Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-04-17 / 30. szám

Ú) IFJÚSÁG 1S54. április 17. Az angol nép követelése: békét Indokínában, sikert Géniben, kifelé Dulles-szal és uszályhordozóival Brit sajtóvélemények az amerikai külügyminiszter londoni látogalásárót A „Daily Mirror” című angol polgári lap címlapján közölt Dulleshez intézett nyílt levelé­ben többi között a következőket írja: — Or a nyugati szövetségre nézve sorsdöntő percben jött ide. A Szovjetunió a biztonság ügyében a Nyugathoz intézett jegyzékében kijelentette: kész belépni az Atlanti Szövetségbe. Néhány órával a jegyzék átvéte­le után a washingtoni külügy­minisztérium gorombán vissza­utasította. Nem tanácskozott sem Angliával, sem az atlanti szervezet többi tagjával, holott a szovjet javaslatok valamennyi országot érintettek. Azután A- merika heves fenyegetésekkel illette Kínát... Ezt rendkívül szerencsétlen időben tette, mert nemsokára összeül a genfi ér­tekezlet, amely tárgyalások út­ján igyekszik békét teremteni Ázsiában. — Dulles úr, ez Ön Kínát ijesztgető politikája a legsúlyo­sabban megdöbbentette Angliát. Az ilyen egyoldalú szóbeszédek nem első ízben tépázzák meg az angol-amer.kai viszonyt. A „Daily Worker” diplomáciai tudósítója írja: — Dulles Anglia ellenségeként jött ide. Azt követeli, hogy Ang­lia ellenezze Indokína népének függetlenségét, de voltaképpen Anglia függetlenségére mér csa­pást. Dulles azt akarja, hogy Genf­ben csak hasbeszélő bábuk ül­jenek mellette: az egyiknek a felirata „Bao Daj” legyen, a má­siké „Anglia”. Ez a oélja Dulles multheti nyilatkozatának, ame­lyet most az angol kormánnyal akar aláíratni. — Az egységes akció kötele­zettségei alapján azt követeli Angliától, hogy az angol csapa­tokat amerikai parancsnokság a- lá helyezze, „nég mielőtt háború­ba keveredtek volna. A mega­láztatás betetőzéséül Knowland szenátor a furkósbotot lóbálja, azzal fenyegetőzve, hogy Anglia jobban teszi, he aláír, mert kü­lönben ... Most Amerika az indokínai há­ború örvényének szélére került s Angliát i6 magával akarja rán­tani. Dulles angol halottakkal akarja növelni a francia és in­dokínai halottak számát ebben a szennyes gyarrhati háborúban. De nincs szükség arra, hogy an­golok meghaljanak és nem is szabad meghalniok. Az angol nép követelje: békét Indokínában, sikert Genfben és kifelé Dulles-szal és uszályhor­dozóival! Ez ez út vezet Anglia függetlenségéhez. Felháborodás Angliában Dulles tervei miatt Thomas Briberg, munkáspárti képviselő írja a „Reynold's News”-ban: — Elál1 a lélekzetünk Dulles határtalan szemtelenségétől. Kí­na elleni heves kirohanásával csaknem felrobbantotta a berlini értekezletet. Most a genfi érte­kezlet kilátásait igyekszik űöre megsemmisíteni. E célból nyilat­kozatot akar kicsikarni a vona­kodó Angliától és Franciaország­tól. John Strachey, munkáspárti képviselő, volt hadseregügyi mi­niszter kerületében mondott be­szédében kijelentette: Dulles azért jött ide, hogy Ígé­retet csikarjon ki tőlünk — bi­zonyos körülmények közöt har­colunk majd Indokínában, és hozzájárulunk ahhoz, hogy A- merika ostromzár alá vegye, s megtámadja Kínát. Előrelátható­lag atom- és hidrogénbombákkal ez új amerikai stratégiai elgon­dolás alapján. Angliának kereken vissza kell utasítania minden ilyen javasla­tot. Az angol népnek kényszeríte­nie kel’ és kényszeríteni is fog­ja kormányát: nyugodjék bele abba, hogy népünk sohasem tűr­ne ilyen őrültséget, amely a tel­jes kiirtás veszélyének tenne ki bennünket az igazságtalan fran­cia gyarmati politika érdekében. — Nem tűrném, hogy Anglia egyetlen embert vagy egyetlen fegyvert is áldozzon