Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-01-23 / 6. szám

ÚJ IFJÚSÁG A Nem/etgyűlés megtárgyalta a Csehszlovák Köztársaság nemzetgazdasága fejlesztésének 1954. évi állami tervéről szóló törvény kormányjavaslatát 1954. január 20-án, szerdán dél­előtt a Csehszlgyák Köztársaság Nemzetgyű'ése megtartotta teljes ü'é- sét, amelyen megtárgyalták a Cseh­szlovák Köztársaság n -mzetgazdasága fejlődésének 1954. évi állami tervéről szóló törvény^kormányiavaslatát és az 1954—ik évi fizetett üdültetési szabad­ságról szóló törvény kormányjavas­latát. Az ülésen részt vettek: Viliam Siroky miniszterelnök, • Dr. Jarormr Do’ansky. a miniszterelnök első he­lyettese, dr. Alexej Cepicka hadsereg­tábornok, nemzetvédelmi miniszter, a miniszterelnök elstl helyettese, Václav Kopecky közművelüdésügyi miniszter, miniszterelnökhelyettes és a kormány többi tagja. Az ülésen megjelentek a CsKP KB, a Központi Szakszervezeti Tanács és a központi hivatalok, vala­mint a külföldi sajtó képviselői, kul­turális és közéletünk képviselői, a ki­váló dolgozók és dolgozó népünk több képviselője. ^.teljes ülést Zdenek Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. t.Ludmila Smehliková új képviselőnő, aki a megürült képviselői mandátu­mot tölti be, letette esküjét a Nem­zetgyűlés elnökének kezébe. A Nemzetgyűlés megtárgyalta a Csehszlovák Köztársaság nemzetgaz­dasága fejlesztésének 1954. évi állami tervéről szóló nagyfontosságú kor­mányjavaslatát, amelyről Mária Tro- janová képviselőnő, a gazdasági ter­vezési bizottság és a gazdasági terve­zés ellenőrzése, valamint az alkot­mányjogi bizottság nevében tett je­lentés Ezután Jozef Púcik miniszter, az áftami tervhivatal elnöke mondott beszédet, amelyben kihangsúlyozta a megtárgyalt törvény nagy jelentőse­gét. A Nemzetgyű'és ezután megnyi­totta a vitát, amelynek keretében dr. Václav Hulinsky. dr. Michal Falfan, dr. Jaromir Beran, Andrej 2iak és Bedrieh Közel ka képviselők szólaltak fel. A Nemzetgyűlés egyhangúan és hosszantartó tapssal jóváhagyta a Csehszlovák Köztársaság nemzetgaz­dasága fejlesztésér, k 1954. évi á'lami tervéről szóló törvény kormányjavas­latát. A Nemzetgyűlés továbbá megtár­gyalta és jóváhagyta az 1954-ik évi fizetett üdültetési szabadságról szóló törvény kormányjavaslatát, amelyről a szociálpolitikai bizottság és egész­ségügyi bizottság nevében Frantisek Koktán képviselő számolt be. Ezzel a Nemzetgyűlés 81-ik (ilése befejeződött. Január 18-án folyt le Prágában a Központi Szakszervezeti Tanács XII. plenáris ülése. Az ülésen a szénipar fejlesztéséről szóló határozatot tárgyal­tai meg. Az ülést Frantisek Zupke képviselő a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács el­nöke vezette A plenáris ülésen meg­jelent Vádav Nősek munkaerőügyi mi­niszter, Vádav Pokomy a fűtőanyag és ervergetikaügyi miniszter első he­lyettese, továbbá az építészeti és a közlekedésügyi miniszterek helyettesei. A főbeszéimolót Jozef Tesla a Központi Szakszervezeti Tanács első titkára tar­totta. A beszámolójában a szénipar fejlesztésével foglalkozott. Számos vjjzrfelszólalásban rámutattak a bányászati szakszervezeti szervek munkájának hiányosságaira. A vita részvevőd számos javaslatot tettek a munka javítására és a hiányosságok