Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-01-20 / 5. szám
ÚJ IFJÚSÁG 1 P.c'4 ianuár *>0. Jelesre vizsgázunk A téli Iskolaszünetben kellemesen é- rertiik magunkat. Sokat szórakoztunk, jól teltek a napok. A sok szórakozás után újra barátságosan vártak bennünket az iskola padjai. A királyhelmeci magyar tannyelvű 11 éves középiskolában tanulunk. Vidám hangulatban köszöntöttük az új év első tanítási napját. Komoly munkához fogtunk. Arra törekedünk, hogy kiváló eredményeket érjünk el a tanulásban. Készülünk a félévi vizsgákra és azt akarjuk, hogy az osztályunkban mindenki jelesre vizsgázzon. A tanító elvtársak is segítségünkre vannak. A tanulás mellett kultúrmunkával és sporttal is foglalkozunk. A pionír raj- gyűléseken hetenként megbeszéljük, hogy hogyan teljesítettük az előző gyűlésen hozott határozatokat és elhatározzuk a legközelebbi feladatokat. Készülünk Lenin elvtárs halála 30-ik évfordulójának méltó megünneplésére. Nagy gondot fordítunk arra is, hogy a fontos kultúreseményekre képekkel és cikkekkel hívjiuk fel a pionírok figyelmét a faliújságon. A Komszomo) megalakításának tiszteletére felajánlottuk, hogy személyenként négy brigádórát dolgozunk le a helybeli EFSz-ben. A vállalásunkat eddig már többszörösen túlteljesítettük. így dolgozik a mi közösségünk. Tehetségünk szerint mi is kivesszük részünket a szocializmust építő munkából. HARASZTI TERÉZ 11 éves magyar tannyelvű középiskola. Királyhelmec. Javítjuk negyedévi átlageredményünket Mi, a karvai mezőgazdasági iskola | tanulói a nevelő elvtársak segítségével tanulókört alakítottunk. A nevelő elvtársak megmagyarázták a tanulókör fontosságát és annak előnyeit. Beláttuk, hogy e tanulókörben fogunk tanulni, sokkal jobban kibővíthetjük tudásunkat, jobban megértjük az előírt anyagot, mintha csak egyénileg tanulnánk. A körben mindig lesz olyan elvtárs, aki tökéletesen érti az. anyagot és így megtudja majd magyarázni azoknak, ajak nem értettek meg min- | dent. A körben úgy dolgozunk, hogy al Pártunk és kormányunk egyre fokozottabban gondoskodik dolgozóink é- letszínvonalának emeléséről. A kisfalu- di szövetkezet tagjai örömmel vették tudomásul, hogy 1954. január 1-től villannyal világítanak. Az egész falu vidám és megelégedett. A szövetkezeti tananyagból a kör mindenegyes tagja egyénileg alaposan felkészül. A tanulókörben megvitatjuk az egyes részeket, amelyeket nem értettünk jól meg. Így akarjuk elérni azt, hogy minden tanuló jól felkészülve menjen az órákra. Teljesíteni akarjuk kötelezettségvállalásunkat, meg akarjuk javítani a negyedévben elért átlageredményünket. Szorgalmas tanulással, szép eredmények elérésével akarjuk meghálálni dolgozó népünknek, hogy iskolába küldött, hogy lehetőséget adott a tanulásra. SÁFÁR BÉLA — KARVA. tagok rádiókat, villanyvasalókat és egyéb villany háztartási cikkeket vásárolnak. A villany bevezetése alkalmából kötelezettséget vállaltak, hogy egész évi sertéshúsbeadásukat március hó végéig teljesítik. Nehézségek a terv teljesítésében Amint a füleki nagyállomáson megállunk, már messziről láthatjuk a téglagyár magas kéményét. Most azzal a különbséggel nézzünk rá, hogy amig nyáron füstgomolyagok szállnak belőle a felhők felé, most télen (nagysze- zón után) kihűlve emelkedik a magasba. Bár a munkások nehézségekkel küzdöttek, mégis teljesítették multévi tervüket. Említsünk- csak egyet ezekből a nehézségekből. A legfigyelemreméltóbb az, hogy egy írnokunk, aki a mozgó csille előtt elesett, majd « nyakát szegte. Valaki most megkérdezhetné tőlünk ... no és ez gördített ne • hézséget az évi