Indokíná­ban. Az amerikai szenátorok a se­gély megvonásával fenyegetnek bennünket, t.a nem teljesítjük Dulles parancsát. De minél előbb vonják meg tőlünk a segélyt, annál jobb! A magyar-esehszfovák barátsági szerződés évfordulója ♦ 48-órás sztrájkot kezdtek Hómában a villamos-, autóbusz-, trolejbuszalkalmazottak bérkö­veteléseiknek alátámasztására. A sztrájk következtében csaknem teljésen megbénult a közlekedés a városban — jelenti a TASZSZ. ♦ Az angol-kínai baráti tár­saság évi értekezletét április 10-én tartották meg Londonban, Dribbon a társaság titkára be­számolójában kijelentette: Ang­liában erősödik az a kívánság, hogy létesítsenek szorosabb ba­ráti kapcsolatokat és újítsák fel a normális kereskedelmet Kíná­val — közli a TASZSZ. ♦ Blücher bonni alkancellár va­sárnap repülőgépen Londonba u- tazott. Lapjelentések szerűit Blücher váratlan utazására a Londonban tartózkodó Dulles, amerikai külügyminiszter adott utasítást — jelenti az MTI. ♦ A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, amely résztvett Németország Szocia­lista Egységpártjának IV. kong­resszusán, visszaérkezett Moszk­vába — közli a TASZSZ. ♦ Dzsiotaro Kavakami, a Ja­pán Jobbr Tali Szocialista Párt elnöke vasárnap felhívással for­dult valamennyi országhoz. Kö­vetelte, hogy tiltsák el az atom­fegyver használatát és vessenek véget a fegyverkezési hajszá­nak — jelenti a TASZSZ. ♦ Az olasz kormány — csat­lakozva a három nyugati nagy­hatalom közleményéhez — kö­zölte, hogy nem ismeri el a Német Demokratikus Köztársa­ság szuverenitását, hanem a jö­vőben is csupán Bonnba küld diplomáciai képviselőket — köz­li az MTI. ♦ Magsaysay, FUlöp-szigeti elnök kijelentette, hogy több zászlóaljnyi katonát hajlandó rendelkezésre bocsátani, ha sor kerülne a Dulles által emlegetett „közös ikcióra" — közli az MTI, ♦ Az Egyesült Államok ter­veket sző Pakisztán és Afga­nisztán „egybeolvasztására”. Az említett terv a két ország kö­zötti „konföderáció” megterem­tésére irányul — közli a „The ’if-orie Times”, Palmiro Togliatti beszéde Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára nagy- fontosságú beszédet mondott a párt központi vezetőségének ü- lésén. Togliatti elsősorban a nemzetközi helyzettel foglalko­zott és különösen azzal az új problémával, amelyet a tömeg- pusztító fegyverek veszélye vet fel az egész emberiség előtt — Togliatti kiemelte, hogy az a- merikai politika a jelenlegi ci­vilizáció megsemmisítésével fe­nyegeti az emberiséget, majd szembeállította az atomzsarolás amerikai politikáját a Szovjet­unió politikájával, amely a nem­zetközi leszerelésre, az atom­fegyverek betiltására törekszik. A tömegeket fel lehet és fel is kell világosítani grról az új hely­zetről, amely előtt ma az em­beriség áll. Van lehetőség arra, hogy egy olyan hatalmas moz­galmat indítsanak el, amely jel­legére nézve különbözik minden eddigi mozgalomtól, s amely az emberi civil.zációnak és megá­nak az emberiségnek a megmen­tését tűzi ki céljául. Ez a probléma áll tehát előt­tünk — mondotta Togliatti — s ez a prob!'na fontosságában minden mást megelőz. Minda­zoknak. akik értékelik az em­berek által teremtett, civilizá­ciót, ma az a feladatuk, hogy létrehozzák ezt a széleskörű tö­mörülést civilizációnk megmen­tésére és minden egyes ország­ban az egység megteremtésével ellenállhatatlan erővé tegyék ezt a mozgalmat. Így ír a „V or wärt s“ A háborús uszítok rádióleadóállomásain állandóan azt kür­tölik világgá, hogy Moszkvából ilyen vagy olyan „paran­csok” jönnek. A Vorwärts címil svájci lap a következőkép­pen összegezi a Moszkvából érkező parancsokat: 1. számú parancs: Harc az aggkori biztosításért. 