Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-06-12 / 46. szám

— mipiűsite

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámolóra

kezetek eredményei, amelyek mindenki számára kézzel foghatóak és szemmel láthatóak, a legszemléltetőbb példái annak, hogy a szövetkezetek jelentik az egyedüli helyes utat a mezőgazdasági termelés rendszeres emeléséhez és ezáltal a dolgozó parasztság és \gz egész nép életszínvonalának emeléséhez is. Ugyancsak teljesen megerősíti a IX. pártkongresszus által kitűzött fő irányvonal helyességét is.

A földművesszövetkezetek 1953-ban a búzánál hektáronként átlagosan 1.5 mlázsával, árpánál 1.8 mázsával nagyobb termést érték el. mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. A közös gazdálkodást végző földművesszövetkezetekben az egy dolgozóra eső termelés az egyénileg gazdálkodó parasztokkal szemben a búzánál, árpánál és cukorrépánál több mint háromszorosan nagyobb. Emelkedik a szövetkezeti tagok jövedelme is.

Semmi sem téríti el többé a kis- és középparasztokat a megkezdett útról Pórul járna az, aki a jól gazdálkodó szövetkezetben a szövetkezeti tagokkal el akarná hitetni, hogy jobb volna számukra, ha a jól működő szövetkezetből visszatérnének apró földecskéikre, ahol nehezen fordul meg a traktor. Parasztjaink tudnak gondolkozni. Nem cserélnék fel a jó szövetkezetét a kapitalista viszonyokkal, amikor a földbirtokosok és kulákok kizsákmányolták őket.

Ezt bizonyítja az osztályellenségnek a szövetkezetek szétzúzására irányuló kísérletei visszaverése is. A szövetkezetek ellenálltak a kulákok és népi demokratikus rendszerünk ellenségei támadásainak, és a szövetkezeti tagok a párt és a kormány segítségével, szoros szövetségben a munkás- osztállyal tovább szilárdítják és fejlesztik gazdálkodásukat.

Nem lehet azonban emellett elleplezni, hogy a jó és nagyon jó szövetkezetek mellett vannak olyan szövetkezeteink is, ahol rosszul gazdálkodnak és nem érnek el kielégítő eredményeket. Ez azért van, mert már megalakításuknál nem vették mindig tekintetbe a helyi, gazdasági és politikai viszonyokat, és nem teremtették meg az egyes szövetkezetek sikeres működésének előfeltételeit. A szövetkezetek szervezésénél számos esetben kiforgatták és megkerülték a párt helyes irányvonalát. Ez elsősorban a szövetkezetek számbeli növelésére irányuló hajszában nyilvánult meg. A kis- és középparasztok mindennapos türelmes és szemléltető meggyőzése helyett gyakran különböző káros adminisztratív intézkedéseket és nyomást alkalmaztak. Más esetekben az a törekvés, hogy a szövetkezetek számát minél jobban növeljék, ahhoz vezetett, hogy a szövetkezetekbe felvették a kulákokat is.

A már megalakított szövetkezetek további fejlődésére nem fordítottak megfelelő gondot. Ebből származnak azon nehézségek fő okai, amelyek egyes földművesszövetkeze-' tekben keletkeztek.

Elvtársainknak tudatosítaniuk kell, hogy a földművesszövetkezetekbe olyan parasztok lépnek be, akiknek nincs tapasztalatuk a mezőgazdasági nagytermelés szervezésében és irányításában. Éppen ezért sokkal nagyobb politikai és szakmabeli segítségre van szükségük.

Szövetkezeteinkben számos nehézség további oka nem utolsó sorban az volt, hogy néhány helyen nem gondoltak arra, hogy a szocializmus építésében elért sikerekkel együtt növekedik és erősödik az osztályellenség ellenállása is. Nem egyszer megtörtént, hogy a falusi pártfunkcionáriusok csak azért, hogy békességük legyen, csökkentették éberségüket és megalkuvók voltak a kulákokkal szemben. Számos ku- lák furakodott be a szövetkezetekbe. Természetes, hogy a kulákok azzal a céllal léptek a szövetkezetbe, hogy azt megkárosítsák és belülről bomlasszák.

