Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-05-22 / 40. szám

1954. május 22. Öl IFIÖSÁG 3 Harc a magasabb hektárhozamért Ondrej Fabok, a dolná-krupai szövetkezet könyvelője három évi kitartó mun­ka után egy olyan vetőgépet tervezett, amellyel fészkes vetést lehet végezni. A vetőgépet a terv szerint a szövetkezet védnök-üzemének — a nagyszom­bati cukorgyárnak — dolgozói készítet ték el a szövetkezeti tagok szá­mára. Miután az új vetőgépet a nagyszombati gép- és traktorállomáson ki­próbálták és bevált, Rudolf Gubek és Frantisek Petras szövetkezeti tagok az elmúlt napokban kimentek vele a földekre. A vetőgép jól dolgozik és egy nap alatt 5 hektár kukoricát vetettek fészkesen. A vetőgép kezeléséhez a traktoroson kívül csak egy dolgozóra van szükség s így a szövetkezének 30 munkaerőt takarít meg. Mezőgazdasági tanácsadó A kukorica ápolásáról A Szovjetunió élenjáró mezőgazdasá­gában a kukoricából is olyan termés- eredményeket értek már el, ami ná­lunk elképzelhetetlen volt. Ha meg­nézzük például a Szovjetunió voronye­zsi körzetét, amelynek éghajlata na­gyon hasonlít a mi éghajlatunkhoz, lát­juk, hogy ott 500 mm, nálunk pedig 600 Tehát a mi csapadékhelyzetünk lénye­gesen kedvezőbb, mégis a voronyezsi körzet termésátlagai jóval magasabbak a mieinknél. így Korogenyko kolhoz- munkecsoportvezető a kukoricából kát. holdanként 50 q Ozernij a Szocialista Munka Hőse pedig kát. holdanként 77.5 q kukoricát termelt. Hogyan érték el ezeket az eredmé­nyeket a Szovjetunióban? Ezek a szép j eredmények elsősorban annak köszön- j hetők, hogy a Szovjetunióban a tudó- j mány és a gyakorlat nem halad külön utakon és hogy a kolhozparasztok ezé- | les körben, megfelelő időben és minő- ! bégben alkalmazzák azokat a legújabb; eljárásokat és módszereket, amelyeket közösen alakítottak, meghatároztak. A Szovjetunióban a kdlh .zparasztok fela­datokat adnak a kutatóknak, de köve­tik az agronómusok tanácsait, tehát a tudomány és a gyakorlat szorosan együttműködnek. Mit tegyünk mi a kukorica országos termésátlagának megjavítása érdeké­ben? Kövessük azokat az agrotechnikai szabályokat, melyeket a Szovjetunió tudományos és gyakorlati ismereteinek felhasználásával agronómuseink, tudo­mányos kutatóink a hazai termelési tapasztalatok alapján összeállítottak. A négyzetes vetés jelentősége: A kukorica agrotechnikája a nagy termé­sek elérése érdekében megköveteli, hogy minái szélesebb körben alkalmaz­zuk a kukorica négyzetes (fészkes) vetését. Kivételesen végezhetünk vető­géppel sorbavetést is abban az esetben, ha drótféreg, vagy pajorkártétel veszé­lye fennáll. Készüljünk a pótbeporzásra: A jó megtermékenyítés biztosításáért az ál­lattenyésztés és takarmánytermelés fejlesztése érdekében alkalmazzuk e Szovjetunióban alkalmazott pótbepor- zásos módszert, ezért már a vetésnél rá kel! mutatni ennek az eljárásnak egyik legjobban bevált módszerére. A pótbeporzás eddig legjobban bevált módszere az, he a tábla szélén kb. 10 nappal a rendes vetés után külön ku- koriceparcellát -etünk be és amikor a kukoricatáblán már csökken a virág­portermelés, a javában virágzó után­vétesről összeszedje a virágport és ráhintjük a nőviráqokra. Ezzel a mód­szerrel elérhetjük, hogy azok a bibe­szálak, amelyek később jelennek meg és különben meddők maradnának, mé­gis megtermékenyülnek. Vetési adatok: Beszélnünk kell rö­viden a tenyészterületröl, a