Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-05-12 / 37. szám

1 !}í4 május 12.

3

Megművelni minden talpalatnyi földet - az ifjúság hazafias feladata

A napokban pártunk és kormányunk határozata alapján egy éven belül harmadszor szállították le a közszükségleti cikkek árát.

Az, hogy újból csökkenthettük az árakat, bizonyítéka népi demokratikus rendszerünk erejének és gyümölcse a munkások, dolgozó parasztok és a dolgozó értelmiség gondos r .unkájának.

A legutóbbi árleszállítás még dúseb- bá teszi dolgozóink asztalát. Lehetővé teszi, hogy olcsóbban és jobban rqház- kodjanak és szórakozzanak.

Természetesen nem lett még mindennek az ára oly alacsony, mint azt sokan elvárták. Vannak, akik most azt kérdezik, miért nem lett a hús, zsír, szövet stb. olcsóbb. Mindez meglesz, csak közös erővel lássunk a munkához, hiszen ez tőlünk függ. Mindez attól függ, hogy több-e a terményünk.

Hogy több gabonát, takarmányt, húst, zsírt, tejet stb. tudjunk termelni, szükséges, hogy megműveljünk minden talpalatnyi földet emeljük az átlagos hektárhozamot.

Megműveletlen, elhanyagolt, vagy eltitkolt föld akad minden faluban, sok helyen 3—4 hektár is. Sokan azt mondják, hogy ez kicsiség. A jó gazda azonban tudja, hogy a sok kicsi, sokra megy. Ha összeadnánk országunk minden falujából ezt a 3—4 hektár parlagon heverő földet: ez több, mint 100.000 hektárt tenne ki. Ezen a területen 18 q-ás átlagos hektárhozam mellett 18.000 vagon gabona teremne évente. Ez a gabona elegendő több mint 500.000 ember egész évi kenyeréhez. Ezért a gabonáért földműveseink és egységes földmüvesszövet- kezeteink több, miint 6 millió koronát kapnának.

Ezenkívül országunk területén ezer és ezer hektár a: olyan termőföld, amely eddig kihasználatlanul, tövissel és bozóttal benőve fekszik. Ennek a földnek megművelése ‘ovábbi tízezer vagon gabonát jelentene.

Viszont az átlagos hektárhozem emelése ezer és ezer vagon gabonát biztosítana számunkra. Hacsak fél mázsával emelné minden gazda a föld jé- i nek hektárhozamát — amit el lehet j érni — ez csak egy faluban, ahol ezer j hektár földön ga -dáikoanak, 500 q ga- | bonéval jelentene többet évente.

Természeteden minden ember szeretné, he tovább csökkenőnek az árak és emelkedne az életszínvonal. De nem elég csupán kívánni ezt. Ide tettek kellenek, becsületes munka szükséges.

Meg kell értenünk, hogy mezőgazdaságunk felvirágoztatása ma gazdasági életünk egyik legfontosabb kérdése ás dolgozóink életszínvonala emelésének föltétele.

Ezt a feladatot kell, hogy magáévá tegye egész ifjúságunk, mert ebből erednek majd a CsISz feladatai a jövőben.

„Megművelünk minden talpalatnyi földet” jelszó alatt kell, hogy a CsISz- tagok kezdeményezői legyenek minden termőföld bedolgozásának.

Siroky elvtárs már a multévi kormánynyilatkozatban kijelentette, hogy a legelhanyagoltabb termőföld a cseh határmente. Ezer és ezer hold föld hever itt gazdátlanul parlagon, a falvak túlnyomó része csak félig lakott. Dolgos é:, gondos földművelőkre van itt szükség, akik a ceské-budejovicei síkságon Karlové Vary és Plzen környékén is megművelik a földet. Ebből is látható, hogy a cseh határit. ?nte egyik legfontosabb kérdése: elfoglalni az itt parlagon heverő földeket, a falvak üres házait. Egyszóval betelepíteni állandó lakosokkal a határmentét.

