Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-04-14 / 29. szám

\ 1954. április 14. / Készülünk május 16-ára A diákok is választanak ... A dunaszerdahelyi magyar közép­iskola sok nevezetes napot élt már át. Tanulmányi vizsgák, kultúrelő- adások, CsI z-taq avatás, mind ne­vezetes esemény, amit nem felejt­hetünk el. Azonban május 16-a lesz a legfelejthetetlenebb napunk. Közülünk a legtöbben már válasz­tani fognak, tehát a diákok is részt vesznek a törvények végrehajtásá­ban. De készülünk is ám május 16-ra. Nemcsak a választással kap­csolatos beszélgetéseken vagyunk jelen, hanem áltálunk a választás sikere érdekében. Agitkettősöket küldünk az üzemekbe és az EFSz- ekbe Beszélgetünk a néppel, akad­nak még olyan egyének, akik még nem győződtek meg a mostani vá­lasztás fontos jelentőségéről, hát mi ezeket az embereket meggyőz­zük és rávezetjük a helyes útra. Azt akarjuk, hogy mindenki olyan lelkesedéssel várja a választást, mint mi. A kultúregyüttes próbái is nagy­ban folynak. Soha olyan lelkesen nem vettek részt a fiatalok a pró­bákon, mint most. A kultúrműsor­ral most nagyon sokat segíthetünk, most különösen fontos, hogy jól betanuljuk a színdarabot, az éneket vagy a táncot. A kultúrműsorral nemcsak szórakoztatjuk a hallga­tóságot, hanem ezzel idejüleg fel- világosító munkát fejtünk ki. A kultúrműsorral párhuzamosan isme­retterjesztő előadásokat rendezünk, mert a jó előadás aranyat ér. A választási kampány ideje alatt a mi részünk« mégis az a legér­dekesebb dolog, hogy ránk diákok­ra is milyen fontos feladatok vár­nak a közéletben. Diákok azelőtt is voltak, de köztük és köztünk nagy különbség van. Ezt a különbséget 1945 tavasza óta érezzük. Kö­szönetét mondunk ezért {jártunknak és a Szovjet Hadseregnek. KOVÁCS MIKLÓS Hódos Ekecsen is működik az agitációs központ ' Ekecsen a közelmúltban nyílt meg az agitációs központ, amely arra hivatott, hogy a választási kampányt irányítsa. Az agitációs központban a fiatalok is megtár­gyalták a választási törvényt, ame­lyet a nép törvényének neveznek. A CsISz alapszervezete is megtár­gyalta a választás jelentőségét és 16 agitkettőst szervezett, akikre nagy feladat vár a választási kam­pány ideje alatt. Az agitkettősök már meg is kapták az irányelveket, ezek alapján dolgoznak. Meggyőző munkát fejtenek ki a faluban azzal a jelszóval, hogy „a Nemzeti Front jelöltjére szavazz!” A CsISz-szervezet kultúrműsor bemutatásával is igyekszik biztosí­tani a választási kampány sikerét. Az agitációs központ munkája is kiemelkedő. A hangszórón keresz­tül hetenként kétszer közvetítést adunk és felvilágosítjuk a népet, hogy az elmúlt időkben mit jelen­tett számukra a választás és mit jelent ma. Most végre alkalmuk nyílt a munkásoknak arra, hogy sa­ját maguk válasszák meg képvise­lőiket, akik irányítani és vezetni fognak. Felvilágosítjuk a dolgozó­kat arról, hogy nem mindegy, hogy kire szavaznak és ha volnának ész­revételeik, vagy ha a választási kampánnyal kapcsolatban hibákat észlelnének, azt azonnal jelentsék az agitációs központnak. A hang­szórókon keresztül' foglalkozunk a nemzetközi eseményekkel is, vala­mint a jó szövetkezeti dolgozók munkaeredményeit is köztudomásra hozzuk a jövőben. Tudományos elő­dadásokat is akarunk tartani. ígérjük, hogy amennyire csak tőlünk telik, az agitációs központ mindazt megteszi, amire hivatott és mi is mindent elkövetünk a vá­lasztások sikerének érdekében. PAKSI LÁSZLÓ Ekecs d Ma már a katonák is szavazhatnak A választás a hadseregben is nagy eseményt jelent é6 minden katona készül rá. A mostam választásnak különösen nagy jelentősége van, mert valóban szabad választás lesz. Ismeretes, hogy 1927-ben az akkori kormány eltörölte a katonák válasz­tójogát. Ezzel a katonáktól elvették a legelemibb emberi jogot is és azóta a katona nem képviselhette íagát a közigazgatásban. Ez a burzsoáziának érdekében állt, mert azt akarta, hogy a lakosság minél