Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-06-12 / 46. szám

16 1954 Június 12 ÖJIFMG Ismét teljes ülést tart a genfi értekezlet az indokínai béke helyreállítása ügyében Dánielek balsikere a frencia nemzet­gyűlés külügyi bizottságában, a fran­cia nemzetgyűlés külügyi vitája, amely­nek során a napirend kérdésében le­szavazták a kormányt, a 11 milliót számláló angol szövetkezeti kongresz- szus határozata Nyugat-Németország felfegyverzése ellen, s az olasz képvi- selöház döntése a csaló választójogi törvény hatálytalanításáról — minde­zek az események világosan tanúsítják az amerikai külpolitika súlyos veresé­gét Nyuget-Európában. Genfben azt várják, hogy mindez pozitív hatást fog gyakorolni az értekezlet menetére. A genfi helyzet egyébként a meg­megújuló amerikai-francia szabotázs­kísérletek jellemzik. Amerikai forrás­ból kijelentették: hamarosan „fontos döntések” várhatók Eisenhower elnök részéről; ez elnök felhatalmazást kért a kongresszustól az indokínai fegyve­res beavatkozásba. Bidault párizsi be­széde is határozottan provokatív, há­borúra uszító. Bidault azt javasolta a nemzetgyűlés­nek, hogy támogassa a kormányt a há­ború folytatásának és kiterjesztésének útján. Az amerikai-francia obstrukciós po­litika Genfben jelenleg két pontban akadályozza a haladást: a semleges fe­lügyelőbizottság összetétele kérdésben, s abban, hogy visszautasítja az indo­kínai politikai és katonai kérdések Ö6z- szekapcsolását. Ami az első kérdést il­leti: az amerikai-francia „érv" még mindig az, hogy népi demokratikus államot nem lehet semlegesnek tekinteni, kapi­talista államot igen._________________ Molotov elvtftrs hétfői beszédében ki­mutatta, milyen nevetséges ez a .tézis. A második kérdésben elfoglalt ameri­kai-francia álláspontot megvilágítja az a fogadtatás, amelyben Molotov elvtárs és Fám Van Dong elvtárs fejtegeté­seit részesítették. „Molotov elfogadha­tatlan követeléseket támasztott", „Fám Van Dong vádaskodott” — ezek a ki­jelentések hangzottak el azokban a zártkörű sajtóértekezleteken, amelye­ket az amerikai és a francia küldött­ség rendezett. A Bidault és Bedell-Smith-vezette küldöttségek fenntartják azt az állás­pontjukat, hogy a szovjet, és vietnami küldöttség „alá akarja rendelni” a tűzszünet megkötését a politikai fel­tételeknek. Ezzel azonban sajátmagukat leplezik le és bebizonyítják, mennyire fején ta­lálta a szöget Molotov elvtárs, _______ amikor rámutatott arra, hogy bizonyos küldöttségek Genfben csupán az indo­kínai háború rövid szüneteltetését a- karják elérni. Csütörtök délután ismét teljes ülésen tárgyalták az indokínai problémákat. Eden Beddell-Smith-szel folytatott tárgyalást. Hír szerint informálta az amerikai küldöttség vezetőjét Csou En- Laj elvtárssal folytatott keddesti tár­gyalásairól. Csütörtök este a brit kül­ügyminiszter Krisna Menonnal regge­lizett. Nehru küldötte pénteken Lon­donba utazott, ahol átveszi a glasgowi egyetem díszdoktori oklevelét. Genfbe érkezett Frederic-Dupont, az indokínai társállamok ügyeinek francia minisztere. Útban van Genf felé Ri­chard Casey, ausztráliai külügyminisz­ter. Casey Kalkutába érkezett, ahol bejelentette, hogy új tervet visz ma­gával Genfbe ez indokínai kérdés meg­oldására. Ezt a tervet előzőleg meg­beszéli Nehru, indiai miniszterelnökkel, majd Edennel és