Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-06-09 / 45. szám
2 07 mac I Jó munkát kívánunk a szentpáli CsISz szervezetnek A bökpusztai fiatalok egyre lelke- I sebben dolgoznak. Nemcsak az elvégzett munka sikerén lelkesednek fel, hanem azért is dolgoznak, hogy e lehetőség szerint elsők lehessenek a környéken. Ezért történt az, hogy a szentpáli állami gazdaság fiataljait versenyre hívtuk ki. A verseny magában foglalja, hogy mindenegyes CsISz- tag megrendeli az Oj Ifjúságot. A verseny második pontja az, hogy levelezőkört alakítunk és hogy melyik alapszervezet küld értékesebb leveleket, tudósításokat az Oj ifjúság részére. Azonkívül brigádmunkákat v'gzünk és mezőgazdasági szakelőadásokat tartunk. A versennyel kapcsolatban nekünk elsősorban az a célunk, hogy a szentpáli CsISz-tagokat jobb munkára bírjuk. Elsősorban is a sajtóterjesztést szel retnénk minél gyorsabban és minél jobban megvalósítani. A mi alapszervezetünknek még kul- túrhelyisége sincs, bár ez mégsem akadályozza munkánkat. A gyűléseinket nyáron már valahogy meg bírjuk tartani kultúrhelyiség nélkül is, azt pedig reméljük, hogy télig iesz ku! túrhelyiségunk. A jó munkánk egyik bizonyítéka, hogy Kovács Ernő. Vaskó Mihály és Martincsek elvtárs a répaegyelésnél 60 brigádórát dolgozott le. Szervezetünk kötelezettséget vállalt, hogy a here gyűjtésében ’edolgozik 30 brigád- órát. A brigádórákért járó pénzösszegből könyveket és kézilabda felszerelést vásárolunk. Kívánjuk, hogy a szentpáli CsISz-szervezet is hasonló jó munkát végezzen. MARTINCSEK RUDOLF, Bökpuszte A CsKP X. kongresszusára több mint iOOO tonna ércet feltettek terven felül A Selmecbányái bányászok május utolsó napjaiban jóval túlteljesítették a CsKP X. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalásaikat. Nyolcszáz tonna érc helyett, terven felül 1028 tonna ércet fejtettek és dolgoztak fel, 112 folyóméter folyosót törtek át és a fa- és robbantóanyag jobb kihasználásával 52.283 koronát takarítottak meg az önköltségen. A kongresszus előtti munkaverseny keretében az ércbányában megjavított ták a gépi eszközök kihasználását is. A Pedagógiai Főiskola Rektorátusa felhívja az rettségiző magyar tanulóifjúság figyelmét arra, hogy a következő iskolai évben a Pedagógiai Főiskola katedrái mellett magyar tanítási nyelven az első évfolyamon a következő szakcsoportok nyílnak meg: magyar-szlovák szlovák-orosz matematika-fizika földrajz-történelem biológiai-kémia testnevelés-nyelvek. A kérvényeket 1954 június 15-ig küldjük be a főiskola címére: Vy- soká Skola Pedagogická, Bratislava, Kalinciakova c. 4. Részletesebb információkat a főiskola dékáni hiva- . talai ugyanott adnak. A Pedagógiai Felsőbb Iskola Dékáni Hivatala ugyancsak értesíti a magyar érettségiző tanulóifjúságot, hogy a felsőbb iskolára a kérvényeket 1954 június 15-ig adják be. A felsőbb iskolán a nyelvek és az összes reális tantárgyak kombinációi választhatók. A kérvé .yeket a felsőbb iskola címére küldjük be: Vyssa skola pedagogická, Bratislava, Kalinciakova 4. Részletesebb információkat ugyanott a dékáni hivatal ad. A főiskolán és a felsőbb iskolán a hallgatók a vagyoni állapotoknak megfelelően stipendiumot kapnak, a távolabbi hallgatók intemátusi elhelyezésben részesülnek. Pedagógiai Főiskola Rektorátusa. Pedacógial Felsőbb Iskola Dékáni Hivatala. Szarvas Lásdó, a Breznó melletti Mezőgazdasági Mesteriskola legjobb tanulója, a rimaszombati kerületben lévő Cerencári EFSz-bOl jött ide. „A határozat kinyitotta a szemeket, — mondja Szarvas László. — Nálunk a szövetkezetben nem tartjuk be a jejési tervet és sok fejőnél csak napi öt liter tejet érünk el. Első feladatom az lesz, hogy nyolc 'kiváló tehenet nevelek fel és felhasználom az iskolában szerezett elméleti tudásomat.’’ Képünkön Szarvas szövetkezeti tagot látjuk, amint a borjakat a hideg nevelési módszer szerint gondozza. 1954. TtMuS 9. Ne pusztítsd a madarakat Környékünkön az utóbbi években nagyon ! elterjedt a légpuska-. zás szenvedélye és a leghasznosabb madaraink pusztításához vezetett. Ennek meggátlása érdekében erélyes rendészeti közbelépést várunk. A legszomorúbb, hogy a CsISz-ía- gok sem járnak elől jó példával, nem beszélve a serdülő gyerekekről, kiknek „gyerekes csínjeik” láttán a szülök gyakran szemet hunynak. A fészkeket kirabolják és lerombolják és valóságos hadjáratot indítanak a madarak ellen, úgyhogy a védtelen maradak kénytelenek más helyre költözni. Ha számokban kifejezhetnénk, hogy milyen hasznot hoznak a madarak. milliókat kitevő pénzösszeget nyernénk. Ilyen óriási összegekkel károsítják meg népgazdaságunkat azok, akik a madarakat pusztítják. Nagyon sokan úgy vélik, hogy a varjak a legkártékonyabb ádat'Hc és pótolhatatlan károkat okoznak mezőgazdaságunknak. Akik ezt hiszik, nagyon tévednek, mivel « megfigyelések alapján beigazolódott. hogy a varjú nem magát a palántát, hanem a rajta élősködő rovart pusztítja és ugyanígy van a vetéssel is. A petési varjú különösen júniusban mutatkozik és ez egybe esik a lucernakaszálássul. Ékkor kelnek ki a fiókái is. El sem tudjuk képzelni, hogy ilyenkor mennyi kártékony rovart képes elpusztítani a lucernatarlón és így biztosítja a következő kaszálás sikerét. A vetési varjú nemcsak rovarirtó, hanem kiváló egérpusztító is. igazat kell adnunk azoknak a gazdáknak, akik saját földjeiken vagy az EFSz-ben a kukorica és a napraforgó termésben tapasztalják a varjak kártevését. De ha mérlegeljük, hogy mi a nagyobb kár vagy a haseon. rájövünk, hogy okosabb ha a kukoricásból elzavarjuk őket, mintsem hogy kíméletlenül pusztítsuk őket. A többi madár, főleg a kisebb énekesek, mhid hasznothajtók, mert általában rovarokkal táplálkoznak, különösen most végezhetnek hasznos munkáit, amikor az idő fölmelegedik és a rovarok elöbújnak. Ajánlatos ilyenkor a baromfit is kiengedni a rc- tekre vagy veteményekre, meri egész biztos, hogy nem a veteménut fogják lecsipegetni, hanem a rovarokat pusztítják. A madarak ilyenkor irtják a legtöbb rovart. Ne pusztítsuk a madarakat, ,,.a- nem inkahb teremtsünk számukra kedvezőbb életkörülményeket, hogy minél jobban elszaporodjanak és kellemesebbé tegyék magát a szabad természetet, ilyen kedvező körülmény például az erdősáv,k létesítése, melyek az aszály és szelek mellett még a rovaroktól is megóvják termésünket. Valaki megkérdezhetné, hát melyik madarat szabad lelőni?... Csak a kártékony madarakat, mint a sasfélék: héja, vércse, kánya, kiléteit képeznek az egerészö öhív és. a bagolyfélék általában, mert szintén hasznosak. Vegyük tehát komolyan a dolgot és ne pusztítsuk azokat a madari- kat. amelyek hasznot hoznak népgazdaságunknak. KALAPOS JÓZSEF. PTS, Lelesz. A bratislava-trnávkai EFSz-ben a csoport vezetője megmagyarázza Hrusov- szky Magdának, Bocec Franciskának, Ferst Olgának, Duris Jozefinnek, hogyan kötözzék össze a retekcsomókat. / Aiuház nyílt Vásáruton Vásárút a duneszerdehelyi járás egyik legi.