2. számú parancs: Harc a fogyasztási adó ellen, amely óriási terhet jelent a dolgozók számára. 3. számú parancs: Harc a nők politikai és gazdasági egyenjogúsításáért. 4. számú parancs: Harc az anyák és gyermekek védel­méért. 5. számú parancs: Harc az egészséges és olcsó lakásokért. 6. számú parancs: Harc a békéért és a nemzetek közötti barátságért. 7. számú parancs: Harc a munkanélküliség és. a nyomor ellen. így néznek ki a „parancsok” Moszkvából. Röviden így foglalhatjuk össze: Harcoljatok a nép jólétéért, a bizton­ságért és békéért, hazátok függetlenségéért. Természetesen minden normális ember tudja, hogy úgy­nevezett „parancsokról” szó sincs, hanem, hogy a kommu­nisták az egész világon a dolgozó nép érdekeit képviselik és azért harcolnak. Ugyanezt elmondhatják magukról az imperialista háborús uszítok is? Nézzük csak meg közelebbről milyen „kívánságai" vonnák az Egyesült Államoknak? Hadd beszéljenek a tények: Az Egyesült Államok első számú kívánsága: Az ame­rikaiak „kívánják” az úgynevezett ,,gazdasági együttmű­ködési szervezetet”, az „európai fizetési egységet", a „Mon­tan szövetséget”, az „Európai Uniót”, az „Európai Taná­csot” és különféle „úniókat”, amelyek mind fokozottabb mértékben fenyegetik a szövetséges országok önállóságát. Az Egyesült Államok 2. számú kívánsága: Az amerikaiak .kívánják”, hogy a „szabad Nyugat or­szágai korlátozzák a gazdasági kapcsolatokat a Szovjet­unióval, a népi demokráciákkal és a Kínai Népköztársaság­gal. Az Egyesült Államok 3. számú kívánsága: Azt kívánják „barátaiktól", hogy a „harc a kommunizmus ellen” és a Mcarthizmus egyre erősödjön. Érdekes, hogy pont ezek a háborús uszítok vetik fel, hogy Svájcban a Munkapárt külföldi „parancs” szerint dolgozik. Nem olyan ez, mint amikor a tolvajok és csirkefogók ,,fogjátok meg a tolvajt" kiáltanak. FÜREDI JÓZSEF a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzulja. 1949. április 16-án írták alá a magvar-cseh- szlovák barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A szerződés aláírása óta eltelt öt ragyogó bizonyítékát adta an­nak. hogy a baráti népek együttműködése mi­lyen hatalmas érd forrása, milyen jelentős té­nyező politikai, gazdasági és kulturális téten egyaránt. Az eddigi fejlődés meggyőzően bizo­nyítja, hogy barátságunk alapja tartós és ?zí- tárd, mert országainkban a proletárinternacu- nalizmuS elvén álló kommunista pártok állanak és népeink a közös kérdések közös megoldá­sának örömteli, eredményes útján haladnak. Nemzeteink barátsága jelentős tényező a világ­béke megőrzéséért folytatott harcban. Ezt a barátságot sohasem sikerül gyengíteni sem az imperialista háborús uszítóknak, sem ezek kü­lönböző bérenceinek, mert népeink tántorit- hatatlanul a Szovjetunió vezette béket^borhoz tartoznak. Sokoldalú műszaki, technikai és tudományos együttműködésünk jelentősen hozzájárul nép­gazdaságaink fejlesztéséhez és ahhoz, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvényének megfe­lelően szüntelenül emelhessük népeink jólétét és a Szovjetunió segítségével, gazdag tapasz­talatainak felhasználásával építhessük tzebo. boldogabb szocialista jövőnket. „ Magyarország és Csehszlovákia között léte­sült kulturális egyezmények is jelentős mér­tékben hozzájárulnak a népeink közötti baráti kapcsolatok e'mélyítéséhez. Mindkét ország dol­gozói nagv érdeklődéssel és szeretettel ismer­kednek meg egymás kultúrájával. Jellemző pél­daként lehet megemlíteni a csehszlovák filmek magyarországi fesztiválja alkalmával megnyil­vánult hatalmas érdeklődést, ugyanakkor azon­ban az is megállapítható, hogy Csehszlovákiá­ban hasonló