Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-01-23 / 6. szám
ÚJ IFJÚSÁG A Nem/etgyűlés megtárgyalta a Csehszlovák Köztársaság nemzetgazdasága fejlesztésének 1954. évi állami tervéről szóló törvény kormányjavaslatát 1954. január 20-án, szerdán délelőtt a Csehszlgyák Köztársaság Nemzetgyű'ése megtartotta teljes ü'é- sét, amelyen megtárgyalták a Csehszlovák Köztársaság n -mzetgazdasága fejlődésének 1954. évi állami tervéről szóló törvény^kormányiavaslatát és az 1954—ik évi fizetett üdültetési szabadságról szóló törvény kormányjavaslatát. Az ülésen részt vettek: Viliam Siroky miniszterelnök, • Dr. Jarormr Do’ansky. a miniszterelnök első helyettese, dr. Alexej Cepicka hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, a miniszterelnök elstl helyettese, Václav Kopecky közművelüdésügyi miniszter, miniszterelnökhelyettes és a kormány többi tagja. Az ülésen megjelentek a CsKP KB, a Központi Szakszervezeti Tanács és a központi hivatalok, valamint a külföldi sajtó képviselői, kulturális és közéletünk képviselői, a kiváló dolgozók és dolgozó népünk több képviselője. ^.teljes ülést Zdenek Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. t.Ludmila Smehliková új képviselőnő, aki a megürült képviselői mandátumot tölti be, letette esküjét a Nemzetgyűlés elnökének kezébe. A Nemzetgyűlés megtárgyalta a Csehszlovák Köztársaság nemzetgazdasága fejlesztésének 1954. évi állami tervéről szóló nagyfontosságú kormányjavaslatát, amelyről Mária Tro- janová képviselőnő, a gazdasági tervezési bizottság és a gazdasági tervezés ellenőrzése, valamint az alkotmányjogi bizottság nevében tett jelentés Ezután Jozef Púcik miniszter, az áftami tervhivatal elnöke mondott beszédet, amelyben kihangsúlyozta a megtárgyalt törvény nagy jelentősegét. A Nemzetgyű'és ezután megnyitotta a vitát, amelynek keretében dr. Václav Hulinsky. dr. Michal Falfan, dr. Jaromir Beran, Andrej 2iak és Bedrieh Közel ka képviselők szólaltak fel. A Nemzetgyűlés egyhangúan és hosszantartó tapssal jóváhagyta a Csehszlovák Köztársaság nemzetgazdasága fejlesztésér, k 1954. évi á'lami tervéről szóló törvény kormányjavaslatát. A Nemzetgyűlés továbbá megtárgyalta és jóváhagyta az 1954-ik évi fizetett üdültetési szabadságról szóló törvény kormányjavaslatát, amelyről a szociálpolitikai bizottság és egészségügyi bizottság nevében Frantisek Koktán képviselő számolt be. Ezzel a Nemzetgyűlés 81-ik (ilése befejeződött. Január 18-án folyt le Prágában a Központi Szakszervezeti Tanács XII. plenáris ülése. Az ülésen a szénipar fejlesztéséről szóló határozatot tárgyaltai meg. Az ülést Frantisek Zupke képviselő a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács elnöke vezette A plenáris ülésen megjelent Vádav Nősek munkaerőügyi miniszter, Vádav Pokomy a fűtőanyag és ervergetikaügyi miniszter első helyettese, továbbá az építészeti és a közlekedésügyi miniszterek helyettesei. A főbeszéimolót Jozef Tesla a Központi Szakszervezeti Tanács első titkára tartotta. A beszámolójában a szénipar fejlesztésével foglalkozott. Számos vjjzrfelszólalásban rámutattak a bányászati szakszervezeti szervek munkájának hiányosságaira. A vita részvevőd számos javaslatot tettek a munka javítására és a