Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-06-26 / 50. szám
1954 június DI IFJÚSÁG Hazafiúi kötelesség Balázs Bal fiatal, magas, barna gyerek Gután született. Sajnos, még akkui nem szegélyezték a falut piros cs.tepes. kis családi fészkek és a gútai hatéi lankáin nem ringtak meg hajladozó rizskalászok. Kenyérgond gyötörte abban az időben a proletárok százait s nem gondolhattak meleg esa ládi házak építésére. Rizsmezőkrö' is aligha álmodozott valaki közülük. Tisztán a Pali szerencséje, hogy ■! abból a .régi lóból" keveset érzett mert alig múlt még tiz éves mikoi nagyot fordult a történelem kereke Persze, nem magától. A szovjet em berek segítettek ebben hogy forduljon — de ezt (i csak később az iskolában tanulta meg. Megtanult még mást is sok mindent, ami erősen rányomta bélyegét további fejlődésére, munkájára. Rövidesen pályát választott. A gútai állomástól nem messze csörgedező kK patak partján egynéhány épületből álló gazdaság húzódik meg — itt ke/ dett el dolgozni. Hogy miért éppen itt, talán azért, mert minden este hazajárhatott? vagy azért, mert a lányok kacagása itt csengett a legszebben — erre még ma sem tud válaszolni. Azt mondja, hogy — véletlenül történt. Lehet, hogy igaza van Annyi bizonyos, hogy akkor még csak ne-- Is sejthette, hogy a kis majort néhánv év múlva mint nevezetes gazdaságot a Vörös Csillag néven-, fogják emlegetni. De abban, hogy a gazdaság ilyen nevezetes lett, már az i! munkája is benne van. Az istállóban déli etetés közben találkoztunk vele. Dióbarnára sült leányos arcának finom vonásai elárulták csendes természetét. Annál meglepőbb volt erős hangja, kimért férfias beszéde Azokhoz a fiatalokhoz tartozik, akik keveset beszélnek s inkább tettekkel bizonyítják be tudásukat. Kérdéseinkre röviden felelget. Nyelve csak akkor oldódik fel. mikor a fejésrő kezdünk beszélni. Munkájáról szenvedélyesen, örömmel beszél. — Hangja tisztán cseng, érezni, hogy az egyszerű szavak szívből fakadnak. Nagyon szereti az állatokat. Ezt mi is rögtön észrevesszük. Persze két év hosszú idő Elegendő volt arra, hogy alaposan megismerje a gondjaira bízott tizenkét tel) net S ezt i! meg is tette. Ha úgv néha visszagondol arra az időre, amikor a' Malinvinova módszert kezdték bevezetni, elmosolyodik. — Bíztunk benne hogy sikerrel jár a kísérlet, de azért mégis kíváncsian vártuk az uedménvt Arról, hogy ő hogyan segítette, gyorsította az eredmény megszületését, .nem beszé'. Másoktól tudjuk meg. '-"O' " re:‘ Sokat forgatta ke Balázs Pál zében a Malinvinova módszeréről szóló kis könyvet s abban az időben mindig utolsónak hagyta el az istállót. S hogv az állatokat nemcsak szemével, de kezével is simogatta, azt a szőrük fényessége is elárulta. Szorítani kellett a munkát, a többi fejti a nyomában volt. nem hagyták magukat. A kemény munkában észre sem vette, milyen gyorsan váltják egymást a hónapok, s egyszerre csak beköszöntött a tél. Egy csendes téli napon megnősült Átköltözött ö is a majorba, felesége szüleihez s „bentlakó” lett. Most már igazán semmi sem választotta el a gazdaságtól. Nem kellett már naponta kerékpárra ülni. hajtani haza. meg vi a. Úgy érezte, igazi otthonra ta- 'ált. Ezután újult erővel meg keményebben kezdett dolgozni. Most már egesz embr.nek érezte magát. Ügv gondolta, mindenre képes. A gazdaságban tavasszal