Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-06-26 / 50. szám
T HÉinaaii 01 IFJÚSÁG 1954. június 26. A genfi értekezlet múlt pénteki zártülésén a kilenc küldöttség . Csou En-lájnak, a kínai népköztársaság külügyminiszterének, a legutóbbi ülésen Laosz- ra és Kambodzsára vonatkozó kérdésekkel foglalkozott A genfi értekezletnek az indokínai kérdéssel foglalkozó zártülése a múlt szombaton nem az előre bejelentett 15 órakor, hanem többórás halasztással,' este háromnegyed hétkor kezdődött meg és kilenc órakor ért véget. A szombati ülés megállapodásra jutott, hogy a La- oszban és Kambodzsában élet- beléptetendő tűzszünet ügyében a két fél parancsnokságai közvetlen megbeszéléseket kezdenek, ezeknek eredményét a lehető legrövidebb időn belül közük az értekezlettel. V. M. Molotov, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnök- helyettese. a Szovjetunió külügyminisztere. vasárnap Géniből hazautazott Moszkvába. A kilenc küldöttség képviselői ismét kedden tartottak zártülést. Az indokínai béke helyreállításának kérdésével kapcsolatban tárgyaltak. Az ülésen az Indokínában életbeléptetendő fegyverszünet ellenőrző szerveinek összetételére és a szervek feladatköreinek kijelölésével foglalkoztak. Az amerikaiak észszerűtlen magatartása következtében a kérdés megoldásában nem történt haladás. A kilenc küldöttség képviselői június 24-én, csütörtökön folytatták tárgyalásaikat. Politikai megfigyelők rámutatnak hogy a genfi értekezlet a napokban igen fontos időszakába lépett. Lényegileg a két harcoló fél katonai képviselőinek most folyó tanácskozásaitól függ, hogy létrejön-e a genfi értekezlet legfontosabb célkitűzése, az indokínai háború megszüntetése Guatemala népe fegyvert fogott szabadságának védelmezésére A*z „United Press” — hírügynökség közölte e guatemalai kormány június 19-ki kommünikéjét, amely elmondta, hogy a legutóbbi 24 óra alett „két repülőgép, melyen nem volt semmi megkülönböztető jelzés” háromszor bombázta és gépfegyverezte Guatemala fővárosát. A kommüniké elmondja, hogy a repülőgépek Guatemala fővárosától 18 mérföldnyire fegyvereket dobtak le. A parasztok összeszedték és hatóságoknak adták át a fegyvereket. Arbenz elnök, június 19-én este rádióbeszédet intézett a lakossághoz. A guatemalai rádió közölte, hogy a kormány „teljesen ura a helyzetnek” és cáfolta azokat a külföldi jelentéseket, hogy Puerto Barriosban, Zacapáfaen és Quezaltenangóban állítólag felkelés tört ki. „A mi bűnünk az, hogy földreformot hajtottunk végre, a- mely az jmperialiste monopóliumok ellen irányul. A mi bűnünk az, hogy mini hazafiak függetlenségre törekszünk” — mondotta ez elnök. Arbenz kijelentette, hogy a lázadók megígérték: „június 25-re győzelmesen bevonulnak Guate- mala-Citybe. Ellenségeink figyelmen kívül hagytak egy tényezőt, — mondotta az elnök — mégpedig a népet. Guatemala minden állampolgára az ország védelmére kel.” Toriello, guatemalai külügyminiszternek, az ENSz Bizottsági Tanácsához intézett távirata rámutatott arra, hogy „Honduras és Nicaragua kormányának agressziója egész sor külföldi monopólium buzdítására történt". A guatemalai kormány kérte: hívják össze a Biztonsági Tanács ülését, hogy ' „megakadályozzák a béke megbontását Közép-Ame- rikában. A Biztonsági Tanács június 20-i ur:sén a következő szövegű határozatot hozta: „A Biztonsági