedig ismerkedési estet rendeznek. Szünet van. A tanulók kimennek a folyosóra. Mindenki örül. Felesleges, de mégis megkérdezzük Kása Klánt hogy sikerültek a vizsgái? — Eddig mind egyes — válaszol boldogan. Még egy vizsgája van oroszból. Ebből is egyest akar szerezni, .iól felkészült — azt mondja. Ő.zinte, közvetlen kislány ez a Klári. Tovább tanul Kereskedelmi iskolába megy. Még nem tudja, mi lesz. bíróságnál szeretne dolgozni. Ma a fiúk közül csak Wienberger Pál tett záróvizsgát. Szintén kitűnő tanuló. Minden vágya, hogy mérnök legyen. Tanulmányait a Pedagógiai Iskolában kénytelen folytatni, mert Bratislavábon még nincs tizenegyéves magyar tanítási nyelvű iskola. Édesapja meghalt, beteges édesanyja nyugdíjból él. Palinak sokat kell segítenie édesanyjának. mégis példás tanuló. -- Szorgalmáért nem is maradt el a jutalom: Ö is azok között van, akiket az iskola ingven visz a kirándulásra A tizenkilenc tanuló közül ketten mezőgazdasági iskolába mennek. Csóka Vilma, a bősi kétéves mezőgazda sági könyvelési iskolába jelentkezett Ő is kitűnő tanuló Választása azért esett a mezőgazdasági iskolára, mert szereti a mezőgazdasági munkát, és a falu fejlesztését akarja elősegíteni. Széllé Lúcia azok közé tartozik, akik nem folytatják tovább tanulmányaikat. Tizenöt éves. munkába áll, még nem tudja, hol helyezkedik el. Több testvére van, szülei betegesek, segíteni akar nekik. A jól sikerült vizsgák után elégedetten távoztak a ligetfalusi 9. nyolcéves iskola tanulói. A délelőtt folyamán több szülő is benézett az iskolába. kiváncsiak lévén arra, hogyan felelnek gyermekeik. Néhányuk véleménye szerint rossz bizonyítványért nem érdemes iskolába járni. A hármast már rossz jegynek tartják, pedig a hármas: Jó. — Óvták is fiaikat, lányaikat eleget, ne hogy hármasokat hozzanak haza. A vizsgákkal befejeződött a tanév. Kéthónapos pihenés vár most rájuk, de sokan a szünet alatt is tanulni fognak. Azok, akik harmadfokú iskolákba mennek, felvételi vizsgát tesznek, s a felvételi vizsgára is készülni kell. A ligetfalusi 9. nyolcéves iskola ta nulói az évzáró vizsgán szép munkáról tettek bizonyságot. Reméljük, hogy ugyanilyen akarással és szorgalommal fogják folytatni tanulmányukat a harmadfokú iskolákon is. Ha igen, akkor biztos, hogv ott is becsülettel helyt állnak és kitűnő bizonyítványokkal örvendeztetik meg szüleiket. B. T. VIDÁM NAPOK