teljes mértékben kibontakozott a szocialista verseny Kötelez, ttségvállalások születtek. Pali mindenben az elsők között iáit. Ekkor nyolc liter körül ingadozott a napi tejátlaga Vál'alta. hogy 9.5-re meli. Közben, úgy mint a töD- biek is. még kinn a mezei munkában is segített. A rendszeres etetés, a takarmány gondos 'készítése s még számtalan egyébb gondolkodás mellett állandóan emelkedett a tejátlag. Minden fejő igyekezett, de ü az élen haladt. Kiváló munkájáért már két jelvényt kapott. A Jubileumi Fucsík-je1 vényt s a CsISz 1 3 becsül etjei vényét. Amikor megkérdezzük, hogy minek örül jobban, a jelvényeknek, vagy a 10.2 liter napi tejátlagnak — kicsit elgondolkozik. — Én nem azért dolgoztam. hogy jelvényeket kapjak Jól dolgozni kötelességünk. Nagyon rövid felelet, de azt hiszem, mindennél jobban jellemez egy fiatal embert Amikor később azt halljuk, hogy a gazdaság három hónappal előbb akarja teljesíteni évi tej beadási kötelezettségét — egv kicsit sem csodálkozunk Ahol így gondolkoznak a dolgozók, a fiatlok. ott sok minden 'ehetséges. S biztosan lehetséges lesz az is. hog\ Pali lakást kapjon, hogy az új kony habútort. amelyet nemrég vettek, tie a szomszédok „kerülgessék" szobájukban, hanem egv fiatat boldog házaspár otthonát tegye kellemesebbé Meleg kis családi otthon. Őszre reméljük. ez is meg lesz. S akkor egy árnyalattal fényesebb lesz a Pali arca is. S a többi... az istálló, a tehenek? ... arról sem fog megfeledkezni ... — a jövő hónapban elérem a tizenkét litert — mondja búcsúzóul. Elindulunk. Elhagyjuk a gazdaságot Még sokáig fülünkbe cseng határozott, tiszta hangja: Jól dolgozni hazafiúi kötelesség. CSETÖ JÁNOS Qiijázi (orrá csaták eiétt « ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ Példát mutat | A besztercebánya, kerületben lévő ♦ állami gazdaságok dolgozói pártunk X X. kongresszusának tiszteletére 204 ♦ magán- és 134 csoportos kötelezett♦ ségvállalást tettek, valamint kiszé♦ leshették a szocialista munkaver♦ senyt. ♦ Kötelezettségvállalások ellenőrzé♦ sénél megállapítottuk, hogy 84 dol♦ gozó már 100 százalékon felül tel- } jesítette kötelezettségvállalását. A ♦ kötelezettségvállalások teljesítéséért ♦ folyó versenyben a legjobb ered♦ ményt a tornaijai állami gazdaság♦ ban érték el, ahol 32 kötelezettség♦ vállalásból 22-t már 100 százalékon ♦ felül teljesítettek. Szépen halad "a ♦ kötelezettségvállalások teljesítése a t losonci és a rimaszombati állami ♦ gazdaságokban is. ♦ A tehéngondozók és fejők közűi ♦ a legszebb eredményeket a követ♦ kező dolgozók érték el. A tornaija' ♦ állami gazdaságban Barták Béla, ♦ 132 százalék, Kamensky Mihály 131 ♦ százalék, Kamensky Rudolf 123 szá- j zalék. A losonci állami gazdaságban ♦ Skálák György 161 százalék, Szabó ♦ István 136 százalék. A rimaszom♦ bati gazdaságban Dusán József 130 ♦ százalék, Csíkfejes Zoltán 122 százalék. A nagvkürtösi gazdaságban Móc János 126 százalék. Bús Vilmos 113 százalék, Nemcsok József 110 százalék. A füleki gazdaságban Me- licher Márton 121 százalék teljesítményt ért el. A malacok elválasztásánál a legjobb eredményeket a rimaszombati gazdaságban Vaszil István s a losonci gazdaságban Márton József érte el. A sertések gondozásánál és hiz- alásánál a legjobb eredményt a lo sonci gazdaságban dolgozó Magya János érte el, aki kötelezettségvállalását már 