Az eddig előforduló hiányosságainkat nem leplezzük, de tudjuk, hogy a hiányosságok elsősorban az emberekben vannak és ezért az emberektől függ, politikai munkánktól és az egész párt tevékenységétől függ, hogy a hibákat helyrehozzuk és kiküszöböljük. Erre megvan az erőnk és lehetőségünk, és ezért ezt meg is tesszük.

A szövetkezeti gazdálkodás gondolatának már megnyertük a kis- és középparasztok jelentős részét. A jól gazdálkodó, erős és szilárd szövetkezetekben a dolgozó parasztok jobban kezdenek élni, mint azelőtt éltek. A földművesszövetkezetekben a jó pro- pagátorok és szervezők ezrei nőttek fel, akiket mint egyénileg gazdálkodó parasztokat senki sem ismert, de akiket most, mint a szövetkezetek dolgozóit és funkcionáriusait az egész ország ismeri és becsüli. Munkájukkal kiváló eredményeket érnek el. A Martin állami birtok kostani gazdaságán dolgozó Josef Holiencik sertésápoló 25 anyasertést gondoz. Egy anyadisznótól évente átlag 18, 15,2 kg-os malacot nevel fel. A trencéni járásban levő

adamovcei szövetkezetben dolgozó munkaérdemrenddel kitüntetett Anna Filiipová a malacoknál napi 1,10 kg-os súlygyarapodást ért el. A plasi járásban levő královicei gép- államáson dolgozó Alojz Scheiner traktorosnak már gyermekkora, óta műlába van. A tavalyi őszi munkák folyamán hernyótalpas traktorral 927 átlaghektárt művelt meg. A bruntáli járásban levő nové-veski szövetkezetben dolgozó Antonia Gougelová sertésápoló a gondozásában levő 12 anyadisznótól darabonként évente átlagosan 19 malacot nevelt fel. Az ilyen emberek jogosan örvendenek megbecsülésnek és tiszteletnek, s ilyen emberekből lesznek a rendjelek és kitüntetések viselői.

A fóldművesszövetkezetek a széles szövetkezeti táblákon és a közösistállókban sokkal magasabb hektárhozamokat és na- gyobbfokú hasznosságot érnek el, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. A földmü- vesszóvetkezetek egyre bőségesebben látják el piacunkat gabonával, hússal, tojással, tejjel, zsiradékkal, gyümölccsel. Túlnyomó részben ők látják el iparunkat ipari növényekkel. A gazdálkodás eredményei szövetkezeteink életképességét és előnyeit bizonyítják Számos szövetkezet valóban pompás eredményeket ér el.

A Zabreh-vidéki dubickói szövetkezet tagjai négyzetes-fészkes módszerrel ültették a burgonyát. Az egész 26 hektárnyi területen átlagosan 306 mázsás hektárhozamot értek el. A Mikulov-vidéki pasohlavki földművesszövetkezet hektáronként 30 mázsa rozsot, 23,5 mázsa árpát, 24 mázsa búzát, 342 mázsa cukorrépát termelt. A beadási feladatokat a rozsnál *377 százalékra, a búzánál 172 százalékra, az árpánál 328 százalékra teljesítette. A munkaegység értéke 35 koronát tett ki és ezenfelül tex*mészet- ben 3 kilogramm gabonát, 1 kilogramm burgonyát. 20 dkg hüvelyest, fél liter tejet és 10 dkg húst. A horazdovicei járásban levő Hlineny Űjezd-i szövetkezet tagjai a borjúknál átlagosan napi 1 kg, a malacoknál 0.60 kg súlygyarapodást érnek el. Egy tyúk átlag 128 tojást tojik. A munkaegység értéke, beleszámítva a természetbeni juttatást, 42.10 korona.

Teljesen bebizonyosodott, hogy a szövetkezetben végzett becsületes munka gazdag gyümölcsöt és jó eredményeket hoz mindenhol, ahol a munkát jól tervezik és szervezik, ahol betartják a gazdálkodás helyes elveit, és ahol a falusi pártszervezet és a nemzeti bizottság a szövetkezet gazdálkodását szívügyének tekinti. A jó szövetkezetek eredményei mindennél ékesebben beszélnek, s a legmeggyőzőbb példát nyújtják valamennyi dolgozó paraszt számára.

