Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-01-06 / 1. szám

”“'791 ÓI IFJÚSÁG Í95Í. Január I.­Tanácsok íunkcionárusainknak a CsISz évzáró közgyűléseinek előkészítéséhez gyen K1 kell kerülni a felesleges frázisokat. Kell, hogy helyesei értékelj« a szervezet tevékenysé­gét. Ez azt íelenri. hogy rá kell matatni a jó példákra, ki kel! emelni a legjobb CsISz-tagokat és ugyanakkor fel kel! tárni a hibákat, amelyeket a szervezet elkövetett és azokat, akik ezeket előidézték. A helyesen összeállított beszámolói kollektiven kell kidolgozni Ez azt jelenti, hogy a beszámoló kidolgozásában nemcsak 3 vezetőség tagjainak hanem a többi CsISz-tagnak is részt kel! ven­niük Szükséges hogy az egyes referensek meg­beszéljék a tagokkal a jelentés egyes részeinek kidolgozását Így például a politikai felelős ta­nácskozzon az oktatási év propagandistáival. Va­lentint a kör többi tagjaival is Miután az egyes referensek átadták jelentéseiket a vezetőségnek, a vezetőség megbíz 2—3 vezetőségi tagot (köz­tük az elnököt) a jelentés kidolgozásával. A be­számoló kidolgozásánál szükséges, hogy az elv- 'ársak tanácskozzanak a pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság, egységes földművesszövetke­zet elnökeivel, az üzem vezetőségével, stb. A beszámolót a vezetőség hagyja jóvá. Ha a beszámolót közösen dolgozzák ki és a szervezet egész tevékenységét a CsISz vezető szervei ha­tározatainak szempontjából fogják értékelni, csakis akkor lehet helyesen értékelni a szerve­zet tevékenységét és rámutatni arra. hogy mit kell csinálni, hogy a szervezet tevékenysége sok­oldalú. érdekes és vonzó legyen. Mii tar almazzon a pénztári ellenőrök jelentése az üzemi CsISz-esoportok évzáró közgvűésén: I. A pín7Űgvi részben felmutatjuk: a) A pénztárkészletet és a szervezet egész va­gyonát az utolsó évzáró közgyűlésen. b) a szervezet egész évi bevételét, mulatságok­ból. vagy brigádokból, stb. Úgyszintén ebben a pontban mutatjuk ki. hogvan fizette a tagság a tagdíjakat az év folyamán és mennyi tagság! bélyeget vettek ki. hogvan vezették a teasáqot a tagdíjak fizetésére és fizették-e a megál­lapított összegben Továbbá, hogy a bevételeket pontosan bevezették-e a pénztárkönyvbe és a kiadásokat számlázták-e. c) A szervezet kiadásait az év folyamán ki kell mutatni, hogy a kiadások a szervezet munkája szempontjából szükségesek voltak-e, hogy gazda­ságos és észszerű gazdálkodás folyt-e Továbbá, hogy a számlákat a pénztárban rendesen meg­számozták-e. hogy a szervezet elnöke aláírta-e azokat. A bevételek és a kiadások összehason­lításánál állapítsuk meg a pénztári készletet, úgyszintén a szervezet egész leltári vagyonát. II. Szervezési adminisztratíva Ebben a részben kimutatjuk: a) hogy az írásbeli jelentéseket időben elküld- tük-e a felsőbb szerveknek. Elintéztük-e időben a postát, hogy rendszeres havi jelentésekben kö­zöltük-e a szervezel állását és tevékenységét, hogy az alepszervezet kartotékéit kiegészítet- ték-e, továbbá össze hasonlították-e a járási vezetőség kartotékéival Milyen gyorsén intéztük el azoknak a jelentkező lapjait, akik a CsISz tagjai akarnak lenini. Ven-e az elnöknek oontos áttekintése a tagsáqi dijak fizetéséről, minden hónapban rendszeresen név szerint feljegyzi-e, hogyan veszik ki a bélvegeket. Befejezésül meg kell mondani, mit javasolnak az ellenőrző bi­zottság tagjai a hiányosságok