Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-05-19 / 39. szám

1954 máius 19.

ŰI IFJÚSÁG---Erről beszélni kell

Pillanatfelvétel a Jeszenszky utcai iskolában elhelyezett választási helyiségről. Az iskola növendékei gyönyörűen feldíszítették a folyosókat és a választási termet. A választóknak tánc- és énekszámmal kedveskedtek.

KultórmunkávaJ mozgattuk meg a falut

A bajcsi állami gazdaság a körülötte felevő állami gazdaságok központja. Ha Bajosról beszélgetünk, nehogy valaki holmi kis majorra gondoljon, ahol csak egy-pár ház, egy-két jegenye, vagy akácfa és millió légy, meg azután majdnem térdig érő sár van. Nem, Bajos kiemelkedik az állami gazdaságok közül. Hatszáz lakosa van, kultúrháza, moziterme, sportpály ja és mindennel rendelkezik, ami a szemnek szép és az embernek kellemes. Kiemelkedik korszerű kertészetével, mindenkit kielégítő üzemi konyhájával, állattenyésztésével, és baromfifarmjával is. Bajos régen egyházi birtok volt, a papok uralkodtak ott, a cselédek, mint egy sereg tebszolga hordták a termést, a- melynek értéke a papok feneketlen zsebébe vándorolt. Bajos minden lakosa ma is mezőgazdasági munkás. De ma mindenki sajátjának mondja a házát, amelyben lakik, nem gondol arra, hogy valamikor is elhagyja. Szép hely, gyönyörűség itt az élet. Bajcsot több jó oldaláról lehet emlegetni, meg arról is, hogy kevesen tudják itt, hogy ki a CslSz-szervezet elnöke. Máshol, ha az ember kérdezi valakitől, hogy ki a CslSz-szervezet elnöke, egyszerre megmondják, he kell, elvezetnek hozzá udvariasságból, azt is tudják, hol dolgozik, milyen munkát végez és mikor van elfoglalva. Bizony, a legtöbb helyen ennyire számontertják az Ifjúsági Szövetség vezetőjét. Bajoson azonban más a helyzet. Itt, amikor a CsISz üzemi szervezetének elnökét keressük, szinte meglepődnek az emberek, gon- dolgozóba esnek és elküldenek az igazgatóság épülete felé. Az igazgatóságon fietal lányoktól érdeklődünk, akikről feltételezzük, hogy CsISz-tagok, de az elnököt egyik sem ismeri.

Próbáljon szerencsét a géplakatos- műhelyben, javasolják, talán ott megtalálja. Nem is hittük, hogy itt Bajoson a szervezet elnöke annyira titokzatos. hogy senki sem ismeri. Jó, hogy megtaláltuk a géplakatosmüheiy környékén — a kapus, egy tiszteletreméltó öreg bácsi hívta őt elő.

Az elnök olejoskezű, kékruhás fiatalember, de nagyon komoly, gépszerelő, a neve Markovié _ky István. Sokat dolgozik és jól. Sok gép neki köszönheti az életét. Beszélgetünk, szomorú, amit hallani kell. A szervezet — beszéli — tavaly nagyon jól működött. Olyan élet volt itt, hogy öröm rá viszszeemlékezni. Az idén azonban jobb erről nem beszélni.

— Hát mégis mi újság nálatok?

— Se: írni különös, az Oj Ifjúságot olvassuk és betanultunk egy színdarabot.

A politikai iskolázást sem szervezték meg, pedig ilyen nagy állami gazdaságban, mint Bajcs, ugyancsak szükség lenne az eszmei nevelésre. Megtudjuk, hogy az üzemi klubba ellátogatnak a fiatalok, kötelezettséget is vállaltak május elseje és a X. pártkongresszus tiszteletére A vállalások papíron fekszenek, lehet, logy valaki még majd teljesít: őket. Sokan kiálltai a szervezetből, egyszerűen ott hagyták a fiatalok a szervezetet, minden szívfájdalom nélkül. Hegedűs Rozália, fiatal lány. az irodában dolgozik, mindenféleképpen e szervezetben lenne a helye, de mégsem lépett be. Az elnök elmondta, hogy nem bírták őt erre meggyőzni. A szervezetnek segít az adminisztrációs munkát elvégezni, legépeli a jelentéseket és kimutatásokat, de CsISz- taq nem akar lenni.

