Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-06-12 / 46. szám
6 1954. Június 12. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámolója illő mindenféle gaztetteknek és kísérleteknek sem, amelyekkel meg akarták zavarni a választások méltóságteljes lefolyását. Népünk találó és megsemmisítő választ adott nekik azzal, hogy tömegesen részt vett a választásokon és teljes győzelemre vitte 3 Nemzeti Arcvonal jelöltjeit. A nemzeti bizottságok, az államhatalom helyi szervei, amelyeket májusban választottunk meg, a nép egységének, a szocializmust építő népi demokratikus rendszer erejének a kifejezői. Népünk éberen Őrködik kiharcolt szabadsága és vívmányai fölött és nem tűri, hogy bárki is meghiúsítsa törekvéseinek és vágyainak valóraváltását. A párt vezetésével erős és harcképes hadsereget teremtett meg. szocialista jellegű hadsereget és e hadseregnek megad mindent, amire szabadsága. függetlensége és békés országépítése megvédéséhez szüksége van. Bevált biztonsági testületeink őrzik a köztársaság biztonságát minden békebontó, ügynök és felforgató ellen. Csehszlovákia dolgozó népe a párt vezetésével jelentős sikereket ért el hazájának építésében, szocialista országépítésünk merész terveinek megvalósításában. Minden hűséges hazafi jogos büszkeséget érez a nagy sikerek láttán, amelyeket elértünk és joggal érzi, hogy e sikerekhez ő is hozzájárult becsületes munkájával. Ez a becsületes munka azért gyümölcsöző, mert országunkban népi demokratikus rend van, a dolgozó nép kormányoz és munkánk élén a kommunista párt áll. & jogos büszkeség, amelyet polgáraink a haza soha nem látott felvirágzásán éreznek, ezért egybefolynak azzal a törhetetlen hűséggel, amelyet népi demokratikus rendszerünk, drága pártunk és kormányunk iránt éreznek. Most pedig áttérek népgazdaságunk eredményeinek részletesebb elemzésére és további fejlődése biztosításának kérdéseire. ságunk és a lakosság növekvő igényeit. Az iparban tapasztalható aránytalanságok fékezik népgazdaságunk további fejlődését és a nép életszínvonalának emelkedését Ezért erőinket és a rendelkezésre álló eszközöket arra kell összpontosítanunk, hogy minél előbb kibővítsük tüzelőanyag-, nyersanyag- és energetikai alapunkat. Ez természetesen nagy követelményeket támaszt a termelés tervezésével, megszervezésével és irányításával szemben, tehát az ipar, az építőipar és a közlekedés vezető és más dolgozóival szemben. ★ Népünk egyre növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése érdekében biztosítanunk kell a termelés arányos, szüntelen és gyors fejlődését a legfejlettebb technika alapján. Ahhoz, hogy sikerrel oldjuk meg az ezzel összefüggő feladatokat, teljesítenünk kell az állami tervet. A terv teljesítése ez idén azonban nem egészen kielégítő. Az egyik oldalon néhány jó eredményt látunk. Különösen nagyra kell értékelnünk bányászaink munkáját és erőfeszítését. Az elmúlt hónapokban sikerrel teljesítették a tervet és a fejtés emelkedett. Lendületükből nem szabad engedniük. A bányászok nem tűrhetik a terv lemaradását, ellenkezőleg, tovább kell fejleszteni a szénfejtést. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a kohászatban, a gépiparban, az élelmiszeriparban, valamint az erdő- és faipari minisztérium keretében nem teljesítik a termelés tervét. Valamennyi minisztérium üzemeiben rosz- szabbul teljesítik az árutermelés tervét, mint a bruttótermelés értékének tervét. Egyes fontos árucikkek nem jutnak el idejében iparunkhoz, külföldi rendelőinkhez és fogyasztóinkhoz. Egyes árufajták termelési tervét nem teljesítik, ennek következtében a fogyasztási cikkek tervszerű választéka szegényebb lesz és a fogyasztók nem vásárolhatják meg azt, amit be akarnak szerezni. Egész termelésünk zavartalan menete és egyenletesen teljesítsék, minden hónapban, minden nap és minden mutatóértékben. Minden figyelmünket, minden erőnket azoknak a tartalékoknak a feltárására kell fordítanunk, amelyek biztosítják e fontos követelmény teljesítését. Az utóbbi időkben a gazdasági- és szak- szervezetek kevesebb gondot fordítanak a munkamulasztás és a munkaerőhullámzás elleni harcra. A gépipari minisztérium szakaszán 1953-ban az indokolatlan munkamulasztás annyi volt, hogy felért 6000 munkás egészévi munkájával. Noha 1952- höz képest bizonyos javulás észlelhető, a helyzet még mindig igen komoly. Az építőiparban a helyzet még rosszabbodott is. A munkamulasztás és a munkaerőhullámzás pótolhatatlan károkat okoz, ami abban mutatkozik meg, hogy nem használják ki a gépeket és egyéb berendezéseket, — fékezi a termelés, a munkatermelékenység gyors növekedését, növeli az önköltségeket és csökkenti az életszínvonal gyors emelkedésének lehetőségeit. A termelés szüntelen gyarapodásának és a népgazdaság fejlődésének döntő előfeltétele a munkatermelékenység emelkedése. A munka termelékenysége az ötéves terv folyamán az iparban 60 százalékkal, az építőiparban 52 százalékkal gyarapodott. Ahhoz, hogy biztosítsuk a munkatermelékenység, további állandó növekedését és a termékek jobb minőségét, jobban ki kell hasz nálnunk a gépeket, berendezéseket és készleteket, meg kell javítanunk a termelés tervezését, H.őkészítését és megszervezését. E téren a legfontosabb szerepet a végzett munka mennyisége és minősége szerinti díjazás elvének helyes alkalmazása és az egyenlősdi minden megnyilvánulásának kiküszöbölése játssza. A munka termelékenységének további fejlődésével szorosan összefügg a termelési folyamatok gépesítésének és automatizálásának tervszerű és az eddiginél sokkal messzemenőbb bevezetése. Ezzel szoros kapcsolatban áll az a feladat, hogy az üzemek általános jellegéről áttérjünk a célszerű szakosításra. E feladatok sikeres teljesítéséhez teljes áttekintést kell szereznünk az egyes üzemek kapacitásáról és ennnek alapján meg kell állapítanunk, milyen irányban haladjon további fejlődésük. Az egyes üzemeket ki kell építeni és el kell látni a szükséges gépekkel és berendezésekkel, hogy mindegyikük szerves egészet alkosson, amely képes végrehajtani az egyes árucikkek vagy alkatrészek termelésének lezárt gyártási ciklusát. Az a tény, hogy . egyes üzemeinkben hiányzik vagy kihasználatlanul marad a termelési kapacitás egy része, a tervezés ben tapasztalható hibákkal együtt arra vezet. hogy a szükséges és célszerű együttműködés mellett széleskörű, ellenőrizhetetlen további együttműködés burjánzik el. Ez gyakran megzavarja a tervteljesitést, megdrágítja a gyárfást és feleslegesen terheli a közlekedést. A munkatermelékenység emelése, a termelés olcsóbbátétéle megköveteli, hogy sokkal gyorsabban hajtsuk végre a gépek és berendezések részeinek, alkatrészeinek normalizálását és standardizálását és egységesítését. 1 ★ Építőmunkánk sikereiben nem kis része van a gazdaság és kultúra fejlesztése szocialista tervezésének, amely az első ötéves terv során, különösen pedig a pártnak és a kormánynak az új tervezési módszerek bevezetéséről szóló határozata után 'nagy lépést tett meg előre. Ennek ellenére nyíltan meg kell mondanunk, hogy a népgazdaság tervezése és irányítása elmaradt a szocializmus építésének óriási lendülete mögött és ma nem felel meg népgazdaságunk színvonalának. A népgazdasági terveknek és mutatóértékeik rendszerének minél pontosabbaknak, egyszerűbbeknek kell lenniök. ugyanakkor