vetőmag- mennyiségről és a vetési mélységről. A kukoricafajtákat három csoportra oszthatjuk be: kis-, közepes- és nagy­testű fajtákra. A kistestű alacsonyra növő kukoricát legcélszerűbb 45x45 cm-es négyzetes kötésben vetni. A közepes negyranövő fajtákat 60x60 cm és a nagytestű, későbben érő kukori­cafajtákat 70x70 cm-es négyzetes kö­tésbe vessük. A sor- és növénytávolság — tehát a kukorica tenyészterülete is jó1 talajon valamivel nagyobb lehet, viszont mele­gebb fekvésű helyen és soványabb ta­lajon célszerű esetleg csökkenteni. A kukoricavetés mélységénél mindig az legyen az irányadó szempont, hogy a mag elegendő nedvességet, meleget és levegőt kapjon. A kukoricát általá­ban 6—8 cm mélyre ki.11 vetni. Ettől a mélységtől lazább és könnyebb tala­jon eltérhetünk, ahol a vetés mélysé­gét 12 cm-re is fo ■-zhatjuk. Ha fészkenként két-három szemet vetünk, akkor a négyzetes vetésnél egy egy kai holdon 45x45 cm-nél 16—18 kg, 60—60 cm-nél 13—14 kg és 70x70 cm-es négyzetnél 10—12 kg magot vessünk. A kukorica vetése után azonnal fo- gasoljunk, különösen akkor, ha a fész­kes vetés, előtt hengert alkalmaztunk. Hogyan ápoljuk a kukoricát. Az aszályos évek nyári hónapjai mutatják meg leginkább, hogy mennyire bírja a kukorica a meleget, ha a talajból meg tudja szerezni a vizet, e tápanyagokat és mennyire szomjavész, he elfogy a talaj vízkészlete. Ilyenkor nagy terü­leteken kényszerérést kap a kukorica és ezért ezeken a helyeken gyenge termést ad. De ugyanakkor, ugyanab­ban a határban, ugyanazon időben a szomszédos parcellákon nagy termése­ket érnek el azok, akik a kukorica ápolását, gyakori kapálását nem mu­lasztják el. A talaj is ugyanaz, a csa­padék sem változik, nagy termést tehát csak a g1 .kori kapálásokkal és ezáltal a talaj vízkészletének a meg­óvásával biztosítják. Mikor kapáljunk: A kukorica kike­lése után végzett fogasolás felér egy kapálással. A megporhenyított talajban gyorsan és jól fejlődik a kukorica. Amikor pedig már 3—4 levele van, el kell végezai az első kapálást. A sorkö­zöket gépi vagy lókepával, a sorokat pedig kézi kapával. A kapálást seké­lyen végezzük Vigyázni kell arra, hogy ne vágjuk el a kukorica, oldelgyökér- zetét. Ezzel a kapálással egyidejűleg végezzük el a kukorica ritkítását és egyelését is. A késői egyelés azért káros, mert akkor már a szomszédos növények ol- dalgyökereí összefonódnak és az egye- léskor a megkötött növények gyökerei részben elszakadnak. Az egyelés kés­leltetése csak akkor indokolt, ha a drótféreg, vagy pajorkártétel veszedel­me fenyeget. Ha a kukorica első kapálásával elké­sünk és a talaj erősen kigyomosodott, nem sokat érünk el már a többi kapá­lással sem. Az elkésett munkát a nö­vény már soha nem heveri ki és gyen­gén fejlődik. Ne töltögessük a kukoricát: Semmi körülmények között sem töltögessük a kukoricát. Ehelyett végezzünk * inkább még egy kapálást. A töltögetéssel kárt okozunk a kukoricának, növeljük a föld felületét és ezzel elősegítjük a talaj kiszáradását. Azt szokták mon­dani, hogy ha nem töltögetünk, a szél kidönti a kukoricatöveket. Ez a kifo­gás nem helytálló, mert a simán mű­velt kukorica gyökerei belekapaszkod­nak a talajba, a nyári csapadékot a gyökerek gyorsabban megkapják, míg a feltöitögetett magasabb felületen an­nak nagy része elpárolog. Csak a leg­fontosabb és a legidőszerűbb feladato­kat foglaltam össze, amelyek a ku­korica nagyobb terméshozamára