ki­küszöbölésére a szénfejtés terén. A fű­tőanyaggal és a villamos energiával való takarékossággal kapcsolatban is számos javaslatok hangzottak el. A vitát Jo­zef Tesla, KSzT első titkára értékelte. Az ülés befejezésével határozatot fogadtak el a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom feladatairól, amely rá­mutat arra, hogyan keli a pártnak és a kormánynak a szénipar fejlesztésére vonatkozó intézkedéseit rendszeresen életbeléptetni. Új tagokat választ majd a n^p Palkovics Bélával, a CsISz vágsely- lyei já’ási titkárával együtt felkerestük Hatók Gyulát, a zsigárdi CsISz-szerve- zet elnökét. A behavazott utcán talál­koztunk vele. Lapos sapkája alól sűrű haj bámulta a világot. Az utolsó három hónapban bizonyára nem látott bor- bélymühelyt. Húsz éves vagyok, válaszolta kérdé­sünkre. Akkor már nemsokára katona leszel — vágtam e szavába. Pillanatig hallgatott és az arca még gondterhel­ted lett. Aligha — feleli. Fürdés köz­ben megfáztam és most fájnak a lá­baim. A Vág vize a Tátrában ered, nagyon Hideg. Mértékletesen kellett volna ben­ne lubickolni. A baj nem is a Vágban van, hanem abban az állóvfzbtn, ahol megfüröd- tem, ott fáztam meg. Beszélgetésünk a közügyekre is rá- terelödött. Főképpen a CsISz-6zerve- zetre. Nagy falu Zsigárd, közel három­ezer lakosa van A CsISz-szervezetnek mégis csak 23 tagja van. Azt is meg­érdeklődjük, hogy a CslSz-6zervezetbö! ajánlottak-e valakit a helyi nemzeti bizottságba. Igen — én vagyok az a tag, akit a helyi nemzeti bizottságba választottak — feleli Halík Gyula. Csak hát bajok vannak, elvtársak. A nemzeti bizottság­tól mar végre-valahára kaptunk egy helyiséget. Most már rendbe noztuk. Ping-pong asztalra volna szükségünk, hogy a helyiség ne álljon üresen, de nehezen tudunk szerezni. Ebben a köz­ségben minden olyan lassan valósul meg. mint a Luca széke. Pedig, ha tudnák mennyire hiányzik a ping-pong asztal. Mibe kerülne — érdeklődünk tovább Úgy tudjuk, hogy körülbelül hét­százba. De hóts/áz korona sok pénz, nagyon sok. Nekünk pedig egy huncut vasunk sincsen. A helyi nemzeti bi- zottsáq pedig nem 6egít, semmit se nekünk. Dehát hiszen te is tagja vagy a he­lyi nemzeti bizottságnak. Hát miért nem veszed ki a részed a község ve­zetéséből ? Eljárok az ülésekre, néha fel is szó­lalok, de mást nem tudok tenni. Hát ping-pong asztalt nem tudtok szerezni ? Azt nem. A kulturális életre is rákerül a sor. Megtudjuk, hogy hárem rövid egyfel- vonásos szlováknyelvű színdarabot sze­retnének betanulni, de nehezen megy a dolog. A szerepeket nem akarja sen­ki sem elvállalni. Sokszor megpróbál­tam már erre rábeszélni a fiúkat és a lányokat. De azok csúnyául elkutyul- tak. A föld minden kincséért serh ér­tik meg a jó szót. Rossz falu ez na­gyon ! Nem tanulnak itt be színdarabot. 