eltávolítására. Hogyan készítjük elő a CsISz évzáró köze* ülésének határozatai^ Az évzáró közgyűlés feladata, hogy kiértékelje e szervezet, a vezetőség, valamint minden egyes tag egészév' munkáját és hogy megjelölje a szer­vezet további feladatait. A beszámolóban tün­tessék fel az évzáró közgyűlés feladatát, fog'al- kozzon a vitával, valamint az elfogadott határo­zatokkal. A határozatok előkészítése az évzáró közgyűlés legfontosabb feladatává válik és ezért a szervezetek vezetőségeinek a határozatok elő­készítésére a 'ehető legnagyobb gondot kell for- dítaniok. Az évzáró közgyűlés határozatait nem lehet csak a gyűlés alatt előkészíteni, mint ahogy az sokszor előfordult. Jó előre meg kell tárgyaira a vezetőségben, ki kell bővíteni az évzáró gyű­lés vtáinak hozzászólásaival és csak azután ter­jesszük elő jóváhagyásra. Hogyan járjunk el a határozati javaslat elő­készítésénél és miből induljunk ki? Előre kell azonban bocsátani, hogy a határozatoknak rövi­deknek, világosaknak és konkréteknek kell len- niök. A határozati javaslat előkészítésénél és kidol­gozásánál elsősorban is az. évzáró közgyűlés be­számolójából kell kiindulni. Azért van ez így. mert a beszámoló foglalja össze és értékeli ki a szervezet egészévi munkáját, rámutat a szer­vezet, a vezetőség, valamint az egyes taqok hi­báira és újabb feladatokat tűz a szervezet elé. A beszámolót a vezetőségi gyűlésen vitatják meg. Éppen ezért helyes, ha ezen a gyűlésen összeál­lítják a határozati javaslat vázlatát. Például a beszámoló rámutat, hogy a falu fiatalságának nagy része még kívül áll a CslSz-en és a veze­tőség feltárja ennek okait is. Ebben az esetben a határozatokban külön kell foglalkozni az új tagok felvételével. A vezetőség így aztán jegy­zetekben előkészíti a határozati javaslat alapjait Ezt azután alaposan vitassuk meg. A vezetőségi tagoknak bizonyosan több kérdésük lesz arra vonatkozóié ;. hogyan távolítsák el a jövőben a szervezet munkájában felmerülő hiányosságokat. Az évzáró gyűlés határozati javaslata nem len­ne jő. he annak kidolgozásakor nem a Központi Bizottság IX. plenáris ülése által kitűzött fela­datokból indulnának ki. A határozati javaslatok­ban intézkedéseket kel! foganatosítani a taglét­szám növelésére, valamint arra, hogyan javítsuk meg a szervezet belső életét, hogyan erősítsük meg azt. hogyan javítsuk meg a politikai okta­tási év menetét, valamim az ifjúság részvéte­lét a szocializmus építésében és a kulturá'is ne­velőmunkában. stb. Az Ifjúsági Szövetség, mint a Nemzeti Front alkotó része veszi majd ki részét a nemzeti bi­zottságok tagjainak választásakor. A CsISz je­löltjeinek minden fiatal és minden állampolgár bizalmát kell élvezniök. Ezért az idei évzáró gyű­lések beszámolóiban és vitáiban beszélni kell azokról a feladatokról, amelyek a szervezetek előtt állnak- a nemzeti bizottságok tagjainak megválasztási kampányával kapcsolatban, vala­mim a CsKP X. kongresszusával kapcsolatban. Ezeket a feladatokat és az ezeknek teljesítésére hozott intézkedéseket kell az évzáró közgyűlések határozatainak magukba foglalni. Két vagy cá­rom vezetőségi tag ezen az alapon dolgozzon a határozati javaslatokon és a vezetőség végleges javaslatát tárgyalják meg a tagokkal, a pártszer­vezettel, az üzemi bizottság funkcionáriusaival, vállalatok igazgatóival, valamint a NB és ez egy­séges földművesszövetkezet funkcionáriusaival, hogy