hiányosságok kiküszöbölésére a szénfejtés terén. A fűtőanyaggal és a villamos energiával való takarékossággal kapcsolatban is számos javaslatok hangzottak el. A vitát Jozef Tesla, KSzT első titkára értékelte. Az ülés befejezésével határozatot fogadtak el a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom feladatairól, amely rámutat arra, hogyan keli a pártnak és a kormánynak a szénipar fejlesztésére vonatkozó intézkedéseit rendszeresen életbeléptetni. Új tagokat választ majd a n^p Palkovics Bélával, a CsISz vágsely- lyei já’ási titkárával együtt felkerestük Hatók Gyulát, a zsigárdi CsISz-szerve- zet elnökét. A behavazott utcán találkoztunk vele. Lapos sapkája alól sűrű haj bámulta a világot. Az utolsó három hónapban bizonyára nem látott bor- bélymühelyt. Húsz éves vagyok, válaszolta kérdésünkre. Akkor már nemsokára katona leszel — vágtam e szavába. Pillanatig hallgatott és az arca még gondterhelted lett. Aligha — feleli. Fürdés közben megfáztam és most fájnak a lábaim. A Vág vize a Tátrában ered, nagyon Hideg. Mértékletesen kellett volna benne lubickolni. A baj nem is a Vágban van, hanem abban az állóvfzbtn, ahol megfüröd- tem, ott fáztam meg. Beszélgetésünk a közügyekre is rá- terelödött. Főképpen a CsISz-6zerve- zetre. Nagy falu Zsigárd, közel háromezer lakosa van A CsISz-szervezetnek mégis csak 23 tagja van. Azt is megérdeklődjük, hogy a CslSz-6zervezetbö! ajánlottak-e valakit a helyi nemzeti bizottságba. Igen — én vagyok az a tag, akit a helyi nemzeti bizottságba választottak — feleli Halík Gyula. Csak hát bajok vannak, elvtársak. A nemzeti bizottságtól mar végre-valahára kaptunk egy helyiséget. Most már rendbe noztuk. Ping-pong asztalra volna szükségünk, hogy a helyiség ne álljon üresen, de nehezen tudunk szerezni. Ebben a községben minden olyan lassan valósul meg. mint a Luca széke. Pedig, ha tudnák mennyire hiányzik a ping-pong asztal. Mibe kerülne — érdeklődünk tovább Úgy tudjuk, hogy körülbelül hétszázba. De hóts/áz korona sok pénz, nagyon sok. Nekünk pedig egy huncut vasunk sincsen. A helyi nemzeti bi- zottsáq pedig nem 6egít, semmit se nekünk. Dehát hiszen te is tagja vagy a helyi nemzeti bizottságnak. Hát miért nem veszed ki a részed a község vezetéséből ? Eljárok az ülésekre, néha fel is szólalok, de mást nem tudok tenni. Hát ping-pong asztalt nem tudtok szerezni ? Azt nem. A kulturális életre is rákerül a sor. Megtudjuk, hogy hárem rövid egyfel- vonásos szlováknyelvű színdarabot szeretnének betanulni, de nehezen megy a dolog. A szerepeket nem akarja senki sem elvállalni. Sokszor megpróbáltam már erre rábeszélni a fiúkat és a lányokat. De azok csúnyául elkutyul- tak. A föld minden kincséért serh értik meg a jó szót. Rossz falu ez nagyon ! Nem tanulnak itt be színdarabot. 