azonban hű képet kell adniok az egyes nép- gazdasági ágazatok és az egyes kerületek kölcsönös összefüggéseiről. Emellett több lehetőséget kell nyujtaniok arra is, hogy a helyi nyersanyagforrásokon felépülő termelés bevezetésében jobban érvényesülhessen a kezdeményezés, mégpedig iparban és mezőgazdaságban egyaránt. Sokkal nagyobb mértékben kell számbavennünk és kihasználnunk a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés minden lehetőségét. A tervezés színvonala emelésének feladata megköveteli, hogy elsősorban az Állami Tervhivatal javítsa meg munkáját. Az Állami Tervhivatal szervezetét el kell mélyíteni, meg kell javítani irányító tevékenységét, hogy munkájából kiküszöböljük a kapkodást. A népgazdasági problémák feldolgozása, az állami tervek kidolgozása történjék valóban tudományos színvonalon. Az Állami Tervhivatal szerezzen tökéletes áttekintést a népgazdaság egyes ágazatainak helyzetéről és lehetőségeiről. Jobban együtt kell működnie a minisztériumokkal, az Állami Statisztikai Hivatallal és sokkal nagyobb mértékben ki kell használnia az egyes kerületekben működó tervezési szervek tapasztalatait és javaslatait. A tervezés színvonalának megjavítása természetesen nem csupán az Állami Tervhivatal ügye. Az egyes minisztériumoknak az eddiginél sokkal jobban és pontosabban kell tisztázniok kölcsönös követelményeiket és kifejezni őket a tervekben. Ki kell küszöbölni az egészségtelen szakosság megnyilvánulásait. Az egyes ágazatok közötti együttműködést nemcsak az egyes minisztériumok szükségletéinek szempontjából, hanem elsősorban az egész népgazdaság szükségleteinek szempontjából kell végrehajtani. A tervezéssel szorosan összefügg a dolgozók mindennapos törekvése, hogy valóra váltsák a tervet, feltárják a tartalékokat és megteremtsék az összes feladat teljesítésének és túlteljesítésének előfeltételeit. A dolgozók sikeres mozgósítása kezdettől fogva feltételezi, hogy a tervet idejében és össze- fogóan írják szét az üzemekre. Ezen a téren is sok még a javítani való. Az egyes iparágak és üzemek gazdasági tevékenységének és magának a tervezésnek a megjavítása megköveteli, hogy rendszeresen és hézagmentesen ellenőrizzük a terv teljesítését. Az ellenőrzés fő feladata, hogy a tervteljesítés során kiküszöbölje a nehézségeket és akadályokat, feltárja a segédforrásokat és tartalékokat, rögzítse és elterjessze az élenjáró üzemek és dolgozók tapasztalatait. A tervezésnek, valamint a tervteljesítés ellenőrzésének megbízható statisztikai adatokra van szüksége. Az elmúlt években elmélyült a statisztikai kutatás. A statisztikusok azonban ne hagyják figyelmen kivül azokat a bíráló hangokat, amelyek rámutatnak a különböző jelentések és kimutatások fölöslegesen nagy számára. Felül kell vizsgálniok a kimutatások és jelentések célszerűségét, egyszerűsíteniük kell őket, csökkenteni a számukat és nagyobb figyelmet kell fordítaniok arra, hogy a jelentések szavahihetőbbek legyenek és alaposan elemezzék adataikat, aminek alapján gyakorlati és hathatós intézkedéseket javasolhatnak majd. Népgazdaságunk irányítása Népgazdaságunk irányítása a párt és a kormány politikai-gazdasági irányelvein alapszik és a nagy tömegek cselekvő hozzájárulásával történik. A gyakorlatban azonban a párt és a kormány irányelveit gyakran nem tartják be. Nem merítenek ki minden lehetőséget és nem találnak meg minden utat abból a célból, hogy gazdasági életünk irányításában a dolgozók legszélesebb rétegei részt vegyenek. Nem hívják össze a termelési aktívákat, Ipar Az ország- szocialista iparosítása politikájának megfelelően kiterjedt beruházási teve. kenységünket az ipar és a közlekedés