döntő befolyást gyakorolnak. Ha ezeket a munkákat időben és jól végezzük el, lerakjuk az alapját annak, hogy a so- ronkövetkező tóvá 'járások helyes alkalrhazásá ai rövid i'őn belül meg­közelíthetjük a Szovjetunióban már elért nagy terméseredményeket. PÖSA GYULA Hatónk, szeret elünk leiéül A Vörös Csillag állami gazdaság dolgozói kötelezettségvállalást tet­tek a X. pártkongresszus tisztele­tére. A kötelzettségvállalások te ­jesítésében különösen az állatte­nyésztés dolgozói értek el sze eredményeket. Balázs Pai, fiatal CsiSz-tag, a gazdaság legjobb tehe­nésze már az első negyedévben az átlagos napi tejhozarftot hét .és 'el literről kilenc és fél literre emelte Nagy Gábor is kötelezettséget vál­lalt, hogy a napi tejátlagot 7.5 li­terről 8.5 literre emeli. Kacséra Vince 7.5-ről 9.5 literre, Uhrik Ján 7.5-rOl 8.5 literre, Navratil László 7.5 literről 9 literre, Kürti Mária 7.5 literről 8.5 literre, Madarász Ferenc 7.5 literről 9.5 literre, Mol­nár János 7.5 literről 8.5 literre Molnár László 7.5 literből 8-5 literre emeli a tejhozamot. így lehetne még tovább is sorolni azokat a be­csületes dolgozókat, akik kötele­zettségvállalásuk teljesítésével akar­ják biztosítani az állattenyésztés hasznosságának növelését. Az állat- tenyésztésben dolgozók kötelezett­ségvállalásaik teljesítésével 4.972 liter tejjß adnak be többet az elő­irányzott terven felül. Ez pénzér­tékben 11.918 koronát tesz ki. Az állattenyésztés dolgozói a tej- hozam növelésén felül még kötele­zettséget vállaltak arra is, hogy a legsürgősebb munkák idején, mint például a cukorrépa egyle­ténél szabad idejükben ük is be­kapcsolódnak a munkába. A Vörös Csillag állami gazdaság dolgozói a tavaszi munkák folya­mán a csallóközaranyosi igazgató­sághoz tartozó gazdaságok között az első helyre kerültek. Gazdasa­gunkban az első helyre Nagy Imié ifjúsági csoportja került. aki a cu­korrépa, takarmányrépa és napra­forgó kapálását elsőnek fejezte ne. Nagy Imre csoportja már feiké­széit a cukorrépa efiívelésére is. El­határozták, hogy nyolc hektáron a nrosined módszer szerint termesz­tik a cukorrépát. TÓTH JÓZSEF Csattóköz-aranyos 30* 0 brigpd''rát dolgozunk le A« ifjúság országszerte felaján- ást tesz pártunk X. kongresszu­sának tiszteletére. A mi ifjúsági saervetetiwvk vezetői is gondolkoz­tak ezen. megbeszélték a tagsággal és felajánlottuk, hogy a kongresz- s®us napjáig ledolgozunk 3000 bn- gádórát. Felajánlásunk teljesítését meg­kezdtük. Az egységes földműves- szövetkezetnek segítettünk a bur­gonya ültetésében. A felajánlott brigádórákat ezután is a földmű­vesszövetkezetekben akarjuk ledol­gozni. Ezzel is kifejezésre juttatjuK pártunk iránti hálánkat. NAGY ISTVÁN, ipari tanuló, Akómecenzéf. Elősegítettük a választás sikerét Iskolánk kultúrcsoportja a választás napjáig fáradtságot nem ismerve érde­kes, színes választási műsorszámokkal szórakoztatta járásunk falvainak dolgo­zóit. A nehézségektől sem riadtunk vissza. Borsi községben, ahol nem biz­tosítottak számukra kultúrtermet, a középiskola udvarán adtuk elő műso­runkat. Iskolánk kultúrcsoportjának sikereit nagyban elősegítette Zádori elvtárs. a CsISz elnöke, aki odaadóen azon fáradozott, gy kultúrbrigádunk minél nagyobb sikereket érjen el. Május 16-án reggel autóval végig­jártuk a járás községeit, zenés ébresz­tővel keltegettiik és buzdítottuk a dol­gozókat, hogy a Nemzeti Arcvonal je­löltjeire