Bedell-Smith-szel, ügy terjeszti elő azután a genfi ér­tekezleten. A francia nemzetgyűlés nagy többséggel leszavazta a kormány napirendi javaslatát az indokínai vita során — ezért Laniel kénytelen volt felvetni a bizalmi kérdést A francia nemzetgyűlés szerdán este megszakította ülését, majd az éjszakai órákban folytatta. Az éjszakai ülés el­ső felszólalója Jacques Soűstelle ex- gaulleiste képviselő volt, aki az Indo­kínában elkövetett „katonai hibák” kér­dését vetette fel. Soustelle a kormány politikájával kapcsolatban rosszalóan jelentette ki, hogy „az egymást köve­tő kormányok sem békét, sem háborút nem csináltak Indokínában”. A képvi­selő rámutatott, hogy „Franciaország­nak nem szabad katonai erőforrásait Indokínában kimerítenie”. Majd így folytatta: „Meg akarnak folytam' ben­nünket az európai hadseregben, mia­latt tengerentúli területeinket és saját függetlenségünket is elveszítjük.” Soustelle befejezésül kijelentette: nem bízik abban, hogy a kormány „képes biztositani a békét és Fran­ciaország függetlenségét.” Ezután Loustaunau-Lecau paraszt­párti képviselő emelkedett szólásra. aki annak a véleményének adott kife­jezést, hogy „Franciaország az elmúlt 30 év során több vereséget szenvedett, mint amennyi sikert aratott. Ennek oka az, hogy Franciaország nem tudja helyesen felhasználni a rendelkezésre álló emberanyagot és erőforrásokat”. A képviselő beszéde végén a nem­zetgyűlés felosztását követelte. A kormány ezután napirendi javasla­tot terjesztett elő arról, hogy az in­dokínai vitát ne minősítsék „sürgős kérdésnek”. A felszólalások után a képviselők szavaztak a kormány által előterjesz­tett napirendi javaslat felett, s 524 szavazattal 269 ellenében elvetették a kormány javaslatát. Emiatt Lar.iel miniszterelnök az ülés egyórás felfüggesztését kérte, s rend­kívüli minisztertanácsi ülést hívott egybe. Véget ért a Francia Kommunista Párt XIII. kongresszusa A Francia Kommunista Párt XIII. kongresszusának június 7-i ülésén több határozat-tervezetet fogadtak el. A kongresszus egyhangúlag elfogad­ta azt a határozattervezetet, amely a párt szervezeti megszilárdítása céljából előírja a párt sorainak és az üzemi sejtek hálózatának kiszélesítését, a párt tömegkapcsolatainak erősítését. Ugyancsak egyhangúlag fogadták el azt a határozatot, amely rámutat a fran­cia dolgozó ifjúság nehéz helyzetére, s megállapítja, hogy a francia ifjúság az egész néppel együtt harcolni akar Franciaország nemzeti függetlenségé­ért, a békéért és a demokratikus sza­badságjogokért. A politikai bizottság elnöke határo­zat-tervezetet terjesztett elő Francia- ország politikai helyzetéről és a Frencia Kommunista Párt feladatairól. A hatá­rozatban benne foglaltatik annak a harcnak részletes programmja, amelyet a Francia Kommunista Párt vív az or­szág nemzeti függetlenségének hely­reállításáért, a békéért, a kenyérért és a szabadságért. A határozat megjelöli e programm velóraváltásának módjait. A záróülésen beszédet mondott Mau­rice Thorez elvtárs, a Frencia Kom­munista Párt főtitkára. Beszédét a küldöttek viharos éljenzéssel fogadták. Thorez elvtárs hangoztatta: A Francia Kommunista Párt to­vábbra is elszántan harcol azért, hogy összefogjanak az összes nem­zeti és demokratikus erők az ország nemzeti függetlenségének helyreál­lításáért, a békének és Franciaor­szág