termelésben? Bár a veszélyben forgott írnoknak nem történt semmi baja, mégis elmondhatjuk, hogy igenis fékezte a tervteljesítéat. | A dolog tudniillik úgy történt, hogy Írnokunk ittas állapotban került veszélyes helyzetbe. Hogy honnan szerezte a pálinkát, arra könnyű a felelet. Egy literért szabadrakodást engedélyezett a vevőknek, sógoroknak, komáknak. A multévi nehézségek közül néhányat még felsorolhatnánk. Nézzük meg azon ban, hogyan kezdte el az üzem az új évet, az 1954-es esztendőt. Január 12- én az üzem igazgatósága elhatározta, hogy a téglagyár munkásainak ebben a hónapban 2.500 köbméter földet kell kitermelni. Ezt a parancsot már január elején a munkások tudtára kellett volna adni. Az üzem igazgatósága annak ellenére, hogy már a fél hónap eltelt, most is bürokratikus módon értesítette a téglagyár munkásait. A 2500 köbméter föld kitermelése úgy látszik nem érdekli az igazgatóságot. A nemtörődömség abban nyilvánul meg, hogy amikor a parancs a helyszínre megérkezett, nem volt robbanóanyag, a bá- ger már két hónap óta üzemképtelen. A munkások értesítették az igazgatóságot a nehézségekről. Robbanóanyag j azonban még máig sincs. Bágeralkat- részt még szintén nem kaptak. Az üzem igazgatóságának a hanyagsága még abban is megmutatkozik, hogy a fürdőhelyiségen, mely már két éve készül, még mindig nincsenek ablakok, az ebédlőben pedig nincs megfelelő kályha. A téglagyár munkásai kérik az igazgatóságot, hogy tegye meg a kellő lépéseket a hiányok kiküszöbölésére. (Z) Fiatalok a tapolcsányi bútorgyárban A Drevopriemysel nemzeti vállalat Ta polcsányban szép sikereket ér el. Az ötéves tervet már 1953 december 9-én befejezték. A képen Viktor Grznar és Ladisiav Horko elvtársakat látjuk, akik a bútordarabokon befejezik a lakatos- - mun kákát. J3old og gyermekkor Simkó Yvonne, az óvoda legjobb rajzolója. Amikor ezekre az egészséges, üde arcokra esik tekintetem, akaratom ellenére is. eszembe jutnak szomorú gyermekkorom emlékei. Bizony nekem nem jutott parkettás szoba, hintaló, mackó és finomabbnál, finomabb étel. Gyermekkoromat tehéntrágyával mázolt, nedves lakásban töltöttem. Amikor sírtam, édesanyám az udvar közepére ültetett és rongylabdát adott a kezembe. Ez volt, a legkedvesebb játszótársam. Ha elgurult, négykézláb másztam utána a piszkos, poros udvaron. Mire újból hozzámjutott, már csupa piszok voltam. Amikor már járni tudtam, az Utcára is kimerészkedtem. Különösen eső után szerettem az utcára kimenni. Ilyenkor játszótársaimmal együtt az út melletti árok szennyes vizében mezítláb járkáltunk. Eső után Molnárék udvarában is meggyűlt a trágyalé, mely az udvaron át az árokba folyt. Csak ügy fröcsköltük egymásra a tejeskávé színű szennyet. Ennek azonban rövidesen meg volt a következménye. Alig két-három nap után kiütések mutatkoztak a lábamon. Mivel nem volt pénzünk orvosra, nagymamám azt tanácsolta, hogy hamuval kell bekenni és félkézzel megkeresztelni. Ez a „kezelés” azonban e fertőzést még jobban e'ösegítette. Közel két hónapig szenvedtem a kínzó sebektől, míg rendbejöttem. ♦ Másképpen van ez a mai csecsemőkkel. Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít a gyermekek nevelésére. Bratislavában szépen berendezett bölcsődék, óvodák létesültek, melyekben egészséges nemzedéket nevelnek rendszerünk számára. A dolgozó anyák ö- römmel hozzák ide gyermeküket. Gondos felügyelet alatt egész napjukat itt töltik az apróságok. Jó! érzik magukat. A szépen berendezett egészséges szobában a szórakozás minden lehetőségét megtalálják a kicsinyek. Látogatásunk alkalmával a rajzteremben találtuk őket. Már itt is meglepetés várt ránk. A ki6 szolgálatos, aki a vendégeket fogadja, szívélyesen üdvözölt bennünket. A gyermekek, ahogy a felnőtteknél szokás, sorban be is mutatkoztak. A négyéves Kontes Lackó, kemény kézszorítására volt büszke. Ha körülnézünk a rajzteremben, kiváló rajzolókat is találhatunk. Simkó Yvonne és Lisko Éva rajzai vetekednek egy harmadik osztályos középiskolás rajzaival. A kisebbeket szintén szobájukban találjuk. Apró asztalkák mellett nevetakit szinte második anyjuknak ismernek. Kedvességéért a gyermekek nagyon szeretik őt. ♦ Vége az órának. Bábszínház következik. A kis nézők szépen elfoglalják helyüket. Izgalomtól tele arcok várják az előadást. Kigyult a villanyfény a színpadon. Az ajtóban megjelenik a róka. A másik oldalról egy pionír közeleg feléje. Birkózni kezdenek. A kis nézők hangos kacagásba törnek. Felharsan a taps. Az előadás tökéletesen kielégíti az apróság kíváncsiságát Subová nevelőnö ügyesen irányítja a figurákat. A gyerekek talán napokig is elnéznék a bábszínházát, dehát a nevelőnő keze mégis csak belefárad. Most ének következik. Szépen, egyszerre kezdenek énekelni. Ezután Just Gyuszika verset mond a hős katonáról. Egymás után; a második, harmadik gyerek is. Mindegyik tud valami kedveset, szépet mondani. Az ének és vers A bratislavai Feriencík-utca 4. számú épületében örömteli életet élnek a gyermekek. A kisebbeket a munkateremben láthatjuk, papírharmonikát készítenek. I gélő, kedves gyermekfejecskéket lát- I hatunk. Pontosan be van osztva minden órájuk. Most papírharmonikát készítenek. Farsangra ők is táncolni akarnék. Most az óvoda igazgatónője lép a terembe. A gyerekek mosolyogva néznek a belépő Uderianová Máriára, közben pedig táncra perdülnek a kicsi párok. Csak úgy rakják a pici lábukat. Ezek a gyerekek, akik most élik gyermekéveiket, már nem ismerik a nyirkos, földes szobát, a nyomorúságot, ök már az új élet, a népi demokrácia gyermekei. BÁN ZOLTÁN ★ A szovjet ipar újí tóiról A Mngas Tátrában üdültünk Gyakran hallottunk a Magas Tátra szépségeiről, de még mindeddig nem volt alkalmunk megismerkedni ezzel a festői tájjal. Ezért nagy volt az örömünk, mikor 1953. december 10-én a szövetkezet tagsága úgy döntött, hogy a legjobb dolgozókat üdülésre küldik a Magas Tátrába. Mikor vasárnap reggel a esernyői állomásról elindult velünk a gyorsvonat, nagyon boldogak voltunk, piert éreztük, hogy régi vágyunk teljesült. Tátralomnicig együtt u- taztunk a lányokkal. Itt elváltunk, ők a „Kárpátja" üdülőközpontba, mi fiúk pedig a „Morava” központba utaztunk. Megérkezésünkkor nagyon kedves fogadtatásban volt részünk. A Morava üdülőközpont alkalmazottai olyan kedvesen viselkedtek velünk szemben, hogy pár perc múlva már úgy éreztük magunkat az új környezetben, mintha egy családot képeznénk. Este ismerkedési estet rendeztünk. Mindenki elmondta, honnan jött, milyen munkát végez a szövetkezetben, minek alapján került ide az üdülésre. Sokat beszélgettünk a szövetkezeti munkáról. Beszélgetés közben kiderült, hogy ott, ahoi a szövetkezet tagjai megértették, hogy a szövetkezet az övék, mint például Kis- tárkányban, ott jó a munkafegyelem és örömteljes az élet. A Magas Tátrába régebben csak bankárok, földbirtokosok és más ingyenéiők jártak üdülni. Ma kormányunk és szeretett pártunk lehetővé tette, hogy mi dolgozók is élvezhetjük a Magas Tátra szépsé- ! geit. j A hét gyorsan elrepült. Elbúcsúztunk a Morava üdülőközpont kedves dolgozóitól s gazdag emlékekkel gyarapodva, testileg-lelkileg felfrissülve indultunk hazafelé ... BERTA OTTÓ Kistárkány. A szovjet munkások újító