128 százalékra teljesítette. A cukorrépa eg'yelésénél ó legszebb eredményt az ipolysági gazdaságban dolgozó Tisková Mária, Horváth Anna és Kiss Zsuzsanna érték el. A Gazdasági gépek javításánál Stutika Stefar jár az élen, aki kötelezettségvállalását 180 százalékra teljesítette. BOLCSO PÁL — Losonc Ui palota épül a régi helvébe Ha körültekintünk hazánk különböző tájain, azt tapasztaljuk, hogy azok a:; épületek, melyek a felszabadulás előtt még a grófok és nagybirtokosok kényelmes otthonát képezték, ma már dolgozó népünket, főleg ifjúságunkat szolgálják. Sok helyen láthatjuk azt is, hogy a régi, divatjátvesztett, omladozó kastélyok a föld színével egyenlővé válnak és helyükbe új falak emelkednek. így van ez Karván is. A kastély a felszabadulás előtt Láng méltóságos úré volt.. A felszabadulás után megváltozott a helyzet és azóta nagyon sok iskolai hallaató érezte és vallotta otthonának ezt a kastélyt. Ezerkileneszázötvenhárom szeptember elsején, pártunk és kormányunk elrendelésére, ebben a kastélyban mezőgazdasági iskolát alakítottak, a- melyben 93 diák tanul. A tanév megkezdése után megkezdték a kastély lebontását Ez a munka még helyenként ma is folyik, de a tanulóotthon kapujától a fák zöld ágai között nézve már látni lehet egy vöröscserepes, kétemeletes épület körvonalait, mely még vakolatlanul is szebb, mint a régi kastély volt. Az épület napról-napra szebb formát vesz fel. Napról-napra tűnnek fel az épület szépségei, melyek magukkal ragadják az arrajárók figyelmét és arra késztetik, hogy másoknak .is elmondják, hogy a régi kastély helyébe egy gyönyörű új épület épül, mely hi- vogatólag várja a középiskolából kikerülő fiatalokat mezőgazdaságunk tudományának megismerésére. Az épület egyre épül és augusztus végéig már kigyul a villany az épületben és az udvaron és beragyogja fényével az épület melleti levő parkot, melynek elkövetkezendő épségéről nehéz volna méo most véleményt nyilvánítani, ha szépségét a valóságnak híven akarjuk ecsetelni. SÁFÁR BÉLA A traktorosbrigádok munkája és **• élete vonzó a fiatalemberek számára. Különösen : zoknak, akiket az új t>et nagy tettekre sarkal, akik a legnehezebb feladatokat keresik és azok megoldásában lelik örömüket, becsvágyuk kielégítést. Bár vannak még fiatal traktoristák is, akik még nem értik meg azt, hogy a munka - verseny milyen nagyjelentőségű u munkatermelékenység emelésében és az ifjúság nevelésiben. Koratavasszal, a CsISz zselízi járási konferenciáján sok szó esett erről. Azóta bebizonyosodott, hogy a valóság sokkal bonyolultabb. Bebizonyosodott, hogy a traktorosbrigádok fiataljai, szinte számon sem lehet őket tartani, annyiféle, mindegyik más és más, így a munkeeredmények is sokfélék; de ép a munkaverseny az, amely neveli őket. A CsISz járási konferenciáján úgy látszott, hog_. a tavaszi munkálatok győztese a tergenyei, vagy a túrái brigád lesz. Bencsik elvtársnő, a túrái brigád számvevője szépen, lelkesen beszélt a versenyről. Felsorolta, hogy pontosan tudja, mit kel! tenni ahhoz, hogy a tergenyeiekkel versenyezve ok legyenek a győztesek. Persze, a tergenyeiek sem hagyták magukat. Viktóriusz és Jurák elvtársak elfogadták a versenyt és ugyancsak versenyre szólították a többi traktorosbrigádot is. A konferencia befejeződött. Megkezdődött a verseny. Tergenyén. Túrán minden este csengett