kisebb rétege vegyen részt a vá­lasztásokon. Csak 1945. májusában iktatták törvénybe, hogy a kato­náknak is van szavazati joguk. Most már tehát a katonák is részt vesznek országunk irányításában és nemcsak az a feladatuk, hogy, véd­jék a hazát. Fontos azonban, hogy n phedseregünk minden tagja előtt világos legyen, mit jelent a válasz­tás nekünk katonáknak és minden katona tisztában legyen a választás jelentőségével. Hogy a katonák világosan lássák a választási törvény> fontosságát, e politikai tiszt elvtársak megmagya­rázzák nekik a választás jelentősé­gét és ismertetik a nemzeti bizott­ságokra vonatkozó törvényeket is. A katonák is készek segíteni a pol­gári hatóságoknak a választás elő­készítésében. Példa erre a mi hely­őrségünk is, amely ének- és zene- együttessel vesz részt a választási kampányban. A járási pártbizottság nyilvános gyűlést, rendezett Morkov község­ben. A járási párttitkár elvtárs megkérte az ének- és zeneegyütte­sünket, hogy műsorunkkal emeljük a gyűlés színvo. alát. Együttesünk a kérést szívesen teljesítette. Az első eset, hogy a katonák ilyen vállal­kozásba fogtak. Vígan szálltak be a járási székhelyről küldött autóbusz­ba, hogy Morkovba menjenek. Morkov, kis morvaországi falu, a hegyek között elrejtve. Az ember azt hisz’, ha először ven a faluban, hogy alig van néhány lakosa. A kultúrházhoz érve azonban ponto­san az ellenkezőjéről győződhettünk meg. A kultúrház terme zsúfolásig megtelt fiatalokkal,. öregekkel. A helyi nemzeti bizottság elnöke és a járási kiküldött szívélyesen üdvö­zölte a katonákat. Együttesürk ha­ladó szellemű népi énekekkel és zeneszámok’-al szórakoztatta a hall­gatóságot. A kuitúrfellépés után részt vettünk a gyűlésen is. Meg­hallgattuk a járási kiküldött beszá­molóját és részt vettünk a vitában is. A lakosságot különösen érde­kelte a választókörzetek és járások felosztása, a választás módja. Sokan érdeklődtek, hogy mi, katonák részt veszünk-e a választáson. A kérdé­sekre megnyugtató választ adtunk és elmondtuk, hogy a katonák is zavazni fognék. így vesznek részt hadseregünk tagjai a választás biztosításán és ezzel is megmutatják, hogy a nép­hadsereg igazán a népé, a népet szolgálja és a nép jogait védi. VARGA ERNŐ tizedes Barantal Józsefet ás Birónét jelöltek A nyitrai járásban Nyitraújlak községben már két választókerület­ben tartottak gyűlést a iválasztással kapcsolatban. Mindkét gyűlés bizo­nyította, hogy a Nemzeti Arcvonel bizottsága a j öltek kiválasztásánál helyesen járt el. Az első esetben a helyi nemzeti bizottságba Barantal József CsISz-tagot jelölték, aki a helyi nemzeti bizottságban végzett lelkiismeretes munkája mellett még a CsISz alapszervezetében is kezde- ményezöen dolgozik. A gyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadták a jelölését. A másik választási kerületben Birónét jelölték a helyi nemzeti bizottságba, aki annak ellenére, hogy négy gyermekről gondoskodik, tevékenyen résztvesz a község po­litikai és közéltében és segít a helyi EFSz munkájában is. A Nem­zeti Arcvonal bizottságának ezt a javaslatát is helyesléssel fogadták a választási kerület választói. Három nemzet ifjúsága találkozik \ Március 28-án Jelenia Gora városkában, ners messze a csehszlovák-lengyel határtól, Csehszlovákiából, a Német Demokratikus Köztársaságból, Lengyel- országból, a hagyományos „ifjúsági találkozóra” jöttek össze a fiatalok, hogy a „német kérdés békés rendezése és az európai biztonsági szerződés” jelszó értelmében támogassák a Szovjetunió javaslatát. A csehszlovák küldöttség autóbuszon Habartice községben lépte át a határt, ihol a lengyel lakosság meleg ünneplésben részesítette őket. Pioníravatás Doborgazon A doborgazi iskolában több tanu­ló jelentkezett a pionírszervezetbe A jelentkezés után igyekeztek meg­ismerkedni a pionírszervezet fela­dataival, a szervezet szabályzatával, valamint a pionímyakkendő és e pionírjelvény jelentőségével. • A