biztonságának biztosításáért, a francia nép társadalmi haladásáért. A Francia Konununista Párt fő­titkára kijelentette, hogy a párt a parlamentben és az országban haj­landó támogatni bármilyen akciót, amely az „európai védelmi közös­ség” és az indokínai háború ellen irányul, s Franciaország nemzeti füg­getlenségének biztosítását irányozza A Francia Kommunista Párt új köz­ponti bizottsága első ülésén megválasz­totta a politikai bizottság tagjait és póttagjait. A politikai bizottság tag­jai: Maurice Thorez, Jacques Duclos, Marcel Cachin, Francois Billoux, Etienne Fajon, Raymond Guyot, Leon Mauvais, Waldeck Rochet, Gaurenl Casanova, Jeanette Vermeersch elv­társak. A Francia Kommunista Párt főtitká­rává Maurice Thorez elvtárset válasz­tották meg. A minisztertanács ülése után a saj­tóval kö ölték: a kormány napirendi javaslatának leszavazása miatt La­niel szombaton délelőtt felveti a nemzetgyűlésben a bizalmi kérdést. A nemzetgyűlés szerdáról csütör­tökre virradó éjszakai ülése jóval éj­fél után ért véget Laniel miniszter- elnök zárszavával. Az amerikai politika súlyos veresége Olaszországban: t.z olasz képviselőház nagyfontossá­gú határozatot hozott: 427 szavazattal 75 ellenében elfo­gadták Pietro Nenni elvtárs javaslatát, és hatálytalanították a csaló választó- jogi törvényt, amelyet, De Gasperiék washingtoni parancsra erőszakoltak keresztül, s amelynek alapján a tava­lyi választásokat megtartották. A szavazást váratlanul rendelték eh Emlékezetes, hogy néhány nappal ez­előtt a képviselőház elutasította Scel- ba-kormány javaslatát arról, hogy Nenni indítványa ügyében e"” hónap­pal halasszák el a szavazást. A legutób­bi napokban a kormány új manőverek­be kezdett a döntés elhalasztása vé­gett. Éjjel azonban amikor már be akarták fejezni a képviselőház ülését, hirtelen napirendre tűzték a Nenni- javaslatot fii vita rövid volt, s a határozat nemcsupán a csaló vá­lasztóügyi törvényt helyezte hatályon kívül, hanem kötelezte a kormányt ar­ra is, hogy terjessze elő új választójogi törvényjavaslatot. A határozat ellen csupán a keresztény- demokrata párt szélső jobb szárnya és az új-fasiszták szavaztak. Az osztrák if júság harcos találkozói Ausztria több városában június 5—7- ig megtartották a demokratikus ifjúság hagyományos találkozóit, amelyeken sokezer ifjú és leány vett részt. fii találkozók „A barátságért, a jobb és boldogabb életért!” jelszó je­gyében ■ zajlottak le. Ezeket a találko­zókat az osztrák ifjúságnak a béké­ért, a háborús propaganda és a mun­kanélküliség ellen, az ifjúság demok­ratikus és szociális jogainak biztosítá­sáért vívott harcának szentelték. A találkozón a Szovjetunió, Magyar- ország, a Német Demokratikus Köz­társaság és más országok ifjúsági kül­döttei is részvettek. A német ifjúság berlini találkozóján az egész német fiatalság hitet tett béke, a szabadság és az egységes demokratikus Németország mellett. KANDIKÓ OTTÓ, budapesti tudósítónk írja: ifjúsági béketalálkozó Béke ..., ezt a szót zengi a nép szerte a világon. Ezért harcol az in­dokínai fiatal, ezért küzdenek Genfben a tárgyalóasztal mellett és ezért dol­goznak a felszabadult országok dolgo­zói is. Még emlékezetünkben élnek a háború borzalmai, jól tudjuk, hogy mit jelentene, ha ismét lángba borítanák a világot. De nem engedjük, hogy meg­ismétlődjenek 