1 Mi lenne, ha magyarnyelvű színmű- j vei próbálkoznátok! Hiszen a község­ben magyarul beszélnek. Természetes,1 hogy a szlovák nyelvű színdarabot ne- ; hezebben tanulják be, mert nem értik a nyelvet. Itt magyarok laknak, csak, természetes, hogy magyar nyelven le­het itt legjobban a szocializmus épí­tésére buzdítani. • Ez így van — mondja, később aztán magyarnyelvű színdarabot is betanul­nánk. Hát újságokat, folyóiratokat olvas­nak-e itt a fiatalok? Ismerik például áz Üj Ifjúság című hetilapot. Magyarnyelvű Oj Ifjúságot nem is­mernek, szlováknyelvű Oj Ifjúság jár ide. Erre fizetnek elő. Így mondotta ezt Halík Gyula a zsi­gárd! CsISz-szervezet elnöke és a nem­zeti bizottság tagja. Nem is csodál­kozhatunk azon, hogy ebben a nagy községben csak 23 tagja van a CsISz- szervezetnek. j A községházán vagyunk. A nemzeti j bizottság elnöke hosszabb ideje távol van, így Hatók Gyula édesapja a nem­zeti bizottság alelnöke végzi az elnök! teendőket. Tevékeny, becsületes ember. Az elfoglaltsága miatt nem állt velünk azonnal szóba, de aztán sokat beszélt. Baj van itt a CsISz-szerve^ttel — mondotta — Még egy táncmulatságot sem képesek megrendezni. Pedig mi­lyen fontos lenne, így tegalább néhány koronához jutna a szervezet. Hát a nemzeti bizottságban mit csi­nálnak a fiatal tagok? A nemzeti bizottság tagjai is sok hibát követnek el. A nemzeti bizott-. ságba olyan tagokat kellene választani. I akik csak arra .néznek, hogy ki a be­csületes dolgozó. Ilyen tagokat válasz- j tünk be a mostani választásoknál. A j fiatalok9 Hát azok csak éppen, hogy vannak. De a választás után hasonló esetek már nem fordulnak elő. Nem siklunk már el a község lakosságának kérelmei, ügyei felett. Oj tagokat vá- j laszt majd a nép, olyanokat, akik oko- ! sak, bátrak és erősek, akik a szívüket ’ is odaadják a nép érdekéért. Okos em­berek kellenek ide. A beszélgetésünk végétért. Kezet fogtunk Hatók elvtárssal és ő hosszú ideig a szemünkbe nézett. BAGOTA ISTVÁN Fiatalok é^etébftl A mi tanulóotthonunkban színes az élet. Tanulóink a tanuláson és gyakor­lati munkán kívül szabad idejüket kü­lönböző érdekkörökben töltik. Ezekben az érdekkörökben még jobban elmélyí­tik ismereteiket. A különböző szóra­kozások megszépítik fiataljaink életét, íg.v nálunk senki sem unatkozik. A ta­nulók kívánságára színművészeti-, ol­vasó-, zenei- és sakk-érdekkört alakí­tottunk. Van levelező-körünk és szer­kesztőbizottságunk is, amely a fali­újságot szerkeszti. A színművészeti kör vidám jelenete­ket tanul be. Az elvtársak egész es­tét betöltő vígjátékot játszanak. A vígjáték, amely a munkához való szo­cialista viszonyra neveli fiatalságunkat, az építés köréből meríti tárgyát. Segít az építkezésnél még megmaradt régi, maradi módszerek eltávolításában. Az olvasókörben Azsajev „Távol Moszkvától” című könyvét olvassuk. A regény a Nagy Honvédő Háború évei­ben épülő földalatti nyersolajcsatorna építéséről szól. Nagyon közel áll hoz­zánk ez a‘ könyv. A mű írója hűen ábrázolja a munka hőseit. Bemutatja az emberek szép oldalait és hiányos­ságait is. Mi sokat tanulunk a szovjet emberek eredményeiből és hibá''ból is. A szovjet építészek ragyogó példaként állanak előttünk. Kulturális tömegmunkánk hiányossá­gainak kiküszöbölésénél nagy segítsé­get nyújt a faliújság és az üzemi új­ság is. Szükséges, hogy a jövőben töb­bet és bátrabban írjanak az elvtársak üzemi újságunkban a hiányosságokról, írjanak arról is, hogy a hibákat ho­gyan tudnánk legkönnyebben eltávolí­tani. Biztos vagyok benne, hogy kö­zös erővel kiküszöböljük hibáinkat. MÉSZÁROS JÓZSEF Munkaerőtartalékok iskolája. Komárom. Töretlen föld Filmszínházainkban most mutatják be Peter Jilemnicky „Töretlen föld” című regényéből írt filmet. A