Nálunk csak azok t lehet CsISz-ta- goknak nevezni, akik a géplakatosmül.elyben dolgoznak — folvtatje tovább az elnök. A műhelyben 29 fiatal dolgozik, de nem lehet azt mondani, hogy kiváló szervezeti életet élnek. Azok a fiatalok, akik a gazde qban, kertészetben. állattenyésztésiben dolgoznak, azok nem tartoznak közéjük. Rajtuk kívül a fiatalok nincsenek 's szervezve, ha némelyikük tagja is a szervezetnek, mégse fejt ki aktív munkát. Mi a műhelyben dolgozó fiatalok mindentől elkülönültünk. elszakadtunk mindenkitől, még a CsISz járási titkárságáról sem jönnek hozzánk látogatóba. Azután elmondotta. hogv ; géplakatos-műhelyen kívül dolgozó fiatalok külön elepszer- vezetet akarnak alakítani. így egy gazdaságban két alatwzervezet lenne.

Kazán Rózsit vé'etlenül találtuk meg Kosztál András káderes irodájában. Érdeklődésünkre azt válaszolja, hogy szívesen dolgozna a szervezetben, hiszen ő is CsISz-tag, de e géplakatosmüheiy fiataljai elszakadtak e többi fiataloktól, a szó szoros értelmében nem engedik maguk közé azokat, a fiatalokat, akik más helyen dolgoznak. Gondolkoztak már azon. hogy az igazgatóságon dolgozók külön alakítanak egy szervezetet, de ez lehetetlen, mert csak hat fiatal, van ott, . Kosztál elvtárs pedig azt mondja, hogy nagyon helyes lenne, ha az állami gazdaságban dolgozó fiatalok egy szervezetbe tömörülnének és jó lenne, ha nem törnék a fejüket azon, hogy két-három alapszervezetet alakítsanak Bajcson. Sok fiatal dolgozik a borjúneveidében, a kertészetben, e tyúkfarmon. Mindany- nyian jő munkások, csak a CsISz-től állanak távol. Ez a baj két éve keletkezett — beszéli a kádere, — amikor az üzemi elepszervezet elnöke azt a kijelentést tette, hogy a géplakatosműhelyben dolgozó fiatalok közé ne járjanak a többi fiatalok. A- elnök szintén a műhelyben dolgozott és több volt benne a beképzeltség, mint e tudás. Tavaly ősszel leváltottuk az elnököt, de az új elnöknek a bajokat eddig még nem sikerült orvosolnia. A régi elnök kijelentéseire ez alapszervezet a szó szoros léteimében széjjelesett. Pedig ez nagyon nagy hiba. Sokkal jobb lenne, ha erős ifjúsági szervezet működén itt, mert a fiatalok eddig még szervezetten nem fejtettek ki olyan tevékenységet, ami előbbre vitte volna az állami gazdaság fejlődését. .

Telefon cseng, Ogvalla, a járási székhely jelentkezik. A telefonbeszélgetés tf.án azt mondja Kosztál elvtárs, hogy ‘ CsISz járási titkársága érdeklődött, hány tag dolgozik az állami gazdaságban. Látod, mondja felém fordulva, így segíti a járási titkárság az alapszervezeteket. Egy telefonbeszélgetés és azt gondolják, hogy meg van oldva minden ToHéma. De. hogy mikor voltak kint minálunk, arra nem emlékszem. Kazán Rózsi sem tudta azt megmondani.