*

Mezőgazdaságunknak az egyéni kistermelésről a szocialista nagyüzemi termelésre való áttérésénél és a mezőgazdasági termelés fokozásánál döntő szerep hárul a gép- és traktorállomásokra. A mezőgazdaság gépesítésének növekedése és a szocialista termelési formákra .való áttérés hozzájárult ahhoz, hogy megnövekedett a mezőgazdasági munkák termelékenysége. Az egy mezőgazdasági dolgozóra eső bruttótermelés 1953-ban az 1949-es évvel szemben 36 százalékkal növekedett. A mező- gazdasági munkák termelékenységének emeléséhez hozzájárultak az új nagyteljesítményű gépek, amelyek megfelelnek a haladó agrotechnika követelményeinek és a mezőgazdaságunk előtt álló fokozott feladatoknak.

1953-ban a gép-és traktorállomások a szántóterületek 49 százalékán végezték el a szántást és a gabona 35 százalékát aratták le. Munkásaink és technikusaink érdeme folytán és a Szovjetuniónak a mezőgazdasági gépek szállításával nyújtott hathatós segítsége folytán a mezőgazdaságban érvényesülhetett a legkorszerűbb technika. Nagy feladat jut a gépállomásokra abban, hogy kiküszöböljék a fáradságos munkákat a gépek segítségével, hogy szilárd támaszpontokat képezzenek a szövetkezetek kiépítésében és megszilárdításában, a magas hektárhojtamok és a magasfokú hasznosság biztosításában.

A gépállomások munkája konkréten kifejezi a munkásosztály felbonthatatlan szövetségét a dolgozó parasztsággal, és kifejezésre juttatja azt a közvetlen segítséget, amelyben • államunk részesíti a mezőgazdaságot.

Azonbah az eddigi állapottal nem elégedhetünk meg. Tudatosítanunk kell, hogy a termelés fejlődésének üteme és terjedelme a mezőgazdaságban sok tekintetben a gépesítés fokától és annak kihasználásától függ. Különösen a gépesítés elégtelen fejlődését kel] kiküszöbölni, véget kell vetni a technikai lebecsülésének és elégtelen kihasználásának, amely befolyással van a mezőgazdasági termelés elmaradására és fokozni kell a gép- és traktorállomások segítsé gét olyan munkáknál, amelyek sok kézzel végzett munkát igényelnek.

A gép- és traktorállomások munkájánaK megjavítása és politikai valamint gazdasági feladatai fokozása érdekében elsősorban állandó szakképzett káderekkel kell kiegészíteni az állomásokat, fokozni kell felelősségüket és egyben anyagi érdekeltségüket a mezőgazdasági termelés növelése iránt. Főleg az állomások összes dolgozóinak az elvégzett munkáért vállalt felelősségét kell emelni.

A lehető legnagyobb mértékben meg kell szilárdítani a gépállomások és a földművesszövetkezetek közötti termelési kapcsolatokat, törekedni kell az agrotechnika alapvető követelményeinek szigorú betartására, fokozni kell a gépállományról való gondoskodást, a dolgozókat az állomások, traktorosbrigádok és egyének közötti szocialista munkaverseny fejlesztésére kell buzdítani.

A prágai kerületben lévő kolovrati gép- és traktorállomás példája és számos más gépállomás példája megmutatja. milyen eredményeket lehet elérni az egész kollektíva becsületes igyekezetével. A kolovrati gépállomás a tavaszi munkák folyamán feladatait 163,8 százalékra teljesítette Az egy traktoregységre eső teljesítmény 141,6 átlag hektárt tett ki. A bratislavai kerületben levő szenei gépállomás traktorosai a tavaszi munkák feladatait 127.3 százalékra teljesítették. Az egy traktoregységre eső teljesítmény 187,9 átlag hektár volt

Mezőgazdaságunk eredményei, a földművesszövetkezetek megszilárdítása és fejlődése szorosan összefüggenek a gép- és traktorállomások .ló gazdasági, politikai és szervezési munkájával.

★

Az állami gazdaságoknak jutott az a foltos feladat, hogy a szocialista mezőgazda- sági nagyüzemi termelés példaképeivé váljanak. Az állami gazdaságok számos jó eredményt értek el. Földalapjuk az 1949 es évvel szemben több mint négyszeresére emelkedett. Különösen fontos a lakosság élelmiszerellátásában való részük.

