Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-06-26 / 50. szám
Bratislava. 1954. .június 26. Are 30 fUlér III. évfolyam, 50. szám Milan Lajöiak, államdíjas költő Alkotó munkára készen Evről-évre mindjojban közeledünk a végső elhatározáshoz — mi leszel az életben, hogyan válhatsz hasznossá', népednek, hazádnak, hol találod meg egyéni boldogságodat, mely után mindenki úgy vágyódik. Tudom, az bánt a legjobban, hisz úgy ismerlek, - nem egyszer elbeszélgettünk már veled, - hogy senki sem ad választ kérdésedre. És valóban, senki sem ad helyesebb feleletet, mint saját szíved F gyeid csak, tedd szívedre kezedet és válaszolj. Nem csak én hiszek neked, hanem mindnyájan, akik nem éltünk a te korodban úgy, mint te, aki előtt szélesre tárult az élet útja, — kezdettől fogva hiszünk benned. Hisz *az emberi szív alapjában véve jó, ha nem hazudik, nem takargatja gyönge oldalait, hanem inkább legyőzi azokat. És én is ebben bízom, amikor ezt a nyílt levelet írom neked. Lehet, hogy geológus akarsz lenni, hogy feltárd földünk gazdagságát a Kis Kárpátok, az Alacsony Tatra, vagy pedig a Vihorlát alatt Lehet, hogy mérnök akarsz lenni, aki új gépeket állít össze, vagy új találmányokkal gazdagítja > társadalmat. Lehet, hogy a világmindenség távolságát akarod hozzáférhetővé tenni. Talán agronómus leszel, új növényeket termelsz majd, melyek eddig még nem tarkították földjeinket. Talán orvos akarsz lenni, aki felfedi a testi és lelki betegségek törvényeit, lehet, hogy költő leszel, hogy vezesd a népetc És az is lehet, hogy sokkal szerényebbek kívánságaid. Fiatal barátom, mindegy, csak az a lényeg, hogy minket az a harc és az a gondolat kapcsol össze, hogy egyéni boldogságunkat a közös ügy szolgálatában találjuk meg. Tudnod kell, tűi köti össze az embereket és mi távolítja el őket egymástól. Ezért beszélek neked Pavel Korcsaginról, az orosz emberről. akit saját élményei és tapasztalatai alapján olyan hűen ábrázol Nyikolaj Osztrovszkij, a nagy szovjet író. Emlékezz csak vissza fiatal barátom, hogyan élt Pavel Korcsagin már 12 éves korától. Pedig ebben a században történt, nem is olyan régen. És ha ezt csodálatosnak tartod, kérdezd csak meg az idősebbeket, hogy tényleg voltak-e olyan idők, amikor a dolgozók világa és azok világa között, akik más véréből és más kérges tenyerének munkájából éltek, olyan mélység tátongott, amit nem hidalhat át semmi. Pavelnak nem volt valami rendkívüli élete, tanonc volt egy vendéglőben. Ismerte a kegyetlen nyomor és megaláztatás minden fajtáját, amikor az embert állattá változtatják, gyötrik, hogy minden emberi büszkeségét feláldozza, és elveszítse emberi mivoltát Pavel ismerte a forradalmi 1917-es évet, úgy ahogy az a bolsevikok jelszavával hazájában végig- száguldott: „Háborút a palotáknak, békét a kunyhóknak”. Ekkor dűltek össze a cárok és a királyok trónusai, a fegyvergyárosok és lo dók bankházai, a gyártulajdonosok ellen fellázadtak a gyárak munkásai, a bosszúállás tüzével égtek az elő és holt lelkek kastélyai és jelezték, hogy lezárult már ez a korszak. Igen, ö, Pavel Korcsagin, úgy mint a többi millió, ismerte azok gyűlöletét, akik elvesztették gazdagságukat, ismerte az anarchiát és az erőszakot, ismerte a zsidóellenes pogromokat és az ártatlan