Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-04-24 / 32. szám

1954. április 24. ÓI IFJÚSÁG Megnvílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Április 20-án Moszkvában megnyílt a Szovjet­unió negyedízben megválasztott Legfelső Taná­csának első ülésszaka. Délután ké. órakor a nagy. Kreml palotában tartották a Szövetségi Tanács első ülését. Az ülésteremben összeültek az ország minden részéről .rkezett küldöttek, közöttük smert cözéleti személyiségek, élen­járó munkások és kolhozparesztok, neves tudó­sok, írók, pedagógusok és az értelmiség más képviselői. A teremben sok endég is megjelent. Megteltek a diplomáciai testület, a külföldi és e szovjetsajtó páholyai. A kormánypáholyban hosszas taps közepette foglalt helyet G. M. Malenkov, V. M. Molotov, K. J. Vorosilov, N. Sz. Hruscsov, L. M. Kageno- vics. M. Z. Szaburov, M. G. Pervuhin, M. A. Szuszlov, N. N. Setalin. A Szövetségi Tanács ülését Alekszender Kiz- jurin. a Legfelső Tanács egyik legidősebb tagja, a mezőgazdasági tudományok doktora, ismert szovjet növénynemesítő nyitotta meg. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának első ülésszaka — mondotta A. Kiz- jurin — nevezetes időben ült össze. A nagy Szovjetunió hatalmas erőinek teljében van. A szovjet nép szorosan tömörül a kommunista párt és a szovjet kormány köré, sikeresen valósítja meg a pártnak es a kormánynak a népgazdaság további hatalmas fellendülését szolgáló határo­zatait. Még jobban megnő a szovjet állaim nem­zetközi tekintélye. Szorosan a Szovjetunió köré tömörülnek a béke, a demokrácia és a szocializ­mus erői. K&jurin szavait a megjelentek hosszas teptsal fogadták. Ezután Petolicsev küldött, a korelnökök taná­csa nevében a következő napirendé*» javasolta az i ésszaknák: 1. A Szövetségi Tanács mandátumvizsgáló bi­zottságának megválasztása. 2. A Szövetségi Tanács állandó bizottságainak megválasztása. 3. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége törvényerejű rendeletéinek megerősítése. 4. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek megválasztása. 5. A Szovjetunió kormányának — a Szovjet­unió minisztertanácsának — megalakítása. 6. A Szovjetunió 1954 évi állami költségvetése. A napirendet egyhangúlag elfogadták. Véleménykülömbségek Washington és London között a genfi értekezlet küszöbén Hétfőn Genfben összeül az öt nagyhatalom és más érdekelt országok értekezlete, hogy megvitassa a koreai és indokínai kérdést. A különböző országok küldöttségei egy­más után érkeznek Genfbe. Thaiföld külügyminisztere — elsőként — már megérkezett és Genfben tartózkodik a Kínai Népköztársaság küldöttségének főtitkára is. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Fülöp-szigetek küldöttsége, valamint a liszinmanista küldöttség úton van Genf felé. A nyugati hatalmak előzetes tárgyalások sorozatán igyekez­nek kialakítani valamiféle „egy­séges állásfoglalást”. Mint isme­retes a nyugati hatalmak diplo­máciai megbízottai a múlt hét közepe C tanácskoznak Párizs­ban, hogy „felk: zü.ljenek” az értekezletre az indokínai kér­déssel kapcsolatban. A Koreával kapcsolatos „nyugati tervek egységesítésére” Washingtonban tartanak értekezletet. Bár felelős amerikai politiku­sok — mint péluául Nixon alel- nök., — nyilatkozataiban eléggé félréé'rthetetlenü! kijelentik, hogy Amerikának továbbra is szándé­kában áli beleavatkozni ez indo­kínai háborúba és e kijelenté­sekkel egyidőben amerikai ha­jókról újabb harcirepülőgép.