mozgalma, a termelés szervezésében és a technika tökéletesítésében való aktív részvétel mindinkább tömeges alakot ölt, ma már az emberek százezrei és milliói kapcsolódnak bele. Nézzünk csak néhány dokumentá- ris adatot. A szovjet iparban építészetben és közlekedésben 1949-ben, 1950-ben 600 ezer, 1951-ben körülbelül 700 ezer és 1952-ben körülbelül 800 ezer különböző találmányt, technikai tökéletesítést és újítási javaslatot — amelyeket a dolgozók terjesztettek elő — valósítottak meg. Nagyon sok az olyan újítási javaslat is, amely az egyes termelési folyamatot, gépesítési, vagypedig magái' a gépet tökéletesíti. A termelés megszervezésére vonatkozólag is igen sok értékes javaslatot terjesztenek elő. A háborúutáni étekben különösen fellendült a gyors módszerek használatáért indítóit mozgalom (fémgyors- feldolgozás, acélgyorsöntés, gyors módszerek az építészetben, gyors folyosóvágás bányában, köolajtelepek fúrása, stb.) A szovjet emberek gyors módszerek alkalmazásánál elért sikerei mindenekelőtt a gépi technika tökéletesíté- sén és racionálisabb kihasználásán alapszanak. Rájöttek például arra, hogy a most használatban lévő esztergapadokon és marókon is sokszorosan lehet fokozni a fém megmunkálásának gyorsaságát. Hogy ezt elérjék, meg kellett erősíteni a gépet (rögzíteni az alaphoz) és megváltoztatni a kés formáját. A gyors módszerek alkalmazásáért indított mozgalom most már az összes iparágakban, az építészetben, sú't a közlekedésben is elterjedt Azt hinnénk, hogy a 6ányafolyosó vágásánál dolgozó kaparógép munkatermelékenységét már aligha lehet fokozni, hiszen 50—60 méteres teljesítményt ér el havonta. És mégis, sikerült a gép munkatermelékenységet több mint a kétszeresére emelni. A gép havi teljesítménye 120 méterre emelkedett. Az újító pedig csupán egy hosszabb alkatrészt alkalmazott. Ezt a módszert először Michail Te- rentyjev brigádja gyorsvágóinak javaslatára, az „Esztonszlanyec” kombinát 10. számú bányájában próbálták ki. Az újítási mozgalom nemcsak városokban, hanem a vidéken is elterjedt. Hogy csak egyet említsünk a számos példa közül. Az ukrajnai bozserdari gépállomáson Jefim Kom- panyijec kombájnvezető ehatározta, hogy kombájnját úgy módosítja, hogy az a kukorica betakarításánál necsak levágja a kukoricacsöveket, hanem válassza is el a kukcricakalászokat, a szárat pedig silótakarmánynak őrölte fel. Az újító néhány hónapig gondolkozott a kombájn átalakításán s különböző alkatrészeket talált fel hozzá. Munkáját óriási siker koronázta. Jefim Kompanyijec újítása csakhamar elterjedt, most már számos gépállomáson átalakították a kombájnokat a kukorica ily módon való betakarítására. Kétségkívül nagy tudást és tehetséget igényel, hogy valaki ily módon megváltoztathasson egy gépet. Ki ez a Jefim Kompanyijec, szakember, vagy konstruktőr? Nem, egyik sem. Egy egyszerű kombájnvézető, amilyen igen sok van a Szovjetunióban. Azonban ö elsajátította a szükséges ismereteket és ismeri a rábízott gépnek minden csínyját-bínját. Jefim Kompanyijec, Michail Te- rentyjev és a többi százezrekre menő újítók példája a szovjet munkások magas kulturális-technikai színvonaláról tanúskodik. ítéljétek meg, lehetséges-e technikai tudás és a termelés szervezésének ismerete nélkül az említett gépeket és a termelést ily nagyszerűen tökéletesíteni. Az újító mozgalom különösen bizonyítja a szocialista munkaviszonyt. Nálunk a termelésnek egyetlen colja van, hogy a lehető legnagyobb mértékben kielégítse a dolgozók szűk. ségleteit. Az újítók az egész társadalom érdekében dolgoznak. Már Kisfaludon is van villany