szavazzanak. Dolgozóinkkal megértettük, hogy a választás által gazdasági és kulturális Metünk továb­bi fellendülését segítjük elő. Mi, fiatal tanulók azért küzdöttünk, hogy olyan dolgozókat válasszanak az új nemzeti bizottságokba, akik már eddig is bebizonyították, hogy méltók a nép bizalmára. Munkánk eredménye ma már ismeretes. Győzött a Nemzeti Arcvonal és ezt a győzelmet mi, tanu­lók < elősegítettük. KASKO JÄNO- Szőlőske A boldogabb holnapért Csúz, e nagy múlttal rendelkező, so­kat emlege e t község i ünnepelt. A fiatalok pirospozsgás arcán ott táncolt az öröm, hogy elérték azt, ami után páik oly régen vágytak s amiért már oly sok vért ontottak. Jöttek a fiatalok. Egymásután léptek az urna elé. Vrizala elvtárs, Pánisz László, K"- lis Anna s a többiek. Vájjon mit érez­tek? Megkérdezzük őket? Nem. Nincs rá szükség. Örömtől csillogó szemük, kipirult arcuk minden választ megad. Boldogok, örültek. Először szavaztak s ezt az érzést nem lehet szavakba önteni. Amúgy sem szoktak sokat be­szélni. A tettek emberei. A legjobbak vezetése mellett ezentúl még jobban tegnak dolgozni Biztos ezt gondolták, pzt olvastuk ki ragyogó szemükből. Most az öröm üt nén daloltak, tán­coltak, énekeltek, de azután holnap, holnapután eolgozni. nareolni fognak a szebb, boldogabb holnapért. P.MKOVIC5 BÉLA Csúz a A választások napján' Városunkban, Rozsnyón már a vá­lasztások előtti napokban ünnepi má­morban élt a lakosság. Május 14-én este a prágai katonai művészegyüttes lépett fel a Bányász téren, gazdag kul­túrműsorral. A művészeg jttes fellé­pését többezres tömeq nézte végig. Szombaton május 15-, n este a rozs- nyói iskolák e Bányász-téren majdnem kétórás kultűrprogrammot adtak. Fő­leg a bányászior.ri iskola növendéke; által előadott szakácstánc nyerte meg a közönség tetszését. A választások napján mi, a magyar pedagógiai iskola tanulói is szép mun­kát végeztünk. Vidámmá akartuk tenni ezt a napot. A magyar nyolcéves isko­la pionírjaival karöltve énekszóval vo­nultunk fel Rozsnyó utcáin. Több he­lyen megálltunk, tánccal szórakoztat­tuk az összegyűlt közönséget. így igyekeztünk bebizonyítani, hogy új 3- júság vagyunk, szeretjük hezánkdi és pártunkat. Huszonnégy ági átorunk a lakosság között vé, zett meggyőző munkát. Tánccal, zeneve!, agitálással bizonyították be, hogy nekünk is érde­künk a választásik sikere. Az iskola növendékei közül 15-en szavaztak. pzzei is elősegítettük a választások sikerét Víg‘elk“n 'ajóházán is, ahol Kulturprogramm ’ ntünk fel. A falu lakói örömmel fogadtak bennünket. Együtt daloltunk, táncoltunk. Szobá­don, nyugodtan szavaztunk, nem úgy mint valamikor. Vidámságunkkal kife­jeztük boldogságunkat és pártunk irán­ti szeretetünket. SIPOS BÉLA magy. pedagógiai iskola Rozsnvó A bratislavai Béke-üzem CsISz-tagjai május 12-én a bratislavai ifjúság ak­tíváján a X. pártkongresszus tiszteletére bátor kötelezettségvállalást tettek. Képünkön Júlia Kumorovát, Veronika Miatekovát és Anna Kapovát látjuk, akik a táblázaton figyelemmel kísérik a teljesítményeket, ^melyeket V. L Vorosin szovjet sztahanovista munkamódszere szerint értek el. Gyere te is pajtás... Felhős csütörtök > délután volt. A nap vörös korongja lassan lecsúszott az ég pereméről. Alkonyodon. A szen­ei állomáson sűrű embertömeg várta a vonat érkezését. A legtöbbjük, mint ahogy az elejtett mondatokból meg­tudtuk, — Bratislavába igyekezett. Éjjeli műszakon dolgoznak. Csopor­tokba verődve, türelmesen várakoz­nak ígérkezett a vonat. Felszállunk Ülőhely már nincsen. Az embe­rek az ajtóhoz, padok végéhez t.