Azok, akik a cseh határmentére költöztek, mint állandó lakosok, 15 évi letörlesztésre 2.500 Kcs-ért családi házat, azonkívül 20—25 hold földet kapnak, ami saját tulajdonukba megy át. Azok, akik állami birtokra, vagy traktorá'llomásra mentek dolgozni, szintén kapnak házat és gyümöicsöskertet. Azok viszont, akik belépnek az EFSz- be, ingyen kapnak egy tehenet, amely három év múlva tulajdonukká válik. A fiatal házasok bútorra az államtól 7.000.— Kcs kő csőriben részesülnek. Ezenkívül még a betelepült földművesek különféle előnyökhöz jutnak s például 300/0-kal olcsóbban kapnak műtrágyaféléket és vetőmagot és sokkal kisebb adót ze ek. Hogy földműveseink örömmel fogadták pártunknak és kormányunknak ezt a nagyjelentőségű határozatát, arról az tanúskodik a legjobban, hogy Szlovákiából a múlt héten csoportosan, családostul mentek földműveseink a cseh he tármentére. Százakra emelkedik azoknak a sziovák és magyar földműveseknek a száma, akik naponta jelentkeznek. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy különösen a fiatalok járnak előL itt is jó példával. Siroky elvtárs felhívása szerint: „A j kormány mindenekelőtt arról gondos- j kodik, hogv a határvidék mezőgazda- j ságát derék, fiatal parasztokkal és pa- I rasztasszonyokkal erősítsék meg, akik a korszerű mezőgazdaság hívei . ”

Erre a felhívásra ifjúságunk, a fiatal házaspárok tettel feleltek. Bizony téka énnek ez, hogy már száz és száz fia- j tál jelentkezett Szlovákiából a cseh j határmentére. Például a dunaszerdafce- I lyi járásból 15 fiatal házaspár, az eper- I jesi kerületből 40 fiatal indult el a j napokban. Liptovsky Krédókból pedig j 20 család egy egész falut foglalt el. j De nemcsak a földművesek figyeltek 5 fel erre e felhívásra, 'hanem az :peri j munkások is segítséget nyújtanak. Er- j röl tanúskodik például az, hogy e pú- ; ebovi Makyta üzemből 6 lány jelentkezeti az egyik határmen* állami birtokra dolgozni. A biccsei járásból viszont egy 20 tagú kőműves és ács-csoport jelentkezett egyéves brigádra, hogy ezalatt az idő -alatt megjavítsák

házakat és a mezőgazdasági épülete- kot.

De nemcsak' jelentkeznek, a szavukat tett követi. Szlovákiából már több, mint 140-en mentek ei e cseh határmentére. Az elsők között ment el öt i magyar traktorista Galántáró' Deák1 [.ászló vezetésével a nyitrei kerületből Tapolcsánvból, Aranyotmarótról, Bá- novcéről, több mint 20 földműves utazott már el. A fiatal szerelmesek jövő életük megalapozását ta' ilják meg a hetármentén. Erről ír Pachan Jeromil is. Jegyben jár Jatoruszká Máriával. Elhatározták, hogy elmennek együttesen a határmentére. Mindketten egy gépállomáson dolgoznak, a fiú mint traktorista, a lány pedig könyvelő. Rövidesen megesküsznek, kapnak egy szép családi házat és bútorra 7.000.— koronát. Ezenkívül mindketten szépen

MAJOR ÁGOSTON, A CsISz KB TITKÁRA

★

keresnek, így boldogan, örömteljes reménnyel néznek a jövő elé. Több ilyen szép példát sorolhatnánk fel. Mindnyájan örömmel készülnek a határmentére, mert tudják, hogy ott boldog élet ar a jó munkásra, mert tudatában vannak, hogy bár elhagvják szülőfalujukat. de köztársaságunk bármely részében boldog otthonra talál a becsületes dolgozó. A cseh határmentén szükség vap ezer és ezer földművesre, száz és száz traktoristára, akik megművelik parlagon heverő földeket. Biztos megélhetés vár itt az agronó- musok, zootechnikusok, könyvelők és más szakmunkások százaira. Száz és száz munkás és földműv&scsalád, sőt kovácsok, bognárok és asztalosok is elhelyezkedést ..yerh itnefc a cseh határmenti falvakban. De szükség lesz a határmentén a szlovák és magyar tanító!: is. akik a most létesített iskolákban nevelni, tanítani fogják az ottani szlovák és magyar gyermekeket.

