Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-05-01 / 34. szám
2 UJ IFJÚSÁG 1954. mái us 1. ■«•iiiaiai iHiiuaiii Hétfőn reggel Genfben olyan hírek terjedtek, hogy az értekezletet nem kezdik meg. A rémhíreket néhány buzgó amerikai újságíró terjesztette, akiket jelentések szerint Dulles hivatott magához röviddel előtte és utasításokat adott számukra, hogy „lélektanilag dolgozzák meg" a közvéleményt. Ezenkívül a hivatalos nyugati körök is olyan húrokat pengettek, hogy az értekezlet már a kezdetén „zsákutcába” fog Jutni és „megoldhatatlan” ügyrendi bonyodalmakba ütközik. Annál nagyobb volt ezekbén a körökben a meglepődés, amikor Molotov elvtárs, hétfőn dél lőtt javaslatot tett a legkényesebb ügyrendi kérdés megoldására, az elnökök személyére vonatkozólag. Mint ismeretes, Thaiföld, a Szovjetunió és Anglia külügyminiszterei felváltva elnökölnek. ♦ „^egnap megnyílt — de ma kezdődik” — ezzel a mondattal szálltak fel kedden Genfben az újságírók, abba az autóbuszba, amely az Egyesült Ne 'zetek Szervezetének palotájából a genfi konferencia színhelyére szállítja a sajtó képviselőit. Valóban, hétfőn megvolt a megnyitó ülés és a 19 ország képviselői megegyeztek az ügyrendi kérdésekben. A tulajdonképpeni tárgyalás, a genfi konferencia érdemi része azonban csak kedden kezdődött. Az egységes és független Korea megteremtése — ez a kérdés szerepel a napirend élén, ennek a megvitatásába kezdtek a legközelebbről érdekelt és a háborúba, résztvett országok küldöttei. Alig félórával a kezdet után már angol nyelven ott osztogatták az épület folyosóin ez első szónok, a délkoreai külügyminiszter beszédének sokszorosított szövegét. Nem sokkai később a sajtó kezébe kapta a második felszólaló, Nam ír külügyminiszter beszédének 4 nyelvre fordított példányait is. Az újságírók egymás után olvasták a két beszédet, mint ahogy odabent a teremben is egymásután hallgatták végig a beszédeket a küldöttek. És- ve- Jamennyiüket meghökkentette a különbség a két beszéd közt. A koreai félszigetről jött mind a két szónok és mégis, két nyelven beszéltek. És ezen nemcsak azt kell érteni, hogy Nam ír anyanyelvén, koreaiul beszélt, a délkoreai Pjun Jung Teo pedig angolul, vagy pedig pontosabb, ha azt mondjuk, hogy amerikaiul, de azt is, hogy Nam ír a béke nyelvén szólt, a délkoreai beszélő bábu pedig a háború nyelvén. Talán nem szükséges itt a két beszéd részleteibe belemenni. Elég any- nyi, Nam ír beszédének hangja igaz volt és tárgyilagos, a dél-, koreai Pjun Jung Tao rágalmak- . kai és durvaságokkal teli. Nam ír konkrét javaslatokat tett a koreai kérdés megoldására. A délkoreai külügyminiszter egyetlen javaslattal sem hozakodott elő. Nam Ír azt javasolta, hogy egész Koreában tartsanak szabad választásokat, alakítsanak összkoreai bizottságot a választások előkészítésére, az Észak- és Dél-Korea közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok meg- teremtéslre. volt. 