A bajcsi állami gazdaságon függ a környék szeme. Fipv a odSz-szer- vezet működését, kíváncsiak rá, mit végeznek a fiatalok. De Bajcson, lehet mondani, hogy semmit sem végeznek és mit mondhatnak akkor erre a környéki állami gazdaságok fiataljai? Azt el lehet gondolni. Azon’ an a CsISz ógyallai járási bizottságának törődnie •"lene a bajcsi helyzettel és a legrö- vide' b időn belül meg kell oldani az itt felmerülő pr jlémát. Nem lehet megengedni, hoqy csak a géplakatos- mű' elyben dolgozó fiatalok képezzék az állami gazdaság üz’mi szervezetét, e többi fiatel, zintén értékes munkát vég«t pedig nr legyen szervezve. A helytelen dolgot fel '■ ü cserélni a helyes dologgal. BAGOTA ISTVÁN

Nagycselómia az 'poly völgyében fekszik é kékkői járás'•an. Lakosai egyénileg gazdálkodó földművesek. Szorgalmasan végzik munkájukat és mindent elkövetnek, hogy az állammal szemben teljesíteni tudják a beadási kötelezettségüket.. A tavaszi rr .lkakat is Idejében végezték el. A faluban 1950-ben alakult meg a CsISz ..s járásunkban az egyik leg óbban működő alepszer- vezetek közé került. A Csemadok működése is fellendült. A közelmúltban rájöttünk arra is, hog„ a CsISz és a Csemadok között meg kell iavítani a kapcsolatokat, mert a ros együttműködés édtsebb gyümölcsöt terem. Közösen jobban tudunk harcolni ez elmaradottság ellen és T a tudunk szállni az ifjúság neveléséért is. Ez alapjában véve már sikerült. A tél folyamán több színművet tanultunk be és több régi népi táncot. Bemutattuk a „Tej" című színművet is, emel' ! ragy sikert a- rattunk. A népi táncok bemutatása pedig még az idősebbek vérét is pezsgésbe hozta, már ■ :ak azért is, mert :smerŐ6 népda1 éneklése kíséretében adtuk őket elő. A tán ' emuta-tót háromszor kellett megismételni. Mindhá- romszor olyan sokan . Jtak az előadáson, hogy többen már nem is fértek volna tx a kultúrh zbe. A harmadik előadás után *'oa stélyt rendeztünk, tánccal egybekötve. Azok a fiatalok, akik nem akartak részt venni a kultúrmunkában, sóvárogva nézték a kul- túrmunkában részvevő fiatalok vidám mulatságát, amelyet a kultúrműsor végén rendeztünk. Meri nálunk még sok az olyan fiatal, aki: ..em ismeri a szervezeti él'tét és éppei ezért a kultúr- munkábe sem kapcsolódik bele, inkább a korcsmába mennek és a cigarettafüstös levegőben hallgatiák az öreg emberek régi vásári elbeszéléseit.

A választás tiszteletére betanulták a „Liliomfi" című színművet és ezzel végigjárják a környező falvakat is. A falvakon bemutatják majd a régi magyar népi táncokat is, amelyeket szintén nagy sikerrel tanultak be a fiatalok. Érdekes, hogy sok asszony és idősebb ember is szívesen akar szerepet vállalni, míg sok fiatal távoltartja magát ettől. Tehát Nagycsalomián van olyan erő ,r jó ton tudja a falut vezetni, ez az erő még nincs kihasználva. A fiatalság a kultúrmunká- val mozgatta meg a falut, tehát kezdeményező volt abban, hogy a falu majd rátér a szövetkezeti útra. De még további felvilágosító munkára van szükség, hogy mi: den fiatal megértse a kuítúrmunka szükségességét és ezáltal közelebb kerüljön a jobb élethez. A célunk az, hogy Naavcsalomiábó! szocialista falut építsünk ki és ebből a nagy munkából mi fiatalok is kivesszük részünket. SÚLYÁN LÁSZLÓ Nagycsalomla.