a telefon: Halló itt Tergenye. A napi eredmény... Halló Túra! Nálunk nem áil egyetlen traktor sem. Az eredmény több . . . Nem aludtak ám a többiek sem! A esataiek is munkához láttak. Akkoriban Cibula Jencsitó! gyakran kérdezgettem: — Mégis! Milyen lesz az eredmény? Hányadúi helyen lesz Csata? — Majd meglátjuk... — mindössze ennyit mondott. Majd meglátjuk — rövid válasz, de azért többet mond, mint ahogy ez ember hallás után gondolná. Annyit jelem. beszéljenek a tettek! A kevés szó, a szorgalmas munka embere beszél így. A következő hetek eredményei ugyanis meggyőztek erről mindenkit. A csatai trektorosbrigád vezetője Oravec elvtárs. Olyan harmincöt év körüli. figyelmes, gondos ember. Vagy ahogy a faluban emlegetik: már nem gyerekember, de munkáje vetekszik a fiatalokéval... Nos, a csatai fiatalok az ő vezetésével szervezték meg a munkát. Sógor elvtársnő, a brigád számvevője pedig naponta ismertette velük ez egyéni eredményeket, hetenként argói számolt be, hogyan áll brigádjuk a járás többi brigádjaihoz viszonyítva. Tergenyén, Túrán azonban csak egymást figyelték a traktoristák. Az egyik brigád naponta felcsengette telefonon a másiket, de a járás többi brigádjáról elfeledk ztek, hisz a konferencián ők voltak az „esélyesek”. Így aztán lemaradtak a versenyben Csata megelőzte őket. Az első hely Csatáé lett. De lemaradtak Szodó és Mikola mögött is, hisz a második és harmadik hely azoké lett. p ersze, máshol is szép eredménye-*■ két értek el. Ipolyszekállason 7 hektár parlagon hagyott földet taláMak u trektoristák. Felszántották és vállalták a megművelését. Salovón meg Sántha Géza egymaga 329 liter üzemanyagot takarított meg a verseny ideje alatt. És hát a többiek is derekasan dolgoztak. Csak éppen az bántja őket, hogy a szövetkezetesek „alszanak”, hiszen 14 hektár rizsföldet megműve- letlenü! hagytak. Bizony „felébredhetnének” a szövetkezetesek, mert bármennyire igaz, hogy rizst egy és ugyanazon táblán csak három éven keresztül termelhetnek eredményesen, nem azt jelenti, hogy minden negyedik esztendőben gaz burjá- nozzon a rizsföldeken! . A tavaszi versenyt tehát a csat3i brigád nyerte meg. Túlszárnyalták a legmerészebb elképzeléseket is, hisz jóval maquk mögött hagyták az elsőségért küzd^ tergenyeieket és túráikét. A tavasz azonban elmúlt. A gabonafélék ejvirágoztak, a kalászok gyönge szemei napról-napra tejesedve duzzadnak, nőnek ... és egy szép napon már csak azt vesszük észre, hogy érett gabonává érlelte őket a nap sugara, a nyár melege ... akkor aztán: hajrá t.raktoristák! Ál! a verseny! p rre várnak Tergenyén Jurák és ' Viktóriusz elvtársek. Szörnyen bántja őket a tavaszi lemaradás. — Majd most megmutatjuk! — fo- gadkoznak. Kérdeztem Cibula Jancsit: — Most mi lesz?! — Verseny — válaszolja és mosolyog. Közben szétterít egy nagy papírlapon. Térkép. Bűze-, rozs-, árpatáblák színesen bevonalazott rajza. Mellette munkabeosztás. Később egy jegyzet- füzetet hú' elő. Előjegyzések. Nézegetem, forgatom a lapokat. Jancsi köziben csak úgy odaveti a szavakat: Holnap megyek a kombájnért. Tizenkilenc új szovjet kombájnt kap a járásunk. Az elsőt én veszem át. — Mégis! Milyen lesz az eredmény — unszolom. De csak úgy felel, mint a tavaszkor: — Majd meglátjuk ... Tudom már mit jelent ez a néhány szó. Megértem: tettek következnek. De ugyanígy