1 Mi lenne, ha magyarnyelvű színmű- j vei próbálkoznátok! Hiszen a községben magyarul beszélnek. Természetes,1 hogy a szlovák nyelvű színdarabot ne- ; hezebben tanulják be, mert nem értik a nyelvet. Itt magyarok laknak, csak, természetes, hogy magyar nyelven lehet itt legjobban a szocializmus építésére buzdítani. • Ez így van — mondja, később aztán magyarnyelvű színdarabot is betanulnánk. Hát újságokat, folyóiratokat olvasnak-e itt a fiatalok? Ismerik például áz Üj Ifjúság című hetilapot. Magyarnyelvű Oj Ifjúságot nem ismernek, szlováknyelvű Oj Ifjúság jár ide. Erre fizetnek elő. Így mondotta ezt Halík Gyula a zsigárd! CsISz-szervezet elnöke és a nemzeti bizottság tagja. Nem is csodálkozhatunk azon, hogy ebben a nagy községben csak 23 tagja van a CsISz- szervezetnek. j A községházán vagyunk. A nemzeti j bizottság elnöke hosszabb ideje távol van, így Hatók Gyula édesapja a nemzeti bizottság alelnöke végzi az elnök! teendőket. Tevékeny, becsületes ember. Az elfoglaltsága miatt nem állt velünk azonnal szóba, de aztán sokat beszélt. Baj van itt a CsISz-szerve^ttel — mondotta — Még egy táncmulatságot sem képesek megrendezni. Pedig milyen fontos lenne, így tegalább néhány koronához jutna a szervezet. Hát a nemzeti bizottságban mit csinálnak a fiatal tagok? A nemzeti bizottság tagjai is sok hibát követnek el. A nemzeti bizott-. ságba olyan tagokat kellene választani. I akik csak arra .néznek, hogy ki a becsületes dolgozó. Ilyen tagokat válasz- j tünk be a mostani választásoknál. A j fiatalok9 Hát azok csak éppen, hogy vannak. De a választás után hasonló esetek már nem fordulnak elő. Nem siklunk már el a község lakosságának kérelmei, ügyei felett. Oj tagokat vá- j laszt majd a nép, olyanokat, akik oko- ! sak, bátrak és erősek, akik a szívüket ’ is odaadják a nép érdekéért. Okos emberek kellenek ide. A beszélgetésünk végétért. Kezet fogtunk Hatók elvtárssal és ő hosszú ideig a szemünkbe nézett. BAGOTA ISTVÁN Fiatalok é^etébftl A mi tanulóotthonunkban színes az élet. Tanulóink a tanuláson és gyakorlati munkán kívül szabad idejüket különböző érdekkörökben töltik. Ezekben az érdekkörökben még jobban elmélyítik ismereteiket. A különböző szórakozások megszépítik fiataljaink életét, íg.v nálunk senki sem unatkozik. A tanulók kívánságára színművészeti-, olvasó-, zenei- és sakk-érdekkört alakítottunk. Van levelező-körünk és szerkesztőbizottságunk is, amely a faliújságot szerkeszti. A színművészeti kör vidám jeleneteket tanul be. Az elvtársak egész estét betöltő vígjátékot játszanak. A vígjáték, amely a munkához való szocialista viszonyra neveli fiatalságunkat, az építés köréből meríti tárgyát. Segít az építkezésnél még megmaradt régi, maradi módszerek eltávolításában. Az olvasókörben Azsajev „Távol Moszkvától” című könyvét olvassuk. A regény a Nagy Honvédő Háború éveiben épülő földalatti nyersolajcsatorna építéséről szól. Nagyon közel áll hozzánk ez a‘ könyv. A mű írója hűen ábrázolja a munka hőseit. Bemutatja az emberek szép oldalait és hiányosságait is. Mi sokat tanulunk a szovjet emberek eredményeiből és hibá''ból is. A szovjet építészek ragyogó példaként állanak előttünk. Kulturális tömegmunkánk hiányosságainak kiküszöbölésénél nagy segítséget nyújt a faliújság és az üzemi újság is. Szükséges, hogy a jövőben többet és bátrabban írjanak az elvtársak üzemi újságunkban a hiányosságokról, írjanak arról is, hogy a hibákat hogyan tudnánk legkönnyebben eltávolítani. Biztos vagyok benne, hogy közös erővel kiküszöböljük hibáinkat. MÉSZÁROS JÓZSEF Munkaerőtartalékok iskolája. Komárom. Töretlen föld Filmszínházainkban most mutatják be Peter Jilemnicky „Töretlen föld” című regényéből