-gyobb községe. Az itteni CsISz alapszervezet elnöke Házi Árpád, aki helyben, a Jednotában dolgozik. Házi Árpád egy éve jött haza a katonaságtól és azóta nagyon sokat dolgozott a.falu javára. Vásárúton . Jednotán és a korcsmán kívül semilyen üzlet nem volt. Például, he ruhát, cipőt, vasárut akart valaki vásárolni, annak 12 km-re, Du- naszerdahelyre kellett mennie. Ha valakinek egy pár zoknira volt szüksége, ekkor 7.80 kor nát költött Dunaszer- dahelyig és vissza az. autóbuszra, a zokni, pedig csak 5—6 koronába került. De fel kell számítani még az idő- veszteséget is, mert az idő is pénz. Házi Árpád ezt mind látta és azt gondolta, hogy segít ezen a bajon. Ebben «z évben egy szak- és politikai iskolán vett részt, s az iskolán véglegesen elhatározta, hogy megoldja ezt az áldatlan állapotot. Merész határo- i zat volt ez inaz és nehéz volt megvalósítani, mert sem anyag, sem hely nem volt az áruház felépítéséhez. Ház: Árpád azonban mégis a dolog elejére l nézett. Talált a faluban egy olyan házat, amelynek három ócska szobája volt. A házon újítást végeztek, átalakították áruháznak. Sokat segített ebben a helyi nemzeti bizottság és az EFSz vezetősége, valamint a Jednota igazgatósága is. Május 29-ra teljesen elkészült az új áruház. A hosszú terem mindenféle árucikkel megtöltve várja a vásárlóközönséget. Ruha, bútor, rövidáru, villanykészülékek, edények, könyvek ... — lehetetlen felsorolni minden árucikket, amit itt Ltunk. Május 29-én délben 1 órakor nyitották meg az áruházát és ünnepélyes keretek között adták át a vásárlóközönségnek. Az ünnepségen Mondok elvtárs a Jednota járási igazgatója is jelen volt. Beszédében elmondotta, hogy rövid időn belül minden nagyobb községben áruház nyílik. A boldog vásárlóközönség most már válogathat az árukban éS meg vannak elégedve a jó kiszolgálással. LOBEL ZOLTÁN, Dunaszerdahely Határidő előtt elkészül a sertésistélló A CsKP X. kongresszusa előtt a nagyfödémesi szövetkezeti tagok is ellenőrzik a növényi termeléssel és az állattenyésztéssel, valamint a szövetkezeti épületek felépítésével kapcsolatos felajánlások teljesítését. Az állattenyésztési dolgozók felajárf- lották, hagy a párt X. kongresszusa tiszteletére egv literrel emelik a napi tejhozamot. Felajánlásukat már május végéig teljesítették. Egy hónap alatt 5.7 literről 6.8 literre emelték a napi átlagos tejhozamot, ami nagy segítséget nyújtott a tervezett tejbeadás túlteljesítésében. További felajánlásukat — hogy átlag 80 kg-os borjúkat választanak el — szintén túlteljesítették. A hideg borjúnevelés bevezetésével lényegesen javították az állatok egészségi állapotát és súlygyarapodását, úgyhogy májusban átlag 113 kg-os borjakat választottak el. A növénytermelési dolgozók is teljesítették felajánlásukat. Hogy az anyasertéseket szellős, tiszta ólakba áthelyezhessék, felajánlották, hogy az év végéig 120 férőhelyes két anyasertésólat állítanak fel. Mic«urinisták a mezőgazdaságban A déméndi nyolcéves iskola pionírjainak és diákjainak Micsurin-köre nagyon ismert. Az év folyamán a kör sokat kísérletezett műtrágyával, korai burgonyával ezenkívül