gondolkoznak Tergenyén Viktóriusz és Jurák elvtársak. Salován Sántha elvtárs. Még a tavaszi verseny utolsó brigádjában Fámádon is nagyban készülnek a nyári versenyre, hisz e múltkori gyűlésen a fernediak számvivője kijelentette: „Tavaszkor nagyon lemaradtunk, de mostanában éppen azzal foglalkozunk, hogy a lemaradás okát felfedjüjj, aztán a nyáron... majd meglátjuk!” Majd meglátjuk ... hogy ki leez a nyári verseny győztese, mert ez még bizonytalan. De egy bizonyos: mindnyájuk jó munkája népünk kenyerének jövőjének biztosítéka, HAJDÚ ANDRÁS Falusi kovács A hogy itt álluk, elgondolkoz ja *1 lilét Béla Kárpáti rapszódiájának. Medveölöje jut az eszembe. A medveölö kovács. A nagy szál. gerinces, dörmögö. És úgy érzem, minden kovácsban van ebből a MedveölObOl egy darab Van. Egy darab abból a nagy fiatalos szívből, észből s az erőből. Csak elnézem M!1y"n nagyszerű dauer jun ecru log ez a műhely és milyen nagyszerű emberek a kovácsok. Klajber Andris bácsi ás a 17 éves. szőke Derján Gézit Még kora reggel van. A fák harmattól csillogó dús lombjai között játszadozva bukdácsol az első napsugár. így, iúnius derekán korán kel a nap. .4 kakasok már javában áriáznak; kuku- -iku ... kukuriku ... Néha egy-egy éhes üsző is el bődül panaszbsan. A műhelyben cseng, csörömpöl, táncol a vas. Az ébredd Zsarnó zenéje. Leírni, kimondani nem lehet. Érezni kell. Emberek jönnek. Falusi paraszt- bácsikák. Ki-ki a maga ügyes-bajos dolgával. Tegnap este csorbán behozott kapáért, vasvilláért, kaszáért. Megkérdezni. hogy te Andris: hozhatom-e a Csákót, patkolni... ? Vagy másik mi lesz azzal a vasalással te Géza? Szaporábban, mer’ így istenúgyse nem lesz meg karácsonyig. Vannak, akik csak ugratásból incselkednek. Klajber bácsi nem srjkat ad a felhorkanásokra. Hiszen láthatják, hogy dolgoznak ők. ahogy csak telik tőlük Hiába no rengeteg munka összegyűli1 egy ilyen faluban. Sok mindenről szó esik az emberek között. Politikáról, asszonyról, közö> dolgokról, állami gazdaságról. Arról hogy taJ.án mégsem volt bolondság a: a lucernakapálás Úgylátszik lesz mag busásan Pedig annak idején kinevették Gazsi dánost érte. Hogy még luA kovácsműhely udvara cérnát kapálni?... A répaföldet dicsérik. Hat hektár takarmányrépa, -- rászolgál az idő. Nem kevés szó esik Jacsman Jánosékról sem, a bacsóról. Hiszen hogy is ne. a múlt hónapban ketten 8.535 koronát kerestek. Nem kis dolog ez ám! j\A ondjunk valamit közelebbről Derján Gézáról. Testes, szőke, rokonszenves gyerek. TOrnaujfalusi. Biciklin jár Zsarnó ra. Édesapja már nem él, édesanyja a szövetkezetben dolgozik. Azt mondja, hogy vasöntö akart lenni, de aztán meggondolta. Kovácsnak vent. Az állami birtokra. — Munka van jócskán, az igaz. Mostanában a cséplőgépek javításával vagyunk elfoglalva. A cséplés alatt mi is itthagyjuk a műhelyt és megyünk ki a mezőre. Szükség lesz ránk. Már csak néhány hónapja van hátra. Az csak természetes, hogy örül. Persze utána sem hagyja el a falut. Örül és sose bánja meg, hogy ezt a kemény, de szép foglalkozást választotta. Annál inkább boldognak érzi magát, mert látja, hogy most, a mezőgazdasági termelés fellendítésének országos feladatánál nagy szükség lesz a falusi Icovácsokra. Derján Géza, ez a koránkelő derek fiatal, mosolyog. Örül. Mert kovács, mert ifjú a szíve, s kinyílt előtte a világ ... KARDOS ISTVÁN