Mezőgazdasági tanácsadó

Só és víz adagolása a legeltetés és zöldtakarmányozás idején: Az állatok egészségi állapota, fejlődése, szaporodása és termelőképessége szempontjából igen fontos, nogy mindenkor fedezni tudják ásványi tápanyagszükségletüket. Az ásványi anyagok közül ez alkalommal csak a konyhasóval foglalkozunk. A tisztán növényi eredetű takarmányokon tartott jószág nem kap elegendő nátriumot és klórt, vagyis azokat az ásványi anyagokat, amelyek a konyhasóban megtalálhatók. Konyhasó hiányában zavarok lépnek fel, az állatok elveszti’" étvágyukat, a növendékállatok fejlődésében visszamaradnak, a kifejlett egyedek termelékenysége is csökken. Mindezeket figyelembevéve necsak a téli hónapokban gondoskodjunk állataink 6Óelláté^éról, hanem akkor is, amikor má kijárnak a legelőre és fokozatosan áttérünk a zöldtakarmányok etetésére. A legeltetés kezdetén ez állatok létszámának, megfelelő mennyiségű sózókat helyezünk el a legelőn.

Legcélszerűbben a sózófák, mégpedig olyképpen elhelyezve, hogy ez állat kényelmesen hozzáférjen, de ugyanakkor az eső ne verje a sótömböt. A só- zőkat a delelőhelyekre állítsuk. Helyes az a megoldás is, amikor úgynevezett sózókocsikat használnak, vagyi6 a nyelősót alacsonyoldeh kis négykerekű kocsira helyezzü ^s azon viszik egyik deleltető helyről a másikra. Bármelyik megoldást is választjuk, fontos, hogy mind a sózok elhelyezése, mind a deleltetés huzamosabb ideig ne történjék ugyanazon helyen. A sokáig deleiéül használt terület fűállományáben a tiprással és fokozott trágyefelihalmo- zódással kárt tesz a jószág.

Meglehetősen elterjedt és káros szokás, hogy az állatokat csak alkalomszerűen juttatják sóhoz. Ez annál is inkább helytelen, mert a nagyobb- memnyfségű, hirtelen felvett sóadag a szervezetben zavarokat idézhet elő. Az állat ilyenkor több vb fogyaszt, mintegy kimosni igyekszik szervezetéből a nem kívánatos fölösleget, A fokozott

vízfelvétel hígítja az ürüléket, sőt hasmenést is okozhat. Ezért leghelyesebb az állatokra bízni, hogy mennyi sót fogyasszanak és mikor vegyék magukhoz a kívánt anyagokat. Adjunk tehát a legelőn is nyalősőt.

Az itatás helyes megszervezése a másik 1 mtos ki dés. Köztudomású, hogy ez élő állati szervezet nagyrésze hozzávetőlegesen 70—80 százaléka víz. A víz oly nagy szerepet játszik a szervezetben, hogy aránylag csekély, mintegy 10 százalékos vesztesége már súlyos következményekkel járhat. Az ember s állat egyaránt lényegesen jobban bírja a koplalást, mint a szomja- zást.

A víznek komoly szerepe van ez emésztésben is. Vízhiány esetén a gyomor működése csökken, a tápanyagok felszívódása hiányos. A szomjazó állat vére besűrűsödik, szervezetéből a bomlási termékek nem távoznak el e- lég gyorsan s a jószág megbetegszik. Az idősebb állatok kevésbbé érzékenyek a szomjaztatással szemben. A fiatal állatok vízigénye nagyobb, hiszen szervezetük is több vizet tartalmaz, mint e kifejlődöttekké.

Jólehet, zöldtakarmányozás idején é6 a legeltetés kezdetén táplálékban is több vízhez jut a jószág, mint téli takarmányozáskor, ez azonban nem jelenti azt, hogy esetleg napi kétszeres itatás már elegendő szamukra. Különösen nyári melegben célszerű az állatok többszöri itatása. A megfelelő időközben itatott állat nyugodtan iszik, míg a túlságosam szomjas, mohón esik a vályúnak és egyszerre r.agy mennyiséget fogyaszt, aminek kárát vallja.

Az itatás gyakoriságán kívül igen fontos az ivóvíz minősége is.