Tanács, miután sürgősen megvizsgálta a guatemalai kormány közleményét, amelyet a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett, felhívást hoz nyilvánosságra, hogy azonnal vessenek véget minden olyan akciónak, a- mely vérontást idéz elő és kéri az ENSz minden tagállamát, hogy az alapokmány szellemében tartózkodjék attól, hogy segítséget nyújtson egy ilyen akciónak.” Brazília és Colombia továbbra is kitartott amellett, hogy e javaslat megszavazása nem akadálya annak, hogy a pánamerikai értekezlet megvizsgálja a guatemalai konfliktust. Libanon és a Szovjetunió képviselője a- zonban ezzel szemben hangsúlyozták, hogy a határozat igen fontos, mert 3 Biztonsági Tanács javasolja a harc megszüntetését és kéri, hogy minden ország tartózkodjék a beavatkozástól. Guatemala küldötte végül ö- römét fejezte ki a megszavazott határozat felett és kijelentette: reméli, hogy a határozatnak e- legendő tekintélye lesz ahhoz, hogy a Guatemalával szomszédos államok bezárják határaikat az agresszorok előtt. Nyugati hírügynökségek beszámolnak arról, hogy Alfredo Chocano, Guatemala washingtoni ügyvivője vasárnap nyilatkozott az országa elleni agresszióról. Bevezetőül kijelentette, hogy a hazája elleni invázióban azokat a fegyvereket használják fel. amelyeket az Egyesült Államok szállított Hondurasba és Nicaraguába. Chocano közölte, hogy lépések megtételét kérte az, amerikaközi „békebizottságtól”. Ez az ötha- telmi bizottság (Egyesült Államok, Brazília, Argentína, Kuba és Mexikó) tudtára adta, hogy hétfőn este foglalkozik a guatemalai kérelemmel. A Guatemala ellen elkövetett agresszió világszerte nagy felháborodást keltett. John Beírd, angol munkáspárti képviselő Birminghamben tartott beszédében hangsúlyozta: „Guatemalában nyilvánvaló agresszió történt egy kis, védtelen állammal szemben”. A képviselő az Egyesült Államokat és csatlósait vádolta az agresszióval, majd kijelentette: „Ha az Egyesült Nemzetek Szervezete nem minősíti agresszornak Hondurast és pénzügyi irányítóit, úgy ezzel azt bizonyítaná be, hogy nem tudja betölteni hivatását”. Max L mer, a „New York Post” szemleírója arról a kérdésről szólva, „mennyire van belekeverve az Egyesült Államok ebbe a lázadásba”, ezt rjar „Hivatalos értelemben én elég óvatos vagyok, hogy tájékozatlan maradjak. Amikor azonban Guatemalában jártam, a kormányellenes és a kormánykörökben egyaránt jól tudták, hogy az amerikai töke bele van keverve. Castillo Armas nem tudott volna hadsereget gyűjteni é6 felszerelni, h; nem kapott volna nagy összegeket az „United Fruit Company”-tól és a nagy kávéültetvényesektől. Nem remélhette volna, hogy nyílt összeesküvése sixerrel jár az Egyesült Államok aktív támogatása nélkül.” Jacobo Arbenz elnök, Guatemala egész területén kihirdette a statáriumot — közlik a nyugati hírszolgálati irodák. A kormánycsepatok a fővárostól 75 mérföldre fekvő Guallen- nál megütköztek a zsoldososapa- tokkal és makacs ellenállás után visszavonulásra kényszerítették őket. A világ közvéleménye igen élesen elitéli az amerikaiak támadását. A latinamerikei államok népei szolidaritásukat fejejték Ki Guatemala iránt. Kínának el kell foglalnia méltó helyét a világban A ílenti öthatalmi értekezlet összehívásának ténye nagy reményeket kelt, hogy meg lehet oldani a távolkeleti problémákat.. A tárgyalások sikerének jelentős