Az állami gazdaságok eddigi munkaered- ményeivel azonban távolról sem lehetünk megelégedve. A munkaszervezés és irányítás gyakran sántikál. nem harcolnak minden szakaszon a termelési költségek csökkentéséért és a gázdaságosság fokozásáért. Ugyancsak nagyon elégtelen a dolgozókról való gondoskodás is. Sokan nem találták még eddig meg a munkájukhoz való helye- viszonyt. A nehézségek egész sorát az okozza. hogy nem tartják állandóan megművelés alatt a földeket, gyenge a gépesítés, a középkáderek túlságosan gyakran cserélik munkahelyüket, gyakran változnak a vezető dolgozók és közvetlenül a termelésben dolgozók szakképzettsége alacsony

Ahhoz, hogy kiküszöböliük azokat a hiányosságokat. amelyek az állami gazdaságokat gátolják abban, hogy valóban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés mintaképei legyenek, az állami gazdaságokat nagymértékben és komplexen gépesített mezőgazdasági üzemekké kell átalakítani, és elegendő, szakképzett, állandó dolgozót kell biztosítani számukra. Az állami gazdaságok sikeres munkájának előfeltétele, hogy a termelés fokozására irányuló törekvéseket a munkatermelékenység fokozására és a teljesítményeknek a jobb munkamegszervezés alapján való emelésére irányuló törekvésekkel kapcsolják egybe.

Nem egy példa tanúskodik arról, hogy állami gazdaságainkon kiváló eredményeket lehet elérni. A jaromeri járásban levő smir- zicei állami gazdaság a tejbeadást 104.3 százalékra, a sertéshúsét 102 százalékra, marhahúsét 127 7 százalékra teljesítette. A gazdaságokban egy anyadisznótól átlag 9 malacot nevelnek fel. Az istállókban elhelyezett fejősteheneknél a napi tejhozam 7.88 liter. A bratislavai tröszthöz tartozó trnavai állami gazdaság az első negyedévben a tejbeadást 122 százalékra, a sertéshúsét 100 százalékra, a marhahúsét 147 százalékra teljesítette. Az istállókban levő fejőstehenek átlagos napi tejhozama 8.48 liter. A termelési költségek lényegesen alacsonyabbak a tervezett költségeknél.

Állami gazdaságainknak példás gazdálkodásukkal be kell bizonyítaniuk, hogy valóban ők a szocialista mezőgazdasági nagy termelés példaképei.

E helyen még egy dolgot meg kell említenünk. Az állami birtokok vannak hivatva arra is, hogy fajtenyészetünk és vetőmag- termesztésünk fejlesztésének élén haladjanak.

Hazánk földje nagyon jó répatermő föld. Ez megköveteli, hogy nagyobb gondot fordítsunk a répamag minöségére.Tnert ez a cukor - répátermelés fejlesztésének előfeltétele. Ezen a téren fontos szerep vár cukorgyárainkra is. Arra kell tórekedni, hogy a cukorgyárak önálló gazdasággal rendelkezzenek a magtermelő alapok kialakításában.

A város és a falu közötti gazdasági kapcsolatok kifejlesztésében fontos tényezők a begyűjtési szervek. Bár az ötéves terv folyamán megnövekedett a növényi és állattenyésztési termékek felvásárlása 1953-ban mégsem érték el a tervezett színvonalat. Évről évre emelkedett a szocialista szekUr része az összbeadások teljesítésében. Míg 1948-Can ez a beadásokban való részvétel csekély volt, 1953-ban némelyik fontos terméknél meghaladja az egyénileg gazdálkodó parasztok beadásait. 1953-ban a szocialista szektor beadásai a gabonánál 51 százalékot, a cukorrépánál 56 százalékot, a vágódisznok- nál 57 százalékot tettek ki.

A begyűjtési apparátus sem teljesíti még jól a hivatását. A begyűjtés végrehajtásában elkövetett hibák után, amelyek főleg az 1951-es és 52-es években fordultak elő, amikor a begyűjtési apparátus dolgozói számos esetben nem meggyőzéssel, hanem nely- telen adminisztratív intézkedésekkel kényszerítették ki a beadások teljesitését és ezért jogos bírálatban részesültek — a begyűjtési apparátus dolgozóinak egész sora passzivitásba esett és nem szervezte meg jó! a begyűjtést.