azt stilisztikailag kijavítsák és ezt a kö­vetkező vezetőségi gyűlésen előterjesszék Meg kell itt említem, hogv a határozatok legyenek konkrétek, időhöz kötöttek, ami azt jelenti, hogy pontosan tüntessük fel. meddig keli az egyes feladatokat teljesíteni és ki a felelős azokért Az így kidolgozott javaslatokat a vezetőség jó­váhagyja. Az évzáró közgyűléseken gondosan figyeljék meg az elvtársak hozzászólásait és ezen az ala­pon bővítsük ki vagy változtassuk meg a javas­latokat A gyűlés bezárása előtt a megbízott tag felolvassa a határozati javaslatokat, hogy a tag­ság még cgvszer hozzászólhasson. A hozzászó­lások figyelembevétele után a határozati javas­latokat bocsássa szavazásra. Tudatában kell len­nünk annak, hogy a szervezet egészévi munkája az elfogadott határozatok szerint igazodik Éppen ezért következetesen dolgozzuk ki azokat. A szervezet valódi szükségleteiből és azokból a fel­adatokból kell kiindulniok, amelyeket a felsőbb szervek határozatai tűztek az egész Szövetség elé. Ho ^yan készítsük elő az új vezetőség ie'ölőlistáját Az évzáró gyűlések előkészítésénél különös fi­gyelmet kell szentelnünk az új vezetőségi tagok kijelölésére A legjobb tagokat válasszuk az új vezetőségbe, olyanokat, akik jó szervezők, a leg­jobb dolgozók, szeretik a pártot, akik méltóan kiveszik részüket hazánk szocialista felépítéséből, akik szilárd jelleműek, egyéni életükben példával szolgálnak minden fiatalnak és akik bátran szem­benéznek a nehézségekkel. OlySn tagokat válasz- szunk be a vezetőségbe, akiket kedvelnek a fia­talok, akik mindenütt példával járulnak elő, akik közel állnak a fiatalokhoz és meg tudják őket nyerni a közös munkára. Az új vezetőségi tagok kijelöléséhez fogjon hozzá a vezetőség mindjárt az első gyűlésen és ideiglenesen tárgyalja meg. kit jelöljön az űj vezetőségbe. Ezek a tagok a javaslatot megbeszélik a pártszervezet vezetősé­gével. hogy a CsISz-tag., leányokat és fiúkat vá­laszhassa ki 6s ajánlhassa az évzáró gyűlésen az új vezetőségbe. Mielőtt azonban kidolgoznánk az űj vezetőségi javaslatot, a vezetőség előzőleg megbízott tagjai minden egyes jelölttel szemé­lyesen beszéljenek. Meggyőzödnek tehetségéről és arról, hogy milyen lehetőségei lesznek funkciója elvégzésére, hogy egész idő alatt becsületesen tudja elvégezni munkáját. E megbeszélések után rövid jellemzést készítünk a jelöltekről. Feltün­tetjük származását, hogy állja meg helvét mun­kaszakaszán, a szervezetben, hogyan fogja munkáját a jövő évben elvégezni, stb. Az így elő­készített anyagot a vezetőség elé terjesztjük és a második vezetőségi gyűlésen véglegesen össze­állítjuk az űj vezetőségi tagok jelölőlistáját. A vezetőség már a második ülésére meghívja a se- lölteket beszélgetésre, de jobb lesz, ha a későb­bi vezetőségi ülésre hívják meg őket és beszélik meg velük a munka menetét, egyes veztőségi tagok és az egész szervezet munkáját. Az elnök­jelölttel külön kell beszélni és tudomására adni. hogy az évzáró gyűlést az űj elnök zárja be. Az űj vezetőség jelölőlistájának összeállításá­nál annak osztályösszetételére is nagy figyelmet kell szentelnünk, hogy nagy mértékben támasz­kodhassunk a fiatal munkásfiúkra és lányokra, a fiatal szövetkezeti tagokra, valamint a kis- és középparaszt fiataljainkra. Az űj vezetőségbe javasoljunk idősebb tagokat is, különösen olya­nokat, akik már katonai szolgálat után vannak és