pionírokat a Világifjúsági Hél ünnepségének keretében avatták fei. Az avatási ünnepséget, melyet a pionírszervezet elnöke nyitott meg, a pionír vezetők és a tanítók nagy gonddal készítették elő. Majd ' utá­na Karge! Terézia két verset sza­valt. A szavalatok után az idősebb pionírok megkötötték az új pioní­rok pionírnyekkendőit. Erre a" pilla­natra nagy izgalommal vártak. Az ünnepségen a járási pionjrvezető is jelen volt és lelkesítő beszédet mondott. Az avatást Duhaj Károly vezette. Az ünnepély végén nyilvánosság­ra hozták az új pionírok kötelezett­ségvállalásait, amelyek igen érté­kesek. Berta Ilonka azt vállalta, hogy jó mlcsurinista lesz és a ta­nulásban is Segíteni fogja a gyen­gébb tanulókat. Hasonló vállalást tett még .Jankó Imre, Majdhényi Béla, Herberger Margit és még má­sok is. Az ünnepély megszervezésé­ben nagy érdeme van Vörös Lenke tanítójelöltnek, aki a bratjslevai Pedagógiai Gimnáziumból jött el próbatanításre. hz ünnepségen resztvettek a község lakosai is. BULLA LAJOS — Doborgaz / A TERGENYEI FIATALOKRÓL Tergenyén még 1950-ben .alakult meg a CsISz-szervezet. 1953 őszéig sok akadállyal küzdöttünk és sehogy- sem tudtunk eredményes munkát fel­mutatni. Az ősszel azonban hazajöttek a fiatalok, akik eddig a hadseregben voltak és bekapcsolódtak a szervező munkába. Azóta minden megváltozott, minden jóra fordult. Az első lépés az voltt, hogy 15 új tagot szerveztek a CsISz-be. Az új ta­gok felfrissítették 1 az alapszervezetet. Utána pedig megtartották az évzáró taggyűlést, ahol Jurák Mátyást válasz­tották meg elnöknek. Azért válasz­tották meg, mert jó szervező és sze­retik a fiatalok. Az évzáró taggyűlés után az új tagok száma már 38-ra emelkedett. Zámecsnik és Viktoriusz elvtársek vették ki legjobban a részű­ket az új tagok beszervezésénél. Az új tagok a kultúrmunkát is fel­lendítették. Egy háromszobás lakást alakítottak át kultúrotthonná és tavaly ősz óta hat színielőadást tanultak be. 'A kultúrműsorok előadásai több mint 10.000 koronát eredményeztek, ebből rádiót és g amafont is tudtak vásárol­ni. A helyi labdarugó csapat részére sportfelszerelést is vettek. / Most pedig a választásra készülőd­nek a tergenyei fiatalok. A CsISz-ta- gok a szervezetlen fiatalokat is előké­szítik a választásra. Az agitációs köz­pontban, viteeetéken vitatják meg a választás jelentőségét. A választási kampány sikerét agitációs párokkal i.s ^biztosították. Az agitációs munkában leginkább Koperda elvtárs agitációs csoportja tűnt ki. A szövetkezetben ifjúsági munkacso­portot alakítottak, amely hat trakto­ristából áll. A csoportban Veber Vil­mos dolgozik a legjobban, aki 1000/0- on felül teljesíti a munkáját és emel­lett ügyel a minőségre is. Ezek a fia­tal traktoristák a X. pártkongresszus tiszteletére arra kötelezték magukat,, hogy két váltásban dolgoznak a gépek jobb kihasználásáért. A CsISz alapszer­MiiiiiiiiimiiimiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiuiHiiiiiiimiiiiiiHiiiMimmi vezet pedig kötelezettséget vállalt, hogy május elseje tiszteletére 590 órát dolgoznak le ez EFSz-ben. A kézilabda és a futball pálya kiépítésén pedig 110 órát dolgoznak le a fiatalok. De nem hanyagolják el a tanulást sem. A orosz nyelvtanfolyamot 28 fia­tal látogatja, sokat tanulnak és már értik az orosz nyelvet. A politikai kört minden tag/látogatja és a fiatalok min­dig résztvesznek az előadásokon. A Fucsík-körnek 15 tagja van, akik a X. pártkongresszusig megszerzik a Fucsík-jelvényt. Az alapszervezet több tagja megkap­ta a példás CsISz-tag jelvényt. Jurák elvtársat pedig a CsISz járási konfe­rencián beválasztották a járási vezető­ség elnökségébe. A tergenyei fiatalok jó úton haladnak és előre jutnak. DAJCS ZOLTÁN A CsISz járási instruktora Zselíz. imiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMMiiiiiimiiiiiiMiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Kötelesség; és szerelem A falu szélén, ahol az Ipoly