Röviden azt mondhatjuk, állati itatásra alkalmas minden olyan víz, amely ember, fogyasztásra alkalmas, tehát tiszte, nem fertőz nem szennyezett, nem állott, de nem túlságosan hideg. Legjobban a 10—12 C fok körüli hőmérsékletű víz üdíti az állatokat.

PÖSA GYULA.

Jobb politikai munka, több termelés

1953 szeptemberében egy magas barna, -okonszenves fiú érkezett üzemünkbe. Éppen akkor kezdődött a CslSz-szervezet vezetőségi gyűlése. 4z a fiú, a CsISz kerületi bizottságának egyik munkatársa, Chovanec elvtárs volt. A jöttének az volt a célja, hogy segítségünkre legyen az előttünk álló feladatok sikeres végrehajtásában. Éppen jókor jött. Ekkor tárgyaltuk elsö- I ízben az 1953-54-es oktatási év előkészítését a jóval előtte kiválasztott szemináriumi vezető és az öt propagandista jelenlétében.

Hosszúra nyúlt egy kicsit az értekezlet, de nagy dolgokat fedtünk fel. A vita, az eszmecsere minden egyes jelenlévő személy hozzászólása következtében teljes képet nyújtott üzemünk ifjúságának életéről. Szinte ekkor láttuk elsőizben világosan azokat a hibákat, amelyeket hosszú éveken keresztül elkövettünk. Ezek közé tartozott az is, hogy az üzem ifjúsága, amely nagyrészben a környékbeli faivakból jár a munkába, nem ismerte egymást, vagy ha ismerte is, csak látásból. Sőt mi több. ellenszenvet gyűlöletet éreztek egymás iránt a fiatalok. A divínyiek lenézték a dobro- csiakat, a vámosfalviak büszke magatartásukkal alsóbbrendüeknek tartották a lónyabányai fiatalokat, az üzemi fiatalság pedig olyan álláspontot foglalt el. hogy hol az egyik, hol a másik falut támogatta, de az sem volt meglepő, hogy egyszerre többet is. Ez volt az oka annak, hogy a légkör fertőzötté vált körülöttünk és majdnem minden kezdeményezés csődöt mondott.

A hibák felderítése útmutatásul szolgált részünkre. Láttuk az eredményes munkához vezető lehetőségeket. Nem is késtünk. Az első teendőnk az volt, hogy határozatot hoztunk, amelynek értelmében három üzemrészlegen tagsági gyűlés folyt le és alaposan rámutattunk az eddigi •eredménytelenség főbb okair Majd az összüzemi gyűlésen, ahol a múltból még köztünk maradt maradiságok: ellenszenv, gyűlölet lenézés, irigység kezdtek tisztázódni, az egyes faluk fiataljai nagyrészben beismerték hibáikat és a i‘‘ vőbeni barátság jegyében hagytuk el a termet. Nagy felvilágosító politikú munkára volt tehát szükségünk. Ennek igyekeztünk is eleget tenni. A vezetőség több összejövetelen foglalkozott a politikai körök jó megszervezésével és ebben a munkában Chovanec elvtárs is segítségünkre állt. A tagokkal már előzőleg megbeszélést tartottunk, meggyőződtünk úgy a politikai mint a kulturális fejlettségükről, tudomást szereztünk egyéni érdekeik felől, majd több fiatalt otthon a családi körben is meglátogattunk. — Ezekután a tagokat öt körbe osztottuk be és 28 megfelelő CslSz-tagot pedig a pártiskolázásra javasoltuk és megkezdtük a munkát. Hogy milyen eredményeket értünk el ezen a téren akkor látjuk, ha minden egyes tanulókörrel röviden külön foglalkozunk.

