Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-04-28 / 33. szám

\ A este» SZLOVÁKIÁI KOZPOJNT1 B1ZUITSA&AM AK LAPJA Bratislava, 1954. április 28. Are 30 ffflér III. évfolyam, 3d. szám. A Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottságának választási (elhívása KÖZTÁRSASÁGUNK POLGÁRAI! A Csehszlovák -köztársaság kormánya 1954. május 16-ára tűzte ki a nemzeti bizottságokba való választásokat. A választások előkészítésében és vég­rehajtásában teljes mértékben érvé­nyesül és érvényesülni fog annak a mély demokratizmusnak az alapelve, amely a nemzeti bizottságokról szóló törvényekben jut kifejezésre. Ä Nem­zeti Arcvonal jelöltjeinek kiválasztása a dolgozó nép széles részvétele és el­lenőrzése^ mellett folyt le. A nép maga emelte köréből legjobb képviselőit, választási kerületekbe tömö-ült és így juttatta kifejezésre egységes egyetér­tését a Nemzeti Arcvonal leghivatottabb jelöltjével kapcsolatban. A inép e mély, öntudatos és törhe­tetlen egységét köztársaságunk összes becsületes és tisztességes polgárai az­zal bizonyítják be, hogy teljes mérték­ben manifesztálják a választásokban való részvételüket abban is, hogy a Nemzeti Arcvonal jelöltjére szavaznak. A csehek és a szlovákok testvéri egy­ségében, köztársaságunk összes nemze­tiségei testvéri szövetségében, kezdjük meg a választásokat a városok és a falvak dolgozóinak szövetségében Cseh­szlovákia Kommunista Pártjával az é- len, amely a nép alkotó igyekezetének szervezője, buzdítója és vezetője. A győzedelmes választások megszilárdít­ják népi demokratikus rendszerünket, megerősítik a nemzeti bizottságokat, mint az államhatalom népfelségének szervét és segítenek biztosítani a Nem­zeti Arcvonal kormánya programmjá- nak megvalósításai — a béke, a jólét és a nép zavartalan boldogságának programmját. Csehszlovákia dolgozó népe a Mün­chen előtti köztársaság idején a ki­zsákmányolok ellen folytatott hősi har­cainak hagyományaihoz hiven és meg­erősödve, fellelkesülve a fasiszta meg­szállókkal folytatott győzedelmes küz­delemtől, a megújhodás és építés há­ború utáni éveiben még szilárdabb egy­ségbe tömörült utt.I az igyekezettől hajtva, hogy megteremtse hű, hazafias egységét. Ezzel az egységével érte el 1948 feb­ruárjában, hogy /őzedelmeskedett a hazai és külföldi reakció ellenséges tervei és cselszövései fölött, lelkesen összpontosította alkotó igyekezetét a szocialista építés terén és sikeresen teljesítette első ötéves tervünket. Mindezen küzdelmekben a nép élén Csehszlovákia Kommunista Pártja ál­lott, amely vezette, erősítette és lel­kesítette a harcokban, amely a cseh­szlovák népet egységesítette és amely ma valamennyiünket az örömteli szo­cialista építés felé vezet. Mindezekben a küzdelmekben csehszlovák népnek nagy támasza és segítője volt a Szov­jetunió, amely mindig le" közelebbi ér­dekeinket védte és védi, amely elhozta számunkra a szabadságot és az új éle­tet és amely legszi’ írdabb védőbástyá­ja békés építésünknek és például szol­gál népünk alkotó igyekezetében. Ezért a csehszlovák nép teljes Tértekben tá­mogatja Csehszlo kia Kommunista Pártja politikáját és mint a szemefé- nyét őrzi a Szovjetunióval való hű szö­vetségét és barátságát. Nemzetgazdaságunk építésének évei­ben hazánkban új emberek fejlődtek. A szoc'alizmus egyszerű építőinek százezres tömegeiből öntudatos, fele­lősségteljes, igazi gazdák válnak, egy­re hatalmasabban fejlődik az alkotó kezdeményezés. A épi demokratikus rendszer támogatja a nép alkotó tehet­ségét és eddig ismeretlen feltételeket biztosít fejlődésére. Ifjúságunkból, gyermekeinkből büszke, művelt és ön­tudatos szocialista hazafiak válnak, akik teljes szívükből hűek hazájukhoz és a Szovjetunióhoz. A nép egységéből, amelynek politi­kai kifejezője a Csehszlovákia Kommu­nista Pártja által vezetett Nemzeti Arc­vonal, a munkások, földművesek és a dolgozó értelmiség testvéri együttmű­ködéséből keletkeztek sikereink a szo­cializmus építésében és a világbéke megszóárdításában. 'bben az egységben van a csehszlovák nép erejének forrá­sa és a többi sikerek biztosítéka is a jobb jövőért folytatott harcban. Abban az időszakban lezdjük meg a nemzet, bizottságokba való választáso­kat, amikor jelentős s látható sike­reket értünk el. Lényegesen emelke­dett a nép életszínvonala és kormá­nyunk nemrégen a armadik árleszál­lítást is megvalósította, amely a cseh­szlovák dolgozók munkája sikeres '- redményeinek gyümölcse. Tőlünk függ, hogy tovább fokozzuk ezeket a sikere­ket és hogy újabbakat érjünk el. De a további előrehaladás útján az újabb győzelmek biztosítása érdekében szük­séges, hogy továbbfejlesszük és nö­veljük termelésünket, hogy teljesítsük az építés komoly feladatait, hogy a legnagyobb határozottsággal küszöböl­jük ki a hiányos: okát. Fejlődést kell elérnünk a mezőgazdasági termelésben, biztosítanunk kell iparunkban a terv állandó teljesítését és túlteljesítését, állandóan erősítenünk és fejlesztenünk kell a szocialista munkaversenyt. Ser­kentsenek győzedelmes választásaink, amelyekben a nép aktív részt vesz, a nép alkotó kezdeményezés további fejlődé­sére, amely legyőz minden akadályt a szocializmus építésében, biztosítja ha­zánkban a további gazdasági és kultu­rális fejlődést és egyúttal kormányunk békepolitikájának szilárd támaszává válik. Szilárd barátságban a Szovjet­unióval és a népi demokratikus orszá- ookkal, amely barátság állandóan szi­lárdítja köztársaságunk jelentőségét és nemzetközi helyzetét, a városok és falvak összes dolgozói merész alkotó- igyekezetével, népi demokratikus ha­zánk eszére újabb győzelmeket har­colunk ki. Oj nemzeti bizottságainkra, amelyek­be népünk legjobb képviselőit tömörít^ jük, az a felelősségteljes és komoly feladat vár, hogy a dolgozókat hazafias áldozatkészségre, munkahősiességre, alkotó kezdeményezésre és munkafele­lősségre neveljék gazdaságunk minden egyes szakaszán és az a kötelesség, hogy elmélyítsék és fejlesszék a dol­gozókról való gondoskodást és hogy őrködjenek szükségleteik fölött. Csak így biztosíthatjuk azokat a feltételeket, amelyek a lakosság széles tömegei ál­landóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei kielégítéséhez vezetnek. A nemzeti bizottságok jelentős küldeté­se, hogy a népet egyre magasabb po­litikai aktivitásra és arra vezessék, hogy részt vegyenek hazánk köz-, po­litikai, gazdasági és kulturális életé­nek irányításában, mivel a nép az ál­lamban minden hatalom igazi forrása. Polgárok, választók! A Nemzeti Arcvonal Központi Akció- bizottsága felhív benneteket, hogy 1954. május 16-án példás egységben, méltóan és örömmel lépjetek a szava- zóumákhoz és egységes akarattal vá­lasszátok meg a nemzeti bizottságokba képviselőiteket — a Nemzeti Arcvonal jelöltjeit. Éljen és virágozzon drága hazánk —, a népi demokratikus Csehszlovák Köz­társaság! Éljen a Nemzeti Arcvonal, a városok és falvak dolgozóinak törhetetlen szö­vetsége! A CslSz kassai kerületi konferenciájáról A CslSz kassai kerületi konferen­ciája új lépést, rohamosabb fejlődést jelent a kerület összes CsISz-szerve- zetének életében és munkájában. A konferencia feltárta mindazon hibákat, amelyek gátolták és lassították az if­júság munkáját. A felszólalásokon szá­mos kritika és önkritika hangzott el, amely a hibák gyökereire és azok k,- küszöbölésére mutatott rá. A CslSz kerületi titkár elvtárs több mint két óra hosszat tartó beszámoló­jában világosan, bátran, minden ker- telés nélkül mutatott rá a kerület, a járások, va'amint a CslSz helyi szer-1 vezetésén°k fogyatékosságára és alap­vető hibáira. Hogy a titkár elvtárs be­számolóiéban mennyi találó igazság volt. azt bizonyítják a kiküldött elv­társak elismerést jelentő fejbólintg.i- tésai és a gyakran feizúgott tapsok is. De természetesen a sok hiba mellett az elért pozitív eredményekről is be­szélt. mind a kerületi titkár elvtárs, mind a kiküldött elvtársak. Mert té­ves volna azt hinni, hogv az elmúlt konferencia óta a kerület nem ért el szép és dicséretreméltó eredményeket Különösen a pionirmozgalom és a ku1- túrmunka terén értek e! szép eredmé­nyeket A pionirmozgalom terén jól dolgoztak a poprádi és a kassai oio- nirszervezetek. Poprádon kitűnő Mi­csurin agrobiológiai technikai és egyéb szakkörök működnek. A kassai pionírok például 39.000 koronát gyűj­töttek össze Korea megsegítésére. A Tatra-Svit dolgozó fiataljai sz?[. eredményeket értek el munkájukban lói bevált náluk a hozraszcsot. A ke­rület egyes jáx-ásaiban a kul túrbrigá­dok több fellépéssel segítséget nyúj­tottak a választási agitációs központ­jainak. A politikai nevelés és a szervezés terén azonban csak helyi vagy járási méretben értek el nagyobb eredmé­nyeket. A kerület munkájában komolv hiányosságokat és hibákat észlelünk. Súlyos hibát követett el a kerü'et. mert elhanyagolta a munkás- és főleg a parasztifjúság nevelését. Számos olyan üzem van, ahol százával dolgoz­nak a fiatalok és a CsISz-nek alig van néhány tagja. A Fucsík-jelvény és az MHK jelvény megszerzői 80 százalék­ban diákok s ez is bizonyítja, hogy n munkás- és parasztifjúság nevelését mennyire elhanyagolták. Miért történt meg például az. hogy a politikai körök csak az első és a második témát vették át. sőt vannak ilyan szervezetek is. amelvek még el sem kezdték a harmadik, negyedik es a többi téma átvételét. Ez azért tör­tént. mert a propagandisták és az n- struktorok nagy százaléka diák és amikor jött a negyedévi és a félévi vizsga, a diákpropagandisták elhanya­golták a politikai köröket, mert az is­kolai vizsgák már a körmükre égtek. Jött a hűbelebalázs módra való tanu- ’ás és így elképzelhetjük, hogv mily“, nek voltak az eredmények. Ennek a kő? ménvnek tudható be hogv a ka­sai kerületben a politikai körök nem működnek. Jó lenne, ha a kassai kerü­let itt keresné a szálait annak a tény­nek, hogy a kerületben a diákok 20 százaléka elbukott az érettségin és a félévi vizsgákon sem értek el kie,e gít'J eredményeket. Például a rozsnyói járásban hatvan diákpropagandista van, így tehát ne csodálkozzunk aeon, hogy nem megy a tanulás és a politikai munka térén is ilyen hiányosságok mutatkoznak. A kerület instruktorai vajmi keveset le. rődtek a járások instruktorainak irá­nyításával és az ifjúság széleskörű ne­velésével. Ha mégis kimentek a járá­sokra, akkoris csak egész hivatalosan és bürokratikusán intézték az ügye­ket. Megkérdezték, hogy mi a hiba. hol hogyan dolgoznak és ezzel már tn- vábbálltak. Ez így ment egész éven keresztül, ahelyett, hogv lelkiismeretesen láto­gatták volna a járásokat és az üzemi CsISz-szervezeteket is. Hiba volt a/ is. hog sem a kerületi, sem pedig a járási CslSz-vezetOk nem dolgoztak igvütt a tömegszervezetekkel. Ez meg s látszik a kerület egész munkáján. S hogy a jövőben már ne fordulja­nak elő hibák, idejében felszínre kell hozni a hibákat és el kell őket távo­lítás. Minden CsISz-vezetőnek es minden tagnak az a feladata és kö­telessége. hogy a jövőben harcot in­dítson a hibák és lazaságok ellen a CslSz szervezet kulturális és politi­kai munkájának terén. (te) Milan Hronec, a bratislavai III. kerület 8. választási kerületének jelöltje, a Kerületi Egészségügyi Intézet dolgozója. Milan Hronec, még fiatal ember, 25 évvel ezelőtt született Vlachovban, a rozsnyói járásban, mint egy szegény famunkás fia. A fiatal Milan Hronec a dobsinai Garammenti Fűrésztelepen dolgozott. Már Viachovban sokat dolgozott a pionírszervezetben és 1950-ben csoportvezető lett. Nagy örömmel dolgozott az ifjúság körében, úgyhogy ké­sőbb katonai szolgálata idején is ilyen irányban folytatta munkáját. Példás katona volt és a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség funkcionáriusa lett. Jő munkájáért a Csehszlovákiai Kommunista Párt tagjelöltjének javasolta. Milan Hronec, ma a Kerületi Egészségügyi Intézet bőrklinikáján dolgozik. Mint a páciensek, mint munkatársai igen szeretik. Minden idejét a betegek ápolásá­nak az értékes orvosságok elraktározásának szenteli. Ezenkívül sokat foglal­kozik a közélet aktuális kérdéseivel, a klinika problémáival és komoly kultúr- tevékenységet fejti ki. A CslSz üzemi szervezetében —. ahol klinikai alkalma­zása óta az elnöki tisztséget tölti be — is mindenki kedveli. Ezen tulajdon­ságai miatt munkatársai öt javasolták a nemzeti bizottságba. „Mindent meg­teszek, hogy ne csalatkozzanak bennem polgártársaim, akik engem a nemzeti bizottságokba javasolnak — mondja Milan Hronec. Természetesen csakis a dolgozók érdekeit fogom képviselni. Pártunk és kormányunk politikája bizto­sítja, hogy az állami költségvetés milliárdos összegeket fordítson az egész­ségügyre. Mindent megteszek, hogy a népünkről való egészségügyi gondos­kodás egyre jobb és tökéletesebb legyen”. A nvitrai kerületi konfererteiáról A CslSz nyitrai kerületi konferen­ciáját a kerületi nemzeti bizottság tü­körtermében tartották meg. A kétna­pos konferencia erről tájékoztatott, hogy milyen szarepet tölt be a kerü­letben az ifjúság a nemzetgazdaság fejlesztésében. A ’-erületben a gottwal- di ötéves terv folyamán sok új üzem épült. Az építkezésnél a fiataloknak döntő szerep jutott. A nováki és hand- lovei szénbányákban a termelésben nag'- szerepük van a fiataloknak. Meg kell emlékezni' a mezőgazdaságról is. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok problémája azonos a falusi ifjús-g problémáival. Az ifjúság szép eredmé­nyeket ért el a mezőgazdaságban. A konferencia azonban mégis azt tükröz­te vissza, hogy a nyit -ai kerületben a falusi ifjúsággal még mindig keveset törődnek. Ez különösen az új tagok szervezésére vonatkozik, de a falusi szervezetek kultúrmunkája és a sport­élet terén is sok a kifogásolni való. Például Naszvadori, amely az ország legnagyobb községei közé tartozik, csak negyven _ tagja a CsISz-szervezetnek. A fenti megállapításunk a komáromi já­rás falvaira és a v'gsellyei járásra is vonatkozik. Ennek az az oka, hogy a CslSz funkcionáriusok, ha látogatják is a falusi szerv zeteket mégsem vé­geznek alapos szervező munkát. Ez a lévai járás fizetett CslSz funkcionáriu­sainak is szól. Futej elvtárs, a CslSz kerületi bi­zottság vezető titkára beszámolójában megemlékezett arról, hogy ezentúl gyakrabban és pontosabban kell ellen­őrizni a szervezetek munkáját. Nem hangsúlyozta ki kellőképpen, hogy mi­lyen segítséget ad a CslSz kerületi bi­zottsága ez alapszervezeteknek. Beszá­molójában szinte túl aprólékosan fel­színre hozta a hib' tt, ami helyes is, de viszont az eredményekről olyan keveset beszélt, hogy a beszámolóból az tűnik ki, hogy a nyitrai kerületben az ifjúság nem is ért el eredményeket. Ennek ellenére természetesen feltéte­lezzük, hogy az üzemekben és a mező­gazdáságban is sok fiatal kiemelkedő teljesítményt végez és a kerületben vannak jó műkő ő alapszervezetek is. A vitában a falusi szervezet kikül­döttei közül kevesen vettek részt. A vitába csak az iskolák, a hadsereg és a nemzetbiztonsági testület küldöttei kapcsolódtak be. Az üzemekből is vol­tak értékes felszólalások, de a falusi szervezetek részéről csak néhány fel­szólalás hangzott el a kétnapos konfe­rencián. Ez is azt mutatja, hogy a nyitrai kerületben a falusi szervezetek problémája a legégetőbb. Ezt tekintet­be kell venni úgy a kerületi mind e járási fizetett funkcionáriusoknak is. Minden f-lszólaló beszélt a sportról és a kultúrmunkáról. Megállapították, hogy a sportéletnek sokkal élénkebnek kellene lenni. Ezen a téren is nagy fe­lelősség hárul az alapszervezetek veze­tőire. Hegedűs elvtárs, a sókszelöcei CsISz-szervezet küldötte beszámolt ar­ról, hogy kul túrmunkával és testneve­léssel sikerült a községben az ifjúság legszélesebb rétegeit mozgósítani és a szervezet oldalára állítani. Miért nem csinálják ezt a többi aiapszervezet .ve­zetői is. így sokkal nagyobb eredmé­nyeket érnének el. A komáromi mezőgazdasági iskola diákkiküldötte arról beszélt, hogy a mi sikereink mennyire támogatják a gö­rögországi fiatalok harcát az amerikai betolakodókkal szembe. Ebből is lát­hatjuk, hogy nagyon sokat kell dolgoz­nunk és minden alkalmat meg kell ra­gadnunk, hogy szervezeteink jól mű­ködjenek. A fiatalok nagy munkát fej­tenek ki a választás előkészítésében. Bakula elvtárs, a kerületi pártbizottság vezető titkára beszédében méltatta a fiatalok eddigi tevékenységét és fel­hívta a figyelmüket arra, hogy ezen­túl a kultúrmunkd terén még fokozot­tabb tevékenységet fejtsenek ki. Major Ágosíon, a CslSz Szlovákiai Központi Bizottságának titkára értékes beszédé­ben foglalkozott a kerületben fennálló problémákkal. Helytelennek tartotta azt a viszonyt, amely a CslSz funkcio­náriusai és az alapszervezetek vezető káderei között fennáll. Kifejtette, hogy több segítséget kell nyújtani az alap­szervezeteknek és az alapszervezetek vezetőségeinek. Ezentúl tehát sokkal többet kell focd-lkozni a falusi szervezetekkel, alaposabb munkát WI kifejteni és e fiatalokat meg kell győzni a testneve­lés fontosságáról is. A konferencia résztvevői különben ünnepüknek tekin­tették a konferenciát és hisszük, hogy a konfeiencia kiértékelése az alapszer­vezeteket is jobb munkára ösztönzi.

Next

/
Thumbnails
Contents