Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-05-01 / 34. szám
4 Ol IFI0SÄG 19ö4. május 1. 1. Május 1-i felvonulás 1928-ban. 2. Május 1. Bratislavában 1935-ben, melyei) magyarul, németül és szlovákul beszélnek. 3. Május 1. 1937-ben. A képen Major István, Krajnyák Ottó, Humenansky György és Kreibich Károly láthatók. 4. A rendőr egy . ..jus 1. tüntetőt üt. Janovsky felvételei Erő«zakos támadás máius 1. elJen Május elsején az egész világon milliók tűntettek a fasizmus, az éhség és a háború ellen, a szocializmusért. Most minden erővel előre a kommunista párt választási győzelméért! Az idei május elsején az egész világon mindenütt millió és millió dolgozó vonult fel* hogy megmutassa el szánt harekészségét a fasizmus és az imperialista háború ellen. Pozsonyban a kommunista párt ma- nifesztációján lelkes harci hangulattal eltöltött tömegek vettek részt. A menetet, mely jelentősen nagyobb, volt, mint a műit évben, az egész városon végig lelkesen ünnepelték. Hatalmas transzparenseket vittek. Lenin, Sztálin és Dimitrov arcképét, jelszavas táblák erdeje, lobogó vörös zászlók. Le a legfontosabb, hogv azok. akik ezen a harci manifesztáción részt vettek, a pozsonyi proletariátus legjobb forradalmi csapatai voltak, a dolgozók elitje, akik a burzsoázia és az áüamappara. tus minden terrorja és üldözése ellenére is magasra tartják « harci zászlót a fasiszmus, az éhség és a háború ellen és Szlovenszkó fővárosának egész dolgozó népe által győzelemre is fogják vinni. A menetben hatalmas testvéri lelkesedéssel mintegy 200 szociáldemokrata munkás is résztvett hogy demonstrálják az egyre izmosabb és egyre átfogóbb oroletáregvségfron tot. A manifesztációs gyűlésen ma- gyár. szlovák és német szónoklatok voltak. A föszónokon kívül felszólalt több improvizált munkásszónok is. egy kikötőmunkás, egy munkásasszonv egv pékmunkás, hogv hangot adjanak annak a nagv harci kedvnek, amely a széles munkástömegeket eltölti. A szocdem. menetet, mely ugyan számbelileg nagyobb volt, jól fizetett urak nagyszámú részvétele jellemezte, no mee az, hogv a jelenlévő munka ?ok főképp a kizárástól való félt-1 - műkben, vagv közvetlen kényszer ha tása alatt vettek részt benne A fe1vonulás elég halott, a hangok kedvetlenek voltak. Csak a szocialista fiatal - ság kiáltott jelszavakat, éspedig a forradalmi egységfront jelszavait: „Le az előzetes katonai kiképzéssel!”' „Nem munkatábort — rendszeres fizetett munkát!” „Éljen a Vörös Hadsereg!” , Éljen a proletariátus harci egységei”. A gyűlés helyére érve, sok munkás nem várva be Dérer és Schultz Náci bölcseségeit, odébbálltak és elmentek a kommunista manifesztációra. * * * DUNASZERDAHELY. A felvonu. •ásón 1400, a gyűlésen 2000 ember Tizenöt faluból földmunkás és kisgazda tömegdeputaciók. A hangulat nagyon harcias volt s különösen az agrár és magyar úripártok politikájának le'ep- lezése erős visszhangot váltott ki. * * * DIÓSZEGENi. A felvonuláson 000, a gyűlésen lübo részvevő. Harcias, elszánt hangulatban tüntettek * * * NAGYSZOMBATON, Több mint 1000 részvevő, köztük 200 ifjúmunkás és 150 munkásnü. A referenseken k:- vül felszólalt egy franciaországi munkás is, akit a polomkai tömegperhez delegáltak. Betiltott május elsejei gyűlések. — Dérer járásában. Malackán. Leváron és jStromfán a kommunista gyűlést be tiltották. Ennek ellenére is a szocdem. gyűléseken igen kevés részvevő volt További betiltások: Nagymegyeren. Tőketerebesen, Gútán és Zsarnócon. Kassán a kommunista májusi tüntetés volt a legerősebb. — A menetben több mint 2000 dolgozó vonult fel zászlókkal, jelzőtáblákkal a Légió- nárus térre. A felvonulás rendkívül harcias volt, a rendőrség több jelzőtáblát elkobzott. A Legionárus téren körülbelül 4000 főnyi tömeg jelenlétében lett megtartva a népgyűlés amelynek els<5 ^ónoka Kukces képvi se’!' elvtárs volt. Vagy 20 percig beszélt. amikor a rendőrtiszt provokativ módon feloszlatta a népgytílést. A endőrség rögtön nagy buzgalommal átott hozzá a tér „megtisztításához” A legdurvábban rohantak rá a tüntetőkre. A feloszlatásnál 11 tüntetőt letartóztattak s közöttük még a mu:i- kászénekar karmesterét is. A tüntetés feloszlatása a tüntetők között óriási elkeseredést váltott ki. RIMASZOMBATON. A felvonuláson vagy 500 dolgozó vett részt. A környékbeli falvakból csoportosan jöttek a mi májusi tüntetésünkre. Különösen feltűnést keltett a Jánosiból jött csoport, amelyben vagy 100-an zárt sorokban vörös zászlóval vonultak fcl \ felvonulás rendkívül viharos volt. Jakulóczi orovokatör elvette Huveti elvtárstól a röplapokat, arfii ellen a tcjmeg hevfs ellenállást tanúsított. Er. re Novák Annus elvtársnőt le akarták tartóztatni, amit a tömeg megakadályozott éppúgy, mint azt a szándékot, hogy a menetet feloszlassák. A népgyűlésen 1200-an vettek részt. — Matinka. Chrenko elvtársak és Nociál elvtársnö szavait elkeseredett közbeszólásokkal kisérték. f Munkás XXVIII. évf., 18. sz.) A következőkben Kopecky elvtárs parlamenti beszédét idézzük Radotin- ról: „Négy puskából lőttek és egyenesen a kéz és has magasságába céloztak. Bestiális gazte.t történt. A csendőrök parancso kaptak arra, hogy teljesen érzéketlenül viselkedjenek. Amikor a sebesülteket vittük el, további csendőr- osztag jött, amely úgy viselkedett, mintha nem is látná a sebesülteket. A szociál-fasiszta kormány április 20-át választotta ki, hogy a csendőrpuskák véres sortüzével teremtsen „nyugalmat” a genti rendszer és a vámok 24—i és 25—i felemelésére. Április 20-át választotta ki, hogy erőszakos támadást indítson május elseje ellen és feltartóztassa a proletariátus hatalmas harci tüntetéseit a kenyérért, munkáért és hatalomért, amelyek rémületbe ejtik burzsoáziát. Ha a munkásgyerekekre és ifjúmunkásokra leadott sortűzet arra akarjátok felhasználni, hogy a kommunisták ellen uszítsatok, hogy kimélyítsétek az űrt a forradalmi és más pártokhoz tartozó Pozsonyban május elseje izzó forradalmi hangulatban zajlott le. A nagyüzemek proletáriátusai már a kora reggeli órákban gyülekeztek a gyárak kapuja előtt, ahonnan zárt sorokban vonultak fel a főgyülekezőhelyre, a Jakabvárosbíró-térre. Innen féltíz órakor indult el a enet, amelynek élén hatalmas utcaszélességű transzparenst vittek „Munkát, kenyeret, földet és szabadságot” felirattal. Egymásután vonultak fel a vörös biciklisták, a Ii- gettalusi munkások, az egyes gyárak, az építömunkások. A menet már a Duna utcán és a Köztársa ság-téren néhány ezerre rúgott és még hatalmasabbá nőtt, amikor a szocdem munkások tömegei, I amelyek elszakadtak a szocdem menettől, hozzánk csatlakoztak. A hosszú Stefánik út zúgott a harcos jelszavaktól. „Munkát, kenyeret!" Kiáltották munkások között, akkor tévedtetek. A ti gaztetteitek egymáshoz közelebb hozzák a munkásokat az üzemekben, arra késztetik őket. hogy kéz a kézben haladjanak és felismertetitek velük, hogy egységesen kell szembehelyezkedni a szociál-fasiszta hóhérkormánnyal. Ha Radotínt provokatív szándékkal rendeztétek a május elsejei tüntetések elfojtására, úgy az összmunkásság elleni és egységes tiltakozásra ........(ezt a cenzúra törölte) ellen, azt mutatja, hogy a csehszlovákiai proletariátus széles harci frontban sorakozik fel május elsejére, amely képes lesz letörni a provokatív szándékokat és oly erőt mozgósítani az utcán, hogy ........ (cenzúra törölte). Kopecky elvtárs a kommunista képviselők viharos tiltakozása közben mondotta beszédét. A terem visszhangzott a kiáltásoktól: „Gyilkosok! Csehszlovák Zörgiebe- lek! A munkásgyilkolás a szociál- fasiszták programmja! A proletariátus hulláival oldjátok .neg a válságot! Majd még falhoz állítunk benneteket!” (Munkás 1930. május 1.) kórusban a munkások. Külön hangsúlyozzuk, hogy a tömegben sok kisiparos és diák is volt, akik a munkások oldalán tüntette* a kommunista párt zászlaja alatt. A tömeg a népgyűlés színhelyén több, mint öt ezerre szaporodott, akikhez az előadók egyszerre három nyelven intéztek beszéd t. Az egves gyűléseken pozsonyi üzemi munkások elnököltek. Magyarul Major elvtárs, németül Szedlácsek elvtárs, szlovákul Masek és Legerszki elvtársak tartottak beszédet, s szavaikat mindvégig viharos helyeslés kísérte. Major elvtárs beszédét többször szakította meg a helyeslő közbekiáltások felzúduló vihara, különösen, amikor a magyar dolgozók nemzeti elnyomásáról *eizélt. Az ifjúmunkások nevében Hovanyec elvtárs szólalt fel. (Munkás 1931 május 3.) Harcos tüntetés Pozsonyban ^51« Május elseje története ügy évvel ezelőtt. 1953. áprilisában New-Yorkban Imvelliteri polgármester az utosó pillanatban betiítotla n május elsejei felvonulást. A Daily Worker, mintegy a polgármester intézkedésére válaszolva, a következőket h-ia „Május elsetenek a megünneplése a mi országunkból indult ki-és minden évben megünnepeltük egyes olyan polgármesterek és politikusok fenyegető sei és szitkozódnsai ellenére is akiknek a neve már rég feledésbe ment New.york utcáit a munkásosztály építette és eltagadhalattan a joga. hogy ezeken az utcákon felvonuljon.” Amióta máius ekeit a nemzetközi proletárszolidaritás ünnepe, a kapi‘a- lizmusr-ak számtalan kisebb nagyobi, Impelliterihez hasonló lakája próbálta megakadályozni ennek a napnak a megünneplését Az igyekezet, a próbálkozás azonban hiábavaló. VladJ posztoktól Berlinig, az észak MolOior foktól Szófiáig magasra emelik ezen a napon a szabad népek a munkásosztály vörös lobogólát. Ma még keményebben markolják meg a fegyvert, még odtiadóbb gyű 1 öl éttel vetik magukat a harcba a hős vietnami szabadságharcosok. Kibontják ezen a napon a harci zászlói Párizs, London Róma munkásai. India elnyomott népei Egyiptom, Tunisz Ázsia és Afrika emberibb életet köve - •elő népei, Amerika békét és szabadságot sóvárgó dolgozói. Május elsején, immár 64 éve a felvonuló munkások milliói és tízmilliói hirdetik, hogy van erű. amely megszabadítja a világot a kapitalizmus rabigája alól és hú. borúinak szörnyűségeitől. Az 1870-es évben új szakasza bontakozik ki a munkásmozgalomnak. Az európai államok nagy többségében az ipar fokozódó fellendülése magával hozza a munkásosztály növekedését, •rűsödését. A cári Oroszországban má- akkor. 1865-től 1890-ig, a munkásom száma csupán a nagygyárakban és a •asutaknál 700000-ről 1.433.000-re-•melkedett. azaz, több mint kétszeresére ' A nyolcórás munkaidő és az ál ialános választójog biztosításáért har. ■ol ebben az időben első ízben a mun. kásmnzgalom. 1884-ben ez a harc nemzetközi méretekben bontakozott ki Az Egyesült Államok és Kanada szakszervezeti szövetsége határozatni hozott, hogy 1884 máius elsejétől a nőni munkaidő nyolc óra lesz Edvide- Weg elhatározták azt. hogy 1984 ma <us 1-én tömeges sztrájkokkal szere: nek érvényt követeléseiknek. A szál-' szervezeti szövetségek munkája ered menyes volt és május elsején Csikó- nóban 25,000 munkás sztrájkba lépett. söl május 4-éré a sztrájk az egész vá< rosban elterjedt. A munkásság megmozdulását, az a t- dó terjedését a kapitalisták magától érthetően nemcsak nem nézték lószemmel. hanem megtették a sztrájk letörésére a megfelelő intézkedéseket s. A tőkések már május elseje előtt mozgósították a rendőrséget, katonaságot és saját katonaságukat, az úgy. levezett pinkertonokat. a munkás, ■sztály árulóiból szervezett zsoldo v. cat. A pinkertonok megtették kotr- ességüket. A sztrájk negyedik napján sszeütközést provokáltak ki. SortiLvi bocsátottak a sztrájkol ókra és megö1 •ek egv munkást, aki állítólag megtámadott egy sztrájktörőt A felháboro hitt munkásság tiltakozó gyűlést hír 'etett a következő napra Hatalmas tömeg gyűlt össze a Htv market Squaren és a tiltakozó qyit- és előadója, Samuel Fűden angol nunkás szólásra emelkedett. A rendőr- <éq, a hatóság és a pinkertonok pedig működésbe léptek Hozzáfogtak hogy ■enyéradóik parancsának megfelelően eloszlassak a tömeget. A nagy ka.v-i. ■adásban valaki bombát dobott .1 rendőrökre, a rendőrök tüzelni kezd tek és az összeütközésnek több halálos áldozata lett. Működésbe lépett a bw. 2soa „igazságszolgáltatás”. Letartóztatták a munkások vezetőit és bíróság •lé állították őket. A törvényekből kiderült, hogy a vád, amely szerint ők dobták a bombát a rendőrökre, ezáltal ők voltak; az előidézői a véres összeütközésnek. A vád azonban alaptalan volt, mert az elfogott vezetők közül egyik sem vett részt a gyűlésen, mó. -tok pedig még a robbanás előtt elhagyták a gyűlés színhelyét. Hiába volt minden. A burzsoázia példát akart statuálni. Az osztálybíróság teljesítette a 'ötelességét a vezetőket halálra ítélte n Az ítélet végrehajtása után a világon óriási felháborodás tört ki. A kivégzett csikágói munkásokra a n&p ■így tekintett, mint a munkásosztá'y ■’értanúira, a kapitalizmus elleni harc íldozataira Az amerikai szakszervezetek már '888-ban javaslatot fogadtak el mely szerint a kivégzett munkása« •mlékére minden év május elsejét megünneplik. Ezt a javaslatot ma iáévá tette az 1889 évben a szociális ‘ák nemzetközi kongresszusa nmein- húsz állam delegátusai vettek részt És a következő évben. 1850-ben ■ május elsejei megemlékezés a második l nternacionálé brüsszeli kongresszusa határozata ertelmeben tüntetés volt a béke megvédéséért. 1890 május elseje a nemzetközi proletariátus hatalmas arányú megnyíl. vánulása volt egész Európában. Londonban a májusi ünnepségeken 2500 ember vett részt. Párizsban a katonaság állandó készültségben volt. A vá. ros elől elő negyedei kihaltak voltak. Prágában is nagyarányú megmozdulás ment végbe. 1890 május 1. óta ez a nap a nemzetközi proletariátus ünnepe. Az amerikai munkásság tette azt a napot a harcos szolidaritás munkaünnepe napiává, azoknak a munkásoknak az emlékére, akiket az amerikai tőkésosz. tály vésztörvényszéke Csikágóban kivégeztetett. mert jogaiért, a munkás- osztály jogaiért harcoltak. A mai május elsején a felvonulók hangja elhalíatszik Genfbe is, a volt Népszövetségi Palotába és figyelmezteti azokat, akik a békés tárgyalások lehetőségét nehezítve, háborút akarnak előkészíteni. A nemzetközi mun. kóscsztály és a békéért harcoló egész ‘•mberiséo legyőzhetetlen erő. Nincs olyan hatalom amely ezt az erőt le tudná győzni, vissza tudná szorítani ’s meg tudná akadályozni, hogy a munk-^s-t ily az egész társadalom dolgozóit megszervezve nvőzelemre rf. qye a májusok diadalmas lob' őriét Dr. Szakái István