Egyes begyűjtési dolgozók, akik a helyzet elégtelen ismerete folytán bürokratikus irodai adminisztrálás alapján egy sereg túlkapást követtek el mind a szétírásban, mind a begyűjtésben, megsértették a munkások szövetségét a dolgozó parasztsággal. Komoly hibák fordultak elő a felvásárolt állatok minőségének megállapításánál. Az ilyen állapotot nem lehet tovább tűrni. A begyűjtési dolgozóknak tökéletesen ismerniök kell minden egyes község viszonyait, körültekintéssel kell dolgozniuk, szoros együttműködésben a nemzeti bizottságokkal. Tevékenységükkel biztosítaniuk kell a sikeres begyűjtést, ki kell venni részüket a város és a falu közötti piaci kapcsolatok fejlesztésében, munkájukkal és politikai befolyásuk érvényesítésével hozzá kell járulniuk a munkásparaszt szövetség megszilárdításához.

A begyűjtési minisztérium meghatalmazottal testületének felállítása után számos nemzeti bizottság elhanyagolja begyűjtési feladatait. A begyűjtésről való gondoskodás minden nemzeti bizottság munkájának alkotórészét képezi. A nemzeti bizottságoknak nem szabad tűrniök, hogy a kulákok ne teljesítsék rendesen beadási kötelezettségüket. A kulákok gyakran azt hitték és még mindig azt hiszik, hogy nem kell, teljesíteniük a megállapított termelési feladatokat és az állam iránti beadási kötelezettségeiket. A nemzeti bizottságok hivatottak arra. hogy ne engedjék a mezőgazdasági termékek termelésének és beadásának a kulákok altat való szabotálását. A nemzeti bizottságoknak e téren az állami érdekek védelmezőivé és tevékeny megvalósítóivá kell válniuk.

Politikánk iranya világos. Világosak a célok, amelyeket pártunk a falvakon végzett munkájával akar elérni. A szocialista építés érdekében a falvakon mezőgazdaságunk nagyméretű fejlesztésére kell törekednünk. Az egységes földművesszövetkezetekben, az állami gazdaságokon és az összes egyénileg gazdálkodó parasztoknál minden földet gondosan meg kell művelni és lényegesen emelni kell mind a növényi, mind az állattenyésztési termelést. Ezen a téren világosan bebizonyította előnyeit a szocialista szektor. Ezért egységes földművesszövetkezeteinket tovább szilárdítjuk és építjük, hogy még meggyőzőbb és vonzóbb példaképévé váljanak a dolgozó parasztoknak, akik a jövőben is belépnek a szövetkezetekbe és új szövetkezeteket alakítanak.

V. I. Lenin mondotta: ..Csakis abban az esetben, ha sikerül a föld társadalmi, kollektív, szövetkezeti, artyelszerű megmunkálásának előnyeit a parasztnak a gyakorlatban bemutatni, csak ha sikerül a szövetkezeti, artyeigazdaság segítségével a parasztnak segítséget nyújtani, csakis az esetben tudja az államhatalmat kezében tartó munkás- osztály a maga igazát a parasztnak ténylegesen bebizonyítani, csakis igy vonhatja tényleg szilárdan és igazán a maga oldalára a sokmilliós paraszttömeget.“ Feladatunk, hogy pártunk munkájában továbbra is e szavak szerint igazodjunk, hogy országunkban, falvainkon e szavakat valóra váltsuk.

Az összes kis_ és középparasztoknak rendszeres támogatást és segítséget kell nyújtani. Falvainkon sok kis- és középparaszt folytat egyéni gazdálkodást. Gondoskodnunk kell arról, hogy ezek a parasztok jó eredményeket érjenek el, hogy biztosítva legyen gazdaságuk termelése. Erről eddig nem gondoskodtunk kellőképpen. Most ezt helyre kell hozni. Tudatosítjuk, hogy a támogatás az a helyes út, amelyen az egyénileg gazdálkodó parasztokat megnyerjük a szövetkezeti gondolat számára. Hiba volna azt hinni, hogy könv. nyebben megnyerjük őket. ha magukra hagyjuk segítség nélkül. Ennek éppen az ellenkezője az igaz. Éppen azáltal nyerjük