írt filmet. A forgatókönyv Vladimí, Minié munkája. A képen lela Tucnát és Sámuel Adamcíkot látjuk. Zuzka Cudráková és Cyprián Huscava szerepében. Vrakúnban, a dúnaszerdahelyi járásban, hogy nagyobb mennyiségű hótömeget lekössenek, illetve, hogy fokozzák a talaj nedvességét ősszel cirokból széles sorokat állítottak fel. Január közepén, amikor már olvadozott a hó a cirok sorok mögött másfélméteres hóréteg maradt meg. Konkoly Rudolf, a vrakúni állami gazdaság vezetője megtekinti őszi fáradalmuk eredményét. Ebben az évben először próbálkoztak a cirok-sorok felállításával és minden tapasztalat nélkül, saját kezdeményezésükre. Amirfil hal(gat Amerika Hangja Az amerikai farmerek nehéz éíefe Az Amerikai Farmerek Nemzeti Sző- I vétségének megbízásából, nemrégen egy ' 350 tagból álló farmer-küldöttség ér- I kezett Washingtoniba. A küldöttség tagjai Amerika különböző vidékeit képviselték és az Eisenhower kormánytól azt követelték, hogy intézkedjen a birkák további árcsökkenésének megállítása érdekében. Az, hogy a dolgozó parasztok küldöttséget szerveztek, bizonyítja, hogy az amerikai farmerlakosság milyen elégedetlen a republikánusok politikájával, amely egyenesen ez amerikai farmerek koldusbotra juttatásához vezet. Az állam uralkodó köreinek háborúra készülődő politikája következtében, az utóbbi évek folyamán az amerikai farmerek komoly nehézségekkel küzdenek. Szüntelenül emelik az adót, mert ebből fedezik a lázas fegyverkezést. A dolgozók életszínvonalának csökkenésével egyidejűleg, állandóan kisebb ’ a belső piac forgalma is. A nr »nopal Isták mindjobban kihasználják a farmereket. Tavaly, a választás előtti kampányok idején a republikánusok nem fukarkodtak a nagy Ígéretekben, de csakis ezért, hogy a farmerlakosság szavazatait biztosítsák magúiknak. Megígérték a mezőgazdasági termékek áramaik stabilizálását, segélyt ígértek a kis farmereknek és még 6ok mást. Természetes azonban, hogy ígéreteikből semmit sem váltottak valóra, sőt mi több, az Eisenhovter-kormány, ame'iy. magáévá tette a „magánvállalkozások fellendítésének politikáját”, nagy lehetőségeket biztosított a mezőgazdasági monopóliumoknak és így csak elősegítette a farmerek kizsákmányolását. A nagy kereskedelmi vállalatok — amelyek kezükben tartják az eladási piacot — kényszerítik a farmereket, hogy termékeiket a legalacsonyabb áron nekik adják el, s ugyanakkor pedig az ipari termékeket s a gazdasági felszereléseket a legmagasabb áron adják el a farmereknek. Az árak között fennálló különbség következtében a farmerek jövedelme veszélyesen csökken, míg viszont a vállalatok nyeresége rohamosan emelkedik. A haladószellemű sajtó adatai szerint, az utolsó tíz évben. tavaly volt a farmereknek a legalacsonyabb jövedelme és ezidén 2.5 milliárd dollárral csökkent. Még az amerikai fö!dmüvi',ésügyi minisztérium is beismeri, hogy a farmerek 1953, évi jövedelme 5 milliárd dollárral lesz kevesebb, mim 1947-ben Ezzel szemben az élelmiszeripari vállalatok tiszta haszna 1953 első felében, a múlt év ugyanezen időszakához hasonlítva 33 százalékkal emelkedett. Különösen nehéz a helyzetük az állattenyésztéssel foglalkozó farmeroknak. A nagy konzervgyárak, mint az „Armour and Co”, a „Swift M