átépítésére és kiépítésére összpontosítottuk. Az állami beruházások az ötéves terv folyamán 83.2 milliárd koronára emelkedtek. A termelésbe 62.9 millárdot fektettünk, ebből az iparba 40 milliárd koronát. A termelőeszközök termelése az első ötéves terv folyamán 118.7%-kal növekedett és részesedése az egész ipart termelésben 57.6 százalékról 62.3 százalékra emelkedett. A fogyasztási cikkek termelése ugyanazon időben 79.8 százalékkal nőtt meg. A termelőeszközök előnyben részesített termelése lehetővé^ tette népgazdaságunk minden ágazatának ro. hamos fellendülését. Megteremtette annak előfeltételeit, hogy a mezőgazdasági kistermelésről fokozatosan áttérjünk a gépesített szocialista mezőgazdasági nagytermelésre. Munkásaink és dolgozó értelmiségünk hazafias lelkesedése, törhetetlen akarata, kép. zettsége és ügyessége hihetetlenül rövid idő, néhány év alatt annyira átépítette és kiszélesítette iparunkat, hogy az hazánk büszkesége lett. Ha kiszámítjuk, a termelésből mennyi jut egy-egy lakosra, úgy Csehszlovákia 1953-ban- köszéntermelésben a kilencedik, nyersvaster- melésben a hetedik, acéltermelésben a hatodik helyet foglalta el az egész világon. Az ötéves terv során az egy lakosra eső villanyáramtermelés tekintetében felülmúltuk Franciaországot és Olaszországot, nyersacéltermelésben Svédországot és Franciaországot és kevés híján utolértük Nagy-Británniát. Mindezeket a sikereket csak azért“ érhettük el, mert hazánk a demokrácia és a szocializmus táborához tartozik, amelyet a Szovjetunió vezet. Különösen fontos szerepet játszott a Szovjetunió testvéri együttműködése és önzetlen támogatása. Szorosan együttműködve a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, nemcsak biztosítottuk gyártmá- nyaink állandó piacát, hanem a szükséges behozatal forrásait is. A párt fő irányvonalának megfelelően elsősorban a nehézipart fejlesztettük. Iparunk vezető ágazata a gépipar lett, amelynek termelése ma 3.3.szorta nagyobb, mint 1948- ban volt. A gépiparnak nem kis része volt az ipari termelés gyarapodásában és szerkezetének megváltoztatásában. Ma újfajta megmunkáló gépeket, nehéz profilirozógépeket, nagy kotrógépeket, földszivattyúkat, legnehezebb elektrotechnikai berendezéseket, bonyolult vegyipariberendezéseket, hajókat, korszerű repülőgépeket és több fajta különleges gyártmányt, televízióskészülékeket és számos más dolgot termelünk, amelyeket azelőtt sohasem gyártottunk. Gépiparunk a legkorszerűbb technikával látja el fegyveres erőinket, amelyre szükség van megbízható honvédelmünknek. Számos közszükségleti oikket is termel. Gépiparunk ugyanakkor külkereskedelmünk fejleszteséik fontos alapja is. Nagy fejlődést mutat kohászatunk. A nyersvastermelés az ötéves terv során 69 százalékkal, az acél termelése 67 százalékkal és a hengerelt vas termelése 73 százalékkal növekedett. Üj nagykohókat, Siemens.martin- kemencéket, hengerszékeket és hengersorokat helyeztünk üzembe. Ostrava vidékén tovább folytattuk legnagyobb kohómüvünk építését. Nagy sikernek számít, hogy országunkban bevezettük az alumínium gyártását. A ko. hóipar fejlődését fékezi azonban a nyersanyagalap fejlődésének, a hazai ércek feldolgozását és az érclelőhelyek gyarapítását szolgáló berendezések építésének lemaradása. Teljes egészében bebizonyosodott, hogy ha. zánk gazdag számos értékes nyersanyagban. A kapitalizmus idején ezek a tüzelőanyag., érc. és más értékes ásványi készletek vagy feltáratlanul maradtak, vagy pedig a munkások robotja a kapitalisták véres sápját gyarapította. Mi azonban országunk gazdagságát teljes egészében a nép javára akarjuk kihasználni. Ezért lényegesen meg kéll javítani