Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-04-28 / 33. szám
2 mt 1954. április 28. r : _ ^ Az elsőpioní Csak az olyan országban, ahoi már nem léteznek földesurak es gyárosok, csak ott liehet a gyermekeket szeretettél és gondoskodással elhalmozni. Csak ott lehet a gyermekeknek valóban örömteljes, gondtalan, szép gyermekkoruk. 1945-ig gyermekeinknek nem volt gondtalan gyermekkoruk. A burzsoa rendszer csak a kiváltságos köröknek nyújtott gondtalan és boldog gyermekkort. — Ilyen volt a helyzet a Junák-nevü gyermekszervezetben is, amely csakis a magasabb társadalmi rétegek gyermekeit vette fél a szervezetbe. A munkásgyerekekre csak az éhség és a nyomor várt. A szervezet a felszabadulás után se tudta megoldani a gyermekek megszervezését. To. sok akadállyal kellett megküzdeni. Elsősorban el kellett távolítani u cserkészmozgalom káros hatásait és az új egészséges gyermekszervezetnek utat kellett tömi. Másodsorban sok nehézséget okozott a szülök helytelen állásfoglalása a pionírszervezettel szemben. Amikor azonban a szülők közelebbről megismerkedtek a pionírszervezet életével, akkor megtört a jég. A pionírok szülei nagyban segítették a pionírvezetoket és gyakran tanácsot nyújtottak nekik. A szülök is nagyon megbecsülik a pionírszervezete. A csoport munkájában, a tanítók is nagyon segítettek, a pionírvezetők állandóan vábbra is ugyanaz a merev gyermek- szervezet maradt, amely elvonta a gyerekeket a valóságos élettől és nem teljesítette azt a feladatot, amelyre a felszabadulás után a nevelés terén szükség volt. Ezért ezt a szervezetet, sürgősen más szervezettel kellett pótolni- Csehszlovákia Kommunista Pártja azzal a megtisztelő feladattal bízta meg a Csehszlovákiai ifjúsági Szövetséget, hogy gondoskodjék a legifjabb nemzedék neveléséről és alapítsa meg a pionírszervezetet, melynek az a hivatása, hogy segítsen az iskolának és a gyermekekből müveit, szorgalmas és becsületes új szocialista embereket neveljen. Ez a valóban megtisztelő feladat a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség számára azt jelentette, hogy megbízta legjobb tagjait azzal, hogy alapítsák meg a (pionírszervezetet és vegyék át a vezetést. 1949 elején Bratidavában alapították meg az első pionírcsoportot. A legjobb CsISz-tagok elsősorban u munkásnegyedekben lévő iskolákban szervezték meg a pionírcsoportokat, mégpedig a Kvacsala-utcai XIII. számú ás a XV. számú középiskolában. A csoportnak csak 32 tagja volt, de mi azért bátran tovább dolgoztunk. Szervezetünk napról- napra nőtt és terebélyesedett. Jól ment a munka habár természetesen összeköttetésben álltak a tanítókkal is, Jfikérték tanácsaikat. A csoport fölött a „Slovenské rafinerie”-üzem vállalt védnökséget. Az üzem dolgozói szép világos tiszta klubhelyiséggel lepték meg a pionírokat. A pionírok itt töltötték minden szabadidejüket és itt tartották a gyűléseiket is. Színes faliújságot szerkesztettek, amelyek visszatükrözték a pionírok életét. Sok szép mozgalmi dalt és népdalokat tanultak itt be. A fiúk különösen a néptáncokat kedvelték meg. >1 klubhelyiségekben szavalatokat adtak dő és egymás között megkritizálták a fellépéseket. Télen is őcözös játékokat rendeztek. Esténként a védnöki üzemből gyakr ran jöttek át az elvtársak, hogy a pioníroknak saját gyermekkorukról beszéljenek és rámutattak arra, hogy milyen óriási a különbség az ő gyermekkoruk és a mai gyermekek élete között. A pionírok nagy érdeklődéssel hallgatták az idősebb elvtársakat és emlékezetükbe vésték szavaikat- Az iskolai előmenetelük és a magn- viseletük is állandóan javult. A pionírcsoport nagyon elősegítette az iskola munkáját és tevékenysége állandóan kiszélesedett. Ma már azok a fiúk, akik öt évvel ezelőtt pionírok lettek, megtisztelő helyeket töltenek be a bányákban, üzemekben és iskolákban. Példás tagjai a CsISz- szervezetnek. Sokan közülük pionír- vezetők és az első pionír csoportok hagyományai szerint dolgoznak tovább. R. Roháckovö\ , Megmunkálják a parlagon heverő'földeket Bodor István kommunista, a rumincei EFSz brigádvezetöje, Viliam Siroky miniszterelnöknek az árleszállítás alkalmából tartott beszéde után, beszélgetésre hívta össze brigádja tagjait. A járásban fekvő 500 hektár parlagon heverő földről beszélt nekik. „Hogyan szállíthatták volna le az élelmiszercikkek árait, hiszen csak a mi járásunkban mennyi föld hever parlagon?” — mondotta. A traktoristák megszívlelték szavait, éjjeli műszakot is szerveztek és már április elsejére mindkét műszakban 220 százalékra teljesítették a tervet. Bodor István (balról) Kis Mihállyal, a gép- és traktorállomás legjobb traktoristájával beszélget. Kis Mihály a tavaszi munkák tervét további 50 hektár parlagon heverő föld felszántásánál 231 százalékra teljesítette. Fiatalok, férjék közénk A rozsnyói bányásztanulóotthon növendékeinek egy része az idén már elhagyja az intézetet. A bányásztanulók felelős munkahelyre kerülnek, ahol majd érvényesítik a tanulóotthonban szerzett tudásukat. Lassanként már új bányásztanulók kellenek a régiek helyébe. A fiatalok sok helyen máris örömmel jelentkeznek bányásztanulónak. A mostani rozsnyói bányásztanulók azt akarják, hogy sok fiatal jelentkezzen és ezért toborzókörútra indultak. A toborzókörút alkalmából meglátogatták a királyhelmeci nyolcéves magyar és szlovák középiskolákat. Innen Nagytárkányba, Bélybe, Borsiba, Bolyba és Bodrogszerdahelyre továbbfolytatták az útjukat. A tanulók mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták a bányásztanulókat. Kikérdezték őket, érdeklődtek a bánya berendezése iránt, a bányaélet minden mozz nata nagyon érdekelte őket. A bányásztanulók készségesen megmagyarázták a fiataloknak, hogy ma már a bánya más, mint valamikor volt és hogy a modern technikai felszerelések megkönnyítik a bánvász feladatát. Arról is beszéltek, h »^y mennyi gondoskodás történik a bányászok egészsége és biztonsága érdekében. Kihangsúlyozták, hogy milyen fontos a , bányász munkája és mennyire összefügg a békeharccal. Sokat beszéltek a tanulási lehetőségekről is. Ha a bányásztanuló szorgalmasan tanul, akkor mérnök, technikus is lehet belőle. A bányásztanulók lelkes beszédének hatása alatt sok fiatal örömmel jélent- kezett a rozsnyói bányásztanulóotthonba. Ezek a fiatalok nagyon helyesen cselekedtek, mert nagy érdemeket szereznek a szocializmus építésében. PUSZTAI PÄL 6.- sz. bányásztanulóotthon Rozsnyó Örülök a nép bizalmának Sokszor megfigyelhetjük, hogy milyen szerények az olyan emberek, akikben pedig annyi az érték, mint a hegyben, amelyben aranybánya van. A szerénység mutatja meg leginkább az ember igazi értékét, belső tartalmát. Mégis előfordul — hacsak rövid ideig is tart — hogy az ember túllépi a szerénység határát. Ilyenkor aztán különös szokatlan világba téved és rövid ideig nagyon jól érzi magát. De nagy árat kell fizetni ért . Nagy ára van annak az útlevélnek, amellyel ebbe a szokatlan világba kerülhetünk. Nem minden nap lehet ily« t szerezni. De mostanában sokan megkapták, talán azért, mert örökké szerények, ismeretlenek akartak maradni, nem ismertek mást, mint a munkát és csak a munkában találtak kielégülést. Ezek közé tartozik Meleg Kálmán is. Melen Kálmánt, a kamocsai CsISz- szervezet részéről javasolta a Nemzeti Arcvonal akcióbizottsága a nemzeti bizottság jelöltjének. A nemzeti bizottságba jelöltek — gondolta magában ezerszer is. Nagy szeget ütött ez a fejébe, hiszen ilyesmire sohasem számított. Nem azért tanította be a színdarabokat Kemocsán, nem azért vesz részt a község sportéletének irányításában és nem azért végzett jő munkát a CsISz-szervezetben és a Csemadok- ban, hogy ezzel hírnevet szerezzen magának. Dehogy várt ő jutalmat, csak azt akarta, hogy munkájának gyümölcse legyen. A közvélemény azonban másképpen határozott, márpedig a közvélemény szava nagy erőt jelent. Meleg Kálmánt jelöliük a nemzeti bizottságba, — határozták el Kamocsán. Munkája után ítélve eddig is értékes munkát végzett a faluban, dolgozzon ezután is a falu és a nép érdekében, még többet mint eddig. Nagyon helyes gondolat, hogy őt jelölték a nemzeti bizottságba. Ezt mutatja az is, hogy a választó körzet, amelyet majd képviselni fog, egyhangúlag elfogadta a jelölését. Meleg Kálmán képvisel majd bennünket — örülünk neki mondják a választók, bárcsak olyan képviselőt adnának minden választó kerületből a nemzeti bizottságba, mint a mi Kálmánunk. Rövid időn belül másképpen nézne akkor ki itt minden — beszélik a választók. Meleg Kálmánnak valóban megvannak a tervei. Még csak jelölt, de máris sokat gondolkodik rajta, hogy mit is végezne, ha valóban megválasztanák. A kultúrház kérdése is égetővé vált a, faluban. Erre vonatkozólag is megtalálja a megoldást. Akkor aztán megnézheti bárki, milyen kultúráiét folyik majd a faluban. Lesz itt mit nézni. Bár most sem beszélhetünk lekicsinylőén a kamocsai kultúréletről. De most még sok más feladat vár megoldásra. Ha valaki végigmegy a faluban, olyan szép házakat lát, hogy majd megszólalnak, az utcák is szélesek, tervszerűen vannak befásítva. Csak az a baj, hogy esőzések idején akkora sár van itt, hogy szinte közmondásossá vált. Mocsaras vidék ez, különben jó föld, jól megterem itt a vöröshagyma, amit tréfásan kamocsai sajtnak is neveznek. Egy ízben már negyven vagon követ utaltak ki a községnek utcakövezés céljából. De nem volt, aki a követ kiszórja a vasúti kocsikból, pedig milyen nagy kár. Ma sokkal kisebb lenne a sár. Ez a mi fájó pontunk — beszéli Meleg Kálmán. Szeretném keresztülvinni, hogy már ne legyenek sárosak a mi utcáink. A kamocsai kisparasztok híres jó gazdák. Szívükhöz nőtt a föld, a falu és jó nemzeti bizottságot akarnak választani. De a kulákoknek ez sehogy sem tetszik. A választók közé mertek, mint a kutya az eleven húsba. Sokat kellett itt agitálni és alapos meggyőző munkát kellett a községben kifejteni. De meggyőztük az embereket, megvilágítottuk a helyes utat — mondja Meleg Kálmán. Mert én nemcsak jelölt vagyok, hanem agitátor is, népnevelő, sőt én vagyok, mint ahogy a faluban mondják ,,a helyi hangszóró nyelve”. A hangszóró műsorát tervszerűen állítom ö&Sze. Megszerveztem azt is, hogy a pionírok is énekelnek egy-egy szép nótát vagy pedig verseket szavalnak. Ilyenkor aztán az egész falu a hangszórókat figyeli. Olyan szép műsort adunk elő, hogy mindenki azon vígad. — örülsz annak, hogy téged jelöltek a nemzeti bizottságba — kérdezik tőle. — — Nem vártam ezt a kérdést, de örülök neki. Talán nem is annak, hogy jelöltek, hanem annak, hogy a nép megbízik bennem. Jóleső érzéssel tölt el, hogy a nép megtisztelt bizalmával. A választók minden nap beszélnek velem. Előre megtárgyaljuk, hogy mit fogunk ma , megvalósítani. Esténként az agitáoiós központban jövünk össze és ott beszéljük meg a választás sikerének biztosítását. De napközben ► sokszor megállítanak az utcán és már most is sok kérdéssel fordulnak hozzám a választók. Kamocsa népe is választ. A legjöb« bakat választják a nemzeti bizottságba és Meleg Kálmán a legjobbak közül való. BAGOTA ISTVÁN A kassai pionírok megünnepelték a pionírszervezet fennállásának 5. évfordulóját A kassai pionírok is megünnepelték a pionírszervezet fennállásának ötödik évfordulóját. Az ünnepségek április 22-én kezdődtek, amikor az iskolák pionírcsapatai' ünnepélyes gyűléseket tartottak. Baloldali képünkön: A kassai II. tizenegyéves iskola „Vologya Dubtnyin” pionírcsapatának ünnepélyén 136 pionír tette le a pionírfogadalmat. A „Vologya Dubinyin” pionírcsapat pionírjai már néhányszor tartottak megbeszélést Antonín Zápotocky köztársasági elnök és Klement Gottwald életéről és művéről, leveleket írtak a szovjet pioníroknak és most pedig ajándékokat készítenek a X. pártkongresszus küldöttei számára. Jobboldali képünkön: A pionírokat meglát jgatták a védnökségi alakulat katonái s, akiket a pionírok igen szívélyesen fogadtakj —-