tényezője az, hogy a Kínai Népköztársaság résztvesz az értekezleten. Világszerte egyre több és több ember — egyszerű személyek és vezető államférfiak — nyíltan kimondja: „Elengedhetetlenül szükséges, hogy a nagy es hatalmas Kína elfoglalja végre méltó helyét a világ ügyéinél intézésében, hozzájáruljon a nemzetközi problémák megoldásához, a világbéke megteremtéséhez.” Nehru, India miniszterelnöke nemrégiben beszédet tartott Madraszban és felvetette a kérdést: „Akad-e még olyan ember, aki nem hisz az erős központi kormánnyal rendelkező Kína létezésében? Nem az a kérdés, hogy valakinek tetszik-e ez, vagy sem. Tény az. hogy ez a hatalmas ország valóban létezik °s befolyása óriási területekre terjed ki." Menőn, India képviselője az ENSz-ben, ugyancsak megállapította: ' 1 Vessünk egy pillantást Kína ősi kultúrájára. „A kínai kormány egységes kormány, eleget tud tenni mindazoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a jelenlegi alapokmány (az ENSz alapokmánya — szerk.j ír elő. Ennek a kormánynak megvan a joga, hogy résztvegyen az ENSz-ben és el is kell küldenie képviselőit.” Az angol „Daily Express” az öthatalmi értekezletet sürgetve, kifejtette, hogy: „lehetetlen Az ország jóléte visszatükröződik a gyermekek arcáról. Kína nélkül megoldani a Távol- Kelet problémáit.” A „L’Aurore” című befolyásos francia lap hozzátette: „Lehet-e komolyan Ázsia békéjére gondolni, ha figyelmen kívül hagyjuk Kínát?” Tampuía, az indonéz par lament helyettes elnöke kereken kimondta: „Kínát fel kell venni az ENSz-be. Kína többszázmillió lakosságának joga van ahhoz, hogy résztvegyen a nemzetközi szervezetekben.” 4 „La Posta” című olasz lap ezt a következtetést vonja le: „Ázsia résztvétele nélkül nem lehet megteremteni a békét a világon. Kína résztvétele nélkül semmilyen ázsiai problémát nem tudunk megoldani.” Napról-napra erősödik az a követelés, hogy a népi Kínát vegyék fel az ENSz-be, hogy Kína foglalja el végre méltó helyét a világban. ♦ Kína lakossága meghaladja a 600 milliót. Az általános összeírással foglalkozó szervek adatai szerint 1953 június 30-án Kína lakossága 601,912.371 volt. Mit várnak a fiatalok a genfi értekezlettől? E cikk megírásakor világszerte mindenkit az a kérdés foglalkoztat, ' vájjon eredménnyel zárul-e a genfi értekezlet, meg tudja-e oldani a megoldásra váró problémákat. A genfi kérdéssel kapcsolatos beszélgetések és viták egyik tevékeny résztvevője az ifjúság, amelynek közvetlen érdeke a pozitív eredmény, a siker. A genfi értekezlet a berlini értekezlet folytatása magasa ob színvonalon; megerősíti a népekben azt a hitet, hogy békés úton lehet rendezni minden vitás kérdést. A berlini értekezlet a nagyhatalmak közötti közvetlen kapcsolatok újrafelvételét jelentette, hozzájárult egész sor kérdés tisztázásához és egyengette az öthatalmi értekezlethez. az Egyesült Államok, a Szovjetunió, a Kinai Népköztársaság, Anglia és Franciaország képviselőinek találkozásához az utat. Ez a tény világosan megmutatja a genfi értekezlet fontosságát. Természetesen nem szabad túlbecsülünk a berlini értekezlet jelentőségét, legalábbis a genfi értekezlet eredménye előtt A genfi értekezlet, mint a berlini értekezlet pozitív eredményeinek továbbfejlesztése magától értetődően nagy érdek- ődést vált ki, nagy reményeket kelt mindazokban, akik a koreai kérdés