Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-04-17 / 30. szám

1954. áirritis 17. 3 miFiüsifi ­Győzelmi jelentés A nemzetgyűlés által 1948 október 2/-t-n jóváhagyott és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­ga februári ülésének irányelvei alapján 1951. április 10-én kelt kormányren­delettel felemelt ötéves terv fő feladata az volt, hogy a szocialista ter­melésnek és a munka termelékenysé­gének állandó növekedésével emelje a dolgozó nép minőén rétegének élet- színvonalát, szilárdítsa a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiségiek szövetségét, biztosítsa hazánk függet­lenségének képességét. Az ötéves terv e cél biztosítása érdekében feladatul tűzte az államosított ipar további szi­lárdítását, fejlesztését és a kis- és kö- zépperasztok nagyüzemi mezőgazdaság­ra való áttérése alapjainak lerakását, a szocialista szektorok minden irányú se­gítését, a kapitalista maradványok ki­szorítását a népgazdaság minden ágá­ból. A terv fontos részét Szlovákia ipa­rosítása alkotta, mely megerősítette a cseh és a szlovák nemzet testvériségé­nek kapcsolatát. Hazánk dolgozói ál­talában teljesítették az ötéves terv nagy feladatait. Az Ö6szipari ter­melés az ötéves terv ideje alatt több, mint kétszeresére növekedett. 1953- ban ez 1948. évi 56 százalékhoz viszo­nyítva 70 százalékra emelkedett. Az építés és átépítés különösen megvál­toztatta nehéz iparunkat. Az ötéves terv elején elért 17 százalékhoz viszo­nyítva 1953-ban eo^tz iparunk nyers termelésének 28 százalékát képezte. Je­lentősen emelkedett a gépipar műszaki színvonala is. Már sok olyan gépet és berendezést gyártunk, amilyet azelőtt soha. A népgazdaság fejlesztésében elért sikerek az életszínvonal emelkedését eredményezték. Egy lakos személyi szükséglete az ötéves terv utolsó évé­ben 1948-hoz viszonyítva körülbelül 1.5-vei volt nagyobb. Gyors ütemben folytatódott Szlovákia iparosítása, amely az elmaradt agrárországból modern ipari és mezőgazdasági országgá vált. Ötéves tervünk feladatul tűzte, hogy a termelés 1953. évi színvonala 98 százalékkal múlja felül az 1948 évi termelés színvonalát. Az 1953. évi ipari nyerstermelés 15 százalékos átlagos évi gyarapodás mellett 102 százalékkal volt nagyobb, mint 1948-ben. Az ipari termelés növekedését főként az ipar műszaki színvonalának emelésével és a munkatermelékenység fokozásával ér­tük el. Az új technikai és a haladó módszerek bevezetése, a munkások, mérnökök, műszaki dolgozók kezde­ményezésének fokozása lehetővé tette, hogy, az ötéves tervben 60 százalékkai no lhessük a munka termelékenysé­gét.. Folytatjuk az osztravai, kladnói, mosti és más szénmedencék bányáinak átépítését és építését is. Üj, nagyobb teljesítőképességű gépeket, berendezé­seket — kombájnokat és mozgó vájó­gépeket helyeztünk üzembe. Az ötéves terv idején az ércfejtés is fejlődött. A vasércfejtés 1948-hoz vi­szonyítva 64 százalékkal növekedett. A színesfém-ércek fejtése 1953-ban jelen­tősen felülmúlta az 1948. évi fejtést. Az ércbányák több mint felét villamo­sítottuk. Az ötéves terv folyamán ü- zembe helyeztünk hat nagyolvasztó-, kilenc Martin- és nyolc elektromos­kemencét. Folytatjuk a legnagyobb kombinátunk, a kuncsicei Klement Gottwald Új Kohókombinát építését. Felépítettük az el6ő csehszlovákiai alu­mínium-művet. Ötéves tervünk idején t könnyűipari ágak termelése is növekedett. A tex­tilipar termelése 39 százalékkal, a készruháké 100 százalékkal emelke­dett. 1953-ban 347 miMió m gyapot anyagot gyártottunk, vagyis 24 száza­lékkal többet, mint 1948-ban. Termel­tünk továbbá 48 millió méter len és félten szövetet és 44 millió méter se­lyemszövetet. A szocialista élelmiszeripari terme­lés 1953-ban 1948-hoz viszonyítva 83 százalékkal volt nagyobb. A háború­előtti 1936. évhez viszonyítva a leg­fontosabb élelmiszerfajták fogyasztása egy lakosnál húsban 37 százalékkal, ebből sertéshúsban 76 százalékkal, ser­tészsírban 18 százalékkal, sajtban 79 százalékkal, búzalisztben 67 százalék­kal, tojásban 23 százalékkal, cukorban 17 százalékkal emelkedett. A lakosság­nak élelmiszerrel való jobb ellátásához jelentős mértékben hozzájárult a kül­kereskedelem, elsősor'-'an a Szovjet­unióból való behozatal. Az ipari árucikkek fokozódó fogyasz­tása a dolgozók életszínvonalának e- melkedését bizonyítja. Több kész öl­tönyt, ruhaanyagot, fehérneműt, láb­belit. <0946.000 rádtó vevőkészüléket, 748.000 kerékpárt, 138.000 motorkerék­párt adtunk el. Az ötéves terv idején a lakosságnak több mint 177.000 lakásegységet ad­tunk át használatra, ebből több mint 46.000 lakást önsegély alapján építet­tek fel. Az új kkások sokkal jobban vannak berendezve és ellátva, mint a megelőző időkben. A házbér az 1953-as évb n átlagosan nem tette ki a munkás- osztály havi kiadásainak 2 százalékát sem, míg 1932-ben 6 százaléknál ma­gasabb volt. Az ötéves terv folyamán további községekbe is bevezették a villanyára­mot, úgyhogy az ötéves terv utolsó évének végén már a községek 97 szá­zaléka villamosítva volt. Nagy sikereket értünk el a nőkről és gyermekekről való egészségügyi gondoskodás terén is. Míg 1937-ben 1000 újszülött gyermek közül 117 halt meg első életévének betöltése előtt, 1948-ban 83 és 1953-ban már csak 45 gyermek. 1937-ben a terhességgel és szüléssel összefüggő betegségekben 1000 él vészül etett gyermeknél 45 anya halt meg, míg 1953-ban már csak 7. Az öregségi, szociális, rokkantsági, beleset, özvegyi, árva és egyéb járulé­kokra fordított összkiadások 1953-ban elérték a 6.1 milliára koronát, vagyis 75 százalékkal többet tettek ki, mint 1948-ban. Szlovákiában az ipari termelés tér­fogata 1953-ben 1948-hoz viszonyítva 2.3 szeresére emelkedett és 1937-hez. viszonyítva 4.5 szeresére. Aj egyes íparágazatok közül a legnagyobb fej­lődést a gépipar érte el, ahol a ter­melés 1953-ban 1948-as évhez viszo­nyítva 4.7 szeresére emelkedett. A szlovák ipari termelés aránya a Cseh­szlovák Köztársaság ipar; össztermelé­sében az 1948. évi 13.9 százalékról 1953-ban 16.1 százalékra emelkedett. Szlovákia iparosításához jelentékeny mértékben hozzájárult az állandóan fej­lődő építőipari termelés, amelynek tér­fogata 1953-ben az 1948-as évhez vi­szonyítva 2.5 szeresére emelkedett. Országunk termelőerőinek fejlődése a dolgozók életszínvonalának emelke­déséhez vezetett. A gazdaság sikeres fejlődése lehetővé tette, hogy az öté­ves terv utolsó évében megvalósítsuk a pénzreformot é6 eltöröljük az élel­miszeri és ipari árucikkekre vonatkozó jegyrendszert. Ezzel mentesültünk a háborús gazdálkodás utolsó maradvá­nyaitól, megszilá-dítottuk a csehszlovák koronát és megteremtettük a la­kosság életszínvonala -gyorsabb emel­kedésének előfeltételeit. 1953-ban a kiskereskedelmi árakat kétszer szállí­tottuk le, és egész sor intézkedést lép­tettünk életbe' a munkások, földműve­sek és a dolgozó értelmiség életszín­vonalának emelésére. Az „Odevny obchod*' szaktanácsokkal látja el a vásárlókat Népünk életszínvonalának emelkedésével igénye is növekedik. Az „Odevnj obchcd” dolgozói felelősségteljes feladatuk tudatában, a múlt év szeptember 15-i kormányhatározat értelmében, a vásárlók jobb kiszolgálására irányuló intézkedéseket tettek. Az elárusítók szaktanácsokkal látják el a vásárló kö­zönséget. Jozef Kosík feleségével együtt 52 kocát gondoz. A párt X. kongresszusának tiszteletére kötelezettséget vállalt, mely szerint a szovjet tapasztalatokat alkalmazva minden anyakocától 17 kis malacot ér el. A malacokat a har­madik és hatodik napon engedik csak az anyakocához és tizenegy nap múlva már etetni fogják. Eperjessy Olló, királvhelmeci tudósítónk írja: , Segítene-k a szovjet tapasztalatok A királvhelmeci gép- és traktorállomás CsISz-szervezetének munkájáról Az állami gazdaságok, a gép- és traktorállomások üzemi CslSz-szerve- zeteinek nemcsak a választási kam­pányból kell kivenni részüket, hanem nagy gondot kell fordítani a tavaszi munkák sikeres elvégzésére is. Nagy feladatok várnak a traktorállomások üzemi CsISz-szervezeteire. Vessünk csak néhány pillantást a kiráiyhelmeci traktorállomás CsISz-szervezetére, váj­jon hogy teljesíti ezt a feladatát A CsISz-szervezet munkája már lé­nyegesen javult, de még vannak hiá­nyosságai. Habár az évzáró gyűlésen kritika és önkritika alapján értékelték ki elvégzett munkájukat s új vezető­séget választottak, mégis vannak hiá­nyosságai. \z egyes elvtársak, például Fekete, Szűcs s a többiek abban a hit­ben élnek, hogy elég, ha elvállalják a funkciót s azzal már el is van intézve minden. Ezt abból látjuk, hogy a ve­zetőség rendszertelenül ülésezett s nincsen áttekintése arról, hogy az e- gyes CsISz-tagok hogyan teljesítik ter­vüket s milyen hiányosságokkal küz­denek. A CsISz-szervezet nem értékelte ki az egyes tagok eredményeit, nem pro­pagálja a jó dolgozókat s nem mutat rá a hanyagokra sem. Bár az elmúlt vezetőségi gyűlésen rámutattak arra, hogy a CsISz bizalmiak által összeköt­tetést kell teremteni » brigádközpon­tokkal, minden brigádközpontban bi­zalmit kell választani, aki a CsISz-ta- gok s a vezetőséo között fenntartja a kapcsolatot — de eddig mi sem tör­tént ebben a kér lésben. A bizalmiakra főleg ott vár felelősségteljes feladat, ahol a legtöbb fiatal és CsISz-tag dol­gozik, m.nt például Leleszen, Király- helmecen, ahol a brigádközpontban dol­gozók közül — két-három kivételével — mind CsiSz-tag. A tavaszi munkás elvégzésében az egyes brigádközpontok versenyben ál­lanak egymással. Ezideig a leleszi bri­gád vezetett, de most utolérte a szo- motori brigád, ahol az ifjú CsISz-ta- gok igen becsületesen és jól dolgoznak, mint például Kiss Géza, aki 146 szá­zalékra teljesíti tervét. Megjegyzem, a leleszi brigádközpontban minden CsISz- tag jól dolgozik. A brigád vezetője ( Berta János, fiatal CsiSz-tag, aki es­ténként a brigád tagjaival megbeszéli a másnapi feladatokat. Nem csak a tavaszi munkával foglalkoznak, hanem sokat beszélnek arról is, hogy milyen volt valamikor az ifjúság élete. Szor­galmasan készülnek a választásra és a dolgozók nagy ünnepére, május else- 1 jére. Ennek a közös munkának tulaj­donítható, hogy a brigádnak olyan traktorosai vannak, mint Suszter Ist­ván, aki tervét 145 százalékra teljesí­ti. Az élen járnak Dobos István, Bod­nár Emil elvtársak is. A brigád tagjai vállalták, hogy 15 nappal hamarább fe­jezik be a tavaszi munkákat és 120 százalékra teljesítik a tavaszi munka tervét. A brigád negyedévi globális ter­vét eddig már 200 százalékra teljesí­tette. Fontos, hogy a brigád tagjai to­vábbra is jól dolgozzanak és a falvak s. ocializálásában mint legjobb ifjú ro­hambrigád szerepeljenek. A királyhei- meci brigádban, jól dolgozik Tarcali Vince elvtárs, ott, ahol Dako Béla elv­társ CsISz-tag a brigád vezetője. Az üzemi CslSz-szervezetnek az lesz a feladata, hogy figyelemmel kí­sérje az ifjúság munkáját és minden­ben segítséget nyújtson az ifjúságnak. Nem elég, ha csak a szervezet elnöke Tóth elvtárs, foglalkozik a szervezet életével, fontos, hogy minden vezető­ségi tag segítse öt munkájában, hogy a traktorállomás CslSz-szervezete meg­erősödjön és telj ‘síteni tudja felada­tát. Készítsék elő a fiatalokat a vá­lasztásokra, főleg azokat, akik először járulnak az urnák elé, hogy szavaza­tukat a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire, boldog jövönkre adják le. A feledi traktorállomás CsiSz-tagjai válaszolnak az árleszállításra Alig néhány hete, hogy pártunk '-s kormányunk megvalósította a köz­szükségleti cikkek kiskereskedelmi árainak harmadik leszállítását, óz újabb bizonyítéka annak, hogy pártunk és kormányunk mennyire gondosko­dik a dolgozó nép életszínvonalának emeléséről. Az intézkedés megvalósí­tásához természetesen a munkások, a mezOgazdasági dolgozók és a dolgozó értelmiség ezrei járultak hozzá a mun­katermelékenység emelésével s az ön­költségek csökkentésével. Ebben a munkában az ifjúságnak is meg van­nak a maga érdemei. A száz és ezer CsiSz-tag között ott vannak a feledi traktorállomás CslSz-tagjai is, akik bebizonyították, hagy valóban meg­értették a párt és kormány határoza­tát és még nagyobb lendülettel fogtak a reájuk háruló feladatok teljesítésé­hez. A CsISz üzemi vezetősége karöltve a párt és az üzem vezetőségével rész­letesen kidolgozta a tavaszi munkák tervét s ezt ismertette a dolgozókkal Kiszélesítették a szocialista munkaver­senyt s kötelezettséget vállaltak a CsKP X. kongresszusa tiszteletére. A CsISz-tagok élenjárnak ezen kötele­zettségvállalások teljesítésében Orosz Pál, az ozsgyáni brigádközpont trak­toristája kötelezettséget vállalt, hogy munkatervét május 1-ig 105 száza­lékra teljesíti. KötelezettségváHását ezideig 79 százalékra teljesítette. Munkája minőségileg is kifogástalan. Ezenkívül elérte, hogy ezideig gépja­vítás nélkül dolgozik és egy hektár föld megműveléséhez csak 9 liter üzemanyagot fogyaszt. A többi trakto­rista is szép eredményeket ért. el. A traktoristák párosversenyben állnak egymással. Bodor Mihály. Hegedik Zoltánnal versenyez. A CsISz üzemi vezetősége élénk fi­gyelemmel kiséri az ifjú traktorisiók és javítók munkáját. A vezetőségi és taggyűléseken rendszeresen kiértéke­lik az elért eredményeket, Rámutatnak a felmerülő hibákra, megbeszélik ezek eltávolítását és ezzel elősegítik a terv >döeWtti teljesítését ÁDÁM JENŐ. CsISz KB dolgozói« Besztercebánya. Ma, miikor napról napra közelebb jutunk a nagyjelentőségű örömteljes naphoz, feltehetnénk a következő kér­dést. Vájjon eléggé megbecsüljük-e a boldog jelent? Ha végignézünk felvainkon, bátran elmondhatjuk: Igen. Az ifjúság tudja értékelni a jelent és megbecsüli azt. Ezen kijelentésünket a falusi szervezetek munkája is alátá­masztja. Nézzük csak meg, milyen mun­kát fejt ki a választások előtt például a galántai járás ifjúsága. A nyilvános gyűléseken megjelent ifjúsági • töme­gek és a bátor felszólalások azt bizo­nyítják, hogy az ifjúságot kezdettől fog­va érdekelte az új választási törvény. A CslSz járási vezetősége nem fáradoz hiába. Sikerült fellendíteni a kultúr- mozgalmat. Ma, ha végigjárjuk a járás falvait, egyetlen falut sem találunk, ahol a fiatalok ne tanulnának, yagy ne adtak volna elő színdarabot. Daltól — énektől hangos járás. A vízkeleti ifjúság versenyre hívta fel 1. járás CsISz-szervezeteit, mégpe­dig a választás ideje alatt elvégzett, mindennemű munkára, ide számítják a politikai iskolázást, a kultúrfellépése- ket és az agitáCi^c központokban vég­zett munkát. A járási vezetőség fel­karolta a versenyt és ezenkívül még külön versenyt is indított a „legjobb kultúrbrigád” címéért. A járásban a diószegi kultúregyüt­tes a legismertebb A cukorgyár fiatal dolgozó alakították. Később a falusi ifjúság is csatlakozott hozzájuk s ma a két szervezetnek közös kultúregyüt- tese van. Tartalmas, szép műsort ta­nultak be és most sorba látogatják a járás falvait, hogy elősegítsék a vá­lasztások sikerét. A falusi ifjúság soraiból is sok jelöl­tet találunk a N izeti Arcvonal jelö­lőlistáin. A falusi szervezetek legjobb tagjaikat ajánlották az új nemzeti bi­zottságokba. A néppel való beszélgeté­seken a jelöltek jóváhagyásánál a fia­talok mindenütt bátran kiálltak a Nem­zeti Arcvonal jelöltjei mellett. Mint követendő példát megemlíthetjük a tal- lósi ifjúság munkáját A Nemzeti Arc­vonal jelöltjeinek elfogadásakor vita keletkezett. A kulákol. és pártfogóik kifogásokat emeltek néhány jelölt el­len. Az ifjúság jó! ismerte a helyze­tet és már jóelöre felkészültek. Egy olyan jelenetet tanultak be, amely az­zal foglalkozott, hogy a kulákok nem akarják elfogadni a Nemzeti Arcvonal jelöltjeit és saját embereiket akarják jelölni. Mikor a vita kiélesedett, a fia­talok megkérték a vezetőséget, hogy engedjék meg, hogy egy víg jelenetet mutassanak be. Akkor aztán előadták a jól betanult színdarabot. A hatás nem maradt el. A kulákok, akik kifogáso­kat emeltek egyes jelöltek ellen, „nyil­ván magukra ismertek” a darabban és csakhamar elszeleltek. A dolgozók azu­tán egyhangúlag elfogadták a jelölte­ket. A CsISz-tagok így juttatták dia­dalra a Nemzeti Arcvónal jelölőlistáját. A legjobbak között ott találjuk a nagymáosédi CsISz-szervezetet. ' Eb­ben a faluban az utolsó időben óriási fordulat állott be. Ma a GsISz-szerve- zet az egyik mozgató erő a falu éle­tében. Traktorosbrigádjuk járási vi­szonylatban első helyen áll. Itt dolgo­zik a traktorállomás legjobb trakto­ristája, Farkas Gyula. De ezt nemcsak mi tudjuk, tudja ezt az eoész falu. A szervezet tagjai leleményesek, felhasz­nálják a helyi ■hangszórót, népszerűsí­tik a legjobb dolgozókat, nótákat kül­denek nekik, ismertetik elért eredmé­nyeiket. A szövetkezetben példás mun­kát végeznek a tietalok. Lánc Lajost, Mikóci Ferencet a szövetkezet legjobb ! dolgozói között emlegetik. Megérdem- ' lik ezt az elismerést, mert már szám- I talanezor bebizonyították, hogy szív­ügyük a szövetkezet sorsa s örömmel hoznak meo minden áldozatot, hogy fejlődését elősegítsék. Az egitációs központot itt a fiatalok rendezték be és díszítették fel. Bár a nemzeti bi­zottság egyes tagjai helytelenül aka­dályokat gördítettek útjukba, még sem riadtak vissza. Teljesítették kötelessé­güket. biztosították a választások si­kerét. Agitációs központjuk a járás egyik legszebb és legér^ékeseb agitá­ciós központja s a fiatal agitátorok példásan teljesítik feladatukat. Sok-sok falut sorolhatnánk fel, ahol a f utalok a falu életének mozgató erői­vé váltak Kultúrműsorukkal, agitáció- val, bátor fellépésükkel elősegítik a vá­lasztások sikerét. Falusi ifjúságunk látja a múlt s jelen közti különbsé­get és munkájával bizonyítja be, hogy mennyire értékeli a boldog jelent. CSETO JÁNOS Bec^ii Ijük meg a boldog jelent

Next

/
Thumbnails
Contents