forgatókönyv Vladimí, Minié munkája. A képen lela Tucnát és Sámuel Adamcíkot látjuk. Zuzka Cudráková és Cyprián Huscava szerepében. Vrakúnban, a dúnaszerdahelyi járásban, hogy nagyobb mennyiségű hótömeget lekössenek, illetve, hogy fokozzák a talaj nedvességét ősszel cirokból széles sorokat állítottak fel. Január közepén, amikor már olvadozott a hó a cirok sorok mögött másfélméteres hóréteg maradt meg. Konkoly Rudolf, a vrakúni állami gazdaság vezetője megtekinti őszi fáradal­muk eredményét. Ebben az évben először próbálkoztak a cirok-sorok felállí­tásával és minden tapasztalat nélkül, saját kezdeményezésükre. Amirfil hal(gat Amerika Hangja Az amerikai farmerek nehéz éíefe Az Amerikai Farmerek Nemzeti Sző- I vétségének megbízásából, nemrégen egy ' 350 tagból álló farmer-küldöttség ér- I kezett Washingtoniba. A küldöttség tag­jai Amerika különböző vidékeit kép­viselték és az Eisenhower kormánytól azt követelték, hogy intézkedjen a bir­kák további árcsökkenésének megállí­tása érdekében. Az, hogy a dolgozó parasztok küldött­séget szerveztek, bizonyítja, hogy az amerikai farmerlakosság milyen elé­gedetlen a republikánusok politikájával, amely egyenesen ez amerikai farme­rek koldusbotra juttatásához vezet. Az állam uralkodó köreinek háborúra ké­szülődő politikája következtében, az utóbbi évek folyamán az amerikai far­merek komoly nehézségekkel küzde­nek. Szüntelenül emelik az adót, mert ebből fedezik a lázas fegyverkezést. A dolgozók életszínvonalának csökkené­sével egyidejűleg, állandóan kisebb ’ a belső piac forgalma is. A nr »nopal Isták mindjobban kihasználják a farmereket. Tavaly, a választás előtti kampányok idején a republikánusok nem fukarkod­tak a nagy Ígéretekben, de csakis ezért, hogy a farmerlakosság szavazatait biz­tosítsák magúiknak. Megígérték a me­zőgazdasági termékek áramaik stabili­zálását, segélyt ígértek a kis farme­reknek és még 6ok mást. Természe­tes azonban, hogy ígéreteikből semmit sem váltottak valóra, sőt mi több, az Eisenhovter-kormány, ame'iy. magáévá tette a „magánvállalkozások fellendíté­sének politikáját”, nagy lehetőségeket biztosított a mezőgazdasági monopóliu­moknak és így csak elősegítette a farmerek kizsákmányolását. A nagy kereskedelmi vállalatok — amelyek kezükben tartják az eladási piacot — kényszerítik a farmereket, hogy termékeiket a legalacsonyabb áron nekik adják el, s ugyanakkor pedig az ipari termékeket s a gazdasági felsze­reléseket a legmagasabb áron adják el a farmereknek. Az árak között fennál­ló különbség következtében a farme­rek jövedelme veszélyesen csökken, míg viszont a vállalatok nyeresége ro­hamosan emelkedik. A haladószellemű sajtó adatai szerint, az utolsó tíz év­ben. tavaly volt a farmereknek a leg­alacsonyabb jövedelme és ezidén 2.5 milliárd dollárral csökkent. Még az ame­rikai fö!dmüvi',ésügyi minisztérium is beismeri, hogy a farmerek 1953, évi jövedelme 5 milliárd dollárral lesz ke­vesebb, mim 1947-ben Ezzel szemben az élelmiszeripari vállalatok tiszta haszna 1953 első felében, a múlt év ugyanezen időszakához hasonlítva 33 százalékkal emelkedett. Különösen nehéz a helyzetük az ál­lattenyésztéssel foglalkozó farmerok­nak. A nagy konzervgyárak, mint az „Armour and Co”, a „Swift M dpaktng Company” és a „Wilson and Company”, a farmerektől a legalacsonyabb áron vásárolják fel az állatokat s ugyanak­kor s húst a lehető legmagasabb áron adják tovább a vásárlóknak Ezzel meg­károsítják mind a falusi, mind a-városi lakosságot „A vágóhíd és húshűtő tu­lajdonosok annyit fizetnek nekünk, amennyi nekik tetszik” — jelentette ki Claud Hardt, floridai farmer. A hús­konzerváló társaságok ellenőrizetlen gazdálkodása oda vezetett, hogy a far­merek kényszerültek marhaállományu­kat 38 százalékkal olcsóbban eladni, mint az előző évben. Ennek következtében a kis-farmerek egész sora megy tönkre, s nincs más választásuk, mint, vagy hogy cseléd­nek szegődjenek a nagy-farmerekhez, vagy pedig beköltözzenek a városba. Az amerikai kereskedelmi körök lapja, a „Wall Street Journal” szerint, évente körülbelül 100 ezer farmer megy tönk­re. A republikánusok hatalomrajutása után a farmerek elszegényedése még nagyobb méreteket öltött. Az amerikai farmerlakosságnak mind szélesebb rétegei ébrednek tudatára, hogy a háborút előkészítő politika mindjobban megnehezíti helyzetüket. A haladó „Facts for Farmers” JÍmű folyóirat szerkesztője, Charles Cow, így ír a nemrégen megjelent „Mezőgazda­sági válság Eisenhower alatt” című cikkében: „A farmerek már kezdik megérteni, hogy mit jelent számukra a háborús gazdálkodás. A kedvezőtlen árak miatt máris függő helyzetbe ke­rültek, kisebb lett, úgy bel- mint kül­földi piacuk, s jövedelmük egyharmad- dal csökkent. Nem védte meg őket a gazdasági pangással szem-ben, hanem éppen ellenkezőleg, még mélyebbre ta­szította. A farmerek elégedetlensége oly nagy méreteket öltött, hogy azt már a kor­mánynak is tudomásul kell vennie. E. Benson, az amerikai Egyesült Államok földművelésügyi minisztere, szeptem­ber végén Wisconsin államban, 50 ezer összegyűlt farmer előtt tartott beszé­det a kormány földművelési politikájá­ról. [A „Daily Worker” állítása szerint az emelvény, ahonnan Benson beszélt, két sor szögesdróttal volt körülvéve, s azok előtt pedig az állami rendőrség osztagai álltak. Mit mondhatott Ben­son miniszter a farmereknek? Semmi mást, mint űjabb Ígéreteket, hogy a kormány mennyire „védeni fogja a far­merek érdekeit”. Hogy mennyit érnek ezek az ígére­tek, azt abból is láthatjuk, hogy a sajtó szerint Benson elutasította a Wa­shingtonba érkezett farmer-küldöttség jogos kívánságait. Az amerikai farmerek azonban nem akarnak belenyugodni nehéz sorsukba. Az állattenyésztő farmerek küldöttsé­gének elnöke, Denis Brisco!, Colorado államból, az összegyűlt küldöttek előtt kijelentette' „Ha hazamegyünk, még aktívabban kell harcolnunk, mint ed- iig” A küldöttek a kormányhoz tnté- zett folyamodványban az Eisenhower- kormánytól követelik, hogy halasztha­tatlanul tegyen meg mindent a farme­rek megsegítése érdekében, különösen a szárazság által sújtott délnyugati ál­lamok birka tenyésztőit részesítsék se­gítségben. Az állattenyésztő farmerek washing­toni lépése világosan bizonyítja, hogy az Egyesült Államok farmerlakossága már öntudatosén kezd fellépni jogai és érdekei megvédésére, a háborút elő­készítő politika ellen foglal állást, a- mely a dolgozó parasztoknak csak nyo­mort és koldusbotot jelent. A Központi Szakszervezeti Tanács plenáris ülése

Next

/
Thumbnails
Contents