áldozatok kivégzését. Nos, tedd fel a kérdést, amely ma is foglalkoztatja az embereket: Ki semmisítheti meg a milliók, a nemzetek igazságát ezen a világon? Hol van az az erő? Ilyen erő nem létezik. És Pavel Korcsagin olyan fiatalon, puskával és karddal a kezében elment harcolni a hazáért, azért a hazáért, amely még csak álomkép volt, melyei ki kellett harcolni és saját testével védeni a golyóktól, és a bitóktól. De a legszeK álom volt: a munkások és parasztok igazságos hazája. Ne felejtsd el, hogy Pavelnek ebben a harcban a könyv segített, melvet úgy szeretett. Ne kérdezd, hányszor került a halottak közé, hányszor siratta meg anyja, testvére és az, aki szerette, az emberek; akik hittek neki és belenéztek tiszta tekintetébe. De ő élt. Felépült és újból harcba indult. Harcmezőnek tekintette az életet, ahol árulás folytán bekövetkezhet az egész front összeomlása. Az ifjúság között, a Komszomolban és a partban béke idején is úgy értelmezte a munkát, mim a fronton és azt vallotta, hogy ott gyáváknak nincs helye Mind g azt tedd, amit mások lustaságuk miatt elmulasztanak, és ne kén.yelmeskedj ott, ahol az észre van szükség. Sokan közülünk másutt akarták megtalálni boldogságukat, mint ahol kellett. Pedig a szerencséd abban rejlik, hogy szembenézel a nehézségekkel és az ellenséggel, hogy erősebb leszel, mm J nehézségek és okosabb, mint az ellenségeid, •lol tudod, hogy más időket élünk, mint Pavel Nor- esagín idejében. Ezrekre, százezrekre és milliókra van szükség, akkor majd nem lesz szükséged vigasztalásra és nem is sajnálod, amit veszítesz, ami elsuhan melletted értelmetlenül, észre sem veszed A legnehezebb harcban hirtelen Pavel Korcsagint látom melletted. Légy kéme ty, mint ő, iparkodj és vágyódj nagy célok után, hisz olyan időket élsz, ahol acéllá edződhetsz, vagy pedig forgáccsá válhatsz. Aztán majd megérted, mi a hősiesség és a boldogság Azt kívánom, hogy a lelkiismereted kérdő sére úgy válaszolj, mint Pavpl Korcsagin „Megtettem mindent, hogy kikerülje a vas övezetéből, és a munka frontjára térhesse) hogy életem hasznos legyen?” Erre ezt felelte: „Igen, úgy látom, mindent megtettem.” Fiatalok jelentkeznek a mez^afazdasáqrba A bratislava: kerület középisk oláiból egyre többen jelentkeznek a mezőgazdaságba. Képünkön Chanecska Józsefet látjuk, aki kitűnő eredménnyel végezte a holícsi nyolcéves középiskolát, most a rakovici mező- gazdasági szakiskolába jelentkezett, jó agronómus akar lenni és azután apja mellett" akar dolgozni. Leskó Jarmila kitűnő számtanista, ezért a skalicai mezőgazdasági könyvviteli iskolába Holly Ernesttel együtt szintén a mezőgazdasági szakiskolába jelentkeztek. ' ★ ★ ★ ' Vizsgák előtt JNyitrán A napokban befejeződik a nyitrai mezőgazdasági főiskolán a távtanulás. A hallgatók nagy része állam: gazdaságok, mezőgazdasági kísérleti intézetek, gépes traktorállomások, szövetkezetek dolgozói. Az agronómiái szakon negy.venhatan, a zootechnikán hu- szonhatan tanulnak. Ezenkívül Kassán az eperjesi és kassai kerület hallgatói számára még konzultáló központot is létesítettek. A távtanulók az első két félév folyamán megismerkedtek a mezőgazdasági főiskola alaptananyagával. A félév befejezése után a hallgatók a laboratóriumokban gyakorlati kiképzésben