Dicső feladat vár ott mindenkire — harcolni az új termésért, új munkamódszerek megvalósításáért leküzdve minden kezdeti akadályt, új életet építeni. Kövessék százak azoknak a bátor harcos hazafiaknak r, példáját, akik elmentek a cseh határmentére/ hogy olt a parlagon heverő főidet megműveljék és így több gabonát és húsfélét e innak dolgozó népünknek.

Megműveletlen földünk nemcsak a j

1...tármentén van, hanem köztársasá- | gonk minden sarkában Például az i eperjesi, kassai & főleg a nyitrai ke-1 Hitetekben, Tornaija és Fülek járások- ! ban.

Vágsel'vei és zsel járásokban százszámra találunk megműveletlen földet. Köztársaságunk legtermékenyebb részén, a Csallóközben, a Duna mentén ezernyi hektár termőföld van, melyet mag eke nem szántott és még csak mint legelő sincs kihasználva. Ennek h területnek bozontos rét helyett hazánk éléskamrájává, nyíló kénjévé keli változnia. Az Ifjúsá i Faluja példája nyomán szükség lesz itt is olyan földművesekre, akik meghódítják ezt a füves, mocsaras pusztát. Ebben is e fiatalságnak kellene kezdeményezőnek lennie.

Igaz. ez ma már nem lesz új dolog, mint öt évve! ezelőtt, amikor a fiatalok csoportjai ide jöttek. Sokan kinevették, hogy mit akarunk itt tenni, hogy itt rossz a föld é. semmi nem terem meg benne. Az ifjúság törhetetlen akarata, kezdeményezése és kitartása bebizonyította, hogy a föld nem rossz — csak gazdák vannak rosszak. Ott, ahol évszázadokon keresztül elhanyagolt legelők voltak, ahol a földet sűrű gaz födte, ahol a mocsarakban békák kuruttyoltak, — ott egészen új élet született. /. mocsár helyén ma gyönyörű falu áll, az Ifjúság Faluja. Azelőtt nem termett ott meg a cukorrépa, most 300 q-ás a hektárhozam. Ez csak kis csoda. Nagyobb csoda (habár csodákban nem hiszünk) volt az, hogy ezen a földön bebizonyították azt, hogy köztársaságunkban lehet rizst is

termelni! Gazdag itt minden évben a gabonatermés is.

Mindaz, amit itt elértek nem isten áldása, nem véletlen, hanem a lakosság kitartó akaratának és az agrotechnika helyes alkalmazásának a diadala.

A párt vezette őket a harcban a természet ellen és a bolsevik lendületet segített nekik a legnehezebb feltételek közt, mocsarakban, esőben kitartani és letörni minden akadályt. Ilyen harcokra lesz most itt szükség.

Megművelni a megmunkálatlan földet a faluban

Csaknem minden faluban ven egynéhány hektár elhanyagolt, megműveletlen föld. Ezen a földön százezernyi vagon gabonát termelhetnénk.

Fel kell kutatni, — feltárni minden hold ilyen földet és azonnal megművelni. Sok esetben a helyi nemzeti bizottság vagy a JNB azt mondja, hogy önáluk nincsen megműveletlen föld. Ä tapasztalat viszont az ellenkezőjét mutatja. Ezért a CsISz csoportjainak feladata, feltárni, megmutatni a meg- munkálatlan földet a faluban. Tegyük azt úgy, hogy kinevezünk egy vizsgáló csoportot, vagy maga a CsISz helyi szervezetének vezetősége nézze át az egész határt. Megállapítja, hogy menynyi a megműveletlen föld s gondoskodik arról, hogy azonnal, még ezekben a napokban ez a szántóföld be legyen vetve- tavaszi gabonával. Ez nem jelenti azt, hogy a CsISz pótolni fogja a HNB-ot '’agy a helyi EFSz-et. A I CsISz szervezetek feladata, ha meg- j állapítják, hogy mennyi, a megműve- I letlen föld, elmenni a HNB-be és ez ! EFSz-be és kérni, hogy azt a földet ! megműveljék. Kritizálni ezeket a funkcionáriusokat, csépelni őket, ha nem csinálják meg. De kezdeményező javaslatokat kell adni, hogy hogyan műveljék meg a földet és segíteni annak : elvégzésében. Felszántani traktorokkal | és ott, ahol nincs EFSz, a földművesek és a fiúk a saját fogatukkal menjenek el vasárnap délelőtt együttesen felszántani ezt a földet. Lehet bele ültetni csalamádét, burgonyát stb. Tehát hazafias kötelességévé tenni ezt az ügyet minden fiatalnak. Versenyt kezdeni, hogy melyik csoport gondoskodik hamarább ennek a földnek vetéséről.