a földtani kutatómunkát és jelentősen kell fokozni a fejtést. A vegyiipar bevezette a legfontosabb gyógyszerfajták termelését, kibővítette a szintétikus üzemanyagok és mürostos fonalak gyártását és elsajátította az új tüzelő, anyagfajták előállításának technológiáját. Mezőgazdaságunk szükségletei mögött lemaradt a műtrágyatermelés, amelyet a közeli években lényegesen növelni kell. Az építőipar színvonala 1953-ban közel 130 százalékkal múlta felül az 1948. évi állapotot. Néhány nagy duzzasztóművel, sok üzemet, száz és százkilométernyi vasútvonalat, számos hidat és más nagy építészeti alkotást hoztunk létre, a tatarozó munkálatok mellett. Ezerszámra épültek lakásegységek. Noha az első ötéves terv során erőfeszítéseink elsősorban a nehézipar felépítésére összpontosultak, gyors ütemben gyarapodott a könnyűipar termelése is. Az ötéves terv folyamán a könnyűipar minden ágazatában növekedett a termelés. A könnyű, és élelmiszeripar munkásainak és dolgozóinak érdeme, hogy fogyasztóinkat bőséges választékban láthattuk el árucikkekkel. A mezőgazdasági termelés lemaradása azonban azt okozta, hogy az élelmiszeripar nem teljesíthette minden feladatát és hogy egyes gyártmányok nem kerülnek piacra olyan mennyiségben, ahogyan azt terveztük. Szlovákiában az ipari termelés egyhar- madrésznyivel gyorsabban növekedett, mint a cseh országrészekben. Szlovákiában az ipari termelés rohamos gyarapodását azért érhettük el, mert a cseh országrészek műn- kásosztálya hatalmas mértékben kifejlesztette a termelést és elegendő termelőeszközt gyártott a szlovákiai ipari termelés szaporítására. Az összes állami beruházás 26.7 százaléka Szlovákiára jutott, 125 új ipari üzemet építettünk fel ott és 109 további nagyobb üzemet bővítettünk ki. Szlovákiában a nehézipar térfogata 1953-ban több mint meghétszerezödött 1937-hez képest. A cseh országrészek fejlett munkásosztálya és dolgozó értelmisége segítséget nyújtott a szakképzett káderek nevelésében. Szlovákiában a munkásosztály kitartó munkájával 68 százalékkal gyarapította a barnaszén termelését, több -mint 80 százalékkal a villanyáramét, 30 százalékkal az acélét, 87 százalékkal a hengereltvasét és 370 százalékkal a gépipar termelését. Az egy lakos, ra eső bruttó ipari termelés 13 százalékkal múlta felül a cseh országrészek 1937. évi ipari termelésének színvonalát. Jelentős mértékben megszilárdult a csehszlovákiai gazdaság egysége. Szlovákia iparának ma nem csekély része van Csehszlovákia ipari termelésének gyarapodásában és a cseh országrészek iparához hasonlóan egyre jobbat, egyre többet termel, hogy kielégítse az egész köztársaság lakosságának igényeit. Az ötéves terv során alapjában megváltozott iparunk és egész népgazdaságunk képe. Messze felülmúltuk a háború előtti termelés színvonalát. Népgazdaságunkból azonban ennek ellenére sem küszöböltünk ki minden aránytalanságot, amelyek a kapitalista Csehszlovákiától maradtak ránk örökbe és amelyek országépítésünk folyamán jöttek létre azért, mert nem fordítottunk elég figyelmet a népgazdaság arányos tervszerű fejlesztésének törvénye által támasztott követelményekre. A kapitalista Csehszlovákia nyersanyagalapja igen szűkreszabott volt. Uj bányák építésével, a régiek helyrehozásával, új villanytelepek üzembehelyezésével, a meglévő üzemek termelőképességének fokozásával elértük, hogy az ötéves terv végén három - szorannyi villanyáramot termeltünk, mini 1937-ben, a kőszén bányászata 22 százalék kai, a barnaszén és lignit fejtése 91 száza lékkai növekedett. A tüzelőanyag és energetikai alap azonban gyarapodása ellenére sem elégíti ki teljes mértékben népgazdaNépgazdaságunk feilddé«e