érdeklődéssel és szeretettel fogad­ják a magyar nép történelmét és mai életét áb­rázoló filmeket. Mind több színdarab kerül bemutatóra kölcsönösen színházainkban, mind több művész tolmácsolja népeink kiválóságai­nak irodalmi és zenei alkotásait. Ennek egyik szép példáját láttuk a közelmúltban, amikor a Kossuth-díjas Ferencsik János karmester Bra- tislavában vezényelte Babusek szlovák zene­szerző müvének első nyilvános bemutatóját. - Irodalmi téren nagy haladást jelent, hogy Ma­gyarországon kiadták a cseh és szlovák költőK antológiáját, valamint folyamatosan fordításra kerülnek új és klasszikus cseh és szlovák iro­dalmi munkák, míg Bratislavában a napokban rendeztek ünnepi estet Petőfi, Adv és József Attila válogatott müveinek szlovák nyelvű kia­dása alkalmából. Közös örömünk, hogy Ján Smrek nagyszerű fordításában a szlovák dolgo zók saját nyelvükön ismerhetik meg a három legnagyobb magyar költő verseit. Baráti együttműködésünk jellemző vonása az Őszinte és messzemenő segítőkészség, amelyet gazdasági és kulturális életünk kiváló képvise­lői személyes látogatásaik alkalmából tapasztal­nak. E látogatások alkalmával szerzett értékes tapasztalatok nagymértékben hozzájárulnak mindkét ország szocialista fejlődésének meg­gyorsításához. Nehéz lenne még vázlatos képet is adni arról, hogv müven széles tere van népeink kapcsola­tának. A gyakori baráti és együttműködési lá­togatásokból példaként említem meg Illyés Gyula kétszeres Kossuth-díjas írót és költőt, aki hosszabb időt töltött Csehszlovákiában és visszatérve Magyarországra, igen melegen em­lékezett meg csehszlovákiai útjának élményei­ről. kiemelve azt a mély benyomást, amelyet a cseh és szlovák nép kultúrája és az itteni írók­kal való találkozásának meleg baráti légköre tett rá. Hasonló szeretettel emlékezett meg ma­gyarországi tanulmányújának élményeiről Cíi- bor Stítnicky szlovák költő is, aki Írásaiban hűen számol be a magvar nép megváltozott életéről. Íróink, költőink kapcsolata ma hasonló Jankó Král és Petőfi, Hviezdoslav és Ady kap­csolatához, akik korukban személyi barátsá­gukkal tettek tanúbizonyságot egymás népei iránt érzett szeretetükről. Közös célunk — a szocializmus — elérését gyorsítja meg az a munkaverseny, amely a ao- váki és tatabányai bányák között folyik. Külön , öröm számunkra, hogy ennek az országépitő versenynek a kezdeményezői a szlovák és ma­gyar bányászifjak voltak. Szépen fejlődnek a magvar és csehszlovák sportkapcsolatok is. Sportoló fiataljaink egymás- közötti versengése mellett éreztük Csehszlová­kia dolgozóinak szeretetét és együttérzését min­den olyan alkalommal, amikor a magyar spor­tolók nagy nemzetközi sikereket értek el. A magyar dolgozók hasonló szeretettel és érdek­lődéssel kísérik a csehszlovákiai sport fejlődését is és nem túlzás azt állítani, hogy hazánkban a legnépszerűbb sportolók közé tartozik a cseh­szlovák fiatalok példaképe, a világhírű Emil Zátopek. Egyre gyarapodik azoknak a közvetlen és szí­vélyes kapcsolatoknak a száma, amelyek során a két ország iskolái és ipari tanulóotthonai le­velekben ismertetik egymással eredményeiket és megvitatják munkájuk javításának lehető­ségeit. Mindezek a kiragadott példák bizonyítják, hogy országaink népei közösnek tartják'felada- tainkat és közös sikernek érzik a szocialista fej­lődésben a két ország dolgozói által elért győ­zelmeket. Még szorosabbra fonja népeink barátságát az, hogv ennek gyökerei évszázadokra nyúlnak visz- sza történelmünkben, amikor népeink együtt folytatták a harcot a közös elnyomók és ki­zsákmányolok ellen. Magyarország és Csehszlovákia ifjúsága kö­zött is mind erősebbé válnak