Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-06-16 / 47. szám
A Cslöz SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BÍZÓI TsÁgÁnaK LAPJA Bratislava, 1954. június 16. Are 30 ffflér III. évfolyam, 47. szám Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa A ÍCsKP Központi Bizottsága beszámolójának elhangzása után véget ért a délelőtti ülés. A délutáni ülést a CsKP Központi Revíziós Bizottság tevékenységéről szóló beszámolóval nyitották meg, amelyet a bizottság elnöke, Jósét Stétka elvtárs adott elő. A kongresszus tárgyalásai ezután a két beszámolóval kapcsolatos vitával folytatódtak. A vitában elsőnek Bedfich Kozelka elvtárs (prágai kerület) szólalt fel. Zdenek Fierlinger elvtárs, a Nemzeti Arcvonal jelentéséből valamint a szociáld emokratizmus csökevényei ellen folytatott harc néhány kérdéséről beszélt. Felszólaltak még Stanislav Doubrava elvtárs (pardubicei kerület) és Josef Sebek elvtárs (prágai kerület). Antonín Zápotoeky elvtárs, az ülés elnöke 20 órakor bejelentette, hogy a kongresszus első napja véget ért. A prágai Iparpalotában szombaton folytatta tanácskozásait Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa. Viharos és szűnni nem akaró lelkesedéssel fogadták a kongresszus küldöttei N. Sz. Hruscsev elvtársnak, a SzKP első titkárának, a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttsége vezetőjének üdvözlő beszédét. Az egybegyűltek helyükről felállva, lelkesen kiáltják: „Éljen a Szovjetunió”, „Éljen a SzKP!” A CsKP X. kongresszusának szombat délelőtti ülése a vitával folytatódott. Közben vendégek jelennek meg a szónoki emelvényen. A Csehszlovák Szocialista Párt nevében Dr. E. Slechta mérnök, miniszter, a párt elnöke, a Csehszlovák Néppárt nevében, Dr. J. Plojhar miniszter, a párt elnöke üdvözölte a kongresszust. Kína kommunista Pártja Központi Bizottsága nevében Lu Cson-son, elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Edvard Ochab elvtárs, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottsága nevében Paul Wandel elvtárs üdvözölték a CsKP X. kongresszusát. A. CsKP X. kongresszusának szombat délutáni ülése a vitával folytatotódott. A Francia Kommunista Párt nevében Jacques Duclos elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja nevében Apró Antal elvtárs üdvözölte a X. kongresszust. A kongresszus nagy figyelemmel hallgatta meg Ale- xej Cepicka elvtárs felszólalását, aki a néphadsereg építésének nagy sikereiről beszélt. A további felszólaló Miloslav Vecker elvtárs, a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség munkájáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a párt politikájának eredményei országunk ifjú nemzedékének életében szemmelláthatóan és jótékonyan megnyilvánulnak. Václav Kopecky elvtárs felszólalásában kulturális kérdésekről beszélt. A kongresszus ülése második napjának befejező része ismét hatalmasan manifesztálta a proletárnemzetköziséget és nemzetek barátságát. A küldöttek forró üdvözléssel fogadják Gheorge Apostol elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Encso Sztaikov elvtársnak, Bulgária Kommunista Pártja Politikai Bizottsága tagjának felszólalását. Hasonló helyesléssel kisérik Bedri Spahiu elvtársnak, az Albán Munkapárt Központi Bizottsága tagjának beszédét. A vasárnapi tanácskozásokat Alexej Cepicka elvtárs nyitotta meg. A vita után a kongresszus azután áttért a napirend harmadik pontjának, a népgazdaság fejlesztése 1955. évi tervének kidolgozására vonatkozó irányelveknek, valamint a mezőgazdasági termelésnek a legközelebbi két és három év alatt való lényeges fejlesztésére vonatkozó rövid lejáratú tervnek a megvitatására. A küldöttek lelkes tapsa közepette Viliam Siroky elvtárs emelkedett szólásra. A népgazdaság fejlesztésének 1955. évi tervéröl és a mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztésének rövidlejáratú tervéről V Viliam Siroky elvtárs beszámolója Elvtársak, mai X. kongresszusunk elé javaslatot terjesztettek a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának fejlesztését szolgáló 1955. évi állami terv összeállításának irányelveiről valamint egy másik javaslatot azokról az irányelvekről, amelyek célja a mezőgazda- sági termelés lényeges növelése a legközelebbi két-három évben. Mindkét tervezet célja a dolgozó nép életszínvonalának további emelése, a szocializmus gazdaság alaptörvényének megfelelően. A javaslatok népgazdaságunk jelenlegi helyzetét veszik alapul és azokat az eredményeket, amelyeket az első gottwaldi ötéves terv teljesítésével értünk el. Noha Csehszlovákia a kapitalizmus idején is az iparilag fejlett országok közé tar-' tozott. termelésének színvonala túlságosan alacsony volt ahhoz, semhogy a munkás- osztály a hatalom megszerzése után az örökbekapott gazdasági-műszaki alapokon biztosíthatta volna a dolgozók anyagi és kúlturális színvonalának tartós, lényeges emelkedését. Ezért az első ötéves tervben alapvető feladatul a csehszlovákiai nép gazdaság szocialista alapon történő kiépítését és átépítését kellett kihangsúlyoznunk, mégpedig elsősorban azáltal, hogy rohamosan fejlesztettük a nehézipar ágazatait. Ezi a feladatot sikeresen teljesítettük. Egyszers- mindenkorra végetvetettünk a csehszlovákai ipar tespedésének és visszafejlődésének csakúgy mint közvetlenül 1945 után azáltal. hogy a munkásosztály megszerezte a hatalmat és társadalmi tulajdonba vette a legfontosabb termelőeszközöket. Az ipar ban véglegesen leszámoltunk . a munka- nélküliséggel, amely a kapitalista korszakban jellemezte Csehszlovákia gazdasági éle tét. Uj korszak kezdődött, az ipar eddig so ha nem látott iramú szüntelen fejlődésé nek korszaka. A szocialista országépítés útján a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségénei nagy példája nyomán indultunk el. A szov jet nép a Szovjetunió Kommunista Pártjá nak vezetésével elsőnek építette fel hazá jában — a teljes kapitalista körülzárás el lenére — a szocializmust. A Szovjetunió, p kommunizmust építő ’szocialista állam léte zése és önzetlen segítsége a szocializmu építésének egyik alapvető és döntő ténye zője lett hazánkban csakúgy, mint a több népi demokratikus országban. Megindulva a szocializmushoz vezető úton nem kellett már „töretlen ösvénveken" ha ladnunk, nyugodtan támaszkodhattunk a hős szovjet népnek, a világ haladása úttörőjének bevált tapasztalataira. A Szovjetuniótól átvehettük és át is véttük a népgazdaság tervezésének és irányításának, a népgazdaság egyes ágazatai megszervezésének leghaladóbb formáit és módszereit. A Szovjetunió vezetésével a demokratikus táborban a gazdasági együttműködé1 új formái alakultak ki, amelyek a kapitalista államok között ismeretlenek és elképzelhetetlenek: az őszinte kölcsönös segély nyújtás formái. A Szovjetunió nagymeny- nyiségű nyersanyagot, élelmiszert és gép berendezést szállít nekünk, ami óriási mér fékben hozzájárul gazdasági életünk fejlődéséhez. Nagyjelentőségűek számunkra a szovjet rendelések is. A szovjet megrendelésekkel kapcsolatos munkák, legyen szó akár hajókról, akár kazánokról, bonyolul* elektrotechnikai berendezésekről, vagy számos más gyártmányról, emelik üzemeink műszaki színvonalát. A gazdasági alap fejlődése és a dolgozók életfeltételeinek lényeges javulása megszilárdította népi demokratikus államunkat és megszilárdította államrendünk politikai alapját — a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét is. A szocializmus építésében végzett együttes munkában Csehszlovákia egész dolgozó népe, munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség, törhetetlen egységben még szorosabbra zárta sorait a kommunista párt. valamint a Nemzeti Arcvonal kormánya körül. Az ötéves terv során jelentősen megnőtt államunk gazdasági ereje és nemzetközi jelentősége. Mégis a munkánkban fellépő hiányosságok, nevezetesen a kulcsiparágak fejlődési lemaradása, a mezőgazdasági termelés jelentős lemaradása és egyebek komoly akadályává lettek további sikeres előrehaladásunknak. Ezekre a hiányosságokra irányította párunk minden dolgozó figyelmét, különösen az 1952 decemberében megtartott országos pártkonferencia óta. Mindenekelőtt meg «ellett szüntetni az élelmiszerekre és iparcikkekre vonatkozó jegyrendszert és ezzel kapcsolatban végrehajtani a périzreformot Köztársaságunk népgazdaságának fejlődésében fontos határkövet jelent a múlt év szeptember 15-i kormánynyilatkozat, amely a Központi Bizottság m. é. szeptember 4- határozataj alapján kitűzte legközelebb feladatainkat A kormányhatározat teljesí tésével jelentős javulást értünk el a dolgozók ellátásában iparcikkekkel és élelmi szerekkel. A kiskereskedelmi árak háromszori leszállításával a pénzreform óta a reálbérek és fizetések kb. egyötödükkel emelkedtek és a dolgozók bevásárlásaik, során, több, mint 10 milliárd koronát takarítanak meg. Az egyes