gyapotmagot termel és 13 ezer selyemhernyót is tenyészt. Most pedig az a ’ probléma vetődött fel, hogy a kör tagjai hová ménjénél- dolgozni. Lőrinc Mária, Tarhonová és Krchno- vá a mezőgazdaságot választották. Az egységes földművesszövetkezetben, az állami gazdaságban, vagypedig a szüleiknél fognak dolgozni. A déméndi iskola további tanulói is elhatározták, hogy a mezőgazdaságba mennek dolgozni. Betke, Anna, Rudolf, Adolf, Erzsébet, András és István, Bartos, Sídelka, Igacs é<s Oberfan diákok a mezőgazdasági tanulóotthonokba jelentkeztek, ahol a lakatosmesterséget tanulják ki, hogy majd később az EFSz- ekben dolgozhassanak. Korok Kondel előbb a mezőgazdasági szakiskolában elsajátítja a gyümölcs- és zöldségtermesztést és aztán az EFSz-be megy dolgozni. További kilenc tanuló ez iskolából egyenesen az egységes földművesszövetkezetben, állami gazdaságban, vagypedig egyénileg gazdálkodó szüleiknél kezdik meg a munkát. A déméndi iskola követig a csicsói pionírok és diákok példáját és úgy felelnek a mirovicei felhívásra, hogy közülük is tizenheten a mezőgazdaság terén akarják hasznosítani magukat. A kis borjú meg a házasság E ’ z lesz a keresztvíz, így kiáltott ‘ fel Varga Lénárt, a ^eáki állami gazdaság hosszú tehénistáliójáben. Egy veder tiszta friss vizet nozott a csapról. Utána Mondoskó Józseffel, az állattenyésztési munkacsoport vezetőjével együtt hozzálátott elősegíteni a kisborjú világrahozását. Fáradozásuk teljes sikerrel járt. A tehén is teljesen megnyugodott, hálás szemmel nézte, amint Varga Lénárt a hideg vizet a fiára önti. Pompás a kis borjú. A hideg víz hatására azonnal feltartotta a fejét és nyugodtan tűrte, amint a két ember szárazra dörzsöli. A dörzsölés után éppen csakhogy talpra nem állott. No hagyjuk itt még egy kicsit, ne vigyük azonnal a hideg neveidébe, beszélte a két állatgondozó, hadd gyönyörködjön az anya a fiában legalább egy negyedóráig. Később már úgyse gyönyörködhet benne, ha találkoznak is valahol az udvaron, a legelőn nem ismerik meg egymást, teljesen idegenek lesznek egymáshoz. Örökre széjjelválasztje őket ez ember, aki néha nagyon kegyetlen tud ám lenni. Hány kiló lehet az a kis borjú, találgatjuk. Én ötven kilóra becsültem. Lehet, hogy több is, szólt közbe Csi- csők László, az üzemi szakszervezet elnöke. Megmérték, hát negyven kilót nyomott. Gyönyörű példánv. É6 milyen nagy lesz két hét múlva, .— kérdem Lénárttól, aki már kitünően érti a dolgát, hiszen már 1949 óta az állami gazdaságban dolgozik és a CsISz-tagok közül talán ő a legjobb állatnevelő. Könnyen ki lehetne számítani, ha az előírt norma szerint vennénk a súly- gyarapodást, de ehhez most nehéz igazodni, feleli erre ő. Az előírás szerint nyolcvan dekát, kellene naponta gyarapodnia a kis borjúnak. Ez ez előírás csak középeredmény, ennek az eléréséhez is sok gyakorlatra és szaktudásra van szükség Hiába, ma már nem olyan egyszerű ál- letnevelőnek lenni! A kis borjút ellés után negyed óra múlva elveszik ez anyjától, beteszik egy deszkatülkébe a szabad ég alá. Később ennél is szellősebb helyre kerül, lécfülkébe. így fokozatosan hozzászokik ez életkörülményekhez és edződik is. Ezt a nevelési eljárást neve zik hideg neve'ésnek. A kis borjúkat Varga Lénárt szoptatja dudlival. Először csak az ujját szopják, de csakhamar meggyőződnek arról, hogy jobb a dudli, mert