részesülnek, ahol kisebb körökben a tanárok és az asszisztensek jelenlétében dolgoznak. A távtanulók között van a rimaszombati IV. típusú szövetkezet elnöke, Humennai László, a sulekovói gép- és traktorállomás dolgozója, Kukucs Sándor, továbbá a nagybábi dohányipari kísérleti intézet dolgozója, Vranikovics Antal és a diószegi kerületi mezőgazdasági kísérleti intézet dolgozója, Kubic Éva. A nyitrai mezőgazdasági főiskola távtanulására az 1954/55. évre 420-an jelentkeztek. Magasabb szakképzettségért A szebbnél-szebb virágokkáI övezett iskolaudvaron folynak az utolsó előkészületek. A vág- sellyei mezőgazdasági mester- iskola hallgatói közvetlenül a vizsgák előtt állnak. Főleg a zöldségtermelést tanulmányozzák. Az iskola egészen kis létszámú, csak huszonnégyen vannak. De a szövetkezeteink számára fokozatosan több és több szakember kerül ki padjaiból. A vizsgák sikeres elvégzése után többnyire sutul lakújukba térnek vissza a hallgatók, hogy mir* szakképzett csoportvezetők átadják tapasztalataikat munkatársaiknak. De vannak ilyanok s akik topább tanulnak. Az iskola kísérleti földjein gyakorlatban is alkalmazták az elméletet. A tanítók meg vannak elégedve a tanulók igyekezetével és örülnek, hogy új, szakképzett embereket bocsáj- tanak a mezőgazdaság rendelkezésére. A legjobb tanulók közé tartozik Kádasi, Rohoska és Szeghi elvtárs, akik a jó tanulás mellett vidám hangulatot is teremtenek. Annak ellenére, hogy az egyes tanulók között nagy a korkülönbség, erős kollektíva alakult ki, mely lényegében az iskola színvonalán tük- özó’dik vissza. Minden idejüket kihasznál ják és alaposan készülnek a vizsgákra, hogy minél előbb elfoglalhassák helyüket szövetkezeteink földjein. A mezőgazdasági termelés lényeges emelésére vonatkozó irányelvek kifejezésre juttat ják pártunknak és kormányunknak hazánk építése további békés fejlődésére és a dolgozók jóléte állandó emelkedésére irányuló törekvését. Az állattenyésztés fellendítéséért a kassai kerületben A CsISz kassai kerületi bizottsága, — kiindulva pártunk X. kongresszusának határozatából — e hó 22-én összehívta az állattenyésztésben dolgozó fiatalok aktíváját. Körülbelül 40 fiatal állatgondozó jött el, hogy meghallgassa Ing. Michalicka elvtársnö, a kerületi nemzeti bizottság küldöttjének beszédét. Michalicka elvtársnő ismertette pártunk X. kongresszusának határozatát majd áttért azokra a feladatokra, melyek a határozatból a kassai kerület állatgondozóira várnak. — Mi a legfontosabb az állattenyésztés terén? Mindenekelőtt ki kell szélesítenünk a takarmányalapot és így emelnünk kell az állatok termékhoze- mát. Az ifjúságra nagy feladat vár. Rátok vár az állattenyésztésben elért haladó módszerek bevezetése, alkalmazása. Sokat kell tanulnotok és legfontosabb, hogy szeressétek az állatokat. Homoía elvtárs, az Ifjúsági Szövetség kerületi bizottságának dolgozója is felszólalt az aktíván és arról beszélt, hogy sajnos, de még mindig egyesek lebecsülik ez állattenyésztésben való munkát. Ezt bizonyítja az is, hogy a kassai kerületben csak alig 100 fiatal dolgozik mint állatgondozó. Az ifjúsági szervezeteknek elsősorban is az lesz a feladata ezen a téren, hogy az ifjúság mindazon igényeit, amelyeket eddig csak városba találtak meg, kielégítsük. Ez