Például szolgálhat itt a litomérieei gépállomás CsISz csoportja. Itt a csoport letárgyalta, hogy a traktoristák kötelezettsége^ v, "altak megművelni minden hektár szántóföldet. A járási nemzeti bizottságon azt mondták nekik, hogy a járásban nincsen parlagon heverő, föld. Ők ezt nem hitték. A CsISz szervezet kötelezettséget vállalt, hogy minden traktoros-brigád ellenőrzi abban a faluban, ahol brigádok dolgozik, A traktoros-brigád megtárgyalta a helyi CsISz-szervezettel, e falusi fiúkkal, hogy nem tudnak-e olyan területről, ahol most legelő és tövis terem csupán és pár évvel ezelőtt nem lengtek-e itt a gabona aranykalászt, vagy nem zöldelt-e burgonya. Rövid fontolgatás után rögtön rájöttek, hogy hol ven ilyen föld. így közös erővel a traktorbrigádok és a helyi CsISz csoport pár nap alatt 100 hektár parlagon heverő földet kutattak fel -a járásban. Azonnal javasolták a helyi nemzeti bizottságnak, hogy ezt a földet szántsák fel és segítenek megművelni.

Alapjában a hektárhozamot fokozhatjuk új formákkal, munkamódszerekkel s különösen a szovjet tapasztalatok igénybevételével is.

Új, jobb módszerekkel dolgozni, tanulni az agronómiát, az állattenyésztést, keresni a termés emelésének módját.

Nagy mértékben segíthetnek a Mi- csurin-körök és az ifjak gazdaságai. Az utóbbi években ezeknek a köröknek a megalakítását elhanyagoltuk, fis ez nagy hiba. Éppen ezeken a Micsu- rin-földeken tudja a fiatalság kipróbálni a saját eszét, tanulni és tanítani másokat azokra a módszerekre, amelyek biztosítják -a magas hektárhozamot. Szükséges ezt a régi bevált formát megújítani. Minden faluban kellene, hogy a CsISz csoportnak legyen ^úgynevezett „Ifjúság-földje” vagy kertje, ahol termeli e magvakat, virágokat, facsemetéket is kísérletezne.

Ha emelni akarjuk a mezőgazdasági termelést, az nagyobb tudást és műveltséget követel. Míg a mi apáink és idős földműveseink nagy tapasztalatokkal bírnak, amit feltétlenül ki kell használni és el kell tőlük sajátítani, de a fiataloknak ma nagyobb lehetőségük van műveltségre szert tenni az iskolában, mint apáinknak volt a múlt-, ban.

Például emlékszem, hogy a mi falunkban az első republika alatt csak két fiúnak volt középiskolája, úgynevezett polgári iskolája. Ma már minden fiatal jár középiskolába, tehat magasabb a műveltsége.

De ma már az sem elég, hogy valakinek középiskolai műveltsége van. Szükséges a magas szakképzettség is, amely nélkül nem lehet növelni a mezőgazdasági terme’Ast. Ilyen tudást szerez a fiatalság a mezőgazdasági iskolákban és tanfolyamokon. Minden földműves fiúnak és leánynak ilyen tanfolyamot kellene látogatnia. Erre lehetősége van mindenkinek. Az ifjúság előtt nyitva állanak a mezőgazda- sági iskolák és tanfolyamok kapui. Ezért a mi feladatunk a fiúk és lányok tízezreit meggyőzni, hogy járjanak a mezőgazdasági ^kólákba.

Azt, amit itt mondtunk, npm lehet és nem szabad, ho~y csak a falusi fiatalság ügye legyen. Feladata ez minden fiatalnak. Különösen mosi fontos megvalósítani a jelszót: arccal a falu felé. A munkásfiatalság azzal segíthet a falunak, hogy növeli munkatermelékenységét az üzemekben és ezáltal több traktort, gépet, műtrágyát, szerszámot, stb. termel a mezőgazdaságnak.

