Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-04-24 / 32. szám
1954. április 24. 3 Ol IFJÚSÁG A jól megszervezőit nyári kirándulás — fél siker A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a pionírok nyári kirándulását üdülését, természetkutató munkáját, a jó előkészítés és szervezés biztosítja a legjobban. Már jóeliire válasszuk ki a kirándulás helyét és állapítsuk meg a kirándulás pontos idejét. Ez a feladat természetesen a pedagógusokra és a pionírvezetökre hárul. A pionírok kora, anyagi és szociális körülményei szerint kisebb vagy nagyobb kirándulásokat rendezhetünk. Koratavasszal szervezhetünk 2—3 órás kirándulásokat is. A kirándulások dalmi, közgazdasági tanulmányokkal, valamint a "környék növény- és állatvilágának alapos vizsgálatával. Minden kerületben kijelölik azokat az iskolákat, amelyek a nyári pionír- kirándulásokat biztosítják és irányítják. A gyermekek nyári foglalkozásának központjául is az iskola szolgál A kijelölt iskolák tanítói, csapatvezetői, CsISz-tagjai vezetik a munkát és biztosítják a kirándulások sikeres lefolyását. A jó csapatvezető már áprilisban hozzálát, hogi/ az iskola igazgatójával együtt kidolgozza a nyári Már esek halványan emlékszem arra a kedves bányászcsaládra, pedig valamikor gyakran ellátogattunk hozzájuk a Jólészi utcába. Nehéz lenne megmondani, hogy mi fűzött bennünket annyira Cimtelékhez. Talán Bözske néni — akinél laktam — rokoasága, vagy az öreg Jancsi bácsi legújabb hírei? Nem tudom. Persze Cintel néni zsiroskenyerv sem volt elvetni való, nem is beszélve a frissen kifejt, mindig kijáró, kecsketejről. A Cintel-gyerekekkel e nyulek révén ismerkedtünk meg. Nekik is volt, nekünk is volt, csereberéltünk, fűért jártunk, — egyszóval összemelegedtünk. Különösen Jancsival rokonszenveztem. A barátságig nem jutottunk el soha, talán a köztünk lévő négy-öt év korkülönbseg miatt, de azért szerettük egymást. inkább szomorú, mint víg, sápadt, vékonydongájú, széke gyerek volt. Sokat eltűnődtem bánatosan csillogó, dió- barna, gyakran ábrándozó szemén, s az egész emberen. Sok volt a nézésében. Szinte ott csillogott ez egész család élete; a nélkülözések, a bányász mber nyomora, lelke, az apa huszonnyolcé vés földalatti robotja, a bánya’ >sz, az apa eltörött lába, a bánya sötétsége. így emlékszem Cinter Janira. Ilyennek láttam, ilyennek ismertem. Később az élet másfelé sodort, enNéhány szóban Cintel János, boldog családapáról, a Nemzeti Arcvonal 25 eves jelöltjéről Ujratalálkozás Rozsnyón gém is, öt. is. A tegnapi napig semmit sem hallottam felőle. * A rozsnyói helyi nemzeti bizottságon tudta meg, hogy a választási bizottság elnöke a városbfn Cin tel János elvtárs, aki egyben a Nemzeti Arcvonal jelöltje is. Og^ határoztam el magam. hogy este 'keres n a lakásán. Az örömről nem is írok. Nem is lehet leírni azt, amit éreztem, amit éreztünk. A szobában voltunk. Meleg, barátságos szoba. Oj bútor, szőnyegek, rádió. Szép, mosolygósarcú, két vés feleség. És egy kis emb r, egy kis Cintel, az alig öthonapos Jancsika. — Csupa újdonság. ! Hosszú barátságos beszélgetésbe kezdtünk és elmondtunk egymásnak mindent, hogy élünk, mit dolgozunk, mi minden történt az alatt a néhány év alatt az életünkben. így tudtam meg, hogy a felszabadulás után Cintel János dolgozni ment. Sokáig az építkezési vállalatnál volt ! alkalmazva. Párttegj^lölt lett. Muoká- i jáért kitüntették. Majd bevonult katonának Ott is megállta a helyét. Példás , katona lett. Mint hadseregünk kapitá- j nya szerelt le. Jtána, a párt megbízta ! a Hadsereggel Együttműködő Szövetség I ve: ötösével. A választások előtt — már j tudjuk — mint a választási bizottság I elnöke dolgozik. Az előkészületekről is beszélgettünk. Rozsnyón öt agitaciós központ ven, legjobban a rozsnyó-danyai dolgozik. Ott Gorály Károly elvtárs e vezető. A néppel való beszélgetések befejeződtek. Az olyan helyekre, ahonnan nem jöttek el az agitáció után sem, elküldték legjobb embereiket, hogv legalább otthon beszélgessenek a gyűlésen elhangzott dolgokról. Majd a legjobb agitátorokra terelődik a szó; Bruck elv társra, Zsüka Józsefre, Fábry Jenőre, Molnár Bélára, Kövér Peren ere és más elvtársakre. Cintel elvtárs hiányolja, hogy a nép életéről, a munkások harcáról szóló, régi iratokat nem használják fel kellőképpen az agitációknál. Még sok mrdenröl esett szó. Boldogan élnek, örülnek, hogy fiú lett a kicsi. Háromszobás házat építenek. Már meg is kezdték a falak felhúzását. A tervet is megnéztük, elbeszélgettünk róla. Már késő este volt, amvkor elbúcsúztunk. + Így él Cintel János elvtárs, a Nemzeti Arcvonal jelöltje. Tele munkával, gonddal, elfoglaltsággal. Tudja, hogy a feladatok ezután még szaporodnak. Mert — amint mondja — ki dolgozzon, ha nem mi? Azt hiszem, Cintel Jánosban, a bá- nyászsarjadékban, nem csalódnak majo a rozsnyóiek, nem csalódik a nép. KARDOS 1STVÄN \ Pótalkatrészeket készítenek a traktorokhoz Géléi lányok, mi lesz veletek? alkalmával látogassuk meg a közeli egységes földművesszövetkezeteket, a\. gazdaságokat, traktorállomásokat, gyárakat, építkezéseket és történelmi nevezetességű helyeket. A vezetők alapos magyarázatra készüljenek fél, mert a gyerekek igen éles megfigyeléseket tesznek és minden kérdésükig pontos választ várnaic. A kirándulásokról a pionírok gazdag tapasztalatokkal, eleven benyomásokkal és élményekkel térnek haza. Gyakran méréseket is végeznek, adatokat és anyagot gyűjtenek. így keletkeznek aztán a növény- és egyéb gyűjtemények, albumok, és más szemléltető eszközök. Mind a hosszabb, mind a rövidebb kirándulásokat alaposan készítsük éli). A kirándulási helyek könnyen elérhető helyen legyenek, ahová a tervezett idő alatt eljuthatunk. A pedagógusokra és a pionírvezetőkre vár, hogy megmagyarázzák a gyermekeknek a kirándulás célját. Ismertessük előre a kirándulás helyét, körül- menyeit, hogy a pionírok a rövid kirándulásokon is alapos munkát végezhessenek. No de, most hadd beszéljünk a nyári kirándulásokról és a megszervezésükről, mert nem is vesszük észre és már a nyár küszöbén állunk. A nyár kezdetével új lehetőségek nyílnak a pionírok előtt. Színesebb, érdekesebb és vonzóbb lesz a pionírok munkája. A pionírok 'a nyári szünidőben nagy túrákat, kirándulásokat tehetnek, hogy megismerkedjenek hazánk természeti szépségeivel. Az ilyen kirándulás alatt, de rendszerint már jóval előtte fellendül a természetkutató munka. A tábori élet, a kutatómunka a tábortüzek körül való beszélgetések, sportversenyek, játékok, mély és ki- törülhetetlen nyomot hagynak a piv nírok emlékezetében. Ezek a kirándulások sokban hozzájárulnak az iskolában szerzett tudás és tapasztalat elmélyítéséhez. A pionír csapatok nyári munkája tu- lajaunlcéppen szerves folytatása az iskolában és az iskolán kívül elkezdett munkáknak. A nyárt kirándulások tervét is még jóval a nyár, illetve u szünidő előtt készítsük elő. A nyár, kirándulásokra már az iskolaév folyamon kell elökészülni. Gyaloglást gyakorlatokat, térképészeti tanulmányokat kell folytatni. Az ilyen és hasonló gyakorlatoknak helyet és idői kell biztosítani az őrsök gyakorlati munkájában. A rajgyűléseken is foglalkozni kell történelmi, löldra.jzi, iromunka tervét, továbbá megkezdi a különböző vezetők és szakkörvezetők kiválasztását és a szükséges anyagi alap biztosítását, például, ha tanulmányi kirándulásokat végzünk, akkor a kirándulás útitervét a földrajz-, biológia-, történelem- és irodalomtanároic kai eo' ütt állítjuk össze, a testnevelés-tanár pedig segít a sportversenyek vagy játékok előkészületeiben. A csapatvezető feladata és köteles- séffé, hogy megbeszéléseket folytasson az iskola igazgatójával és a járási pionírvezetőkkel. Továbbá az a feladata, hogy összehívja a csapattanácsot és a pioníraktivát és együttesen megvitassák a nyári munkatervet. Az őrsvezetőkre és a rajtanács-elnökökre hárul az a feladat, hogy eldöntsék, ki marad a pionírok közül a városban, vagy a faluban és ki megy vidékre, vagy távolabbi hosszabb kirándulásokra. A jó csapatvezető mindig tudja, hogy a pionírokat mi érdekli a legjoo- ban. Tudnia kell, hogy ki szereti a rádiót, fényképészetet, halászatot, mechanikát, természetrajzot és hogy ki a jó futballista stb. Ilyen módon a csapatvezető könnyen megszervezheti a különböző szakköröket, kultűrcsopo-r- tokát, sport- és egyéb köröket, amelyek nagy hasznára válnak a pioníroknak. Idejében kell megoldani a szervezési és gazdasági kérdéseket is. Előre biztosítani kell, hogy milyen helyiségek állnak majd a pionírok rendelkezésére, milyen anyagi eszközökkel számíthatnak és végül a vezetők, tanítók és a CsISz-tagok közül kik vesznek részt a csapat nyári munkájában. A kinin, dulási helyeken, valamint egyéb munkahelyeken gondoskodjunk kézikönyvtárról, sport- és kidtúrfelszerelésről is A nyár folyamán rendezett kirándulásokat úgy szervezzük meg, hogy azok a pionírok egészségét és látókörük kiszélesítését szolgálják. A napi rend biztosítsa a gyermekek pihenését és szórakozását is. A csapatvezető gondoskodjék arról, hogy a pionírokat ne terheljék túl se munkával, se különböző feladatok megoldásával és végrehajtásával. Ügyeljünk arra is, hogy a pihenés necsak tétlenségből és semmittevésből álljon. A szórakoztató gyűlések, kirándulások, testgyakorlu- tok. olvasás és kézimunka-mértékkel alkalmazva — arra szolgálnak, hogy a pionír nyáron át minél többet pihenhessen és új, gazdag ismereteket és széleskörű tapasztalatokat szerezzen a következő iskolaév munkájához. (te) ★ A kassai gép- és traktorállomás Kerületi javítómühelyéne dolgozói fontos feladatot kaptak. Pótalkatrészeket készítenek a gép- és traktorállomások számára. A javítóműhely dolgozói má> sok fontos alkatrészt készítettek •* szovjet traktorokhoz is. Az alkatrészekről pontos rajzokat készítenek és a műhelyben aztán ennek alapján ki szítik el az egyes darabokat Képünkör Tibor Vorovjev és Viktor Orlovsky x DT-54 típusú hernyótalpas traktor alkatrészéhez készítik a tervrajzot. ★ Jól dolgoznak a sárói fiatalok Ritkán hallunk a zselízi járásban lévő Sáró községről, de még ritkábban az ottani fiatalokról. Pedig itt a fiatalság jól dolgozik. Az Egységes Földműves Szövetkezet a járásban az elsők között van, de hiszen ez természetes is, amikor a tagság javarésze fiatalokból áll. CsISz csoportjuk megalakulása óta jó | munkát fejtettek ki minden téren. Kiss Ida, a csoport elnöke és az egységes földtnüvesszövetkezet tyúkfarnijának vezetője, kiváló szervezőnek bizonyult. Nem marad el mögötte Kocsis elvtárs, a csoport alelnöke sem, aki a szövetkezet növendékcsikóit gondozza. A sárói CsISz-csoport kői elezettséget vállalt május 1. tiszteletére. Kötelezték magukat, hogy négy brigádörát dolgoznak le a szövetkezetben. Minden tag elolvas két szépirodalmi könyvet. A ' választásokra kultúrmunkával készülnek és május elsejéig tíz új tagot szerveznek az alapszervezetbe. Kézi- i labdapályát is létesítenek. A CsISz- I tagok a választási kampányba is tevé- j kényén bekapcsolódnak. A CsISz-tagok i közül Kiss Idát és Kocsis elvtársat jelölték a választó bizottságba. A CsISz-tagok a szövetkezetben is jól dolgoznak. A legjobb munkát Ozs- vald Lídia, Suhaj Erzsébet és Pásztor Ilona végzi, Pompos Béla és Pásztor Lajos •. növénytermelési csoportban a legjobb dolgozók, feladataikat 180%-ra teljesítették. Mindnyájan hiányát érezzük annak, hogy a CsISz-nek nincs helyisége. A helyi nemzeti bizottságnak módjában állna, hogy segítsen elintézni, hogy a Jednoia egyik üres helyiségét a fiatalok rendelkezésére bocsássák, ezt az üres helyiséget berendeznénk, s akkor meglenne a feltétel arra, hogy a sárói CsISz-szervezet a zselízi járás legjobb szcr.^zetei közé tartozzon. DAJCS ZOLTÁ Ipolypásztó Hazánkban egyre javul a dolgozó nép sorsa. Ez az árleszállításból is kitűnik. A választással kapcsolatos néppel való beszélgetéseken sok szó esik az árleszállításról. A választás sikere még jobban biztosítja majd a termelés emelkedését, hiszen ettől függ a jólét Sajnos Gélén, a legutóbbi választás- s kapcsolatos néppel való beszélgetésen, szomorú esetnek lehettünk szemtanúi. Annak dacára, hogy a beszélgetést körültekintően készítették elő, mégis kevés nő jött el. Mi lehet ennek az oka? A géléi asszonyok, lányok talán nem tartják fontosnak a választás sikerét ? Ügylátszik, a géléi asszonyok csak az árcsökkentésnek örülnek, de keveset tesznek annak érdekében, hogy további árcsökkentést is elérhessünk. Sokan azt vallják, hogy asszonynak nem való a politika. Menjenek a férfiak a gyűlésekre, összejövetelekre. csak azoknak való. Meg kell jegyeznünk, hogy ez már valóban túlAz tberhárti választók is megismerkedtek a jelöltekkel, akiket a Nemzeti Arcvonal akciós bizottsága a nemzeti bizottságba javasolt. A nyilvános gyűlésen éles kritikát gyakoroltak a jelölteken, de a jelölésüket mégis elfogadták. Az éberhárti dolgozók kritikájukkal figyelmeztették a jelölteket arra. hogy választók minden lépésüket és minden ténykedésüket a legnagyobb figyelemmel kísérik. A választók remélik hogy a jelöltek megválasztásuk után niajc' jól dolgoznak és a községben végrehajtják a párt és kormány határozatait. haladott álláspont és sok bajt akoz. Téves az az elgondolás, hogy a férfiak majd csak elrendezik e községben a nemzeti bizottság feladatát. Ha a nők is kivennék részüket, bizonyára sokkal nagyobb sikereiket érhetnének el. Nagyon szomorú jelenség az is, hogy a fiatal lányok közül, akik egyúttal CsISz-tagok is, egyetlen egy sem jelent meg a néppel veáő beszélgetésen. Pedig elsősorban a GsISz-tagoknak kellene ezen a téren példát mutatni. Az alapszervezet nem fejthet ki hatékony munkát, ha a lányok visszahúzódnak a szervezeti élettől és nem vesznek részt még a választással kapcsolatos néppel való beszélgetésen sem. Reméljük, hogy a géléi asszonyok és lányok jóvá teszik mulasztásukat és a választási kampányból derekasan k: 'eszik részüket. MÉRV ERZSÉBET Gélé » Ha majd a nemzeti bizottság jól végzi munkáját, fellendül a falu és nagy lépésben halad előre. Errenézve Ke;,jár György f lszólelása adta meg a választ, amikor ezt mondotta, hogy az életszínvonal emelkedéséhez okvetlenül szükséges a mi jó munkánk is és az, hogy állandóan teljesítsük a párt és kormányhatározatokat. Késjár bácsi már nem fiatal ember, több mint 70 éves é, mégis ilyen tisztán látja a dolgokat. SZLOVÁK JÁNOS Eberhärt / Eberhárton is megismerkedtek a jelöltekkel Pionírok reggeli tomagyakorlata
