Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-05-01 / 34. szám

1954 mái us 1. ÚI IFJÚSÁG BÍZUNK ifjúságunk legjobbjaiban Május van. Lágy, tavaszi napsugár, pattanó rügyek, mosoly, kacaj. Ezernyi szépség. Májusban némultal. el a gyilkos fegyverek, megszületett a béke. Szabadok lettünk. Ma újabb örömet hozott számunkra a május. Egész emberek lettünk, országot igazgatunk, tör­vényeket hozunk, dönteni, szavazni fogunk. CsISz-tagok, fiúk, lányok! Tömegesen járuljatok az urnák elé. A szabadság, a május öröme ragyogjon orcátokon. Ügy nézzetek a kis szavazólapra, mint jövendőnk, népünk bol­dogságának, szebb, boldogabb holnapjának hírnökére. A leg jobbak neveit olvassátok ott. Dolgos ifjú munkások, leányok, édesanyák, kérgeskezű harcos családapák, szellemi és kul­turális életünkben kiváló dolgozók, — ezek a mi jelöltjeink! Szavazzatok rájuk HAJDÚ ANDRÁS zselízi tudósítónk írja: n no A csatai Nemzeti Arcvonal Szabó Gábori jelölte az új nemzeti bizottság­ba. A 11> számú választókörzetben ó a jelölt. Ez a körzet a 280 házszámtól a 509. házig terjed. Már megtartották a körzeti gyűlést és helyeselték Szabó Gábor jelölését. Külsőre nézve Szabó Gábor semmi­vel sem válik ki a többi hozzá hasonló fiatalember közül. Zömöktermetű fiú, hullámos szőke hajjal, mosolygós, meg­nyerő kedves arccal. Amerre csak jár, úgy emlékeznek rá: a szorgalmas mun­kás. Szeret szórakozni, énekelgetni, sok szép alföldi nótát tud Szabó Gabi, hiszen az Alföldről került ide. Dehát mégis mivel érdemelte ki, hogy ilyen megtisztelő feladattal bízzák meg. „Megvitattuk? — no, akkor lássunk is hozzá!” íme ez a mondat különböz­teti meg a többitől Igen, mert ezzel a mondattal olyasvalaki szól hozzánk, aki nemcsak vitatkozni szeret, hanem cselekedni is. Hiszen hányszor vagyunk úgy, hogy „agyonvitatjuk” a dolgokat, amikor pedig tettekre kerül a sor, hát nagyon kevesen állunk elébe. Sokszor jól esik az elért eredményeket győzel­mi hangulatban megvitatni és bizony a vita hevében új lehetőségek is vetőd­nek fel. Megvitatjuk hát azokat is. Gabi ilyenkor csak mosolyog és csen­desen, tje igen batáro ott hangon meg­jegyzi: — no, akkor lássunk is hozzá: És a győzelmi han ulat, a vita ilyenkor már nem beszédet ki án, hanem szinte készteti az embert: lássunk hozzá. Ilyen ereje van ennek az egyetlen szürke kis mondatnak. Nem is a mon­datnak van ereje, hanem a mögötte rejlő gondolatnak: cselekedjünk! Ezt a gondolatot Szabó Gábornál maga az élet érlelte meg. Gábor ma 25 éves, nem nagy idő ez, de már sok mindem tapasztalt. Kora ifjúsága az „úri” Magyarországon telt el. Az Al­földön, Szarvas környékén egy pusztán szolgált. Ott tanulta meg azt a sok !" szép szomorú népdalt. Megtanulta sze­retni a szabadságot és azt, hogy a sza­badsággal tudni kell élni. A felszaba­dulás után egy üzemben dolgozott, nem elégedett meg aját magával és ahol csak tehette állandóan alakított, változtatott életén. „Mezőgazdaságun­kat gépesíteni kell!” És Szabó Gábor azonnal hozzátette: — No akkor lás­sunk hozzá! És hozzá is látott: trak­torista lett. Amikor pedig katonai szol­gálatát teljesítette így szóltak hozzá: „aki jó hazafi — jó katona is”. És Gabi hozzátette: — no, akkor lássunk is hozzá. Azonnal jelentkezett az al­tiszti iskolába, tizedes lett. Az ősszel szerelt le. Azóta a csatai traktorosbrigád tagja. Szenesi elvtárs­sal együtt egy Sztalinecen