A diákok és az értelmiség előadásokat rendezhetne szak- és tudományos kérdésekről a falusi fiataloknak. Kul- túrbrigáddal látogathatja a falvakat. A tanuló- és munkásfiatalságnak már most számolnia kell azzal, hogy a CsISz nagyméretű brigádsegítséget fog szervezni, főleg a kapálásnál és az aratási munkák sikeres elvégzéséért. Ebből kifolyólag minden fiatalra nagy feladatok várnak a földművelés terén. Míg a múltban szégyen volt a mezőgazdaságban dolgozni, ez ma dicsőség. Ezért mindenki dicső feladatnak tartsa ezen a munkaszakaszon dolgozni.

★

★

★

Fiatalok az álla!tenyésztés fellendítéséért

Víg választás előtti estre készülnek Nagypakán

9

Május 7—8. tarto+ták meg Bratislavában a Szlovák Egyetem aulájában a fiatal állattenyésztők I. országos konferenciáját. A konferencián résztvett Stefan Gazik, földművelésügyi megbízott, Antonín Klecska akadémikus, a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia elnöke, Jaroslav Hejna, a CsISz KB titkára, Antonín Havlicsek, a Földművelésügyi Minisztérium képviselője, a CsISz Szlovákiai Központi Bizottsága vezető dolgozói és 203 fiatal CsISz-tag, fiú és leány hazánk különböző vidékeiről.

A főbeszámolót Stefan Gazik, földművelésügyi megbízott ártotta. Kihangsúlyozta, hogy az új munkamódszerek alkalmazásával milyen lényegesen emelték az állatok hasznosságát. Jaroslav Hejna beszámolójában főleg azokra az eredményekre mutatott rá, amelyeket már eddig sikerült elérni a CsISz-tagoknak. Hangsúly *ta, hogy ezen eredményekkel még nem elégedtek meg. A CsISz-tagok kötelessége, hogy munkahelyeiken példás dolgozók legyenek s állandóan terjesszék z új munkamódszereket. A megjelentek a vitában beszámoltak elért eredményeikről és tapasztalataikról. A vita végén elhatározták, hogy fiatalos lendülettel minden erejükkel azon lesznek, hogy teljesítsék a párt és a kormány mezőgazdasági termelés fokozásáról szóló határozatát. A konferencia részvevői a következő határozatot fogadták el:

Mi, az állattenyésztés terén dolgozó fiatalok, akik most Bratislavában országos konferenciára gyűltünk össze, saját tapasztalataink alapján meggyőződtünk arról, hogy a szovjet módszerek, k;Iönösen Malinyinova módszerének használata alapján tudjuk fokozni a tej- és húst -melést és egyidejűleg a költségeket is csökkenthetjük. Ezért vállaljuk, hogy:

1. A fejőstehenek gondozásánál mindannyian alkalm..zzuk Malinyinova elvtársnő fejési módszerének alapelveit. A teheneket az előírás szerint fogjuk etetni, gondoskodunk a takarmány helyes összetételéről, a tehenek egészséges fejlődéséről és a legnagyobb gondddai fogjuk őket gondozni. A tejhozamot darabonként egy literrel emeljük.

2. A sertések hizlalásánál mindenütt bevezetjük Surikov elvtárs módszerét és a takarmányt meg ízesítjük, úgy,

hogy naponta minden kilónál élősúly- ; ban legkevesebb egy dekagramm súly- ! gyarapodást érjünk el.

3. A konferencia eredményeiről, Rögtön hazatérésünk után, tájékoztatjuk álüami gazdaságaink és egységes föld- művesszöv.tkezeteink vezető dolgozóit és megkérjük őket, hogy legyenek segítségünkre ez új módszerek bevezetésénél és alkalmazásánál, továbbá, hogy mindezekhez t-remtsék meg a szükséges előfeltételeket. Megismertetjük velük felajánlásainkat a sertések hizlalására és a tehenek fejesére vonatkozólag.

4. Gazdaságunk és szövetkezetünk összes dolgozóit megismertetjük a konferencia eredményeivel és kampányt indítunk, hogy mind ki az új módszerek szerint dolgozzon. Gondoskodunk arról, hogy a CsISz-szervezetek, valamint a Forradalmi Szakszervezet taggyűlésein megtárg- lják a konferencia eredményeit.

5. Az új munkamódszerek szerint végzett munkánk eredményeit ismertetjük a fiatal állattenyésztési dolgozók kerületi aktíváin, amelyeket a CsISz kerületi bizottságai júniusban hívnak össze.

6. Az új munkamódszerek bevezetésénél szerzett ta ztalatainkat közöljük a CsISz Központi és Szlovákiai Kr ,.onti Bizottságával, megírjuk mindazokat a nehézségeket, amelyekkel a módszerek bevezetésénél találkoztunk, hogy így, megjegyzéseinkkel segítsük munkájukban a többi fiatal tehéngondoz ,t, sertésetetőt, zootechnikust és az állattenyésztés terén dolgozókat.

7. A CsISz-szervezetek keretén belül intézkedünk, hogy azok közül a fiatalok közül, akik most végzik el iskolájukat, minél többet nyerjünk meg a rr őgazdeság számára. Gondoskodunk arról, hogy az iskolákban beszélgetéseket tartsanak különböző mezőgazda- sági foglalkozásokról.

Az embernek még a szíve is jobban i dobog, mint máskor, ha a nagypakai kultúrházba lép. Itt mindenen meglát-1 szik a gondozottság, a szorgalmas kezek tevékenysége. A kultúra otthona ez. Nagy itt a tisztaság, a padlón egy gyufaszálat sem látni, a pornak híre- hamva sincs itt. A hosszú asztalokon példás rendben sorakozó újságok várják az olvasókat. Különben a kul- túrházat most felhasználják agitációs központnak.

— Erről írjon valamit — ha látott ilyen kultúrházat már életében, akkor le hagyom vágatni a fejem, — mondja Józsi bácsi, a község kisbírója.

Valóban sok kultúrházban megfordultam már, voltam olyanban, ahol tökmag díszítette a földet, ahol ragyogott minden a tisztaságtól, de ilyen kultúrházat még én sem láttam, rendes, azt meg kell hagyni.

Sokat táncoltak már itt és sok színdarabot mutattak már be ebben a teremben. Zúgott itt taps, szólt a zene, dal és nevetés csengett, a falu minden lakosának élménye fűződik ehhez a teremhez. De a legnagyobb élmény azt hisszük, mégis csak most következik be a kultúrterem életében. A választás előtti estére kultúrműsort tanulnak be, olyant, amilyen még soha nem volt Nagypakán.

Lipták Erzsébet is jelen van, a falu egyik legjobb színjátszója. Olyan lelkesen beszél, hogy beszédével szinte magával ragadja az embert. Nagyon sokszor szerepelt már, sokszor megtapsolták inár, amikor megjelent a színpadon. Hogy jól tud szerepelni, azt lehet látni, elárulja minden mozdulata. De a tehetségét a választás előtti estén még jobban meg fogja mutatni és így gondolkozik a koltúrmüsor minden szereplője.

Hrutkai Pál tanítja be a kultúrműsort. Táncbemutató is lesz, ének is, felejthetetlenné teszik ezt a napot. Német János, a CsISz alapszervezetének elnöke is közbeszól. Nemcsak a CsISz-tagok készülnek a választás előtti este megünneplésére — beszéli, hanem a község tömegszervezeteinek tagjai is. Nem is lenne helyes, ha csak a CsISz-tagok készülnének a választásra, hiszen a választás minden dolgozó ünnepe lesz, nemcsak a CsISz- tagoké. Ha a CsISz-szervezet kezdeményezte is a községben a választás előtti est megünneplését, ez még nem jelenti azt, hogy a többi tömegszervezet tagjai távolmaradjanak a kultúrműsor rendezésétől. De nem is maradtak távol. A többi tömegszervezet közül különösen á Csemadok tűnik ki leginkább azzal, hogy miképpen készülődik a választásra.

A választás előtti vidám estnél biztos, hogy még vidárnabo nap lesz a választás napja. A nagypakai választó- polgárok nyugodt lelkiismerettel választják majd meg jelöltjeiket és az új helyi nemzeti bizottság működésének ideje alatt majd még több víg napot él át Nagypaka népe, mint* eddig.

B. I.