dpaktng Company” és a „Wilson and Company”, a farmerektől a legalacsonyabb áron vásárolják fel az állatokat s ugyanakkor s húst a lehető legmagasabb áron adják tovább a vásárlóknak Ezzel megkárosítják mind a falusi, mind a-városi lakosságot „A vágóhíd és húshűtő tulajdonosok annyit fizetnek nekünk, amennyi nekik tetszik” — jelentette ki Claud Hardt, floridai farmer. A húskonzerváló társaságok ellenőrizetlen gazdálkodása oda vezetett, hogy a farmerek kényszerültek marhaállományukat 38 százalékkal olcsóbban eladni, mint az előző évben. Ennek következtében a kis-farmerek egész sora megy tönkre, s nincs más választásuk, mint, vagy hogy cselédnek szegődjenek a nagy-farmerekhez, vagy pedig beköltözzenek a városba. Az amerikai kereskedelmi körök lapja, a „Wall Street Journal” szerint, évente körülbelül 100 ezer farmer megy tönkre. A republikánusok hatalomrajutása után a farmerek elszegényedése még nagyobb méreteket öltött. Az amerikai farmerlakosságnak mind szélesebb rétegei ébrednek tudatára, hogy a háborút előkészítő politika mindjobban megnehezíti helyzetüket. A haladó „Facts for Farmers” JÍmű folyóirat szerkesztője, Charles Cow, így ír a nemrégen megjelent „Mezőgazdasági válság Eisenhower alatt” című cikkében: „A farmerek már kezdik megérteni, hogy mit jelent számukra a háborús gazdálkodás. A kedvezőtlen árak miatt máris függő helyzetbe kerültek, kisebb lett, úgy bel- mint külföldi piacuk, s jövedelmük egyharmad- dal csökkent. Nem védte meg őket a gazdasági pangással szem-ben, hanem éppen ellenkezőleg, még mélyebbre taszította. A farmerek elégedetlensége oly nagy méreteket öltött, hogy azt már a kormánynak is tudomásul kell vennie. E. Benson, az amerikai Egyesült Államok földművelésügyi minisztere, szeptember végén Wisconsin államban, 50 ezer összegyűlt farmer előtt tartott beszédet a kormány földművelési politikájáról. [A „Daily Worker” állítása szerint az emelvény, ahonnan Benson beszélt, két sor szögesdróttal volt körülvéve, s azok előtt pedig az állami rendőrség osztagai álltak. Mit mondhatott Benson miniszter a farmereknek? Semmi mást, mint űjabb Ígéreteket, hogy a kormány mennyire „védeni fogja a farmerek érdekeit”. Hogy mennyit érnek ezek az ígéretek, azt abból is láthatjuk, hogy a sajtó szerint Benson elutasította a Washingtonba érkezett farmer-küldöttség jogos kívánságait. Az amerikai farmerek azonban nem akarnak belenyugodni nehéz sorsukba. Az állattenyésztő farmerek küldöttségének elnöke, Denis Brisco!, Colorado államból, az összegyűlt küldöttek előtt kijelentette' „Ha hazamegyünk, még aktívabban kell harcolnunk, mint ed- iig” A küldöttek a kormányhoz tnté- zett folyamodványban az Eisenhower- kormánytól követelik, hogy halaszthatatlanul tegyen meg mindent a farmerek megsegítése érdekében, különösen a szárazság által sújtott délnyugati államok birka tenyésztőit részesítsék segítségben. Az állattenyésztő farmerek washingtoni lépése világosan bizonyítja, hogy az Egyesült Államok farmerlakossága már öntudatosén kezd fellépni jogai és érdekei megvédésére, a háborút előkészítő politika ellen foglal állást, a- mely a dolgozó parasztoknak csak nyomort és koldusbotot jelent. A Központi Szakszervezeti Tanács plenáris ülése