'Nam ír javaslatait feszült csendben hallgatták végig a küldöttek. Ugyanakkor az amerikai hivatalos szóvivő beszámolt arról, hogy a délkoreai külügyminiszter beszéde teljes részvétlenségbe hullt.. Eden angol külügyminiszter például a beszéde alatt a cigarettatárcájával játszadozott. Az amerikai szóvivő hozzátette, hogy az egyes delegátusok feltűnő mélyen merültek gondolataikba. Ennél finomabban aligha tudja egy diplomata az alvás fogalmát meghatározni. Az ülés utolsó szónoka Columbia __küldöttségének vezetője volt._______ Olyan választásokat javasolt Koreáiban, amelyeket az ENSz ellenőrizne. Duties amerikai külügyminiszter is feliratkozott a szónokok listájára. Beszédét azonban nem mondotta el, mára halasztotta. Miért, nem tudni. Egyébként rendkívül feltűnő volt, hogy az ülés végeztével Dulles mennyire dühösen és mogorva képpel hagyta el a konferencia épületét. És annál feltűnőbb volt ez, mert néhány perc múlva Eden és Bidault széles mosollyal lépett ki a kapun. Egyes nyugati újságírók, azonnal megjegyezték, úgylátszik, hogy az angol és francia külügyminiszter bíztató tárgyalási alapnak tekinti Narr) ír javaslatait. És talán éppen ez az, ami Mr. Dullest felbőszítette. Lehetséges, hogy ez a következtetés túlzott, mégis érdemes felfigyelni rá és érdemes megemlíteni. Annyi bizonyosra vehető, hogy a következő napokban Nem ír javaslatai központi szerepet fognak játszani Szerdán két tőeseménye volt a genfi értekezletnek. Az egyik az, hogy a délutáni ülésen felszólalt Csou En la.i, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere, és Dulles amerikai külügyminiszter. A másik az, hogy déielütt megbeszélések folytak Molotov elvtárs és Bidault francia külügyminiszter között, az indokínai kérdés tárgyalásának ügyrendjéről és a Dien Bien Phu francia sebesültjei elszállításáról. Szerdán már jóval kevesebb újságíró leste a delegátusok érkezését az ENSz palotája előtt, mint az első két napon, de persze ak érdeklődés a tárgyalások iránt nem csökkent, hanem még növekedett. Minden ülés megkezdése előtt sok a találgatás. hogy mi lesz. Egy amerikai újságíró koA délkoreai külügyminiszter kézzel-lábbal tiltakozott az allen, hogy Dél- Koreában szabad válasz- tásokra kerüljön a sor. Ez di6zkreditálná az eddigi választásokét — mondotta — azaz: ez a Liszinman-féle terroruralom végét jelentené. Nam ír azt javasolté, hogy 6 hónap alatt vonjanak ki minden idegen csapatot Korea egész területéről. A délkoreai külügyminiszter követelte a kínai csapatok kivonását, de kézzel-lábbal emellett kardoskodott, hogy ez amerikai csapatok maradjanak továbbra is Koreában. Bizony Pjun Jung Tao- vérmes demokrata és igazi hazafi! Nem fél mástól, mint a koreai nép szabad véleménynyilvánításától és nem akar mást, mint országa idegen megszállását. A hírek szerint az üléste- . remben a delegátusok a két ko- I reei beszédet épp olyan különbözőképpen fogadták, amilyen különböző maga a két beszéd i ra délután azt mondotta, hogy Dulles szörnyű beszédet fog tartani,________ Értesülése helyesnek bizonyult. Délután 3 óra 2 perckor kezdődött az ülés, amelyen Eden angol külügyminiszter elnökölt. Az első felszólaló Dulles volt. Alaposan kitett magáért. Még agresszívebben beszélt, mint kedden, a délkoreai külügyminiszter Pjung Jun Sao. Felszólalása egyrészt a régóta ismert általános' szovjetellenes kirohanások megismétlése volt, megtoldva a Népi Kína elleni kirohanásokkal és kiegészítve a koreai háborúval kapcsolatos évek óta hangoztatott amerikai rágalmakkal. Egyszer-kétszer DúHes elszólta magát. Ismertette a koreai háború történetét és beszélt 1950 őszéről. Me Arthur Kínát fenyegető oífenzívájáról is. Ügy látszott akkor — mondotta Dulles, — hogy ez az a nillanat, amikor egyesíteni lehet Koreát. Dullesnek ez a megállapítása önmagáért beszél így képzelték el Korea egyesíHruecsov elvtárs beszédéből tését erőszakkal, fegyverrel, hódítással. Feltűnő volt Dulles beszédében az is. hogy majdnem annyit foglalkozott világnézeti kérdésekkel, mint külpolitikával. Ez a Dulles-féle világnézet agresszív, embertelen. Minden túlzás nélkül nevezhetjük az amerikai parancsuralom és világuralom világnézetének Mi volt Dulles beszédének konkrét tartalma azonkívül, hogy visszautasította Nam ír elvtárs keddi javaslatait?________________ Lényegében az, hogy Észak- Korea népe adja fel mindazt amiért felszabadulása óta dől gozott és harcolt, hajtsa fejét a liszinmanisták és az amerikai megszállók igája alá, akkor lehet Koreát egyesíteni, Önkénytelenül . is arra kell gondolnunk amikor Dulles beszédét olvassuk: elfelejtették volna már az amerikaiak, hogy a beszédben foglalt agresszív programmot már megpróbálták az Egyesült Államok és 16 más állam katonai erejének bevetésével megvalósítani. de vereséget szenvedtek. Ha elfelejtették volna, emlékeztette ükét Csou En Isi elvtárs beszéde. A népi Kína külügyminisztere beszédének elején aláhúzta annak jelentőségét. hogy az ( 5 nagyhatalon képviselői először vesznek részt együtt ilyen nemzetközi konferencián, ____________ majd szembeállította Dulles rágalmaival és torzításaival a valóságot.. A beszédnek csak néhány pontját szeretném kiemelni. Csou En laj nagyon alá húzta Kína erejét és hangsúlyozta, hogy bármit tesz az USA, semmi sem tartóztathat! a fel Kína fejlődését. — Meleg szavakkal beszélt a szovjet-kínai barátságról, a béke megszi- . lárdításának e nagyfontosságú tényezőjéről. Kijelentette, hogy teljesen és mindenben támogatja. azokat a javaslatokat, amelyeket Nam ír elvtárs Korea békés egyesítésére tett. Az összkoreai szabad választások meg: tartását, a külföldi csapatok ki vonását. Ö maga fontos javaslatokat tett arra vonatkozóan, hogy meg kell szűnnie az amerikai beavatkozásnak az ázsiai országok belügyeibe, meg kell szűntetni az amerikai támaszpontokat, ki kell vonni az amerikai csapatokat Ázsiából és abba kell hagyni Japán újrafel- fegyverzését. Az új, a szabad vagv szabadságáért harcoló A- zsia beszélt az ülésteremben. Ez abban is kifejezésre jutott, hogy Csou^En laj sajnálkozását nyílvánította amiatt, hogy India, Indonézia, Burma nincsenek jelen a konferencián. És abban is, hogy hangsúlyozta az ázsiai országok tanácskozásának szükségességét a jelenlegi helyzetben. Csou En laj elvtárs azzal zárta beszédét, hogy Dulles felszólalásával határozottan nem ért egyet s hogy a genfi értekezlet feladata a napirenden szereplő kérdések megoldásának módját megtalálni. Az értekez let csütörtöki ülését igen nagy érdeklődés várja, mert felszólal Molotov elvtárs. De rendkívüli az érdeklődés az üléstermen kívüli tárgyalások iránt is, különösen az indokínai kérdés miatt Mint a Le Monde egyik tudósítója mondotta, még azok is, akik Koreáról be- szélnek, Indokinára gon- dolnak. Ez az óriási érdeklődés a magyarázata annak, hogy szeraa délután félkettükor a szó szoros értelmében az újságírók százai tolongtak a szovjet sajtófogadá. son, ahol Iljicsov elvtárs, a szov jet szóvivő beszámolt Molotov elvtárs és Bidault francia külügyminiszter délelőtti tárgyaié, sáiról. Bidault ezen a megbeszélésen felvetette, hogy a fraii cia sebesülteket el kellene szél. Utáni Dien Bien Phu-ból. Molotov elvtárs azt mondotta, hogy a szovjet küldöttség rokonszenvezik azzal a törekvéssel, hogy a sebesültek kérdését megoldják, hogy az érdekelt felek, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Franciaország képviselői, szükség esetén üljenek ös/.- sze Genfben a módozatokat megtárgyalni. Szó volt arról is hogy kik vegyenek majd részt az indokínai kérdés megvitatásában. Bidault azt javasolta, hogy az 5 nagyhatalom, az SSSR, USA, Anglia, Kína es Franciaország képviselőin kívül, a Bao Dai-féle Vietnam. Lao és Kambodzsa képviselői tegyenek jelen. Molotov elvtárs. nak ez ellen nem volt kifogása, de hozzátette, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselőit meg kell hívni. Bidault erre nem adott végleges választ, mondván, hogv még tanácskoz- rvs kell. Ismeretes, hogy az amerikaiak Genfben nem a hivatalos, hanem az úgynevezett párhuzamos tárgyalásra fektetik a fősúlyt a délkeletázsiai paktum kikényszerítésére, a közös katonai akcióra. A dolgok azonban nem úgy alakulnak. ahogy Dulles tervezte. -- Churchill keddi nyilatkozatában szokatlanul határozottan jelentette ki, hogy Anglia a genfi értekezlet befejezéséig semmiféle akcióról nem tárgyal, semmiféle akcióban nem vesz részt. Hruscsov elvtárs, az SZKP központi bizottságának első titkára felszólalt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának április 26-i ülésén. Beszéde jelentős részében a szovjet népet legközvetlenebbül érintő kérdésekről, az ipar és a mezőgazdaság helyzetéről, valamint a vezető állami szervek munkájáról szólott, s az eredmények felsői olása mellett keményen bírálta a meglévő hibákat. Bevezető szavaiban méltatta a szovjet népnek a kommunista párt vezetésével elért sikereit, majd áttért az ipar fő kérdéseinek elemzésére. A termelékenység emelése nélkül nem lehet megoldani a további nagy feladatokat. Elsőnek az ügy fontosságát is hangsúlyozva, a munka termelékenységének emelésével foglalkozott. Elmondta, hogy 1953- ban az ipari munka termelékenysége hetvenegy százalékkal szárnyalta túl az 1940-es színvonalat, azonban még mindig komoly fogyatékosságok vannak ezen a téren. Hruscsov elvtárs hangoztatta: „Itt volna az ideje végre, hogy megértsük: a munka termelékenységének jelentős és szakadatlan emelése nélkül nem lehet eredményesen megoldani az ipar további fejlesztésének, a mezőgazdaság, a könnyű- és élelmiszeripar rohamos fellendítésének feladatait. Ez a legfőbb láncszem, amelyet meg kell ragadnunk, hogy biztosítsuk a népgazdaság valamennyi ágazatának még nagyobb arányú fellendítését. Az ötödik ötéves Ifjúságunkat egyre jobban a májusi elsejei ünnepségek előkészületei foglalkoztatják, Módomban volt meglátogatni hazánk legszebb és a szocializmust építő versenyben mindig kitűnt ipari tanulóotthont. Beszélgetek a DISz-titkár elvtárssal. Hogyan is készülnek fel a május elsejei ünnepünkre. A kérdés nem lepte meg. — Már az év elején kezdtünk készülődni. Díszszázad fogja intézetünket képviselni a felvonuláson. Először arról beszélgettünk hogv világszerte miért is lett május elseje a dolgozók millióinak nagy ünnepe. Mit is A francia kormány betiltotta a hagyományos május 1-i párizsi felvonulást, amelynek során a párizsi dolgozók a Place de la Nationtól a Place de la Bastille vonultak fel. Ezt a felvonulást eddig — a hitleri megszállás éveinek kivételével — terv keretében az ipari termelés egész növekedésének mintegy háromnegyedét a munkatermelékenység emelése révén kell elérnünk”. A mezőgazdaság felvirágzásért. Ezután Hruscsov elvtárs a párt központi bizottságának a mezőgaz. aság fejlesztésére hozott ha.ározatainak végrehajtását vizsgálta meg. Közölte: Két hónap leforgása alatt több mint félmillió szovjfet hazafi kérte, hogy állítsák munkába az új földek megmunkálásánál. Több mint 80.000 agronómust, mérnököt. gépkezelőt és egyéb szakmunkást irányítottak arra a megtisztelő es felelősségteljes munkára. A mezőgazdaság nagyarányú fellendítéséhez minden lehetőség megvan, csak okosan kell kihasználr' ezeket a lehetőségeket s a legfőbb figyelmet a vezetés megerősítésére kell irányítani. A vezetés helyes módszereit elemezve, a részvevőkhöz intézett kérdésben felvetette — mi az, ami sok vezető káderből hiányzik - majd így válaszolt: „Azt mondanám, hogy a konkrétság, munkában az a képesség, hogy idejében észre tudják venni és ki tudják küszöbölni a fogyatékosságokat. Nem kevés olyan elvtárs van, aki egyre csak a párt központi bizottsága által felvetett hibákat sorolgatja, viszont saját magánál a kolhozban, vagy a kerületben, a területen, vagy a köztársaságban i konkrét hibákat nem veszi észre, nem törekszik azok kiküszöbölésére, lanyhán végzi szervező munkáját”. ünnepiünk? Tanulóink aztán még lelkesebben hozzáfogtak az előkészületekhez. Az idei ünnepünk más lesz. Szebben akarjuk megünnepelni. Felvonuló, sunkon — a díszszázadban az vehet részt, aki valóban megérdemli ezt a megtiszteltetést. So. kan szeretnének a díszszázadban ott lenni. Ezért nagy verseny folyik a tanulás terén a -jó eredményért. Sokat adunk ez:* idén majd a felvonulás „minőségére”. erre már hónapok óta készülünk. Kultúrcsoporturtk pedig gyönyörű műsorszámokkal akarja gazdagítani a dolgozók vidám szórakozását. minden esztendőben megrendezték. A kormány azzal az ürüggyel tiltotta be a felvonulást, hogy „el kívánja kerülni a rendzavarást”. A kormány csupán a májusi 1-i vincennesi gyűlést engedélyezte. KANDIKÖ OTTÖ, budapesti tudósítónk írja: Par nappal a nagy ünnep előtt A francia kormány betiltotta a hagyományos május l-l párizsi felvonulást A hidrogénbombu veszélye Frédéric Joliot — Curie Az atom- és a hicbrogénbom- bának különböző hatása lehet A robbanás pillanatában a bomba tartalma a reakció folytán azonna, a yan hőmérsékletre emelkedik, amely több mint millió fokot tesz ki. Hatalmas sugárzás fejlődik, amely óriási gyorsasággal távolodik a robbanás helyéről és olyan förgeteg kerekedik, amely mindent elhamvaszt, amit megérint. Ha a sugarak a föld felületét érik el, akkor a föld felszívja a sugarakat és rendkívül sok rádium - elemet tartalmaz. Minden élő szervezetet, melyet a sugárzás érint, a borzalmas szenvedéstől csak a halál vált meg. A robbanás után a rádióaktív téridét, még mindig rendkívüli veszélyeket rejteget magában. A különböző bombatípusok szerint ma már ki tudjuk számítani, hogy a robbanásnak milyen ha. tóköre lehet és milyen távolság már veszélymentes. 2.) Ma még nem tudjuk felmérni a hidrogénbomba kihatását. A robbanás következtében keletkezett örvényszerü forgatagban hatalmas porfelhők keletkeznek s a magasba emelkednek. Tudniillik a bombaanyag egyik rádióaktív része összekeveredik a rádióaktivvá vált . földterület hamu- és poranyagával. A föld felülete legalább 20—25 kilométernyi távolságra lesz rádióaktív. A por- és hamuszemcsék nagyságúak szerint közelebbre vagy távolabbra ns- nek. A legapróbb szemcsék, melyek sokszor atomnagyságúak több ezer kilométernyi utat ?s megtehetnek. Majdnem, lehetetlen előre kiszámítani, hogy hová esnek. A japán halászok többszáz kilométernyi távolságban tartózkodtak a robbanás helyétől és mégis áldozatául es. tek. A borzalmas veszélyt fenyegető felhőzet még sokáig lebeg, hét a magasban. A porfelhő rádióaktivitása idővel kisebbedik; az első időben borzalmas a kihatása, de a porfelhőzet még hónapok múlva, sőt évekig ve. szélyes lehet. Mindenesetre sok függ attól, hogy milyen erősségű bombákról van szó. Tudjuk, hogy a Szahara finom homokszemcséi sokszor Párizsig is eljutnak. Ifépzeljük el, milyen veszélyes lenne, ha rádióaktív szemcsékről volna szó. Emlékezzünk csak vissza a Krakatoa tűzhányóra, melynek tölcséres nyílásán hegyi kőzettörmelék és hamu tört elő a föld mélyéből. A tűzhányó vidékén éveken keresztül porfelhő borította a láthatárt. Hasonlóképpen megtörténhetne, hogy egy hidrogén-bomba robbanó* által keletkezett rádióaktív por- felhőzet hosszú ideig keringene a légben és hová esne, azt teljesen lehetetlen kiszámítani. - Tény hogy semmiképpen se lehetne védekezni ellene. Megállapíthatjuk, hogy a Bikini-szigeteken történt robbanás óta a legborzalmasabb tömeg- gyilkolásra irányuló fegyvernemek gyártásában nagy fejlődés észlelhető. Tudósaink évek óta vésztjósló riadót fújnak. Ki kételkedik bennük? Nagyon komoly a helyzet, az emberiség jövője forog veszélyben. A jelenlegi helyzet tűrhetetlen; a leggyorsabban el kellene érni, hogy az államok ünnepé, lyesen kötelezzék magukat, hogy végképpen beszüntetik az atombomba használatát és így természetesen véget vetnek az atombombakisérleteknek is. A megállapodás, mely szerint a világ nemzetei elismerik az atomfegyverek használatának betiltását, hasonló lehetne ahhoz a genfi egyezményhez, amely betiltja a vegyi és biológiai fegyverek használatát. A megállapodás után természetesen egy szigorú, nemzet, közi ellenőrző rendszert kellene életbe léptetni. Már jelenleg is vannak olyan műszereink, melyek segítségével megállapíthatjuk. hogy hol,és mikor iö' ténnek próbarobbanások. Műszereink már nagy távolságukn is nagyon érzékenyek. A mosta ni robbanásoknál is pontosan működtek. Általában elmondhatjuk, hogy manapság már technikailag könnyen ellenőrizhetjük az atomfegyver kísérteteket. Nincs értelme annak, hogy ez az ellenőrzés az ENSz keretein belül legyen összpontosítva. Az Egyesült Államok ellenőrzésre vonatkozó javaslata szerint az a nemzet kerülne előnyösebb helyzetbe, amely az ENSz-ben számszerűen többséget képviselne. ^ A valóságban tehát az történne. hogy azok a nemzetek, amelyek számszerűen többségbe kerülnének, egyben kizárólagos jogot szereznének az atomfegyverek gyártására. A Szovjetunió már többször javasolta, hogy az ellenőrzéssel megbízott nemzetközi bizottság az egyes államok területeik ellenőrizze a már említett ellen, őrző műszerberendezéseket és keresse fel azokat a helyeket, amelyekről a műszerek jelzést adnak. Az ilyen ellenőrzés csak akkor elfogadható, ha az állomok már előzőleg kötelezték magukat, hogy elfogadják az atomfegyverek használatának betiltását. Ha a nemzetek elfogadnák a Szovjetunió javaslatát, lényegesen enyhülne a nemzetközi feszültség és a népek jogos nyug. talansága. Akkor aztán valóban létre lehetne hozni egy olyan nemzetközi tudományos együttműködést, amely elősegítené, hogy azokat a felfedezéseket amelyeket a pusztításhoz lehet felhasználni — az emberiség javára , fordítsák.
