Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-05-08 / 36. szám

ŰJ IFíMG 1954. május 8. Augusztus 9—15: A DÍVSZ tanácsülése Pekingben A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség augusztus 9. és 15. között Pekingben tartja tanács­ülését. Ez lesz a tanács első ü- lésszaka, amióta a tavalyi bu­karesti 111. lágifjúsági kong­resszuson megválasztották. A tanácsülés napirendje a kö­vetkező: 1. A avarmati és függő or­szágok ifjúságának mozgalma jo­gaiért, nemzeti függetlenségéért, a békéért s a DÍVSZ ezzel kap­csolatos feladatai. 2. A DIVSZ-nek és tagszerve­zeteinek részvétele a falusi if- lúság nemzetközi találkozójának előkészítésében. 3. Az V. világifjúsági és diák- találkozó, valamint a II. nemzet­közi ifjúsági barati sporttalálko­zó. 4. Különfélék. DIMITR BLAGOE A baráti bolgár nfp most emlékezik a Bolgár Kommu­nista Párt megalapítójára, Dimitr Blagoevre. Harminc éve, 1924 május 7-én ragadta el a halál a bolgár fasizmus elleni harc kellős közepén. Életének 69 évéből negy­venhatot a bolgár proleta­riátus forradalmi mozgalmá­nak szervezőjeként, irányító­jaként harcolt végig. Forra­dalmi munkásságát már ifjú éveiben kezdte, a török un­ióm. ellen vívott nemzeti fel­szabadító harc ideién. Mari tanításaival a cári Oroszor­szágban. egyetemista korá­ban ismerkedett meg. Har­costársa és tanítványa. Ge- Orgi Dimitrov elvtárs tömö­ren így fogalmazta meg harcos életútját: Blagoco Oroszországban le­küzdötte magában a narod- nyik befolyást, megtette a: első lépéseket a tudományos szocializmus terén, megte­remtette Péterváron az első szociáldemokrata munkás­csoportot. Blagoev Bulgáriában a bol­gár proletariátus osztály- pártjának szervezője és ve­zére lett, s Marx legnagyobb bulgáriai és balkánfélszigzi: tanítványa. Blagoev fokozatosan kikü­szöbölte azokat a nézetkü­lönbségeket, amelyek a for­radalom alapkérdéseiben közte és a bólsevizmus közt fennálltak és magáévá tette a lenini álláspontot. Blagoev Lenin tántorítha­tatlan híveként és a Komin­tern harcosaként halt meg. Blagoev vezetése alatt pártunk fokozatosan köze­ledett az orosz bolsevikok­hoz. Blagoevvel az élén pár­tunk, az orosz bolsevizmu.s- sal együtt ennek vezetése alatt a Komintern egyik megalapítója lett. Bulgária Kommunista Pártja Lenin zászlaja alatt a Kommunista Internacioná- lé soraiba lépett, de nem alakult át mindjárt bolsevik párttá. Abban az időszakban vesz­tettük el Blagoevet, ágiikor pártunk, mely már a háború végén bolsevizálódni kez­dett, az 1923. évi szeptem­beri felkelés tűsében meg- edzödve. közvetlenül odáig jutott, hogy „szoros szocia­lista pártból” bolsevik párttá alakuljon át. Abban az idő­szakban vesztettük el Bla- qoevet, amikor pártunk min­den oldalról a leninizmusstd vértezte fel magát." Dimitr Blagoev élete és harca a csehszlovák és a magyar fiataloknak is nagy tanulságul szolgál. Megta­nulhatjuk tőle a munkás- osztály ügyének lángoló sze- retetét, a szovjet nép s a Szovjetunió Kommunista Pártja iránti rendíthetetlen bizalmat és barátságot. Ezért emlékezünk rá halá­lának évfordulóján. KANDIKÓ OTTÓ BUDAPESTI TUDÓSÍTÓNK ÍRJA: •• ——— üzenet a választóhoz Szürke hétköznapokon, az üzemekben zakatoló gépek, a földeken a traktorok dübörgése, nap mint nap ünnepélyesebbé teszik az életet. Május 16-án, vasárnap, naptárunk nem jelez