á-- maszkodva folytatják a beszélgetést. Elindulunk. Pár perc múlva élénk be­szélgetés ragadja meg figyelmünket Bent, a kocsi közepén, az ablak mel- ’ett, fiatal barna gyerek ül. Fekete haja kikandikál a kék sapka alól. Feje fölött a polcon kis bőrönd. Vele szem­ben s körülötte, asszonyok ülnek. Csak egy katona van közöttük. A legényke beszél, a körülötte ülők hallgatják. Csehország ... gazos föld ■.. fiatalok .. . drótkötélpálya .. új házak.... számtalan rövid hangfosz­lány üti meg fülemet. A kíváncsiság odahúz. a hallgatók közé s lassan meg­ismerem az alacsony legénykét, a kis agitátort. Párkányban született, ott éltek a szülei is, egész a felszabadulásig. .4 dolgos apa s a szeretett édesanya a felszabadulás első napján hagyta öl örökre. Amikor a városon végigdübö­rögtek a nehéz szovjet tankok, s a hős Szovjet Hadsereg már a város utolsó házaiból füstölte ki a fasisztá­kat, akkor maradt árván. Az angol gépek úgy látszik „egészen véletlenül'' dobták bombájukat a szabad városra 4z egyik bomba Dezsőék házát találta Benne volt a család s csak ketten maradtak életben, ő és a testvére. Nagyszüleihez került, azok neveltél, lel. Egy éve. hogy elvált tőlük. AzoL Csehországban dolgozik. Most szaba:’ ságon volt a bátyjánál. — A bátyáin fejő az állami gazdaságban, — meséli de ö is feljön nemsokára. Szüksé­günk van jó fejőkre — ezt olyan ha ­t.árazottan, magabiztosan mondta, hogit a hallgatók közül senki sem kételke­dett, hogy ez az alig tizennyolcéves emberke magáénak érzi azt a gazda­ságot, ahol dolgozik. Később, ahogy figyelemmel kísér­tem beszédét, lassan szinte elvezetett a noyy dvori állami gazdaságba, amely ott fekszik valahol a mikulovi járás nyugati szélén. Világosan kibontako­zik előttem a kép, a hosszú istálló, a rendezett nagy udvar és a drótkötél - pálya, a püffögő, búgó traktorok, a hosszú új épület széles folyosóival, ta­karos szobáim!., bennük a legbátrab­bak, akik elsőnek jelentkeztek, - 30 fiú és 30 lány. S ő Dezső is ezek közül való. Most már tudom, értem, miért mondta úgy, hogy ., a mi gaz­daságunk”. Meleg nyári napok, sáros ősz. kemény, hideg tél kovácsolta ösz- sze ä kis csoportot. No meg, hát Simkovics bácsi is segített ebben, ö a kultúráiét mozgatója. Most is, hát­sók a munka, színdarabot tanulnak be. ,,A magyar lakzi” bemutatására ké­szülnek. Lesz ott azután minden, „rozmaringtól a vőfélyig” bemutatják úgy, ahogy egy Ids csallóközi faluban láthatjuk. Itten elmosolyodik, majd folytatja. — A cseh fiatalok már alig várják, hogy mikor játszunk. Nagyon szeretnék már látni. assan megérkezünk Bratislavá­ba, leszálluhk. A három idős néni követ bennünket, megszorongatja Dezső kezét s lelkére köti, hogy vi­gyázzon, csak úgy engedik útnak. A katona nem búcsúzik el. Odajön, be­mutatkozik. Komáromi gyerek, nőt­len. másodéves, Csehországban szol­gál. Érdeklődik. — Adnak ottan házat és milyet? Dezső megérti, hogy leány bujkál a kérdés mögött s nevetve felel. — Van ház, ne félj, és lesz is Vedd el csak szépen azt a leányt, s gyertek hozzánk ... lehet, hogy szőrre szidok is leszünk ... s a harcosok, a zöldruhás, katona és Dezső, a fiatal hős elindulnak a prágai gyors felé . .. eszsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents