Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-04-24 / 32. szám
Éljen a CsISz ötödik évfordulóját ünneplő pionírszervezete! Pionírok, iskolások, diákok! Legyetek jó tanulók, tiszteljétek szüléiteket és tanítóitokat! A Gslfe SZLOVÁKIÁI KOZPOINTI BIZOTTSÁGAIN AK LAPJA Bratislava, 1954. április 24. Are 30 fillér III. évfolyam, 32 szám Minden erőnket hazánk felvirágoztatásáért A Szlovákiai Statisztikai Hivatal jelentése az első ötéves terv teljesítésének eredményeiről, a Csehszlovák Köztársaság szlovákiai nemzetgazdasága fejlődéséről, sok-sok számot és tényt tartalmaz hazánk dolgozóinak új életéről. Mi fiatalok, sokszor egész természetesnek találjuk, hogy új gyárakat építenek, új iskolákat nyitnak még, kórházakat rendeznek be, de még azt is magától érthetőnek tartjuk, hogy leszállítják a közszükségleti cikkek árait. Néha megfeledkezünk arról is, hogy a münchenelőtti köztársaságban és a szlovák fasiszta állam idején, nagyon sok dolgozó és köztük sok fiatal volt munka nélkül. Akkor sokan közülünk még olyan fiatal volt, hogy nem értette meg, mi történik körülöttünk, sokan közülünk pedig még nem is élt. Apáink, anyáink és idősebb elvtársaink elbeszéléséből ismerjük meg a múltat és megtanuljuk értékein' azokat az óriási lehetőségeket, amelyeket a mai népi demokratikus rendszer nyújt a fiataloknak. Fiatal barátunk, minden, ami nálunk új; ma keletkezett, atyád, bátyád, barátod — valamint saját magad — áldozatkész igyekezetének a gyümölcse. Dolgozó népünk, a kommunista párt vezetése mellett, az ötéves terv alapján egységesen fogott hozzá hazánk felépítéséhez. S az öt év eredményei valóban ragyogóak. Szlovákia az ötéves terv folyamán egy elmaradt földművelő országból, modern iparral rendelkező ipari-mezőgazdasági országgá változott. Szlovákia átalakításának hatalmas alapkövét az ipar és mindenekelőtt a nehézipar kiépítése képezi. 1953-ban Szlovákia ipari termelésének átlaga az 1948-as évhez viszonyítva 136 százalékkal emelkedett. A termelésben azért értünk el ilyen nagy mértékű növekedést, mert a cseh munkásosztály áldozatkész segítségével új üzemeket létesítettünk és modern gépészeti, valamint könnyűipari üzemeket alapítottunk, továbbá vízierőműveket létesítettünk, amelyek villanyárammal látják el a gyárakat és háztartásokat. Szlovákiában, ahonnan „munkaerőfölösleg” miatt az emberek kénytelenek voltak tömegesen kivándorolni, ma nincs munka- nélküliség. Minden dolgozó tovább képezheti magát, fejlesztheti tudását és mindenképpen élvezheti a közös munka gyümölcsét. Mi fiatalok, gyakran olvasunk a kapitalista és gyarmati országok dolgozóinak és fiatalságának nyomorúságos helyzetéről. Annál inkább, büszkék lehetünk és tiszta szívből örülünk annak, hogy hazánkban állandóan emelkedik a dolgozó nép gazdasági és kulturális színvonala. Örülünk annak, hogy például, nálunk az ötéves terv folyamán 7^.103 lakásegységet építettek, hogy egészségügyünk 100 új, vagy újjáépített kórházzal gazdagodott hogy az öt év alatt 169 ezer dolgozó vett részt rekreáción. 1953- ban 120 százalékkal több vett részt rekreáción, mint 1948-ban. Különösen minket, fiatalokat érdekel az a tény, hogy a szak- és művészeti iskolákon csaknem 33.500 diák tanul, vagyis több mint kétszer annyi, mint 1948-ban; hogy az ötéves terv alatt főiskoláink óriási fejlődésen mentek keresztül, hogy a főiskolai hallgatók száma az 1948/49-es iskolai évvel szemben 44.3 százalékkal növekedett, úgyhogy, ma már 13 ezer főiskolai hallgatónk van A múlttal ellentétben, ma az összes iskolákon elsősorban a munkások és a dolgozó parasztok gyermekei tanul nak, akik majd az új, a néphez hű értelmiséget alkotják. Dolgozó népünk óriási sikereket ért el az utolsó öt év alatt. Az ötéves terv eredményeiről tanúskodó tények és számok új erőt adnak további munkánkhoz. Alátámasztják meggyőződésünket, hogy ha mindenki még fokozottabb ütemben fog dolgozni,-ha az új módszerek alkalmazásának segítségéve] még többet termelünk, ha mindnyájan igazi gazdái leszünk munkahelyeinknek, üzemeinknek és szövetkezeteinknek, gazdaságunk még gyorsabb fejlődésnek indul és mindnyájunkra még szebb jövő vár. * Országunk gazdaságának minden szakaszán még sok újítani és tökéletesíteni valót találunk. A CsISz-tagok és az összes fiatal — kötelessége, hogy kijelentsük — jobb munkával fejlesszük gazdaságunkat. A szénfejtés és ércbányászat terén elmaradtunk az ötéves terv teljesítésében. A bányákban fogjunk hozzá a munkához, mi fiatalok, álljuk meg férfiasán helyünket a legfontosabb munkaszakaszokon, adjunk hazánknak több szenet és ércet. Az ötéves terv teljesítésében a mezőgazdasági termelés is visszamaradt és így nem mindenben tudta fedezni a lakosság szűk séglcteit. Minden falusi és iparban dolgozó fiatalra vár az a megtisztelő feladat, hogy segítsen a mezőgazdasági munkák ban. Mi. akik a szövetkezetekben, gép- és traktoráhomásokon állami gazdaságokban dolgozunk, váljunk szakmunkánk mes tereivé' Ne hagyjunk egy talpalatnyi földet sem megművelet lenül, alkalmazzuk az új módszereket az állattenyésztésben é1 növénytermelésben, váljunk példás gazdákká és a magas tér méshozam mestereivé. Minden munkahelyen — az iparban a mezőoszdaságban és az iskolákban, mi fiatalok, adjuk minden erőnket hazánk tovább' j felvirágoztatásáért. FIATALOK A VÁLASZTÁSRÓL A VÁLASZTÓKNAK... ★ ★ ★ Még nem volt soha ilyen május Hogy mondjam egyszerűbben ennél? __ Húsz évem elszelélt, ember lettem. Szavazni fogok. S barátain? ha erre a napra gondolok, szívemben ezer húr rezeg. S tudom, hogy ti is örültök e napnak, mind, akik hatolok vagytok. Nem egyszer előveszitek kis zsebnaptárotokat, lapoztok benne, vagy éppen ott nyitjátok ki, ahol az a nap van, amit kerestek, május 16. — Május, a vörös május, vagy a tarka, illatos, virágzó május? Lehet, hogy ti így keresztelnétek el, egyesek talán így a csodás május. De tudom és érzem akár így, vagy úgy hívjátok májust, előttetek lebeg dicsO múltja, a sok örömet szerző napjai s ti is mint én legközelebb érzitek magatokhoz . és bará totóknak váltjátok. Május, a tavasz, az élet, a munka és nem utolsó sorban a millió szorgoskezü munkások hónapja. E hónapnak oly szép múltja, tradíciója van, amit a világ valamennyi nemzete aranybetűkkel írt be történelmi naptárába. Ez a hónap volt az, amikor a földünk minden zúgában elnémultak a gyilkos fegyverek, nem dübörögtek a szörnyeteg hernyótalpas páncélosok, n em röpködtek felettünk a gyilkos bombákat szóró ólommadarak. Ez a hónap volt az, amikor a dicső szovjet Hadsereg a saját barlangjában zúzta szét a hírhedt hóhér náci hadsereget, s kitűzte a Reichstag fokára a népek vörös zászlaját, amely ma fennen hirdeti milliók vágyát és akaratát, a világbékét. Vagy itt van május 1., a munka ünnepe, amelyről még a költő nem énekelt oly lelkesen és szépen, mint Majakovszkij: Ragyogj! Egeknek napszeme, tiéd az erő! Pokolba a felhővel, mely kényesen lebeg: Vidám gyűlésre csillagok, most bújjatok elő! Oszoljatok, mint burzsujok, ti kövér fellegek! Gyere ki ember! Gyere ki munkás! Bújj elő! A pincesötétjéből fel, gyülekezz! Gyanakszol? Nézz, hát van itt mit láss! Ezek a sorok nekünk is szólnak, hisz van már mit látni és csodálni nekünk is. Én is azt mondom, gyere ki munkás, gyere ki ember, fiatal, asszony és lány és. örülj a mánknak, örülj, hogy szabadon, egy virágzó hazában szavazhatsz. Örülj a májusnak, mert még ilyen május nem volt sohasem, amikor gond nélkül, tele örömmel és szeretettel a szívedben ébredsz minden reggel a madarak édes csicsergésére, a gyárak szirénáinak bugására, amelyek a munkába hívnak. Nem vagy már árva, nem vagy egyedül, egy szabad ország ölel a keblére. A párt ébren őrködik feletted, aki munkát, emberibb életet, otcsább ruhát, cipőt, kenyeret, rádiót adott neked. — A párt adott korlátlan lehetőséget, hogy kibontsd ifjú szárnyadat, hogy tanítónak, mérnöknek, orvosnak tanulj. És amikor majd ott állsz az urna előtt szavazócédulával a kezedben, ezekre gondolsz és örömmel adod le a szavad a Nemzeti Arcvonal jelöltjére. Iparitanulókhoz, bányászfiatalokhoz! PAKSY LÁSZLÓ EKECSI TUDÓSÍTÓNK ÍRJA: Elfogadták a jelölteket Az Ekecs községhez tartozó tanyán is megtartották azt a gyűlést, amelyen a nemzeti bizottság tagjai nyilvánosságra hozták azoknak a jelölteknek a neveit, akiket az új nemzeti bizottságba jelöltek. Ezt a gyűlést egy félig felépült teremben tartották. A jelenlevők azt hangoztatták, hogy az épületet is felépítik és a nemzeti bizottságot is megválasztják. Érdekes megjegyezni azt is. hogy ezen a tanyán még sohasem volt gyűlés, csak most először. Egy idősebb bácsi azt is megkérdezte, hogy szavazhatnak-e az asszonyok. A helyi nemzeti bizottság titkára azután bővebb felvilágosítást adott. A néppel való beszélgetésen kitűnt, hogy az itteni dolgozók megértik a választás lényegét és elhatározták, hogy a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire adják le szavazatukat. Puzsér Gyula Is felszólalt a vita során. Elmondotta, a mostani helyzet lehetővé tette számára, hogy új lakást építsen. Az elmúlt rendszerben soha sem építhet- -tem volna új lakást — mondotta, mert akkor alig bírtam megkeresni a mindennapi kenyeret. -Ma bizony sokkal iobb sora van g |T">pk"'?r'9k. m,v>t ragén volt, a múltról csak keserű emlékeink vannak. Felszólalt még Lőrinc elvtársnö és Jávorke József is. Szomorúság volt ha'igatni. amint az egybegyűltek a múltról beszéltek. -— Nagyot változott a világ azóta.'mikor még a csendőrök verték a népet és a nyomorúság gyászosan uralkodott az itteni vidéken. Azért nem csodálkozunk rajta, hogy a dolgozók elfogadták a Netnzeti Arcvonal jelöltjeit. Mi, a rozsnyói bányász munkaerő- j tartalékok szakintézetének szavazattal bíró tanulói, felhívjuk hazánk összes munkaerőtartalékok szakintézetének azon növendékeit, akik május 16-án a választási urnák elé lépnek, hogy szavazzanak a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire. Néhány hónap múlva mindnyájan kilépünk az életbe, a teimelésbe. Fogadjuk, hogy nemzeti bizottságaink munkáját megkönnyítjük. azzal, hogy hazánk gazdasági érdekeinek szolgálatába lépünk, ahol azt hazánk gazdasági érdekei megkívánják tőlünk. Biztosak vagyunk berine, hogy felhívásunkat elfogadjátok és ezzel is-kifejezzük hálánkat pártunk és kormányunk iránt, amelyek mindig olyan szeretettel gondoskodnak rólunk. A rozsnyói Bányász Munkaerőtartalékok Szakintézetének szavazati joggal bíró nnvpndékpi Ezekben a napokban tartottak meg Kassan, a Slovan helyisegeiben, a keidet mezőgazdasági iskoláinak népi alkotó versenyét. A kilenc ének-, tánc- és zeneegyüttes, valamint a szólisták fellépései örömteli bizonyítékai annak, hogy mezőgazdasági iskoláink fiatal szólistái és együttesei is, tovább kuta- nak rejtett kincsek után és terjesztik népünk művészeti értékeit. A bemutatón főleg a zempléni síkság dalaiban és ‘áncaiban gyönyörködhettünk. Képünkön a somodi magyar nyelvű Mezőgazdasági Számviteli Iskola tánc- csoporját látjuk, egy zempléni tánc bemutatása közben.--------------------------- + -----------------------“ If Ok csinálják ezt, a rudnai fiatalok D udnára számíthatunk, Rudiia a mienk!" — valahányszor szót ernelt a rozsnyói bányász, valahányszor kivonult a „zsobracsenkások hada" vagy a párt kiadta a tárnák felé a jelszót, hogy mától kezdve nem dolgozunk, sztrájk — mindenki tudta, hogy Rudnúra számíthatunk. Rudna velünk tart. Ez biztos! Mert ez volt Rudna. Tagadhatatlanul ez volt és ez ma is. Itt jártunk tegnap. Ebben a falu ban. S mi újság Rudnán 1954 tavaszán? — Ü.j kultúrház. páratlan a járásban. maguk a rudnaiak építették. 4 tárnák födött ragyog a terv teljesítését jelző vörös csillag. Lázas késziu 'ődés c választásra. A fiatalok jól dől ■ goznak — Néhány szóval ennyi. Mielőtt az ifjúság munkájáról szólnánk egyet mást, meg kell mondanunk hogn n járásban aligha tárnánk méa egy falut ahol a fiatnak oh tan 'elkiisme retesen készülnének a "Masztásra mint Rudnán ázó se rőt a színdarabbal segítenek _ a krasznahor- kaváraljaiak is. a szalóci fiatalok pedig Fazekas: Ludas Matyiját adták elő nagy sikerrel a napokban. A rozsnyói agitátorok között is számos CSlSz-tag van. — R ozloénán és Rostákon is ügyesen szervezik a népgyűléseket, mulatságot rendeznek, stb. — de Rudnán még ennél is nagyobb dolgok történnek. I A színdarab, kultúrest, mulatság itt sem maradt el. Az agitálásnál számos CsíSz-tag példásan végezte feladatát, úgy mint Lőrinc László, Fábry Gyu- szi. Simko Ferenc és mások. A kul- túrházban vörös sarkot rendeztek be, hetente háromszor vetítenek fűmet. A z ifjúsági szervezet a helyi Cse- ■fi-madokkal együtt jelenleg Berze- tére készül kultúrbrigádra Az itthon nagy sikert aratott ..fátyoltánc’’ e;s más magyar népi táncok is szerepelnek a kultúresten. Bencsnk Sándor és Ü.glai Ibolya, a falu kedvelt énekesei szintén fellépnek. A berzétei út után, — a terv szerint Szilice, Újfalu, majd esetnek következik. A munkában nagy segítséget nyújtanak az idősebb elvtársak is, úgy mint Munkácsy elvtárs. A dal és tánc ünnepére is készülnek. L nacsek Ilona, Köteles Sándor, Füleki Erika és a többiek úí táncokat tanulnak. Kerekes Gyuszi Dvorak- Humoreszkjét gyakorolja nege. díln. Elek Ernő harmonikaszóló cal akar fellépni. Beszélgettünk Füleki Dezső elvtárssal, az agitációs központ vezetőjét,-el és Bodnár Józseffel, a helyi nemzeti bizottság titkárával is. Elismeréssel beszélnek a falu ifjúságának munkájáról. Jól dolgoznak, segítenek a választás "t íjkészítésénél. L z az újság Rudnán. így csinál- ják a fiatalok. Számos ifjúsági szervezet tanulhat tőlük «