valami ünnepet. Egyszerű, meo- szokott. hétvégi szünnap. De ti. Csehszlovákiában élő magyar barátaink e napot ünnepnek tekintitek, igen! Más lesz ez a nap számotokra, mint a többi igazi ünnep lesz. Választásra készültök. Nem mindennapi fel­adat vár rátok, fiészülni kell rá. A készülődés napjaiban gondoljatok vissza az elmúlt időkre, amikor még nem a nép, nem mi döntöttünk sorsunk fe­lett. Kérdezzétek csak meg idő­sebb elvtársainkat, hogy vájjon ők igazi vezetőket választhat­tak-e, amikor az akkori ural­kodó osztály azon volt, hogy a nép kimaradjon sorsa irányí­tásából. Éppen ezért az embe­riség számára a világos nappal is sötét éjtszakává változott. Le­tűnt ez a korszak, elsodorta a népek ereje. Boldogan, vidá­man építitek hazátokat. Új al­kotások születnek. Emlékeztek ugy-e arra a napra, mikor a sö­tét pincéből éhesen, rongyosan bujtatok elő, hogy a szabadság friss levegőjéből erőt merítse­tek. Reménytelenül néztetek a romokban heverő országra, itt nem lesz egyhamar élei. gon­doltátok. És a párt. az ifjúsági szervezet új életet hirdető sza­va a munkások kezébe adta a kalapács nyelét, a paraszt meg­fogta az eke szarvát. Így kez­dődött életünk. Ma napról -nap­ra jobban látjuk munkánk ered­ményét, életünk szebb, gazda­gabb lesz. Vannak azonban olyan emberek is, akik könnyen felejtenek. Elfelejtik, hogy hon­nan indultunk el és egyszer--e tejben-vajban szeretnének fü­rödni. Magyarázzátok meg ezek­nek azt, hogy egy ház építésé­hez is előbb az alapot keü le­rakni. Né feledkezzetek meg azok­ról sem. akik felfigyeltek építő munkátokra, nem tetszik nekik és eredményeiteket szeretnék szétrombolni. Nem tetszik ne­kik, hogy megváltozott a nép élete, hegy a sötét éjtszakák nálatok is világos nappallá let­tek. Választani fogtok. Átérzem ünnepi hangulatokat. Magatok fogtok dönteni, ki legyen irá­nyítótok, vezetőtök a jövőben. Gondoljátok meg, kire adjátok szavazataitokat. Legyetek ébe­rek, nehogy befurakodjanak kö­zétek olyan egyének, akik kép- mutatásukkal megtévesztenek benneteket. Azt jelöljétek, aki eddig is kivette részét hazátok építő munkájából. Azt jelöljé­tek, aki veletek együtt harcolni is tud boldog életetek tartós fennmaradásáért. Nekünk itt Magyarországon sem mindegy, hogyan zajlik le nálatok május 16-a Erre a napra mi is felfigyelünk. A ti választástok, a mi választá­sunk is. Hiszen egy a célkitűzé­sünk. Békében, boldogan építve hazánkat, vidáman élni és ha­ladni a megkezdett úton. Erre a kö zös baráti együttműködésre mindjobban szükség van. Erre gondoljatok a választás előké­szítésének napjaiban. Ehhez a munkához, a választás ünnepi napjára, május 16-ra, sok sikart kívánók. Háláit Itt folynak a genfi tárgyalások A genfi tanácskozás különösen fontos feladata, hogy helyreállítsa Indokínában a békét — hangsúlyozza a Vietna mi Demokratikus Köztár­saság Genf be érkezett kül döttsége. Kedden Genfbe érkezett a Vietnami Demokratikus Köztár­saság küldöttsége, hogy részt vegyen a külügyminiszterek ta­nácskozásán ez indokínai kér­dés megvitatásában. A küldött­ség vezetője Fém Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság miniszterelnökhelyettese. A küldöttséget a genfi repü­lőtéren R. Maurice, a svájci külügyminisztérium - protokoll- osztályának vezetője, Oh. Dubou- le, Genf kanton kormányának fe­je, Csou En-laj, a