dolgozik. Nehéz munkát végeznek, a rizstelepet szántják. Egyenlőtlen, süppedős a ta­laj, sokat kell fordulni is. De megáll­ják a helyüket. A brigád többi tagja is segít, ha kell. Jó a brigád, hisz a járás vörös vándorzászlaja most is ná­luk van, pedig a „legjobb traktoros brigádé” szokott lenni. Gonda Jánost választjuk Gond« Jánost, az apátfalusi Pol'ene üzem legjobb mesterét é6 technikusát jelölték a nemzeti bizottságba. Gon­da Jánosról, arról a szőke középter­metű emberről az üzemben sok jót mondanék, odaadó munkájért dicsérik e legjobban. 1921 december 22-én szü­letett. Még fiatal, de saját bőrén ta­pasztalta, hogy mit jelent a kizsákmá­nyoló kapitalista rendszer. Apja szezon- munkás volt az apátia!usi üzemben. Nyáron dülgozott, télen pedig munke- nél-kül otthon ült és várta a tavaszt, hogy újból munkához jusson. A csa­lád a munkanélküliek koldusadományá- bó! élte át a borzalmas téli hónapokat. Gonda János még mint gyermek, aki mihelyt megértette szülei nehéz hely­zetét, nem nézhette tovább kínlódásu­kat. -Elhatározta, hogy útnak indul, munkát keres. A .kapitalista kizsák­mányoló rendszernek fiatal, olcsó mun­kaerőre volt szüksége. Krausz, a tég­lagyár igazgatója kapott is az alkalmon. János munkához jutott. A fiatal gyenge fiú a téglagyárba került. A nehéz mun­ka alaposan próbára tette János ere- jet. Nem bírta sokáig. Otthagyta a munkahelyét és a Besztercebánya—Di- vieky vasútvonalra került, 1939-ig ott dolgozott. Az apjának mindig az volt a kívánsága, hogy a fiúból mester­embert neveljen. 1939-ben tehát inas­nak szegő'ött -_z apátfalusi Pol'ana üzembe. Mint inas 15 fillér órabért kapott. Ettől az időtől fogva egyhu­zamban a textilüzemben dolgozik. A múltban sokat harcolt a munkások ér­dekéért. Ezért lázítónak tartották és az üzemből elbocsátották. Ma 32 éves, fiatal családos ember, három fiúgyermeke ven. Édesapjával együtt még ma is az apátfalusi Pofane- üzemben dolgozik. Felszabadulásunk óta nem kell félniök attól, hogy mun­ka nélkül nyomorúságos helyzetbe ke­rülnek. A fiatal Gonda-cselád mai éle­tét nem lehet összehasonlítani régi éle­tükkel. A piszkos,, nedves munkás- negyedből új, modern egészséges la­kásba költözködjek. A két szépen bú­torozott szoba, konyha, fürdőszobás la­kásban kényelmesen, gondtalanul ne­velik gyermekeiket. Jánost mint jó munkást 1946-ban a párt soraiba javasolták. Példás párt­tag lett, kezdettől fogva odaadóan vég­zi feladatát. Munkája mellett a tanulás­ra is nagy gondot fordít. Állandóan azon van, hogy megkönnyítse munka­társai munkáját. Ha az üzemben ne­hézségek állnak be, akkor mindig kö­zösen beszélik meg, hogy mit tegyenek. A tapasztalatok és a könyvek mester­ré kovácsolták Jánost. Most a legjobb munkások közé tartozik. Az üzemben nagyon kedvelik és elismerik, hogy a sodróműhely legjobb szakembere. Mint jó szervezőt az üzem vezetősé­ge most Bolyk községbe küldte ki az­zal a megbízatással, hogy az agitációs központot irányítsa. Szinte éjt nap­pallá tesz, hogy a falu lakóit a válasz­tásra alaposan előkészítse. Az eddigi eredmény azt mutatja, hogy ezen a té­ren is kitartóan végzi munkáját. Az epátfalusi dolgozók űgylátszik nem csa­lódnak, amikor Gonda Jánost választ­ják a járási nemzet' bizottságba. Ezt a megállapításunkat Gonda elvtárs ki­jelentése is csak megerősíti: „A köz érdekében eddig is igyekeztem mindent a legjobban elvégezni. Hogy a dolgo­zók most se csalódjanak bennem, a jövőben is úgy fogok dolgozni, ahogy azt pártunk tanította és tanítja.” OZ70! Ilyen ember Szabó Gábor, nem hát­rál meg a nehézségek “lói és mindig azzal az elhatározással lát munkához, hogy soha egy percre sem' fog meg­torpanni. Ősszel, amikor leszerelt, az itthoni helyzet nem volt valami nagyon ke­csegtető. Nemcsak a CsISz-csoport állt gyengén — de hiszen innen eredtek a többi hibák is — ellentétek mutatkoz­tak a CsISz és a Csemadok között. Az egyik szervezet is, a másik is haté­kony kultúrmunkát akart végezni, de egyiknek sem sikerült. Jizabó Gábor sokat törte ezen a fejét. Az áttelepült fiataloknak utat kell találni a Csemadokban működő öregebb elvtár­sak sz'vehez. A CsISz-nek pedig vala­mi szép ügyes dolgot kell kitalálni, amely által tekintélyt szereznének az idősebb elvtársak előtt. Közös kultúr- tevékenységre kell őket felszólítani, Helyes volt az elgondolás, rögtön tett­re késztette, ahogyan ő szokta mon­dani: no akkor lássunk is hozzá. A Csemadok színjátszói színdarabra készültek. Még néhány szereplőjük hiányzott. Gabi jegyesével együtt kö­zéjük állt és nagyobb szerepet vállalt. A többiek már tudták a szerepüket, de Gabi csakhamar szintén jól belejött a játékba. A színdarabot a tervezett idő­ben adták elő. Nagy sikert arattak, nemcsak otthon, hanem a vidéken is. Most a választások előtt a CsISz és a Csemadok közös kultúrtevékenységé- ből is élénken kiveszi a részét. Szabó Gábort a szlovákok is nagyon becsü­lik, mindenki bízik benne. Hiszen jól ismerik. Jól tudják, hogy amikor az új nemzeti bizottság munkához lát és az ülésen a megvalósításra váró tervekről vitatkoznak, Gabi majd megint azt mondja: megvitattuk ? — no akkor lássunk is hozzá! A választók tudják, hogy a tervek valóra is válnak. Szabó Gábor biztosítéka az új munkasikerek­nek. Pionírok a választások sikeréért Iskolánk tanulói munkájukban mar eddig is szép eredményeket értek ei. A helyi hangszóróban eddig már 97- szer húsz perces rövid műsort tartot­tak. Faliújságokra jelszavakat készí­tettek. Kötelezettségeket vállaltak, hogy a jelöltekkel való beszélgetéseken szü­leik 100 százalékosan megjelennek. CsISz-tagjaink ötven családnál szemé­lyes agitációt fejtettek ki a tanító elvtársakkal karöltve. Az eredmény valóban jelentkezett, mert a 20-ik körzet jelöltjeinek gyűlésére a válasz­tók 93 százalékban jelentek meg. Ta­nulóink magukévá tették azt a jelszót hogy ,.a legjobb munkásokat a nem­zeti bizottságba”, de mivel még fiata lók ahhoz, hogy válasszanak, IjSTV ja rulnak hozzá ahhoz, hogy a szép jel­szó megvalósuljon. Közös erővel A dunaszerdahelyi járásban az Ifjú­sági Szövetség tagjai valóban megér­tették feladatukat. A talság a járás minden községében alaposan kiveszi részét a választási kampányból. Az agitációs munkát főleg a fiatalok vég­zik. A dunaszerdahelyi járás CslSz-tagjai a Csemadok tagjaival karöltve érté­kes kultúrprogrammai készülnek a vá­lasztás sikeres befejezésére. Minden községben más-más színdarabokat ta­nulnak be,! hogy azután a közeli köz­ségekben is felléphessenek, Például a „János Vitéz” című operettet tanulják. Hajdú József és Szerdahelyi Jenő taní­tó elvtársek vezetése mellett. Vásár- útón a „Legszebb dal” című daljá­tékot, Szabó Géza igazgató-tanító elv­társ tanítja be. A vásárúti CsISz-szer- vezet a Csemadok-sz .-vezette! kar­öltve az igazgató elvtárs segítségévei már eddig is gyönyörű eredményeket ért el a kultúrmunka terén. Gélén a .Betyár Bandi” című színjátékot ta­nulják. Dunaszerdahelyen a „Pünkösdi királyság”-ot. Egri Viktor háromfelvo- násos komédiáját tanulják Riedel Sán­dor és Kubik György elvtársak vezetik a próbákat. Nagylucson a „Muskátlis ablakok” című színjátékot, Felsőpa- tonyban pedig az ,Üj föld” című szín­darabokat, főleg egyfelvonásos jelene­teket. A dunaszerdahelyi járásban a fiatalok nagyon szép munkát végeznek. Ezt is főleg Gyurcsik József CsISz járási titkárnak köszönhetjük. Amióta Gyurcsik József elvtgrs a járási titkár, azóta szemlátomást szebb és jobb ered­ményeket érnek el a fiatalok. LOBEL ZOLTÁN Dunaszerdahely 9 Uj utakon a párkányi járás fiatalsága Most, amikor hazánk dolgozói a sza­vazó urnák elé készülnek, ifjúságunk is teljes mértékben kiveszi részét a választási előkészületekből. Párkány­ban, a járási aktíván nagy számban jelentek meg az alapszervezetek veze­tői. Ez a körülmény is bizonyítja, hogv a fiatalok tudatában vannak a reájuk háruló feladatok fontosságának Skotnár etvtárs, a CsISz járási tit­kára. beszámolójában ismertette, hogy a választások további időszakában mi­lyen feladatok hárulnak az ifjúságra. Laeza elvtárs arról számolt be. hogy hogyan készülnek a szervezetek má- ius 1. és 9. megünneplésére. Örömmel megállapíthatjuk, hogy járásunkban ez ifjúság szépen készül a világ dolgozói nagy ünnepének méltó megünneplé­sére. Az előkészületekből tanulóifjú­ságunk is kiveszi a részét. A szlovák és magyar 11 éves iskolai tanulói torna,- ének., tánc- és zeneszámokkal lépnek fel. A vita során az alapszer­vezetek kiküldöttei sorra elmondták, hogy hogyan készül szervezetük a májusi ünnepségre. Az aktíva végeztével Klimo elvtár­sat, a szőgyéni CsISz helyi szerveze­tének elnökét, az Ifjúsági Szövetség­ben folytatott eddigi munkájáért a jubileumi Fucsík-jelvénnyel tüntették ki. Klimo elvtárs ez alkalomból kője lezettséget vállalt éspedig: bányaipa­runk részére két tanulót szerez. A.z aktíva határozatot hozott, mely szerint CsISz-tagjaink sorából 10 if­jút nyerünk a nováki bányásztanuló- otthon részére. Továbbá megbeszéltük a májusi felvonulás pontos tervét s azokat a feladatokat, amelyek reánk hárulnak a választások előkészítésé­ben. Az aktíváról azzal a meggyőző­déssel távoztunk, hogy a párkányi já­rás ifjúsága ezen fontos időszakban is megállja helyét s méltóan ünnepii meg május elsejét. POMPOS E-D'E. Párkány. A legjolihíikat választjuk A dolgozók sok fiatalt javasoltak az államhatalom szerveibe. Ezen fiatalok közé tartozik Mandl Ro­zália CsISz-tag is, aki iránt nagy - bizalmat tanúsít a dolgozó nép. Mandl Rozália mar néhány éve aktívan dolgozik az ifjúsági Szö­vetségben Mint CsISz-tag, különö­sen a nemzeti biz tság keretén be­lül fejtett ki dicséretreméltó tevé­kenységet, ahol különösen megsze­rették. Két évig a denapüspöki nemzeti bizottság elnöknője volt. A rábízott felelősségteljes feladatot becsületesen végezte, példásán gon­doskodott a községről. Már fél éve mint a bratislavai JNB X. ügyosz­tályának referense dolgo.lk. Erre a munkára a helyi nemzeti bizottság­ban végzett jó munkájáért osztót ták be. A 7. választási kerület dolgozói Mandl elvtársnőt javasolták ' Sp- viselőjüknek a kerületi nemzeti bt- zottságba. Azért jelölték, mert tud-' ják, hogy mint hefyt nemzeti bi­zottság tagja, lel ismeretesen hoz­za fog járulni a bratislavai kerület teljesítményeinek emeléséhez. Lúd ovit Kral elvtárs, a tréheséni járásban lévő Nemsan született,' a bratislavai kerületi nemzeti bizott­ság jelöltje. Tavaly jött vissza a katonai szolgálatról. A trencséni „Viliam Siroky Készruha Üzemben” lépett munkába, ahol a ruhaujjakat készítete. Mint példás CsISz-tagot — a CsISz trencséni járási bizott­ságának titkárává választották. Pél­dás munkájáért az Ifjúsági Szövet­ség, a kerületi nemzeti bizottság jelöltjének javasolta, amit örömmel fogadtak a 92. választási kerület dolgozói. KALAPOS JÖZSEF, leleszi tudósítónk írja: Szép az élet Bácskán U a végvgsélóHtnk Bacska kövecs utcáin, mosolygós emberekkel találkozunk. A tavasz az emberek ar­cán is visszatükröződik. Egész más itt az étet, mint néhány évvel ezelőtt volt. A harrmnaas-negyvenes években toprongyos, szennyes ruhájú gyereke­ket láthattunk ebben a faluban, A szülőknek sok volt az elfoglaltságuk, keveset törődtek lányaikkal, fiaikkal. A szegénység egyaránt rányomta a gyerekekre és az idősebbekre is bé­lyegét. 1945 után Bacska kulturális élete is megváltozott. Gazdasági téren is M- relendüh a falu. Hl. típusú egysége, föl dművesszövetkezetet a lakítottai; Pártunk és löormányunk határozatai értelmében Hnlianyt vezettek az apró falusi házakba. A falu főutcáját is megjavították, járdát építettek hozzá. Közös istállót dohányszárítót is épí­tettek. A gazdasági élet megváltozása ma. gával hozta a falu lakossága életszín­vonalának az emelkedését is. Ma már alig találunk házat, ahol ne lenne be­szerelve a rádió. Az idősebb emberek is megértették, hogy egy új élet születik. A 72 éves Dohányos Pista bácsi is belépett a szövetkezetbe. Pandy József azon munkások közé tartozik, akik a falu­ban jó példával járnak elől. Neki kö­szönhetjük, hogy a földművesszövet- kezet dohánya, amely a bő termés miatt kint maradt ősszel a mezőn, nem fagyott meg, mert tüzeléssel meg­védte A helyi ifjúsági szervezet is jó munkát végez. A fiatalok veze­tik a kulturális életet. A betanult színdarabokkal a szomszéd falvakat is meglátogatják. A kultúrhelyiséget pár héttel ezelőtt agitációs . központnak rendezték be. Itt függesztették ki a „Kérdezz, felelek” nevU postaládát is A falu dolgozói ebbe dobják bele a papírra leírt kívánságukat vagy pana­szukat. A kubtúrház melle film-gépházat építettek a fiatalok Ping.pong asztalt is vetlek, est'énkint, sza:bad idejükben játszanak. ^ ’ A faluban főleg a labdarúgó sport kedvelt. Részt vesznek a bajnokság, ban is. Május 1-re már hetek óta készü­lődnek. Falragaszokat, jelszavakat raj­zoltak. Ebben a munkában főleg Tros. kó elvtárs tűnt ki. De Cservenák Adél és Kathó Elek is dicséretre méltóan dolgoztak. Külön ki kell emelni a falu zené­szeinek munkáját. Julcsa János cím. balma, Kathó Ferenc bőgője és Kala­pos János hegedűje már nem egyszer felvidította a fiatalokat. I\A ájus 16-ára, a nemzeti bizottsá­'* gokba való választásra Bácskán is készülnek. Medgyesi Bertát, az- egy­séges földművesszövetkezet elnökét szintén javasolják a nemzeti bízott, ságba. A falu vezetősége, kezdve a könyvektől és a nemrégen kapott filmvetítögéptöl, mindent felhasznál az agitációs munkánál. Ilyen Bácskán az élet. Igu dolgoz­nak a bácskaiak, így készülnek a vá­lasztásra.

Next

/
Thumbnails
Contents