jó munkát végeztek a katonai alakulatok szervezeteiben. Lehetőleg olyan tagokat javasoljunk az új ve­zetőségbe, akik legalább egy évig fognak dol­gozni. nehogy megtörténjen az. hogy a vezető­ség negyedév után szétesik. Azzal, hogy gondo­san előkészítjük az új vezetőség jelölőlistáját, hogy az évzáró gyűléseken a legjobb tagok ke­rülnek a vezetőségekbe alapul szolgál, hogy a szervezeteket és az egész tagságot a feladatok teljesítésére vezessék, hogy a szervezet munká­ja örömteljes legyen. Hogyan készítsük elé a CsISz összüzenr, városi és kerületi konferenciájára a küldöttek javaslatait A CsISz évzáró közgyűlésén válasszák meg a CsISz járási konferencia küldötteit is. Ha valakit az évzáró közgyűlésen megválasztanak, az nem­csak a CsISz-tag számába jelent nagy kitünte­tést, hanem magára a szervezetre nézve is igen megtisztelő. Á küldöttek, akik résztvesznek a járási kon­ferencián e valóságban a saját szervezetüket képviselik. Beszámolnak a saját szervezetük munkájáról és birálólag rámutatnak a járási bi­zottság munkájánál előforduló hiányosságokra. Ezenkívül azzal a kérdéssel is foglalkoznak, hogy a járásban a CsISz-szervezet hogyan javíthatná meg a munkáját. A járási konferencia után, a tagsági gyűlésen beszámolót tart a járási kon­ferenciáról. Ez azt jelenti, hogy a járási kon­ferenciára a legjobb CsISz-tagot kel! kiküldeni, olyan tagot, aki politikailag fejlett és tökéletesen ismeri és meg tudja Ítélni a szervezet munkáját, hozzá tud férkőzni a fiatalokhoz, együtt tud dolgozni a fiatalokkal, ismeri az érdeklődési kö­reiket. Olyan tagot küld ki, akiben mindenki megbízik és akiről meg varrnak győződve, hogy a járási konferencián teljesíti a rábízott felada­tot. , Ezért az alapszervezet vezetősége, már az első vezetőségi gyűlésen 2—3 tagot megbíz azzal, hogy a járási konferenciára készítse elő a kül­dötteket. Ezek a vezetőségi megbízottak, amikor a CsISz konferenciára előkészítik a javaslatokat, tanácskozzanak a munkacsoportokkal, az egyes CsISz-tagokkal, a pártszervezettel, a propagan­distával és 8 CsISz járási bizottság instruktorá­val. Azután személyesen kell beszélni a felter­jesztett jelöltekkel. Miután meggyőződnek a je­löltek képességeiről és megállapítják, hogy min­den valőszinüség szerint olyan képességekkel rendelkeznek, melyek alkalmassá teszik őket arra, hogy a szervezetet a járási konferencián képviseljék, kidolgozzák a felterjesztési javas­latot és mindé- küldött-jelöltről rövid jellem­rajzot mellékelnek. A javaslatot a vezetőség elé terjesztik, hogy az közösen, alaposan megtárgyalhassa. A javaslat kidolgozása után a vezetőség meg­hívja a jelölteket, akiket mint küldötteket a já­rási konferenciára ajánlottak, elbeszélgetnek velük és tanácsokkal látják el őket, főleg olyan irányban, hogy miképpen készítsék elő a vita­hozzájárulásukat. A vezetőség egyúttal megbíz­za a jelölteket egyes feladatok kidolgozásával is. főleg az évzáró közgyűléssel összefüggő felada­tok teljesítésével. A közösen megtárgyalt és a vezetőség által jóváhagyott javaslatot az évzáró közgyűlés elé terjesztik, amely aztán véglegesen dönt. Az év­záró közgyűlés után fontos, hogy az újonnan megválasztott vezetőség és az egyes munkacso­portok konkrét tanácsokat nyújtsanak a jelöl­teknek arra vonatkozólag, hogy miről beszélje­nek a járási konferencián, mit és milyen hiá­nyosságokat vegyenek bírálat alá és mit ajánl­janak a szövetség sikeres működésének érdeké­ben. A küldöttek választásánál nem szabad meg­feledkezni a póttagok választásáról se, akiket abban az esetben küldenének ki a konferenciára, ha a küldött valamilyen komoly oknál fogva nem vehetne részt a konferencián. Hogyan kell kitölteni az évzáró közgyűlésre?! szóló ielentést A szervezetek vezetőségei gondoskodjanak ar­ról. hogy az évzáró közgyűlésről szőlő jelentést minél előbb elküldjék 3 CsISz járási bizottságá­hoz. Rögtön az évzáró közgyűlés után az újon­nan megválasztott vezetőség összeül, kitölti és jóváhagyja az évzáró közgyűlésről szőlő ielen­tést. A pecséttel és az elnök, valamint a szer­vezet vezetőségi tagjának aláírásával ellát vtt je­lentést azonnal elküldi a CsISz járási bizottság­hoz. A leghelyesebb, ha a járási bizottság azon megbízottja utján küldi a j'elentést, aki a veze­tőségi gyűlésen jelen volt. A jelentést két pél­dányban kell készíteni. Az eredetit a CsISz járás: bizottsága számára kell beküldeni és a másolat az alapszervezetnél marad. Mit ír a vezetőség a rovatokba? Az első rovatba beírja azon 14—26 év közötti fiatalok számát, akik az üzemben, vagy pedig a falun dolgoznak. Ezért feltétlenül fontos, hogy a szervezet vezetősége még az évzáró gyűlés előtt megállapítsa az üzemben, vagy a faluban dolgozó fiatalok számát, nehogy erre csak akkor kerüljön a sor, amikor a jelentést már meg kell tenni. Akkor már teljesen lehetetlen volna pon­tos áttekintést nyerni a fiatalok számáról. A második és a harmadik rovatba bejegyzi, hogy hány tagnak ragasztottak be ellenőrző bélyeget és hány tagnak nem ragasztottak be ellenőrző bélyeget. A negyedik rovatba beírják a szervezetben számontartott tagokat mégpedig azokat a tago­kat. akik üzemekben dolgoznak, vagy iskolába járnak, ott vannak szervezve .ellenben falun lak­nak. Ezt a rovatot csak a falusi szervezetek töl­tik ki. Az ötödik és hatodik rovatba be kell Imi az évzáró gyűlésen jelenlévő tagok számát és a vitában résztvevők számát. A hetedik rovatba be kell jegyezni a szervezet munkacsoportjainak számát és hogy a szervezet hogyan oszlik munkacsoportokra. A következő rovatokba be kell vezetni azon CsISz-tagok számát, akik az üzemi tanács tag­jai, a helyi, járási vagy kerületi nemzeti bizott­ságok tagjai, az Önkéntes Sportszervezet, a Had­sereggel Együttműködő Szövetség tagjai, vagy EFSz-tag. Továbbá ki kell tölteni, hogy hányán fizetnek elő a Smenára, az Oj Ifjúságra, a Práca mladych-ra és a Komszomolszkaja Pravdára. A Nemzeti Arcvonal hány képviselője volt jelen a tagsági gyűlésen és hány tag funkcionárius a pionír-szervezetnél. A jelentés túlsó oldalán pontos jegyzéket kell közölni az új vezetőségi tagokról, a póttagokról, az ellenőrökről, egyszersmind be kell vezetni születési adataikat, eredeti foglalkozásukat, párt- tagok-e, vagy jelöltek és végül pontos című­ket is. Ez alá. kell írni a járási konferenciára válasz­tott küldöttek neveit, akiket az évzáró gyűlésen választottak meg, milyen funkciót töltenek be a szervezetben, születési évüket, eredeti foglal­kozásukat és pontos címűket. Az így kitöltött jelentéseket a vezetőség el­küldi a CsISz járási bizottsághoz. Hasonlóképpen kell kitölteni a jelentéseket az összüzemi konferenciákról, de ezeket csak a na­gyobb üzemeknél kell kitölteni, ott ahol a szer­vezet alapszervezetekre van felosztva. Hogyan kell elkészíteni a szervezet munkatervét A munkatervre vonatkozó javaslatok összeállí­tásánál (az évvégi közgyűlés 1954 május 1-ig hagyja jövá a szervezet munkatervét) a meg­bízott tagok a feladatokat több részre is eloszt­hatják. Így például az első részben először megtár­gyalhatják a vezetőségi és tagsági gyűlések ter­vét, a második részben a politikai nevelés mun­káját (gyűlése!,, alapfokú politikai körök, elő­adások beszélgetések stb.). A harmadik részben pedig beszéljék meg a tömegkultúrmunkát (szó­rakoztató kultúrestek, színházak, kirándulások stb.). A negyedik részben pedig tegyenek eleget a többi feladatnak. A terv kidolgozásánál, főleg a tömeg-kultúrmunkával kapcsolatosan a veze­tőség ne feledkezzen meg a többi tényezők se­gítségéről, mint a felvilágosító előadásokról, üzemi klubokról és hasonlókról, a pártszervezet funkcionáriusairól, a felvilágosító előadások szer­vezőiről és az üzemi klubok vezetőiről. Hogyha a munkatervet gondosan készítik elő, akkor megalapozták a vezetőség és az egész szervezet munkáját. Az új vezetőség munkájáról A vezetőség jó munkájától függ a szervezet sikeres munkája. A szervezet vezetősége vezeti a szervezetet a tagsági gyűlések közötti idő­szakban. intézi a szervezet folyó ügyeit, előké­szíti és összehívja a tagsági gyűléseket és élet­belépteti a határozatokat. Kezeli a szervezet va­gyonát és tagsági díjekat szed be. A vezetőség legalább egyszer kéthetenként jön össze és ab­ban az esetben, hogyha a vezetőségi tagok e- galább egyharmada így kívánja. A vezetőség ne­vében csakis ez elnök Írhatja alá magát. Hogyha a szervezet vezetősége jól dolgozik, akkor az egész szervezet jől működik. Az évzáró közgyűlés után az elnök azonnal hívja Össze az első gyűlést. A gyűlésről idejé­ben értesíteni kell a CsISz JB instruktorát, hogy részt vehessen a gyűlésen. Mihelyt a vezetőség összeül, elosztja a kü­lönböző funkciókat, A vezetőségi gyűlés további során kiértékeli a tagsági gyűlést és kitöltik a jelentést a CsISz Járási Bizottsága számára. Az első gyűlés feladata az. hogy kidolgozza a ve­zetőség munkatervét. A tervnek az évzáró köz­gyűlés határozatából kell kiindulni. A tervben a vezetőség megállapítja, hogy milyen időközökben jönnek össze és hogy mit, mikor fognak meg­tárgyalni. Ettől függ a sikeres munka. Nagyon fontos, hogy a vezetőség miképpen lát neki a munká­nak és tevékenységüknél mennyire tartják be a tervet. Az alapszervezet vezetősége hallgassa meg az egyes CsISz-tagok véleményét is és vegye te­kintetbe megjegyzéseiket és indítványaikat. Figyeljük meg a CsISz-tagok életét, minden­ben segítsük őket és a szervezet keretein belül gazdag és örömteli életet nyújtsunk a tagoknak. A vezetőségnek nem szabad elszigetelődni a ta­goktól, mert az csak sikertelenséggel végződne. A CsISz-tagok számára az egyes munkarész­legeken feladatokat kell szabni. A munkarészle­gek élén a vezetőség tagjai álljanak és a CsISz- tagoknak alkalmat kell nyújtani arra, hogy ál­landóan fejlődjenek. A fuAkcionáriusok munkájánál jó segítséget nyújt a vezetőségnek az Oj Ifjúság, a Smema, a Práca mladych, amely az évzáró tagsági gyűlé­sek időszakában és később is sok tanáccsal tud szolgálni. A vezetőség gondoskodjon arról, hogv minden vezetőségi tag és a szervezet minden tagja előfizessen ezekre a lapokra és merítsenek belőlük további sikeres munkájuknál. A

Next

/
Thumbnails
Contents