Kínai Népköz- társaság külügymin’'sztere, Narr, ír, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere. A. A Gromiko és V. V. Kuznye- cov, a Szovjetunió külügymim'sz- terhelyettesei, Csang Ven-tien és Li Ke-nung, a Kínai Népköztár­saság külügyminiszterhelyettesei, továbbá a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gen­fi tanácskozáson részt vevő kül­döttségeinek tanácsadói és szak­értői fogadták. A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének ve­zetője Genfbe érkezése után a következő nyilatkozatot adta át a sajtó képviselőinek: „A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége szívé­lyesen köszönti a svájci népet és Genf polgárait. A genfi tanácskozásnak külö­nösen fontos feladata, hogy Viet­nam, Khmer és Pathet-Lao népei nemzeti jogainak elismerése a- lapján helyreállítsa Indokínában a békét. Ez Indokína népeinek, Délke- | let-Ä2sia népeinek és az egész I világ népeinek egységes törek- j vése. í A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége kész e- lösegíteni az indokínai kérdés békés megoldását. A küldöttség­nek meggyőződése, hogy a ta­nácskozás részvevőinek őszinte,! pozitív erőfeszítései esetén az ■ indokínai béke helyreállítása kér- I désének kielégítő megoldására vezet, biztosítva ezzel az ázsiai országok békéjének és biztonsá­gának fenntartását, a nemzetkö­zi feszültség enyhülését és az egyetemes béke megszilárdulá­sát.” Ez az épület valamikor a Népszövetség székhelye volt. Pénteken, délután 4 órakor az indokínai kérdés került szőnyegre. Bidault az indokínai vita mielőbbi megkezdéséről tárgyalt Gromikt elvtár.s sál Hétfőn további lép' tör­téntek az indokínai kérdés genfi vitájának közeledtével kapcso­latban. A francia miniszterta­nács hétfői ülése után kiadott közlemény szerint a kormány „minden lehetőt elkövet annak érdekében, hogy a genfi konfe­rencia véget vessen az indokí­nai háborúnak”. A genfi értekezlet hétfői ülé­sének szünetében Bidault fran­cia külügyminiszter az indokína: kérdés vitájának mielőbbi meg- i kezdéséről tanácskozott Gromiko, i szovjet külügyminiszterhelyet­tessel. Ugyanaznap az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaország •••"■ .......égéinek vezetői ta­nácskoztak Nguyen Quoc Dinh külügyminiszterrel, Bao Daj Genfbe érkezett képviselőjével. A tanácskozás után közzétették Bao Daj képviselőjének nyilat­kozatát, amely szerint hajlandó részt venni a Vietnami Demok­ratikus- Köztársaság képviselői­vel tartandó tanácskozáson, de ellenez minden olyan döntést, amely sértené Vietnam „függet­lenségét, szuverenitását és terü- 'eti integritását”. Elhatározták, hogy az Egyesült Államok, Ang­lia, Franciaország és Bao Daj képviselői a genfi értekezlet a- latt továbbra is kikérik egymás véleményét. bizottság munkájában nem ér­vényesülhet az egyhangúság elve. Huang Hua leszögezte, hogy a két egymással ellentétes és egymás ellen háborút vi­selt koreai rendszer csak akkor működhetik együtt, ha problémáikat kölcsönös tárgyalások és egyhangúlag hozott megegyezés alapján oldják meg. A szóvivő utalt arra, hogy a íontos nemzetközi kérdések ren­dezésében is ez az egyetlen észszerű módszer. Példaként a genfi értekezletet említette, amelyen véleménye szerint nem lehetne megoldani a problémá­kat, ha a kérdéseket a szavaza­tok többségével döntenék el. Teljesen helytelen minden olyan elképzelés, amely az ENSZ szavazógépezetének akaratát kivánja rákénysze­ríteni a koré»» népre. — hangsúlyozta a kínai küldött­ség szóvivője. Huang Hua ezu­tán Luns holland külügymmisz- ter felszólalását ismertette. Ki­emelte, hogy a kanadai külügy­miniszterhez hasonlóan a holland külügyminiszter sem beszélt az amerikaiak Tajvan elleni agresz- sziójáről s védelmébe vette az amerikaiak koreai agresszióját. A holland kül löttség vezetője is amellett szállt síkre, hogy e koreai kérdést a korábbi ENSZ- határozetok alapján oldják meg. — Teljesen figyelmen kívül hagyta azt a körülményt — mondta a kínai küldöttség szó­vivője — hogy az Egyesült Ál­lamok az ENSZ zászlajának cé­gére alatt nyomult előre egé­szen Kína határáig. így tehát az Egyesült Államok követett e! agressziót és nem Kína s ezért az ENSZ-nek az a határozata, amely Kínát agresszomak nyil­vánította, felelőtlen és mélysé­gesen szégyenletes. „A7 amerikai vezetők nagyobb hangon b ekéitek, mint amire erejükből futotta44 Nyugati sajtókommentárok az indokínai kérdés genfi vitája előtt A kínai küldöttség szóvivője a nemzetközi kérdések rendezésének egyetlen észszerű módszeréről Huang Hua, a genfi értekez­leten résztvevő kínai küldöttség szóvivője sajtóértekezleten szá­molt be ez értekezlet kedd dé­lutáni üléséről. A kínai szóvivő a többi közölt kijelentette: A genfi értekezlet keddi ülésén Van Vaithajakon herceg, thai­földi külügyminiszter elnökölt. Az ülésen Kanada, Hollandia és Ethiopia küldöttségének vezetője szólalt fel. Az elnök javasolta: minthogy senki sem iratkozott fel a további ülések szónoki lis­tájára, szerdán és csütörtökön ne tartsanak ülést és ezt a két napot a küldöttségek nemhiva­talos érintkezésre használják fel. Az elnök javaslatát senki sem ellenezte és így az értekezlet elfogadta. A legközelebbi teljes ülést péntek délután 4 órakor tartják. Pearson kanadai külügyminisz­ter mindenekelőtt arról beszélt, felszólításának célja: el akarja kerülni, hogy magatartását úgy fogják fel, mintha nem támogat­ná teljesen az úgynevezett ENSZ-országok politikáját a ko­reai kérdésben. Kijelentette, nem szeretné, ha úgy tekintenének rá, mint aki közömbös azokkal a támadásokkal szemben, ame­lyeket az Egyesült Államok el­len intéztek a genfi értekezle­ten. — Eze-kután természetes — mondotta a szóvivő — hogy Pearson beszéde nem volt egyéb, mint Dulles multheti felszólalá­sának helyeslése. A kanadai kül­ügyminiszter semmiféle határo­zott javaslatot nem terjesztett elő a koreai kérdés megoldásá­ra. Különösen feltűnt, hogy egy szót sem szólt a legfontosabb kérdésről, az idegen csapatok kivonásának kérdéséről. A kínai küldöttség szóvivője megállapította: ebből azt a kö­vetkeztetést lehet levonni, hogy a kanadai küldöttség nem ki­vánja az amerikai csapatok ki­vonását Koreából. A továbbiakban a kanadai külügyminiszter azt hangoztatta hogy a koreai kérdést az ENS7 korábbi határoz ta alapján kel1 megoldani. Teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy az ENSZ Koreában hadviselő fél és egyet­len hadviselő fél sem kénysze­rítheti rá akaratát a koreai nép­re. Pearson ezután azt az érvet használta, hogy az összkoreai bizottságban, amely a koreai választásokat előkészíti, Korea két részének lakossága szám­aránya szerint legyen képviselve. Ezért az ő véleménye szerint e Az indokínai kérdés világszer­te a sajtó kommentárjainak homlokterében áll. A svájci lapok helyszíni értesüléseikre hivat­kozva nagy érdeklődéssel tekin­tenek az indokínai helyzet békés rendezésével foglalkozó genfi vita elé. A Journal de Geneve tudni véli, hogy Eden angol kül­ügyminiszter közvetítő szerepet vállalt és javasolni fogja, hogy a béke érdekében osszák fel In­dokmát a két fél között. A lap szerint Eden a vita során taná­csolni fogja, hogy kössenek meg­állapodást az azonnali tűzszü­netről. A „Die Tat" azt írja, hogy „Dulles az Indokínáról szó­ló tárgyalásokat nem akarta megvárni, mert ezek számara vesszőfutássá váltak volna” A párizsi Le Monde arról ír, hogy a francia minisztertanács pénteki ülésén ismét megnyil­vánultak az indokínai kérdéssel kapcsolatos nézeteltérések. Rey- naud miniszterelnök-helyettes Jacquinot-nak, e tengerentúli területek miniszterének támoga­tásával azt hangoztatta: az indo­kínai kérdés vitájának megkez­dése után követelni kell, hogy egy harmadik hatalom közvetí­tésével haladéktalanul kössenek tűz­szünetet Indokínában. Reynaud azt is hangoztatta, hogy késedelem nélkül kapcso­latot kell teremteni Ho Csi Minh kormányának képviselőivel. A Paris Prés - genfi tudósító­A Metropol nagyszálló Genfben, ahol a szovjet küldöttség megszállt. ja szemérmesen annyit ír: „Az ázsiai konferencia második heté­nek kezdetén már néhány repe­dés tátong a szövetségesek dip­lomáciai arcvonalán ...” A tudó­sító megállapítja, hogy az ame­rikai kongresszus tagjai hallani sem akartak az indokínai hábo­rú kérdésében a jelenlegi anyagi segélynyújtáson túlmenő támo­gatásról és hogy Washington most azzal is tisztában van: a közvetlen beavatkozás komoly ellenzést váltana ki a nemkom­munista ázsiai országok részé­ről. „Franciaország a maga ré­széről azon a véleményen van, hogy az amerikai vezetők na­gyobb hangon beszéltek, mint amire erejükből futotta” — szö­gezi le a Paris Presse tudósító­ja­„A szövetségesek összetar­tásának mérlege tehát inkább negatív. Dulles keserű hangu­latban hagyta el Genfet”. Az angol és amerikai sajtó­kommentárok különösen azt e- melik ki, hogy a hazatérő Dul­lest és vele együtt az Eisepho- wer-kormányt igen éles bírála­tok fogják érni. A Daily Herald diplomáciai tudósítója úgy véli, hogy „Eisenhowert, akit bel- és külföldön egyaránt támadnak, országos felzúdulás fenyegeti at indokínai helyzet súlyosbo­dása miatt. Mihelyt Dulles Washingtonba érkezik, kitör majd a leghevesebb vihar, a- ineiy az Eisenhower-kormányt valaha is tépázta . .. Washing­toni tanácsadói meg vannak győződve arról, hogy Dulles- nek nemsokára meg kell kez­denie az Egyesült Államok európai és távolkeleti politi­kájának gyötrelmes felülvizs­gálását.” A Reuter washingtoni tudósí­tójának jelentése sterint azon­ban az amerikai szenátus tagjai­nak egy része nem tekinti Dul­les genfi küldetését kudarcnak. Knowland szenátor, a köztársa­sági párti többség vezére hétfő este kijelentette: a szenátusban harcot indít azért, hogy ameri­kai katonákat küldjenek Indokí- nába, ha Eisenhower elnök ugv döntött, hogy erre szükség ven. A szei átor hangoztatta, hogy a csendesóceáni kommunistaellenes paktumot akár az angolokkal, akár az angolok nélkül létre kel) hozni.

Next

/
Thumbnails
Contents