a baráti kapcsola­tok. A magyar fiataloknak ezt a baráti érzését tolmácsolta Bratislavában a nemzetközi ifjúsági nap alkalmából a magyar ifjúsági szervezet ! '- küldötte. Országaink fiatalsága mind nagyobb mértékben felismeri, hogv nincs szebb, lelkesi- tőbb, biztatóbb, mint az olyan barátság, amely nemcsak egyes embereket, hanem egész népe­ket köt össze széttéphetetlen szálakkal. Legyen ifjúságunk továbbra is népeink barátságának, a szebb jövőért folytatott közös harcunknak ro­hamcsapata, a béke védelmének és a seociaLiz- mus építésének olyan rendíthetetlen bástyája, mint a hős lenini Ko-mszomol. Ifjúsági hír S. Azsghar, a pakisztáni ifjú­sági irodalmi társaság főtitkára nyilatkozatot adott egyik pakisz­táni lapnak. S. Azsghar azt a vé­leményét hangoztatja, hogy Pa­kisztánnak együtt kellene mű­ködnie a szomszédos országok­kal, ahelyett hogy alávetné ma­gát az amerikaiak ellenőrzésé­nek. Az az egyezmény, amelyet Pakisztán az Egyesült Államok­kal és Törökországgal kötött, veszélyezteti Pakisztán függet­lenségét. Ezek az egyezmények, amelyek állítólag „védelmi” cé­lokat szolgálnak, pusztulást hoz­hatnak az országra — jelentet­te ki a pakisztáni ifjúsági veze­tő. Hugo Paul elvtárs szabad! Adenauer hatóságai a nyugat- németországi munkástömegek követelésére kénytelenek voltak szabadonbocsátani a karlsruhei börtönből Hugo Pault, Német­ország Kommunista Pántja el­nökségének tagját, a part volt parlamenti képviselőjét. Hugo Pault, Adenauer újrafel- fegyverzési politikája ellen foly­tatott harca miatt az alkotmány- védő hivatalnak nevezett nyugat­német Gestapo 1953. decembe­rében tartóztatta le. Hugo Pault hétfőn a börtön kapujában ötventagú munkás­küldöttség köszöntötte. Sosztakovics Berlinbe érkezeit Dimitrij Soszta-kovics, a világ­hírű szovjet zeneszerző a na­pokban Berlinbe érkezett, ahol résztvesz a szakszervezeti világ- mozgalomról szóló film munká­lataiban. A DEFA stúdiójában készülő film zenéjét Sosztakovics szerez­te. 1954. április elsején a Szovjetunióban már hetedszer szállítot­ták le a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árát. Üjból le­szállították a kenyér, liszt, tea, kávé, valamint a cipő és kon­fekció árát. 10—20 százalékkal olcsóbbak lettek a porszívók, a gyógyszerek, a szappan és sportszükségletek. Képünk egy moszkvai teaüzletet ábrázol, amelyen látjuk, hogy nagy az érdeklődés a 10 százal'kkal leszállítót tea iránt. Párizsban aláírták az „együttműködési megállapodást“ Mint a nyugati sajtó jelentet­te, kedden a Chaillot-palotában, az „európai védelmi közösség” ideiglenes bizottságának szék­helyén aláírták a Nagy-Britan- nie és az „európai védelmi kö­zösség” közötti úgynevezett e- gyüttműkód sí megállapodást. Egybehangzó nyugati jelentések szerint Nacv-Britannia kötele­zettséget vállal, hogy az euró­pai kontinensen mindaddig an­gol csapatokat tart, amíg fenn­áll a „jelenlegi bizonytalan hely­zet”. Az európai szárazföldön ál­lomásozó brit erők részt vesz­nek majd az „európai hadsereg” erőinek kiképzésében és ezeknek az erőknek egy részét az euró­pai védelmi közösség parancs­noksága alá helyezik. Nyugat-Berlin .szociáldemokrata ifjúsági szerve­zete elitéli a szociáldemokrata párt amerikai frakció iát Nyugat-Berlin szooiáldemok- seggel elfogadott határozatukban rata ifjúsági szervezete a német elitélik a szociáldemokrata párt főváros amerikai megszállási vezető szerveiben kialakult szél­körzethez tartozó Kreuzbergben sőjobboldali, úgynevezett ame- küldött értekezletet tartott. Az rike.i frakció béke- és munkás­értekezlet részvevői nagy több- ellenes mesterkedéseit.

Next

/
Thumbnails
Contents