Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-01-20 / 5. szám

---Ü! IFJÚSÁG Az ipolypásztói fiatalok tanulnun, szórakoznak... Csendes téli este. Fent az égen ál­mosan pislákolnak a csillagok. Az ipolypásztói házak ablakain át itt-ott kiszűrődik a petró’eumlámpa sápadt fénye A falu utcája népte’en, egy te­remtett lélekkel sem lehet találkozni. A sötét úttesten elvétve kisebb-na gyobb hófolt fehérük Pásztón még nincs villanyvilágítás habár a falu dolgozói nagyon szeret nék, mert szeretnének tanulni és mű vetődni. Ez főleg a falu fiatalságára vonatkozik a pásztói fiatalok a hosszú téli estéket nem kucsmázással, vagy kártyázással töltik — hanem tanulnak gyarapítják tudásukat, amellett szóra­kozása is jut ideiük. A CslSz helyi szervezetében a múlt év őszén új élet indult. Az ősszel leszerelt fiatalok, amint hazajöttek, nyomban bekapcsolódtak az ifjúsági szervezet munkájába Módot találtait arra hogy a néphadsereg CslSz-szer­vezetén belül szerzett polii Icai. szer­vezési. kultúrműködési és egyéb ta­pasztalataikat átadják a fiatalabbak nak. * Az idő este hét felé jár. Az ifjú­sági-otthon, meinet a helyi pártszer­vezet segítségével nemrég kaptak - - lassan megtelik fiatalokkal. Amint együtt vannak, a fiatalok ajkáról fel­csendül az ifjúság himnusza, „Egy a jelszónk, a béke, harcba boldog lövőért megyünk” 4 huszonhat torokból felszálló ének ütemes akordjai egészen be­töltik a termel. A fiatalok lelkes te­kintetéből kisugárzik a tisztaság, az ember érzi, hogy nincsenek megfer­tőzve a múlt csökevényeitől és marad nézeteitől, a volt kizsákmányolás cs mzgaláztatás nyoma sem fedezhető >' rajtuk. Látjuk, hogy tettrekészek, ön­tudatosak, bátrak. Farkas elvtárs, a helyi CsISz- szcrvezet elnöke a fiatalok fel? fordü és bejelenti a politikai iskola megkez­dését. A lámpa fényénél kabátja hai- tókárán megcsillan a pártjelvény, is­merteti az ifjúság fő feladatait, maid a szovjet komszomol fiatalokat állítja például, akik a Nagy Honvédő Hábo­rú idején határtalan • hazaszeretetről tettek tanúbizonyságot és példátlan bátor hőstetteket hajtottak végre. Far­kas elvtárs beszélt Zójáról. Matrószov ha’áltmegvető bátorságáról, aki az el­lenséges géppuskaállás kilövőnyílását elfedve saját testével fogta tel a golyó­záport hogy torsai életét megmentse hogy azok megsemmisíthessék az el­lenséget. Zó ja. Matrószov, Kosevo meghaltok a szovjet hazáért, a szabad sápért, hőstetteik azonhan kitörölhe­tetlenül örökre a szoviet nép. a szov­jet if Újság leikébe élnek. A szovjet fiatalok a háború után határtalan le1 keserűssel fogtak hozza a háborúokozta károk helyreállításá­hoz. a szovjet haza felvirágoztatások >z most pedig a kommunizmus építkezé­seihez A szovjet komszomol-fiatalokhoz hasonlóan a mi fiafa1 iáink előtt is egyre ragyogóbb távlatok nyílnak cs életük minden nap örömteljesebb. Fel­szabadult hazánkban, minden tanulni vágyó fiatal előtt korlátlan lehetőség áll, mert az iskolák az egyetemek tár­va-nyitva állanak eV‘fte_ Ami az isknlánkhiüli tanulást il­leti. a pásztói CslSz tagsága e téren is szén példát mutat. Minden héten ked den és szombaton politikai iskolát tartanak ezenkívül népi orosz nyelv­tanfolyamot szerveztek. amelynek mintegy ls-20 óilnndó haPgatóía van A fiatalok kózii' többen résztvesznek a kéthetenként megtartott pártiskolá­záson is hogy ideológiai téren is fej­lődhessenek A CsISe-ben megtartott politika iskolázás nemreg kezdődött.. Minden kezdet k'sebb-nagyobb nehézségekkel jár Ennek az iskolának is megvannak a maga kezdeti nehézségei, hibái. Ide sorolható ré’dául az is, hogy az isko­la vezetője a fiataloknál nem vezette be a jegyzetelést A vitát is jobbin el kell mélyíteni Farkas eh társnak az iskola vezetőiének arra kell töre­kednie hogy o vitába minél több fia­tal bekapcsol ódjék Egészséges folyamatnak tudható be például az, hogy a fiatalok nem télnek a kritika fegyverétől, bátran alkalmazzák. Az egyik fehér fejken­dős fiatal lány. Zalabai Vilma a poli­tikai iskola megkezdésének pontossá­gára hívta fel az iskolavezető elvtárs figyyelmét. A vita során felvetődött az a kér­dés, miként lehetne az EFSz-ben dol­gozó CsISz-tagokból egy S—io tagú ifjúsági munkacsoportot szervezni. Ez az észszerű elgondolás még a további összejöveteleken megbeszélés tárgyat fogja képezni — a dolog megvalósí­tásra vár. Mindenesetre nagyon hasz­nos volna ha ez a munkacsaoat önálló és állandó földterülettel rendelkezne A fiatalok így érvényesíthetik képes ségeiket s a szövetkezetben fellen­díthetik a munkaversenyt. — Ha ilyen szervezett formában segítenénk a szövetkezetét — mondio Sipos András kultúrfelelős, aki egyben a helyi traktorosbrigád vezetője is •- azzal a szövetkezet erősödnék s mi is nagyobb támogatásra számíthatnánk. Az ilyen kezdeményezést a szövet­kezet vezetőségének feltétlenül t.ám.o- i gatnia kell; elő kell segíteni megva 1 lós'tását. * Vita után a fiatalok nem szélediek : szét. hanem megszólaltatták a grama- 1 font. lassan mindenki párjára akadt és ‘ a pattogós csárdás meVett megkezdő < dött a tánc. Veres Géza sudár terme­tű fiatal legénynek olyan széles ked- > ve támadt, hogy még énekelt is tánc j közben: „ . . . 'Vágok olyan sűrű rendet a réten, kilenc kislány sem szedi fel a héten ...” A táncolok mellett sokan másban találják szórakozásukat: sakkoznak, dominóznak, malmoznak. Horváth Laci és HégH Lajos, a CslSz-tagok között csaknem a legfiatalabbak — szorgal­mas látogatói a gyűléseknek — a po­litikai és egyéb brosúrákat olvassák. A tagoknak eszükben sincs, hogy ha- zamenfenek, pedig az idő tízre jár. Csak úgy reng a ~>adló a táncoló pá­rok lába alatt . . . Sok fiatal példát vehetne tő1 ük hogy kell tanulni, szórakozni! KOVÁCS ISTVÁ.k 1 ’ 11,1 " ............­Bányásztanulók egy napia A legnagyobb nvugat-cseh szénte­rület egvik bányájában, a zbuehi bá­nyával szemben az ötéves terv alatt hét nagv énület énült. Itt van elhe­lyezve az állami munkaerőtartalék el- j sd számú bánvás tónintézete. Három épü'ptben a kétéves és féléves iskola tanulói, és két 120 ágvas épületben a j fiatal, már kitanult bányászok laknak. Az egvik oldalon, nagy, modernül be­rendezett konvha van, a másik oldalon szép tornaterem. A bányásztanulók élete gazdag. A nevelők, tan’tók és a gyakorlati ki­képzés mestereinek gondoskodását, a tanulók komolyságát és érettségét sem övben sem lehet összehasonlítani a régi időkkel ahogv akkor éltek a bá- nvásztanulók. Erről a diákok csak a nevelőiktől — a régi bányászoktól. ér­tesülnek A főépület első emeletén azok a diá­kok laknak, akik fél év alatt vizsgáz­nák és utána már mint önálló mun­kások és karbaofq’-tnk dolgoznak. Ez a 31 15—17 éves fiúkból álló kollek­tíva a legjobb az egész tanintézetben és a szakmában a köztársaság legjoub dolgozói közé tartozik. Váci a v Bazan nevelő Stich üzemmester. Václav Bi­ter és Vadleicha. a gyakorlati kikérj zés mesterei vezetésével a fiúkból ki­tűnő bányászok lesznek. A csehországi és szlovákiai fiúk pél dás kollektívában élnek. Büszkén mu­tatják a példás viselkedésükért és ió munka-r kölesükért kapott dicsérő el­ismerést. A kollektíva 34 méter hosszú szén- falon dolgozik A fiatal bányászok minden műszakot tízperces megbeszé­léssel kezdenek, melvet felváltva Piter és Vadleicha elvtársak készítenek elő számukra. Megtárgyallak a fontos esc mén veket és az aznapi feladatokat. Az elvégzett munkát naponta értékelik j A szaktanfolyamokon kiképzett mes­terek tanácsa jó talajra talál. A falon a napi 70 kocsi helyett 100, sőt meg! több kocsi szenet is vájnak A fiúk tóbbbsége nemcsak a diáknormát lé­pi túl. hanem a 35 százalékkal magas- j sabb bánvásznormat is. A fiatalok kői- j lektíváia a jó munkamódszer és a he- j Íves vezetés eredményének követkéz- j tében január 11-ig népgazdaságunk-1 nak 380 kocsival több szenet adott.1 mint amennyi a tervben etil volt írva A sulkovi Ervin Vojtech -s Eduard Jung is versenyeznek, de mindegyikük Varga Ferencről é* Stefan Tehlárról vesz példát, akik a Nitra melletti Lehotáról jöttek Zbuchba. Nem múlt el még olvan .1 o. hogy ez a két 17 éves fiú ne teljesítette volna a oá- nyásznormát 200, sőt még több száza­lékra. A műszak befejezése után még nem fejeződik be a bánvásztanintézet diák iái termékeny és boldog életének nap- la. A jó ebéd után következik a nap második része. Céllövészetet, korcso­lyázást zenét tanulnak és a jól fei szerelt tornatérén,ben tornáznak, bír kóznak. fosárlabd-'znak. Este moziba járnak, vagy más kultúrpiogrammjii vesznek -'-zt 5 A korompai villanytelep fűtői havonta 600 tonna szenet takarítanak meg. Képünkön Ján Greg munkacsoportja a kazán fűtése közben. Ha jó a propagandista, jól megy az iskolázás Számunkra fiatal CsISz-tagokra. pártjelöltekre, ifjúmunkásokra nézve megtisztelő feladat és egyúttal köte­lességünk is. hogv tevékenyen kapcso­lódjunk be országunk és népünk vezetésébe, iránvításába. Ez a tény sok mindenre kötelez bennünket. Egyik legfontosabb feladatunk, hogy segítsünk a pártnak az ifjúság kom­munista nevelésében, és hogv állan­dóan fokozzuk az ifjúság politikai ön­tudatát. Jól tudjuk, hogy minél ön- tudatosabb valaki, annál eredményes- sebb a munkája. Ahhoz, hogy ered­ményes munkát érhessünk el, elsősor­ban tanulni kell. Szakadatlanul fej­lesszük politikai tudásunkat, tanul­mányozzuk a marxizmus-leninizmns alapéit és ismertessük pártunk poé­tikáját az ifjúság széles rétegei előtt Harcot kell folytatnunk a nép tuda­tában megmaradt kapitalista csökevé- nyek ellen, Masaryk nép- és nemzet- ellenes politikájának csökevénvei el­len, a sötétség ellen. A marxizmus rendszeres tanulmányozása nélkül egyetlen ifjú sem értheti meg mé­lyebben építésünk értelmét és célját sem pedig a jelenlegi nemzetközi hely­zetet. erre figyelmeztet bennünket a CslSz KB elnöksége, az ifjúság poli­tikai oktatásáról szóló határozatában Az ifjúság politikai oktatása hazánk egész területén hatalmas lendülettel folyik. Pártunknak köszönhetjük azo kát a sikereinket, amelyeket a mai napig elértünk, hisz a párt közvetlen segítségével építettük ki az ifjúság politikai oktatásának rendszerét is Ez évben sokkal nagyobb gondot fordí­tottunk az a'apfokú körökre, mint az elmúlt években A pártnak köszönhet­jük azt a nagv ‘•jndosságot is. hogy számunkra olvan propagandistákat — túlnyomórészben a párt soraiból •- jelölt ki az ifjúság eszmei vezetőjévé és nevelőjévé, akik bennünket a szo­cialista hazafiság és a proletámem- zetköz'ség szellemében nevelnek. Habár az ifjúsác oktatása terén szép eredményeket értünk el. nem szabad megfeledkezni a felmerülő hibákról és hiányosságokról sem. Harcolni kell ellenük és a hibákat ki kell küszöbölni. Arra kell tőre'- "tóünk. hogv minden egves fiú és leány érdek'üdéssel, nagv figyelemmel uallgassa a propagandis­ta előadását. A propagandistának iől kel! felkészülnie, mag- s elméleti szín­vonalon kell állnia, hogy lekösse a hallgatók figyelmét. A jó propagan­dista érdeklődik hallgatói egyéni ér­deklődési köre iránt. Szem előtt kell tartania és meg 'rell győznie a hall­gatókat arról, hogy a szocialista rend­ben az egyén élete a legszorosabban összefonódik a társadalom életével, és az egyéni érdekek a társadalom érde­keinek vannak a1 ■'rendelve. Propagan­distáink gyakran megfeledkeznek ifjú­ságunk különböző igényeiről. Sokszor megfeledkeznek a szemléltető segéd­eszközök alkalmazásáról, megfeledkez­nek arról, hogv minden propagandista és agitátor művészete abban áll, hogy a lehető legmélyebb hatást gvakoro ja hallgatóira, a lehető legmeggyőzőbben megvilágítsa a letagadhatatlan, igazsá­got, mint ahogv arra Lenin rámutatott A propagandista a lecke előadása közben alkalmazzon szemléltető se­gédeszközöket, mint például térképet, ábrákat, táblázatokat, fényképanyagot és használja fel a szépirodalmat is. Ezáltal a hallgatók alaposan megismer­kedhetnek a nemzetgazdasági fejlődés és az ipari fejlődés feltételeivel. Az itt felsorolt hibák és hiányossá­gok a losonci járásban is előfordul­nak Például a lónyabánvai Magnezit műveknél, ahd st alapfokú politikai kör alakul, öt körben folyik az okta­tás. azonban nem szabad megeléged­nünk az oktatás a'acsony színvonalá­val. A propagandisták megfeledkeznek a szem'éltető segédeszközök alkalma­zásáról. A lónvabánvai öt alapfokú politikai kör közül a legjobban Pavlik János politikai köre működik. Pavlik fontos feladatának tartja, hogv a lecke legkomolyabb problémáit kérdésekkel is megvilágítsa. A kérdések hatására vita keletkezik a fiatal hallgatók kö­zött. A politikai oktatás terén az ifjú­ság széles rétegei között tagadhatatla­nul sok eredményt értünk el. Egvre szélesebb a fiatal CslSz-tagok látóköre. Érdeklődést mutatnak minden iránt ami sztp és jó. Ifjúságunk lassan meg­ismeri GC'kij, Majakovszkij, Osztrov- szkij. Petőfi. József Atilla. Fucsik, Jifi Wolker h;’hatatlan eszméit — műve­it. Üj emberekké nőnek, akik a közel­jövőben még tevékenyebben segítenek a pártszervezeteknek, abban a harc­ban. amelvet a termékek kiváló minő­ségéért, az önkö'tség csökkentéséért, a technika fejlesztőéért, a sztahanovis­ta rendszer bevezetéséért folytatnak. Hisszük, hogy ifjúságunk ebben a harcban megállja a helyét. KONKOLY LAJOS Lónyabánya. A lengyel ifjúság a magasabb terméshozamért Az utóbbi időben felélénkült a Len­gve! Ifjúsági Szövetscg falusi szerve­zeteinek munkája A falusi fiatalok sokat akarnak tanulni, hogv még ered­ményesebben járuljanak hozzá a tér méshozam emeléséhez. Az Ifjúsági Szövetség tagjai Micsurin köröket élenjáró állattem sztő szakköröket szerveznek, előadásokon, tanfolyamu­kon ismertetik a legújabb agrotechni­kai módszereket, népszerűsítik a kü lönböző szakk ésekke! foglalkozó szakknnvveket Jobban akarunk gaz dálkndni hővebb termést akarunk el­érni” — az lett a jelszavuk. Segítik a falvak munkáját a város fiataljai is. A r /árakban, főiskolák m brigádok alakulnak, melyek megláto­gatják a parasztin 'ólokat, megbeszé­lik velük a párt IX. plénumának ha­tározatait. segítenek az ifjúsági szövet­ség falusi szakkörei munkájának fel­élénk lésében. Az ilowai gvümö'cs es szőlészeti technikum hallgatói rendsze­resen tartanak felolvasásokat a fa vak­ban mezőgazdasági kérdésekről ilyen alkalommal kultúrcsoportjaikat is el­viszik magukkal. A Lengyel Ifjúsági Szövetség falun végzet* ió munkájának eredményeként egvre több eddig a szervezeten kívül álló parasztfiatal kéri felvételét a szövetségbe. A vitából gokat tanultunk Két óra után a X. B. osztály zsúfo­lásig megtelt régi és új CsISz-tagok- kal Farkas elvtárs, az iskolai CsISz- szervezet elnöke nyitotta meg a gyű­lést. Mindenki figyelmesen hallgatta ( Beszéde után bejelentette, hogy meg- j vitatjuk a „Sztálin neveltjei vagyunk” i : című könyv tartalmát. Utána átadta a | szót Nagy Sándornak, a XI. osztály | ! egyik tanulóiának. A vitát Nagy Sán- i dór kezdte meg. „Az acél” című feje­zetéről című könyvről beszélt a kör­nek, amelyben egy munkás életéről i van szó. Ez a munkás bebizonyította, hogy az olvasztókemencében nem száz- i ; nyolcvanszor, hanem kétszázkilencven- j hétszer lehet olvasztani egy nap alatt. | Utána Csikmák elvtárs ismertette a ' könyv tartalmát. Ő Fonomarev elvtárs- j ról beszélt, a Sztálin-díjas szövőről. | Fonomarev fiatal korában iskolába ‘ szeretett volna járni, apja tanácsára azonban a szövőgyárba ment dolgozni. Nappal dolgozott, esténként pedig ta­nult, iskolába járt. Sok újítást vezetett be. Saját tervezésű munkákat szőtt. Sztálin elvtársnak 70-ik születésnapja alkalmából egy szép szőnyeget küldött ajándékba, amelyen megörökítette Sztá­lin elvtárs forradalmi tevékenységét. Életéne; legnagyobb öröme az volt, — folytatta Csíkmák elvtárs — amikor megtudta, hogy szép munkájáért Sztá- lin-díjat kapott. A vitából sokat tanultunk. Világossá vált előttünk, hogy a szovjet emberek örömmel végzik munkájukat Nekem a könyv „Az acél” cimú fejezete tetszeti legjobban, amelyben Mihajlov acelol- vasztár olyan szép eredményeket tu­dott elérni. Az előadásból én is sokat tanultam és nagyon tetszett. KOVÁIS MIKLÓS Hódos.

Next

/
Thumbnails
Contents