Az első számú rxilitikai kör vezetője Pavlik János, a segítőtársa pedig Huraj János. Pavlik János, a CsISz üzemi szervezet egyik legrégibb tagja. Fiatal, barátságos, vígkedély ti. .4 munkában példaképül szolgál másoknak Ö volt az anyagmegtakarítással kapcsolatban megszervezett agitkettösök csoportjának szervezője is, akik ma már szép eredményeket érnek el. ^ A párt melynek 1948 óta tagja, nevelte formálta őt is. Nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy propagandista lehel A leckére jól felkészül. Színesen, érdekesen. konkrétan tudja a mondanivalóját előadni. Pavlik elvtárs, a lónyabányai Magnezit-üzem legjobb propagandistája. Előadás közben a szemléltető eszközök alkalmazásáról sem feledkezik meg, sőt azt tartja hogy a jó propagandista mindig alkalmaz szemléltető eszközöket. Térképet. albumot, képeket, statisztikai kimutatásokat nagyszerűen felhasznál. Az ő körében szokott a leghevesebb vita kifejlődni. A kör legjobb tagjai közé tartoznak Fridrick Pál és Ru- zsinszká Ilonka, akik tudásukat, politikai fejlettségüket a helyesen vezetett politikai körnek köszönhetik. Az itt szerzett tapasztalataikat, tudásukat, felhasználják a vámosfalvai fiatalság között. A tanulókör előre kidolgozott terv szerint működik és minden hallgató pontosan látogatja.

A második kör propagandista ja, Soltész János segítőtársa pedig Nőmig Gyula. Soltész János szintén régi *agja az Ifjúsági Szervezetnek és nagy ‘elelősségérzettel végzi, el munkáját Habár az üzemben ez a kör a leggyengébb, mégis szép eredmények mutatkoznak itt is. Például az egyik hallgató, Kohut Vladó, aki a múltban rossz úton haladt, gyakran berúgott és részeg állapotban másokbakötött. Ma már alapjában megváltozott. Sőt a harmadik üzemrészlegen vezetőségi tag lett az évzáró közgyűléskor. Felhagyott az ivással és az üzem egyik legjobb munkása lett. Ez a változás szintén a politikai körnek köszönhető.

A harmadik kör propagandistája Krajcsi Zoltán, ő az üzemi tanulókat neveli. Nagyban neki köszönhető, hogy Divínyben és Dobrocson is kezd az ifjúság mozogni. Svonavsky elvtárssal együtt, aki a negyedik kör vezetője, már azt is elértük, hogy a falukról bejárók odahaza is dolgoznak, segítenek a szövetkezetek fiataljainak is.

Az ötödik kör vezetője Antal elvtárs, aki a legjobb propagandisták egyike. A hiba ott van, hogy a tanulói kör felületesen lett megszervezve. Olyan hallgatókat osztottak be ide, akik katonának mentek és majdnem mind egy munkahelyről valók. Novemberben, amikor a hallgatók katonáknak vonultak be, a kör majdnem felbomlott. Február végéig ez a tanulókör éppen csak hogy lélegzett. Ekkor új ipartanulók jöttek az üzembe és a kör feltöltődött velük. ' Ideosztották be a katonaságtól hazajött fiatalokat is és ma már elmondhatjuk, hogy a kör jól dolgozik. Vrbinyiak József, a kör egyik hallgatója, aki félévvel ezelőtt mégcsak inas volt, ma már a villanyszerelő műhelyben dolgozik, mint szerelőmester. Munkatervét állandóan 100%-on felül teljesíti. Tudását, és murikakedvét a politikai körnek köszönheti.

Még sok ehhez hasonló példa van az üzemünkben. A politikai oktatás megjavítása óta üzemünkben emelkedett az a munkatermelékenység és >jz- álta elnyertük a Szakszervezeti Tanács Vörös Zászlaját'. Ebből is látjuk, hogy a jó propagandisták biztosítják a politikai körök sikerét, a politikai körökben emelkedik a fiatalság3 politikai öntudata, és ezáltal emelkedik a munkatermelékenység. Ezért fontos, hogi/ mindenhol nagy gondot fordítsanak a politikai körökre és az alapszervezetek egyik legfőbb feladataivá a politikai iskolázás váljék

KONKOLY LAJOS