1944. borzalmas napjai. Azt is tudjuk, hogy a háborút meg le­het akadályozni, ha a nemzetek össze­fognak és egységesen a békét akarják. Hazánk fővárosában június 12—13-án ismét találkoznak a fiatalok. Ez lesz a budapesti ifjúság nagy Béketalálkozó­ja. Az ifjúság együtt tölti ezt a két napot, boldogan, vidám szórakozások között. DISz-szervezeteink alaposan felkészültek, hogy felejthetetlenné te­gyék ezt a találkozót. A találkozó a május elsejei i inepségekhez lesz ha­sonló. Vidám karnevál nyitja meg a kultúrfeltépéseket, sporteseményeket és tréfás tömegversenyeket. Ezen a találkozón néphadseregünk harcosai is résztvesznek, ezenkívül jelen lesznek a hazánkban tartózkodó kínai, bolgár és koreai fiatalok is. Az ifjúság Béketa­lálkozóján az idősebbek is ott lesznek, hiszen ők is tartós békét akarnak. A békéért harcol ma fiatal és öreg egy­aránt. Az ifjúsági Béketalálkozó Budapesten a békeerők seregszemléje lesz. Angol ifjúsági küldöttség érkezett Pekingbe A Kínai Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség meghívására 11-tagú angol if­júsági küldöttség érkezett Pekingbe. A pekingi repülőtéren ünnepélyesen fo­gadták a küldötteket. A TIZRUBELES Nem is olyan régen, még négy évti­zede sincs annak, hogy a repülők v-. vonaton utazgattak és vasúton szállí­tották magukkal gépeiket is. Ügy ám, akkortájt még nem úgy jártak az em­berek a repülőtérre, mintha a vasút­állomásra i mennének, hanem mintha valami érdekes cirkuszt mennének megnézni. A repülőgépek nem repül­tek messzire, legfeljebb egy-két kört írtak le a levegőben és a közönség üdvrivalgása és tapsvihara közben ereszkedtek te ismét. Az ezernyi tö­meg annak rendje és módja szerint megvásárolta a belépőjegyet és élve­zettel szemlélte a repülöakrob'ai:: „nagy" teljesítményét. Annakidején Utocskinnak, a kitűnő orosz repülőnek igen nagy sikerei vol­tak. Egy-egy ilyen mutatványa után gyOzelemittasan szállt ki gépéből, min­den oldalról csokrokkal halmozták el udvariasan hajlongott a hölgyek- előtt és hálásan szorongatta a jóltáplált urak kezét, akiknek tekintélyes hasán vastag aranyláncok kígyóztak. Nem csoda, hogy a neves repülő észre sem vette azt a fiatal diákot, aki a tömeg­ben elvegyülve áhítattal figyelte min­den mozdulatát. A kisdiákot Mikulin- nak hívták. Inkább nem reggelizett de szorgalmasan gyűjtögette a fillére­ket, hogy jelen lehessen minden re­pülésnél. Utocskin volt az eszmény­képe, álmában is rágondolt és gyűj­tötte a fényképeit. Egy verőfényes nyári napon, amik >r Utocskin, éppen a második kört ívelte gépével, a nézőknek úgy tűnt, mintha a gépmadár megbillent volna. Jelene­iét lélekzetvisszafojtva figyelte a kö­zönség soraiban a kis Mikulin is. A motor valóban felmondta a . szolgálat ;. és a gép zuhanni kezdett. A tömege» a rémület lett úrrá A közelben ide 0esen iárkain mechanikustól várt mm denki magyarázatot. „A mágnes nem működik," mondta a mechanikus és ö izgatottan várta a fejleményeket. Az utolsó percben azonban Utocskinnak sikerült a gépet egyensúlyba hozni es most óriási tapsvihar közepette szállt le az ujjognó tömeg előtt. Az izgatott nézők aztán hazamentek és otthon is idegesen tárgyalták az eseményt. Maga Utocskin volt a leg- kevésbbé izgatott, mert ehhez már hozzá volt szokva. Az átkozott mágnes nem egyszer tréfálta már meg s míg eddig mindig sikerült valamilyen mó­don kimásznia a bajból. Veszélyes tré­fa volt, az igaz, de az ember rríár a veszélyt sem érzi annyira fenyegető­nek. ha többször előfordul. Az eset olyan hatással volt Mikulin- ra,.a rajongó gimnazistára, hogy ettől kezdve csak arra gondolt. Nem látott, nem hallott, csak azon törte fejét, ho­gyan tudna a hős számára olyan mág­nest szerkeszteni, amely soha sem mondaná fel a szolgálatot. Napokig töprengett, milyen módon menthetné meg Útocskint a lezuhanástól. Elkép­zelte. hogy az ő mágnese olyan töké­letes lesz. amitől nagyszerűbb nem volt és nem is lesz a világon. Akkor majd Utocskin kilép a gépből és a nép szemeláttára megrázza Mikulin diák kezét s 0 oly büszkén néz farkassze­met a hőssel, hogy még a jóltáplált terebélyes urak is irigykedni fognak rá. Persze a fénylő aranyláncok is cl sápadnak a merészen domborodó ha­sakon .. . Amint így álmodozva jár-kel, az utca sarkán majdnem beleütközik egy ordítozó dülöngő részegbe. A részeg °mber elváltozott arca olyan közel volt hozzá, hogy annak minden mozdula­tát megfigyelhette. Az egyik szeme alatt hatalmas kék folt volt. amely fö- 'ott nem is lehetett látnia a szemet. csak annak véres helyét. A másik sze­mével dühösen Mikulinra meredt ra. A diák elszaladt. Nem ment haza. A téren megkérdezte az ott várakozó izvozcsikoktól merre van az Anglterre szálloda. „Hol lakik Utocskin” — kérdezte a portást. Az emeletre, két folyosón át felrohant és máris a szobája előtt állt. Kinyitotta az ajtót. Elállt a lélekzete. A hvres férfi két lépésre állt tőle. „Az embernek két szeme van’’ — dadogta a gimnazista — „ha az egyi­ket kiverik a másikkal még nézhet...’’ „Hiszen én nem ssándékszom kiver­ni senkinek sem a szemét” — mondta Utocskin szigorúan. „Nem azt akartam mondani” — ki­áltotta a diák. Az ön gépén csak egyetlenegy mágnes van ... szereljen rá kettőt, ha az egyik felmondja a szolgálatot, a másik még működhet. „Nagyszerű gondolat” mondta a re­pülő és vállára kapta a boldog Miku- lint. A két mágnessel ezután minden re­pülése kitünően sikerült. Nem feled­kezett meg a diákbarátjáról és minden repülés után egy tízrubeles bankót hozott a postás a Mikulin házba. Nem a repülés őskoráról akartam most írni, csak futtában érintettem u műszárnyak fejlődését Pokriskinen és Kozsedübon keresztül a hangnál gyor­sabban cikkázó rakétagépek bajnokáig. Másra gondoltam ezzel a kis történet­tel. Az a tíz rubel, melyet a postás a fiatal gimnazistának hozott, az a tízes bankó volt Mikulin akadémikus, a szo­cialista rnunak hősének az első jutal­ma a repiilőiparban végzett első talál­mányáért. V. Orlov nyomán írta J. Gordon ÜJ IFJÚSÁG — a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának lapia Megjelen’k hetenként két^/et Kiadta a Smena a FsISz Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala, Bratislava, Prazska 9. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő Szőke József Szerkesztőség kiadóhivatal, Bratislava Prazska 9 Telefon 227-17, 237-01. — Nyomja Merkantil n. v. nyomdája. — Előfizetés egy évre 30.— Kcs, félévre 15— Kcs — SBCS Bratislava száma 119 21’ 0617 — Hírlap bélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivatal. Feladó és irányító ületi Postahivatal. Feladó és irányító postahivatal Bratislava 2. — Irányító szám 1400-1. D-51079

Next

/
Thumbnails
Contents