abból mégis csak tej csöpög. A borjúk ismerik Lénártot, úgv mennek utána, mint a gyerekek. Lénárt pedig jó dolgozó, ügyes fiú, a borjúk a keze rt értek már el nyolcvanhárom deka napi súlygyarapodást is. De ez ritkán fordul elő. Nemrég huzambsebb ideig csak ötvennégy dekás eredményt tudott elérni, most pedig napi hatvanhárom dekás a súlygyarapodás. Ez kevés, hiába van neki le'kiismerete az állatok iránt, mert a kis borjúk nem híznak meg a lelkiismerettől. A borjú a tejtől hízik, fejlődik, meg aztán hatással van erre a tisztaság is és az egészséges életmód. De a tej minősége is döntő, az, hogy milyen tejet isznak, jobban mondva szopnak a kis borjúk. Viszon* jó tejet, csak jó takarmánytól ad az állat. Jaj. de sok minden játszik még szerepet, te kis borjú, hogy ízletes húsleves főjjön belőled! VJ arge Lénártnak nagyon tetszik ez v a foglalkozás, ha el tudná érni -> napi normális súlygyarapodást, sokká' jobban is keresne, mint most. Sokai dolgozok, néha éjfélkor megnézem, mi van az állatok körül rendben vannak-e. nincs-e valami bajuk. Megsimogatom őket, tisztába teszem és átlagosan mégsem tudom, elérni a napi nyolcvandekás súlygyarapodást. Pedig rendesen szoptatom ezeket az állatokat és úgy szeretem őket, hogy szinte bearanyoznám valamennyit. Voltál már mezőgazdasági iskolában, vagy látogattál már valamilyen állat- tenyésztési tenfolyamot, kérdem tőié? — Nem, még soha — feleli. — Menj el — és próbálom öt meggyőzni az iskola fontosságáról. Sokat tanulhatsz ott, az iskola nem árt meg neked. Ott majd meatanulod, hogy a kis borjúknál, hogyan kel! elérni a súlygyarapodást, sőt túl is szárnyalod. Megtanulod a helyes etetési módszert és az álLtegéizségtanbóI is hasznos ismeretekre teszel szert. Az iskola után több lesz a kereseted s. mert ha többet tudsz, megjavul a munkád is. — Pedig sok pénz kellene nekem, éppen nősülni szándékozom, villan meg a fiú szeme. A lány úgyis azt mondta, he ez így megy tovább, mint most. akkor nem lehet semmi a egész dologból. Ezért szeretnék változtatni az életemen. Gondoltam, hogy itthagyom ez állami oazdaságot és elmegyek sof- főmek. — No «tod. a lány is azt akarja, hogy többet tanulj, ha szereted, akkor elmégy az i kólába — mondom neki. — Nehéz dolog ez, — szól közbe Csiosok László, az üzemi szakszervezet elnöke. Mert hát, ha iskolába küldjük a jó munkásokat, akkor ki dolgozik itthon? Maradjál még, — mondja Lénárt felé, ne menj sehová, ha már megfelelő munkásaink lesznek, majd elmehetsz még soffőrnek, he már mezőgazdasági iskolába nem is. A lány pedig megvár téged, lehet, hogy megkeserítette a szívedet, de nem baj az, hozzászokó!. Megkeseríti ez a szíved akkor is, ha már a feleséged lesz, úgyhogy aludni se tudsz miatta. — De Laci bácsi, én a lányt el akarom venni, nem szégyen az, mégis csak jó lenne iskolára menni. — Te csacsi, mi lesz a kis borjúkkal, ha elmégy innen nincs helyetted jó munkás. — De lesz„majd csak szereznek valahol, ez a helyes eljárás. T gén, ez a helyes eljárás, meg az, hogy Varga Lénártot küldjék el mezőgazdasági iskolára. Sok ilyen iskolázott fiatal CsISz-teg kell a deáki, meg aztán a többi állami gazdaságokba is. He L nártból iskolázott állatgondozó lesz, eléri a napi súlygyarapodást, nagyobb lesz az állami gazdaság termelékenysége és az a lány :s hozzámegy feLécni' BAGOTA ISTVÁ!' Hirdetmény