annyit jelent, hogy a mezőgazdaság - ban dolgozó fiatalok számára minél nagyobb kulturális és szórakozási lehetőséget kell nyújtanunk. A vitában felszólalt Dr. Balun állatorvos is. Felszólalásában az állatok gondos neveléséről beszélt. Foglalkozott a tisztasággal is. Máté Sándor, a somodi állami gazdaság zootechnikusa arról beszélt, hogy a kismalacok elhullásának legtöbbször a gondozó hanyag munkája az oka. Beszélt arról is, hogy ók hogy csinálják. Náluk az anyasertés együtt a kismalacokkal már hetek óta kint szabad levegőn van. A matejovcei földművesszövetkezet küldötte a tejhozam emeléséről beszélt felszólalásában. Dulla József, a kísérleti telep fiatal dolgozója szintén a tejhozam emelésének lehetőségeihez szólt hozzá. Németh József, a dolny smókoveci állami gazdaság tyúkfarmjánaik dolgozója elmondta, hogy tojásbeadási tervüket eddig már 105 százalékra teljesítették. Homyák Margit, a leleszi szövetkezet tagja is hozzászólt a dolgokhoz. Téves az a felfogás, — mondta többek között — hogy a géppel való fejes csökkenti a tejmennyiséget. Ugyanehhez a kérdéshez hozzászólt egy másik leleszi küldött is. az állami gazdaság munkása, aki elmondta, hogy tehenenként naponta 9.8 liter tejet fej, azaz két literrel többet a tervezett tejmennyiségtől. Számos fiatal állatgondozó felszólalt még és elmondta azokat az eredményeket, amelyeket elértek. Helyes volt, hogy beszéltek a munka módszereiről is. Az aktíva után még sokáig beszélgettek a dolgokról. Főleg Dr. Balun elvtárs köré húzódtak és újra a kismalacok elhullásának megakadályozására terelődött a szó. Majd szó esett arról, hogy feladatunk minél több fiatalt megnyerni a mezőgazdasági munka számára. A kassai kerületben, — he az ifjúsági szervezetek komolyan hozzáfognak ehhez a munkához — reméljük, nem lesz hiba. Cs. J. Konzerválják a takarmányt A perbenyíki EFSz vezetősége a jobb takarmányalap bebiztosítása érdekében úgy határozott, 'hogy a meglévő őszikeverék nagyobb részét konzerválással készítik elü a szarvasmarháknak téli takarmányozására. Mi késztette ükét erre az elhatározásra? Elsősorban az elmúlt évek nagy takarmányhiánya. valamint a szárítás körülményes keresztülvitele. Figyelembe vették azt, hogy konzerválással a tápanyagveszteség sokkal kisebb és ilymódon ízletes, könnyen emészthető takarmányt nyernek az állatok téli takarmányozására. Mielőtt a munkát megkezdték volna, a feladatokat szétosztották egyes személyekre a munka tervszerű keresztülvitel^ érdekében. A konzerválásnál már használták a hangyasavat, mivel tudvalevő, hogy az Uszikeverékek cukortartalma nem kielégítő és így a tej savas baktériumok szaporodását ilymódon nagyban elősegítik. Szükséges az, hogy más szövetkezetek is foglalkozzanak ezzel a kérdéssel és kövessék a perbenyíki EFSz példáját. Kohány l. • • • A CsKP X. kongresszusának irányvonala biztosítja a mezőgazdaság fel- • f lendülését, a legelők kiszélesítését, a rétek és a takarmányhozam emelé- ? » sét. | A mezőgazdasági dolgozók legégetőbb feladata, hogy lekaszálják a ré- t | teket, a csalamádét és vegyes takarmányról gondoskodjanak. t ; Képünkön a horny-dvori állami gazdaságban Krajcovic elvtárs mezei f j csoportját látjuk, amint a csalamádét kazalba rakják. j i A gondos gazda így csinál Hu*-» I