megoldását, Indokína népei nemzeti jogainak és békéiének helyreállítását békés úton akarják megvalósítani. Akadnak azonban olyanok, akik heves szónoklatokban és nyilatkozatokban bizonygatják a genfi értekezlet sikertelenségét és kikerülhetetlen eredménytelenségét. Ezekről az emberekről és n.yiltakozataikról vajmi kevés szó esne. ha nyilatkozataik nem vetették volna el a bizonytalanság magvát és ha csak beszédekkel foglalkoznának. Ezek az emberek azonban gyakorlati intézkedéseket is foganatosítanak, így meghiúsítsák a genfi értekezletet. megakadályozzák a vitás nemzetközi kérdések békés rendezését. A békés rendezés ellenségei minden erőt latba vetettek, hogy megakadályozzák a Kínai Népköztársaság részvé telét a genfi értekezleten noha a Kínai Népköztársaság nélkül nem 'e het semilyen ázsiai vagy nemzetközi problémát megoldani. Mindenkiben élénken élnek még a közelmúlt emlékei, amikor a gyarmatosítók kegyetlenül elnyomták a kínai népet. Ma sem akarnak megbékélni azzal a gondolattal, hogy ennek ma már mindörökre vége, hogy a kínai nép a szabadság és függetlenség útjára lépett és a történelem kerekét nem lehet visz- szaforgatni. Ezek az emberek — amint azt egy találó keleti közmondás megállapítja — „a szamár böl- cseségével és a róka ravaszságával cselekszenek”, amikor nem akarják észrevenni, hogy a világ népeinek határozott követelése: ismerjék el a nagy kínai nép elvitathatatlan jogait, azt hogy résztvehessen minden nemzetközi kérdés megoldásában és elfoglalhassa méltó holvét az ENSz-ben. A béke ellenségei el akarják mélyíteni a nemzetközi feszültséget és gyűlöletet akarnak hinteni a népek közé. A fiatalok előtt éppen ezért egész sor komoly feladat áll: le kell leplezni a béke ellenségeit, meg kell hiúsítani összeesküvésüket, el kel! ismertetni a kínai nép i i- gait. A nagyhatalmak a genfi értekezleten két fontos ázsiai problémát vitatnak meg: a koreai és az indokínai kérdést. A genfi értekezletre vár az a feladat, hogy végérvényesen rendezze a koreai kérdést, tartós békévé változtassa a fegyverszünetet és hozzájáruljon Korea demokratikus alapokon történő egyesi téséhez. Tudjuk, hogy Li Szín Man és miniszterei (az amerikai körok jóváhagyásával, hiszen Li Szín Man sohasem kockáztatja meg azt, hogy az amerikai külügyminisztérium megkérdezése nélkül nyitlakozzon). utóbbi időben azon fáradoznak, hogy meghiú - sítsák a koreai kérdés békés rendezését. Li Szin Mannak egész sor nyugati országban vannak követői, akik számára előnyös a koreai hadműveletek felújításának vSszélve Ezeket a militarista csatakiál tásokat azonban sohasem fogják támogatni a népek, nem fogja támogatni az' Ifjúság amely már 4 év óta követeli a koreai nép részére a békét A világ népei, a világ fiataljai éppen ezért várják a genfi értekezlettől a koreai kérdés békés rendezését. A világ ifjúsága mindenkinél jobban érdekeit e probléma megoldásában, mert éppen ő a háború, a rombolás és a nemzetközi feszültség áldozata. A mártír Korea harcmezőin 14 ország ifjúsága ontotta vérét azok parancsára, akiket a profit és a világuralom tébolya szállt meg. Mennyi reménységet hiúsított' meg, mehnvi szerencsétlenséget és könnyet okozott ez a háború! Amikor a bomba tölcsérektől szaggatott koreai földre napsugárként tűzött a béke reménységének fénye, millió és millió torokból tört fel az