- szállítmányokat raknak ki a még francia kézben lévő vietnami kikötők' n — a nyugateurópai sajtó véleménye azt tükrözi, hogy a francia és különösen az angol korma: ■" sok mindenben nem ért egye: az amerikai ter­vekkel. Az AFP hírmagyarázója sze­rint „Nagy-Britarmia ellenzi az indokínai konfliktus bármilyen kiterjesztését és e fegyverszü­net meokötése mellett van". A hírügynökség úgy értesült, hogy London magyarázatot kért Was­hingtontól Nixon alelnök legutób­bi nyilatkozatára, amelyben az alelnök felvetette az amerikai intervenció lehetőségét Az AFP hírmagyarázója végst következ­tetésként e-eket vonja le: „Ál­talában véve Genfben Nagy-Bri­tannia hajlandóságot fog mutat­ni kompromisszumra, hogy elő­segítse a feszültség enyhítését a Távol-Keleten és újabb lehe­tőségeket teremtsen nemzetközi kereskedelemre a világnak ab­ban a részében”. Az angol sajtó többsége, ha bizonyos fenntartással is, de a mellett z elgondolás mellett szál! síkra, hogy Genfben a bé­kés megoldásra keli törekedni. A Yorkshire Post a küszöbön állő genfi értekezlettel kapcso­latban rámutat arra, hogy „amíg Jagy-Britai a azt szeretné, hogy fegyverszünetet -ik rüljön létre­hozni, eddi: az Egyesült Álla­mok jobbnak tartják, ha mind­addig folytatják a harcot, amíg végleges győzelmet érnek el". A Manchester Guardian sze­rint Dulles úgylátszik a genfi értekezletet Hem a békés ren­dezést szolgáló alkalomnak te­kinti, hanem ezúttal akar „zord figyelmeztetést intézni a kom­munistákhoz”. A lap megjegy­zi. hogy Dulles külügyminiszter­nek üres fenyegetése helyett azt az elgondolást kellene követnie, amely tárgyalások útján akarja megvalósítani a fegyverszünetet. A pápa húsvéti rádióüzenete A pápa húsvéti rádióüzeneté­ben foglalkozott az atomfegyve­rek kérdésével. A pápa leírta az atomfegyverek pusztító hatását, maid amellett nyilatkozott, hogy „nemzetközi egyezmé­nyekkel eredményesen meg kel lene tiltani és ki kellene kü­szöbölni az atomháborút, a bio­lógiai vagy a vegyi háborút.” Hangsúlyozta azonban, hogy ez a tilalom nem vonatkozik a „jo- gos önvédelem” esetére. A pápa ez utóbbi fenntartásával meg­ismételte azt a jól ismert ame­rikai propaganda szólamot, amely az „önvédelem” ürügyén már eleve igazolni próbálja egy atomháború kirobbantását. ★ A Kínai Népköztársaságban szebbnél szebb városok épülnek. K'púnkon Kanton város kultúrpalotáját látjuk. A csokoládé tanító A londoni „Schoolmaster” című lapban, az angol töm­tök hivatedes köszöntében ee alábbi hirdetés jelent meg: „Tanító úr! Ön kaphat epy tábla ingven csokoládét! — írasson növendékeivel dolgo­zatot a kővetkező címmel: Kis történet a Cadbury cso­koládéról. Osztályában a há­rom legsikerültebb dolgoza­tot egy tábla csokoládéval jutalmazzuk. Ezenkívül On is kap ajándékba egy tábla csokoládét.” A felháborító hirdetés tatán a Daily Worker „Csokoládé- tanító” címmel heves táma­dást intézett a National Uni­ón of Teachers fa tanítók szakszervezete) ette«, amiért hivatalos lapjában közötte a szégyenteljes hirdetést és a; angol tanítókat pár shilling­ért a harsogó reklám szolgá­latába áttította. Több tanító azonban en­gedett az „édes” csábításnak és megbízta a gyerekedet a dolgosat elkészítésével. A2 egyik pedagógus keserűen jegyezte meg: — Reméljük, hegy ee osak « kezdet. Dalán valamelyik cipőgyár követni fogja a Cadbury-példát és iskolai feladatot irat egy pár barna félcipőről, amire már rég óta vágyom. ______________________/ Van Acker a belga miniszterelnökjelölt A Reuter jelentése szerint Baudion belga király 0 szocia­lista párthoz tartozó van Ackert jelölte ki kedden dezignált mi­niszterelnökké, hogy megalakít­sa az új koalíciós kormányt. ★ Portugálellenes tünteiések robbantak ki egy indiai portugál gyarmaton Az AFP jelenti: India terült- :en lévő gyarmatbirtokokről. Goáról a portugálok erősítéseket küldtek a pyarmatbirtokhoz tar­tozó Diu-szigetére. A szigeten az indiai rádió jelentése szerint portugálellenes tüntetések rob­bantak ki. Ügy tudják, hogy portugál haditengerészet, egysé­gek is útnak indultak a sziget felé. Ismeretes, hogy a legutób­bi hetekben egyre feszültebb-' vált a viszony India, valamint az India 'erületén még kisebb gyarmatbirtokokkal rendelkező Portugália és Franciaország kö­zött. Békét Indokínának A genfi konferencia főleg két kérdéssel fog foglalkozni: a ko­reai béke megerősítésével és az indokínai béke megteremtésével Alábbi cikkünkben az tndo kínai kérdést világítjuk meg. Hogyha valaki említene, hogy alkalma volt július 14-én — a francia állami ünnepen — je­len lenni azon az ünnepségen, amelyen a francia köztársasági elnök Párizsba.1 a Champs Ely- séesen (híres sétány és park) megtekintette a menetelő fran­cia diszosztagokat. — bizonyára megkérdeznénk: — Na és mi van azon külö­nös ? — De. ha valaki azt állítaná, hogy szemtanúja volt. amikor Párizsban ugyanazon az ünnep­ségen Hocsimin, a Vietnami Demokratikus Köztársaság el­nöke tekintette meg a francia katonai díszszemlét — valószí­nűleg azt hinnétek, hogy lehet ilyen lehetetlenséget állítani. És mégis igazat mondana az illető. Történelmi ténv hogy 1946-ban a Champs Elyséesen egymás mellett állt Hocsimin a Francia Köztársaság akkori elnöke, Vincent Auriol és a francia katonák kifényesített fegyverekkel vonultak el előt­tük. Igaz, hogy ez nyolc évvel ez lőtt történt, röviddel a háború befejezése után. akkor, amikor az utolsó japán megszálló katona is kénytelen volt otthagyni In- dokínát. A francia gyarmati hivatalok Hocsimint meghívták Párizsba hogy vele, a vietnami nép le- gendáris vezérével megbeszéljék Vietnam viszonyát a Francia Ünióhoz. Hocsimin azonban nem volt hajlandó elfogadni a lealázó fe1 tételeket. A vietnami nép egyszerű, szerény, de művelt fia, a kommunista Hocsimin, jól tudta, hogy a vietnami nép miért él olyan nyomorban, el­tartott követelései mellett, ragaszkodott a földreformhoz ás a’természeti gazdagság államo­sításához. — Az Indokínai Bank és a francia állam azonban hal­lani sem akart a javaslatairól Hiszen távolt állt tőlük, hogv a vietnami népnek boldog és em béri életet biztosítsanak. Csak a kaucsuk, a rizs és az ón csá­bította Okét, abból van elég Indokínában. Csábította őket az olcsó munkaerő, a vaskos pénzkötegek, amelyek Indokí- nából már évtizedeken keresz­tül a páncélfiókjaikba szállin­góztak. A tárgyalások, sikertelenül végződtek és Hocsimin vissza­tért népéhez, melvet annyira szeretett. A gyarmatosítók erre fel aztán új játszmába fogtak friss kártyát vetettek be, ami­kor előhúzták Baodajt. az i) Baoda.jukat. Hogy Baodajt gyűlölte a nép’ Nem zavarta őket. Hogy együtt működött a ’ megszálló fasiszta hódítókkal? Hogy mindig job­ban érezte magát pazar nizzai villájában — mint a hazájában? Mit érdekel mindez bennün­ket, gondolták magukban az In­dokínai Bank részvényesei Hittek az erOszak hatalmában és háborúba íogtak, hogy tönkre.» tegyék Hocsimint és Baoda.j kerüljön helyébe. A vietnami nép egyszerű, fél­reeső kovácsműhelyekben, az éj leple alatt fegyvereket kovácsolt — és nem adta meg magát. Már nyolcadik éve védelmezi szabadságát és emberi jogaiért harcol. A Vietnami Demokratikus Köztársaság, a vietnami terület kilenctized részén terjed el. Dien Bien Phu erődítményét ma már nem csak primitiven összetákolt fegyverekkel tá­madják, hanem nehéz tüzérség­gel. A Pathet Lao és Khmer környéki szomszédok is öntudat­ra ébrednek. Amint a „News- week” című amerikai folyóirat is írja — szabad választás ase- ■ tén 98 százalékban Hocsimin el­nökre szavaznának. A francia hadsereg volt vezérkari főnöke, Revers generálisba következüket írta a „L’Information” című folyóiratban: ,,A katonai helyzet Indokíná­ban igén súlyos. Ezt csakis a politikai helyzettel tudjuk meg­magyarázni. Mindent a Baodaj rendszerre fektettünk fel és ez a rendszer sohasem honosodott meg Vietnamban.” Nem segített az amerikai se­gítség se, pedig száz meg száz millió dollárt, sok százezer fegy­vert, tankot, repülőgépet, gép­kocsit jelent — a francia kor­mány nehéz helyzetbe került — mondja a Le Monde című bur- zsoa lap. A francia állam az elmúlt hét év alatt újabb és újabb veszte­séget és vereséget könyvel el. Az amerikai segítség jó drága volt. A francia katonák már ré­gen nem a tartományi birodal­mat védelmezik, a francia vért nem az Indokínai Bank érdeké­ben ontják, hanem csakis azért, mert ezt így kívánják az ame­rikai monopolok érdekei, hiszen Indokína természeti gazdaságá­nak 70 százaléka és az indokínai kaucsukültetvények 20 száza, léka az ő vagyonukat képezi, Ha az Egyesült Államokat ér­dekei nem kötnék Indokínához, akkor már régen befejezettnek tekinthettük - volna ezt a hábo­rút. De az amerikaiak nem sze­retik elveszteni a befektetett dollárok kamatait. Az amerikai bombavetők azért vetnek harcba Dien Bien Phu- nál annyi ejtőernyőst és a rizs­földeken és kaucsukültetvénye. ken azért folytatnak olyan ádáz harcot. Dulles azért jött az im­perialista államok a népi Viet­nam elleni „közös akció” ter­vével. mert a hazai lakosság és az idegen gyarmatosítók között keletkezd összeütközésből nem. zetközi konfliktust akar ková­csolni. Baodaj, aki együtt dolgozik a franciákkal és a japánokkal, azért ment személyesen Párizs­ba, hogy ott bábkormánya számára kikunyerálja az úgy­nevezett „önállóságot”, amely módot nyújtana neki ahhoz, hogy omladozó uralma érde­kében személyesen tárgyalhas­son az amerikaiakkal. Az ázsiai népek egyre nagyobb ellenállást tanúsítanak az imperialisták ázsiai politikája ellen. — „Az Egyesült Államok vezető körei úgy bánnak az ázsiai nemzetek­kel, mintha Ázsia az ő fennható­ságuk alatt állna. Mintha Ázsia népéi nem is tudnák, hogy mi a helyes és helytelen számukra, mintha képtelenek volnának megválasztani kormányukat és nem tudnának irányt szabni po­litikájuknak — írja az elmúlt napokban a Basumati című in­diai folyóirat. Ázsia népeinek nincsen szükségük gyámokra es idegen érdekekért nem akarnak elvérezni. Európában az egyszerű béke- szeretO emberek tökéletesen megértik ezt a szempontot és gondolatban kezet szorítanak azzal ■ az ösmeretlen asszonnyal, aki múlt hétfőn eljött a brit alsóház karzatára és egy cso­magból a következd feliratú röpcédulákat szórta a képvise­lők közé: „Indokínából ne csi­náljatok második Koreát — bé. két akarunk 1” így beszélnek az angolok és franciák és erről lesz szó a genfi konferencián, ahol a Szovjetunió. Franciaország, Nagy-Britannia és jelenleg már a Kínai Népköztársaság jelenlé­tében tárgyalni fogják az indo­kínai kérdést. Amm KOftWAN. Dien Bien Phu francia védői több állás feladására kényszerültek \ A francia expedioiós hadtes- j tek Dien Bien Phumál bekerített! erői további állásokat voltak j kénytelenek feladni. Ki kellett | üríteniük a,z egyik északnyugati j támaszpontot, később pedig egy | további támaszpontot kellett el- 1 hagyniok a megerősített tábor északi részén. A repülőtér észa­ki részét e néphadsereg egysé­gei szilárdan kezükben tartják és ez rendkívül megnehezíti e fran­ciáknak szánt utánpótlás ejtőer­nyőn való ledobását. A franciák déli támaszpontja már három hét óta teljesen el ven szigetel­ve. A legutóbb kiadott francié hivatalos jelentés szerint Dien Bien Phunál hosszú időre hasz­nálhatatlanná vált mind a két repülőtér. Genfben, az egykori népszö­vetségi palota épületében április 26-án kezdődik a nagy értekez­let. Ebből az alkalomból ves­sünk néhány pillantást magára a városra. Genf, vagyis fran­ciásan Geneve, az úgynevezett francia Svájc központja, a min­dig kékvizű Genfi-tó partján elterülő apró lankákon épült Lakosainak száma megközelíti a 150 ezret. A régi városban nem egy rendkívül értékes műemlék található. Genf főterén látható a „Sötétség után világosság” nevű híres reformáció — kora­beli emlékmű. A város legfőbb nevezetessége a népszövetségi palota, melynek terraszairói nemcsak az egész várost látni hanem már messziről szépem rajzolódnak ki a svájci Alpe se k ■.rmai is Gent a két világháború kö­zötti időszakban a Népszavat ség és a nemzetközi élet eqyik állandó, fontos fóruma volt. - t y tehát a város hozzászokni-, a nagyszámú külföldi vendég fogadásához. Szállodái, vendég. UH és hasonló intézményei kii Ionosén alkalmassá teszik a nagy nemzetközi találkozó zavartalan lebonyolítására. Genfben nem Genf két szektorban, hanem egy épü­letben lesznek a tanácskozások, az épület előtt nem lesz katonai őrség, mint ahogy a német fő­városban vök. Ezért a genfi konferencia technikai előkészü­leteiről írva, a nemzetközi sajtó megjegyzi, hogy a küszöbön ál­ló találkozó legalábbis külsőleg, vitathatatlanul enyhébb légkör­ben fog lezajlani, mint berlini elődje. Amint az értekezlet időpontja közeledik, úgy növekszik a vi­lágközvéleményben az érdek­lődés és a várakozás. A vüág. sajtó kihangsúlyozza, hogy a Kínai Népköztársaság küldött­sége először vesz részt ilyen nagy nemzetközi értekezleten Az előjelek szerint a konferen­cia két nagyfontosságú napi. rendi kérdése, a koreai kérdés és az indokínai kérdés megtár­gyalása előtt, legalább 16—>8 úgynevezett megnyitó beszéd fusngzik majd el. Az értekezle­ten résztvevő országok küldött, régei ugyanis előreláthatólag úgynevezett megnyitó nyilatko­zatokban kívánjálc majd leszö­gezni álláspontjukat. A genfi konferencia technikai előkészületeinek egyik fontos és kényes kérdése, es minden nagy nemzetközi találkozónál szük­ségszerű titkárság megszervezé­se. Ebben a konferencia tech­nikai munkáját, a fordításokat, és a nemzetközi tájékoztatást lebonyolító szervben is együtt kell működnie a különböző or­szágok szakembereinek. így összhangba kell hozni nemcsak a szovjet, amerikai, angol, fran­cia szakemberek és megbízottak munkáját, de például az ame­rikai tisztviselőknek együtt kell működni a népi Kína megbízót, táival is, annak ellenére, hogy a két ország között nem áll fenn diplomáciai kapcsolat. (A hí­rek szerint a sajtószolgálat ve­zetőjévé egy svájci tanárt ne­veznek ki.) Egyébként közvet­lenül a nagy genfi értekezlet előtt ugyancsak a népszövetségi palotában tanácskoznak a Nyu­gat-Kelet kereskedelem kérdé­sében összehívott szakemberek is. ilyen körülmények között valóban nem meglepő, hogy ezekben a napokban már sem Genfben, sem Genf környékén egyetlen szoba sem szabad következő hetekre.

Next

/
Thumbnails
Contents