termelési ágak lényegesen nagyobb figyelmet fordítanak a gyártmányok minőségére és választékuk kiszélesítésére. ■Sok áru, amely még a közelmúltban nem állt rendelkezésünkre elegendő mennyiségben, ma bőségesen kapható, mint pl. rizs. kávé, cukor, bútor, különböző textiláruk, köztük ágynemű, stb. Falvainkon eredményesen fejlődik a szövetkezeti kereskedelem, noha sok fogyatékossága mindmáig nem szűnt meg. A Központi Bizottság m. é. szeptember 1-iki ülésén kitűzött irányvonalát követve, még sokkal szívósabban kell törekednünk a népgazdaság arányos fejlődésének biztosítására, amely életszínvonalunk emelkedésének előfeltétele, a lakosság szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükséglete: maximális kielégítésének biztosítására és fejlődő gazdaságunk növekvő nyersanyag- és anyagszükségleteinek egyenletes fedezésére Ezért sürgősen meg kell oldani a kö vetkező alapvető feladatokat: 1. A legrövidebb időn belül elérni a mezőgazdasági termelés lényeges gyarapodását, hogy elegendő élelmiszert, elsősorban húst biztosítsunk a lakosság növekvő szükségleteinek fedezésére és elegendő nyersanyagot élelmiszer- és könnyűiparunk számára; 2. hathatósan és sürgősen kiszélesíteni szén-, energetikai és ércalapunkat, hogy biztosíthassuk az iparnak és a népgazdaság többi ágazatának fejlődését, valamint megjavíthassuk a lakosság ellátását; 3. fokozni és jobb minőségűvé tenni a közszükségleti cikkek gyártását; 4. lényegesen emelni a vasúti és gépkocsiközlekedés munkájának színvonalát; 5. egész gazdasági életünkben megszilárdítani a gazdaságossák rendszerét, ami elkerülhetetlen előfeltétele annak, hogy tovább folytathassuk az árak leszállításának 's az életszínvonal emelésének politikáját. • Az első gottwaldi ötéves terv sikeres be- éjezése után az előtt a feladat előtt álunk, hogy kidolgozzuk népgazdaságunk fejlesztésének új távlati tervét. A demokratikus tábor országai közötti együttműködés elmélyítése érdekében azonban szükségesnek mutatkozik, hogy idejében egybehangoljuk a gazdasági terveket. Ezért az új távlati terv kidolgozása előtt most hozzáfogtunk a legsürgetőbb feladatok kidolgozásához, azoknak az irányelveknek a kidolgozásához, amelyek alapján a legközelebbi két-három évben - lényegesen gyarapítjuk mezőgazdasági termelésünket és amelyek alapján összeállítjuk a népgazdaság fejlesztésének 1955. évi állami tervét. Elvtársak, már maga az a tény, hogy a mezőgazdasági termelés kérdését oly messzemenően kitűztük, nagy történelmi jelentőségű és hatású esemény. Nem hajthatjuk végre sikerrel a szocializmus építését, ha nem fejlesztjük lényegesen a termelőerőket nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is. A mezőgazdaság termelő erőinek megfelelő fejlesztése nélkül — amint azt a mi tapasztalatunk is bizonyítja, — nem biztosíthatjuk a szocialista országépítés alapvető célkitűzését: a dolgozók szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését. Ezért a szocialista országépítés egész további fejlődésének szempontjából szerfölött fontos az a tény, hogy a legidőszerűbb és legsürgetőbb feladatunkul a mezőgazdasági termelés lényeges fokozását tűzzük ki magunk elé, hogy biztosítsuk a termelőerők legnagyobb mérvű fejlesztését a mezőgazdaság szakaszán :s. Mezőgazdasági termelésünk, mai helyzetét röviden a következő adatokkal jellemezhetjük: az 1934—1938 háború előtti évek átlagához képest a hektárhozamok a következőképpen emelkedtek: búza 18.7 százalék, rozs 13.1 százalék, árpa 17.1 százalék, zab 3.7 százalék Ezzel szemben nem értük el a háború előtti hektárhozamokat burgonyában, cukorrépában, lenben, komlóban és néhány más termékben. A rétek hozama is csökken. A sertésállomány 32.8 százalékkal, a birka állomány több, mint kétszeresére emelkedett, viszont a szarvasmarha- és tehénállomány jelentéktelenül csökkent annak következtében, hogy a határvidéken kisebbek az állományok. A kimérésre szánt hús termelése 1937-hez képest a vágósertéseket tekintve 20 százalékkal emelkedett, csökkent azonban a tejtermelés. Röviden ezek a legfontosabb adatok, amelyekből nyilvánvaló, hogy mezőgazdasági termelésünk intenzitása nagyjában a háború előtti színvonalon mozog. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a vetésterület a háború előtti viszonyokhoz képest több, mint 500 ezer hektárral csökkent Annak sürgető szükségét, hogy mielőbb megoldjuk a mezőgazdasági VILIAM SlROKY elvtárs