örömkiáltás de azok. akik az ártatlanok vérére szomjaznak, újból fel akarják szítani a háború lángját Koreában. Üjbó! azt akarják, hogy a fiatalok idegen érdekekért induljanak pusztulásba, az ifjúság azonban nem-et kiált, nem hajlandó megismételni a közelmúlt keserves leckéjét. Éppen ezért várja megingathatatlan reménységgel azt, hogy a genii értekezlet megteremti Koreában a tartós békét. A genfi értekezletre még egy feladat hárul: az indokínai béke biztosítása. Az indokínai népek ellen indított agresszió gyászos eredményekre vezetett, a háború kirobbantói a békéjét és nemzeti függetlenségét védő vietnami nép hősi ellenállásába ütköztek. Ez a katonai kaland súlyos terheket rakott a francia nép vállára. újabb és újabb esztelen áldozatokat követelt tőle. Ez a háború feszültséget teremtett a nemzetközi kapcsolatokban és azzal a veszéllyel fenveget. hogy világégésbe csap át Felesleges itt még egyszer megismételni annak a ténynek jogosultságát, hogy a nemzetközi közvélemény határozottan tiltakozhat és elítélhet mindenféle olyan kísérletet, amely el akarja fojtani a teljes függetlenségre vágyó népek törekvéseit. Tudjuk: a francia államfő beismerte. hogy a francia nép az indokínai háború ellen van és határozottan követeli annak beszüntetését. Ügv tűnik, nincs fontosabb a népek akaratánál de azok, akik vissza akarják fordítani a történelem kerekét, nem' hajlandók "figyelembe venni a népek akaratát. Csak ez»a magyarázata annak, hogy tevékenységük nem a háború beszüntetésére, hanem éppen ellenkezőleg, annak kiterjesztésére irányul. Ezekben a mesterkedésekben kevéssé irígylésreméltó szerepet játszanak az amerikai vezető körök, amelyek a francia gyarmatosítóknak küldött repülőgépekkel, fegyverekkel és dollárokkal nyíltan folytatják a háborút az indokínai népek ellen. Az egész világ ifjúsága, minden békeszerető nép a genfi értekezlettől várja az indokínai ná- ború befejezését. Ez a háború nemcsak a francia, amerikai és vietnami fiatalokat sújtja. Sok olyan német, osztrák és olasz fiatal pusztult el a vietnami harcmezökön, akit csalással soroztak be a hírhedt gyarmati hadsereg!». Ez a háború az összes ország fiataljait érinti. Truman elnökségének ideje alatt kijelentette, hogyha Koreában létrejön a béke. az amerikaiak kénytelenek lesznek új Koreát keresni és ez az új Korea minden valószínűség szerint Indokína' lesz. Tudjuk, mindezideig nem hazudtolták meg ezt a kijelentést, sőt a tények azt bizonyitják. hogy az amerikai imperialisták a gyakorlat talajába ültetik c! elméleteiket. Ez annyit jelent, hogy az indokínai háború kiszélesítésének veszélye fenyeget, hogy a világuralom megszálott- iai a fiatalok százezreinek életét követelik. Ilyen veszély fenyegeti a világ ifjúságát, ha indokínában nem születik meg a béke. Mi, fiatalok világosan látjuk azt a veszélyt, amely bennünket fenyeget. Nem akarunk újabb Koreát, mi élni. alkotni, építeni és nem rombolni, pusztítani, elpusztulni akarunk. Szilárd reménységgel várjuk, hogy a genfi értekezlet felszá- molia ezt a háborús tűzfészket. Azt várjuk, hogy a vüág számára legfontosabb kérdésekben Korea és Indokína kérdésében megegyezés jön létre a nagyhatalmak külügyminiszterei között. Nem tűriük. hogy kalandokra. a béke, a népek függetlensége. saját életünk és a jobb jövőbe vetett hitünk ellen használjanak fel bennünket.