folyik, olyan csend honol, hogy az ember >:zi hiszi, temetőben jár. Ez ugyan rossz elképzelés, hol van itt temető? Még csak a közelben sem. Bódítóan illato­zik az élet virágzó fája. lpolypásztón vagyunk, kis falu ez, nincsenek nevezetességei. Szorgalma­san dolgozó nép lakja, és a CsISz- szervezet itt nagyon jól működik. De milyen büszkék is erre a község lakói! Nemcsak a fiatalok, hanem az idősek is. Még a korcsma is elcsendesedik, amikor CsISz-gyűlés van a faluban. Ilyenkor alig vannak a korcsmában, legtöbben a gyűlésre mennek. A fia­talok politikai iskolázása is jól halad. Jól berendezett helyisége is van a CsISz-szer vezetnek. Egyszóval, ’ól működik a szervezet. Most már csak az a kérdés, mi uz oka annak, hogy itt jól működik a szervezet. Milyenek hát itt a CslSz- tagok? Elsősorban is az itteni fiata­lok szem előtt tartják a szervezet ér­dekeit és mindennel szemben meg­védik. A legkisebb hanyagságot sem Úrik meg. A szervezet vezetősége pe- Hg valóban a szervezetért él. Zalabai Vilma, az alapszervezet po- itikai felelőse IS—19 évesnek néz ki. Középiskolát végzett, mindenhol fel­találja magát és mindenben jártas. Nappal sohasem ér rá, a szövetkezet­ben dolgozik és ég a keze alatt a munka. Szülei a szövetkezet legjobb dolgozói közé tartoznak. De Zalabai Vilma, ha sokat dolgozik is, a szerve­zet dolgait mégsem .hanyagolja el. — Mindenről tud, ami a szervezetben történik.' Teljesen ' összeforrt a szer­vezettel. Egyik nap Vilmát nagy öröm érte. Látogatóba érkezett hozzá az ud­varlója, aki különben katonai szolgá­latot teljesít és szabadságon volt odu- haza.. A fiú, természetesen, katopai ru­hában, meglátogatta Vilmát s úgy né­zett ki, mintha skatulyából húzták volna elő. A ritka találkozások nagy boldogsággal járnak. Nem szégyen az. ha valaki szerelmes. A fiú délután ér­kezett, este vedig gyűlést rendeztek o községben, ahol a fiatalok is megje­lentek. Zalabai Vilma is a gyűlésre ké­szült. Pedig hát sokkal boldogabb per­ceket tölthetett volna el udvarlója tár­saságában. Nekem gyűlésre kell men­nem, — mondotta a fiúnak, — pedig hát ő is alig várta a találkozót, hiszen milyen jó is fiatalnak lenni. Majd be­szélgetünk sokat, ha hazajövök, nem­sokára itthon leszek. Gyere el te is a gyűlésre, az lenne a legjobb, ha te is ott lennél — mondta a fiúnak. — A gyűlésen nem értenék egy szót sem, mert ott magyarul beszélnek, én meg nem tudok magyarul. És éppen ma este menjek él gyűlésre, amikor már féléve nem láttuk egymást? Jobb lenne, ha te is itthon maradnál, — mondotta a fiú. — Nem akarok itthon maradni,, akármennyire is fáj. hogy. nem lehe­tünk együtt. — Ha mégis elmégy a gyűlésre, azonnal hazamegyek és már nem ta lálkozunk. — Ne menj haza, nem akarom, hogy haza menj, hiszen sokat szeretnék még veled beszélni. — Szólj hát, mert megyek — mon­dotta a fiú. — Te katona vagy és ’tudod mi a kötelesség. Ha őrségen állsz, nem ado# ki a puskát a kezedből. Vagy eljön­nél-e sétálni velem akkor, ha valami­lyen szolgálati útra indulnál. Item jönnél velem sétálni a szolgálati út helyett, az biztos. A puskát sem ad­nád ki' a kezedből, ha őrségen állnál. így van ez jól, ezt parancsolja a kö­telesség. A kötelességet pedig teljesí­teni kell. És te mégis azt kívánod tő­lem, hogy ne menjek el a gyűlésre. Mit szólna a többi fiatal, hogy ha nem lennék ott, pedig a szervezet politikai felelőse vagyok. Ez a funkció tudod milyen nagy kötelességet von maga után? — Hát én nem akarlak éppenséggel lebeszélni, menj el a gyűlésre — mondotta a fiú. — Elmegyek — szólt a lány. Te is pontosan teljesíted a szolgálatot a hadseregnél, hiszen azért tüntettek ki, hát én is pontos leszek az én szolgá­latomban, az én hadseregemnél, a CsISz-szervezetben. A lány elment a gyűlésre, a fiú pe­dig még sem ment haza. Sok lány ta­nulhat Z ' ’bai Vilma esetéből, aki nagyon ío dolgozó és CsISz-tag. BAG Ó TA ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents